Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

1 Minisztertanács megtárgyalta Az alumíniumprogram végrehajtása f Magyarország teljesítette a magyar—szovjet es a ma­gyar—lengyel timföld-alumí­nium egyezményből eredő kötelezettségeit — állapítot­ta meg az alumínium köz­ponti fejlesztési programjá­nak végrehajtásáról készített jelentés, amelyet megtár­gyalt és tudomásul vett a Minisztertanács csütörtöki ülése. E fontos államközi munkamegosztás helyezi ugyanis szilárd alapokra a központi fejlesztési progra­mot, mert lehetővé teszi a magyar bauxitvagyon gazda­ságos kihasználását. így fel­dolgozóiparunk az alap­anyag-ellátásban döntő mér­tékben támaszkodik a köl­csönösen előnyös egyezmé­nyek szerint szállított im­port alumíniumra a hazai kohók termelésén felül, ame­lyek tetemes fogyasztói az egyébként is szűkös villa­mos energiánknak. Az alumíniumipar közpon­ti fejlesztési programját 1970-ben hagyta jóvá a kormány. A program 1985- ig irányozza elő a fejlesz­tést, amely felöleli a magyar alumíniumipar egészét a. bauxitbányászattól a tim­földgyártáson, az alumíni­umkohászaton, a formaönt- vény-gyártásom, a félgyárt­mány termelésén keresztül a különféle nagy alumínj- umtartaknú készáruk előál­lításáig. Alapvető célja a belföldi piac szükségletei­nek kielégítése korszerű és olcsó alumíniumból és alu- míniumötvözetekből készült árukkal e termékek export­szerkezetének javítása — az alapanyagexport részarányá­nak csökkentésével, s így fokozatos felváltása a fel­dolgozott féltermék és aiu- míniumtermék sokkal gaz­daságosabb exportjával. Az átfogó fejlesztés lehetővé te­szi, hogy a népgazdaság je­lentős külkereskedelmi kö­telezettségeinek teljesítésével egyidejűleg belföldön a la­kásonkénti aUimínium-fel- I használás J970-től 1985-ig I 8,2-ről 16—19,5 kilogrammra, f tehát kétszeresére emelked- t gék. F A kormány élé terjesztett ! jelentésből kitűnik, hogy a központi fejlesztési prog- i ramnak és a fontos állam­közi szerződéseknek megfe- \ lelően gazdagodott új léte- ; 6ítményekkél az ország egész ' alumíniumipara. A fejlesz- 1 tésben különösen jelentős a ! Szovjetunióval 1962-ben megkötött timföld-alumíni- * um egyezmény, amely lehe- f tővé tette, hogy nyersanyag- ! kincsünkkel arányos fém- i alumínium _ mennyiséggel rendelkezzünk. Az egyez­mény óta eltelt több mint tiz év alatt timföldterme- lésúnk kétszeresére, alumi- niumfélgyártmány-terme­lésünk csaknem 2,5-szeresére emelkedett. A kormány elé terjesztett jelentés megálla­pítja, hogy az utóbbi évek­ben is lényegesen növeke­dett a bauxitbányák kapa­citása, befejeződött az Al­másfüzitői Timföldgyár bő­vítése, felépült az évi 240 ezer tonna timföldet terme­lő Ajkai Timföldgyár és az évi 60 000 torma félterméket gyártó Székesfehérvári Szé- lesszalag-hengermű. A kész­árutermelést fejlesztette egyebek között a Magyar Kábelművek bővítése és Szejjszárdon a mezőgazdasá­gi óntözőcsőgyártó üzem. A népgazdaság beruházá­si egyensúlyának megszilár­dításával összhangban né­hány változtatásra is sor ke­rült a fejlesztésben, módo­sult egyes kevésbé sürgős beruházás megvalósításának határideje, építési üteme. Ez a körülmény azonban a bel­földi piacon nem idézett elő Az állami irányító szer­vek nagy figyelemmel kísé­rik az árak alakulását, hogy a számítottól eltérő tenden­ciák esetén az