Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

Három minisztérium az őszi-téli árukínálatról í í Három minisztériumban érdeklődtek az MTI munka­társai: milyen őszi-téli kíná­lat várható ruházati termé­kekből, tartós fogyasztási cikkekből és élelmiszerek­ből? Könnyűipari Minisztérium Az előkészületek a meg­felelő ruházati ellátás bizto­sítására még a múlt év vé­gén megtörténtek. Az előzetes becsléskor úgy tűnt, felső kötöttáruból, ezen belül elsősorban tré­ningruhából nem tud majd eleget adni az ipar, menet közben azonban sikerült az iparvállalatok tavalyról adó­dott lemaradását behozni, és részint a termelők többlet- kínálatával, részben a bel­kereskedelem importjával képesek fedezni az igénye­ket. A legnagyobb szállító, a Váci Kötöttárugyár nemcsak többet, hanem bővebb 'vá­lasztékot is nyújtott a terve­zettnél. Manapság az üzle­tekben látható téningruhák jó része nem is hasonlít már a régi „mackókra”, olyan korszerű termék, hogy sza­badidő-ruházatnak, fiatalok számára pedig utcai öltözék­nek is megfelelő. Felső kö­töttáruból egyébként csupán a budapesti Finomkötöttáru­gyár 527 tonnányit — a ter­vezettnél 127 tonnával töb­bet — szállított, illetve szál­lít az idén a belkereskede­lemnek. Az árleszállítás ellenére is korlátlan mennyiségben kap­ható az üzletekben fehérne­mű. Átmeneti kabátból már nem rendel annyit a keres­kedelem, mint korábban: a férfiak szívesebben horda­nak lemberdzseket, a nők nadrágkosztümöt. Férfi, női és gyermek télikabátból a Május 1. Ruhagyár egymaga 937 000-et — a tervezettnél 150 000-rel többet — a a bel­kereskedelemnek. Ezek zö­mükben többrétegű könnyű anyagból, illetve jersey-ből készültek (kiment már a di­vatból a nehéz télikabát), sok szép műbőrkabát, télie­sített ballon gazdagítja a vá­lasztékot, és hazai eladásra ás varrt valódi bőrkabátokat a Május 1. Ruhagyár. A kifejezetten téli jellegű lábbelik, a csizmák és bun­dacipők mintegy 60 százalé­ka már szeptember végén, tehát közvetlenül a téli sze­zon előtt az üzletekbe kerül, a fennmaradó tételeket fo­lyamatosan szállítják az iparvállalatok. KGM Idén 35—400 millió forint­tal nagyobb értékű vas-, mű­szaki fogyasztási cikket gyártanak a KGM vállalatai a belkereskedelem részére, mint az elmúlt évben, össze­sen mintegy 10 milliárd fo­rint értékben. A legtöbb ter­ítékből előreláthatóan meg­felelően ki tudják elégíteni az őszi-téli hónapokban ál­talában növekvő keresletet. Gáztűzhelyből az elmúlt év­ben 75 000-ret vásárolt a la­kosság, idén összesen több mint 80 000 kerül az üzle­tekbe, ebből 40 000 a követ­kező hónapokban. Olajkály­hából ellenben valamivel ke­vesebbet adtak el, mint ta­valy, ugyanis nagyobb a kí­nálat, mint a kereslet. Növekszik a kereslet a híradástechnikai cikkek iránt. Az első félévben 30 000 magnetofon fogyott el, s az év végéig még 50 000 kerül forgalomba, ami több mint 10 százalékos növekedést je­lent a tavalyihoz képest. Az adatok szerint átalakul a közönség rádió iránti igé­nye. Keresettebbek ugyanis a „többet tudó” készülékek, az asztali rádió, a táska- és az autórádió, csökken vi­szont az érdeklődés az olcsó, de kevésbé jó hangú zsebrá­diók iránt. Az elmúlt évben 543 000 rádiót vásárolt a la­kosság, idén előreláthatólag 520 000-et, de drágábbat Televízióból ez évben elő­reláthatóan Í5—20 ezerrel több kerül! az üzletekbe, mint tavaly, összesen körülbelül 220—230 ezer. A tapasztala­tok szerint különösen a ne­gyedik negyedévben vesznek sokan tv-készüléket, ilyenkor háromszoros a forgalom. Ad­dig forgalomba hozzák a Vi­deoton két új, olcsóbb ké­szülékét is: a Silver Star és az Elektron 20 elnevezésűt. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Az év hátralevő részében az első félévihez hasonló ki­egyensúlyozott élelmiszer-el­látásra lehet számítani. A második félévben — az el­múlt év azonos időszakához képest — tőkehúsból 4,8 szá­zalékkal, húskészítmények­bői pedig 7 százalékkal 15b- bet hoznak forgalomba. Ja­vul a húsfélék ősszetéioie, amenpyiben a hazánkban legkeresettebb sertésbús te-j szí ki a kínálat 30 százaié-« kát, szemben a marhahús 20 százalékos arányával. (Az év! leső negyedében az eladott! hús 60 százaléka volt sertés-1 hús.) A következő hónapok- j ban jelentős mértékben ja­vítja az ellátást az is, hogy a húsipar a belkereskedelem megrendelésére fej nélkül, de ugyanolyan súlyban szál­lítja a félsertéseket, így végeredményben 200 va­gonnal több színhús jut majd a fogyasztókhoz. Az iparnál visszamaradó sertés- I fejből disznósajtot, főtt és | füstölt fejhúst készítenek, jj ezekből a belkereskedelem j annyit rendelhet, amennyire J a fogyasztóknak szükségük j van. így, azon túl, hogy bővül az olcsóbb húsfélék válasz­téka — igen keresett és ízle­tes termékek egészítik majd ki a bolti kínálatot. Az első félévben, az el­múlt év első hat hónapjához képest 22 százalékkal több vágott baromfit forgalmaz­tak, tehát ugrásszerűen meg­javult az ellátás. A követke­ző hetekben, hónapokban is zavartalan lesz a baromfi­húsellátás, az ipar és igé­nyek szerint szállít. A kon­zerv- és a mélyhűtőipar üze­mei szintén fokozzák a ter­melést, s ez az üzleti kíná­laton is meglátszik majd. Amíg az elmúlt év utolsó hónapjaiban csak az igé­nyeknél kevesebb tejet tud­tak biztosítani a fogyasztók­nak, addig idén a tejipar kí­nálati pozícióba került. Ezért az év végéig kibővítik a pasztőrözött tejellátásba be­vont vidéki településeket, gyakoribbá teszik a bolti szállításokat és a választé­kot is gyarapítják. A III. és az IV. negyedév­ben zavartalan lesz az élesz- töellátás, ami az első fél­évben akadozott, időközben ugyanis importszállítmányok érkeztek. A sörellátást lénye­gesen javította az évi 1 mil­lió hektoliter teljesítményű új Borsodi Sörgyár indulá­sa, a palackozott sörökből azonban mégis többre lenne szükség, mint amennyi az üzletekbe kerül szeptember végéig. Kielégítő borellátás­ra lehet számítani, a dohány­ipar pedig igény szerinti el­látást ígér. (MTI) Az olasz SNTA V1SCOZ technológiája alapján felépült és megkezdte a próbaterme­lést a poliakrikaitril alapanyagú szintetikus szálat gyártó üzem. A tervek szerint a gyár 1974-ben 4.Ö00 tonna szintetikus szálat készít. A CUMERON-nak nevezett új alanyag a gyapjúhoz hasonlít. (MTI-foto — Hadas János) Egy hatvani szalonban Olyan, mint a patyolat ? — Lehetetlen állapot. Be­vittem egy átmeneti kabá­tot a Patyolatba, s egy hó­napot kell várnom, mire ki­tisztítják! Másik méltatlankodó. — Tudja, uram, milyen munkát végeztek? Kétszer visszavittem a zakóit, míg végül megszabadították az izzadságfoltoktól! Aztán egy tiszviselő. — Nekem áldás ez az in­tézmény. Lakótelepen, más­fél szobás otthonban élünk, ahol se mosásra, se terege- tésre nincs hely, mert né­hány agresszív pasas, telje­sen jogellenesen, egyéni cé­lokra vette igénybe a mo­sásra kijelölt földszinti épü­letrészt. így minden ágyne­műt, fehérneműt a Patyo­latba hordunk. Állítom, meg­éri. □ □ □ Kétgyermekes, szelíd mo- solyú asszony Győré István­ná, a hatvani Patyolat-ki­rendeltség helyettes vezető­je. — Több mint három esz­tendeje nyílt meg a szalo­nunk, s azóta rohamosan A munkaerő-gazdálko­dás gondja — kicsi­ben és nagyban, vállalati és népgazdasági szinten — a munkaerőhiány. írtuk, s ír­juk még sokáig: kiapadó­ban vannak a régi források: a mezőgazdaságból az iparba áramlás, a nők munkába ál­lítása. Egyedül az iskolából kikerülő ifjúság adja évről évre a nagyobb munkaerő­tartalékot. Ám az ismert de­mográfiai hullám elvonulá­sával — hozzávetőlegesen 1977-ig — fokozatosan csök­ken a munkába állítható fia­talok száma is. Az ipari, mezőgazdasági üzemeknek, a kereskedelmi és más, a lakosság ellátásával foglalko­zó vállalatoknak viszont vál- tozatanul sok munkásra van ezüksége. A munkaerőhiánnyal kap­csolatos gondokat tetézi az is, hogy egyes munkahelye­ken szinte állandósult a megengedhetetlenül nagyará­nyú fluktuáció. Az ilyen munkahelyek vezetői szinte évről évre ott állnak az új munkaerőt igénylők között. Hosszú ideig minden mun­kaerőhiánnyal kapcsolatos gond megoldását központi in­tézkedésekben látták. Az utóbbi egy-két évben ezek az intézkedések meg is szü­lettek. Az ifjúsági törvény megadta a keretet, a lehető­séget a céltudatos társada- lomepítő munkához. A mi­nisztériumok és országos ha­táskörű szervek a végrehaj- tasi utasításokat, az üze­A fiatalok és a munkahely helyi törődést. Ez is lehet előírásszerű, de rideg, taszí­tó. Egy fiatal szakember így számolt be fogadtatásáról: „Reggel bementem a mun­kaügyi osztályra, jelentkez­tem. Átadtam a munkaköny­vemet, ők meg íveket rak­tak elém. Közölték a beosz­tásomat, a kereseti lehető­séget, és elintézték a felvé­teli formaságokat. _ Amikor kölcsönösen mindent aláír­tunk, kimentem a folyosóra, várakoztam. Délben szólítot­tak, bemutattak a főnököm­nek. Nagyon rendes volt: részletesen elmagyarázta, mi a feladatom, mire ügyeljek, mit hol találok, milyen prob­lémámmal, kihez forduljak. Hat hónapnál nem bírtam tovább, felmondtara. Még ma is irtózom, ha arra gon­dolok, milyen bizalmatlan­ság, örökösen hangsúlyozott aki- és fölérendelfcseg ural­kodott.” Nemrég tudományos' vizs­gálódás céljából megkérdez­tek huszonöt fiatalt, akik jó szakmai képesítéssel kerül­tek első munkahelyükre és egy éven belül áthelyezésü­ket kérték, illetve felmond­tak. Egymás létéről mit sem tudtak és valamennyien első helyen említették a rossz munkahelyi légkört, amely csak részben írható a veze­tés rovására, inkább az aao­dési terveket dolgozták ki. Eredményeképpen számos munkahelyen kiváló a fiata­lok munkakedve, közérzete, emberi, társadalmi kapcsola­ta. A múlt év szeptemberé­től vált érvényessé az a kor­mányrendelet, amely húsz ipari szakmában teszi .lehe­tővé, hogy havi 200 forint ösztöndíj-kiegészítést adja­nak a tanulóknak. Továbbá összesen negyvenhárom szak­mában adható havonta 250- től 500 forintig terjedő tár­sadalmi ösztöndíj. A ked­vezmények kiterjednek a tanulóotthonokba, kollégiu­mokba való felvételekre is. Az utolsó éves szakmunkás- tanulók pedig — az elégte­len előmenetelűek és a fe­gyelmi eljárás alatt állók kivételével — az egész tan­évben szakmunkásbérrel fog­lalkoztathatók. Ennél is több fiatalt érint a munkába ál­ló fiatalolt bérének emelésé­re vonatkozó rendelkezés — hogy csak néhányat említ­sünk a központi intézkedé­sek közül. Ám a határozatok, rende­letek csak akkor válhatnak igazán hatékonnyá, ha az üzemek, vállalatok is meg­tesznek minden tőlük telhe­tőt. Semmiféle rendelet, elő­írás, jogi szabályozás sem pótolhatja a sokféle naunka­nos beosztásúak közötti, mély hagyományokból, hely­telen, de ott megtűrt embe­ri magatartásokból szárma­zik. P ersze, ennek ellentéte is akad. Szerencsére ma már ez van túlsúlyban. Az egyik országos hírű épí­tőipari vállalat neves szo­cialista brigádja 15 évvel ezelőtt csavargó fiút vett magához. Nevelték, tanítot­ták, s a fiatalember a szak­májában kiváló és példa­mutató közösségi ember lett. Nemrég magas kormányki­tüntetést is kapott. A kitün­tetés után sokan gratuláltak neki, már csak azért is, mert tudták róla, hogy korábbi élete még arra sem volt ga­rancia. hogy egyáltalában ember marad a talpán. A számtalan jókívánság, szor­galmának, emberi magatar­tását megváltoztatni tudó el­tökéltségének elismerése volt. S ő kissé indulatosan magyarázta, sérti az embe­rek értetlensége,, mert nem látják, hogy • a szocialista brigád, a szűkebb munkahe­lyi közösség törődése, em­berséges magatartása az a kötőanyag, amely formálja, alakítja a dolgozni akaró ember sorsát, életét. Rékák tömne megnőtt munkánk iránt a helyi lakosság érdeklődése. Ma már félmillió forintot forgalmazunk évente, ami­ben nemcsak a mosás, ha­nem a vegy tisztítás is ben- 'ne van. Kaptunk ugyanis az egri központtól egy napi száz kilogramm teljesítmé­nyű, német gyártmányú, szá­raz vegytisztító gépet, ami ilyen irányú szolgáltatással is kibővítette munkánkat... Mit szóljak a panaszokra? Kérem, kétségtelen, hogy igen magas az átfutási idő mosásnál, igényesebb vegy- tisztításnál. De megvan az oka. Egyrészt rengeteg a megrendelés, havonta leg­alább ezer kuncsaftot szol­gálunk ki. Másfelől heten­te indítunk csak járatot a szennyes holmikkal Egerbe, ahol gyakorlatilag a mosás zajlik. Ami pedig a rosszul végzett munkát illeti: mini­mális a reklamáció. Itt a panaszkönyv. Az idén egyet­len panaszos jelentkezett. Tessék! Szilasi István. A be­jegyzés kelte május 29. Vá­laszunk? Három nap múlva elvihette a gonddal kitisztí­tott öltönyt, □ DO Árak országos norma sze­rint. Valóban kár ott mo­sással, szárítgatással bajlód­ni, ahol szűkös fürdőszoba, esetleg konyha az erre al­kalmas egyetlen helyiség. — A fehérnemű kilóját 3 forintért mossuk, mángorol­juk a lakosságnak. A közü- letek, régi üzletfeleink, mint például a MÁV, a vendég­látóipar, a Vízmű Vállalat, a kőolajosok, a Csányi Állami Gazdaság, ők 5 forintot fi­zetnek minden kiló után. Van persze extra szolgálta­tásunk is, amit piperemo­sásnak nevezünk. Itt vasal­va, műanyag zsákba csoma­golva kapja kézhez fehér­neműjét a rendelő, s darab­szám szerint fizet. Az öltö­nyök. felöltők tisztítása sem jár nagyobb kiadással. Nad­rág, zakó. együtt, 33 forint. Csak az drágítja meg a munkát, ha sürgős valaki­nek. Vállalunk mi egyik napról a másikra száraz tisztítást, de azt már 60 százalékos felárral számláz­zuk. ami mindenkeppen mél­tányos, hiszen sorban álló munkákat kell félretennünk hirtelen jött családi ese­mény, vagy egyéb sürgető alkalom miatt. □ □ □ Alacsony termetű, barna asszony Kovács Istvánná, a kis üzem egyik vasalónője. Ahogy hallom, normára dol­gozik, társával, Szilágyi Dé- nesnével egy üt. S nem ke­resnek rosszul. Ha nincs va­lami kiesés, rendszeresen 11300 lariat a havi jövedel­mük. Kovácsné kezeli egyéb­ként a vegytisztító gépet is. Ű adagolja a ruhadarabokat, s ellenőrzi a szerkezet kü­lönböző műszereit. Szívesen fogad bennünket, s röviden elmagyarázza a gépezet mű­ködési elvét. Aztán igyek­szik vissza a vasalóterembe, hogy mire a masina végez a gyomrába eresztett nadrá­gokkal, ott is túljusson né­hány felöltő kivasalásán. Győré Istvánnétól pedig mindezek után csak arra kérünk még választ, van-p lehetőségük a szolgáltatások bővítésére, a fiókintézmény iránt növekvő igény foko­zott kielégítésére? — Újdonság nálunk, hogy augusztus elseje óta ágyne­műt kölcsönzünk. Szokatlan ez még Hatvanban, de akad azért jó néhány törzsven­dégünk. Ott hasznos ez, aho­vá váratlan vendégkoszorú érkezik, s hirtelen nem tud­ják mibe fektetni a rokon­ságot. Mindössze húsz fo­rintot kérünk egy teljes há­lógarnitúráért, s a kuncsaft­nál lehet két hétig ... A kör­nyező helységek polgárainak helyzetét pedig azzal köny- nyítette szalonunk, hogy Lő­rinciben és Apcon átvevő­helyet létesítettünk. Mosni- valóval, tisztítanivalóval in­nen nem kell beutazni Hat­vanba. Megbízottaink hely­ben átveszik az árut, s he­tente továbbítják az üzem­nek. □ □ □ Mialatt ez a kis beszél­getés, ismerkedés lezajlik, legalább húszán megfordul­nak a Patyolat-szalon átve­vőtermében. Selypről is akad megrendelő. Fehér prémes, piros leánykafelöltőt hoz tisztításra. Egy aszkéta kül­lemű fiatalember esőkabát­jával jelentkezik. — így van ez, kérem! Nemcsak a mezőgazdaság­ban, hanem nálunk is van­nak szezonmunkák. Kopog­tatott szeptember, nyakun­kon az ősz, mindenki elő­veszi szekrényéből a kabát­ját, s jön mielőbb megtisz- títtatni a tavalyi szennye­ződéstől. Tudom, sokan va­kar gat ják a fejüket, amikor megmondom, hogy csak egy hónap múlva jelentkezhet­nek érte. Miért nem jutott eszükbe nyár derekán, ami­kor kevesebb a munkánk...? Ebben tökéletesen igaza van Győré Istvánr.énak, el kell ismerni. Noha nálunk is szégyenkezik a szekrény­ben néhány őszi holmi, ami­re tán egy hét múlva égető szükség lenne. De hát hiá­ba! Ki korán ébred, időben tiszta lesz a ruhája. • ftloldvaj' Gyom Próbatermelés a Magyar Viscozagyár

Next

/
Thumbnails
Contents