Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

öíeves tervidőszak első félidejének egészségügyi mérlege száma — Kétezprkéíszáz új kórházi ágy Nőit az él veszületések — Az egészségügyi ágazat — anyagi erőihez képest — számottevő ered/' 'én y eket ért el. Az eltelt tervidőszak­ban újabb löOOOO tikosra terjesztették ki a társ cd alom- biztosítást. Jgv már a lakos­ság 99 »At/ '.lcáa jogosult ha­zánkban a küionbúzo egész­ségügyi s-t''gá!t..’«:-ok, intéz­mények igén- bevét&lere. A IV ötéves terv kezdete óta 120 új orvosi körzet (felnőt­teknek), valamint ’3? új gyermekorvosi körzet kap­csolódott be a hálózatba. Az. újonnan épült fekvóijeteg- intézményekben létesített igyák száma meghaladj* a 2200-at, így jelenleg a fekvő­betegek részére összesen csaknem 86 000 ágy áll ren­delkezésre. — A rendelőintézetek szak­orvosi óraszáma mintegy tíz százalékkal növekedett. Ma már minden járásban bizto­sított a rendelőintézeti ellá­tás, a szakorvos igénybevéte­lének lehetősége. Ugyancsak 10 százalékkal nőtt a bölcső­dei helyek száma: jelenleg összesen 1053 bölcsőde mű­ködik az országban (796 ta­nácsi és 257 üzemi), ame­lyekben több mint 43 000 ap­róságról gondoskodnak. A nyilvántartott tbc-s be­tegek száma lényegesen, 16 százalékkal csökkent. Ugyan­ez vonatkozik az újonnan be­jelentett, felkutatott tbc-sek- re is. Az élveszületések száma a következő: 1971-ben 150 640, 1972-ben 153 265 volt. Ez év első felében egy százalékkal haladta meg az élveszületési arány az 1972. első félévit. A halálozások, száma a kiugró 197Í-OS 123 QQO-röl (ebben erősen közrmárszott az in- flu»uzajárvány) 1972-ben 119 000 r? csökkent. Az idei esztendő első felében — saj­nos — hat százaiékor emel kedés következett he amiben a fő szelepet isme. m- fluon/ajárvány játszotta. A halálokok Között változatla­nul a szívbetegségek, ft magas vérnyomás, valamint a rossz­indulatú daganatok állnak az eisó helyen A csecsemőha laridóság a tervidőszak első két évében javult. Tavgiy 33 ezrelék volt az arány, ami magyarországi viszonylatban az eddigi legalacsonyabb ér­ték. 1973. első hat hónapjá­ban azonban — 1972 jár­ványmentes azonos idősza­kához viszonyítva — kissé emelkedett a csecsemőhalan­dóság. Az influenzától eltekintve a járványügyi helyzet az utóbbi két és fél esztendő­ben általában kedvezőnek ítélhető meg. A kanyarójár­vány főleg a védőoltásban nem részesülő korosztályokat érintette. — örvendetes, hogy az üzemi balesetek alakulása javuló tendenciát mutat. Jellemző erre, hogy a beje­lentett üzemi baleseteknél mintegy nyolc százalékos csökkenés következett be a tervidőszak első felében. A közúti közlekedési balesetek­nél az 1972-ben megindult csökkenő irányzat állandó­sult 1973 első felében is-- A foglalkozási megbete­gedések száma — 1972 azo­nos időszakához képest — s/ év első hat hónapjában emel­kedett.. ismét előtérbe kerül­tek 3 szilikózis miatti megbe­tegedések. változatlanul sok gondot okoznak a növényvé­dő szerekkel kapcsolatos be­tegségek, valamint a bőrbe­tegségek. Az idei esztendő el­ső félévében például csak­nem 10 százalékkal több bőrmegbetegedés fordult elő, mini 1972 első féléveben. A nemi betegek száma elég je­lentős mértékben emelkedett. — A táppénzes állomány alakulását természetesen be­folyásoljak a járványok. 