Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

RADIO KOSSUTH g.20 Lányok, asszonyok. 8.35 Önkritikus kritikus ön. 10.05 Kamarazene. 10.53 Verbunkosok. 11.15 A bódé. 11.35 Áriáit. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva . .. 12.45 Melódia?'oktél. 14.01 Kóruspódium. 14.15 Átlagszámítás. 14.25 Üj Zenei Cjság. 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Csak fiataloknak! 14.00 168 óra. 17.30 Szóljatok, szép szavak! 18.13 Szimfonikus zene. 13.30 Magyar muzsika tegnap ós ma. 15.55 Budapesti művészeti hetek. 30.50 Mikrofonközeiben — Cliff Richard. 31.31 Áriák. 22.20 Beat. 123.05 Mozart-művek, 0.10—2.00 Melódiakoktél. PETŐFI *.05 Népzenei Magazin. 3.05 Válaszolunk hallgatóinknak: 9,03 Kamarazene. 9.35 Operettkettősök. 32.00 Jelképek erdején át... 12.10 Zenekari muzsika. 13.03 Riport. 13.20 Ariik. 13.40 Orvosi tanácsok. 14.00 Napraforgó. 14.48 Éneklő ifjúság. 15.00 Bartók: Szonáta két zongorára és ütőkre. 15.28 Falurádió. 18.05 Az élő népdal. 18.15 Eltűnt folyók — kiapadt tavak. 18.30 Közvetítés labdarúgó- mérkőzésekről. 18.50 Lemezgyüjtőknek. 18.13 Kiváncsiak klubja. 19.10 Zlehrer-művek. 19.35 Hangverseny kőzv. a Zene- akadémiáról. 21.90 Nóták. 22.05 Zenei hetek az olimpián. 23.15 Dzsessz. TO MAGYAR 9.30 Iskola-tv. . 9.55 Nő három szerepben, . 10.06 Egy hölgy arckepe. Magyarul beszélő angol filmsorozat. L pio.58 Téka. f 11.30 Ki mit tud mozaik. »II.50 Autó-motor sport. ^*2.5.25 Salto mortale. Magyarul t beszélő NSZK filmsorozat. 16.20 Tanulni sohasem késői 17.00 Kórusmuzsika. 17.20 Kinek. 17.25 Csipel—Tatabánya laBöarúgó mérkőzés/ 69.20 Cicavízió. 19.30 Tv-híradó. 20.00 BMH. örsi Ferenci Zrínyi. Tv-dráma. II. rész. «50.50 Magyarázom magunkat... V. rész. 21.00 Schubert: Házi háború. Vigopera. 22.00 Tv-hiradó. 2. 22,10 Zenés ajándékkosár. POZSONYI 10.00 Nagy küldetés. NDK tv- filmsorozat. 16.25 Dukla Jihlava—Slovan Bratislava. Jégkorong- mérkőzés, 16.00 és 21.00 Híradó. Sporteredmények, 21.35 Vidám műsor. I mozi EGRI VÖRÖS CSILLAO (Telefon: 22-33) Délután 3, fél 6 és este 8 órakor János vitéz Petőfi költeménye színes magyar rajzfilmen. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Eél 4 órakor János vitéz Fél 6 órakor Fekete város I—II rész. Mikszáth regénye színes magyar filmen. FILMMÚZEUM Minden szombaton délután fél 6 és este 8 órakor Meghalni a szerelemért ÜTTÖRÖ MOZI Minden szombaton délután féJ 4 órakor . A nagy medve, fial EGRI KERT Este fél 7 órakor: Jöttem, láttam, lőttem GYÖNGYÖSI PUSKIN Alom luxus kivitel ben GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor A lovag végakarata Fél 6 és este fél 8 órakor Ártatlan gyilkosok GYÖNGYÖSI KERT A hét aranvember HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ar utolsó völgy HATVANI KOSSUTH Csermen FÜZESABONY Bakaruhában «TERVASARA Lángoló tenger Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Brtjcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: ll-lO.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 óráto’ 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 órá­ig a Kossuth Lajos utca 6. szám alatti rendelőben. (Telefon: 24- 73.) Rendelési időn kívül az ál­talános orvosi ügyeletén. (Baj­csy-Zsilinszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Fog­orvost ügyelet 9—13 óráig, a Technika Házában Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi .ügyein* *clye: Jókat utca 41. szám. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától 11 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 123- 50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hét/ő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére- Ls. Gyermekorvosi ügyelet, vasár­nap 10—12 óráig, a rendelőinté­zet gyermckszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet.: 8—10,30 órá- J if ft PCfKielOintéMríööL • Beszállás a gépim, lj| Eg és föld közölt. (MTI-foto — Petro vits László íelv. — KS) SS.& szeptember 39, szombat teség mit earn ártott önbizal­mának. Szép Lembe: 21-én beszédet mondott tisztjeihez Baiatonszemesnél, kijelent­vén: ha addig él is, de letöri a magyar függetlenséget. Másnap. 22-én Bulatonl'üred- rői a déli partra érkezett a nádor, István főherceg. Kér­te a bánt, látogassa meg őt tárgyalás céljából a Kisfalu­dy gőzös fedélzetén. Jellasics kinevette urát, a nádort, mi­re a főherceg eredmény nél­kül távozott. Nemcsak Bala- tonszemes partjáról, de a magyar történelemből is. Pesten pedig kétségtelenné vált a nemzet felelős vezetői számára, hogy nincs más hátra, mint. a fegyveres élet­halálharc. Kossuth elindult híres toborzó útjára. 24-én Cegléden tartott gyönyörű beszédet, de nem sok ered­ménnyel. A gyűlés után kese­rűen mondta egyik bizalma­sának : — Hosszú rabszolgaság nem szülhet hősöket. Ez a megjegyzés többet ért. mint a gyönyörű, hosszú szónoklat. Percek alatt híre futott Kossuth csoiódottságá- nak és a magukat elrestellő ceglédiek közül még aznap nyolcszázan jelentkeztek a nemzeti zászló alá. Másnap még többen. Három napon belül tizenkétezer embert ál­lított fegyverbe Kossuth Abomy, Kecskemét, Nagykő­rös környékén. Csongrád me­gyében tizenötezren hallgat­tak gyújtó szavára. Ll uszonhetedikén éjsza­*■ ka fáradtan, nemzet­őr egyenruhában, karddal az oldalán érkezett vissza a képviselőházba. Azzal a hír­rel fogadta az izgatott ülés, hogy a király gróf Hamberg Ferencet nevezte ki Magyar- ország teljhatalmú katonai diktátorává. Kossuth indítvá­nyára a képviselőház élesen elítéli a király törvénytelen . lépését és eltökéli magát: mindenáron megvédi jogait és érdekeit. Másnap délután kettőkor Lamberg már halott. Épp az­zal a céllal kocsizott át Budá­ról Pestre a hajóhídon, hogy feloszlassa a képviselőházat, amikor megrohanta és Ko- lossy György vezetésével fel­koncolta a tömeg. Kossuth és társai elítélték az utcai ön­kényeskedést, bár kijelentet­ték, hogy Lamberg hazaáru­ló, s mint ilyen, a törvénytől kapta volna meg halálos büntetését. De nem sok idő maradt a felkoncolt gróf ügyére. Jellasics közeledett, gondoskodni kellett hát a főváros védelméről. Sánco­kat ástak Buda alatt, a várost éjszakára kivilágították, hogy < könnyebben riadóztathassák a nemzetőrséget. A kéfAdse- lőház pedig triumvirátusra: Kossuth Lajosra, Nyári Pálra és Sembery Imrére bízta a teljhatalmat. Eközben a horvát bán mér megszállta Széker,fehérvárt. Itt nem tudtak még a pesti eseményekről. Batthyány La­jos a magyar kormány nevé­ben a békés megállapodásra szerette volna rábírni Jella­sicsot. A bán gőgösen csak ennyit mondott: — Majd Pesten tárgya­lunk. I átva Batthyány, hogy semmi remény meg­nyerni a bán békés hajlan­dóságát, visszasietett a ma­gyarok sukorói táborába. Haditanácsot tartottak a kis falu templomában. Móga Já­nos altábornagy, a magyar főparancsnok szintén tájéko­zatlan volt a fejlemények fe­lől. mindössze annyit tudott, hogy a király parancsa sze­rint köteles engedelmeskedni Lamberg grófnak. Drámai vitában sikerült meggyőzni a tábornokot, hogy szembe kell szállnia Jellasiccsal. Mivel erre hajlott a haditanácsban részt vevő tisztikar nagy ré­sze, Móga altábornagy tisz­tességgel fejet hajtott a köz­akaratnak. noha érzelmei szerint közömbös volt a ma­gyarok nemzeti ügye iránt Ilyen előzmények után ér­kezett el a nevezetes szep­tember huszonkilencedike. Jellasics nem gondolt ütkö­zetre. Azzal a céllal bontott tábort Székesfehérváron, hogy tovább vonul a magyar főváros felé. De Pákozd és Sukoró között megállították. Támadnia kellett, ha tovább akart nyomulni. Kétségei aligha lehettek, hiszen rop­pant túlerővel rendelkezett. Az ő huszonhatezer emberé­vel szemben Móga János alig tizenhatezret tudott csak fel­sorakoztatni. Ágyúinak szá­ma többszörösen felülmúlta a magyarokét. Délelőtt fél tízkor a véde­kezők jobbszárnyára öt zász­lóaljat és egy üteg tüzérséget küldött a bán. Ettől kezdve a küzdelem fokozatosan kiter­jedt az egész arcvonalra. Egyik rohamot a másik után verték vissza a magyarok. Remekül operált a honvédők tüzérsége, célpontjait na­gyobb hozzáértéssé] válogat­ta meg, mint a báni tüzérség; pontossága pedig nagy ria­dalmat keltett a horvátok tá­borában. Vitézül verekedtek a tolnai nemzetőrök, a Vasa- ezred gyalogosai, Pöltemberg Ernő, Schwidel József hu­szárjai, és minden egység, amely segítette útját állni a bánnak. I ellasics fegyverszünetet kért, és kapott. Ezt használta fel arra, hogy gyá­szos menekülésben mentse irháját Ausztria felé. Egyszer ütközött meg, s mindjárt megverték. Ugyanez az ütkö­zet lett a honvédő sereg tűz­keresztsége — hazaszereteté­hez önbizalmat, elszántságot merített a további csatákhoz. Gerencsér Miklós Gyalogosok elsőbbsége A KRESZ 55. § (3) bekez­dés szerint: „Az úttesten athalado gye - logosrtak a járműforgalom­mal szemben: aj a kijelölt gyalogátkelő­helyen ... elsőbbsége van." Kérdés, mikor nyílik meg a gyalogosnak az elsőbbsége kijelölt gyalogátkelőhelyen, vagy köznyelven szólva a zebrán. E vonatkozásban a KRESZ- nek a gyalogosok közlekedé­sére vonatkozó §-a ad fel­világosítást. A 42. szakasz (3) bekezdése szerint mielőtt a gyalogos az úttestre lep köteles meggyőződni áz át­haladás veszélytelenségéről: nem léphet az úttestre, ha a jármű már olyan köze! van, hogy veszélytelen át­haladást a jármű vezetője nem képes biztosítani. Ezen rendelkezésből kiindulva te­hát, amikor a gyalogos le­lép a járdáról a zebrára, megnyílik az elsőbbsége. A féktévoiságon kívül levő jármű vezetője köteles se­bességét csökkenteni e* szükség esetén meg is áii- ni, hogy a gyalogos szabad áthaladása biztosítva le­gyen. Amennyiben nincs kiemelt járdaszegély, úgy a gyakorlat szerint a gyalo gos elsőbbsége — a jármű­vezetővel szemben — akkor nyílik meg, amikor az út­test szélét — áthaladási szándékkal — eléri. A járművezetők nagv ré­sze nem tesz eleget ezen kőiéiezetisegének, a gyalo­gos nemre és korra való te­kintet nélkül — huzamo­sabb ideig állhat a zebra szélén anélkül, hogy a sza­bad áthaladást biztosítanák. Az a járriiiív.