Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

w l dl műsorok: nini KOSSUTH 8.20 Folklórfesztivál. II. rész. 8.45 Magabiztos Ella. 8.50 Rossini: Alkalom szüli a tolvajt. Vígopera. 10.05 Nyitnikék. 10.40 Eger: Hegedűverseny* 11.30 A Szabó család. 12.2.0 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene. 13.20 Népi zene. 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05 Operettdalok. # 15.10 Harsan a kürtszó! 15.45 Debussy: Kis szvit. 16.05 Diáktarisznya. 16.35 Lendvay: Ady-dalok. 16.47 Atlasz. 17.20 Budapesti művészeti hetek. 18.04 Jugoszlávia—Magyar­ország labdarúgó-mérk. 20.01 Csongor és Tünde. I. rész. X 20.50 Könnyűzene. 21.03 Nóták. 21.14 Gondolat. 22.20 Dzsessz. 23.20 Operarészletefc. 0.10 Filmzene. PETŐFI 8.05 Scarlatti- és Mozart­in ű vek. 9.03 Cigánydalok. 9.30 Mi van a varázs­dobozban? 11.55 Néhány perc tudomány. 13.00 Kórusok, hangszer­szólók. 18.30 A 04, 05, 07 Jelenti. 13.03 Zenekari muzsika. Kettőtől — ötig ... Zenés délután. 17.00 Ötórai tea. 18.83—19.25 Fiatalok hullámhosszán. 19.30 Kis magyar néprajz. 19.35 A Camerata Hungarie» hangv. Kto. 21.25 P. Nero. zongorázik. 21.40 A közoktatásforma. 22.00 Kodály a világhír útján. IV. rész. 22.40 Operettnyitányok. 23.15 Verbunkosok. Td MAGYAR 9» Iskola-tv, 9.40 Delta. (IsmJ 50.10 Mindent George miatt. Magyarul beszélő NSZK film. (Ism.) 15.» Hamu és gyémánt. í (Lengyel film az ITV-bezO. ! 17.30 Hírek. 17.35 Zseb-tw. (Ism.) I 18.10 Jugoszlávia— Magyarország labdarúgó- J- mérkőzés. Ä szünetben; * Esti mess.' OT.0Ű (Pv-hiradó. 20.30 A föld szive I: I HE Ä3 ember és a folyó. 21.20 L. Bernstein a mazsfcáról. 22.10 Tv-híradó. — a. r f EGRI VÖRÖS CSILLAG I (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Fedőneve: Jégmadár Szinkronizált szovjet ifjúsági fűm. Fél 6 és B órakor Érintés Bergman 6zínes svéd- amerikai filmje. EGRI BRÖDV (Telefon: 14-07) Fél 4 és fél 6 órakor Szent Péter hadművelet Színes, szinkronizált olasz- francia filmvíg játék. Este fél 8 órakor: Morgiana a kékszemű macska Színes csehszlovák bűnügyi film. EGRI KERT Este fél 7 órakor Olsen bandája GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 és háromnegyed 6 órakor Mr. Tibbs nyomoz Este 8 órakor Bakaruhában GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Harminckét nevem volt Fél 6 és fél 8 órakor Murphy háborúja GYÖNGYÖSI KERT A félszemű seriff HATVANI VÖRÖS CSILLAG Látszólag ok nélkül HATVANI KOSSUTH Tecumseb FÉTERVASARA Plusz mínusz egy nap + ORVOSI [ ÜGYELET'- i Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Te­lefon: 11-10) Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggei 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-27.) Egri szüreti körkép 1931-ből Sok volt a váratlan meglepetés Olvasóink közül sokan szóvá tették, miért húzódik hónapokon keresztül az egri Klapka utcai gázvezeték fek­tetése, akadályozva az amúgy is nehéz forgalmi helyzetei. A levélre, melyet közöltünk lapunkban, az illetékes, a TIGÁZ műszaki igazgatója válaszolt Hajdúszoboszlóról: „A mindennapi életünket kényelmesebbé tevő gáz hosszabb-rövidebb ideig za­varja életünket, amíg a la­káshoz ér. A gázvezeték épí­tése során nagyon sok biz­tonsági előírást kell betarta­ni, s ez időnként lassítja a munka menetét. A gázveze­tékek tervezése során megke­ressük a társ-közműveket, s kérjük a különböző vezeté­kek megjelölését, ezek azon­ban esetenként pontatlanok. Emellett találunk olyan ve­zetékeket is, melyekről sejiki sem tudott. Május 3-án kezd­tük el az árok ásását az egri