Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-12 / 188. szám

Áld csa!f az nyer«,. „Egyetemi tanár voltam T anzániában" Beszélgetés dr. Pécs Tamással, a biológiai tudományok kandidátusával A hazai tudóstársadalom fiatal képviselője dr. Pócs Ta­más, a biológiai tudományok kandidátusa, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola növénytani tanszékének ve­zetője. Nevét sok helyen is­merik a világon, hiszen be­utazta földünk nagy részét és még a távoli Vietnamba is eljutott. Tudományos gyűjtő- útjairól több nyelven, külön­böző nemzetközi tudományos folyóiratokban számolt be. Legutóbb négy évig fekete Afrika keleti részében, Tan­zániában járt, ahol a Dar es Salaam-i agrártudományi egyetem egyik alapítója volt. Nemrég, érkezett vissza Ma­gyarországra és ősztől ismét az egri főiskolán tanítja majd a hallgatókat. A tudóst a na­pokban rövid beszélgetésre invitálta a Népújság munka­társa. Az államfő védnöksége alatt — Hosszú idő után, nagyon jól eső érzés ismét itthon len­ni, hiszen családommal több ezer kilométerre voltam Ma- gyarországtől. Tanzánia fő­városától 120 kilométerre, kétezer méterig nyúló hegyek lábainál, Morobóban dolgoz­tam. A TESCO támogatásá­val, 1969 őszén kezdtük meg angol, dán, magyar, svéd, hol­land, egyiptomi, kenyai nem­zetiségű tantestülettel az ag­rártudományi egyetem meg­szervezését. — Miért volt erre szükség? — Tanzánia a harmadik vi­lág egyik fejlődő országa, 1964-ben Tanganyika és Zan- zibár egyesüléséből alakult. Ez a fiatal ország a szocialis­ta társadalom építését válasz­totta, ahol a gazdasági élet ma is főként a mezögazdasó,- gi termelésre épül. így az­után évről évre több, jól kép­zett agrárszakember kell az országnak. — Mennyire fejlett Tanzá­nia mezőgazdasága? — Elég elmaradott, amely az ország történelmi fejlődé­séből adódik. Miután előbb német gyarmat, később pedig brit mandátumterület volt. Mégis jelentős a gyapot, a kávé, a tea, a szizál nevű rostnövény és a szegfűszeg termelése. Szegfűszegből pél­dául Tanzániából származik a világ termelésének egyötö­de. Kilencmilliós sza.rvasmar- ha-állományával az ország Afrika legfontosabb állatte­nyésztője. A marhahúst a fő­városban, Dar es Salaambaíi épült, hatalmas konzervgyár­ban dolgozzák fel. — Milyen tanszékeket szer­veztek az egyetemen? QMeMiM augusztus 12.. vasárnap — Mezőgazdasági növény­tani, talajtani és kémiai, műszaki-gépesítési, állattani és állattenyésztési, valamint közgazdasági tanszékeket. A hallgatók tehát igen sokolda­lú képzést kapnak. Én a nö­vénytanon tanítottam angol nyelven elméleti és gyakorla­ti ismeretekre az elsőévese­ket. Az egyetem érdekessége, hogy fő védnöke az állam­fő, dr. Július Nyer ere. Ö ad­ja át minden évben a végző­söknek a diplomát. — Az egyetemen hány év a képzési idő? — Három év, amely meg­közelítően a magyar üzem­mérnöki képzésnek felel meg. Természetesen arra is van le­hetőség, hogy a hallgatók egy része két évig még tovább­tanuljon és doktori, illetve kandidátusi címet szerezzen. Gyújtó utón Afrika „tetején'* — Oktató- és szervezőmun­káján kívül milyen tudomá­nyos tevékenységet folyta­tott? — Több kollégámmal részt vettünk a Tanzániai Tudomá­nyos Tervbizottság munkájá­ban is, amely a fejlődő or­szág új ötéves tervét dolgozza ki. Azt vizsgáltuk, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére a hagyományos monokultúrás termesztés helyett hogyan le­hetne eddig nem hasznosított területeken borsot, kakaót, teát, kukoricát gazdaságosan termelni. — Milyen gyűjtöutakon vett részt? — Tízszer jártam a Kili­mandzsárón, Afrika tetején, földünk egyik legszebb tá­ján. Ez a néger törzsek által beszélt szuahéli nyelven „fénylő hegyet” jelent. A Ki­limandzsáró és az Uruguru hegység különböző földrajzi zónáiból összesen hat láda nö­vény- és állatfajt gyűjtöttem össze. Ezek egy része feldol­gozás után a Magyar Nemze­ti Múzeum növény- és állat­tárába kerül majd. Mintegy harmincezer különböző nö­vényt — virágosokat, de főként páfrányokat, zuzmókat és mo­hákat —, 1800 csigát és több száz, különleges talajlakó ízeltlábút szedtem össze. Eze­ket dr. Balogh János akadé­mikus irányításával határoz­zák majd meg. A csigákat pe­dig volt tanítványom, Varga András, gyöngyösi muzeoló­gus rendszerezi. — Felfedezett-e új növény­fajokat? — Néhány olyan új növény­fajt sikerült felfedeznem, A fiatalabb valamikor ke­resztapámnak szólította az idősebb szomszédját. Egymás mellett építettek házat több mint tíz esztendővel ezelőtt Egerbocson, a faluszéli új soron. Bányász volt mindket­tő, most mindegyikük nyug­díjas. A fiatalabb rokkant­ság miatt hagyta el végleg a bányát. Nehéz életű em­berek, akik lassan, évtizedek alatt gyűjtötték össze va­gyonkájukat, a gazdaságot, a házravalót. Lakásaik — ha­sonlóképpen a többi utcabe­liéhez — elég szemrevalóak, kétszintesek, alul kiskonyhá­val, kamrákkal s egy sor más helyiséggel megtoldva. Az utca egy domb tövében, lá- pos mélyedésben húzódik. Göböly Antal és Ipacs An­tal csalódjanak tagjai egy idő ó.ta elhidegültek egymás­tól. Rossz szomszédok lettek, ami pedig a közmondás sze­rint is egyenlő a török átok­kal. Ipacsék portája a szom­szédénak föléje került, kü­lönösen azután, hogy azok jó alaposan feltöltőtték a ker­tet a lucernatermesztéshez. Azóta a víz, ami esőzéskor a tetőről és, az udvarról fo­lyik, mind az öregek háza amelyeket a szakirodalomban eddig senki sem publikált. Ezenkívül növényföldrajzi vizsgálódásokat is folytattam. Megfigyeléseim alapján kap­csolatot találtam az Uruguru- hegység és a Madagaszkár- szigeti növények fejlődése kö­zött. Azt is vizsgáltam, hogy a kelet-afrikai és ázsiai nö­vényvilág között milyen kap­csolat létezik. Megállapítá­saim a modern flórafejlődési elméletek magyarázatához újabb adalékokat szolgáltat­nak. Nyelvújítás a nemzeti egység megteremtésére — Milyen néprajzi érdekes­ségekkel találkozott? — A legszembetűnőbb ma Tanzániában a nyelvújítás. Ennek úttörő képviselője ma­ga Nyerere elnök, aki „civil­ben” nyelvtanár. Tanzánia az egyedüli afrikai állam, ahol az egységes nemzeti nyelv megteremtésére törekszenek. Ezzel igyekeznek hozzájárul­ni a törzsi ellentétek felszá­molásához, illetve a nemzeti egység megteremtéséhez. 40 törzs él ma az országban, amelyek valamennyien őrzik a nemzeti hagyományokat. Életüket átszövik a mágikus táncok, szertartások és mun­kadalok. Sok fényképei és jo nehány magnófelvételt készí­tettem, amelyek ezeket mu­tatják be. Hoztam olyan fa­faragásokat, amelyeket a ma- konde törzs tagjai kemény, fekete fából készítettek. Em­beri alakokat, különböző mozdulatokat ábrázolnak. Ezeket később az egri főisko­lán ki is állítjuk majd. — Miután hazatért, mik a tervei a következő években? — Lesz mit tennem bőven, hiszen a gyűjtőmunka ered­ményének . nagy részét tan­széki munkatársaimmal itt, Egerben dolgozzuk fel. Ezek­ről azután magyar és idegen nyelvű, tudományos folyóira­tokban publikálok. A Ma­gyar Tudományos Akadé­mián mái- elfogadták a „nagy doktori” disszertációm témá­ját, amely a bioszférakutatás­sal kapcsolatos tanzániai ta­pasztalataimat foglalja össze. A néprajzi anyagról pedig a „Fiúk évkönyvének” jövő évi kötetében számolok be — mondta befejezésül dr. Pócs Tamás. Mentusz Károly Megyénkben is több száz fiatal vár lakásra, él rossz lakáskörülmények között, fi­zeti az egyre dráguló al­bérletet. S közben gyűjtik a pénzüket — többségük első­sorban lakásra — és kutat­ják, keresik a törvényadta lehetőségeket, hogy mielőbb otthonhoz jussanak. Ha a lakások között még nem is. de a „lakásszerzés”, az építés, az építtetés külön­böző változatai között ma már válogathatnak is. A leg­kisebb pén/.üek beállhatnak az állami, a szövetkezeti la­kásigénylők sorai közé, előbb juthatnak azonban lakáshoz — lényegesen több pénz is szükséges hozzá —, ha az OTP-s, vagy a tál-sas épít­kezés formáját választják. A feltételek különbözőek, a sokfajta építkezésnek egy kö­zös jellemzője van: pénz nél­kül — ahogyan mondani szo­kás — egyik sem megy. Többek között ezért is 1973. első félévében az or­szágban 8254 olyan közúti közlekedési baleset történt, amely (személyi sérüléssel járt, s ez 5,2 százalékkal ke­vesebb az elmúlt év első fe­lében bekövetkezett 8710 ha­sonló balesetnél. A közleke­dési balesetek halálos áldo­zatainak száma viszont — ugyanezeket az időszakokat összehasonlítva — 590-ről 597-re emelkedett. összehasonlítva az idei el­ső félévet a tavalyival: a súlyos kimenetelű balesetek aránya majdnem azonos, ugyanis most a balesetek 6,4 százalékánál halt meg egy vagy több személy, tavaly ez az arány 6,2 volt; súlyos sérülés történt az idén a balesetek 41,7 tavaly 41.4 százalékánál, könnyebb sérü­léseket okozott a karambo­lok 52,1 az elmúlt évben 52,2 százaléka. Emelkedett a bal­esetek száma Bács-Kiskun, Heves, Pest és Vas megyé­ben, az országos átlagnál na­gyobb mértékben csökkent Hajdú, Zala, Nógrád, Szol­nok, Veszprém, Tolna, So­mogy, Fejér és Komárom megyében.. A balesetek halálos áldo­zatainak illetve súlyos és könnyebb sérülést szenvedett kárvallottjainak a száma 1973-ban 11517; ami azt je­lenti, hogy 525-tel (4,4 szá­zalékkal) kevesebb, mint az előző év hasonló időszaká­ban volt. A halálos áldoza­tok számának emelkedésével váltott ki szinte határtalan örömet az a közelmúltban megjelent kormányrendelet, — lapunkban többször is foglalkoztunk már vele —, amely egy újfajta, az úgyne­vezett munkás-lakásépítési akciót indította el. Lényege, előnye jól ismert; amennyi­ben a vállalatok — állami vállalatokról, állami munká­sokról lehet csak szó — anyagiakkal is segítik dolgo­zóik lakásépítését, úgy álla­munktól nem kevesebb, mint hatvanezer forintos támoga­tást kapnak még a fiatalok, lényegében ingyen, ajándék­ként. Igen jelentős segítségről van szó, érthető tehát, hogy az érintettek egymásnak ad­ják a kilincseket az üze­mekben, vállalatoknál, írják a kérvényeket, kérik a válla­latok anyagi segítségét. . Az igények jelentősen meghaladják a lehetőségeket, ezért szortírozni, sorolni kell szemben csökkenést mutat a statisztika a súlyos sérültek­nél 4237-ről 4089-re, a köny- nyebb sérülteknél 7215-ről 6801-re. Érzékelhetően köz­rejátszik a statisztikában, hogy néhány olyan baleset is történt az idén, ahol töme­gesen haltait meg: ilyen volt például Kecskeméten a va­sút—közúti kereszteződés­ben történt közlekedési bal­eset. A személyi sérülésekkel já­ró balesetek túlnyomó ré­szét, pontosan 76,9 százalé­kát járművezetők okozták, 19,5 százalékban terhelte a felelősség a gyalogosokat és utasokat. A balesetek túl­nyomó hányada (96,4 száza­léka!) az idei első félévben is valamilyen helytelen em­beri magatartás, gondatlan vagy tudatos szabályszegés, fegyelmezetlenség — tehát szubjektív ok — miatt kö­vetkezett be. A járműveze­tők által előidézett szemé­lyi sérüléses baleseteknek csaknem a fele (49 százaléka) két ok miatt következett be: gyorshajtás történt 1737 eset­ben, 1375 alkalommal pe­dig megszegték az áthaladá­si elsőbbség szabályait. To­vábbi hasonló baleseti okok: a szabálytalan kanyarodás, az előzés szabályainak meg­sértése (az előbbi 716, az utóbbi 449 balesetet okozott). Az ittasan okozott balese­tek száma — prszágosan — 5.8 százalékkal csökkent. (MTI) meg elutasította, a kérelme­met, mert a telekhatártól öt­ven centire van az árok. Nincs az annyira, pont a határon megy, de hát most már úgyis mindegy, hogy van, vagy nincs. A felesége sírni kezd. Hó­napok óta rágódnak ezen megkeseríti az életüket, amely most végre nyugalmas lehetne. Perre viszik a dol­got — mondják — nem. le­het egyezkedni, nem hallgat­nak azok senkire. Sokba kerül, sokba kerül, de nem lehet mást tenni. Elég baj az, ha . ilyen a szomszéd. Ré­gebben, a múlt években is szóba került már a víz do­log. közösen jó leit volna megcsinálni a betonárkot, de nem voltak hajlandók. Mu­száj pereskedni. \ _________________ *.! !». 19 E gyébként a fiatalabb szomszéd sem hagyta magát. Időközben ő is bejelentést tett a járási hivatal illeté­kes osztályán, hogy a szom­széd ablaka éppen az ő aj­tajára néz és az ablakból oda lehet látni. Helyszíni szemlén egy előadó megálla­pította, hogy ez nem fedi a valóságot, az a bizonyos ab­lak éppen a kertre nyílik. Elmondták, hogy amikor kint járt az előadó, nagyon az üzemekben, szemtől szem­be megmondani: X kapott, Y nem. Majd jövőre, vagy azután, de most nem ju­tott. A vállalati döntések két táborra osztották a „kilin- cselőket”: az egyikbe tartoz­nak, akik megkapták a kért pénzt, a másikba, akik nem. Ez utóbbiak ma nagyon szo­morúak és pesszimisták. A vállalati támogatás elmara­dásával ugyanis nem jogo­sak a hatvanezer forintos ál­lami segítségre sem, s így aztán az a helyzet állt elő, — igazságosságát valóban vitatni is lehet —, hogy az egyik ügyes, tehetséges la­katos az üzemtől is kap se­gítséget, az államtól is, a másik szintén ügyes kezű, tehetséges lakatos, az üzem­től sem, az államtól sem. Fokozza továbbá a feszültsé­get — nem egy vállalatve­zető panaszolja —-, hogy a. vállalatoknál elutasított dol­gozókat valamennyi fóru­mon azzal küldik vissza: az allam segítene, de előbb az üzem fizessen. Ez pedig azt a látszatot kelti: az üzemek nemcsak szűkmarkúak, ha­nem rosszindulatúak is, mi­vel miattuk maradnak ki az igénylők az állami támoga­tásból is. Talán a bosszú, a düh, de lehet, hogy az ész, az érte­lem most újabb dilemma elé állította az üzemek, a válla­latok vezetőit. Egyre több fi­atal ajánlja fel ugyanis: majd ő befizet 25—30 000 fo­rintot az üzem számlájára, ezt a pénzt az üzem majd vállalati támogatásként visz- szaadja, s így már minden törvényszerű, s így már jo­gosan kérhetik a fiatalok a 60 000 forintos állami támo­gatást is. Ügy is mondhat­nánk tehát: ez esetben min­denképpen érdemes csalni, átjátszani a megtakarított forintokat vállalati támoga­tásra .. Természetesen ez törvény­telen, szabálytalan, elvégre nemcsak az üzemek, de tár­sadalmunk is csak anyagi erejéhez, lehetőségéhez mér­ten tud részt vállalni lakás­gondjaink megoldásából. Egyszerre tehát semmi­képpen sem jut mindenki­nek. Abban viszont minded­képpen igazuk van a vitat­kozó fiataloknak; valóban nem igazságos, hogy az egyik a legmagasabb kedvezmé­nyekben részesül, a másik pedig lényegesen nehezebb, s nagyobb anyagi áldozatok árán jut az otthont adó la­káshoz. Biztosra vesszük, hogy van módja az igazságosabb köz­teherviselésnek, az igazságo­sabb, az ösztönzőbb segítség- nyújtásnak. Érdemes rajta gondolkod­ni, elvégre fiatalokról, laká­sokról van szó. — koós — sietett, mert sok ilyen ügye volt más falukban is...- A bátori községi tanács elnöke három falu közös testületének élén áll. Eger- bocsra csak egy ügyintéző jár ki rendszeresen. — Voltam már kinn eb­ben az ügyben — mondta az elnök. — Nem tudjuk kibé­kíteni őket, az már bizonyos, maga is hiába akarja. Mi határozatot hoztunk, amely­ben elutasítottuk a birtok­háborításra vonatkozó pa­naszt, s a határozatban meg­írtuk, hogy bírósághoz for­dulhatnak. A pert, azt. nem tudjuk megakadályozni, az ellen nem tehetünk semmit. A fiatalabb valamikor keresztapámnak szólította az idősebb szomszédot. Aztán közéjük ült a „török átok”. Egy apró, jelentéktelen ügy miatt hosszan tarló per van készülőben; beszél róla a fa­lu, megkeseríti két család életét. Mert a harag olyan: mindig találnak új ötleteket, mindig tudják, hol kell a másiknak kellemetlenséget okozni. • Valóban nem lehel ez el­len tenni semmit?. „- Hekeli Sánáor 11 a 7 r g o s s- Ii töve felé veszi az irányt és ott el is tűnik a puha talaj­ban. A fundamentumon át­tör a nedvesség, a földes kamrában sár van. Azok minden nap elkeseredetteb­ben méricskélik egy bottal, mennyit hígult a sár; jó méterre le lehet szúrni már azt a botot. — Én csak azt kérném, hogy legyen ott egy árok, egy betonárok, ami elvezeti a vizet a ház tövében. Vagy, ha nem, akkor csináljon vízelvezetőt az udvara köze­pén. Mégsem lehet az, hogy miatta az én házam tönkre menjen. Ezen még rajta van a kölcsön is, azt’ akkor öregségemre dőljön össze? M.ost is, a tavasszal festet­tük a szobát, de a szomszéd felőli részen megrepedt. Süllyed az kérem, a sok esővíztől, ami alája folyik. De látja, most már aztán a földárkot sem gondozzák a ház alatt, benőtte a fű, nem folyik ki onnan az utcára egy csepp sem. Beszélni ? Nem lehet velük, át sem me­rünk menni, hogy az árkot tisztítsuk,„ A fiatalabb szomszédék- nál csak a feleség és a nagylány van otthon. A férj a téeszben dolgozik, nyúl­ván, sok a munka. — Azt megkérdezhetik akárhol, igazat mondok-e: ezekkel nem lehet kijönni. Folyton piszkálódnak. A ta­vaszon is össze vesztünk. Egy egészen apró dolgon, s azóta főleg az emberek ve­szekednek. Azok után persze mi sem gondoztuk azt az ár­kot a ház alatt, csinálják, ha akarják. Volt itt külön­ben olVan árok, hogy csak úgy futott benne a víz, de hát velük nem lehet meg­egyezni. A lakásuk meg nem emiatt nedves, - olyan itt az egész talaj. Betonárokért nem fizetünk; se egyedül, se • közösen.., — Jártam a községi, ta­nácsnál. látták tanácstagok is a házam állapotát. — mondja az idősebb. — Az elnök kijött, azt mondta csináltassak csatornát, azu­tán intézkedik, mert ugye az én ereszemről is arrafelé csurog az eső. A csatorna készen lett, azután a titkár Heves megyében emelkedett Csikként a közlekedési balesetek száma, a ha áios áldozatoké nőtt

Next

/
Thumbnails
Contents