Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-29 / 228. szám
1 Minisztertanács megtárgyalta Az alumíniumprogram végrehajtása f Magyarország teljesítette a magyar—szovjet es a magyar—lengyel timföld-alumínium egyezményből eredő kötelezettségeit — állapította meg az alumínium központi fejlesztési programjának végrehajtásáról készített jelentés, amelyet megtárgyalt és tudomásul vett a Minisztertanács csütörtöki ülése. E fontos államközi munkamegosztás helyezi ugyanis szilárd alapokra a központi fejlesztési programot, mert lehetővé teszi a magyar bauxitvagyon gazdaságos kihasználását. így feldolgozóiparunk az alapanyag-ellátásban döntő mértékben támaszkodik a kölcsönösen előnyös egyezmények szerint szállított import alumíniumra a hazai kohók termelésén felül, amelyek tetemes fogyasztói az egyébként is szűkös villamos energiánknak. Az alumíniumipar központi fejlesztési programját 1970-ben hagyta jóvá a kormány. A program 1985- ig irányozza elő a fejlesztést, amely felöleli a magyar alumíniumipar egészét a. bauxitbányászattól a timföldgyártáson, az alumíniumkohászaton, a formaönt- vény-gyártásom, a félgyártmány termelésén keresztül a különféle nagy alumínj- umtartaknú készáruk előállításáig. Alapvető célja a belföldi piac szükségleteinek kielégítése korszerű és olcsó alumíniumból és alu- míniumötvözetekből készült árukkal e termékek exportszerkezetének javítása — az alapanyagexport részarányának csökkentésével, s így fokozatos felváltása a feldolgozott féltermék és aiu- míniumtermék sokkal gazdaságosabb exportjával. Az átfogó fejlesztés lehetővé teszi, hogy a népgazdaság jelentős külkereskedelmi kötelezettségeinek teljesítésével egyidejűleg belföldön a lakásonkénti aUimínium-fel- I használás J970-től 1985-ig I 8,2-ről 16—19,5 kilogrammra, f tehát kétszeresére emelked- t gék. F A kormány élé terjesztett ! jelentésből kitűnik, hogy a központi fejlesztési prog- i ramnak és a fontos államközi szerződéseknek megfe- \ lelően gazdagodott új léte- ; 6ítményekkél az ország egész ' alumíniumipara. A fejlesz- 1 tésben különösen jelentős a ! Szovjetunióval 1962-ben megkötött timföld-alumíni- * um egyezmény, amely lehe- f tővé tette, hogy nyersanyag- ! kincsünkkel arányos fém- i alumínium _ mennyiséggel rendelkezzünk. Az egyezmény óta eltelt több mint tiz év alatt timföldterme- lésúnk kétszeresére, alumi- niumfélgyártmány-termelésünk csaknem 2,5-szeresére emelkedett. A kormány elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy az utóbbi években is lényegesen növekedett a bauxitbányák kapacitása, befejeződött az Almásfüzitői Timföldgyár bővítése, felépült az évi 240 ezer tonna timföldet termelő Ajkai Timföldgyár és az évi 60 000 torma félterméket gyártó Székesfehérvári Szé- lesszalag-hengermű. A készárutermelést fejlesztette egyebek között a Magyar Kábelművek bővítése és Szejjszárdon a mezőgazdasági óntözőcsőgyártó üzem. A népgazdaság beruházási egyensúlyának megszilárdításával összhangban néhány változtatásra is sor került a fejlesztésben, módosult egyes kevésbé sürgős beruházás megvalósításának határideje, építési üteme. Ez a körülmény azonban a belföldi piacon nem idézett elő Az állami irányító szervek nagy figyelemmel kísérik az árak alakulását, hogy a számítottól eltérő tendenciák esetén az árszínvonalat — mindenekelőtt közgazdaság! eszközökkel, a tervezett határok közé terelték. Az idén is egész sor intézkedést tett a kormányzat. Hogy egyes termékek, főként « zöldség és gyümölcs árának a számítottnál gyorsabb emelkedése ellenére az árszínvonal az idén se lépje tűi a megengedett határokat. Ennek eredményeként állapíthatta meg a Minisztertanács, hogy a fogpasztái árszímxnwl kielégítően, knl. Az érák úteJrulasáröT csütörtökön az újságírókat is tájékoztatta dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag,*- és-Árhiyaíái- ek* nökel Emlékeztetőt arra.' frogy az idei terv a központi árintézkedések, továbbá a piaci ármozgások együttes hatásaként a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos növekedésével számol. Mint mondotta, megfelelő biztosítékok vannak arra, hogy a felső határt ne lépjük túl — igaz ugyan, hogy az év első félévében 3,7 százalékkal volt magasabb az árszínvonal, mint egy évvel korábban, figyelembe kell azonban venni, hogy a márciusi és az azóta több ízben végrehajtott árcsökkentések az első félévben még csak részben éreztették hatásukat, a továbbiakban pedig már folyamatosan érvényesülnek. számottevő feszültséget, mert az alumínium félgyártmány- és készáruigények a becsültnél mérsékeltebben emelkedtek. Az alumínium fél- gyártmány- és készárutermelés növekedési üteme tehát valamelyest lassult, de az előrehaladás mégis lényeges. A fejlesztési program alapvető céljainak megfelelően alakult gyakorlatilag a bauxit- és alumínium- termelés, továbbá az alumíniumipari alapanyagok és félgyártmányok exportja. Tavaly az exportbevétel mintegy 9 millió rubellel és mintegy 12 millió dollárral haladta meg az előirányzatot. Dinamikusan fejlődött az alumínium készáruk exportja js. Többek között a szocialista országoknak 1972- ben az előző évi 12 500 helyett 18 100 torma alumíniumhordozó készárut szállítottak. A tőkés piacokon az elmúlt években az alumíniA kedvező tendenciákra" mai. hogy a kiskereskedelmi árak augusztusban már csak 3,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A piaci árak legújabb alakulásáról még nincsenek részletes adatok, a fogyasztói árszínvonal első félévi 3J7 százalékos szintje azonban a júniusi és júliusi árakat is figyelembe véve mindenképpen, csökkent. Ez természetesen csak úgy ■voít lehetséges, hogy afkan- ’mány az idén több ádeszál- ■Etáét terjtott végre és az egyes ruházati cikkek ki~ árushásáiioz? kapcsolódó' Tdíő- ifeges árcsökkentéshez is jé- 'fentös anyagi támogatást nyújtott a vállalatoknak. A többszöri ármérséklés határára ® lakosság az idén 460 millió forinttal vásárolhatja olcsóbban, xe'Xvhazaxi. jcileke*- két, Ar SrTeszáJfffálíóRkáf mindenekelőtt a zöldség- és gyümölcsáraknak a tervezettnél gyorsabb növekedését ellensúlyozták. Eredetileg a zöldség- és gyümölcsárak 5 százalékos növekedésével számoltak, az áremelkedés azonban az első félévben elérte a Í0 százalékot. Ez természetesen összefüggött azzal, hogy egyes cikkekből, mint például paprikából, burgonyából a szükségletnél jóval kevesebb termett. A gyenge termésről szóló előzetes jelzésekre a kormányzat importáruról gondoskodott, sőt az importált paprika, burgonya, s néhány más cikk árához anyagilag hozzá is járult, ily módon is urr,ex portra nagymértékű dekonjunktúra volt jellemző, de az idén é6 a következő években számolni lehet a tőkés piaci árak emelkedésével. A hazai alumíniumfelhasználásra is hatott az általános európai dekonjunktúra. Az idén már valamelyest javult a felhasználás, s a jelenlegi felmérések szerint, 1975-ben várhatóan 112—135 ezer tonna alumíniumra lesz szüksége a hazai iparnak. A jelentés kitér az ötödik ötéves tervidőszakban megvalósítandó fejlesztési feladatok előkészítésére is. Hangsúlyozza, hogy a feladatok meghatározásánál a népgazdasági tervvel összhangban az államközi szerződések szerint rendelkezésre álló alumínium fémmennyiségeknek. valamint a feldolgozóipar várható alumíniumigényének és az anyagi erőforrásoknak megfelelően kell előirányozni a termelő kapacitásokat növelő beruházásokat, s szükség esetén egyes részleteiben módosítani kell a központi fejlesztési program megvalósításának ütemét, változatlanul hagyva azonban a program alapvető céljait. segítve a megfelelő piaci egyensúly fenntartását, s gátat szabott az árak még gyorsabb növekedésének. A burgonyaárak növekedésének megakadályozása egyéb intézkedést is kíván. Feszültséget idézhet ugyanis elő a piacon a jelenlegi helyzetben, hogy a szocialista kereskedelem maximált, ama- gánkiskereskedelem pedig szabad áron értékesítheti a burgonyát. Ezért rövidesen rendelke- *ést adnak ki, amelyben átmenetileg, a mostani idénybe a magánkiskereskedelemre is kiterjesztik a maximált burgonyaárakat. Dr. Csikós Nagy Béla arról is tájékoztatott, hogy a központi intézkedések hatására bizonyos strukturális' változások tapasztalhatók a. kiskereskedelmi forgalomban. A kereslet nőtt az áremeléssel nem érintett, fi főként a leszállított árú termékek iránt. ■ Március 1. és június 30. között 36 százalékkal több pamutszövetet és 51 százalékkal több függönyt értékesített a kiskereskedelem, mint a múlt év azonos, időszakában. Ugyanakkor kevesebb égetett szeszes italt és cigarettát vásárol a közönség, amiben nyilvánvalóan az áremelések is közrejátszanak. Mindent egybevetve az árintézkedések hatékonyaknak bizonyulták, s a továbbiakban is minden szükséges intézkedést megtesz a kormányzat ahhoz, hogy az árszínvonal a megszabott keretek között maradjon. (MTI) II tervezett határok között az árszínvonal KISZ-élet Vestet ő&égvátaszt ásva készülnek az izzó ifjúkommunistái Ezekben a hetekben ismét az érdeklődés középpontjába kerültek az ifjúkommunisták. Szerte az országban — így megyénkben is — vezetőségválasztásokra készülnek az alapszervezetek tagjai: beszámolnak az elmúlt két évben végzett munkájukról, megerősítik tisztségeikben a régi, illetve újjáválasztják a leendő vehetőket. Maguk közül a legrátermettebbeket javasolják e felelősségteljes posztokra... Az intézkedési tervtől a választásig Az Izzó gyöngyösi gyárában a 630 alapszervezeti tagot 75 küldött képviseli majd az október 30-i küldöttértekezleten. aho! a gyári KISZ- bizottságot választják meg a fiatalok. Az üzem ííjúkom- munistái már most erre a napra, erre az esemenyre készülnek. _ Az első teendőnk az v olt, hogy közösen elkészítettük a KISZ-vezetőségek, csúcsvezetőségek és a bizottság újjáválasztásának intézkedési terveit — mondta Misuta János, az üzemi KlSZ-bizottság titkára. — Rögzítettük az ifjúkommunistáink tájékoztatásávai ét> a felkészüléssel kapcsolatos feladatainkat. — Melyeket tartja a legfontosabbaknak? — „Mindenekelőtt azt, hogy a választásokat minden szinten tervszerűen kell lebonyolítanunk. Ezért szükséges megfelelően előkészíteni a jelölő bizottságok, a levezető elnökök és a,leendő küldöttek munkáját. Körültekintő értékelést kell adnunk valamennyi jelöltről, hogy mindegyiküket bátran állíthassuk a fiatalok elé. Ezen túl egy sor szervezeti kérdést is meg kell oldanunk, mint például a tranzisztorgyárto üzemrész fiataljainak a problémáját. Az üzem ugyanis két óriási munkaterületre oszlik, ezért úgy gondoltuk, hogy a 108 KISZ- fiatal is két alapszervezetben tudna a legjobban tevékenykedni. Új alapszervezetet hívtunk hát életre itt, így a gyárban összesen 15 ifjúkom- munista közösség választ majd vezetőséget, ....... — Mindezek mellett már zajlanak is a vezetőség választó taggyűlések az egyes üzemrészekben. Az elsőre szeptember 15-én került sor, az utolsót október 9-én tartják meg. Ezután október 23- ig tartjuk meg a csúcsveze- töségek küldöttgyűlését, ma jd október 30-án a KlSZ-bizott- sági küldöttértekezletet, ahol a beszámoló már a legfelső szinten értékeli a választások eddigi eredményeit. , — A taggyűléseken bizonyára másról is szó esik... — Természetesen. Minden szinten a fő napirendi pont a KISZ VIII. kongresszusa óta végzett munka értékelése lesz. Ezt a feladatot az egyes kollektívák végzik majd el, hogy a beszámoló minél részletesebb és reálisabb legyen. Nem a szónoki teljesítményeket értékeljük majd, hanem az üzem életébe való bekapcsolódat» sokszír nüségét és hasznosságát vizsgáljuk a fiatalok szemével... És a jövő ? Oktober 30-a után egy sor új feladat, tennivaló vár az ifjúmunkásokra. De ez már a jövő, amelynek a terveiről Farkas János, az üzemi KISZ-vb tagja tájékoztatott bennünket. — A választásokkal, az új ifjúsági vezetők megbízásával már az elkövetkezendő két év munkáját készítjük elő. Amire már most gondolunk: javítani szeretnénk a vezetés színvonalát. Tervszerű és tudatos mun Icával akarjuk elérni, hogy olyan fiatalok kerüljenek a vezetői posztra, akik képesek lesznek az ifjúsági mozgalom szellemében nevelni a társaikat. Elő tudják segíteni a gazdasági munkát és megfelelően képviselik bárhol az üzemben az alapszervezetek tagjait. Ha ezt az elképzelésünket maradék nélkül valóra tudjuk váltani, akkor köny- nyen elvégezhetjük a ránk váró feladatokat. Ezek közül is a fiatalok különböző rétegeivel való megfelelő törődésre, s az ifjúsági törvény adta lehetőségek biztosítására helyezünk majd nagy súlyt. .... ___fca&os* É pítőelemek a prágai metróhoz A Prágában épülő metróhoz a Beton- és Vasbetonipari Műveknél gyártanak építőelemeket. A tübmgekböl tíz alkot egy 8 méter átmérőjű betongyűrűt. Ezekből állítják össze a metróvonal állomásait. A Beton- és Vasbetonipari Műveknél a különleges gyártmányok készítéséhez új üzemrészt szereltek fel, ahol jórészt saját tervezésű és kivitelezésű gépekkel dolgoznak. Képünkön: szállításra várnak a vasbeton tübingek százai. (MTI-foto — Csikós Gabor — KS) Teljesítették a terv időarányos részét Párádon (Gembiczki Béla tudósítónktól): A paradi ÁFÉSZ igazgatósága és felügyelő bizottsága összevont értekezleten vitatta meg, hogyan állnak a negyedik ötéves terv időarányos teljesítésével. A beszámoló szerint a szövetkezet komoly eredményeket ért el az ötéves terv első felében a kereskedelmi hálózat fejlesztésében, az áruellátás megjavításában.. Ez alatt az idő al^tt készült el többek között 5,8 millió forintos ráfordítással a nagy recski ÁBC-áruház, valamint négymillió forintos költséggel a párád! sütőüzem. Természetesen a beszámoló reálisán foglalkozott a még tapasztalható hiányosságokkal is, például azzal, hogy a vas-műszaki bolt időnként áruhiánnyal küszködött. Jelentős volt az értékelt időszak alatt a tagok részére adott visszatérítés, ösz- szesen 805 000 forint, ugyanakkor 800 000 forint értékben biztosított. kedvezményes vásárlási lehetőséget a tagoknak az ÁFÉSZ. Inog a fal, és a bixalom is . .. Lapunkban többször is megírtuk, szóvá tettük már. hogy az egri Hadnagy úti M/4. számú szövetkezeti toronyház legfelső lakásaiban megrepedeztek a falak, hull a vakolat, mozog az ablak, az ajtófélfa, beázik a plafon. Időközben az is tisztázódott, hogy az egyik legnagyobb problémát a kohósalakból készített falak okozzák, mivel a salak rendkívül érzékenyen reagál a hőmérsékletre, egyszer kitágul, máskor össze- húzódik. Mindez nem veszélyezteti ugyan az épület stabilitdßdt, a repedések azonban egyre szaporodnak a falakon, a plafonon. A lakók — lakásonként 136 ezer forintot fizettek —, az említett hibákat azonnal jelezték az épület kivitelezőjének, a Heves Hegyei Állami Építőipari Vállalatnak, ahol a kezdetben maximális jóindulattal, együttérzéssel fogadták a bejelentéseket. A vállalat vezetői többek között megígérték — három évvel ezelőtti nyilatkozatuk lapunkban is megjelent! —, hogy rövidesen helyszíni szemlét tartanak, és a lehető legrövidebb időn belül, a lakóknak minél kevesebb kényelmetlenséget okozva, biztonsagot jelentő technológiával kijavítják a lakásokat. A négy család bejelentése óta nem kevesebb, mint hat esztendő telt el, a lakások azonban változatlanul — az időközbeni vitatIgaz, hogy a falak nem csak a kivitelezést végző építők miatt mozognak, igaz, hogy sok a munkája a vállalatnak, igaz, hogy az utóbbi időben egyre többet és jobban is dolgoznak, mégis azt kell mondanunk: a lakók jogosan panaszkodnak, hiszen hat esztendő alatt valóban kijavíthatták volna már az építők a beázott tetőt, a meg- repezedett falakat. A sok ígéretet nem követték a tettek, nem véletlen tehál, hogy a lakók bizalma is erősen megingott az építőkben. A négy családot még az sem nyugtatja meg, hogy a napokban végül is megjelent néhány munkás az épület tetején, s hozzákezdtek a szigetelés megjavításához. Ez is több az eddiginél, de jogosan aggódnak: jön az esős ősz, a hideg tél, és most kell majd kipakolniuk, valahol meghúzniuk magukat — a négy családban ’ hat gyerek is van —, amíg az építők majd — ha egyáltalán sor kerül rá —, kijavítják a lakásokat. Változatlanul nincs tehát béke, nyugalom a toronyház felső, lukasaiban. Es ez így tart mar hat esztendő óta. A lakókkal együtt mi is azt kérdezzük: vajon meddig tarthat még ez az áldatlan állapot? — fcoós — hozások, veszekedések, pereskedések ellenére —,mt is ugyanolyan állapotban /Jl vannak, mint Í2 hónappal*“ s&Uttí» I, i r - iöll szeutember 2E* \