Klapka utcában, s 21-én egy nyolc méter mély aknát ta­láltunk a Park Szálló előtt. Egy pincerendszer szellőző- aknája volt. Június 7-én egy eltört nyomócső árasztotta el az árkot. A 250 milliméter átmérőjű csőről senki sem tudott, a Vízművek térképén sem szerepelt, csak egy má­sik cső. A gáz- és vízvezeték a szab­ványok szerint nem lehet 50 centiméter egymástól. A szabvány alól tehát felmen­tést kellett kérni a Magyar Szabványügyi Hivataltól. A hivatal különleges kikötések­kel küldte meg az engedélyt, s ennek értelmében újra kel­lett tervezni a munkát. Időt vett el a különböző ellenőr­zés,. amely biztonsági okok miatt elkerülhetetlen. A hosszadalmasan elhúzódó ve­zetékfektetés tehát váratlan „meglepetések” következmé- nye volt. A felmerült akadá­lyokat sikerült elhárítani, s így a Klapka utcai vezeték- fektetés munkálatait október 15-re befejezzük”. Riadó: 1 óra 20 perckor Riasztással hívták össze gyakorlati kiképzésre a dor­Svről évre több tízezer fiatal zarándokol Keletre, mindenekelőtt Indiába. Üt­jük célja mindig azonos: ki­ábrándultak a civilizált tár­sadalomból, kalandot ker­getnek, s nem utolsósorban a kábítószerek csábítják őket e távoli országba. Az „igazságot” keresik Indiában vagy Thaiföldön, a sok szel­lemi eszmény bölcsőjében, s ehelyett az ellentmondások világára bukkannak, ábránd­jaik igen gyorsan szertefosz­lanák. Legtöbbjüknek a ká­bítószer lesz a végzetük, so­kan kiábrándulva térnek vissza az ígéret földjéről. Írásunkban három kaland­vágyó fiatalember beszámo­lóját közöljük. Egyetlen korty víz lett a végzete A 18 éves Amadoe R. To­nnából: — A szülői házzal való kapcsolatom már négy évvel ezelőtt felbomlott. Apám nem tűrte, hogy én másképp gondolkodom, mint ő. Nevelésemben a nádpálca játszotta a főszerepet. El­szöktem hazulról. Először Milánóban találtam barátok­ra, akiknél ideig-óráig meg­húzódtam. Űgynevezett hip­pikommunában éltünk. Egy gyümölcspiacon ládákat hor­doztam, így kerestem meg az útiköltséget az indiai uta­záshoz. Egy amerikai cso­porthoz csatlakoztam, akik rengeteg kábítószert vittek magukkal. — Ez volt az első találko­zásom a kábulat világával. Csakhamar én is bekapcso­lódtam a kereskedelmi há­lózatba. Ingajáratban közle­kedtem hetenként egyszer mándi polgári védelmi ala­kulat egészségügyi szakaszát. A gyakorlati kiképzést film­vetítés előzte meg. A filmen látottakat, valamint az elmé­leti foglalkozások során el- sajátítottakat. a szakasz tag­jai most a gyakorlatban al­kalmazhatták. Az egészségügylek felada­ta az ellenséges ,,biológiai'’ fegyverek által okozott ká­rok felderítése és helyreállí­tása volt. így különböző minták vétele: víz-, föld-, élelmiszer-, gyümölcsminta, rovargyűjtés az ideiglenesen, felállított laboratórium szá­mára. A karantén területén természetesen csak az egész­ségügyi szakasz tartózkodha­tott. A kiképzési gyakorlaton részt vett Horváth Sándor, a polgári védelem őrnagya, s megtekintették a foglalkozást a Vöröskereszt járási képvi­selői is. A rajok a feladatokat jól és időben végezték el. Váradi Anna Dormánd­Csehszlovák vendégek a verpeléti Dózsa Tsz-nél Egy éve alakult ki a bará­ti kapcsolat a verpeléti Dó­zsa és a Brosicze „J Z D” ter­melőszövetkezet között. A tsz vezetői már két alkalommal voltak kint baráti látogatá­son. Most a, kapcsolatok fej­lesztéséről tárgyalni, érkez­tek meg a cseh vendégek. Héttagú delegáció. látogatott el a cseh tsz-eínök vezetésé­vel. Az első órák baráti be­szélgetésekkel teltek el. A következő napokban a ven­dégek megtekintették a tsz gazdaságát, kedvezően nyilat­koztak az állattenyésztésben és növénytermesztésben lá­tottakról. Az állattenyésztési munka különösen érdekelte, a vendégeket, mert mint mondották, ez náluk a fő üzemág. Meglátogatták ittlétük ide­jén a gyöngyösi húsüzemet is. Miután megtekintették Eger nevezetességeit, búcsú-, vacsorán köszönték meg a fogadtatást. A tervek szerint . a jövőben a két termelőszö­vetkezet tagjainak nagyobb India és Afganisztán között Kabulban vásároltam a ha­sist és Indiában kétszeres áron eladtam. A kereskede­lemmel felhagytam, amikor megismerjem egy hindosztá- ni prédikátort. Felvett di­áknak. Eszmefuttatásai nem tudtak hosszú időre lekötni, ezért egy amerikai fiúval, akit Jerrynek hívtak, Nepál­ba mentem. , — Útközben úti társam egy korsó vízre bukkant, nagyon szomjas volt és ivott egy kortyot belőle. Egy férfi odarohant és kiáltozott va­lamit, de franciául beszélt, nem értettük meg. Később megtudtuk, hogy a korsóból egy kolerabeteg ivott, a víz tehát fertőzött. A közelben sehol egy város vagy falu. Barátom számára nem volt mentség. A parasztok elvit­ték egy koleratelepre, mert féltek, hogy másokat is meg­fertőz. Jerryvel soha többé nem találkoztam. Néhány nap múlva megtudtam, hogy akit a koleratelepre szállí­tanak, az onnan élve többé nem tér vissza. Az eset any- nyira megrendített, hogy azonnal hazautaztam Olasz­országba. Az orvosi hivatás helyett orientáiís filozófia A 19 éves Antonelia S. beszámolója így hangzik: — Elszöktem a szülői házból, mert szüleim orvosi pálya­csoportja is ellátogat egy­más munkáját megismerni. Kozma György Verpelét Bodonyba látogatott az eesédi népi együttes A bodonyi művelődési ház­ban mutatta be a napokban műsorát az eesédi népi együt- , tes. A művelődési ház zsúfo­lásig megtelt az ecsédiek vendégszereplésére, s bőven jutalmazták a látottakért az együttest tapssal. Különö­sen nagy tetszést aratott az „utánpótlás”, az együttes ál­talános iskolás csoportja, és a szólisták. Az előadás szünetében ta­pasztalatcserére is sor ke­rült, a bodonyi pávakör tán­cosai és az ecsédiek között. A bodonyiak az ecsédiek meghívására a következő év elején látogatnak el Ecsédre. Péter János Keséd Járdát kérünk, vagy valami hasonlót«.. Megkezdődött a tanítás az északi .lakótelepi iskolában Egerben. Átadták rendelteté­sének az óvodát és a bölcső­dét is. Nekünk, itt lakóknak ez nagy örömet hozott, de egész sor bosszúságot Is. A létesítmények megközelítése csak a Rákóczi útról lehetsé­ges. Itt azonban a kemping­nél megszűnik a járda. To­vább már csak az úttesten vagy az árokszélen lehet menni. Azt hiszem, beszélni sem kell arról, mennyi bal­esetveszélyt rejt ez magá­ban. És száraz időben még csak megy a dolog, de ha beáll az esős idő, hogyan jut el a sok kismama a kocsik­kal az óvodába és a bölcsődé­be? Kérjük az illetékeseket, legalább valami ideiglenes járdáról gondoskodjanak még az igazi esős napok beállta előtt. Manger József Eger ra akartak kényszeríteni. Orvosnak kellett volna ta­nulnom, minthogy csalá­dunkban öt nemzedékre visszamenőleg mindenki or­vos volt. Egy ideig hippi­közösségben éltem. Itt is­merkedtem meg Andreasz- szal, aki teljesen megvál­toztatta életemet. Érdeklő­dött a keleti bölcsészet iránt, az én érdeklődésemet is eb­be az irányba terelte. Ez érlelte meg bennem a ter­vet: el kell jutnom Indiába, korunk fiataljainak Mekká­jába. Isztambulban fiatal an­golokhoz csatlakoztam, akik India felé tartottak. And­reas inkább vonaton utazott tovább. Soha többé nem ta­lálkoztam vele. Űtitársaim személygépkocsija tele volt kábítószerrel Amikor a rendőrség a kocsit ellenőriz­te, szerencsém volt, mert nem vették észre, hogy én is a csoporthoz tartozom. A többieket letartóztatták, s valamelyik török börtönben ülnek. Ügy mondják, több évre elítélték az egész tár­saságot. Egyedül folytattam az utat Üj-Delhiig. Az első kellemes benyomásom. az in­dusok nagylelkűsége volt. Akármilyen szegények is. amijük van, megfelezik a vendéggel, a jövevénnyel. Talán ezért is boldogulnak ott a csavargó fiatalok olyan könnyen. — Az enniva'óról úgyszól­ván nem kellett gondoskod­nom. mégis nagyon óvatos­nak kell lenni, mert nagy a kolera- és * pestisveszély. Termelőszövetkezeti tagot, munkást és értelmiségit egyaránt érdekelhet — most. amikor országosan, sőt vi­lághírű borvidékünkön folyik a szüret —, hogy abban az ántivilágban milyen is lehe­tett itt Egerben, a bor ha­zájában a közhangulat. Minden kommentár nélkül tárjuk olvasóink elé az aláb­bi szemelvényeket. ★ Részlet az EGER c. lap 1931. október 11-i számából: „ Az aljba,n éppen ebé­delnek. Asszonyok a szedők, ruhájukról látszik, hogy erre a vidékre valók. Beszédük ösmerős, Tisza-menti ízeket mond. Hagymát esznek. Egy darab barna kenyér, nem túlságosan' nagy, meg egy fő vereshagyma: ez a délebéd. Mondják, hogy hetek óta nem ettek főt! ételt.. ★ Részlet a képviselőházi ülések jegyzőkönyvéből, az 1931. november 26-i ülésről: ,,Petra Kálmán dr. (Eger képviselője): ... Itt van a szőlővidékek segélyezése és a bor értékesítésének prob­lémája ... nyolcszázezer em- bea' kenyeréről van szó. Ezek yftz emberek teljesen tönlcre- mentek . .. Ma, amikor a bor ára 6 fillér, azt kell monda­nunk, hogy a szőlősgazdák és szölőmunkások, tehát egy nagy társadalmi réteg ten­denciózus tönkretételéről van szó, mert ez az irányzat már három-négy év óta tart. Ez a vidék nem tud adót fizet­ni akkor, amikor a hatfillé­res bor árát tizenhat-tizen­nyolc fillér fogyasztási adó terheli. Ilyet még nem hal­lott a világ, hogy háromszo­ros legyen az adó ...” ★ Részlet, az EGER c. újság 1931. november 21-i számá­ból: ,,Adómentesség a kiirtott szőlőterületekre ... Világos, hogy azokat a mezei .terüle­teket, melyek 8—10 filléres bort adnak, mely ár -mellett a termelés nem hasznot haj­tó, más művelési ág alá kell vonni, inkább ma, mint hol­nap ... A szőlőterületek csökkenése automatikusan meg is indult és folyik, mert a megnehezült értékesítés, jövedelemnélküliség minden évvel gyöngíti a gazdák anyagi erejét... A termelő- területek eme csökkenési fo­lyamatát gyorsítanunk kell... Hogy a folyamat gyorsabb legyen, miként az új házak után is megadja, az adómen­tességet a kincstár, történ­jék intézkedés, hogy 10--20 esztendőre adómentes min­den oly terület, melyet sző­lőműveléstől más mívelési ág alá vonnak, mert talán ez a kedvezmény a szőlősgazdák kétségkívül nehéz szerepét,, hogy ki kell vágni a szőlő­jüket, megkönnyíti. Ez a ren- delkezésy a kincstárra nem jelentene károsodást, mert hisz a szőlő, amelyiknek ter­mése nem értékesíthető, vagy csak áron alul, nem hoz jö­vedelmet. tehát ez után úgy sem adóznak. A célhoz kö­zelebb vivő gondolatot mi is szóvátesszük, hogy járja meg azt az utat, amely a közvé­leményen át a törvényhozás­ig vezet." ★ Részlet a képviselőházi ülések jegyzőkönyvéből, az 1931. december 9-i ülésről: Petró Kálmán dr (Eger képviselője): ... Egerben ka­tasztrofálisak az állapotok. Iskolásgyermekek illuminált (borivás hatása alatt álló) ál­lapotban mennek • Iskolába, mert reggel