Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

flGROMflSEXPO ’73 Kirándulás a jövőbe..* Reprezentatív felmérés a mezőgazdasági kisüzemekről Bezárta kapuit az AGRO- MASEXPO ’73, az első ma­gyar szakosított nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépkiállítás, amelyet szervezetten és egyénileg egy­aránt tízezrek látogattak meg a múlt héten. Külön érdekes­sége, dicsérendő színfoltja volt a kiállításnak és vásár­nak a kiállított gépek, gép­sorok és technológiák gya­korlati bemutatása az agárdi, a komáromi állami gazdasá— gokban és a toki termelőszö­vetkezet földjein. Sokan és sokat időztek a látogatók közül a különböző praktikus háztáji kisgépek, k.isgépcsaládok mellett, azon­ban kétségtelen: a fő figye­lem mégis a legkorszerűbb nagyüzemi gépekre, gépso­rokra irányult. Heves megyeiek Agárdon — Bennünket is a nagy­üzemi gépek és gépsprok, a különböző iparszerű techno­lógiák érdekeltek mondta Székely Ferenc, a Heves me­gyei Tanács mezőgazdasági es élelmezésügyi osztályának munkatársa, aki az elmúlt heten kilenc megyei csopor­tot kalauzolt a kiállításra, a szervezett szakmai, gyakor­lati bemutatókra.- — Kétnaponként, Indult Egerből, Gyöngyösről es He­vesről egy-egy külonbusz, melynek utasai mezőgazdasá­gi* nagyüzemeink szakembe­rei — tsz-elnökök, főmező­gazdászok, ágazatvezetők, brigádvezetők, szakmunkások — voltak. Valamennyi ter­melőszövetkezet és állami gazdaság elküldte néhány szakemberét, vezetőjét. A kétnapos program - egyikén megtekintettük a kiállítást, a másik napon pedig a dunán­túli gazdaságokban szervezett gyakorlati bemutatókat, ösz- szesen háromszázhatvanöt Heves megyei szakember vett részt az Agárdi Állami Gaz­daság gyakorlati bemutatóin, s több mint ötezer jegy kelt el elővételben egynapos vá- mrlátogatáson. — Az Agárdi Állam! Gaz­daság az ország egyik legna­gyobb gazdasága — hangzott a tájékoztatóból, amint meg­érkeztünk az egyik Heves megyei csoporttal a gazda­ságba. — Gazdaságunkban'az elmúlt évek folyamán nagy­arányú szakosítást hajtottunk végre, törekedve az iparsze­rű termelés megvalósítására, mind a szántóföldi termelés­ben, mind az állattenyésztés­ben. A szakosítás lehetővé es szükségszerűvé tette az úgy­nevezett termelési rendszerek megvalósítását. Ilyenek ná­lunk az iparszerű kukorica- termesztési, a sertéstartási rendszerek, s most van ki­alakulóban egy korszerű tej­termelő teleprendszer. , . 140 traktor helyett 40 A gazdaság legfontosabb mutatószámai között , kell 1 megemlíteni, hogy több mint 11 ezer hektáron gazdálkod­nak, amelyből közel 9-\00 hektár a szántóterület. Ugyanakkor a szántóterület 95 százalékán csak az ipar- szerű kukoricatermesztés fo­lyik. Ez az ágazat — gépesí- tetlségi, termelékenységi szintjét figyelembe véve — megközelíti a világszínvona­lat: több mint 8 ezer hektá­ron 130 ember, traktoros, kombájnos, gepkocsiveZetö, szerelő és agrotiomus elvégzi a nagy teljesítményű gépek­kel az összes munkái a talaj- előkészítéstől a betakarításig. Egy itt dolgozóra átlagosan egymillió forint termelési ér­ték jut egy évben! — A kukoricatermesztés teljesén mechanizált. A nagy termöikepességű hibridvető- tnagot szemenként) vetógep- pel vetjük éL, s a terület tel­jes egészében gyomirtó vegy­szerezésben részesül. A be­takarítás kombájnokkal, mor- zsoltan torténik,~~s ezután a kukoricát azonnal leszárítjnk nagy teljesítményű szárítógé­pekkel, s így jó minőségben tároljuk. Korábban mintegy 140 különféle traktor dolgo­zott, s jelenleg 40 traktorunk váh. Ebből ti nagy teljesít­ményű, korszerű amerikai traktor a kukoricatermesz­tést teljesen kiszolgálja. URH a termelés szolgálatában Mindenfelé hatalmas kuko­ricatáblák. Szinte úgy tűnik, mintha sehol sem lenne a vége. A tájékoztatóban is­mertetett, a kiállításon látott traktorokkal, kombájnokkal, ekékkel, műtrágyaszóró és fertőtlenítő berendezésekkel szemtől szemben is találkoz­tunk. A Claas-cég „mindent tudó” kombájnjai a Heves megyeiek kívánságára is el­indultak a hatalmas kukori­catáblában. A kukorica le­morzsolva kerül a kombájn 5 és fél köbméteres ,tárolóterüT letébe, amely amikor megtelt — yRH összeköttetés segít­ségével — a kukoricaföldön mozgó IFA-tehergépkocsik platójára kerül. A kombájn után közvetle­nül egy szárzúzó gép dolgo­zik, amely apró darabokra zúzza, s egyben levágja a még/ lábon álló kukoricaszá- rákat. Ezt követi a gépsor következő tagja, a fertőtlení­tő és műtrágyaszóró beren­dezés, majd máris megkezdő­dik a szántás. A traktorokról kiderült, hogy három éve minden ja­vítás nglkül üzemelnek, s fülkéjükben a traktoros olyan hőmérsékletet varázsol a lég­kondicionáló berendezés se­gítségévek amilyet éppen akar. Ugyanakkor valameny- ^nyi traktorban URH-készülék is van, s így á traktoros ösz- Kzeköttetésben áll a műhely­kocsival, a gazdaság központ­jával. A Cla^s-fcombájnofc — bár lényegesebben költségeseb­bek a beszerzésnél, mint a hazánkban elterjedt egyéb kombájnok — valamennyi szántóföldi szemes takar­mány betakarítására képe­sek. Megyerid Szakemberei a kukoricatermesztő gépsor mellett megtekintették a gaz­daság korszerű tehenészeti telepét, a szőlőbetakarító kombájn működését, s a lá­tottak, tapasztaltak összeg­zésekor egyikük találóan je­gyezte m^gj — Amit a kiáltitéson Ss üt, a gyakorlatban láttunk, az még sok nagyüzemiünk szá­múm csupán a jövő, a hol­nap mezőgazdasága. Valóban, a jövőbe tett ki- íándulásnak nevezhető az AGROMASEXPO ”73, de nincs messze már ez a hol­nap, ez a jövő, hiszen néhány hazai mezőgazdasági nagy­üzemünkben már alkalmaz­zák a legkorszerűbb gépeket, gépsorokat és termelési tech­nológiákat. 8? Faludi Sándor Az általános mezőgazda- sági összeírás keretében tel­jes körű reprezentált^ fel­mérés készült a mezőgazda- sági kisüzemekről. (Ide tar­toznak többek között a ház­táji ég a kisegítő gazdasá­gok, a legalább 200 négy­szögöl nagyságú művelt ker­tek és a szőlőskertek.) Az összeírás azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság egyes ága­zataiban a kisüzemeknek ma még fontos szerepük van, jól kiegészítik a nagyüzemi termelést. Az adatfelvétel során 1.6 millió gazdaságot írtak össze. Ezekhez a gazdaságokhoz az ország lakosságának mintegy fele -tartozik, 50,4 százalékuk a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjainak háztáji gazdasága. '• A háztáji gazda­ságokban igen sok a nyugdí­jas; arányuk eléri az össze­írtak 20 százalékát, tehát ezekben a gazdaságokban minden ötödik személy már nem számít aktív keresőnek. A mezőgazdasági kisüze­mek túlnyomó része foglal­kozik barom fi tenyésztéssel, például a tyúkfélék három­negyedét a kisüzemi gazda­ságokban írták fÖ6Sze. A tsz- családok kétharmada, a szakszövetkezeti tagoknak több . mint fele Sertéseket tart. A többi kisüzemben ez az arány nem éri el az 50 százalékot. A gazdasagokban aránylag kevés a szarvífc- marha, a háztáji gazdasagok egynegyede tart csak: tehe­net, hízómarháit, a lakosság úgynevezett kisegitó gazda­ságainak hét százaléka fog­lalkozik szarvasmarha- tenyésztésséL Az összeírt gazdaságok túl­nyomó többsége igen kis — átlagosan 0,7 hektáros terü­lettel rendelkezik, kisebbik részük a íélhektáros nagy­ságot sem éri el. Éppen ezért a növénytermelésben — a hagy üzemi .gazdaságokhoz képest — 'lényegesen kisebb a jelentőségük. Az ország mezőgazdasági szántóterüle­tének 18 százaléka tartozik a kisüzemekhez, amelyek­nek azonban sokkal nagyobb szerepük fan a gyümölcs- és szőlőtermesztésben, miután az ország gyümölcs-szőlő te­rületének 59 százalékával rendelkeznek. Kerti zöldség­féléket a gazdaságok csak­nem kétharmada termel. Megállapították, hogy a kisüzemek kezelésében levő szőlők többsége kiöregedő­ben van. Ugyanakkor a há­zi kerti szőlőterfnelés egyre jobban tért hódít, mert a gazdaságok jelentős részé­ben a lakóház mellett ki- sebb-nagyobb szőlőskerteket gondoznak. Gyümölcsterme­léssel a gazdaságoknak mint­egy fele foglalkozik. „Elszipkázott" szakmunkások Akad-e vajon vállalat, ahol a munkaügyi vezető ne csa­pott volna mérgébe az asztal­ra, amikor kiderült, hogy a legjobb szakmunkásait — legyenek azok most végzett fiatalok, vagy aranykoszo­rús törzsgárdatagok — ilyen- olyan ígéretekkel „elszipkáz- ták” más üzemek, vállalatok. Könnyű így szakemberekhez jutni, mondták több helyütt is. hiszen a jól képzett mun­kás egy fillérjükbe sem ke­rült. Legtöbbjüket a tanmű­hellyel rendelkező vállalatok képezték ki, mint mi Is, ná­lunk váltak olyan szakembe­rekké, akiket bármikor meg­bízhatnak a legkényesebb termelési feladatokkal is. Valahogy nem jól van ez így, vélekedtek a dologról még a közelmúltban is a munkaügyisek, mert addig míg mi ezreket költünk égy- egy leendő szakember kép­zésére, más vállalatoknál fel sem vetik a képzés szüksé­gességének gondolatát... Mert köztudott, hogy a szak­emberképzés jelentős össze­get emeszt fel. Olcsóbb meg­oldás tehát a munlcaeröhiány ■megszüntetésere az „elszip- Teázás”...! „ÁTIGAZOLT” 151 SZAKMUNKÁS Heves megyében több vál­lalatnál folyik évről évre ipa- ■ szakmunkásképzés, Ezek- áasi az üzemekben korszerű tanműhelyek, megfelelő szo- íéftfeituittaytíK k&ais eredményessé az oktatómun­kát. Kialakult az jigyes, pe­dagógiai érzékkel rendelkező nevelőgárda is. Ezekhez a vállalatokhoz szinte tömegé­vel érkeznek a felvételi ké­relmek. Az egri Finomszer elv ény- gyár tanműhelyében 1969- ben például 146, a következő években 126, 80, 76, míg aa idén 65 szakmunkást képez-- teli ki. A csökkenés egyéb­ként a demográfiai hullám alakulásával arányos, ami egyben azt is jelzi, hogy mind kevesebb és kevesebb létszámmal kell megolda­niuk a szakmunkások után­pótlását. Sokkal kevesebbel, mint ahogy lehetne: a három évi tanulás után azonban riem minden végzett fiatal maradt a gyárban.. Az 1971- ben végzettek közül csak 55, a következő évben 76-ból csak 57, míg az idén 65-ből 58 helyezkedett el az üzem­ben. A többi ,.átigazolt” an­nak ellenére, hogy például a jeles eredménnyel végzettek a forgácsoló szakmában 9,20- as órabérrel kezdtek. Ez csak az alap, mert ha a teljesítmé­nye meghaladja a 90 százalé­kot, már 2,50-et kap órán­ként — prémiumként! Snem szóltunk még egy sor kedvez^- ményről, amely megilleti a kezdő szakmunkásokat a megyeszékhely legnagyobb üzemében... Mégis» «iaieüaaii» S nem­csak a moá't végzettek válnak meg valamely más üzem, vállalat kikérésére, hanem az idősebbek is. Általában két­éves munkaviszony után haj­lamosak a dolgozók a ván­dorlásra. A bervai üzem en­nek bizonyítására 151 mun­kás esetét sorolhatná fel. VEZETNEK A KTSZ-EK . Hová mennek la szakmun­kások, hol igyekeznek a jobb feltételeket megtalálni a munkájukhoz? A Finomsze­rei vény gyárban ezekre a kér­désekre is megkeresték a választ. A kilépő szakmun­kások jórészt az ipartól tá­volabb eső munkahelyekre m'entek el, másrészt pedig a környékben létesített új vál­lalatoktól kaptak invitálást. Hogy konkrétabbak legyünk: a „csábítók” között a ktsz- ek vezetnek, őket a közleke­dési vállalatok követik, s a sort a termelőszövetkezetek zárják... Mind-mind olyan termelő­üzemek, amelyeknél nincse­nek meg az ipari szakmun­kásképzés anyagi és techni­kai feltételei, ezért csalt a több fizetés, vagy más — ta­lán nem is előnyösebb — kedvezmény megcsillantatá- sával szerzik meg a nekik szükséges szakembereket! S ez ellen jóformán semmit -sem teheUiöt <u .okcataw.a jelentős összegeket fordító nagyvállalatok. „ SEGÍT-E A SZAKMUNKÁS­KÉPZÉSI ALAP létrehozása? Az elmúlt év elején jelent meg a munkaügyi- és a pénzügyminiszter együttes rendelete a szakmunkáskép­zési alap létrehozásáról és felhasználásáról. Az illetéke­sek ugyanis felismerték a szakemberképzés és -csábí­tás anyagi konzekvenciáit, amelyet egy-sor vállalat na­gyon is érzett. Ügy gondol­ták — egyébként helyesen — hogy 'az alap létrehozásával megosztják a szakemberkép­zés költségeit a vállalatok között. A rendelet lényege ugyanis az, hogy a szakmun­kásképzés költségeiből részt kell vállalnia valamennyi olyan vállalatnak is, ahol nem foglalkoznak képzéssel, gyakorlati oktatással. Az ilyen üzemeknek, vállalatok­nak ezért minden év február 20-ig a meghatározott száza­lékok szerinti összeget be kell fizetniük az alapba. Az így összegyűlt pénzből aztán támogatni tudják a szakmun­kásképzéssel foglalkozó vál­lalatokat. Az úgynevezett visszatérí­tést ezek szerint kapták meg >3 ÜUtftS? aifcüi'U. vállalatok. VÁLY1 PÉTER 1010-1973 IVIélv megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Vályi Péter elvtárs, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese baleset során szenvedett súlyos sérülés következtében szeptember 18-án elhunyt. Valyi Peter elvtárs temetése szeptember 24-én (hétfőn) 15 orakor lesz a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában, Vályi Péter elvtars mun­katársai, elvtársai és barátai 14 órától róhatják le ke­gyeletüket a ravatalnál / A Magy.fr Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, A Magyar Ncpköztápaság Minisztertanácsa Valyi Péter halálával fáj­dalmas veszteség érte az or­szágot — az államférfi üzemi szerencsétlenségének híre őszintén megrendítette a ma­gyar közvéleményt, százezrek figyelték aggódva az állapo­táról kiadott újabb orvosi je­lentéseket. A riasztó közle­mények után most mégis ne­héz tudomásul venni, hogy nincs többé. Ismert politikus''volt, tisz­telte, becsülte a közvéle­ményt. Gyakran talált alkal­mat. hogy széles körben, a sajtó, a televízió eszközeivel tájékoztasson art ország, a világ dolgairól. Sokan már szinte személyes ismerősnek tekintették, mert úgy érez­ték, hogy az őket izgató lé­nyeges kérdésekre válaszol logikusan, szuggesztíven, kel­lemes humorral. A „kényes” Is. Az 1972-es adatok alap­ján a Heves megyei, Élelmi­szer Kiskereskedelmi / Válla­lat, mivel átlagosan 214 ta­nulót képzett, 385 ezer forin­tot kapott támogatásként. Az egri Finóms&relvénygyár vi­szont 422 250 ^forinttal többet fordíthat az utánpótlás neve­lésére. Az összeg 10 százalé­kát egyébként a tanulók ét­kezési hozzájárulására, 50 százalékát tanműhelyek, szo­ciális helyiségek korszerűsí­tésére, fenntartására, létre- , hozására, 40 százalékát' pedig ösztöndíjakra. védőételekre és -italokra fordíthatják a vállalatok. A Bervában pél­dául ebből az összegből kor­szerűsítik a hat évvel ezelőtt felépített tanműhelyt, s vá­sárolnak néhány új gépét is... Segít-t a képzéssel foglal­kozó vállalatokon az alapból történő támogatás? Feltétle­nül, ezt nem. lehet tagadni. S azt sem, Hogy az intézkedés célja az volt: valamiképp el­lensúlyozni a csábítások miatti veszteséget, amely a vállalatoknál évről évre je­lentkezett. A gondot azonban ez a támogatás sem oldja meg — gondoljunk itt a de­mográfiai fhullám miatti lét­számcsökkenésre, . vagy arra, hogy egyre kevesebben je­lentkeznek az iskolák elvég­zése után ipari tanulónak —, ám a nagyobb összegű segít­ség gyógyír lehet erre a nap­jainkban egyre mélyülő seb­re. * '« Szilvii IstVÚE kérdések éle nála megtört, a szókimondó, szellemes vá­laszokon. Akik személyesen is talál­koztak vele, kiváló előadói képességén tói arról is meg­győződhettek, hogy hallgatni, figyelni is tud. Őszintén akart és tudott tájékozódni, tanulni másoktól. Valamcny- nyi ízében aktív, minden iránt érdeklődő szakember és a kis ügyek iránt is fogé­kony politikus volt. Ebből táplálkozott embersége, köz­vetlensége, intellektusa. Figyelmességgel és bizal­mával tüntette ki mindazo­kat, akik vele együtt dolgoz­tak, szerették őt mint párt­munkást, mint gyárigazgatót, lelkesedtek érte mint előadó­ért a Közgazdasági Egyetem immár húsz éve végzett hall­gatói. Egykori munkatársai az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, s azok, akik külföldi útjai és gyakori üzemi látogatásai so­rán kerültek veie kapcsolat­ba, most mind-mind megren­dülést, fájdalmat I éreznek. Eltávozott közülünk egy kommunista politikus, egy hivatásának élő, nagyszerű ember. Legutóbbi beosztásában mint miniszterelnök-helyet­tes, hazánk állandó KGST- képviselője volt. Kormá­nyunk, országunk gyászában osztoznak a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tag­államai is. A tagországok képviselői — valamint a KGST-szervezet munkatár­sai a megmondhatói, hogy Vályi Péter velük együttmű­ködne elévülhetetlen érde­meket szerzett az integrációt hosszó távon szervező Komp­lex Program kidolgozásában és a végrehajtás kezdeti lé-. péseinck megszervezésében. Búcsúzni mindig nagyon nehéz. Most különösen az, mert nagy' feladatokra hiva­tott politikus életét, alkotó ereje teljében ragadta el a' véletlen üzemi tragédia. De­rűs, közvetlen lényét újra és újra felidézzük, emléke erőt, emberséget sugároz. IWpnjstffífí ßk leptem !xer i0„ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents