Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-12 / 188. szám

Családosok hátrányban Vélemények az üdültetésről r .A feltételeket mindenki is­meri. Aki egy éve dolgozik s. legalább egy éve szakszer­vezeti tag, igényelheti az üdülési beutalót. Akár a fő- idényre, akár a szezon után­ra Kétszázötvenkét forint a két heti ellátásért, a kénye­lemért valóban bagatell ösz- szeg. Nem véletlen hát. hogy év­ről évre szép számban akad­nak jelentkezők. Más kérdés, hogy kinek, mikor és hová sílceriil. Nézzük a véleményeket. Van miből válogatni. Szita István tizenkét éve portás a Hatvani Cukorgyár­ban. Sem azóta, sem azelőtt nem volt üdülni, nem kért beutalót. — Mindig másra kellett a pénz. így aztán lemondtunk a pihenésről. Igaz, az üdülő- jegy nem drága, de ennél sokkal többet költ az ember. Meg aztán nem olyan köny- nyű üdülőjegyhez jutni. Kollegája, Vankó Tibor ha­sonlóképp érvel: — Én is mindig otthon töl­töttem a szabadságomat. Most éppen építkezünk, jövőre ta­lán egyenesbe jutunk, akkor megpróbálunk igényelni be­utalót. Egyet azonban sejtek: nem valószínű, hogy sikerül. A családosok zöme eddig hiába kísérletezett. Erről beszél Kroffinger Já­nos, a műszaki iroda munka­társa is. — Harmincöt, éve dolgo­zom a cukorgyárban. Amióta létezik szakszervezeti üdül­tetés, minden évben jelent­keztem, s mindig eredmény­telenül, holott csak felesé­gemmel mentem volna ket­tesben. Ebben az évben ..cso­da történt”: végre beutalót kaptunk, s ráadásul főidény- ben, méghozzá Hajdúszobpsz- lóra. Ez a gyógyvíz kell a ■ reumámnak. — Korábban is eljutott.. — Igen, de maszek alapon, s egyedül. Gondolhatja, mi­be került e2. Nekünk, cukor­gyáriaknak jórészt gyógy- üdültetés kellene, mert a re­uma szinte munkaköri be­tegség. Ráadásul épp a holt szezon — az üdülési főidény — idején. Ezért vagyunk két­szeresen is hátrányos hely­zetben. Tóth Géza műszerész cso­portvezető, alapszervezeti párttitkár a családosok gond­jait idézi: — Közel hétszázan dolgo­zzunk az üzemben, többségük családos. Ok bizony aligha jutnak el valahová a gyere­kekkel együtt. fis mit mond az. üdülési fe­lelős. Juhász Andrasné sta­tisztikus? — Jogos a panasz, de nem tudunk segíteni, mert évr" Őszi, téli divat — a színpadon Még benne járunk ugyan nyárban, am talán mégsem túlságosan korai máris egy kicsit az őszre ginü.iir,. Er­re emlékeztetett ezt ut.eka eszünkbe siombatnh est,. Egerben, a Heves megyei Iparcikk Ksikereskedelm i Vállalat, amikor — főváré-; művészek mű ir-í.-at színes.' i ve — bemutat ' rendezőa közelgő évszak sötf a tél új- j donságaiból A sikeres 'ív ' parádé megtapsolt modellje- — mint ígérték a műsor ren­dezői s a ..házigazda." válla­lat szakemberei — meg is kaphatók majd az egri üz­letekben. 19*3. augusztus 1?., vasárnap évre kevesebb az üdülési be­utaló. De beszéljenek a szá­mok! Az első fél évben hét­száz emberre hét szóló, és (egy!) családos beutalót kap­tunk. s üdülhetett négy há­zaspár. Még elszomorítóbb a második félévi statisztika. Dolgozóinknak csak öt szóló, egy(!) családos üdülőjegy ju­tott, s még négy házaspár ré­szére biztosíthatunk kéthetes pihenést. Elmondtuk ezt már sok helyen, de a panaszt sen­ki sem orvosolta, holott jo­gos. Állítom, hogy sokkal ki­sebb üzemek több beutalót kapnak. Érzésem szerint meg­fontoltabban, körültekintőb­ben kellene szétosztani az üdülőjegyeket. Ez ugyan nem végleges megoldás, de pilla­natnyilag sokat segítene. Mielőtt ezt vitatnánk meg, nézzünk szét másutt is. Ügy tűnik, az egri VILA- TI-ban kedvezőbb a helyzet. A hétszáz dolgozó öt csalá­dos, hét házaspári, tíz szóló, hét gyerek-, öt gyógy-, egy külföldi csereüdülési beuta­lót kapott erre az évre. Igaz, ezek közül csak hat szól a i'öidényre, a számszerű mula­tók mégis kedvezőbbek, mint a cukorgyáriaknál. S ráadá­sul akad még egy nagyon is kedvező lehetőség: van válla­lati üdülő. — Balatonfüreden öt szoba áll rendelkezésünkre május 18-tól szeptember 20-ig. Itt kilenc turnusban százötven dolgozónk üdülhet egy, vagy két hétig. Köztük tizenhat család es harminchárom há­zaspár. Kétségtelen, hogy a vállalati üdültetés drágább, mint a szakszervezeti, de, így is megéri, mert még mindig sokkal olcsóbb, mint a csil- _ lagászati összegekbe kerülő maszek nyaralás. Végtére is nyolcvan forint naponta nem túl nagy megterhelés egy tolyan háromtagú családnak, ahol az anya és az apa egy­aránt dolgozik — érvel Osz- tafin György szb-titkár. Miről beszélnek a megyei adatok? Hogyan tükröződnek Kulijev átfutotta az Asha- -ádból átkísért határsértő állomását. Barna hajú, harminc év kö­rüli, zömök férfit vezettek oe. — Üljön le, Kazancev — mondta Kulijev. — Minden igaz, amit leírt a vallomá­• a ban? — kerdezte rátéve ke- ,ét a vizsgálati anyagokat tar­Imazó dossziéra. — Természetesen. Kilógtak . haláron egy rádióadóval em volt más választásom. nint az igazat elmondani — válaszolta Kazancev moso­lyogva. — Látom, vidám hangulat­ban van. örülök neki. — Tudom, hogy a vallomá- imat ellen' zik. a legkisebb lazugság is kiderülne. Kü­lönben is elh itgrozíam. hogy amint átlépem a határt, ön­ként jelentkezem, a hatóság­nál. Semmi okom rá, ho& magasabb szinten a helyi gondok? Erről kérdeztük Kocsis Ferencnét, a Szak- szervezetek Heves megyei Ta­nácsának üdülési felelősét. — 104 936 szakszervezeti tagunk van. Közülük ebben az évben 6791-en tölthették, tölthetik szabadságukat szak- szervezeti üdülőkben. Két­ségtelen, kevés a 4399 beuta­ló, de ez van, ezzel kell szá­molnunk, mert ennyit ka­punk a SZOT-tól. Csak ezt oszthatjuk el, arra törekedve, hogy arányosan jusson min­denhová. Ott valóban ked­vezőbb a helyzet, ahol a vál­lalatnak is van üdülője. — Kevés a családos jegy, s viszonylag sok a szóló be­utaló. — Nem érzem ennyire sú­lyosnak az aránytalanságot. Nem. mert — s ez már évek óta így van — hetven száza­lékban házaspárok és csalá­dosok üdülnek. Igaz viszont, hogy gyógyüdülésre ritkán adódik lehetőség, s az is, hogy a főidényben kevés a beutaló. Ezzel is, mint tény­nyel kell számolni. Akik így gondolkodnak, azok könnyeb­ben barátkoznak meg az őszi. a tavaszi vagy a téli üdülés gondolatával. Sokan a pedagógusokra hi­vatkoznak, s azt mondják, hogy azért nincs elég beuta­ló a főidényre, mert elviszik a tanítók, óvónők, tanárok. Valóban, ők elsősorban a nyári szünetben üdülhetnek, bár nem kevesen igénylik az üdülöjegyeket december vé­ge és január eleje között. S közülük sem mindenkinek si­kerül. Amikor az SZMT üdü­lési felelősével beszélgettünk, épp egy jászberényi pedagó­gusnő kopogtatott — Édesanyám, Váraljai Ivánné Egerben, a Lajosvá- rosban tanított. innen is ment nyugdíjba öt éve. Azóta évente próbálkozott, de még egyszer sem kapott beutalót ellenségesen viselkedjem a szovjethatalommal. — Mi késztette rá, hogy a németek szolgálatába szegőd­jék? — Igyekszem elmondani, hátha hisz nekem. Bakuban születtem és nevelkedtem. Apám. Fjodor Kazancev, munkásember volt. 1927-ben meghalt. Esztendő múlva, anyám térihez ment egy iráni llampolgárhoz és átköltöz­ünk Iránba. Ez a férfi hama­rosan elhagyott minket. Anyám ismét férjhez ment egy Suvalov nevű, orosz emigránshoz, aki örökbe fo­gadott, úgy. hogy iratokat kaptam és munkába állhat- fnm. Édesanyám nemsokára meghalt tüdőgyuVidé' EgyediV 'adtam Su.'i' val, aki akkor már nagyon ör,.j volt. Több mint öt. esztendeig kel­lett ápolnom, mint egy gyar­ölyan helyre kellette-, altot' gyógyvíz van — tolmácsolta a jogosnak tűnő kérést. A Pedagógusok Szakszer­vezetének Heves megyei Bi­zottságához irányították. Nem valószínű, hogy ered­ménnyel járt, hiszen a jegye­ket mór elosztották. íme a gondok egy csokor ban. Kevés a beutaló, még kevesebb jut főidényre. Ezen bizony egyelőre nem lehet változtatni. Űj üdülők építé­séhez idő és elsősorban pénz kell. Legfeljebb a tempót le­hetne gyorsítani. Am bár­mennyire gyarapszanak a fé­rőhelyek, továbbra is lesz őszi, tavaszi, téli üdültetés. Ezzel annak is meg kell ba­rátkoznia, aki ma még ide­genkedik tőle. Az arányta­lanságokat azonban lehetne csökkenteni. A jelenleg ér­vényben levő rendelkezés szerint csak kétévenként le­het főidényre beutalót igé­nyelni. Ha ezt az időt három vagy négy évre hosszabíta- nák, sokak jogos kívánsága teljesülne. Megoldható, érde­mes foglalkozni a gondolat­tal, hiszen csak azok kerül­nének jogosan hátrányos helyzetbe, akik eddig túlon­túl is élvezték a szakszerve­zeti üdültetés előnyeit. Jobb kapcsolataik voltak, közelebb álltak a tűzhöz, vagy csak Fortuna mosolygott kegyesen rájuk? Nem érdemes firtatni, inkább a változtatás módjait kutatni. S lehetne segíteni a csalá­dosokon is, különösképp a több gyermekeseken. Az egye­dülálló könnyebben megfize­ti a maszek nyaralást, a há­rom-, négy- vagy ötgyerme­kesek erre képtelenek. Csök­kenteni kellene a szóló üdü­lőjegyek számát, s növelni a családos beutalókét. Egy mindenképpen meg­nyugtató: a jövő sokkal töb­bet ígér a jelennél. Évről év­re nő a vállalati üdülők szá­ma, s építkezik a SZOT is. Ettől persze a mai gondok korántsem enyhülnek. Ezért érdemes a mielőbbi, a gyors megoldás útjait keresni._ — Rendben van, erről meg beszélgetünk. Most mondjon el mindent a német kiképzők­ről, hol és hogyan készítik fel az ügynököket. Kazancev belekezdett az is­mertetésbe, igyekezett, hogy pontosan kitérjen a legkise ib részletekre is, Kuliijev meg­érezte Kazancev őszinteségéi. Este Kulijev jelentette Rumjancevnek a kihallgatás eredményét. — Mi a benyomása Kazan- cevről? — Az a véleményem, hogy valóban önként jelentkezett volna, ha nem fogják el a ha­táron. A határőrök szerint nem tanúsított különösebb elővigyázatosságot az átlépés­nél, letartóztatásakor nyílta < bevallott mindent. — Mi a javaslata? — Kazancevet felhasznál hatjuk a németek ellen. A jö­vő hónapban kell találkoznia Szerebjakovval. Engedjük öt szabadon, próbáljuk meg fél­revezetni Schönhausent. — Mit tudtak meg Szerebr- inkovról? — Arról a Szerebr jakovi ól i sró akit ismerek. Szerény létmódot folytat, semmi gya­núsat nem észleltünk körülöt­te. Kazancev vallomása sze­rint Szerebr jakov hosszú évek Pécsi István V. JEGOROV (tokumentumreg énye: mehet, hallgatnom Idzábnalt a bolsevikokkal való leszámo­lásról, meg az összesereglett emigránsok vég nélküli vitáit arról, meddig tarthatja még magát a szovjethatalom. örömmel fogadtam egy isme­rősünk javaslatát, hogy lép­jek be a német felderítő is kó­lába. Csak igy szabadulhat­tam meg az öregtől, olyan munkát találni ugyanis, ami­ből önállóan megélhettem volna, nem lehetett. Termé­szetesen kínosan érintett, hogy a németek szolgálatá­ba kell lépnem, de számom­ra akkor az volt a legfonto­sabb, hogy kiszabaduljak az öreg házából (13.) Kazancev vallomása Bemutatták Szegeden a János vitézt HNÄ ' «* *£* *&$■ Foto: Enyedi Zoltán Negyedszer került a Szegedi Szabadtéri Játékok műso­rára Kocsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz. A premier érdekessége, hogy a négy bemutatóból háromszor, most is, Szalatsy István, a szegedi színház karmestere dirigált. Az előadás közreműködőinek létszámát tekintve, az idei program legnagyobb szabású vállalkozása volt: a száz tagú énekkar és 160 főnyi statisztéria mellett a fesztiválzenekar, az operaházi, debreceni, pécsi és szegedi színházak balette- seiből alakult tánckar, meg természetesen a szólisták együt­tese adta a látványos, színekben, mozgásúkban bővelkedő, hatásos produkciót. Horváth Zoltán rendező és Sándor Lajos díszlettervező igyekeztek finoman elkerülni a túlzó operettes sablonokat, az előadás hangnemét a népmese felé közelítették. A nagy közönségsikerú premier színpadi főszereplői: Turpinszky Béla, Házy Erzsébet, Gobbi Hilda, Gyimesi Kál­mán, Király Levente és Berdái Valéria voltak. (Nikolenyi). óta nincs kapcsolatban a né­metekkel. Azt hiszem, akkor dönthetjük el, milyen szere­pet szánunk Szerebrjakov- nak, ha találkozott Kazancev- vel. — Egyetértek. Apropó, elé­gedett Kazancev vallomásá­val? — Sok fontosat megtud­tunk tőle, lényegesen kiegé­szíthetem a vázlatomat. Azok a karikák, amelyek a német kémiskolákat jelölik, nem üresek többé. Kazancev 1 end- kívüli megfigyelőnek bizo­nyult. 1941 márciusában valóság­gal tombolt a tavasz Baku­ban. Szergejev. aki egy héttel azelőtt tért vissza Iránból, mintha különösen élvezné a kellemes estét, lassan oandu- kolt az örmény utcában. Meg a négyszögletes tér előtt, amit a bakuiak valamiért Parapet- nek neveznek, megállt egy háromemeletes ház előtt. Meggyőződve, hogy ez a 24-es számú ház, belépett az udvar­ra, majd fölsietett az első emeletre. Kopogtatására egy pirospozsgás, sz"r e szemöl­dökű. borzas, ősz hajú férfi nyitott ajtót, aki már r.ul le­hetett a hatvanadik évén. — önt keresem. Egyedül van? — kérdezte Szergejev. — Igen. — Azért a holmiért jöttem amit Svantesz lelkész hagyott önnél megőrzésre — mond­ta Szergejev a szobába lép­ve. — Elismervénye van? — Parancsoljon — Szerge­jev átnyújtott egy első kiadá­sú, tízrubeles bankjegyet. Az öreg sokáig tartogatta a markában, úgy látszott, hogy figyelme összpontosítása közben el is feledkezett a vendégről. Láthatóan várat­lanul érte a látogatás, s ircLt igyekezett összeszedni a gon­dolatait. Esztendők múlva annak a bakui lutheránus templom­nak volt az őre, amelyben Svantesz lelkészkedett, amíg ki nem utasították a Szovjet­unióból, államellenes tevé­kenységéért. Gyakran kellett teljesítenie a lutheránus egy­házi személyiségek titkos megbízásait, hozzászokott az óvatossághoz. A lámpa fé­nyében sokáig vizsgálgatta a tízrubelest, majd egy könyv­ből egész sorozat hasonló bankjegyet elővéve, összeha­sonlította a számozást. Csak ezután szólalt meg: — Foglaljon helyet, azo** nal hozom, amiért jött. Néhány percre eltűnt ál szomszédos szobában, majd egy kisebb bőrönddel tért vissza, s letörölve róla a port, letette Szergejev széke mellé. — Tessék, én bele se kuk­kantottam, kulcsot nem hagy­tak hozzá. Fel kell törnie a zárat. — Majd megbirkózom ve­le. — Szergejev kezet nyúj­tott az öregnek és gyors lép­tekkel távozott. Otthon felnyitotta a bőrön­döt, egy gondosan becsoma­golt rádióadót talált benne. Mosolyogva nézte a. régi is­merőst. Pontosan ilyen készü­lék használatára képezték ki Teheránban. Kezelése egysze­rű: városi hálózatról és telep­■!, egyaránt működtethető. A bőröndöt - a készülékkel “gyütt betolta az ágy alá, s leemelt egy C'sehov-kötetet a peéroci. íFolytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents