Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
Családosok hátrányban Vélemények az üdültetésről r .A feltételeket mindenki ismeri. Aki egy éve dolgozik s. legalább egy éve szakszervezeti tag, igényelheti az üdülési beutalót. Akár a fő- idényre, akár a szezon utánra Kétszázötvenkét forint a két heti ellátásért, a kényelemért valóban bagatell ösz- szeg. Nem véletlen hát. hogy évről évre szép számban akadnak jelentkezők. Más kérdés, hogy kinek, mikor és hová sílceriil. Nézzük a véleményeket. Van miből válogatni. Szita István tizenkét éve portás a Hatvani Cukorgyárban. Sem azóta, sem azelőtt nem volt üdülni, nem kért beutalót. — Mindig másra kellett a pénz. így aztán lemondtunk a pihenésről. Igaz, az üdülő- jegy nem drága, de ennél sokkal többet költ az ember. Meg aztán nem olyan köny- nyű üdülőjegyhez jutni. Kollegája, Vankó Tibor hasonlóképp érvel: — Én is mindig otthon töltöttem a szabadságomat. Most éppen építkezünk, jövőre talán egyenesbe jutunk, akkor megpróbálunk igényelni beutalót. Egyet azonban sejtek: nem valószínű, hogy sikerül. A családosok zöme eddig hiába kísérletezett. Erről beszél Kroffinger János, a műszaki iroda munkatársa is. — Harmincöt, éve dolgozom a cukorgyárban. Amióta létezik szakszervezeti üdültetés, minden évben jelentkeztem, s mindig eredménytelenül, holott csak feleségemmel mentem volna kettesben. Ebben az évben ..csoda történt”: végre beutalót kaptunk, s ráadásul főidény- ben, méghozzá Hajdúszobpsz- lóra. Ez a gyógyvíz kell a ■ reumámnak. — Korábban is eljutott.. — Igen, de maszek alapon, s egyedül. Gondolhatja, mibe került e2. Nekünk, cukorgyáriaknak jórészt gyógy- üdültetés kellene, mert a reuma szinte munkaköri betegség. Ráadásul épp a holt szezon — az üdülési főidény — idején. Ezért vagyunk kétszeresen is hátrányos helyzetben. Tóth Géza műszerész csoportvezető, alapszervezeti párttitkár a családosok gondjait idézi: — Közel hétszázan dolgozzunk az üzemben, többségük családos. Ok bizony aligha jutnak el valahová a gyerekekkel együtt. fis mit mond az. üdülési felelős. Juhász Andrasné statisztikus? — Jogos a panasz, de nem tudunk segíteni, mert évr" Őszi, téli divat — a színpadon Még benne járunk ugyan nyárban, am talán mégsem túlságosan korai máris egy kicsit az őszre ginü.iir,. Erre emlékeztetett ezt ut.eka eszünkbe siombatnh est,. Egerben, a Heves megyei Iparcikk Ksikereskedelm i Vállalat, amikor — főváré-; művészek mű ir-í.-at színes.' i ve — bemutat ' rendezőa közelgő évszak sötf a tél új- j donságaiból A sikeres 'ív ' parádé megtapsolt modellje- — mint ígérték a műsor rendezői s a ..házigazda." vállalat szakemberei — meg is kaphatók majd az egri üzletekben. 19*3. augusztus 1?., vasárnap évre kevesebb az üdülési beutaló. De beszéljenek a számok! Az első fél évben hétszáz emberre hét szóló, és (egy!) családos beutalót kaptunk. s üdülhetett négy házaspár. Még elszomorítóbb a második félévi statisztika. Dolgozóinknak csak öt szóló, egy(!) családos üdülőjegy jutott, s még négy házaspár részére biztosíthatunk kéthetes pihenést. Elmondtuk ezt már sok helyen, de a panaszt senki sem orvosolta, holott jogos. Állítom, hogy sokkal kisebb üzemek több beutalót kapnak. Érzésem szerint megfontoltabban, körültekintőbben kellene szétosztani az üdülőjegyeket. Ez ugyan nem végleges megoldás, de pillanatnyilag sokat segítene. Mielőtt ezt vitatnánk meg, nézzünk szét másutt is. Ügy tűnik, az egri VILA- TI-ban kedvezőbb a helyzet. A hétszáz dolgozó öt családos, hét házaspári, tíz szóló, hét gyerek-, öt gyógy-, egy külföldi csereüdülési beutalót kapott erre az évre. Igaz, ezek közül csak hat szól a i'öidényre, a számszerű mulatók mégis kedvezőbbek, mint a cukorgyáriaknál. S ráadásul akad még egy nagyon is kedvező lehetőség: van vállalati üdülő. — Balatonfüreden öt szoba áll rendelkezésünkre május 18-tól szeptember 20-ig. Itt kilenc turnusban százötven dolgozónk üdülhet egy, vagy két hétig. Köztük tizenhat család es harminchárom házaspár. Kétségtelen, hogy a vállalati üdültetés drágább, mint a szakszervezeti, de, így is megéri, mert még mindig sokkal olcsóbb, mint a csil- _ lagászati összegekbe kerülő maszek nyaralás. Végtére is nyolcvan forint naponta nem túl nagy megterhelés egy tolyan háromtagú családnak, ahol az anya és az apa egyaránt dolgozik — érvel Osz- tafin György szb-titkár. Miről beszélnek a megyei adatok? Hogyan tükröződnek Kulijev átfutotta az Asha- -ádból átkísért határsértő állomását. Barna hajú, harminc év körüli, zömök férfit vezettek oe. — Üljön le, Kazancev — mondta Kulijev. — Minden igaz, amit leírt a vallomá• a ban? — kerdezte rátéve ke- ,ét a vizsgálati anyagokat tarImazó dossziéra. — Természetesen. Kilógtak . haláron egy rádióadóval em volt más választásom. nint az igazat elmondani — válaszolta Kazancev mosolyogva. — Látom, vidám hangulatban van. örülök neki. — Tudom, hogy a vallomá- imat ellen' zik. a legkisebb lazugság is kiderülne. Különben is elh itgrozíam. hogy amint átlépem a határt, önként jelentkezem, a hatóságnál. Semmi okom rá, ho& magasabb szinten a helyi gondok? Erről kérdeztük Kocsis Ferencnét, a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsának üdülési felelősét. — 104 936 szakszervezeti tagunk van. Közülük ebben az évben 6791-en tölthették, tölthetik szabadságukat szak- szervezeti üdülőkben. Kétségtelen, kevés a 4399 beutaló, de ez van, ezzel kell számolnunk, mert ennyit kapunk a SZOT-tól. Csak ezt oszthatjuk el, arra törekedve, hogy arányosan jusson mindenhová. Ott valóban kedvezőbb a helyzet, ahol a vállalatnak is van üdülője. — Kevés a családos jegy, s viszonylag sok a szóló beutaló. — Nem érzem ennyire súlyosnak az aránytalanságot. Nem. mert — s ez már évek óta így van — hetven százalékban házaspárok és családosok üdülnek. Igaz viszont, hogy gyógyüdülésre ritkán adódik lehetőség, s az is, hogy a főidényben kevés a beutaló. Ezzel is, mint ténynyel kell számolni. Akik így gondolkodnak, azok könnyebben barátkoznak meg az őszi. a tavaszi vagy a téli üdülés gondolatával. Sokan a pedagógusokra hivatkoznak, s azt mondják, hogy azért nincs elég beutaló a főidényre, mert elviszik a tanítók, óvónők, tanárok. Valóban, ők elsősorban a nyári szünetben üdülhetnek, bár nem kevesen igénylik az üdülöjegyeket december vége és január eleje között. S közülük sem mindenkinek sikerül. Amikor az SZMT üdülési felelősével beszélgettünk, épp egy jászberényi pedagógusnő kopogtatott — Édesanyám, Váraljai Ivánné Egerben, a Lajosvá- rosban tanított. innen is ment nyugdíjba öt éve. Azóta évente próbálkozott, de még egyszer sem kapott beutalót ellenségesen viselkedjem a szovjethatalommal. — Mi késztette rá, hogy a németek szolgálatába szegődjék? — Igyekszem elmondani, hátha hisz nekem. Bakuban születtem és nevelkedtem. Apám. Fjodor Kazancev, munkásember volt. 1927-ben meghalt. Esztendő múlva, anyám térihez ment egy iráni llampolgárhoz és átköltözünk Iránba. Ez a férfi hamarosan elhagyott minket. Anyám ismét férjhez ment egy Suvalov nevű, orosz emigránshoz, aki örökbe fogadott, úgy. hogy iratokat kaptam és munkába állhat- fnm. Édesanyám nemsokára meghalt tüdőgyuVidé' EgyediV 'adtam Su.'i' val, aki akkor már nagyon ör,.j volt. Több mint öt. esztendeig kellett ápolnom, mint egy gyarölyan helyre kellette-, altot' gyógyvíz van — tolmácsolta a jogosnak tűnő kérést. A Pedagógusok Szakszervezetének Heves megyei Bizottságához irányították. Nem valószínű, hogy eredménnyel járt, hiszen a jegyeket mór elosztották. íme a gondok egy csokor ban. Kevés a beutaló, még kevesebb jut főidényre. Ezen bizony egyelőre nem lehet változtatni. Űj üdülők építéséhez idő és elsősorban pénz kell. Legfeljebb a tempót lehetne gyorsítani. Am bármennyire gyarapszanak a férőhelyek, továbbra is lesz őszi, tavaszi, téli üdültetés. Ezzel annak is meg kell barátkoznia, aki ma még idegenkedik tőle. Az aránytalanságokat azonban lehetne csökkenteni. A jelenleg érvényben levő rendelkezés szerint csak kétévenként lehet főidényre beutalót igényelni. Ha ezt az időt három vagy négy évre hosszabíta- nák, sokak jogos kívánsága teljesülne. Megoldható, érdemes foglalkozni a gondolattal, hiszen csak azok kerülnének jogosan hátrányos helyzetbe, akik eddig túlontúl is élvezték a szakszervezeti üdültetés előnyeit. Jobb kapcsolataik voltak, közelebb álltak a tűzhöz, vagy csak Fortuna mosolygott kegyesen rájuk? Nem érdemes firtatni, inkább a változtatás módjait kutatni. S lehetne segíteni a családosokon is, különösképp a több gyermekeseken. Az egyedülálló könnyebben megfizeti a maszek nyaralást, a három-, négy- vagy ötgyermekesek erre képtelenek. Csökkenteni kellene a szóló üdülőjegyek számát, s növelni a családos beutalókét. Egy mindenképpen megnyugtató: a jövő sokkal többet ígér a jelennél. Évről évre nő a vállalati üdülők száma, s építkezik a SZOT is. Ettől persze a mai gondok korántsem enyhülnek. Ezért érdemes a mielőbbi, a gyors megoldás útjait keresni._ — Rendben van, erről meg beszélgetünk. Most mondjon el mindent a német kiképzőkről, hol és hogyan készítik fel az ügynököket. Kazancev belekezdett az ismertetésbe, igyekezett, hogy pontosan kitérjen a legkise ib részletekre is, Kuliijev megérezte Kazancev őszinteségéi. Este Kulijev jelentette Rumjancevnek a kihallgatás eredményét. — Mi a benyomása Kazan- cevről? — Az a véleményem, hogy valóban önként jelentkezett volna, ha nem fogják el a határon. A határőrök szerint nem tanúsított különösebb elővigyázatosságot az átlépésnél, letartóztatásakor nyílta < bevallott mindent. — Mi a javaslata? — Kazancevet felhasznál hatjuk a németek ellen. A jövő hónapban kell találkoznia Szerebjakovval. Engedjük öt szabadon, próbáljuk meg félrevezetni Schönhausent. — Mit tudtak meg Szerebr- inkovról? — Arról a Szerebr jakovi ól i sró akit ismerek. Szerény létmódot folytat, semmi gyanúsat nem észleltünk körülötte. Kazancev vallomása szerint Szerebr jakov hosszú évek Pécsi István V. JEGOROV (tokumentumreg énye: mehet, hallgatnom Idzábnalt a bolsevikokkal való leszámolásról, meg az összesereglett emigránsok vég nélküli vitáit arról, meddig tarthatja még magát a szovjethatalom. örömmel fogadtam egy ismerősünk javaslatát, hogy lépjek be a német felderítő is kólába. Csak igy szabadulhattam meg az öregtől, olyan munkát találni ugyanis, amiből önállóan megélhettem volna, nem lehetett. Természetesen kínosan érintett, hogy a németek szolgálatába kell lépnem, de számomra akkor az volt a legfontosabb, hogy kiszabaduljak az öreg házából (13.) Kazancev vallomása Bemutatták Szegeden a János vitézt HNÄ ' «* *£* *&$■ Foto: Enyedi Zoltán Negyedszer került a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorára Kocsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz. A premier érdekessége, hogy a négy bemutatóból háromszor, most is, Szalatsy István, a szegedi színház karmestere dirigált. Az előadás közreműködőinek létszámát tekintve, az idei program legnagyobb szabású vállalkozása volt: a száz tagú énekkar és 160 főnyi statisztéria mellett a fesztiválzenekar, az operaházi, debreceni, pécsi és szegedi színházak balette- seiből alakult tánckar, meg természetesen a szólisták együttese adta a látványos, színekben, mozgásúkban bővelkedő, hatásos produkciót. Horváth Zoltán rendező és Sándor Lajos díszlettervező igyekeztek finoman elkerülni a túlzó operettes sablonokat, az előadás hangnemét a népmese felé közelítették. A nagy közönségsikerú premier színpadi főszereplői: Turpinszky Béla, Házy Erzsébet, Gobbi Hilda, Gyimesi Kálmán, Király Levente és Berdái Valéria voltak. (Nikolenyi). óta nincs kapcsolatban a németekkel. Azt hiszem, akkor dönthetjük el, milyen szerepet szánunk Szerebrjakov- nak, ha találkozott Kazancev- vel. — Egyetértek. Apropó, elégedett Kazancev vallomásával? — Sok fontosat megtudtunk tőle, lényegesen kiegészíthetem a vázlatomat. Azok a karikák, amelyek a német kémiskolákat jelölik, nem üresek többé. Kazancev 1 end- kívüli megfigyelőnek bizonyult. 1941 márciusában valósággal tombolt a tavasz Bakuban. Szergejev. aki egy héttel azelőtt tért vissza Iránból, mintha különösen élvezné a kellemes estét, lassan oandu- kolt az örmény utcában. Meg a négyszögletes tér előtt, amit a bakuiak valamiért Parapet- nek neveznek, megállt egy háromemeletes ház előtt. Meggyőződve, hogy ez a 24-es számú ház, belépett az udvarra, majd fölsietett az első emeletre. Kopogtatására egy pirospozsgás, sz"r e szemöldökű. borzas, ősz hajú férfi nyitott ajtót, aki már r.ul lehetett a hatvanadik évén. — önt keresem. Egyedül van? — kérdezte Szergejev. — Igen. — Azért a holmiért jöttem amit Svantesz lelkész hagyott önnél megőrzésre — mondta Szergejev a szobába lépve. — Elismervénye van? — Parancsoljon — Szergejev átnyújtott egy első kiadású, tízrubeles bankjegyet. Az öreg sokáig tartogatta a markában, úgy látszott, hogy figyelme összpontosítása közben el is feledkezett a vendégről. Láthatóan váratlanul érte a látogatás, s ircLt igyekezett összeszedni a gondolatait. Esztendők múlva annak a bakui lutheránus templomnak volt az őre, amelyben Svantesz lelkészkedett, amíg ki nem utasították a Szovjetunióból, államellenes tevékenységéért. Gyakran kellett teljesítenie a lutheránus egyházi személyiségek titkos megbízásait, hozzászokott az óvatossághoz. A lámpa fényében sokáig vizsgálgatta a tízrubelest, majd egy könyvből egész sorozat hasonló bankjegyet elővéve, összehasonlította a számozást. Csak ezután szólalt meg: — Foglaljon helyet, azo** nal hozom, amiért jött. Néhány percre eltűnt ál szomszédos szobában, majd egy kisebb bőrönddel tért vissza, s letörölve róla a port, letette Szergejev széke mellé. — Tessék, én bele se kukkantottam, kulcsot nem hagytak hozzá. Fel kell törnie a zárat. — Majd megbirkózom vele. — Szergejev kezet nyújtott az öregnek és gyors léptekkel távozott. Otthon felnyitotta a bőröndöt, egy gondosan becsomagolt rádióadót talált benne. Mosolyogva nézte a. régi ismerőst. Pontosan ilyen készülék használatára képezték ki Teheránban. Kezelése egyszerű: városi hálózatról és telep■!, egyaránt működtethető. A bőröndöt - a készülékkel “gyütt betolta az ágy alá, s leemelt egy C'sehov-kötetet a peéroci. íFolytatjuk.)