Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-06 / 208. szám
Szerda esti külpolitikai összefoglalónk Kongresszusi nyitány AZ AMERIKAI TÖRVÉNYHOZÁS jellegzetes, kupolás-patinás épületében, a Capitolium-dombon, megkezdődik az őszi ülésszak. Az ilyen esemény minden ország belpolitikai életében lényeges, amerikai viszonylatban azonban — több szempontból is — nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. A szenátus, a felsőház és az alsóháznak számító képviselői testület — összevont nevükön: a kongresszus — minden esztendőben számos olyan döntést hozhat, amelynek nemcsak az Egyesült Államok határain belül Van meg a maga jelentősége. Ebben az esztendőben a szokásosnál is nagyobb érdeklődés előzi meg a kongresszusi nyitányt. Ennek egyik oka az, hogy — mint a TASZSZ kommentátora rámutat — ,.hosszú évek óta először nem veti rá árnyékát az ülésszakra az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agressziója”. A másik ok is a világban tapasztalható általános enyhülési folyamattal kapcsolatos, de távolról sem egyértelműen. ARRÓL VAN SZÓ, hogy ezen az ülésszakon kell dönteniük a honatyáknak az 1973-as kereskedelmi reformtervezetről. A tervezetet természetesen a kormány terjesztette elő és legfontosabb része az a javaslat, amelyben az elnök és kabinetje kéri a legnagyobb kedvezmény elvének kiterjesztését a Szovjetunióra. Nyílt titok, hogy van az amerikai kongresszusban egy olyan —* Jackson szenátor által vezetett — csoport, amely mindent elkövet a szovjet—amerikai közeledés lefékezésére, sőt lehetőség szerint az irányzat visszafordítására. Jackson és társai jól tudják, hogy a dolgok összefüggnek és a legnagyobb kedvezmény megtagadása megtorpanást eredményezhetne a szovjet—amerikai viszony jelenlegi, biztató fejlődésében. Pontosan ez a csoport célja, amelynek elérésére minden elképzelhető eszközt felhasznál — a többi közt a kormánynak a Watergate-üggyel kapcsolatos nehézségeit is. SOK MINDEN SZŐNYEGRE KERÜL az amerikai törvényhozás most kezdődő ülésszakán, de a világ számára a legfontosabb témák egyike kétségtelenül a Szovjetunióval kapcsolatos vita és döntés lesz. Jacksonék is, ellenfeleik is tudják, hogy bár a kérdés elméletben kereskedelmi jellegű, a válasz politikai kihatásai az igazán fontosak, /^AA/^\A/YAAA/\AA/VSAAAA>VV\AAAA/VWVVVV^' ~>/V /NAAAAAAA/WVVnAAA/VVV . Megnyíl! Algírban az el nem kötelezett országok csúcstalálkozója Szerdán délután, magyar idő szerint 18 órakor megnyílt Algírban az el nem kötelezeti országok csúcstalálkozója. Szerdán reggel már kereken ötven állam- és kormányfő tartózkodott Algéria fővárosában és a nap folyamán további vezető politikusok érkeztek oda A megnyitó ünnepségen az első csúcstalálkozón el- nökötl Kenneth Kaunda zambiai elnök és Huari Boume- dienne, a vendéglátó Algéria államfője mondott beszédet, Nimeri szudání elnök állandó kapcsolatban van Khartúmmal. ahol az ország alelnöke két hétre szóló rendkívüli állapotot hirdetett ki. Algírban tartózkodó szu- dáni hivatalos személyiségek szerint azonban az elnök még nem döntött arról, hogy megrövidítse-e tartózkodását az el nem kötelezett országok csúcsértekezletén. Algírban már a csúcstalál- ,kozó megnyitása előtt számos kétoldalú megbeszélésre és találkozóra került sor. Szerdán Norodom Szihanuk herceg, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront elnöke felkereste Kadhafi líbiai elnököt. A tanácskozás után újságíróknak elmondotta, hogy K ;.dhafi teljes támogatásáról biztosította a kambodzsai nép felszabadító harcát. Az el nem kötelezettek mozgalmának történetében először vesznek részt a tagországok csúcsértekezletén nemzeti felszabadító mozgalmak képviselői is. A 14 küldött megfigyelői státuszt kapott az algíri konferencián, kiderült azonban, hogy egyben „megfigyelés tárgyai” is lettek. Mint V. Szimonov a No- vosztyi hírügynökség algíri különtúdósítója írja, az értekezlet berkeiben ismertté vált, hogy kínai újságírók valóságos serege „közvéleménykutatást” rendez a nemzeti felszabadító mozgalmak képviselőinek körében egyetlenegy kérdést szegezve nekik. „Miben állnak nézet- eltéréseik a Szovjetunióval?” Nem nehéz rájönni, hogy a Az el nem kötelezett országok csúcskonferenciájára Algírba érkezett Indira Gandhi indiai kormányfő. Képünkön: Indira Gandhi indiai miniszterelnök és Bumedien algíri elnök a repülőtéren. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) kínai újságírókat érdeklő kérdés a „nagyhatalmak ösz- szeesküvéséről” szóló maoista doktrína szülöttje. Moszkva gyakorlati nemzetközi politikai lépései nem hagynak kétséget afelől, hogy a békés egymás mellett élés és a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása nem zárja ki egymást, hanem a szocializmus külpolitikai irányvonalának egymást szervesen kiegészítő elemei. Mindenekelőtt maguk a nemzeti függetlenség harcosai sem táplálnak ilyen kétségeket. Ezt bizonyítja az a beszélgetés is, amelyet a Novosztyi hírügynökség tudósítója folytatott Abu Latiffal, a Palesztinái felszabaöítási szervezet egyik vezetőjével, a csúcsértekezleten részvevő palesztin delegáció vezetőjével. Jobban mint bárki, tudjuk, hogy a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz a felszabadító mozgalmak, köztük az arabok igaz ügyének támogatása érdekében. Nagyra értékeljük a Leonyid „A SZOCIALISTA országok állást foglalftak az európai államok közötti nagyarányú és hosszú időre szóló, diszkriminációktól mentes és egyenjogú gazdasági kapcsolatok kibontakoztatása, a minden ország társadalma közötti átfogó és sokrétű érintkezés mellett” — hangoztatja a szocialista országok pártvezetőinek Krím- félszigeti találkozójáról kiadott közlemény. Álláspontunk a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok alapelveiről közismert, ezernyi dokumentum rögzítette. De hát akkor mi értelme van ezeregyedszer is elmondani? Ha a politikai és gazdasági kapcsolatok összefüggéseit vizsgáljuk, láthatjuk: minél egészségesebbek a politikai kapcsolatok, annál sokrétűbbek, intenzívebbek a gazdaságiak. Természetesen ez fordítva is igaz, kölcsönhatásról van szó. Az érdekek tiszteletben tartásán alapuló, kiterjedt kereskedelmi-termelési együttműködés ( ösztönzi a politikai kapcso- j latok fejlődését. Napjainkban tucatnyi esemény, tanácskozás. látogatás jelzi, hogy a világ politikai légkörének alakulásában előretört az enyhülés gondolata. Miközben jó néhány ledönthetetlennek vélt korlátot sikerült eltávolítani a politikai együttműködés út- jából, gazdasági téren még nem egy, a múltra emlékezin*-#«, szeptember 6., csütörtök Megkülönböztetés nélkül tető anakronisztikus vonás maradt fenn. A krími találkozó a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok legfontosabb alapelveire mutatott rá, amelyek széles körű elismerése a túlsó oldalról továbbra is várat magára. Mindenekelőtt a kölcsönös előnyök és a partnerek egyenjogúságának elvéről van szó. Mit jelentenek ezek? A kereskedelemben a diszkrimináció felszámolását: a legnagyobb kedvezmény elvének elismerését, behozatali kvóták eltörlését, minden más — nem vámhoz kötődő — protekcionista intézkedés megszüntetését jelenti. Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy itt alapelvről van szó. A hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció felszámolását a szocialista országok nem tekintik engedménynek, hanem az egyenjogú gazdasági kapcsolatok létrehozására folytatott tárgyalások alapfelté- tóién ok EZEN TÜLMENÖEN szükség van szemléletbeli változásra is. „Akinek valaha is volt dolga kommunistákkal, aligha vitázna arról, hogy azok a legkeményebb üzletfelek közé tartoznak — állapította meg a Financial Times, a brit pénzügyi körök lapja, majd így folytatja: — Fő céljuk csaknem mindig az, hogy a lehető legkedvezőbb üzletet kössék meg, függetlenül a szemben álló partnertől.” Sajnos, ma még nemcsak a Financial Times csodálkozik tá természetesnek tűnő dolgokra, hanem jó néhány más tengeren túli és európai sajtóorgánum és tőkéscsoport is. Márpedig a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődése csak az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása, s a realitások talaján fejlődhet. A Kelet s a Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztését azonban jó néhány burzsoá ideológus és politikus éppenséggel a nyílt politikai nyomás eszközeként használja fel. A New York Times egyik nemrégen közölt cikkében azt hangoztatja: „Az Egyesült Államok tartós, alapjában vevő politikai jellegű hasznot” — húzhat a Szovjetunióval való kereskedelem bővít éséből. Eszerint csak; „arra kell kényszeríteni a Szovjetuniót, hogy vizs gálja felül elsőrendű feladatainak rendszerét” és tegye lehetővé a külföldi cégeknek, hogy; „nagyobb befolyást gyakoroljanak a határozatok elfogadásának folyamatára”. Természetesen az ilyesfajta- elképzeléseknek* nincs tű’ sok közük a normális alapokon nyugvó, egészségesen fejlődő gazdasági kapcsolatokhoz. Mint a Novoje Vrem- ja című szovjet külpolitikai hetilap megállapította: „Aki a realitás talaján kíván állni, annak a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés bővítésének kölcsönösen elfogadható formáit kell keresni.” Tagadhatatlan persze, hogy a néhány szívósan tovább éló szemléletbeli illetve adminisztratív akadály ellenére jelentős előrelépések is mutatkoznak a különböző rendszerű országok aktív gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak alakulásában. Például a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok — képletesen szólva — a front- áttörés küszöbéhez érkeztek. Az idén áprilisban írták alá Moszkvában azt a megállapodást, amelynek eredményeképp az Occidental .Petroleum nevű amerikai olaj- vállalat nyolcmilliárd dollár értékben vegyipari berendezéseket szállít egy Kujbisev közelében felépülő vegyipari kombináthoz. Sokan az „évszázad üzletének” nevezték a megállapodást. A KELET-NYUGATI kereskedelem egészében véve gyors növekedésnek indult. A szocialista és a fejlett tőkés országok kereskedelmi kapcsolatai tavaly lényegesen gyorsabban fejlődtek mint a világkereskedelem általában. Nem túlzás azt állítani, hogy az eltelt egy évben több jelentős esemény történt ezen a téren, mint korábban két Ívtized alatt. Természetesen még így is messze vagyunk a lehetőségek teljes kiaknázásától. Ehhez nem utolsósorban arra van szükség, hogy a kapcsolatok bővülésének „visszamardt fékjeit” eltávolítsák. Ez nyitná meg az utat afelé, hogy a gazda sági kapcsolatokból — a bé kés egymás mellett élés szel lemének megfelelően — gaz dasági együttműködés legyen. €&öri Sándor Brezsnyev egyesült államokbeli látogatása idején aláírt szovjet—amerikai közleményt, amely — a szovjet fél követelésére — világosan leszögezi, hogy szükség van a Palesztinái nép jogainak védelmezésére — mondotta Abu Latif. „Torpedó" a levegőben A csehszlovák főváros politikai köreiben meglepetéssel és rosszallással fogadták a legutóbbi repülőgép-incidens ügyében elhangzott hivatalos osztrák reagálásokat, amelyekkel a bécsi kormány el akarja magáról hárítani a felelősséget osztrák repülőgépeknek csehszlovák területre történt ismételt berepüléséért és a tragikus következményekért. Prágában' emlékeztetnek rá, hogy a csehszlovák légitér ismételt megsértése olyan időpontban történt, amikor tárgyalások folynak a két ország jószomszédi kapcsolatainak kialakítása végett. Mint hangsúlyozzák, minden szuverén állam felelős a nemzetközi jog megtartásáért és az államhatárok tiszteletben tartásáért. Ezen nem változtat Rudolf Kirchschläger külügyminiszternek az a hétfői nyilatkozata sem, mely szerint „az osztrák kormányt nem terheli felelősség, hiszen az incidensbe magánrepülőgép bonyolódott.” Az esettel kommentárban foglalkozott a Rude Pravo is. Megállapította: kétségtelen, hogy az osztrák kormánynak érdeke a kétoldalú kapcsolatok javítása, s ezért elvárható, hogy lépéseket tesz hasonló esetek megismétlődése ellen. Támadás Szaúd-Arábia párizsi nagykövetsége ellen Első ízben került sor Párizsban egy külföldi nagy- követség megtámadására: szerdán délelőtt három ismeretlen férfi behatolt Sza- úd-Arábia nagykövetségének épületébe és ott foglyul ejtett négy-öt személyt. A túszok szabadon bocsátása fejében azt követelik, hogy bocsássák szabadon az egyik palesztin ellenállási szervezetnek egy Jordániában fogva tartott tagját. A nagykövetségnek az egyik párizsi diplomata-negyedben fekvő épületét jelenleg rendőrkordon zárja körül, s ott van az a mester- lövészekből összeállított különleges alakulat is, amelyet Párizsban tavaly ősszel hoztak létre épp a hasonló incidensek megakadályozására, illetve az esetleges támadók ártalmatlanná tételére. A nagykövetség egyik alkalmazottja, aki az épület hátsó kijáratán távozott, a helyszínen elmondotta az MTI munkatársának: tudomása szerint a támadók a nagykövetség konzulátusi részlegének irodájába hatoltak be, ott hirtelen előrántották fegyvereiket, s foglyul ejtették a szobában tartózkodókat, három követségi tisztviselőt és egy vagy két vízumkérö külföldit. Állítólag egy eddig nem ismert palesztin ellenállási szervezet tagjainak mondják magukat és a Jordániában fogva tartott társuk kiszabadításán kívül még azt követelik, hogy egy repülőgépet bocsássanak rendelkezésükre, amellyel majd elhagyhatják Párizst, A nagykövet, aki a támadás időpontjában nem tartózkodott az épületben, később megafonon keresztül kezdett tárgyalásokat a támadókkal. Időközben égy követségi alkalmazott kiugrott a támadók által eltorlaszolt első emeleti szobájából. Sérülésekkel azonnal kórházba szállították. A támadók lövéseket is adtak le az épületet körülvevő rendőrökre, mikor azok túlságosan megközelítették a nagykövetséget, de egyetlen rendőr sem sebesült meg eddig. Hazánk ban nincs lem kolera, sem koleragyamis bele«: (Folytatás az 1. oldalról) ki. Ennek érteiállítottak méhen: — ha a beutazó rendelkezik oltási bizonyítvánnyal, de annak kiállítása óta 5 nap még nem telt el, az oltási bizonyítvány érvényességének bekövetkeztéig terjedő időre a beutazó a határmen ti járványügyi megjigyelőál- lomásra kerül. — Ha a beutazó oltási bizonyítvánnyal nem rendelkezik, vagy oltási bizonyítványa 6 hónapnál régebbi keletű, Olaszország elhagyásától számított 5 napra járványügyi megjigyelőállo- másra kerül. Ojabb határmenti járvány ügyi megfigyelőállomásoku is felállítottak a megfigyelésre kerülők elhelyezésére. Akiknek hozzátartozói Olaszországból várhatóan $ alpokban érkeznek vissza, azoknak, .lön nem keli érdeklődniük hozzátartozóiról, mivel a határmenti járványügyi megfigyelőállomások vezetői utasítást kaptak, hogy valamennyi megfigyelésre kerülő személy hozzátartozóit értesítsék. Az Egészségügyi Minisztérium kéri, hogy Olaszországba csak az utazzon, akinek utazása halaszthatatlan. Ismert az a tény, hogy a kolera elleni védőoltás nem nyújt teljes védettséget. Egyébként az európai országok közül csak az Olaszországba utazó (vagy azon átutazó) magyar állampolgárok számára kötelező a kolera elleni védőoltás. Magyarországon jelenleg sem kolera gyanújával, sem kolera megbetegedéssel nem áll senki megfigyelés, illetve gyógykezelés alatt. (MT^
