Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-20 / 220. szám
« \ A szövetkezet párttitkára A POLITIZÁLÁS a közösségi élet szerves részévé vált a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A pártonkí- vüli termelőszövetkezeti gazdák körében is egyre inkább növekszik az igény a politikai, gazdasági összefüggések magyarázására, az idejében való tájékoztatás, az emberi ügyes-bajos dolgokkal való foglalkozás iránt. Mindezeket elsősorban a kommunistáktól, a pártszervezettől várják el. Ebből a jogos igényből táplálkozott a szövetkezeti parasztoknak az az elhatározása, hogy a legjobb feltételeit igyekeznek megteremteni a pártszervezet működésének: az ország termelőszövetkezeteinek több mint a felében a tagság magára vállalta a pártszervezet titkára függetlsnítésének anyagi tértiéit, A párttá titár napjainkban fa szövetkezetek többségében elismert vezető. Ezt az elismerést a szövetkezetünk megszilárdításában végzett áldozatos, céltudatos munkájukkal vívták ki. Az átszervezést követően időt, fáradságot nem kímélve szervezték a tagokat a közös munkára, s mindenütt ott voltaic, ahol a szövetkezet ügyében- termi kellett.^, A szövetkezetek éleiében az úgynevezett ,,hősi korszaknak” vége. A legtöbb közös gazdaság megszilárdult, kiegyensúlyozottan gazdálkodnak, s ez a kiegyensúlyozottság Jellemző a szervezeti életre, a tagok egymás közötti viszonyára is. A párttitkárokra napjainkban nem var minduntalan ..életmentő” feladat. A pártvezetőséggel, az alapszervezet valamennyi tagjával együtt kell munkálkodniuk, a tez-tagok gondolkodásmódjának formálásán, a termelés, a gazdálkodás hatékonyságának növelésén. A párttitkárok munkáját ezeknek a követelményeknek a szellemében értékelik a felsőbb pártszervek, tie pártszervezetük tagjai is. Kétségtelen, hogy a függetlenített párttitkárok — a pártmunkát illetően — előnyösebb helyzetben vannak azoknál, mint akik társadalmi munkában gyakorolják párttitkári megbízatásukat, Időben is többet törődhetnek szövetkezetük _ társadalmi, politikai, gazdasági életével, mint az utóbbiak, s nagyobb a lehetőségük az elmélyültebb elvi, gyakorlati munkára. De — mint ahogyan ezt a mindennapi élet' bizonyítja — a függetlenítés egymagában. nem jelenti a gondok, problémák megoldását, psupán lehetőség arra. A függetlenített párttitkárok túlnyomó többsége jól él ezzel a lehetőséggel, a számára biztosított időt jól hasznosítja a mozgalmi munkában. Ahol a párttitkár függetlenített, általában rendszeres a szervezeti élet. A legtöbb ilyen helyen kiküszöbölik az esetlegességet a mozgalmi életből azzal, hogy megtervezik a politikai eseményeket, egyeztetik a pártszervézet, a gazdasági vezetés és a tömeg- tizervezetek munkáját, akcióit. A jobb, a rendszeresebb politikai munka eredményei a gazdasági életben is gyümölcsöznek. Tájékozottabbak a szövetkezeti tagok gazdaságuk életéről, élénkebb az élet a tömegszervezetekben, jobban betöltik feladataikat a tagságok képviselő bizottságok. De tovább is lehetne sorolni a mozgalmi élet fellendülésének jeleit. A HELYZET leegyszerűsítésétől azonban feltétlenül óvakodnunk kell! Ahol elismerésre méltók az eredmények a mozgalmi életben, ott- ez semmiképpen sem csupán' egy embernek, a függetlenített párttitkárnak az érdeme. Számtalan párttestület vizsgálta már működési területén a-függetlenített pártitkárok helyzetét, munkáját, s szinte valamennyi arr i a megállapításra jutott: az a pírt titkár dolgozik jól (s «iratkozik munkájának «■edményej, amelyik azan fáradozik, hogy a pártvezetőség mint testület maradék nélkül töltse be szerepét a pártszervezet élén. A függetlenített párttitkárnak nem a pártvezetőség nélkül vagy helyett kell dolgoznia, hanem a kollektív vezetés elvének érvényesítésével. Bármilyen egyszerűnek is tűnik ezt betartani, mégsem olyan könnyű ennek szellemében dolgozni nap mint nap. Jó néhány párttitkár jó szándékú törekvése hiúsult már meg a kollektív vezetés elvének lebecsülésén. Mert miről van szó? A függetlenített párttitkár a termelőszövetkezetben az első számú politikai vezető. Naponta fordulnak hozzá a tagok ügyes-bajos > dolgaikkal, a gazdasági, vezetők .gazdaság- politikai kérdésekben kérnek tőle tanácsot, véleményt kell mondania emberekről. De tovább is sorolhatnánk mindgzt, ami bizonyítja, hogy a párttitkár fontos személyiség. Ez a funkció azonban párttisztség, s ennek megvannak a maga konzekvenciái. Amikor a párttitkár ■véleményt nyilvánít, azt a párt politikája szellemében teszi. Akár a közösség, akár egy-egy személy ügyében foglal állást, azt az illetékesség szerint a pártvezetőség vágj' a taggyűlés elé kell terjesztenie. Rossz útra téved az a titkár, aki ezt szem élői téveszti. De azok a pártveze- tőségi tagok is, akik egyrészt felelősségüktől, másrészt a munkától igyekezvén szabadulni,. azt mondják: „azért van a függetlenített párttitkár, hogy ő mondja meg, mit kell csinálni”. Mert a párttitkár legyen mégoly felkészült is, sohasem helyettesítheti a párvezetösóget. EGY-EGY SZÖVETKEZET munkáját elsősorban az elért gazdasági eredmények fémjelzik. Minden tsz-ben a fő cél az eredményes gazdálkodás, a tagok jólétének növelése. A pártszervezeteknek politikai eszközökkel kell e cél elérését segíteniük. Tevékenységükben azonban számos helyen fellelhetők a korábbi gyakorlat maradványai, s nemegyszer operatívan is beavatkoznak a gazdasági ‘ vezetés munkájába. Ezt tükrözi az; hogy a párt- veeztőségék olyan ügyekben határoznak, amelyben kizárólag a gazdasági vezetés illetékes. S ettől a hibától számos függetlenített párttitkár sem mentes. Bár munkájukra mindjobban az a jellemző, hogy politikai eszközökkel segítik a gazdasági célok megvalósítását, még mindig elég gyakran vállalkoznak olyan feladatok megoldására, amelyekben az elnök vagy a szakemberek illetékesek. De az sem ritka, hogy a párttitkárok tekintélyére hivatkozva, maguk a gazdasági vezetők igyekeznek „átadni” a számukra népszerűtlen feladatokat. Napjainkban eft-g gyakori,' hogy a gazdasági vezetők a szövetkezeti erkölcsöt sértő vagy a népgazdaság érdekeit figyelmen kívül hagyó vállalkozásokhoz igyekeznek} rrtegnj'erni a pártszervezetek titkárait. Bár olykor-olykor ezt sikerrel kísérlik meg,}, mégis mindinkább az a jellemző, hogy a függetlenített) párttitkárok többsége politikailag és erkölcsileg szilárd! magatartást tanúsít, .küzd a népgazdasági, a csoport- és, az egj'éni érdek összhangjának érvényesítéséért. ' A FÜGGETLENÍTETT párttitkárok munkakörülményei: között nagyok a különbségek. Nagyban különböznek a szövetkezetek eredményei, a tagság összetétele, a pártszer; vezet létszáma stb. De bármilyen körülmények között is dolgoznak, tüliiyproo többségük igyekszik a lehető legjobban eleget tenni felelősségteljes megbízatásának. Mihók Sándor Selyp: az első „miniszerviz” Még kilenc épül a megyében Selypen, a cukorgyár dra- zsirozó üzemének tőszomszédságában volt néhány öreg épület. Elhanyagoltan, kihasználatlanul ácsorogtak éveken át, mígnem szemet vetett rájuk* a Heves megyei Finommechanikai Vállalat, s felújításukkal létrehozta első „miniszerviz” állomását. — Vállalatunk az elkövetkező esztendőkben’ tiz hasonló szer vizán omást kíván megépíteni a megyében, közülük elsőnek kezdett munkához a selyp: — tájékoztat bennünket látogatásunk alkalmával Ixinger Lajos telepvezető. — A régi cukorgyári épületek' megvásárlásával, átépítésével, s a szükséges -felszerelés, biztosításával együtt mintegy "■>kilencmillió forrintba került •> az új szerviz, amely 40 ezer . munkaóra teljesítésére képes *■ évente. Milyen céllal-, s miért ' Selypen létesült az állomás? ^Rohamosan 'nő a gépkocsiÍ ” park, túlterheltek a főútvonalak mellett és a nagyobb ß trosokban működő szervik. Ezeket tehermentesítik ajd a megye kisebb tájegységeinek központjában létre- .fmozandó miniszervizek. Épül már egyébként a kerecsendi, :|lesz állomásunk Kálban, Hevesen. s a megye további hat fáhelységében.----Mii-tud egy?-ürgén- wiwí* e erviz? — Egyelőre próbaüzemelés ffolyik nálunk, s még nem működik minden részlegünk. De ha befejeződik az építkezés, amit november derekára ígér a Heves megyei Tanácsi ‘Építőipari Vállalat, akkor a iszerviztől a teljes felújításig ltmindenre alkalmasak 'tetszünk. Szó van arról-is, hogy ^néhány autómárka garanciális javítását megkapja.- állo- 'imásunk, A Skoda-kocsik dolgát például már rendezte az igazgatóság, s- hasonlóan állunk a Wartburgokkal. — Felszerelés? — A legmodernebb! Erről később magunk is meggyőződünk, végigjárván a már használatija vett épüiet- . részeket, raktárakat. A diagnosztikai vizsgálóban például a fényszóróbeállító szomszédságában ott találni a futómű- bcállítói, a zárasszögmérőt. forduiatszáimnérőt, hogy csak néhány fontosabb műszert említsünk. Tökéletesen berendezett az olajfűtésű ka- zánház is. arneiy a műhelyek fűtését, illetve a mosó melegvízellátását biztosítja. jc Sevés az igazán jó szerelő. Panaszkodnak a gépkocsiiu- • lajdonosok, hogy kihozzák a szervibből autójukat, s másnap vihetik vissza. Vajon biz- tosiUrtt-e a megyében létesülő tíz miniszerviz szakember- , gárdája? Langer Lajos bizakodással ítéli meg a helyzetet. — Már amikor a munkatársi- gárda szervezéséhez láttam, leikemre kötötték, hogy a környékről kell biztosítanom az embereket. Ez ésszerű! Apcrói, Lőrinciből, Pető- ■fitossiyáról szívesebben járnak munkába hozzánk a szerelők, mintsem távolabbi műhelyekbe utazgassanak. Számításunk bevált. Mutyánszky Tibor. Nosza Dávid, Trecska László személyében máris jeles „orvosok” kezében vannak a javításra hozott gépkocsik. November közepére pedig teijes lesz a létszám. Akltor húsz különböző képesítésű szakember szolgálja ki az egyes műhelyeket, s tizenkét ipari tanuló jelenti a selypi szerviz munlcaerő- utánpótlását. Jancsó Tibor. Nagy László és Perlaki Jancsi már nálunk van, s láthatóan nagy kedvvel, becsvágy- gyal vetették magukat a munkába. Áldás nekünk a 215-ös számú vörösmajori szakmunkásképző intézel, amellyel igen jó kapcsolatot létesítettünk. Ez az iskola évről évre hozzánk irányítja az igényeknek megfelelő ipari tanulókat. it A beteg, lerokkant gépkocsik társaságát elhagyva megtekintjük a félig kész épületrészeket is. ahol Boáo- nyi Gyula művezető a kala- uzunk. — Szerződés szerint november utolsó napján kellene átadnunk a teljesen kész telepet. de mi jóval hamarabö végzünk -a munkával — mondja a nagy szerelőcsar- noköan, amelynek már csak a befon padlózatát keli megcsinálniuk. — Októberben nem csak az épületeket, hanem a teljes tereprendezést befejezzük. Aki akkor hozza kocsiját, az egy szemre is mutatós, szép és korszerű szervizállomást talál az elavult cukorgyár! épületek helyén. — S gazdaságosság dolgában mit mutat a próbaüzemelés első hónapja? — Nem dolgozunk magas rezsivel! — veszi vissza a szót •Langer Lajos. — Minden lei- fizetett száz forint bér után 414 forintot kell „hoznia” egy-egy szakmimkásnalt. Eddig nincs probléma ilyen tekintetben sem! Ha pedig teljes lesz a létszám, s kibővül az egész selypi medencére terjedő szolgáltató tevékenységünk, csak tovább erősödik az üzem ... Azzal elköszön, mert munkatársai jelezték, hogy végeztek egy komplikáltabb javítással. Ö pedig nem. akar kiengedni a telepről kocsit, mielőtt maga sem tett vele rövid ellenőrző utat. Moldvay Győző Természetvédelmi bizottság alakul Heves megyében A természet tudbmányos és kulturális jelentőségű tárgyainak, területeinek, jellegzetes 3 föld mist itt F’jíi Kincsét tájrészleteinek megőrzése és eredeti állapotban való fenntartása fontös állami,, társadalmi feladat. A vadon tenyésző állat- és növényfajok — a hasznos és kipusztulóban levő ritka madarak, emlősök, egyes öreg fáit, erdőrészek —, források, patakok, tavak, mocsarak, lápok, hegyek, sziklák, kőzetek, barlangok védelméről hathatósan gondoskodni kell. Ezért született meg az a hasznos gondolat és kezdeményezés, hogy meg kell szervezni megyénkben is a természetvédelem a fiam?, társadalmi szervezetét. A szervezési előkészületek mór befejeződtek, « hamarosan a Heves megyei Természetvédelmi Bizottság megalakulására is sor kerülhet. A természetvédelmi bizottság alakuló ülését szeptember 25-re tűzték ki, az egri megyeháza kistanácstermében. Az ünnepélyes alakuló ülésen két napirendi pont megtárgyalása szerepel: a természetvédelmi bizottság szervezeti felépítése és a bizottság munkatervének kidolgozása. Az aknatorony sebesen forgo kereke, s a surrogó kötelek olajjal fröcskölik be az építmény acél vázát, a magasba vezető fénUépcsöket, a korlatot. Innen, fentről nézve játéknak tűnnek a szenet szállító csillék, aprók az emberek, s a település, Egercse- hi is összezsugorodik. All a kötélpálya, látszólagos csend van, pedig odalent a föld mélyén most is dolgoznak a bányászok. Sok ember verejtéke, két keze munkája van benne, amíg a szén eljut a rendeltetési helyére. S ezek Icözött egy, Balogh Antal, a gépész, aki az I-es akna gépeit, a mélyből a felszíiire liftező kast irányítja, Embexzkkeh. anyaggal., szénnel. Egyedül van egész műszak alatt a hatalmas forgógépek társasagában, s mégsem érzi magát egyedül. Hiszen összekötő kapocs ő a vájárok, a szállítók, s felszíni rakodok, a ’kötélpályán dolgozók, s az osztályozóink között. Figyelmével, fegyelmezettségével, pontos munkájával részese annak, hogy mennyit termelnek odalent, s milyen minőséget válogatnak, indítanak útnak tovább. — 1966-ban indult ez az akna. Azóta ülök a gép mellett. Azelőtt a mélyépítők-' nél dolgoztam, annakelötte pedig a fúrásoknál. így hát régi a kapcsolatom a föld aJjitti ulaygaL A. bárvjuí) csak szeretni lehet. Percenként érezni kell annak jelentőségét, init csinál az ember, hogy fontos láncszem egy termelési folyamatban, hasznos tagja egy közösségnek. A zöldre' festett gépek pillanatnyilag csendesek, s az irányítókarok mellől azon a kis résen lehet kilátni a toronyra, ahol a kötelek kifutnak. Mégis olyannak tűnik innen a torony, mint egy földből feldugott, hatalmas mutatójlji, amely jelez, figyelmeztet: a föld melye itt rejti kincsét... Szöveg: Berencsy Sándor Eota: SoiyniQz Eáezló , Hol van a vízlépcső? A Népszabadság tegnapi számában „A politikai munka része” — a Szolnok megyei pártbizottság vizsgálata a hazafias nevelésről — címmel a megyei párt-végrehajtóbizottság jelentése alapján közöl cikket. A cikk írója alaposan, sokoldalúan, olvasmányosan és érdekesen mutatja be, hogy a csaknem négyezer személynek fellett — kérdőívben. levélben, személyes beszélgetések során — kérdésekre milyen válaszok érkeztek. A szükebb es tágabfo patria ismerete alcím alatt ezt mondja a szerző: „A hazát csak az szeretheti igazán, aki ismeri azt, múltját, és jelenét egyaránt”. És néhány sorral alább-: „Tiszafüredet, ahol a Tisza ti. vízlépcső épül a megkérdezettek 29. a középiskolások 42 százaléka nem is* Én ezen nem csodálkozom! Hát honnan és hogyan ismerheti azt a Tiszafüredet, ahol a Tisza 11, vízlépcső épül, amikor ilyen Tiszafüred nincs!? Eddigi ismereteink szerint ugyanis a vízlépcső Kiskörénél épül. (Ezért is áll jobban az emberek szájára: Kiskörei Vízlépcső.) Ennek eöencre egy pillanatig sem vonom kétségbe a cikkíró szavalt: a hazát csak az szeretheti igazán, aki ismeri azt, műifeai es jelenét egyaránt! A szavait nem, de a földrajzi um ere safe azt igen! (papp) 2ÍK , tsütörtafc v