a szó legszoro­sabb értelmében bort kávéz­nak. (Óriási zaj.) Az én vidé­kemen négy-ötezer család nyomorog. Az egri szőlőbir­tokosok nyolcvan százalék­ban öt holdon aluli szőlős­gazdák. akik földjüket feles­be kiadják. A munkás egész nyáron dolgozott, és csak most ébred rá, hogy nincs eladási lehetőség. Ezerszám­ra nyomorognak az emberek kenyér nélkül. Eger lakos­sága kétségbeesésben él...” ★ ... Részlet az Eger c. újság 1931. szeptember 4-i számá­ból : „A MAGYAR BOR TRA­GÉDIÁJA . .. Ma még hordó­ban van a tavalyi bor, s a környéken vannak bortermelő falvak, ahol boldog-boldogta­lan iha.tja a szőlő levét. In­gyen. És ha nem. akad elég potya vendég, akkor az el­keseredett gazdák fordítanak egyet a csapon, és megitat­ják az édes jó anyaföldet. Igyál, vén föld — kiált a gazda —, igyál keserű ma­gyar föld. hadd folyjon a bor, ha nincs más emberfia, aki megvásárolná.. . . Külön­ben a borral a nemzet egy jelentős rétegének vére fo­lyik el és élete vész pusztu­lásba.” Sugár István Az édent keresik, de pokolra találnak Mind több és több fiatal zarándokol Indiába Külsőmnek nem tulajdoní­tottam fontosságot. Még a csajkámat sem mostam el minden nap. Az indiai élet és filozófia töltötte ki egész érdeklődésemet. — Már az első napokban váratlan esemény történt. A postára mentem, hogy meg­nézzem, érkezett-e levél mi­lánói barátaimtól. Anyám távirata várt: apám halálos ágyán fekszik, s szeretne még egyszer utoljára látni. Egy hónap múlva hazaérkeztem Milánóba. Apámnak kutya baja sem volt, úgy látszik, nem túlságosan viselte meg a szívinfarktus. Jelenleg egyetlen terv foglalkoztat: minél hamarább visszajutni Indiába. Talán örökre ott is maradok! Ijedtében túl sok kábítószert fecsken­dezett magába A 20 esztendős milánói Mario T. meséje egy kicsit szomorúbb: — Vomeróban születtem, Nápoly szegény­negyedében: 12 éves korom­ban apám már dolgozni küldött. Fizetésemet az utol­só centesimóig haza kellett adnom. Testvéreim sem jár­tak jobban. Együttesen any- nyit kerestünk, hogy apánk nyugodtan lustálkodhatott. — Tizenhét éves voltam, amikor úgy éreztem, betelt a pohár. Elhagytam a szü­lői házat. Egy hihppiközös- ségbe kerültem, ahol elő­ször kóstoltam meg a ha­sist. Ez a pillanat gyökeres­től megváltoztatta ' életemet. — Megtanultam, mit je­lent a szabadság, mit jelent úgy élni, hogy mások nem zsákmányolnak ki. Százöt­venezer lírával a zsebemben nekivágtam az útnak — In­dia felé. Ez az ország úgy vonzott, mint az ígéret föld­je, mintha az édent keres­tem volna, úgy lelkesedtem egész úton. Ott akartam ma­radni örökre. A sors azon­ban másként határozott. Lát­tam embereket, akik az ut­cán éhen haltak. Az eg-'sz ország egyetlen jellemzője: végeláthatatlan nyomorúság Kabulban egy szobában lak - tam három másik olasz "a- talemberrel, akik kábítószer­kereskedelemből éltek. Egy este ránk rontott a rendőr­ség. Ekkor tudtam meg: nem igaz, amit otthon meséltek, hogy a keleti rendőrség nem törődik a kábítószer-keres­kedelemmel. Szobatársunk ijedtében saját magába akar­ta fecskendezni az egész adag morfiumot, ami az ágya alatt volt. — Negyed részét sem si­került „bőre alá rejtenie”, amikor a rendőrség már a szobában termett. Még ma is libabőrös lesz a hátam, ha visszagondolok azokra a kínokra, amiket barátunk átélt. Egy óra alatt meghalt. Ügy üvöltött kínjában, hogy az egész falu összeszaladt. Elegem volt az ígéret föld­jéből. Karomba tetováltam tanulságul: India — soha többé! (II Lombardo) 1973. szeptember 26., szeráa

Next

/
Thumbnails
Contents