árszínvonalat — mindenekelőtt közgazda­ság! eszközökkel, a terve­zett határok közé terelték. Az idén is egész sor intéz­kedést tett a kormányzat. Hogy egyes termékek, fő­ként « zöldség és gyümölcs árának a számítottnál gyor­sabb emelkedése ellenére az árszínvonal az idén se lép­je tűi a megengedett hatá­rokat. Ennek eredményeként állapíthatta meg a Minisz­tertanács, hogy a fogpasztái árszímxnwl kielégítően, knl. Az érák úteJrulasáröT csü­törtökön az újságírókat is tájékoztatta dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Orszá­gos Anyag,*- és-Árhiyaíái- ek* nökel Emlékeztetőt arra.' frogy az idei terv a központi ár­intézkedések, továbbá a pia­ci ármozgások együttes ha­tásaként a fogyasztói árszín­vonal 3,6 százalékos növe­kedésével számol. Mint mon­dotta, megfelelő biztosítékok vannak arra, hogy a felső határt ne lépjük túl — igaz ugyan, hogy az év első fél­évében 3,7 százalékkal volt magasabb az árszínvonal, mint egy évvel korábban, figyelembe kell azonban venni, hogy a márciusi és az azóta több ízben végrehaj­tott árcsökkentések az első félévben még csak részben éreztették hatásukat, a to­vábbiakban pedig már fo­lyamatosan érvényesülnek. számottevő feszültséget, mert az alumínium félgyártmány- és készáruigények a becsült­nél mérsékeltebben emel­kedtek. Az alumínium fél- gyártmány- és készáruter­melés növekedési üteme te­hát valamelyest lassult, de az előrehaladás mégis lé­nyeges. A fejlesztési prog­ram alapvető céljainak meg­felelően alakult gyakorlati­lag a bauxit- és alumínium- termelés, továbbá az alumí­niumipari alapanyagok és félgyártmányok exportja. Ta­valy az exportbevétel mint­egy 9 millió rubellel és mint­egy 12 millió dollárral ha­ladta meg az előirányzatot. Dinamikusan fejlődött az alumínium készáruk export­ja js. Többek között a szo­cialista országoknak 1972- ben az előző évi 12 500 he­lyett 18 100 torma alumíni­umhordozó készárut szállí­tottak. A tőkés piacokon az elmúlt években az alumíni­A kedvező tendenciákra" mai. hogy a kiskereskedel­mi árak augusztusban már csak 3,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A piaci árak leg­újabb alakulásáról még nin­csenek részletes adatok, a fogyasztói árszínvonal első félévi 3J7 százalékos szintje azonban a júniusi és júliu­si árakat is figyelembe vé­ve mindenképpen, csökkent. Ez természetesen csak úgy ■voít lehetséges, hogy afkan- ’mány az idén több ádeszál- ■Etáét terjtott végre és az egyes ruházati cikkek ki~ árushásáiioz? kapcsolódó' Tdíő- ifeges árcsökkentéshez is jé- 'fentös anyagi támogatást nyújtott a vállalatoknak. A többszöri ármérséklés hatá­rára ® lakosság az idén 460 millió forinttal vásárolhatja olcsóbban, xe'Xvhazaxi. jcileke*- két, Ar SrTeszáJfffálíóRkáf min­denekelőtt a zöldség- és gyü­mölcsáraknak a tervezettnél gyorsabb növekedését ellen­súlyozták. Eredetileg a zöld­ség- és gyümölcsárak 5 szá­zalékos növekedésével szá­moltak, az áremelkedés azonban az első félévben el­érte a Í0 százalékot. Ez ter­mészetesen összefüggött az­zal, hogy egyes cikkekből, mint például paprikából, burgonyából a szükségletnél jóval kevesebb termett. A gyenge termésről szóló elő­zetes jelzésekre a kormány­zat importáruról gondosko­dott, sőt az importált pap­rika, burgonya, s néhány más cikk árához anyagilag hozzá is járult, ily módon is urr,ex portra nagymértékű de­konjunktúra volt jellemző, de az idén é6 a következő évek­ben számolni lehet a tőkés piaci árak emelkedésével. A hazai alumíniumfelhaszná­lásra is hatott az általános európai dekonjunktúra. Az idén már valamelyest javult a felhasználás, s a jelenlegi felmérések szerint, 1975-ben várhatóan 112—135 ezer ton­na alumíniumra lesz szüksé­ge a hazai iparnak. A jelentés kitér az ötödik ötéves tervidőszakban meg­valósítandó fejlesztési fel­adatok előkészítésére is. Hangsúlyozza, hogy a fel­adatok meghatározásánál a népgazdasági tervvel össz­hangban az államközi szer­ződések szerint rendelkezés­re álló alumínium fém­mennyiségeknek. valamint a feldolgozóipar várható alu­míniumigényének és az anyagi erőforrásoknak meg­felelően kell előirányozni a termelő kapacitásokat növe­lő beruházásokat, s szük­ség esetén egyes részleteiben módosítani kell a központi fejlesztési program megva­lósításának ütemét, válto­zatlanul hagyva azonban a program alapvető céljait. segítve a megfelelő piaci egyensúly fenntartását, s gá­tat szabott az árak még gyorsabb növekedésének. A burgonyaárak növekedésének megakadályozása egyéb in­tézkedést is kíván. Feszült­séget idézhet ugyanis elő a piacon a jelenlegi helyzet­ben, hogy a szocialista ke­reskedelem maximált, ama- gánkiskereskedelem pedig szabad áron értékesítheti a burgonyát. Ezért rövidesen rendelke- *ést adnak ki, amelyben át­menetileg, a mostani idény­be a magánkiskereskedelem­re is kiterjesztik a maximált burgonyaárakat. Dr. Csikós Nagy Béla ar­ról is tájékoztatott, hogy a központi intézkedések hatá­sára bizonyos strukturális' változások tapasztalhatók a. kiskereskedelmi forgalom­ban. A kereslet nőtt az ár­emeléssel nem érintett, fi főként a leszállított árú ter­mékek iránt. ■ Március 1. és június 30. között 36 száza­lékkal több pamutszövetet és 51 százalékkal több füg­gönyt értékesített a kiske­reskedelem, mint a múlt év azonos, időszakában. Ugyan­akkor kevesebb égetett sze­szes italt és cigarettát vásá­rol a közönség, amiben nyil­vánvalóan az áremelések is közrejátszanak. Mindent egybevetve az ár­intézkedések hatékonyaknak bizonyulták, s a továbbiak­ban is minden szükséges in­tézkedést megtesz a kor­mányzat ahhoz, hogy az ár­színvonal a megszabott ke­retek között maradjon. (MTI) II tervezett határok között az árszínvonal KISZ-élet Vestet ő&égvátaszt ásva készülnek az izzó ifjúkommunistái Ezekben a hetekben is­mét az érdeklődés középpont­jába kerültek az ifjúkommu­nisták. Szerte az országban — így megyénkben is — ve­zetőségválasztásokra készül­nek az alapszervezetek tag­jai: beszámolnak az elmúlt két évben végzett munkájuk­ról, megerősítik tisztségeik­ben a régi, illetve újjává­lasztják a leendő vehetőket. Maguk közül a legrátermet­tebbeket javasolják e felelős­ségteljes posztokra... Az intézkedési tervtől a választásig Az Izzó gyöngyösi gyárá­ban a 630 alapszervezeti ta­got 75 küldött képviseli majd az október 30-i küldöttérte­kezleten. aho! a gyári KISZ- bizottságot választják meg a fiatalok. Az üzem ííjúkom- munistái már most erre a napra, erre az esemenyre ké­szülnek. _ Az első teendőnk az v olt, hogy közösen elkészítet­tük a KISZ-vezetőségek, csúcsvezetőségek és a bizott­ság újjáválasztásának intéz­kedési terveit — mondta Misuta János, az üzemi KlSZ-bizottság titkára. — Rögzítettük az ifjúkommu­nistáink tájékoztatásávai ét> a felkészüléssel kapcsolatos feladatainkat. — Melyeket tartja a leg­fontosabbaknak? — „Mindenekelőtt azt, hogy a választásokat minden szin­ten tervszerűen kell lebonyo­lítanunk. Ezért szükséges megfelelően előkészíteni a jelölő bizottságok, a levezető elnökök és a,leendő küldöt­tek munkáját. Körültekintő értékelést kell adnunk vala­mennyi jelöltről, hogy mind­egyiküket bátran állíthassuk a fiatalok elé. Ezen túl egy sor szervezeti kérdést is meg kell oldanunk, mint például a tranzisztorgyárto üzemrész fiataljainak a problémáját. Az üzem ugyanis két óriási mun­katerületre oszlik, ezért úgy gondoltuk, hogy a 108 KISZ- fiatal is két alapszervezetben tudna a legjobban tevékeny­kedni. Új alapszervezetet hívtunk hát életre itt, így a gyárban összesen 15 ifjúkom- munista közösség választ majd vezetőséget, ....... — Mindezek mellett már zajlanak is a vezetőség vá­lasztó taggyűlések az egyes üzemrészekben. Az elsőre szeptember 15-én került sor, az utolsót október 9-én tart­ják meg. Ezután október 23- ig tartjuk meg a csúcsveze- töségek küldöttgyűlését, ma jd október 30-án a KlSZ-bizott- sági küldöttértekezletet, ahol a beszámoló már a legfelső szinten értékeli a választások eddigi eredményeit. , — A taggyűléseken bizo­nyára másról is szó esik... — Természetesen. Minden szinten a fő napirendi pont a KISZ VIII. kongresszusa óta végzett munka értékelé­se lesz. Ezt a feladatot az egyes kollektívák végzik majd el, hogy a beszámoló minél részletesebb és reáli­sabb legyen. Nem a szónoki teljesítményeket értékeljük majd, hanem az üzem életé­be való bekapcsolódat» sokszír nüségét és hasznosságát vizs­gáljuk a fiatalok szemével... És a jövő ? Oktober 30-a után egy sor új feladat, tennivaló vár az ifjúmunkásokra. De ez már a jövő, amelynek a terveiről Farkas János, az üzemi KISZ-vb tagja tájékoztatott bennünket. — A választásokkal, az új ifjúsági vezetők megbízá­sával már az elkövetkezendő két év munkáját készítjük elő. Amire már most gondo­lunk: javítani szeretnénk a vezetés színvonalát. Tervsze­rű és tudatos mun Icával akar­juk elérni, hogy olyan fiata­lok kerüljenek a vezetői posztra, akik képesek lesznek az ifjúsági mozgalom szelle­mében nevelni a társaikat. Elő tudják segíteni a gazda­sági munkát és megfelelően képviselik bárhol az üzem­ben az alapszervezetek tag­jait. Ha ezt az elképzelésün­ket maradék nélkül valóra tudjuk váltani, akkor köny- nyen elvégezhetjük a ránk váró feladatokat. Ezek közül is a fiatalok különböző réte­geivel való megfelelő törő­désre, s az ifjúsági törvény adta lehetőségek biztosításá­ra helyezünk majd nagy súlyt. .... ___fca&os* É pítőelemek a prágai metróhoz A Prágában épülő metróhoz a Beton- és Vasbetonipari Műveknél gyártanak építőelemeket. A tübmgekböl tíz alkot egy 8 méter átmérőjű betongyűrűt. Ezekből állítják össze a metróvonal állomásait. A Beton- és Vasbetonipari Mű­veknél a különleges gyártmányok készítéséhez új üzemrészt szereltek fel, ahol jórészt saját tervezésű és kivitelezésű gépekkel dolgoznak. Képünkön: szállításra várnak a vas­beton tübingek százai. (MTI-foto — Csikós Gabor — KS) Teljesítették a terv időarányos részét Párádon (Gembiczki Béla tudósí­tónktól): A paradi ÁFÉSZ igazgató­sága és felügyelő bizottsága összevont értekezleten vi­tatta meg, hogyan állnak a negyedik ötéves terv időará­nyos teljesítésével. A beszá­moló szerint a szövetkezet komoly eredményeket ért el az ötéves terv első felében a kereskedelmi hálózat fejlesz­tésében, az áruellátás megja­vításában.. Ez alatt az idő al^tt készült el többek között 5,8 millió forintos ráfordítás­sal a nagy recski ÁBC-áru­ház, valamint négymillió fo­rintos költséggel a párád! sütőüzem. Természetesen a beszámoló reálisán foglalko­zott a még tapasztalható hiá­nyosságokkal is, például az­zal, hogy a vas-műszaki bolt időnként áruhiánnyal küsz­ködött. Jelentős volt az érté­kelt időszak alatt a tagok ré­szére adott visszatérítés, ösz- szesen 805 000 forint, ugyan­akkor 800 000 forint értékben biztosított. kedvezményes vá­sárlási lehetőséget a tagok­nak az ÁFÉSZ. Inog a fal, és a bixalom is . .. Lapunkban többször is megírtuk, szóvá tettük már. hogy az egri Hadnagy úti M/4. számú szövetkezeti to­ronyház legfelső lakásaiban megrepedeztek a falak, hull a vakolat, mozog az ab­lak, az ajtófélfa, beázik a plafon. Időközben az is tisztázódott, hogy az egyik legnagyobb problémát a kohósalakból készített falak okozzák, mivel a salak rendkívül érzékenyen rea­gál a hőmérsékletre, egy­szer kitágul, máskor össze- húzódik. Mindez nem ve­szélyezteti ugyan az épület stabilitdßdt, a repedések azonban egyre szaporodnak a falakon, a plafonon. A lakók — lakásonként 136 ezer forintot fizettek —, az említett hibákat azonnal jelezték az épület kivitelezőjének, a Heves Hegyei Állami Építőipari Vállalatnak, ahol a kez­detben maximális jóindu­lattal, együttérzéssel fo­gadták a bejelentéseket. A vállalat vezetői többek kö­zött megígérték — három évvel ezelőtti nyilatkoza­tuk lapunkban is megje­lent! —, hogy rövidesen helyszíni szemlét tartanak, és a lehető legrövidebb időn belül, a lakóknak mi­nél kevesebb kényelmet­lenséget okozva, biztonsagot jelentő technológiával kija­vítják a lakásokat. A négy család bejelenté­se óta nem kevesebb, mint hat esztendő telt el, a la­kások azonban változatla­nul — az időközbeni vitat­Igaz, hogy a falak nem csak a kivitelezést végző építők miatt mozognak, igaz, hogy sok a munkája a vállalatnak, igaz, hogy az utóbbi időben egyre többet és jobban is dolgoznak, mégis azt kell mondanunk: a lakók jogosan panasz­kodnak, hiszen hat eszten­dő alatt valóban kijavít­hatták volna már az épí­tők a beázott tetőt, a meg- repezedett falakat. A sok ígéretet nem követték a tettek, nem véletlen tehál, hogy a lakók bizalma is erősen megingott az épí­tőkben. A négy családot még az sem nyugtatja meg, hogy a napokban végül is megje­lent néhány munkás az épület tetején, s hozzá­kezdtek a szigetelés meg­javításához. Ez is több az eddiginél, de jogosan ag­gódnak: jön az esős ősz, a hideg tél, és most kell majd kipakolniuk, valahol meg­húzniuk magukat — a négy családban ’ hat gyerek is van —, amíg az építők majd — ha egyáltalán sor kerül rá —, kijavítják a la­kásokat. Változatlanul nincs tehát béke, nyugalom a to­ronyház felső, lukasaiban. Es ez így tart mar hat esz­tendő óta. A lakókkal együtt mi is azt kérdez­zük: vajon meddig tarthat még ez az áldatlan állapot? — fcoós — hozások, veszekedések, pe­reskedések ellenére —,mt is ugyanolyan állapotban /Jl vannak, mint Í2 hónappal*“ s&Uttí» I, i r - iöll szeutember 2E* \

Next

/
Thumbnails
Contents