1971-ben 5,4 százalék, 1972- ben 5,2 százalék volt az arány. Az 1973 első félévi táppénzes állomány előzetes adatok szerint 5,6 százalék volt. — Mindent egybevetve: alapjában véve a mérleg po­zitív, az ország lakosságának egészségügyi helyzete, ellátá­sa az elmúlt két és fél év tükrében kielégítőnek mond­ható — fejezték be a tájé­koztatást a minisztérium il­letékesei. (MTI) As ácsi fegyver gyűjtő Barsi Sándor cukorgyári munkán ritka és érdekes szen­vedélynek hódol: regi fegyvereket gyűjt. Édesapja hagya­tékát sok ritka fegyverrel gyarapította. Gyűjteményében már több mint száz különféle fegyver és ágyúmakett van. Legértékesebbek a török időből szármasió vágó, szúró fegy­verek, a 48-as szabadságharc lőfegyverei. Barsi Sándor cse­reviszonyban van több magángyűjtővel és múzeummal. (MTI-foto — Hadas János felv.) Kétezer hatvani KtSZ-fiatal vezetőségválasztásra készül A Székesfehérvári István Király Múzeum régészei ku­tatásokat folytattak a Fejér megyei Igar községben, ahol egy bronzkori földvár ma­radványait igyekeztek fel­tárni. Az ásatás sikeres volt, a magaslati telepen többször megújított agyagpadlós há­zak alapjaira bukkantak. „Kadosa Pál legkiemelke­dőbb fiatal komponistáink egyike, felkészültsége igen figyelemreméltó; erről ta­núskodnak művei és az Űj Zene Nemzetközi Társasága számos ünnepségén való részvétele. Ezenkívül kiváló zongoraművész és pedagó­gus.” — Bartók Béla írta e sorokat 1939-ben, az akkor harminchat éves zeneszerző­ről. A világháború fenyege­tő réme, amely Bartók sza­mara is elkerülhetetlenné tette az ország elhagyását, Kadosában is felvetette a kivándorlás gondolatát. Vé- füi. mégis itthon maradt, íróasztalának dolgozott. Szo­morú esztendők következtek a zeneszerző életében, akit már fiatalon szenvedélyes közéleti érdeklődés, az iro­dalom, képzőművészet, mü- vészetpolitika kérdéseire va­ló érzékeny reagálás jellem­zett. Nevét napjainkban leg­gyakrabban pedagógusi mi­nőségben halljuk. Több mint negyedszázada a. Zeneaka­démia tanára. jelenleg a zongora-tansza1 vezető pro­fesszora. Az utóbbi években bámulatos módon feltűnt te­hetséges fiatal zongoristák jelentős száma az ő pedagó­giai műhelyét dicséri. Szá­mos közéleti, funkciója közül csak a legfontosabbak: a SSíi. szeptember 6., csütörtök Az épületeket az úgyne­vezett „vatyai” kultúra ko­rai szakaszától kezdődően, a középső bronzkor végéig használták. Mellettük tűzhelynyomo­kat, s igen gazdag kerámia­leletet, használati tárgyakat, edényeket találtak a régé­szek. Szerzői Jogvédő Hivatal el­nöke, a Jogvédő Hivatalok Nemzetközi Szervezetében működő Nemzetközi Zene­szerző Tanács elnöke, a Mű­vészeti Dolgozók Szakszer­vezete zenepedagógus szak­osztályának elnöke stb. Kitüntetései közül is csak néhányat említünk: Kossuth- díjas kiváló művész, a Mun­ka Érdemrend és az Erkel- díjak különböző fokozatai­nak birtokosa, a Német Mű­vészeti Akadémia levelező tagja és az Angol Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagja. Ez utóbbi megtisztel­tetésben előtte mindössze egy magyar muzsikus, Bar­tók Béla részesült. Kadosa Pál pályája szinte tükre egész zajló zeneéle­tünknek, szerteágazó problé­máinak. S bár mindegyik te­vékenységét különös hozzá­értéssel és ügyszeretettel végzi, mégis legfontosabb számára, önmaga kifejezésé­nek elsőrendű eszköze, a ze­neszerzés. amelyről egy moz­galmas életpálya csúcsán, hetvenedik születésnapján így vall­„Hiszek abban, amit csi­nálok. Akkor is, ha nem keltem fel a világ érdeklő­dését. ha szomorú, groteszk, kínlódó, vagy tragikus ze­nét írok. Amíg fiatal az ember, inkább sikerre, hat­vanon túl inkább megértés­re vágyik Azért komponá­lok. hogy legszabaduljak attól, ami • :la' nyugtala­nít; s zene rrz szeretnék lenni akkor is, ha — mint a háború idején — csak az íróasztalomnak dolgoznék,” Horda Agnes A közelmúltban ülést tar­tott a KISZ hatvani városi végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként áttekin­tette a KISZ-vezetőségek új- jáválasztására való felkészü­lés időszerű, aktuális kérdé­seit. Ezen belül megvitatta a hatáskörébe tartozó alsóbb KISZ-szervek, csúcsvezetősé­gek összetételére és az alap­szervezetek titkárainak sze­mélyére tett javaslatokat. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a vá­lasztások előkészítése a le­bonyolítási terveknek meg­felelően folyik. A pártszer­zetek figyelemmel kísérik a munkát, minősítik az elmúlt két év KISZ-szervezeti te­vékenységét, valamint hatás­körükben előzetesen jóvá­hagyják a jelölt káderek megválasztására vonatkozó Tágítok nyakkendőmön, megoldom az ing nya­kát és számolok harmin­cig. Ezen röhögni kell. Vagy sírni. S míg én ekképpen szórakozom, ő valamelyik farakás tetején guggol, va­lószínűleg engem figyel, a hunyót, és kuncog magában. Ahogy szalad ez a Klári, hát az valami egészen nagy­szerű! Kipirul az arca, a fejét meg úgy rázza jobbra, balra mint egy hatéves szemtelen kölyök. Pirosra csapkodja tenyerét a tuskó• asztalon, a szemembe néz. ejnye, Burgonya, hát ilyen^ ügyetlen vagy? S neki van' igaza! No, megálltatok, mondom magamban, vetem a kabáto­mat, az ablakkilincsre akasz­tom. kibújok a nyakken­dőmből, ingujjam f eltűröm, no megá'lintok. Hatvan" teres sít,. ■' '«• an első v . tam én az általános suli­ban s százötven centiméte­ren vittem át a lécet!” „Har­minc! ’Megyek!” Lábujjhe­javaslatokat. Mindez termé­szetesen a városban működő 3 csúcsvezetőség és 47 nem iskolai jellegű KlSZ-alap- szervezet vezetőségeire és a városi KISZ-értekezlet 110 küldöttének személyére vo­natkozik. A 46 iskolai jelle­gű alapszervezetnél ugyan­is három tanintézetben még az elmúlt iskolai év befeje­zése előtt — április—május hónapban — lebonyolították a választásokat. Valami, ""yi alapszervezet munkáját segítik patronáló tevékenységükkel a KISZ városi bizottságának tagjai és mozgalmi tapasztalatok­kal rendelkező aktivistái is. Legfőbb törekvésük. hogy biztosítsak a fiatalok szá­mára a teljes választási de­mokratizmust. Ennek érde­kében a végrehajtó bízott­gyen lopakodom, az apró ^eszekre felkapom a fejem... Idegfeszítö pillanatok. A ke­rítésnél mozdul valami. „Lakli Pista, megvagy!” Ro­hanok neki a tuskóasztal- nak, majd hasra esem s csapkodom. ..Ipi-apacs”: Fújtatok, mint egy gőzkazán, fakéregre lépek, megbicsak­lik a bokám, húú ez marhá­ra fáj, de rohanok, úszom a levegőben. Csomókba ta­pad a hajam és a szemembe lóg, hideg a nyloning a há­tamon és a nadrágom tér­dig poros. Drága szöszke Klári, látod, érted még az életem is feláldozom. A te­kintélyemet mindenesetre, meg a szerelésemet. „lpi- apacs egy, kettő, három!” Győztem! Klári a hunyó. Micsoda!? Ez nem igaz! Most ő borul az asztalra, egy, kettő, három ... tizen­öt... és én terülök el az 5. utca 7. számú farakásának a tetején, és szuszogok, és úgy érzem, hogy nem lesz erőm innen lemenni. Fáj, ir­tózatosan fáj a jobb bokám. „Ma egész délután te le­szel a hunyó, Klári” — mon­dom, azért, hogy bosszant­sam. Feknagasodom a fara­kás tetején, repülök mint Ikarus kartárs, térdig a fű­részporba: Aztán csapkodom az asztalt. Lakli Pista a föld alá búj­hatott. de nem; rohan az asz­tal felé, kétmétereseket ugrik, ez ha ideér, valóban Amét Klári lesz a hu- ivó! Pista rohan egy faké- ■eg összevágja a lábait, zu­han a levegőben és zsupsza földre, mim eav zsák. Jól van, Lakli Pista, ezt Ügyesen csináltad. ság az alapszervezetek kö­zel 50 százalékánál engedé­lyezte a jelölő bizottság nél­küli választási módszert. Felhívta továbbá valameny- nyi alapszervezet figyelmét a káderkiválasztási feltételek következetes betartására, mindkét választási formá­nál. Mindent elkövetnek an­nak érdekében, hogy a szep­tember 15. és november 5. között megtartandó válasz­tások a KXSZ-kb intéző bi­zottságának határozata szel­lemében történjenek meg. Az előkészítő munkák ed­digi tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy Hatvan város kétezernél több KlSZ-fiatal- ja zavartalanul, a teljes de­mokratizmus jegyében ad­hatja le szavazatát vezetői­re és küldötteire. (Szalmási) Klári szalad. A napból szalad, fejét körülvilágítja a fény: „Ipi-apacs egy ...” El­kapom a derekát, a lendület megtörik, egy pillanatra magamhoz szorítom, aztán hirtelen elengedem, fél lá­bon ugrálok. „Éljen, éljen!” Kipirultan rohanunk bújni. „Klassz, mi?" ,Ühüm.” „Vigyázz, jön!” Melléhúzó­dom, visszatartja a lélegze­tét. Rólam ömlik a víz. Itt van mellettem, őt kerestem, valamit mondani akarok, va­lami szépet, valami olyat, amilyent még senki más nem mondott neki. „Csitt!” — mutatja az ujjával, fi­gyel, Kontyos Sári hangja közvetlen közelről hallat­szik. Klári kiugrik mellő­lem, hallom a hangját már messziről: „Ipi-apacs egy...” „Majd legközelebb egy ki­csit jobban bújjunk el. Ügy, hogy senki se találjon meg minket, soha! Oda, a fűrész­gép mögé ...” „Ne őrülj meg, Burgonya! Onnan sohasem érjük el az asztalt...” Belémsajdul ez a szó: „Burgonya. Pityuka, megöl­lek, a sírodra majd virágot viszek. Lehangoló, hogy így szólít Klári, leülök a fű­részporba. Reménytelen az élet. . . Klári itt van mel­lettem, szótlanul nézem. Hátra fordul, az arca ég, kerekre tágul a szeme, bá­mul rám, remeg az orra, Bronzkori földvár maradványaira bukkantak Kadosa Pál hetven éves Vitatható eredménnyel Négy község tanácsának végrehajtó bizottsága talál­kozott Vámosgyörkön, hiva­talosan azért, hogy együt­tesen tárgyaljanak meg egy jelentést. A térne a körzeti ÁFÉSZ munkája volt. Minden úgy zajlott te, ahogy ilyenkor annak tör­ténnie kell Elkészítették elő­re az írú “bel; uryacot, majd elhangzott annak »ró’.elf ki­egészítése is Árián kérdé­seket tettek *el a négy vég- rehajtó bizottság tagjai, hogy utána, vitázzanak a je­lentés megjegyzései és saját tapasztalataik alapján. Ezt a vitát szó szerint kell most érteni. Olykor feszült pillanatok is elkövetkeztek, m.ert a hozzászóló vérmér­séklete olyan volt, hogy visszafogottan nem tudott beszélni a témáról. Különö­sen, ha régi sérelmet kellett most ismét előszednie. A négy községben ugyan egy ÁFÉSZ működik, mert Vámosgyörkön, Adócsőn, At- káron és Viszneken a boltok bejárata fölött ugyanaz a cégtábla található, mégis más és más gond, bosszúság fog­lalkoztatja az egyik község lakóit, vezetőit, mint a má­sikét. A négy vb együttes ülése pedig óhatatlanul az ünnepélyesség hangulatát kelti, lllik-e ilyen alkalom­kor „apró” ügyekkel előáll­ni annyi „idegen" előtt? Egyszóval: saját portájukon, maguk között csak jobban előrukkolt volna mindenki az ót foglalkoztató dolgok­kal, mint így. Ha a fejlesztési tervet kel­lett volna megvitatni...! Ak­kor hatásosabb lett volna « négy község végrehajtó bi­zottságának az együttes ülé­se — vélte az egyik résztve­vő. A kezdeményezés önma­gában véve dicséretes volt, hiszen eddig még nem tör­tént meg, hogy több község tanácsi vezető testületé ös­szeült volna egy téma meg­tárgyalására. Furcsa is ilyen helyzetben azt a tanulságot megfogalmazni, hogy ez a kezdeményezés sem érte el a célját. De tisztességesebb és hasznosabb dolog őszin­tén megmondani a való igaz­ságot, mint ud.variaskoaás ürügyén elhallgatni azt. Tanulni a jó szándékból eredő céltévesztésből is le­het, sőt: kell is tanulni. (gmf) remeg az arcán a bőr. Sze­retném megsimítani a haját, szeretném ha érezné, hogy megsimogatom a haját, s ugyanakkor félek. Mindannyian ott ülünk a ház előtt a fűben. Valami­lyen Sanyi és Kontyos Sári a pádon kuporog. „Énekel­jünk!” — mondja Görbelá­bú Tériké és rákezdi, hogy .. ádi-ábiju ..Ez a Té­riké nem nyugszik, ez kibo­rítja az embert, őszinte rész­vétem előre is a férje-urá- nak. Az arca különben egé­szen helyes, de a lába! Pi­tyuka az orrát szívja, no lá­tod Pityuka, ez egy újabb ok arra, hogy agyonüsselek. Várj csak szépen! Klári egy árnyalattal fehérebb, mint máskor, kerüli a tekintete­met. Lakli Pista azt mondja, hazamegy. A többiek is ká­szálódnak. Klári és az ő édes szüléi engem csutakolnak. Ahogy kinéz az én ruházatom, az nem igaz. Főleg a nadrágo­mat és a cúgoscipőmet visel­te meg az orgia. Ha apam így meglátna! „Gyere, Burgonya, egy irányba megyünk.” „Gyere, Pityuka.” A jobb bokáin vastagra dagadt alig bírok rálépni. „Fáj?” „Kicsit.” „Kedves lány ez a Klári” — mondja Pityuka később. Oldalra nézek, a vállaltiig ér. Egy kavicsot rugdos, „Igen. Tej&zagú a bőre.”

Next

/
Thumbnails
Contents