Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-29 / 228. szám
„ 7J™Tílítfmf';' Firmtttrmtt::r fttmtttrmtx::: filmturmix.:: filmturmix.:: filmturmtx.:: filmtürmix.:: filmturmix::: filmturmtx::: TŰZOLTÓ UTCA 25. Színes magyar film Részlet a forgatókönyvből: „Egy ház lakóinak évtizedeken át zajló élete egy éjszaka álmaiba sűrítve — ez a témánk. Nem a megtörtént eseményeket mutatjuk tehát, hanem azok álmokká sűrűsödött, az álmok logikája szerint átalakult, az élet egyéb tapasztalataival keveredő, fantáziával és furcsa fordulatokkal teli változatát. Azt szeretnénk bizonyítani ezzel a filmmel, hogy a .történelemben nem lehet nem részt venni. Az álmokkal nem békés harmóniát akarunk teremteni, hanem megtalálni és felmutatni az ember rejtett, s mindig meglevő értékeit, a legnehezebb helyzetekben is újra és újra felbukkanó emberséget. £ £ tó 9 H ? Házunk tehát a múlt egy darabja, az emberek, akik itt laknak, a múlt emlékeinek szövevényében élnek, életűk legnagyobbb döntéseit a háborús évek követelték tőlük, s így emberségük, magatartásuk döntő próbái elé is akkor álltak. Múltbeli döntéseik ezért életük alakulását is befolyásolták, a történelem részévé vált életüknek.” A Tűzoltó utca 25. Szabó Istvánnak, az Álmodozások kora. az Apa és a Szerelmesfilm rendezőjének legújabb filmje. A színes magyar film főszereplői: Békés Rita, Lucyna VVinnjcka, Bálint András, Makay Margit, Mészáros Ági, Kovács Károly, Szemes Mari és Lenkey Edit Egy srác feli ír lovon Magyar film „Álmodat ne add fel” szól a dal, miközben a srác láthatóan felszabadultan feltűnik fehér lován a természet ölén. Gyuri álma a fehér ló, s a függetlenség, amit jelképez számára, egyfajta “menekülés a mindennapok világából. S hogy mennyire álom az egész, azt az ébresztőóra pillanatokon belül felhangzó berregése is hangsúlyozza. De előbb még veszélybe kerül a fehér ló utasa: egy idősebb és egy fiatalabb férfi igyekszik lasszóként használt kötéllel elfogni... Gyurinak alapos oka van, hogy efféléket álmodjon, hiszen szűk spájz-szobájában meglehetősen kimért élettér áll rendelkezésére. S amikor kilép talpalatnyi zugából, az álmában látott két „embervadásszal”, apjával és bátyjával kerül kisebb-na- gyobb nézeteltérésbe. A reggeli perpatvar együttélésük alaphangulatát jellemzi: három generáció összezártsága gazdag táptalaja a konfliktusoknak. Palásthy György filmjé- Aek legnagyobb erénye, hogy aktuális társadalmi kérdéseket vet fel, amelyek minden korosztály érdeklődésére számot tarthatnak. Hangvéí- tele és szándéka rokonszen- 'ves, emberközelből mutat be különböző lehetőségeket. Derűvel. humorral igyekszik megközelíteni a komoly kérdéseket is. Főszerepben: Oszter Sándor, Koncz Gábor, Bodnár Erika, Goór Nagy Mária, Rajz János, Csákányi László, Harsányi Gábor, Avar István, Zenibe Ferenc. £ ss P £ A TOJÁS Színes francia film A Filmbaráti Körök műsorán FELLINI - RÓMA A Félicien Marceau színmüve nyomán készült film történetének „hőse” egy könyvesboltban elárusító. Csinos, szemrevaló fiatalember, am a nők társasagában valami furcsa félszegség vesz rajta erőt. Irigykedve hallgatja kollégái hencegő beszámolóit a nők körében aratott sikerekről. É egyszerre rájön: ő is kiagyal majd történeteket, amelyekkel társait szórakoztathatja... S a szisztéma bevált ... Munkatársaitól, hallja azt is, hogy aki lop, az börtönbe kerül. Megpróbálkozik lopással, ötszáz frankot lop a bolt öregecske pénztárosnőjétől., de börtön helyett a szeletemre éhes vénkisasszony „kegyeit” kapja büntetésül... A szatírát — amely a filmnek is alapja —, nagy sikerrel játszotta évekkel ezelőtt a budapesti Nemzeti Színház, , . Hangsúlyozni kell a film könnyed hangvételét, szórakoztató jellegét, ki kell emelni a kivételesen szép színeket és felvételeket. Főszerepő: Guy Bedos és Marie Dubois. Rendezte: Jean Herman. 2 r g H e so 3 M X "3 r 3 a e SB 3 R «5 M r< 3 3 S5 § Ni A Federico Fellini, a rendező, így nyilatkozik filmjéről: „RÓMA egy város története az elbeszélő szemével nézve: együtt van itt a képzelet játéka az emlékekkel, kézzelfogható tényekkel, feljegyzésekkel, rokon- szenvvel és ellenérzéssel, ahogyan mindez felszínre kerül annak lelkében, aki ennek az összetett, ellentmondó és tulajdonképpen megfoghatatlan városnak ábrázolására törekszik. Minthogy én magam vállaltam a feladatot, hogy képet adjak róla, világos, hogy nem vonhattam ki magamat az önéletrajzi elemek alól.. Részletek külföldi lapvéleményekböl: „Róma teljes egészében Fellini kedvtelése, nyilvánvaló továbbfejlesztése a Boljocok stílusának, szerkezetének, de valami teljesen uj is. Sight and Sound Róma nem annyira téma, mint alkalom ehhez a filmhez, amely nem egészen fikció és egyáltalán nem tény, hanem inkább képzeletgaz- dag, szerelemmel és gyűlölettel, gyanakvással, csodálattal, elkeseredéssel és bizonyos tisztelettel teli ünneplés. The New York Time» g H a 9 3 3 g es 9 3 3 r 3 H el 9 KIS NAGY EMBER Amerikai film Arthur Penn filmjé világsiker. Külsőségeiben vadnyugati történet, valójában e műfaj okos és rendkívül szellemes paródiája. Főhőse Jack Grabb, a fehér indián, aki bőre színét és hovatartozását oly nagyszerűen váltogatta, hogy 121 éves korában is egészségesen adhat interjút a világ dolgait kutató rádióriportemek. Ebben a történetben senki sem emelkedhet hőssé, szertefoszlanák a nagy mítoszok, s maradnak az esendő emberek, s marad egy bölcs öreg, Jack Grabb, aki egészen kis gyerek volt. amikor a Pawnee indiánok megölték családját. CHATO FÖLDJE Amerikai westernfilm New Mexikó, 1873. Kietlen, kopár sziklák, terméketlen, vad táj — ez Chato, a félvér földje. Chatót a sértegetések arra kényszerítik, hogy lelője az arillói seriffet. Quincey Whitmore, aki a polgárháború veteránja és indiánvadász, vérszomját kö- telességteljesítésnek álcázva, csapatot toboroz Chato üldözésére. Chato macska-egér játékot űz velük a végtelen vad vidéken, és üldözői közül senkit sem bánt mindaddig, mig fel nem fedezik lakhelyét, ahol megtámadják asszonyát. Ezután az „apacs”, ahogyan üldözői Chatót nevezik, megmenti asszonyát és ettől kezdve már ő is támadásba lép. Az üldözők az előre nem látott hajszában kimerülnek és csoportjukban belső ellentétek jelentkeznek ... Michael Winner rendező a főszerepet Charles Bronsonra bízta, akit a Hét mester- lövész és a Valaki az ajtó mögött című filmekben láthattunk. Quincey Whitmore szerepében Jack Palance. nisnicss RBO Színes magyar fiím Az ismert alkotőhárnias: Kosa Ferenc, Csoóri Sándor és Sára Sándor harmadik filmje így kezdődik: Magyarország egyik börtönében tíz évvel a Tanácsköztársaság leverése után karácsonyi ünnepséget tartanak. A börtön vezetősége — Udvardi úr, az igazgató és Babella főfegyőr —, köszönti a rabokat a szeretet ünnepén. A bárom politikai elitéit: Jáki István, Gádor Zoltán és Törő Gáspár a cellában hallgatja az ünnepség hangfoszlányait. Fáradt, meggyötört emberek. Ötödik napja folytatják tiltakozó éhségsztrájkjukat. Babella azonnal le akar számolni Jáki- ékkal. Másnap reggel Jáki Istvánt Babella főfegyőr jelenlétében lelökik a börtön kőkerítéséről, s mint szökevényt agyonlövik. Udvardi fel van háborodva Jáki halálán, de hivatalosan kénytelen tudomásul venni Babella jelentését ... A Kosa Ferenc rendezésében készült film döbbenetes erejű képet ad egy fasizálódó ország belső viszonyairól. Annak a kornak rajza, amelyben a forradalom, a forradalmi gondolat pusztulásra ítéltetett. Főszereplők: Lohinszky Loránd, Bencze László, Szilágyi Tibor, Konyorcsik János, Juhász Jácint, Szőke István, Haumann Péter, Madaras József,
