Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

KOSSUTH MO A bolgár kultúra he* $.16 Opcrarészletek $0.05 Várbarátok bajvívása $0.50 Energiamérlegünk tartalékairól. II. rész 11.00 W. Kempt'f zongorázik, H. Szeryng hegedül 11.30 A Szabó család 12.30 Ki nyer ma? 12.45 Tánczene 13.30 Nóták 18.55 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.05 Egy kiállítás képei 14.30 Nőkről — nőknek 15.10 Harsan a kürtszó! 15.48 Marenzio kórusaiból 16.05 A GATT-tagságról. III. rész 16.15 Bolgár hét. Táncdalok 17.20 Kodály: Nyári este 17.43 Riport 17.58 Ki tud róluk? Dokumentumdráma 19.25 Népdalest 20.04 Tánczene 20.35 Mozart: Haffner- szimfónia 20.50 Egy asztal mellett. .. 21.29 Sárközi: Y háború. Bábopera 22.15 összefoglaló az I. úszó és vízilabda VB-ről 22.30 Kamarazene 22.40 A vállalati tervezésről 23.00 Könnyűzene 0.10 Operettrészletek PETŐFI 8.05 Táncdalok 8.20 Barokk muzsika 9.03 Kiváncsiak Klubja 12.03 Gounod operáiból 12.35 Néhány perc tudomány 12.40 Falurádió 13.03 Balettzene 13.40 Barkácsolóknak 14.00 Világsztárokkal sokszemközt.. . 16.33 interrádió show — 1973 17.00 ötórai tea 18.23 Közvetítés az I. úszó és vízilabda VB-ról *0.25 Kis magyar néprajz 20.30 Közvetítés az I. úszó és vízilabda VB-ről. Közben: Könnyűzene 22.03 Offenbach: Fortunio dala. Daljáték 23.15 Schubert: G-dúr vonósnégyes Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Mezei szőttes A .tanács pénze Könnyűzene Szóvátesszük ... Farmer és nyakkendő. Zénés ifjúsági magazin T MAGYAR 9.30 9.55" 10.45 11.20 14.45 17.23 17.30 18.10 18.30 19.15 19.30 20.00 21.00 21.50 22.00 Delta Maigret felügyelő .: J A fehér kalap Dolgozz hibátlanul Minikoncert Talpalatnyi föld. Magyar film Hírek Környezetünk védelméért, VI. rész Sokszínű föld. Rövidfilm Vas megyéből Úszó és vízilabda VB. Döntők Esti mese Tv-hiradó Montevasall aranyérme. Magyarul beszélő NSZK tévéfilm A Sebő—Halmos szerzőpár népdalgyüjtő munkájáról Tv-hlradó Üsző és vízilabda VB. Vízilabda-mérkőzés EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél í. fél 6 órakor Ártatlan gyilkosok Magyar bűnügyi film. Este 8 órakor Száguldás a semmibe végteienül izgalmas, színes, szinkronizált amerikai film, EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél 8 és fél 8 órakor Szent Teréz és az ördögök Kalandos történet színes, szinkronizált román filmen. EGRI KERT Este 7 órakor Száguldás a semmibe GYÖNGYÖSI PUSKIN A betörés (Felemelt helyárak!) GYÖNGYÖSI KERT Bob herceg HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fél 6 órakor Hárman a kincs nyomában Este fél 8 órakor Az utolsó mozjelőadás (Texasi krónika) HAIVANI KOSSUTH A törvénysértő seriff HEVES Az Ezüst tó kincse (Vlttáqelp& + ORVOSI I ÜGYELET I- Egerben: 19 órátől csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy»-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Te­lefon- U-10) Rendelás gyerme kék részére is Gyöngvösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­lőn: 117-82). A nyugat-szlovákiai Partizanské főterén különlegeslát­ványosság kelti fel a figyelmet: egy nagy női cipő — virágokból kirakva. A cipő arra hívja fel a látogatók fi­gyelmét, hogy a Partizanské a szlovák cipőipar központja. (Foto: CTK—MTl—KS) ! A Mátra és a Bükk „felfedezése ’ SZEPTEMBER elején va­gyunk, az erdei utakon már egyre több sárguló falevelet kerget előttünk a szél. Csen­desedik az idegenforgalmi zajlás. A Mátra és a Bükk turistaházaiban, a sástói cam- pjngben egyre kevesebb a turista, a bel- és külföldi vendég. Ha valaki nem is olvasta át a statisztikai kiadványok számoszlopait a mátrai és bükki idegenforgalomról, csupán kirándulást tett a hegyekben, meggyőződhetett róla: különösen a Mátra ma már valóban a magyar ide­genforgalom középpontjában áll. Pedig nem is olyan na­gyon régen maguk a gyön­gyösiek sem tudták: van-e a Mátrában Galyatető, vagy nincs? Tanú erre Hanák Ko­los, a gyöngyösi Mátra tu­ristaosztály szervezőjének, 1886-ban a Gyöngyös című lapban közzétett felhívása. Olcsóbban is meg lehe\ oldani A közelmúltban olvastam lapjukban, hogy az idegen- forgalmi illetékesek arra hi­vatkoznak, azért nem tudják megoldani a vasútállomás közelében az információshely létesítését, mert nincs erre a célra 150 ezer forint. Enged­jék meg, hogy ezzel kapcso­latban beszámoljak egy kül­földi tapasztalatomról. Há­rom esztendővel ezelőtt Olaszországból hazafelé jö­vet Bécs alá érkeztünk. Nem volt ugyan előzetes progra­munk a városnézés, de úgy alakult, hogy két napot mé­giscsak eltötlhettünk ott. A Wiener—Neustadt-i bevezető úton láttunk egy feliratot: „Informationen”. Az „épü­let”, ahol három udvarias in­formátor dolgozott, egy ná- Ihnk is ismert lakókocsi volt, A színe jellegtelen szürke, használt, régi alkotmány volt, de ennek a célnak tökélete­sen megfelelt. Az idén ismét jártunk arra, és ismét meg­találtam ugyan azt a lakóko­csit, udvaris informátoraival. Erről jutott eszembe, hogy miért kell az egri informá­cióshelyhez 150 ezer forint. Megtenné ezt egy ízléses és nem is ennyire drága Erdért- faház is. Berendezéssel együtt sem kerülne többe 40 ezer forintnál. Ha jól meggondoljuk, a város képét sem rontaná. Kissé szerényebben ugyan \ de hamarabb célt érnénk. Szabó Zoltán Eger Köszönet a figyelemért özvegy Panyik Sóndorné recski lakos két gyermeke ellátásáról gondoskodik, rok­kant létére. Hogy munkáját könnyítse, gázpalack beköté­sét igényelte. A TIGAZ an­nak rendje és módja szerint nyilvántartásba vette az igénylést, és közölték vele, hogy 1975-re tudják kielégí­teni igényét. A községben is­meretes az egyedül álló nő problémája, s így Nagy Sán- dorné, az ÁBC-áruház veze­tője vállalkozott arra, hogy külön tájékoztatja a TIGÁZ vezérigazgatóját, milyen nagy segítséget jelent ebben az esetben a gyors ügyintézés, és mennyire-indokolt ez a kérés. Méltányolták is a ké­relmet. és soron kívül meg­küldték a gázbekötési enge­délyt. Igazán emberséges cse­lekedet volt, és úgy véljük, mindenki egyetért a soron kívüli gyors ügyintézéssel. Maruzs János Recsk Napirenden az árueitátár Jelentős napirend meglát' gyalá^áca került sor a ver­peléti tanácsülésen. Az ÁFÉSZ megbízott elnöke szá­molt be a tanácstagoknak a község és a közös tanáccsal rendelkező Tarnaszentmária áruellátási helyzetéről. Ko­moly és megfontolt vita kö­vette a beszámolót, amely­nek során ■ megállapították, hogy kisebb hiányosságoktól eltekintve mindkét község áruellátása jónak mondható. Természetesen arra is ösz­tönzi a tanácsülés a körzeti AFÉSZ-t, hogy a jövőben is tegyen meg mindent az áru­ellátás további javításáért. Nem kisebb jelentőségű volt a tanácsülés második napirendje sem, amely az első félévi költségvetést tár­gyalta. A tanácsülés állás­pontja volt, hogy a közös ta­nács a törvényadta lehetősé­geken belül jól oldotta meg ezt a feladatot is. Kozma György Verpelét Heves megyében valóban ápolják a hagyományokat Lehetőségem volt elláto­gatni Egerbe, s ott megtekin­teni a megyei szakkörök ki­állítását, amelyet a Művelő­dési Központban rendezett a Hazafias . Népfrontbizottság Meghatódva álltam a gyer­mekkoromat idéző munkák előtt. Még emlékszem, ami­kora Szentkútra igyekvő bú­csúsok keresztülmentek Tar- nabodon, nyakukban éppen olyan mintákkal díszített ta­risznya lógott, aminek mását itt láthattam. Ilyen régi le­pedőszélen tanultam én is slingolni, s a régi házivászon­ra hímzett mintákat láttam viszont csodálatos blúzokon, térítőkön. Meg kell emlékez- 1 nem Eiben Imréné munkás­ságáról, aki a szajlai kézi­munkaszakkör vezetőjeként gyűjtögeti a régi kincseket s tervezi újjá a mai ember használati dolgaira. Eredményes mozgalom született és fejlődik ebben a megyében ismeretlen szőtte­sek, hímzések, fafaragások felkutatása, s a népművészet újabb mesutri munkái érnek itt. Megmenteni a régi hagyo­mányokat — ez itt a legfőbb célja egész sor embernek. És nagyon említésre, követésre méltó cél. Nagy feladatot vál­laltak magukra a különböző kézimunka-szakkörök Veze­tői, amikor felkutatják, újjá­teremtik e régi mintakincse­ket, vállalkoznak arra, hogy a fiatalabbakkal is megis­mertessék a szövés, hímzés alkotásának örömét. Csak to­vábbi sikereket lehet ehhez kívánni. Füzér Béláné népművész Miskolc „Nincs egy éve, hogy egyik országos nevű turistánk egy hírlapban csípős tréfásan írta le, hogy/ a geológiai könyvekből ismert Heves megyei „gája” tetőt (t. i. Gá­lyát) akarván felkeresni me­gyénknek a fővárosában idő­ző előkelői nem tudták meg­mondani, hogy az ország mely részében fekszik ... hogy továbbá midőn idejött közénk Gyöngyösre, itt sem tudtak neki útbaigazítást ad­ni. Pedig hát naponta lát­juk a piacról Sólymos fö­lött”. „... ez nem maradhat így. Mátránk ismeretlen vol­ta a mi szégyenünk, s hát­rányunk.” A FELHÍVÁSNAK meg­lett a kellő foganatja és az országos turistaszervektől *s támogatott akció sikerrel fe­jeződött be. Ennek a siker­nek fontos előfeltétele volt az érdeklődés a Mátra Iránt. Az addigi turistaforgalom jórészt különösen a felvidé­ki Kárpátok felé irányult. Az ország belsejében levő .hegyvonulatokat — Mátra. Bükk, Vértes, Bakony —bi­zony elhanyagolták. A fel­vidéki Kárpátok viszont messze is voltaki a turistás- kodás is sokba került, ugyan­akkor a Budapest üdülési körzetébe került Mátra szin­te felfedezetlen volt. Ez okozta az érdeklődést és ez tette lehetővé, hogy 1887. március 5-én a Magyaror­szági Kárpát Egyesület Mát- _ ra-osztálya megtarthatta ala- ‘ kuló ülését. Ezzel kezdetét vette a Mátra turistacélokra * való alkalmassá tétele. Már a szakosztály megalakulásá­nak első évében elkészült Benétől a mintegy három ki­lométeres, hidakkal ellátott turistaút a Gyökeres-forrá­sig. Ugyanakkor a városi tanács házhelyeket jelölt ki Puszta-Benén.. Ebben az év­ben már felvetették a parádi útból a Kékesre kiágazó műút gondolatát, a kékesi menedékház és kilátó építé­sének tervét, s a Mátra Mú­zeum létrehozását. Néhány évvel később, 1889-ben a Kékesre egy húsz méter magas kilátót tervez­tek, amire 400 forintot sike­rült is összegyűjteni. Ugyan­akkor Gályán egy hat mé­ter magas kilátót, a Jávo- ros-kútnál a mátrai vadász- társasággal együtt madárhá­zat, Benén nyaralót akartak építeni. Sőt, Benén felvető­dött először egy fürdő, majd hidegvíz-gyógyintézet meg­építéséjiek a terve is. A2 ér­deklődés gyorsan növekedett a Mátra iránt. Ezt elősegí­tette az is, hogy vendéglő üzemelt Puszta-Benén, fel­épült a Hanák-kilátó. A nö­vekvő érdeklődés miatt ha­tárózta el egy „előnyösen is­mert gyöngyösi szállító cég, (Albérleti történet - némi tanul' sqqat Sgk Az alábbi történetet, ame­lyet Szekercés Gyula adott elő, a társaság valamennyi tagja élénk érdeklődéssel hallgatta végig, annak elle­nére, hogy az eset egyálta­lán nem volt frissnek mond­ható. De éppen az volt benne az érdekes, hogy a régi történetkéből kiderült: korunk két jelentős problé­mája, a lakáshelyzet és a fiatal lányok erkölcsi neve­lésének kérdése már a régi szép idődben is fontos sze­repet vitt a családok élete­ben. — A harmincas évek vé­ge felé — mesélte Szeker­cés —, albérlőként a zuglói Zsák utcában laktam. Ez a szép kis utcácska onnan kapta a nevét, hogy való­ban zsákutca volt, amelyből csak úgy lehetett kijutni, ha. a végén visszafordul az em­ber. De ez nem tartozik a tárgyra, a lényeg az. hogy szerettem ott lakni. A szo­bám tiszta volt és barátsá­gos, külön bejárattal a lép­csőházból; amellett aránylag olyan olcsó volt a bére, hogy nehéz volt vele adós ma­radni. Azért én néha meg­próbáltam. Háziasszonyom, a jólelkű Csomákné — poa- : tosabban: özv. Csornák G'J- > rőné — ilyenkor elnézően l mosolygott; s talán még mindig nála laknék, ha nincs a lakásnak ! mégis egy hibája: hölgyvendéget nem volt szabad fogadnom. Cso­mákné ezt szigorúan meg­követelte minden bérlőjétől,. azzal indokolva ezt a ma már hihetetlenül hangzó kü­lönös kikötést, hogy nagy­lánya van s az ártatlan te­remtés ne lássa maga körül a világ romlottságát. A házikisasszony, a 17 éves Irén, viruló szépsége ellenére is a környék legin­telligensebb hajadonjai kö­zé tartozott. Kizárólag disz- -kötéses könyveket olvasott, énekórákat vett egy jó ne­vű zoi\gorahangolótól, lót hetenként egyszer, vasárnap délelőttönként anyja kíván­ságára múzeumokat is láto­gatott. Egy ilyen vasárnap dél­előtt, amikor még ágyban voltam, váratlanul rámzör­gették az ajtót. Csomákné volt a hívatlan látogató. Be kellett engednem, olyan eré­lyesen rázta a kilincset; bár sohase szerettem, ha meg­hitt magányomban zavar­nak. — Valami nincs rendben — mondta gyanakodva a tisztes özvegy. — A lépcső­házból az előbb surranó lé­péseket hallottam, ne it ta­hogy Puszta-Bene és Gyön­gyös között egész napon át omnibuszjáratokat fognak fenntartani, és így a telep­hez könnyűszerrel lehet ki­jutni.” HA ÖSSZEGEZNI akar­nánk a Mátra-osztály meg­alakulásának első éveit, ak­kor \ akt mondhatnánk, hogy segítségükkel néhány év alatt olyan turisztikai viszo­nyokat teremtetlek, hogy a városi lakosság előtt a Mát­ra egyre vonzóbbá kezdett válni. Ennek az első és dön­tő szervezési munkának az eredménye Puszta-Bcne meg- 1 hódítása és a kuli uralt kör­nyezetű Mátra Füred, azaz ahogyan most ismerjük, Mát- rafüred megteremtése A Mátra-osztály . megala­kulását néhány év múlva nyomon követte az Egri Bükk-osztály 1891. évi meg­alakulása is. A Bükk turisz­tikai célokra való kiépítését szintén a Bükk-osztály kezd­te el. Az első jelentősebb kezdeményezésük a millen­nium tiszteletére és hatásá­ra történt. Az egri • turisták Árpád-tornyot akartak állí­tani az Egedre, ami azon­ban nem valósult meg. Szin­tén szóba hozták az Eged­re vezető út megépítését is, ami viszont meg is történt a Remete-kertben felépített egedtetói menedékházzal együtt. De ezen kívül is szá­mos kezdeményezésük volt az egri turistáknak. 1896- ban például a Várhegyen és az Egeden pihenőpadokat ál­lítottak fel. 1899-ben a fel­németi határban az egri szőiőaljában áz omló vízmo­sás mentén erős korlátot és fonást készítettek a Tiba- kúttől pedig az Eged-tetőre vivő pompás árnyékos séta­utat megjavították. Még ab­ban az évben dr. Preszler Miklós mérnök kijelölte az Egedre vezető szerpentin gyalogutat és a Bükk-osztály az útkészítést azonnal meg Is kezdte. A következő évek ■ is sok sikert hoztak a Bükk-osz- tálynak. 1900 június 24-én került sor a várkúti mene­dékház felavatására. A sok sikert elért szakosztály még abban az évben egy új út megépítését kezdeményezte. VEGEREDMENYBEN azt lehet mondani, hogy az év­század végére mind s Mát­rában, mind a Heves megyei Bükkben — itt is elsősorban az E£cd és Várhegy kör­nyékén — kulturált, turiz­musra alkalmas körülmé­nyeket alakítottak ki. Ezzel kezdődőt! el megyénkben a két jelentős hegyvonulatnak, a Mátrának és a Bükknek a turisztikai és idegenforgal­mi karrierje, amely napja­inkig felfelé ívelő fejlődést mutat. Varga László '.A. WVVVWN<N^WVWWVWW\íVNAA/ _ gadja, Szekercés úr, itt nő van a lakásban ... Jóságos Isten, ha a kislánykám meg­tudjál — Múzeumban van — akartam megnyugtatni * gondos édesanyát, de már késön volt. Csomákné hirte­len lehajolt, és az ágy alól kiráncigálta, — tulajdon leá­nyát, /rétikét... A kislány még ebben a helyzetben Is igen jól festett, mert vasár­nap mindig habselyem kom­binát vett fel. Mindazonáltal a szituáció kínos volt. Lakásadónöm szemrehá­nyóan nézett rám. — Látja, Szekercés úr — szólt végre csöndesen —, mennyire igazam volt az el­veimmel. Én óvtam ezt a lányt a rossznak még ’ az ár­nyékától is, és íme, most mégis egy idegen férfi ágya alól kell elöráncigálnom. Most képzelje el, ha nem kap olyan erkölcsös neve­lést ... Talán még el se bújt volna a taknyos!... ■ • — Nem sokkal ezután más lakás után néztem — fejezte be a kétségkívül ér­dekes és tanulságos történe­tet Szekercés. Heves Ferenc 1973. szeptember 5., szerda 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents