Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-19 / 219. szám
I Pártmunka és művelődés Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság alakul l^íilyen helyet kapnak a * " pártmunkában a kulturális kérdések? — tudakolták a közelmúltban számos ipari és kereskedelmi vállalatnál a pártalapszerve- zetek vezetőitől. S mint a válaszokból kitűnt, so-k helyem kiesik a „látószögből” ez u terület. „Mi ehhez npm értünk" — fogalmazták meg égyik-másik helyen a magyarázatot. Másutt ugyxindokol- ták, hogy ezekkel a kérdésekkel á művelődés területén működő pártszervezetek hivatottak törődni, az üzemi, Vállalati alapszervezeteknek a gazdasági kérdésekkel kell foglalatoskodniuk. A gazdaság és a kultúra efféle merev elválasztása, elkülönítése azonban napjainkban már neon fogadható el. A művelődés mind elva- laszthatatlanabbul kapcsolódik az élet egyéb területeihez, s ugyanolyan figyelmet igényel és érdemel. Ezért tekintjük a kulturális politikát a párt egész politikája szerves alkotórészének. S tevékenykedjék bármely területen. a párt művelődéspolitikájának megvalósításában minden alapszervezetre hárul bizonyos teendő. Gyakran megfogalmazódik mostanában az a gondolat, hogy a műszaki fejlődés, a termelés korszerűsödése a dolgozók tudásának, ismereteinek állandó gyarapodását igényli. S ha ez így van, ak- kór a termelőüzemekben folyó pártmunka sem hagyhat- ja figyelmen, kívül az ebből eredő követelményekét. De a. munkás nálunk nemcsak termelő, hanem a hatalmon levő osztály tagja is. Márpedig a hatalom gyakorlásához ugyancsak szükséges a megfelelő tájékozottság, látókör, világnézeti megalapozottság. S ebben az összefüggésben a kultúra elsajátítása már közvetlen politikai kérdésként jelentkezik. Minden alapszervezetS vezető érzékelheti, hogy maguk a dolgozók is gyakran így tekintenek a kulturális élet folyamataira. Evek óta gyakori vita tárgya a munkahelyi beszélgetésekben a közoktatás: az iskolai felvételek, elbírálások, a tananyag terjedelme és így tovább. Vitatkoznak, véleményt mondanak az emberek tv-játékok- ról, filmekről, olykor könyvekről vagy színdarabokról is. Élénk érdeklődést váltanak ki a tudományos fejlődés problémái. A kommunisták természetesen részesei ezeknek az eszmecseréknek, s ezek során a párt kultúrpolitikájának szellemében kell' állást foglalniuk. De ezt csak akkor tudják következetesen megtenni, ha ehhez pártszervezetüktől rendszeres támogatást, kellő felkészítést kapnak. Mindez elegendő mértékben indokolja, miért szükséges, hogy az ipari-kereskedelmi területen működő alap- szervezetek is rendszeresen napirendre tűzzenek taggyűléseiken, vezetőségi üléseiken és a pártélet egyéb fórumain/ kulturális jellegű témákat. Természetesen ezekkel a kérdésekkel is icsak a pártirányítás korszerű elveiből kiindulva lehet hasznosan foglalkozni. Más» szóval: a pártalapszervezet ne akarja elvenni az üzemi kulturális élettel közvetlenül foglalkozók kenyerét, vagy helyettük * megoldani a feladatokat, hanem segítse ebben őket iránymutatással, tanácsadással, a politikai összefüggések kiemelésével, a megvalósulás ellenőrzésével. Ne a részletekbe merüljön, hanem azon munkálkodjék, hogy hiánytalanul és érdemben érvényesüljön saját területén a párt művelődési politikája. Sok jő kezdeményezés tapasztalható mái- ilyen tekintetben. 'Több helyen a pártszervezet időről időre Békés Itala egri előadóestjéről elemzi a szakszervezet és a KISZ kulturális tevékenységét. annak politikai összefüggéseit. Másutt •megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szocialista brigádok ilyen irányú tevékenységére. Nem kevés az olyan üzemi párt- szervezet, amely fontosnak tekinti és szorgalmazza a dolgozók munka melletti iskolai tanulását, s tanév közben is figyelemmel kíséri és támogatja az erre vállalkozókat. Csak helyeselhető, ha a politikai oktatás tervezésekor a vezetőség nem feledkezik meg a munkahelyi ismeretterjesztésről sem. Mint ahogy jó gondolatként említhető, hogy néhol rendszeresen figyelemmel kísérik a dolgozók olvasási kedvét és igényeit, s azt fokozni, befolyásolni is igyekszik az alap- szervezet. ' Mindebben nagy szerepet játszhat a kommunisták legkisebb közössége, a pártcsoport is. Az egyes párttagra ez a-kollektíva tud a legjobban hatni. S ez a ráhatás ugyancsak fontos a kommunista példamutatás szempontjából. A kulturális témákban való jártasság megszerzéséhez számos eszköz áll a pártszervezetek rendelkezésére. A művelődéspolitikával foglalkozó taggyűlésre, pártnapra kérhet az üzemi alapszar- vezet a témához mélyebben értő előadót. Tájékoztatnak a folyóiratok cikkei, a politikai vitakör anyagai is. S nem utolsósorban lehet támaszkodni a pártoktati^ e tárgyú tanfolyamának anyagára, amit az eddiginél szélesebb' körben lenne érdemes az üzemekben oktatni, M \ indez elősegítheti, hogy a kulturális orientáló tevékenység a jövőben ne gyenge oldala legyen az alapszervezeti pártmunkának, hanem rangos és eredményt hozó részévé váljék. Cyenes László Mint ismeretes, a Minisztertanács'a múlt év októberében megtárgyalta és 1040/1972. számú határozatával jóváhagyta a Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet regionális rendezési tervét. A határozat többek között megállapítja: A terv célja, hogy a kiskörei vízlépcső hullámtéri tározójának üdülési, idegenfor- gálmi, valamint vtzisport céljaira való hasznosítását és az ehhez szükséges létesítményekkel való ellátását, elősegítse. s ezáltal a fokozódó üdülési igényeket az Alföldön is kielégíthetőbbé tegye. A terv végrehajtásával elő kell segíteni, hogy negyven- ötezer pihenő és tízezer átutazó jellegű nyaraló részesülhessen elhelyezésben. Az üdülőnépesség nyolcvan százalékát négy jelentős településre, Tiszafüredre, Abádsza- lókra, Kiskörére és Poroszlóra kell összpontosítani. Első ütemben a legkedvezőbb adottságokkal rendelkező Tiszafüred nagyközség fejlesztését kell biztosítani. Az üdülőtelkek értékesítésére csak a közművesítés után kerülhet sor. A területfejlesztés komplex megvalósítására, hatékony és koordinált szervezésére intéző bizottság létrehozása szükséges. A Minisztertanács határozatának a megjelenése óta idestova egy esztendő telt el. A Szolnok megyei Tanács végrehajtó bizottsága ezért a keddi ülésen napirendre tűzte a határozat végrehajtásának érdekében eddig tett intézkedéseket. Megállapította, hogy az eltelt időszakban tovább folytatták a már korábban megkezdett egyeztető és konzultációs tevékenységet Heves megye vezetőivel, illetve az Országos "Idegenforgalmi Tanács titkárságával. Október közepéig elkészül a Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság működési szabályzaja, s előreláthatólag novemberben sor kerül a bizottság megalakulására is. A testület elnöki tisztére Dégen Imre államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét kérték fel, aki elfogadta azt. NYOLCEZER ÜDÜLŐ AZ ELSŐ ÜTEMBEN A határozatnak megfelelően az első ütemben Tiszafüred fejlesztését szorgalmazzák. Elkészült a Tiszafüred és Tiszaőrvény közötti magaspart területére tervezett 160 hektár üdülőterület részletes rendezési terve. Ezen a területen nyolcezer személy üdülő változatos elhelyezését, kulturált pihenését biztosítják. Az érintett földek mező- gazdasági művelés alóli kivonására irányuló kérelmet felterjesztették a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba. Üdülőterületen alap- -vető szerepe, fontossága van a fának, az erdősítésnek. A Debreceni Állami Erdőrendezőség megkezdte a terület termőhelyi feltárását és sezt követően az erdősítési terv készítését, kidolgozását. Üdülőparadicsom lesz ezen a területen az ifjúságnak is. A Belkereskedelmi Minisztérium megbízása alapján a Városépítési Tudományos Tervező Intézet dolgozik egy harminc hektár területű ifjúsági kiránduló központberuházási programjának előkészítésén. A nagyközségi tanács — a rendezés tervnek megfelelően, új sporttelep építését kezdte meg, helyi társadalmi erők mozgósításával. A kultúrált létesítményt a tervek szerint 1975-re építik meg. Tárgyalások történtek az OTP-vel is, amely közreműködik majd az üdülőterület értékesítésében. ERŐSÖDŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Alföld kialakuló új „Balatonja”, a százhúsz négyzetkilométernyi vízfelület főleg Heves . és Szolnok megyét érinti. Ezért az üdülőkörzet kialakításában is e két megyére hárul a legnagyobb feladat: A végrehajtó bizottság megelégedéssel nyugtázta, hogy az 1972-ben megkötött és jóváhagyott együttműködési megállapodás jól szolgálja a kitűzött célok végrehajtását. Előírásai alapján a két megye tanácsi építési, közlekedési és vízügyi osztályai végrehajtási ütemtervet készítettek. A két megye tervosztálya egymás rendelkezésére bocsátotta a saját megyei területfejlesztési tér-, vét. Megállapodás jött létre a két megye építésügyi szak- igazgatási szerve között, hogy különböző üdülési rendeltetésű épületek és építmények korszerű, a Tisza-tájba illeszkedő kialakítása és a tározópark kiképzéséhez alkalmazkodó tervtípusok beszerzésére a két megye tanácsi tervező irodája tervpályázatot hirdet meg. A megyei tanács pályázatának a kiírására — az egyeztetések után — a negyedik negyedévben kerül sor. A végrehajtó bizottság állást foglalt a legfontosabb teendők ügyében is. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb közös feladatok közé tartozik a kijelölt üdülőterületen levő települések alapközművesít.é- sének a feltárása, a meglevő kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató egységek elhelyezkedésének és kapacitásának vizsgálata. Külön tanulmányt igényel a térség szárazföldi és vízi közlekedésének az elemzése, a jelenlegi helyzet és a további tennivalók mérlegelése, összegezve; erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy széles körű, alapos feltáró- és előkészítőmunkával megnyugtató alapot tudjanak teremteni a terület fejlesztési tervének pontos kimunkálásához és a terv végrehajtásának indításához. Mint a vb állásfoglalásában kimondotta; 1974. június 30-ig el kell készíteni a tiszafüredi üdülőterület végleges fejlesztési programját és az ÉVM területrendezési főosztályával egyeztetve a jövő év végéig ki kell dolgoztatni a tározómenti települések általános rendezési tervét. Ez a feltétele annak, hogy az ország új üdülőterülete már az ötödik ötéves tervben megfelelő felkészültséggel fogadhassa majd első vendégeit Endrész Sándor Hétfőn este: a Megyei Mű- ’ velődési Központ kamaratermében tartotta meg előadóestjét Békés Itala, a kitűnő színművésznő. Ennek az egyszemélyes színháznak, amint azt a művésznő is állítja, valóban minden raliéke megvan. Békés Itala verset, prózát mond, táncol és énekel egy-egy villanásnyi időre és játszik, játszik, a szavakkal, a testével, a témával. A téma pedig kimeríthetetlen: a nő. Úgy, ahogyan azt a' XVIII. század végén az első emancipált angol lady elképzelte, ahogyan Simone de Beauvoir megírta, vagy ahogyan azt Fehér Klára dokumentálja az életből ellesett, szemérmesen szívre ható írásában. A nő tulajdonképpen köznapi tenség, az egyenjogúságnak és az egyenrangúságnak egy oly^n többletével, amely elismerés és vita tárgya, mert férfi és nő viszonylatában hol az erő, hol a gyengeség, hol a baj, hol az érzelmek, hol a józan ész az irányító, hatalom. Békés Itala nemcsak ezt a köznapi fenséget, az emberiség magasztalt és megalázott nemtőjét sétálja körül, legtöbbször éppen a férfiak által írott és érzett vallomások OlMMmM átíró. szeptember 19-, szerda remek interpretálásával, de ; bemutatja a magányost, az; esendőt, az önmagának kiszolgáltatottat is. Néha tekin- ; télyekhez fordul és felolvas ' Engelstől, néha a múlt szá- - zadbeli asszonyi kívánsago- - kát sorolja fel élclap-szin- • ten. hogyan képzelték el a] magyar honleányok és asszo- j nyok az egyenjogú és egyen- ' rangú életet a férjek olda- ; Ián. Azért mégis, minden színészi teljesítményt mókázás, ; testi és lelki átöltözés mellett; az előadói estnek legszebb; percei azok voltak, amikor Békés Itala verseket szavalt. Szavalt Walt Witmantől, Shakespeare-től, Kölcseytöl, Szabó Lőrinctől, Jobbágy Ká- rolytól, mert ezek a férfiak a szerelem éhségével és kiolt- hatatlanságával tudták elmondani a legtöbbet és a legigazabbat a nőről, az asz- szonyról, a szerelemről, amely ma is és mindig is a legméltóbb rangot adó alapélménye és érzése az emberi nemnek. Színesítette a műsort egy-egy Askenazy-aíorizma. indokolt volt idézni a kétezer éves. Hilarionnak ma már megnevettető csacskaságát abban az egyiptomi levélben, el lehetett mondani a háziáldást ejtett hangon, falvédői áhítattal, de a vers varázsát, a Shakespeare-szoneít megindító és örökzöld ritmusát nem lehet semmi mással összetéveszteni, vagy helyettesíteni. A közönség hálás tapassal köszönte meg a tnü . esznőnek ezt az ’ egyszemélyes színházat. íj árkos). Nőn CROMA. Ez volt az egyetlen ház a mocsár szélén. A meghitt kis konyhában égett a villany. A törékeny, szőke nő az asztal mellett ült, és időnként riadt tekintettel nézett az ablak felé. Kinn zuhogott az eső. Lassan felkelt az asztaltól. Teát főzött, a csészét, cukortartót és a teát tálcára tette, és átment az ebédlőbe. A kandallóban lobogott a tűz. Lassan szürcsölte a teát, aztán elgondolkodva bekapcsolta a rádiót. Egy mély férfihang töltötte be a szobát- — ... az elmegyógyintézetből. Valószínűleg, hogy Hurd- mister környékén rejtő: V dik. Súlyos beteg, valóm, leg közves~jlyes. Kérésé, különleges ápolócsoport indult, minden házat átkutatnak. Kérjük a polgárokat. . ■A nő kikapcsolta a kéezu.léket. Szemben ismét fészket vert a félelem, amelyet önmagának sem mert bevallani. Kákénysze- rít'ette magát, hogy lassan ablaktól ablakig lépkedjen, kinézzen, szoktatva szemét a sötétség-* hez. Megpróbált nevet adni a kivehe- tetlen- árnyaknak. Aztán visszatért az asztalhoz, újabb csésze teát töltött ki, ismét bekapcsolta a rádiót, és elfordította a keresőgombot. Mozart-hegedfiverseny! Milyen szép is. Teljesen elmerült a zene hallgatásában, maga sem tudta, mennyi idő telt ei Kopogtatás riasztotta fel. Halk, de kitartó kopogtatás. Felegyenesedettt a széké ben, arca halottsápadt lett. Különleges ápolócsoport, minden házat átkutat... — villant át az agyán. A kopogtatás folytatódott. Ügy lépett az ajtóhoz, mint egy hipnotizált, mélyet lélegzett, a/.tán gyors elhatározás .il kinyitotta. A férfi _ átlépte a küszöböt Egy magás, óriás férfi. Esőkabátban volt, feje azonban fedetlen, csörgött róla a víz. — Elnézést a zavarásért — mondta kedvesen. — Bedöglött a gépkocsim. Használhatnám. a telefonkészülékét? Az asszony a torkához kapott. — Természetesen, csak nyugodtan. Egy pillanatig arra gondoltam... Természe- . tesen.., — A telefon az előszobában van? Hallotta, amint az ismeretlen férfi felemelte a kagylót. Gyorsan visszament az ebédlőbe, és inni kezdte teáját. A férfi utánament. — A telefon nem működik — szólt. — Ügy látszik, a nagy vihar eltépte a vezetéket. Az asszony hallgatott. Tágra nyílt szemmel bámult rá, összekuporodva kafosszéké- ben, mint egy csapdába került vad. — Megkínálhatna egy kis teával — szólt a betolakodó. —-Ö, persze! Milyen szórakozott vagyok ma! A férfi elvette a csészét, s közben nem vette le szemét az asszonyról. ' — Ismeri Curt érékét? — kérdezte aztán. — Nem. Kik azok? — kérdezte az asszony. — Nem fontos... '— Okét keresi? — Nem számít — legyintett a férfi, és körülnézett. — Kellemes kis lakása van. Egyénül él? — Igen... azaz hem.., — Maga nagyon szép... — szólt megint a férfi, s nem vette le szemét az asszony karcsú lábáról. Aztán hirtelen felriadt: — Mi az? — rázkódott osz- sae. — Ki van a konyhában? — Nyitva hagytam az ajtót, amikor maga megérkezett. Most már emlékszem, nyitva felejtettem... — Szándékosan tette! Az asszony a falhoz lapult, és le nem vette a szemét az ajtóról. A férfi két lépéssel átszelte a szobát, és beugrott a hálóba. Hallatszott, amikor kulcsra zárta az ajtót. Három árny jelent meg a konyhában. — Von itt valaki? — szólalt meg egy férfihang. —« Ki van benn? Három rendőr és egy alacsony, szemüveges férfi lépett be az ebédlőibe. Egy másodpercig senki sem mozdult. Aztán a nő a jövevények felé ugrott, és ütlegelni kezdte az alacsony, szemüveges férfit, válogatott ocsmányságokat üvöltve az arcába. Minden nagyobb erőfeszítés nélkül ártalmatlanná tették. A szemüveges férfi nyugtató injekciót adott neki. Ekkor a magas férfi is előlépett a hálószobából. — Mindjárt tudtam, hogy nincs valami rendben — mondta a rendőröknek és az orvosnak — mihelyt láttam a fényt a konyhában. — Carter vagyok, ez a ház az enyém. • / Udülőterületi tervek a Kiskörei Vízlépcsőnél
