Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

yiLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 209. szám / ARA: 80 FILLER 1973. szeptember 7., péntek „A szocializmus megteremtése alapvetően békeprogranr •» . Megyei békekonferencia Egerben Ezekben a napokban a magyar békemozgalom két nagy jelentőségű esemény előkészítésén munkálkodik. Szeptember 20—21-én tart­ja ülését a Vili. magyar békekongresszus és október 25—31. között zajlik le Moszkvában a Béke Világ­kongresszus. Az előkészíté­sek során konferenciákon ér­tékelik az aktivisták az el­zott. Elmondotta, hogy ha­zánk kezdettől fogva részt vesz és támogatja azóta is e mozgalmat, amely idén ünnepli negyedszázados fennállását. S hogy méltón ünnepelhet, azt bizonyítják a nemzetközi helyzet válto­zásai. — Megyénk békemozgalma — folytatta Póti Jenő — a magyar békemoTjsalom ré­JTanácskozik a békekonferencia. (Foto: Tóth Gizella) múlt négy esztendő mozgal­mi tapasztalatait, s megjelö­lik a további feladatokat. Ezzel a céllal hívta össze csütörtökön délelőtt Eger­ben, a Technika Házában a Hazafias Népfront Heves megyei elnöksége a megyei békekonferenciát, amelyen többek között megjelent dr. Berecz János, a-z MSZMP • KH külügyi osztályának he­lyettes vezetője, dr. Beresz- tóczy Miklós, az Országgyű­lés alelnöke, az Országos Bé­ketanács elnökségének tagja, Virág Károly, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Pá- pay Gyula, a megyei tanács vb-titkára is. Kovács Andrásnak, a me­gyei Népfrontbizottság alel- nökének köszöntő szavai után Póti Jenő, a Hazafias Népfront Heves megyei Bi­zottságának titkára számolt be a szűkebb hazánk vala­mennyi rétegét képviselő, több mint 150 aktivista előtt a négy éves békemozgalmi munkáról. Bevezetőben utalt arra, hogy a Vili. béke­kongresszus olyan 'nemzet­közi körülmények között ül össze, amikor határozottan utat tört a békés egymás mellett élés lenini elve. Ez­után azokról a világpolitiká­ban észlelt új jelenségekről beszélt, amelyek jelentős vál­tozást hoztak a nemzetközi és a magyar békemozgalom­ban egvaránt., — Megyénk közvéleménye — mondotta Póti Jenő — élénk figyelemmel • és nagy rokonszenwel kíséri a har­madik világ népeinek a ha­ladásért folytatott harcát, köztük a chilei nép bátor küzdelmét. A továbbiakban a beszá­moló a békemozgalom kiala­kulásának körülményeivel, a r.aladó erőket tömörítő bare történetével íoglalko­szeként, karöltve a társadal­mi és tömegszervezetekkel, hozzájárult a békeharc és a szocialista építőmunka ösz- szeíüggéseinek megértésé­ihez, a szocialista nemzeti egység bázisának szélesítésé­hez. A békeagitációs és barátsá­gi tevékenység egyik leg­szembetűnőbb eredménye a megyében az, hogy megszűnt kampány jellege. Az akci­ókban, tömegmegmozdulá­sokban a legszélesebb nem­zeti összefogás valósult meg, ugyanakkor frissen tartot­tuk, megőriztük azoknak a segítőkészségét, akikre tevé­kenységünk első perceitől bátran építhettünk. Az akti­visták száma e szép társa­dalmi munkában ma már meghaladja a tízezret. Me­gyénk lakossága — mutatott rá a beszámoló — a legter­mészetesebb, magától értető­dő, hivatásának érezte, hogy állást foglaljon a világ sors­kérdéseiben, A vietnami há­ború ideje alatt megyénk dolgozói közel kilencmillió forintot gyűjtöttek és juttat­tak el a szabadságukért har­coló népnek. Ebből az ak­cióból sem maradt ki a me­gyei katolikus papi békebi­zottság. amelynek a békéért folytatott tevékenységét ugyancsak pozitívan értékel­te a beszámoló. A megyében évről évre színes, tartalmas program­mal megrendezésre kerüíő tavaszi békehónap szintén hozzájárni a mozgalom cél­jainak megvalósításáhpz. Ezek során, de más alkal­makkor is egyre gyakrabban előtérbe kerül baráti talál­kozók megrendezésével a népek közötti kapcsolatok ápolása. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztunk — hangzott el a konferencián -7- a Heves megye és a Csu- vas ASZSZK között létre­jött testvérkapcsolatok ápo­lásával, fejlesztésével, újab­ban pedig a bolgár Targo- vlste megyével bővülnek He-, vés megye kapcsolatai. A további feladatokról szólva Póti Jenő többek kö­zött elmondotta, hogy a bé­kemozgalmi munkában töre­kednünk kell a folyamatos­ságra, a tartalom fejleszté­sére, s a nagyobb szabású megmozdulások mellett job­ban kell élni a kisebb, de közvetlenebb politizálási le­hetőségeket biztosító módsze­rekkel. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt dr. Berecz Já­nos, az MSZMP KB ősz-' tályvezető helyettese is, aki elismeréssel nyilatkozott a békemozgalom Heves megyei eredményeiről, majd a bé­keharc világpolitikai jelen­tőségéről beszélt. Rámuta­tott, hogy a szocializmus megteremtése alapvetően bé­keprogram. A szocialista vi­lágrendszer anyagi, eszmei bázisa volt eddig is és lesz ezután is a békemozgalom­nak. Programunk konkrét, s hatalmas erő áll rendelke­zésünkre, amelyet az embe­riség javára akarunk felhasz­nálni. — Az Európában született mozgalom — i^ondotta — ma már világméretű béke­harccá szélesedett. Ezt tbizo­nyítják azok a jelenségek is, amelyek napjainkban szerte a világon a moszkvai Béke Világkongresszus előkészíté­sét kísérik. Minden jel arra mutat — fejezte be hozzá­szólását dr. Berecz János —, hogy a mozgalomban rend­kívüli kongresszus lesz a moszkvai, ahol még tovább szélesíthetjük sorainkat a közös cél érdekében. A hozzászólások után ke­rült sor a küldöttek megvá­lasztására, akik megyénket a VIII. országos békekong­resszuson képviselik. A me­gyei konferencia dr. Czimer Józsefet, Dorkó Józsefet, Fo­dor Istvannét, Fiola Tiva­darnál, Holló Zsuzsannát, Hortobágyi Gusztávot, Kato­na Istvánt, Kovács Andrást, dr. Lévai Andrást, Németh Lászlót, dr* Pápay Gyulát, Póti Jenőt, S zees kő Ilonát, Széles Jánost, Urhegyi Aran­kát, Varga Lénárdot és Ve­res Istvánt delegálta a Bu­dapesten szeptember 20—21- én megrendezendő országos kongresszusra. A rendezvény végén dr. Beresztóczy Miklós emelke­dett szólásra, aki az Orszá­gos Béketanács üdvözletét tolmácsolta, majd több év­tizedes kiemelkedő munkás­ságának elismeréséül átnyúj­totta a Magyar Békemozga­lom kitüntető jelvényét Mol­nár Jánosáénak, a horti ter­melőszövetkezet elnökének, Kovács Istvánnak, a Haza­fias Népfront egri járási bi­zottsága politikai munkatár­sának és Hartai Sáncomé­nak, a hatvani városi tanács főelőadójának. A konferencia részvevői táviratban fejezték ki szoli­daritásukat a chilei haladó erők mellett. A Heves megyei ■ békekon­ferencia a déli órákban Ko­vács András zárszavával ért véget. k. g. Ha folytatódnak a lengyel­magyar tárgyalások A hivatalos baráti látogatáson Lengyelországban tartóz­kodó Péter János külügyminisztert fogadta M. Jagietski, a LEMP PB tagja, miniszterelnök-helyettes. A hivatalos baráti látoga­táson Lengyelországban tár- tózkodó Péter János külügy­miniszter csütörtökön reggel Varsóból egynapos vidéki körútra indult. A programban a ptilawy nitrogén művek, a lulbini „Lubgal” ruhagyár, a maj- daneki hitlerista koncentrá­ciós tábor emlékmúzeuma és a Visztula parti festői szép­ségű Kazimierz városka meg­látogatása szerepelt. Külügyminiszterünk és kí­sérete az estét és az éjszakát Kazimierzben töltötte és ma reggel tér visza Var-sóba, ahol folytatódnak a magyar r—lengyel tárgyalások. ★ A csütörtök reggeli len­gyel lapok vezető helyen foglalkoznak a magyar dip­lomácia vezetőjének látoga­tásával. A Trybuna Ludu „A magyar külügyminiszter látogatása — a magyar—len­gyel baráti kapcsolatok to- . vábbi erősödése” négyhasá­bos főcímmel számolt be a tárgyalásokról. Valamennyi közölte Stefan Olszowski és Péfcgr János pohárköszöntő­jét, .amely a szerda esti dísz­vacsorán hangzott el. ' n Befejeződött Egerben a magyar—csehszlovák útügyi tanácskozás A KGST magyar és cseh­szlovák közlekedési albizott­ságának útügyi munkacso­portja négy napon át tanács­kozott Egerben, s a megbe­szélések csütörtökön a jegy­zőkönyvek aláírásával befe­jeződtek. A tanácskozást, ahol megvitatták a két or­szág közös útügyi problé­máit, minden bizonnyal Ha­sonlók követik majd. A vita' mellett kidolgozzák a meg­oldás módjait is a közleke­dési viszonyok információ- cseréjében, az idegenforga­lom biztonságosabbá tételé­ben és más közös kérdések­ben. Küldöttek között Négyen a kongresszus küldöttei közül. __ (Foto: Tóth Gizella) „Mindig legyen nap, f - Mindig legyen ég, / Mindig legyen mamám, / Mindig legyek én..." — Kicsit ügyetlenül, de nagyon bájosan keringtek- íorogtak, a moszkvai kisgye­rekek a stadionban, lehettek vagy ezren. Könny szökött a szemünkbe olyan megható volt, a gyerekekből kitörő elemi béke vágy. Ez a kép lcitörölhétetlenül bennem maradt moszkvai utamról, amit az egyik barátsági vo­naton tettem — meséü Ur- völgyi Aranka, a Mátravi- déki Fémművek füzesabonyi gyárának munkásnője. Mert miről is mesélhetne a szü­netben egy béke-tanácskozás résztvevője, az országos bé­kekongresszus küldötte tár­saival, mint munkájáról, él­ményeiről, melyek a jelen tanácskozással kapcsolato­sak Ha szót kapnék az or­szágos kongresszuson ezt a képet idézném á többiek elé. És természetesen arról be­szélnék, hogy kommunista szombatokat tartottunk, s amit kerestünk a yietna­miaknak ajánlottuk fél. Vér­adó napot is szerveztünk, a vietnami sebesültek életének megmentésére. Mind erről beszélnek, amit az üzemünk tett.,. — Én a háborúról csak könyvekben olvastam és •csak a moziban láttam mi­lyen az, ha az utcáko*n har­cok dúlnak. Húszéves va­gyok. — így mutatkozott be társainak Szecska Ilona, az Egri Ruhaipari Ktsz mun­kásnője. — Nagyon nagy meg­tiszteltetésnek érzem, hogy ott lehetek az országos kong­resszuson. Nagyon büszke vagyok rá. És ha ott beszél­hetek talán természetes, azt mondanám el, mit akarunk tenni mi, fiatalok. Tudjuk nagyon sok tennivaló vár ránk. A gyöngyöspatai tsz elnö­ke Hortobágyi Gusztávi mi mást vinne tarsolyába, mint a szövetkezeti tagoknak azt az üzenetét, hogy azok is, akik már átéltek egy-két vi­lágégést, azok is, akik csak a történelemből ismerik a háborút, úgy kívánnak dol­gozni, hogy béke legyen. Bé­ke, nemcsak Európában, ha­nem a világon mindenütt. Amit ők ezért tehetnek, azt megteszik. — Én úgy veszem e nemes, megtisztelő küldetést, — mondja Katona István gyön­gyösi apátplébános, —' mint 22 éves erőfeszítésem jutal­mát. Ha szót kapnék az or­szág békeharcosai előtt, el­mondanám, milyen nehéz út vezetett idáig. Addig, míg megértük, hogy amikor mi, papok síkraszállunk a béke és a szocialista építés ügyéért nem találjuk szembe magunkat az egyház egyik- másik képviselőjével. Most már Hév«, megyei paptár­saim neveben mondhatom el, együtt akarunk harcolni a békéért. A IX. világháború idején a Don-kanyarban jár­tam, a saját bőrömön érez­tem mi a háború. Ott is az embert igyekeztem szolgálni, most is, teljesnek és szépnek ígérkező jövőnket. A szünet hamar véget ér, ki-ki elfoglalja újra a he­lyét a tanácskozóteremben, ahol most már árról adnák külön-külön is számot, hogy mit tettek eddig és mit kí­vánnak még tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents