Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

Csütörtök esti külpolitikai összefoglalónk Vioifiami szeptember K£[ NAP KEuSÉSSEL UGYAN, de megkezdődött az új tanév a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosában jelentette Hanoiból a Magyar Távirati iroda tudósi tója. A késés oka ezúttal a Dél-Kelet Ázsia fölött elvonult tájfun volt. Az ítéletidő azóta lecsilla­podott és a vietnami iskolákban megkezdődhetett a ta­nítás. A földkerekség csaknem minden országában jól ismeri és mindig egy kicsit megható kép. amint nap- barm'tqtt arcig nebulók „cégük” nemzetközi jelével, a t lakával a hátukon, vagy a kezükben, az iskola felé igyekeznek. A szeptemberi csengő mindenütt emlékeztet az idő múlására; arra, hogy újra elmúlt egy nyár és a legfiatalabbak számára a gondtalan pihenés után munka következik. Ahogy mondani szokás, felkészü­lés az életre, hogy milyen életre, az rajtunk, felnőt­teken múlik, mindazokon, akik — sok százmilliónyian —. annyi országban, annyiféle módon igyekeztünk hozzájárulni ahhoz, hogy a világ végre valamivel nyu- godtabb és remény teljesebb hely legyen. HANOIBAN ÉS A VIETNAMI Demokratikus Köztársaság más városaiban, falvaiban iskolába men­nek a gyerekek. A hír önmagában természetes. Annál is inkább, inert a VDK gyermekei a legsúlyosabb esz­tendőkben, a legkeményebb nemzeti megpróbáltatások idején az iskolába mentek. Még akkor is, ha az iskola történetesen föld alatti bunkerben, vagy valahol a dzsungelben bújt meg a válogatósnak éppen nem mondható amerikai repülők elől. Az sem lenne különösebb újság, hogy a tanév kezdete két nappal eltolódott a tájfun miatt — nem­csak ellenségei, a természet sem kényeztette el soha ezt a sokat szenvedett népet. De a vietnami gyere­kek sok esztendő óta most mennek először úgy iskolá­ba, hogy nem kell bombazáportól, napalm-lángten- gertől, szétrombolt gátak miatti áradástól, hirtelen evakuálástól tartaniok. Ez az igazi hír a hanoi jelen­tésben. Ez az, amire nemcsak a közvetlenül érdekel­teknek, hanem az egész világnak vigyáznia kell. Nem­csak Vietnamnak, az egész világnak mérhetetlenül fontos, hogy nyugodtan járhassanak iskolába a hanoi gyerekek. MOST, a moszkvai béke-világkongresszus küszö­bén, megnyugtató az a bizonyosság, hogy azok, akik eddig is oly sokat tettek ezekért a gyerekekért — és velük a föld minden gyermekéért —, ezután sem ma­radnak tétlenek. WVyv^^^WVWVWWW^WWWVWVWVWWWVSAA/VWSAAAAAAAAAAA/SA? ■ BRNO: Csütörtökön délután a leg­felső csehszlovák párt- és állami vezetők jelenlétében megnyílt a XV. jubileumi nemzetközi gépipari vásár, amelyen 32 európai és ten­gerentúli ország mutatja - be termékeit. A hivatalos ven­dégek sorában ott volt Gus­tav Husák, a CSKP KB fő­titkára, Lübomir Strougal miniszterelnök, Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára és dr. Peter Colotka professzor, a szlovák kormány elnöke. Ugyancsak részt vett az ün­nepélyes megnyitáson Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, valamint Vince Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság prágai nagykövete. LONDON: Londonban bejelentették, hogy Edward Heath angol kormányfő szeptember 17-én Dublinba utazik Liam Cos- grave £r miniszterelnök meg­hívására. Amióta Írország el­szakadt Nagy-Brítanniától angol miniszterelnök még nem tette a lábát a sziget­nek erre a részére. / PEKING: A pártkongresszus befeje­zése óta először mutatkozott a nyilvánosság előtt a pe­kingi vezetés — immár az új protokollsorrendben — ami­kor Csou En-lajjal az élen csütörtökön este a kínai po­litikusok megjelentek az af­ro-ázsiai latin-amerikai asz­talitenisz-verseny döntőjén. Mao Ce-tung, a KKP Köz­ponti Bizottságának elnöke, mint ismeretes, 1971 májusa óta nem mutatkozott nyilvá­nos rendezvényen, s ezúttal sem jelent meg. Érdekes mó­don a kongresszusról mind­máig egyetlen filmhíradó sem került forgalomba, csak fényképek jelentek meg ró­la. Üsző és vízilabda VB, Belgrád A magyar vízilabda válo­gatott, csütörtökön délután játszotta le első mérkőzését a hatos döntőben. Csapatunk közepes színvonalú játékkal Faragó (3), Szívós (2) és Csa­pó góljaival 6:2 (1:0, 1:1, 2:1, 2:0) arányban győzte le az Egyesült Államok válogatott­ját. A magyar csapat játéko­sai közül a kapuban Cservé­nyeik, valamint Faragó és Szívós nyújtott ió teljesít­ményt. Ma este 21,30 órai kezdettel kerül sorra a Ma­gyarország—Szovjetunió ta­lálkozó, mely a végső sor­rend szempontjából sorsdön­tő lehet. Csütörtökön délelőtt hat úszószámban rendeztek idő­futamot, s összesen hat ma­gyar versenyző állt fel a rajtkőre. Közülük Hargitay a 200 rn-es vegyes ‘úszásbah, Verrasztó és Rudolf pedig a 200 m-es hátúszásban dön­tőbe jutott, viszont kiesett Tóth, Sós és Válent. Gyar­mathy Andreát beneveznék ugyan a 100 m-es pillangóra, de edzője, Székely Éva úgy döntött, hogy nem indul el, erejét inkább a pénteki 200 m-es hátúszásra tartalékolja. Az esti döntőkön három versenyzőnk révén tehát kettőben voltunk érde­keltek, ezek közül azon­ban lapzárta előtt csak a 200 m-es férfi hátúszást bonyolították le. Itt a világ­csúccsal győztes NDK-belf Matthes mögött Verrasztó Zoltán 2:05.89-es új országos csúccsal az ezüstérmet sze­rezte meg. A másik magyar döntős, Rudolf a nyolcadik helyen végzett Folytatódik a* el nem kötelezett országok algíri csúcstalálkozó^ Több mint 80 ország, illetve felszabadítást mozgalom képviselőinek jelenlétében ülésezik az el nem kötelezett országok algíri csúcsértekezlete. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Az el nem kötelezett or­szágok negyedik csúcsérte­kezlete a szerda esti meg­nyitó ülés után csütörtökön Bumedien algériai államfő elnökletével plenáris ülésen folytatta munkáját. A négy­órásra tervezett délelőtti ülé­sen elsőnek Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke szólalt fel. Beszédében elégedetten nyugtázta, hogy az el nem kötelezett országok száma az 1961-es első belgrádi éf- tekezelet óta csaknem meg­háromszorozódott. Tito kü­lön kiemelte a latin-ameri­kai országok algíri jelenlété­nek fontosságát. Az el nem kötelezettség mozgalma fej­lődésének méltatása után át­tért a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésére, hangsú­lyozva, hogy a fejlődő orszá­gok nem megfigyelői, hanem aktív részvevői, nem egyszer pedig kezdeményezői a világ- helyzet változásának. A kedvező változások kö­zül a jugoszláv elnök első helyen Európát említette, rá­mutatva egyúttal, hogy e földrész biztonsága elvá­laszthatatlanul összefügg a világ más térségeinek álla­potaival. Ezzel kapcsolatban aggodalommal szólt a Délke- let-Ázsia, Közel-Kelet, Afri­ka és Latin-Amerika külön­féle részein uralkodó hely­zetekről. Megbélyegezte Iz­rael és az őt támogató Im­perialisták céljait, amelyek a közel-keleti váltság okozói. Beszédének további ré­szében a jugoszláv államfő visszatért a közel-keleti helyzetre, és rámutatott, hogy az ENSZ határozatai ellená­ll jal>l) össze!fizések Chilében Allendét támogató és Al- lende-ellenes női gyűlése­ket rendeztek a chilei fővá­rosban. Az egyik központi sugárúton santiagói asszo­nyok a chilei elnök lemon­dását követelték, valamivel arrébb mintegy háromezer Allende-párti nő „Állítsátok meg a fasizmust!" és „Támo­gatást Allendének!” feliratú táblákkal tüntetett az elnök mellett. A főváros több pontján baloldali és jobboldali cso­portok ütköztek össze, a rendőrök könnygázbombák­kal teremtettek rendet. Egy nagy újságíró emlékére L*-' •— • ■ g$73. szeptember 7., péntek 1943. szeptember 8-án öltek meg a nácik Fucikot. Sajnos, a magyar olvasó­közönség eléé keveset ismer abból, amit írt. Megkaphat­juk magyarul is Riportok az akasztófa tövéből (régebbi magyar címe: Üzenet az élőknek) című könyvét, ol­vashatjuk két elbeszélését a kortárs cseh Írók antológiá­jában. írásainak többsége azonban publicisztika, te­hát olyan műfajterülethez tartozik, amelyet kevésbé szoktak fordításra érdemesi- teni, mint a novellákat. Ne­vét, mégis ismerjük, emlékét őrizzük mindazoknak az emlékével együtt, akik éle­tüket áldozták a nácizmus elleni küzdelemben. Julius Fucik (1903—1943) a szocialista elkötelezettségű közép-európai publicisztika egyik alapítója, ö fejlesztet­te erőssé a Csehszlovák Kommunista Párt sajtóját. Távol áll tőle a fekete-fehér ítélkezés, horizontja olyan széles és színes, mint maga a valóság. Engedékenységet nem ismerő elvhűséggel tá­madta a realizmusellenes irodalmi irányzatokat, de mindig elismerte, ami a mű­ben értékes. Könyörtelen harcban állt a fasizmust bé- kíteni próbáló polgári po­litikával, de észrevette maga körül az olyan embereket, akik kényszerűségből kiszol­gálták ugyan a fasizmust, emberségüket mégsem vesz­tették el. Akkor tartóztatták le, ami­kor — Heydrich német hely­tartó lelövése miatt — tö­megesen irtották a cseheket. A Pankrác-börtönben írta a Riportokat, Kazinczy emlék­iratának, a Fogságom nap­lójának ezt a távoli, modern műfajrokonát. A fasizmus börtöneibe ke­rült magyar kommunisták és baloldaliak legfeljebb fogoly­társaiktól kaptak emberséget, s csak messziről bátorította őket a párt szolidaritása: a hatalomnak, félig-meddig si­került légüres térrel körül­vennie őket. A Riportokból tudjuk, hogy Fucik is nagyon sokat szenvedett, az emberi együttérzés melegét azonban -nem kellett nélkülöznie. A cseh rendőrök, fegyőrök nem voltak gonoszak vele szem­ben, legtöbbjük, megtette érte azt a keveset, amit megtehe­tett, különösen a német kato­nai csőd után, amikor majd­nem teljesen ők vették át a börtön őrzését, mert az SS- eket, a szovjet harctérre ve­zényelték. Segítették abban is, hogy írása laponként ki­jusson a börtönépületbői. Fu­cik látta bennük az embert, a polgártársat, a fasizmustól szenvedő cseji nép fiait. Ma gyár mártírok, sajnos, nem hagytak ránk ilyen emléke­ket: nekik egészen más ta­pasztalataik voltak a ható­sági emberekkel. Megvoltak a környezet tiszteletét, megbecsülését fel­ébresztő vonások Fucik jelle­mében is, elsősorban mégis a cseh hagyományokból ért­hetjük meg a Riportokat: ezek a mieinknél szerencsé­sebb tradíciók segítették a szervezett ellenállást, egymás helyzeténeké megértését, egy­más támogatását — a társa­dalom nem dezorientáló- dott a fasizmus nyomásától annyira, mint Szlovákiában vagy nálunk. Ebben van Fu­cik írásainak, főként a bör­tönnaplónak nemes humaniz­musa és számunkra legro­konszenvesebb tanulsága. Az a fajta' ember volt, akit a zsarnokság nem bírt elvi­selni. Bátor, az értelem hajt hatatlan hive. Hosszú valla­tás és per után Berlinbe szállították, itt végezték ki 1943. szeptember 8-án, azon a napon, amelyen Hitler leg­jelentősebb' európai szövet­ségese, Olaszország, letette a fegyvert. Osztályrészéül csak negyven esztendő jutott, de osztályrésze volt a legna­gyobb érdem is, amelyet em­ber megszerezhet: az esz­méiért vállalt tiszta halál. , Meggyilkolásának évfor­dulóján ünnepeljük évről év­re az újságírás nemzetközi napját. Ban Ervin re Izrael folytatja agresszi- ós terrorakcióit. Az el nem kötelezett országoknak fo- kozniok kell — mondotta — kölcsönös konzultációikat és cselekedniük kell, hogy az agresszióval az ellenállás szé­les nemzetközi frontját állít­sák szembe. Tito beszélt a gyarmatosítás, a fajgyűlölet elleni harc folytatásának fon­tosságáról is. Indokináról szólva elítélte az Egyesült Államokat, amiért kambod­zsai beavatkozásával nyíltan megsérti a párizsi megálla­podásokat. Tito után Indira Gandhi indiai miniszterelnök, Hailé Szelasszié etióp császár és Anvar Szadat egyiptomi el­nök szólalt fel. A csütörtöki ülés megkez­dése előtt, a reggeli órákban Bumedien algériai elnök ta­lálkozott Kurt Waldheim- mel, az ENSZ főtitkárával. Megfigyelők biztosra veszik, hogy a Közel-Kelet helyze­tével összefüggő kérdéseket vitatták meg. Az el nem kötelezett or­szágok negyedik csúcsérte­kezletének megnyitó ülésén beszédet mondott Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára is. Bevezetőben emlékeztetett ar­ra, hogy a csúcsértekezleten az egyik legfontosabb téma a világszervezet szerepének, és hatékonyságának megerő­sítésé. A világhelyzet általános értékelése során Waldheim üdvözölte a „nagyhatalmak közötti feszültség csökkené­sét”, de rámutatott, hogy . a nemzetközi békét továbbra is fenyegető problémák létez­nek a Közel-Keleten, Afri­kában, Délkelet-Azsiában. Indokínával kapcsolatban ki­fejezte reményét, hogy a párizsi megállapodás elvezet a térség tartós békéjéhez. Közel-keleti ' körútjáról szólva elmondotta, hogy az általa meglátogatott orszá­gokban a rendezés elérését illető, mélyreható nézetelté­rések ellenére mindenütt, erőteljesen kifejezésre jutott a béke iránti óhaj. Az ENSZ főtitkára vége­zetül „a gazdag és szegény nemzetek közötti szakadék mélyüléséről” beszélt; majd befejezésül hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezettség nem jelent semlegességet az emberiséget »- »foglalkoztató • nagy- politikai, Jursadalmi,. SJP gazdasági és humanitárius kérdésekben Az el nem kötelezett or­szágok negyedik csúcsérte­kezlete ma délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját. Kambodzsai hazafiak sikere A felszabadító erők csü­törtökön hajnalban elvágták a kambodzsai főváros utolsó szárazföldi utánpótlási vona­lát is — az északnyugat felé vezető 5- számú főútvonalat. A rizstermelő vidékekkel való összeköttetést biztosító út levágása és az ország egyetlen mélyvízi tengeri ki­kötőjéhez vezető 4. számú főútvonal augusztus 26-a óta tartó elzárása miatt Phnom Penh csak Dél-Vietnamból a Mekong folyón, illetve légi úton kaphat utánpótlást. Mint azonban már a múlt­ban többször bebizonyoso­dott, a Mekong folyó is a felszabadító erők ellenőrzése alatt áll. Vér nélkül elhagyták Párizst Szaúd-ürábia nagykövetségének támadói Véget ért a Szaúd-Arábia párizsi nagykövetségén fogva tartott 15 túsz több mint egy napja tartó drámája. Hafez Asszad szíriai elnök pénteken a reggeli órákban felajánlotta, hogy repülőgé­pet küld Párizsba a túszok kiszabadítása érdekében, s hajlandó elszállíttatni a tá­madást végrehajtó csoportot. A ‘ szaúd-arábiai nagykövet­ség épületét megszállva tar­tó terroristák elfogadták az ajánlatot. A terroristák közölték, hogy mielőtt a repülőtérre indulnak, szabadon engedik három nő-foglyukat és a eép elindulása előtt elengedik a többi túszt is, köztük az iraki nagykövetet, aki korán reggel önszántából csatlako­zott a túszodhoz, hogy meg­könnyítse a hatóságok és a támadók közti tárgyalásokat. Lapjelentések szerint Fej­szál szaúd-arábiai király éj­szaka telefonon összekötte­tésbe lépett Husszein jordá- niai uralkodóval, majd ugyancsak telefonon tárgyalt Szadat egyiptomi és Bume­dien algériai elnökkel is. Szerdán este az algériai fő­városban Bumedien államfő és Jasszer Arafat, a csúcs- konferencián résztvevő pa­lesztin küldöttség vezetője is megvitatta a párizsi táma­dás nyomán előállott hely­zetet. ★ Csütörtökön Párizsba ér­kezett az a szíriai gép amelyet Hafez Asszad szíriai elnök ajánlott föl a Szaúd-Arábia párizsi nagykövetségét meg­szállva tartó terroristák tú­szainak kiszabadítása érde­kében. A kora délutáni órákban az öt támadó és a 15 túsz el­hagyta a nagykövetség épü­letét, majd a merénylők négy tús/.ukat ígéretükhöz híven szabadőn bocsájtották. A. kommandó tagjai mini- busszal mentek ki. a Le Bourget repülőtérre. A mik­robusz mögött rendőrautók haladtak. A repülőtéren a terroristák néhány — a Reu­ter szerint- 6 — tússzal együtt, felszálltak a várakozó szíriai gépre, s a- rövidesen útnak indult A gép útiránya nem ismeretes Fedélzetén a terroristákon és a túszokon kívül 12 főnyi személyzet tartózkodik. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents