Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-26 / 225. szám
A szocialista demokrácia másik oldala M iközben egyre többet beszélünk a társadal- (mi-politikai rendszer fejlődését szolgáló intézményekről, viszonylag kevés szó esik arról, hogy a bennük cselekvő, képviseletükben fellépő emberek rendelkeznek-e azok-, kai a képességekkel, amelyek nélkül ezek az intézményeik csak formálisan vagy rendeltetésüktől eltérő módon működhetnek. Kétségtelen, hogy a párt . helyesen ismerte fel a szocialista demokrácia fejlesztésének követelményeit, amikor a IX. és X. kongresszuson megjelölte azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek nélkül nincs továbbhaladás a szocializmus közéletében. így születtek meg azok a nagy jelentőségű párt- és állami határozatok, — törvények — a szakszervezetekről, az ifjúságpolitikáról és a KISZ-rőL, a nők helyzetéről hozott határozatok;« az alkotmánymódosítás, a választási törvény módosítása, a parlament szerepének növelése, az 1971-es tanácstörvény, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás racionalizálását szolgáló intézkedések —, amelyek á szocialista építés mai szükségleteinek megfelelően szabályozták az állami-politikai szervezetek és a társadalmi-politikai szervezetek helyét, szerepól, funkcióját társadalmunkban. Kezdeményezték a legfontosabb társadalmi szférákban, — a szövetkezeti törvényt, a Minisztertanács határozatát az üzemi demokráciáról; határozatokat, állásfoglalásokat a szakszervezetek jogairól, kollektív szerződésről, szocialista brigádokról, A jelzett intézkedések végső célja az ember szolgálata, olyan politikai viszonyok megteremtése, amelyekben az állampolgárok, az üzemek dolgozói közvetlenül vagy képviselőik útján egyre többet tehetnek környezetük javításáért, munkakörülményeik megváltoztatásáért, az egész ország fejlettebb szocialista közösségé való átalakításáért. A szocialista állam és demokrácia meglévő intézményeinek fejlesztése, illetve újabbak létrehozása segítette a tisztánlátást a társadalmi viszonyokban, ügyekben, hozzájárult a valódi érdekek felismeréséhez s egyben a társadalmi érdekek következetesebb érvényesüléséhez. szocialista demokráciában azonban nemcsak magasrendű, korszerű politikai intézméflyek létesülnek, melyekben az állampolgárok, a dolgozok mint jogok birtokosai jelennek meg és részesülnek valamiféle kívülről adományozott közjóban, hanem feltételezi a kötelességek tudatában levő, felelős személyiségek jelenlétét is. Vagyis az intézmények nem az embereken kívül és azok fölött léteznek, hanem aktív közreműködésükkel, tudatos részvételükkel. Amennyire igaz, hogy jó intézmények híján a legjobb szándékú emberek is visszahúzódásra, passzivitásra kényszerülnek, annyira igaz az is, hogy a legnagyszerűbb intézmények is kiüresedett formákká válnak, ha az emberekből hiányzik a vágy, az igény az akti» cselekvésre. A szocialista demokrácia fejlődésében lehetetlen továbblépni magas fokú állampolgári ismeretekkel és tudatossággal élő tömegek nélkül, A felelős állampolgár jól tudja, hogy a demokratizmus nem a közösségtől való elszakadás, az önmagukba való zárkózás útja — jóllehet az egyén jogainak, biztonságának a védelmét is jelenti —, hanem minden személy emberi felszabadításának útja azáltal, hogy megteremti egyén és közössége között azt a reális kapcsolatot, amelynek segítségével a közösség anyagi és szellemi értékekkel gazdagodik, s ez végső soron az egyénnek is hasznára válik. Mindezt azért kellett szóba hozni, mert kevésbé tudatos. rossz szokásoktól béklyózott emberek is élnek köztünk, akik a szocialista demokrácia fejlesztését a társadalomból, a közügyekből való kilépés lehetőségének tekintik. A mindenki mindenbe beleszóljon és mindenki a magántörekvéseit érvényesítse jelszó nem a szocialista demokrácia tartalmát fejezi ki, hanem < polgári liberalizmusét. Olyanok világképe ez, akik lelnek az emberek tartós közösségeinek kialakulásától, ezért rendkívül toleránsak a közösséget bomlasztó individualizmussal szemben. A szocialista demokrácia másik oldala voltaképpen azt jelenti, hogy tovább kell javítani a politikai initézmé nyék, szervezetek és az ál lampolgárok egymásra találásának es jó együttmüködé Gének feltételeit. Az intézmények megadják a lehető séget a közéLeti aktivitásra, az állampolgárok pedig részvételükkel, fegyelmezett felelősségvállalásukkal tehetik gazdagabba a szocialista de rn.ok.rac) át. Ehhez arra van szükség, hogy a lakóhelyi és munkahelyi közösségek a< közélet választott képviselői vei és a legaktívabb, legtuda- tosabb állampolgárakkal kommunistáikkal és pántonkí- vüliekkel együtt lépjenek fel azért, hogy a szocialista demokrácia, megteremtésére rendelt szervezetek ne veszítsék el politikai tartalmukat. Ehhez van szükség nagy ezambart nemcsak jogokat, hanem fegyelmet, kötelességet is ismerő felelős és felvilágosult demokratikuss<szemé-; lyiségeiktiev ^%lyan emberekre, akik-' nek fellépése a demokratikus fórumokon közösségformáló, teremtő erővé válik. Pozsgay Imre Már a Csalogány utca következik Mondják Üveghegynek, de gyakran Rózsadombnak is. Ez utóbbi kicsit, hivalkodó, de nem alap nélkül való elnevezés. A gyöngyösi egykori szőlőfödte dombhajlat ma már kertvárosnak is nevezhető. Az OTP építteti itt évek óta a különböző nagyságú és formájú társasházakat. Mintavárosrész. Ezzel - a nem Ids igénnyel kezdtek hozzá annak idején. Ha néhány év múlva elkészül, nem is áll majd olyan messze et- től az előlegezett minősítéstől. Állandó építkezés. Ma is ez a meghatározó ezen a tájon. Akik már aszfalttal burkolt, fénycső világította utcákban laknak, nagyon elégedettek. Az otthonuk kényelmes, a kis kertek sok örömet nyújtanak a lakóknak, de a kilátás sem megvetendő. A gyöngyösi Rózsadomb lassan egyik büszkesége lesz a városnak. Persze, itt sem megy minden egyik napról a másikra, a Csalogány utcában az idén fejezik be az építkezést. Az utca egyik oldalán már tavaly óta állnak a házak. Többszintesek, de zárt kert tartozik mindegyikhez. Az utca egy részébe évekkel ezelőtt költöztek be az első lakástulajdonosok. Azóta sincs járdájuk, nincs útjuk, de még közvilágításuk sem. Pedig az OTP-től úgy vették át a lakást, hogy a közművesítés költségeihez is hozzáadták a maguk néhány east forintját Közülük a türelmetlenebbek sehogy sem tudják megérteni, miért kell nekik még ma is sárban járniuk, bukdácsolni a törmelékeken és a buckákon. Mikor lesz köz- világítás az úttalan úton? Az ő nevükben, minden érintett nevében tettük fel a kérdést Szabó Bélának, a városi tanács elnökhelyettesének, a műszaki osztály vezetőjének. A megnyugtató válasz szerint: az út és a járda építése még ebben az évben befejeződik. Nem az egész utca hosszában ugyan, mert kisajátítási nehézségek miatt az utolsó keresztutcáig tudják csak a burkolatot leteríteni. A járda betonból készül majd. Csatorna vezeti el a csapadékvizet. A közvilágítás? Ez még kérdőjel. Törekszik arra a hatóság, hogy az új utat fénycsövek világítsák meg még ebben az évben, de ez mindenekelőtt pénzügyi kérdés. Az úttest és a járda közötti zöld sáv alkalmas arra, hogy a közvilágítási kábelt ide fektessék le, tehát nem kell majd az utat és járdát bontani abban az esetben, ha mégsem sikerülne az év végéig a lámpatesteket felszereltetni. Az utat egyelőre nem fedik be aszfalttal, mert ezt a munkát is későbbi időpontra szánják. Csak makadám út lesz egy darabig. A befejezési határidőre vonatkozóan az idei december- JUet jjeiűLle meg SaaJao Béla. EBRörafa már városi módon lehet majd közlekedni a Csalogány utcában is. Mi azt tesszük még hozzá: remélhetőleg a közvilágítás felszerelése sem. várat tovább magára, tarnt) l llj vonások Heves megye élelmiszer-gazdaságában Beszélgetés Nagy Lászlóval, a megyei ianács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével A mezőgazdasági termelés végeredményéről, az élelmi- szeripari termékek minőségéről és választékáról minden ismertetőnél ékesszólóbban tanúskodnak áruikkal az üzletek, a vásárcsarnokok és a piacok. Hogyan járul hozzá megyénk élelmiszer-gazdasága a lakosság áruellátásához és az ország exporttévé- kenységéhez? Milyen újabb vonások tapasztalhatók Heves megye élelmiszer-gazdaságában? Ezekkel a kérdésekkel kereste fel a Népújság munkatársa Nagy Lászlót, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét. Növekvő terméshozamok — A IV. ötéves terv megvalósításában jelentős szerepet vállal Heves megye mezőgazdasága is. Célunk, a megyei párt- és tanács végrehajtó bizottságainak határozatai alapján az élelmiszer- termelés fokozása, a mezőgazdaság jövedelmezőségének és hatékonyságának növelése, — A tervidőszak felén ho-■ gyan értékeli az elért eredményeket? — Örvendetesen emelke- -dett a gabonafélék atlagter- t-mése. A nehézségek ellenére sikerült megállítani a cukorrépa-, a zöldség- és dohány- termő területek további csökkenését, ugyanakkor eredményesen bekapcsolódtunk a kormány által meghirdetett sertés-, szarvasmarha- és juhprogramba. A termelés- növelés ma már a hagyományos módszerekkel nem valósítható meg. Ezért vált szükségessé a termelés fokozatos korszerűsítése Heves megye élelmiszer-gazdaságában is. Ez azt jelenti, hogy a közös gazdaságok a rendelkezésükre álló munkaeszközökkel optimális terméshozamok elérésére törekednek. Ennek bizonyítéka például az utóbbi évek kedvező gabonatermése, amikor az átlageredmények a talaj tápanyagszükségletének megfelelő, nagy adagú műtrágyázással, az .intenzív búzafajták termesztésével és a szigorú gépi technológia betartásával megduplázódtak. A Rannája, a Mironovszkája és a Kavkáz búzafajtákkal pedig, közepes időjárási viszonyok között, a jövőben is elérhető a hektáronkénti 30— 40 mázsás átlagtermés. — Mi a helyzet a növény- termesztés más ágaiban? — Jelentős előrelépés történt a közös gazdaságokban a kukoricatermesztés hozamainak növelésében. Megyénkben az idén a Füzesabonyi Állami Gazdaság és a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet vesz részt a bábolnai zárt rendszerű CPS- prögramban. Jövőre visz<*nt már 14 gazdaság, mintegy tízezer hektáron kapcsolódik be részben ebbe a programba, részben pedig a nádudvari zárt rendszerű kukoricatermesztési programba. A hibridfajták elterjesztésével, a gépek jobb kihasználásával, okszerű műtrágyázással, vegyszeres növényvédelemmel. nagy teljesítményű morzsolok és szántók alkalmazásával közös gazdaságaink az idén is elérik a hektáronkénti 30 mázsás termést. Növényvédelmi társulás Hatvan térségében az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság szőlő- és borfeldolgozó üzemét. — Javult-e a helyzet az állattenyésztésben9 — A gondok mellett tapasztalható javulás. A szarvasmarha-állomány a korábbi stagnálás után az idén növekedett. Megyénk közös gazdaságai következetesen bekapcsolódtak a szarvas- marha-, sertés- és juhprog- ram megvalósításába. Elsősorban a szarvasmarha-hizlalás került előtérbe, de arányosan a tejtermelést is növelik. A sertéstelepek az idei száj. és körömfájás ellenére is, mintegy százezer hízót értékesítenek a lakosság jobb húsellátására. Ésszerű szakosodás — Milyen eredményeket értek el a zöldségkertészetben és a szőlőtermesztésben? — A korábbi évekhez képest örvendetesen növekedett a zöldségtermő terület, különösen megyénk déli részén, ahol ennek nagy hagyományai vannak. A szövetkezetekben ma már nincs elegendő kézi munkaerő ahhoz, hogy a költséges palántázást elvégezzék. A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben ezért újítással tíz hektáron fólia alatt nevelik a palántákat. Mindez ezer hektáron tette lehetővé a korszerű nagyüzemi zöldségtermesztést. , A Csanyi Állami Gazdaság úttörő munkát vállalt a gépesített paradicsomtermesztésben, ahol helyben vetik a magvakat, gépek betakarítják és azonnal konzervipari feldolgozásra szállítják. A zöldségtermesztés fejlesztését segítette elő a Hatvani Konzervgyár és a környező gazdaságok között létrehozott növényvédelmi társulás is, amely helikopterrel biztosítja a nagyüzemi permetezést. A konzervgyár Hevesen és Csánybah paradicsomlé-állomást létesített, amelyek lényegesen csökkentették a ko. rábbi magas szállítási költségeket az üzemek és a konzervgyár között. Több irányú változás tapasztalható a szőlőtermesztésben is. Az idei károsodás ellenére a* gazdaságok jó közepes termést takaríthatnak be. Ez a termelés technológiájának korszerűsítésével, , a helikopteres növényvédelem elterjedésével magyarázható. A termés feldolgozása is ■ tökéletesedett. Hamarosan üzembe helyezik a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság ötvenezer mázsás szőlőfeldolgozóját, ugyanakkor automatizálták f/I APáről fiúra szálló hagyomány Hatvanban a cukorgyárHrsSII'i S* HMM« ban. dolgozni. Így került a szakmába Krofinger Antal, a képen látható fiatal cukorfőző is, aki éppen nyolc esztendeje végzi a Zagyva-parii üzemben érdekes és felelősségteljes munkáját. A felvétel a kristályosítóban készült. A gép a, mihiúvéiel pillanatát örökítette meg, azt a mozdulatot^, amellyml <t júitalaoibec a leendő cukrot ellenőrzi.- - 4gmkás Anikó jövetele.,) — Megyénk mezőgazdasági üzemeiben is nagyarányú szakosodás kezdődött. Mivel magyarázható ez? — A mezőgazdaság műszaki fejlesztésével párhuzamosan az országoshoz hasonlóan szakosodás, speciali- záció 'megy végbe megyénk mezőgazdasági üzemeiben is. Vannak üzemek, amelyek például a gabonatermesztésre, a cukorrépa-termesztésre, a kukoricatermesztésre, vagy állattenyésztésre specializálódnak. Ezzel a helyi földrajzi ég közgazdasági viszonyokat figyelembe véve, a hagyományosnál ésszerűbb termelésszerkezet kialakítására törekszenek, az úgynevezett zárt rendszerek elterjesztésével. A szakosodás eredménye például az üzemen belüli vertikális integráció megvalósítása. Nagyrédén például egy helyen készítik a szőlődugványokat, egy helyen termelik a szőlőt, dolgozzák fel ég palackozzák a bort. Ugyancsak egy helyen termelik a zöldségféléket és a málnát a nagyrédeiék, és ezekből mirelitféléket, mint végterméket készítenek és értékesítenek. A hevesi Kossuth Termelőszövetkezetben egy helyen tenyésztik a sertést, saját üzemükben dolgozzák fel a húst és a szövetkezet üzleteiben értékesítik az árut. A termelés műszaki fejlesztésével és a szakosodással párhuzamosan az elmúlt három évben mintegy tíz százalékkal csökkent megyénk mezőgazdaságában a dolgozók száma és 5,4 százalékkal a felhasznált munkanapok száma. Ezzel szemben a közös gazdaságokban a halmozott termelési érték közel egymilliárd forinttal növekedett. Ennek nagy részét a termelékenység-növeléssel érték el az üzemek, amely a megfelelő üzem- és munkaszervezés eredménye. <^"-Szép példája ennek az idei gabonabetakarítás, amely négy-öt nappal később kezdődött a tavalyinál, s ezzel szemben egy héttel hamarabb learatták és biztonsá-. gosan elhelyezték a nagy gabonatermést. — Mi várható a következő években megyénk élelmiszer- gazdaságában? — Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Heves megye élelmiszer-gazdasága augusztus végéig 3120 vagon mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkel járult hozzá népgazdaságunk exporttevékenységéhez. A továbbiakban legfontosabb az ésszerű szakosodás. Ezzel párhuzamosan a nagyobb műszaki fej lesztés es a munkakörülmények javítása. Mindez több gépel, műtrágyát és növényvédő szer felhasználását követeli meg. Ehhez viszont az üzemi szakemberek még nagyobb tudására lesz szükség, a technológiai ' folyamatok jobb megismeréséhez és pontos alkalmazásához — mondta befejezésül Nagy László Mentusz Károly M ms, sseetonbei Sfc. szerda'