-ze'ö, aki meg­áll, hogy a gyalogost a zeb­rán átengedje, nem udva- riaskodik, hanem a KRESZ rendelkezéseit maradéktala­nul végrehajtja. Viszont KRESZ-szabályt szeg az a járművezető, aki nem ál] meg és nem bizto­sít áthaladási elsőbbséget — a féktávolságon kívül lelépő vagy áthaladásra várakozó — gyalogosnak. Ha a lelé­pő, illetve várakozó gyalo­gos közben megindul és bal­eset következik be, nehe­zen bizonyítható, hogy a gyalogos felelős a balesetér1, mert a lelépes, illetve az. az áthaladásra várakozás féklávolsagon kívül történt. , Előfordulhat, hogy a gya­logos fék távolságon belül lep le az úttestre, és kezdi meg az áthaladást. A jármű vezetőjének ekkor is van — az általános szabályok sze­rint —, elhárítási kötelezett­sége, de ekkor bizonyítás kérdése lesz, hogy kit ter­he! a felelősség a bekövet­kezett balesetért. Dr. Sápi János közlekedési ügyész A Magyar Néphadsereg egyik repülőterén deszantki- képzést mulatlak be. A fiatalok kizárólag önkéntes jelentke­zés alapján kerülnek a de szántalak ni ni hoz, A gyakorlópályán külön­féle földi kiképzési eszkö­zökkel szoktatják a kato­nákat a levegőben és a földetérésnél szükséges ten­nivalókhoz. Ma ünnepeljük a fegyver«*» eioü napját. 181».. szeptember ?9-én, i2S evvel **zelótt ezen a napon rl.ia tu-fe! első győztes <*sa- »*Jáv \ mftgy&i Honvédsereg. Ezt *. napot tekintjük az ón­álló magyar hadsereg sz(i* le tegnapján »Je. A z 1348—49-es magyar ** szabadságharc első ka­tonai diadala fűződik Sukoró es Pak ózd nevéhez. Itt, a Ve­lencei tó partján lévő két község között dombos-lankás terepen verték meg újonc honvédőink J ellasics horvát bán Pest-Budára tartó ön- hitt sereget. De miképpen került a bán zágrábi palotájából a észak­dunántúli tó partjára? Az előzmények, a politikai és hatalmi zűrzavar drámai fordulatai épp oly érdekesek, mint a 'fegyveres küzdelem lezajlása. Soha, egyetlen pillantna sem nyugodott bele az oszt­rák kamarilla — a császári környezet legsötétebb politi­kusainak összeesküvése — Magyarország alkotmányos önkormányzatába. Akit lehe­teti, zsoläjukba fogadtak a törvényes magyar kormány ellen. Amikor látták, hogy a délvidéki lázadásokkal a magyar seregek végül is meg­birkóznak, elhatározták Jel­lasics báró felbujtását: elő­ször teremtsen Horvátország­ban katonai diktatúrát, majd összegyűjtött seregeivel tör­jön be Magyarországra. Ha szétzúzza Kossuthék rebellió- ját, a báni méltóságnál sok­kal tekintélyesebb szerepre számíthat a császár birodal­mában. A hiú és önhitt báró mindenre késznek bizonyult. Eközben a Pesten ülésező magyar képviselőház a ki­rályt, V. Ferdinand ot osto­rozta, hogy teljesítse uralko­dói kötelességeit. Szeptember 8-án több mint száz tagú küldöttség érkezett Bécsbe — a magyar képviselőház köve­tei. Ki kellett volna eszközöl­niük, hogy V. Ferdinand ügy is, mint magyar király, úgy is, mint osztrák császár in­tézkedjék Jellasics pártütése ellen. Szüntesse meg Hor­vátországban a katonai zsar­nokságot, hogy szabad poli­tikusokkal, törvényes feltéte­lek között tárgyalhasson a magyar kormány a horvát nép képviselőivel. Feladata volt még a küldöttségnek, hogy bírja rá az uralkodót: távolítsa el környezetéből a reakciós, bajkeverő politiku­sokat, jöjjön Budára, ezzel nyilvánítsa őszinteségét a magyar nemzet és annak kor­mánya iránt. S emmi eredménye nem lett a bécsi küldött­ségjárásnak. Ellenben Jella­sics átkelt a Dráván. Csapa­tait kétfejű sasokkal és feke­te-sárga lobogókkal ékesítet­te: az osztrák császár nevé­ben óhajtotta elfoglalni Pest- Budát a magyar király, kor­mány átóL Folytatódott a szennyes játék. V. Ferdinánd nyilvánosan árulónak bélye­gezte a bánt, de bizalmas ira­tokban kiváló hívének nevez­te és a magyarok elleni harcra buzdította. S Jellasics jött. Igaz, néhol irtották rabló, gyilkoló katonáit a dunántú­li parasztok, de ez a kis vesz­■ih ORVOSI rMSYELEy A pákozrli tűzkeresztség Ejtőernyős katonák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents