Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

Fesztiválok fesztiválja A KS kikü<dött tudósítóinak telexkommentárja A Világit júsági Találkozók történetének legsikeresebb fesztiválját zártuk vasárnap Berlinben. A X. VIT-ről azért lehet ezt máris elmondani, mert nemcsak folytatni tudta az eddigi tradíciókat, hanem olyan újdonságokat hozott, ame­lyekkel gazdagabbá időszerűbbé, tartalmasabbá tette az ifjúság nemzetközi demonstrálását. A berlini találkozó egyértelmű választ adott azoknak a kételkedőknek is, akik kétségbe vonták a Világifjúsági Találkozók létjogosultságát, értelmét. Már a minden eddiginél nagyobb arányú részvétel is sz érdeklődés világméretűvé válását mutatja. Huszonöt- ezren érkeztek Berlinbe 140 ország, valamint 1700 ifjú­sági é> <!i .'V.- képviseletében. Tizenkilenc hónapig folytai; nemzetközi előkészületek: 135 országban alakult nemzetközi előlié' Ttő bizottság. S a fesztivál rangját emel­te a 40 nemzetközi szervezet, több száz neves közéleti sze­méh hal'das és a béke erői mellett felsorakozó művé­szek, tudósok jelenléte is. S bár Berlin ezen a kilenc napon a jókedv, a dal, a táne városa voií. mégis az ifjúság politikai fellépése adta a fesz­tivál igazi érteiméi. Az öt világrészből összesereglett fiata­lok hitet tettek a X. VIT jelszavai mellett — közös harcot hirdetve az antiimperialista szolidaritásért, a békéért és a barátságért. A nemzetközi szolidaritási mozgalom jegyében 25 nagygyűlést rendeztek. Kereken száz szemináriumon, konferencián vitatták meg az ifjúsági és diákmozgalom prob­lémáit, gondjait, foglalkoztak a különböző világnézetű if­júsági szervezetek együttműködésének lehetőségeivel, az if­júság társadalmi helyzetével, szerepével. A kommunista és nem kommunista ifjúsági szerveze­tek együttműködésével új fejezet nyílott, amely a fesztivál után is lehetővé teszi a közös fellépést a közös célokért. Hatékonyabb harcot vívhatnak az ifjúság helyzetének javí­tásáért, nagyobb súllyal szólhatnak a nemzetközi kérdé­sekben. S ez azt is jelenti, hogy a világ ifjúsága cselekvő­képesebb, mint valaha. A X. VIT valamennyi vitája a világot jelenleg foglal­koztató problémákhoz kapcsolódott, s ezek a viták — ame­lyekben az előrevivő nézetek domináltak — nem regisztráló jellegűek voltak, hanem a megkezdett dialógus további folytatását szorgalmazták. A politikai programokhoz kapcsolódtak a fesztivál kul­turális és sporteseményei — a nemzeti műsorok, a pop- fesztivál, a baráti találkozók, a dal, a tánc ünnepei. A világ ifjúságának jó házigazdája volt az NDK, nem­csak a gazdag, sok színű programot irányították, szervezték ügyesen, gondoskodtak a sok ezer vendégről, hanem okos és kezdeményező vitapartnerek is voltak. S noha fő sze­repet mindebben az NDK ifjúsági szervezete, az FDJ vál­lalta — a fesztivál az egész ország lakosságának legköz­vetlenebb ügye lett. , . A szocialista országok, köztük hazánk küldöttsége — rendkívül eredményesen szerepeltek a VIT-en. A magyar delegáció méltóan képviselte hazánk ifjúságát. Aktivitásukat jellemzi, hogy 15 konferencián, 19 szemináriumon, 22 diák­programban szólaltak fel magyar fiatalok, 9 rendezvény elnökségében vállaltak részt egyebek között a VIT munká­jából. Kulturális delegációnk 23 önálló estjét, 108 prog­ramját óriási érdeklődés, siker kisérte. Berlin, 1973. augusztus 6. B—52-esek szétbombázták a legfontosabb kambodzsai légi támaszpontot Amerikai B—52-es nehéz- bombázók hétfőn hajnalban „téves repülésirányítás mi­att” szétbombázták a kam­bodzsai Neak Luongot, a re­zsim hadseregének egyik leg­fontosabb ■ légi és haditenge­részeti támaszpontját. A Mekong folyó partján, Phnom Penhtől 50 kilomé­terre fekvő város teljesen megsemmisült és a támasz­pontból sem sok maradt. Az első jelentések szerint a tá­madásnak 300 halottja van, katonák és polgári szemé­lyek vegyesen. Több százra becsülik a sebesült áldoza­tok számát is. (MTI) Megadták magukat az athéni merénylők A „Fekete Szeptember’’ el­nevezésű terrorszervezet tag­ja az a két arab, aki vasár­nap merényletet követett el Athén nemzetközi repülőte­rén — jelentették a hírügy­nökségek a görög belügymi­nisztériumhoz közelálló for­rásra hivatkozva. Athéni küldetésük célja az vbljt, hogy végezzenek a Tel Aviv- ba tartó repülőgép utasaival — vallották be a nyomozó hatóságoknak. A merénylők minden va­lószínűség szerint ' elszámí­tották magukat: a Tel Aviv- ba repülő gép ugyanis már öt perccel korábban felszállt Athénből. Két amerikai és egy osztrák állampolgár éle­tét oltották ki. ötvenötén szenvedtek többé-kevésbé sú­lyos sérüléseket a gránátszi­lánkoktól. Szemtanúk elbeszéléséből kitűnik, hogy mielőtt a me­rénylők megadták volna magukat az állig felfegyver­zett rendőröknek, túszként fogva tartottak 35—40 em­bert, és azt követelték, hogy tárgyalhassanak Egyiptom athéni nagykövetével. A 23 éves Zemod Mohamed és a 21 éves Tálát Husszam le­tartóztatása után kijelentet­te: „Megtettük, amiért ide­jöttünk”. Határozott intézkedések Chilében , Nagygyűlés a Hirosimái évfordulón Képünk a Béke-emlékmű előtt! nagygyűlésről készült. A kép bal oldalán a háttérben a Hirosimái Kereskedelmi Kamara volt épülete, amelyet az atombomba pusztított el, s amit örök emlékeztetőül abban az állapotában meghagy­tak. > (Telefoto — AP—MTI—K51 Kádár Márta Szfgethy András Dénes Éva A chilei nemzeti egység­kormány, Salvador Allende elnök vezetésével határozott intézkedésekkel száll szembe a reakció mesterkedéseivel — köztük a szállítási magán- vállalkozók törvénytelen munkabeszüntetésével — és a belpolitikai helyzet norma­lizálására törekszik — jelen­tette a chilei fővárosból va­sárnap a TASZSZ szovjet hírszolgálati iroda. A nemzet érdekei ellen intrikáló erők tevékenységé­re válaszul több ezer chilei dolgozó vállalt önkéntes tár­sadalmi munkát, hogy bizto­sítsa egyebek között az élel­miszereknek a lakossághoz való eljuttatását. A hatóságok közölték: őri­zetbe vettek egy Mario Rojas Zegers nevű férfit, Arturo Araya fregattkapitánynak, Allende elnök szárnysegédjé­nek egyik gyilkosát. Ugyan­akkor megállapították a gyil­kosság többi résztvevőjének nevét is. Húszezer ember gyűlt ösz- sze hétfőn a hirosimai Bé­ke-parkban, hogy megemlé­kezzék a 28 évvel ezelőtti amerikai atombomba-táma­dás áldozatairól. Az emlékünnepség során a város polgármestere lelep­lezte azt a márvány emlék­táblát, amelyen az első atombomba 1973-ban meg­halt 2650 áldozatának neve szerepel, majd pedig állást foglalt az atomkisérletek folytatásával szemben és felszólította a világ közvé­leményét, hogy minden esz­közzel harcoljon az atom­fegyverek teljes betiltásáért. Egyiptomi ideológiai dokumentum Egyiptomban országos vi­tára bocsátották az Arab Szocialista Unió és a, parla­ment közös ideológiai doku­mentumát, amely behatóan elemzi a nemzetközi életben bekövetkezett változásokat, valamint azok kihatását az ország politikai irányvonalá­ra. A dokumentum kiemeli, hogy a nemzetközi élet egyik legfontosabb változása a szovjet—amerikai kapcsola­tok javulása, amely véget ve­tett a hidegháború korszaká­nak, elhárította a fegyveres TANAKA japán minisz­terelnök néhány napos ta­nácskozás után elhagyta Wa­shingtont Mindkét fél lát­hatóan minden lehetőt el­követett a tanácskozások si­keréért. Már csak azért is, mert Washingtonban és To­kióban egyaránt belpolitikai viharfelhők sötétítik el a látóhatárt. A magas szintű amerikai diplomácia és a Fehér Ház továbbra is a Watergate-ügy egészségtelen légkörében kénytelen tevé­kenykedni Tokióban nem kisebb mértékben gyengül­tek a közelmúltban a Ta- naka-kormány pozíciói. A baloldal előretörése, a kon­zervatív „liberális-demokra­ta” kormány sorozatos poli­tikai vereségei a jobboldal 1947 óta tartó abszolút több­ségének fokozatos’ lemorzso­lódásáról tanúskodnak. Fi­gyelembe kell venni azt is. hogy 1947 nyarán felsőházi választások lesznek Japán­ban, amelyek minden eddi­ginél kockázatosabb próba­tétel elé állítják majd Ta­naka kormányát. Nem kisebb tehertételt je­lentett a washingtoni japán —amerikai csúcs résztvevői számára a külpolitikai kons­telláció bonyolultsága. Az Egyesült Államoknak a Szovjetunióhoz és Kínához fűződő kapcsolata az utóbbi időszakban lényegesen mó­dosult. Tokió számára az amerikai—szovjet. és az amerikai—k’^á viszonyban bekövetkezel' hozások va­B\l~xovt - Tanaka r Érdekek és ellentétek 'L 1973. augusztus 7., kedd lóságos sokkot jelentettek. Ügy tűnt, hogy az Egyesült Államok Japán nélkül és Japán feje felett politizál. Ezt Tokióban már csak azért is zokon vették, mert Japán időközben a tőkés vi­lág második gazdasági álla­mává nőtt és fokozódott az igénye, hogy önálló politi­kát folytasson. VÉGÜL a gazdasági ér­dekellentétek is erősen meg­terhelték a japán—amerikai kapcsolatokat. A japán gaz­dasági fellendülés a külke­reskedelmen nyugszik. Ja­pán „exportál vagy meg­hal”. A távol-keleti sziget- ország legnagyobb piaca pe­dig az Egyesült Államok. A japánok olyan nagyszabású üzleteket bonyolítottak le Amerikával, hogy az Egye­sült Államok külkereske­delmének mind jobban fel­duzzadó hiányáért 90 száza­lékban a japán viszonylat­ban mutatkozó deficit volt a felelős! Ez volt hát Tanaka washingtoni utazásának nem éppen napsugaras háttere. A Nixon—Tanaka megbeszélé­sek mindezek ellenére meg­erősítették azt a benyo­mást: változó körülmények és feltételek lfőzött ugyan — de az Egyesült Államok és Japán továbbra is egyér­telműen szövetségesnek te­kinthető! A Nixon—Tanaka megbe­széléseken leszögeztek, hegy Washington és Japán ezen­túl „egyenrangú félként” tár­gyal egymással. Tanaka emellett világosan értésére adta amerikai partnereinek, hogy az új nemzetközi hely­zetben Japán nem követheti tovább az egyoldalú ameri­kai orientáció vonalát. Ehe­lyett sokoldalú diplomáciát kell folytatnia és ki kell bontakoztatnia a már meg­kezdődött enyhülési folya­matot mind a japán—kínai, mind a szovjet—japán vi­szonylatban. Ez utóbbi szem­pontból nyilvánvalóan döntő jelentőségű lesz Tanaka moszkvai utazása. Világosan kell azonban látni, hogy a japán gazda­sági világhatalom politikai önállósodása csak hosszabb történelmi folyamat során mehet végbe. Ennek a fo­lyamatnak még a kezdetén tartunk. Igaz: a japán kül­politika kevésbé egyoldalúan kapcsolódik Washingtonhoz és politikai mozgási lehető­ségei megnövekedtek. A leg­döntőbb, leglényegesebb kér­désekben azonban Japán to­vábbra is jóformán válto­zatlan erővel kötődik az Egyesült Államokhoz. így van ez mindenekelőtt stra­tégiai szempontból. Japán nem atomhatalom és senki sem kívánja, hogy az le­gyen. Ebből viszont egyér­telműen következik, hogy Japán az amerikai straté­giai „atomernyő” alá húzó­dik, s ezt a tényt általában nemzetközileg elfogadják. A katonai-stratégiai kap­csolatok szálait a gazdasági­társadalmi rendszer azonos­sága csak erősíti. A két or­szágot szembeállító, időnként éles és látványos gazdasági ellentmondások nem éleződ­tek ki annyira, hogy ezt az alapvető stratégiai és társa­dalmi érdekazonosságot ét tudták volna törni! A japán külkereskedelem igyekezett letompítani az ellentmon­dások élét, önkéntes export- korlátozásokat vállalt és megnyitotta piacait az ame­rikai kiviteli cikkek előtt. Ennek beszédes bizonyítéka, hogy éppen a Tanaka-út idő­pontjában kiadott adatok szerint az év első felében alig 8 százalékkal növeke­dett az Amerikába irányuló japán kivitel — viszont csaknem 49 százalékkal a Japánba áramló amerikai export! A NIXON—TANAKA meg­beszéléseken mindkét részről a „baráti kompromisszumos megoldás” szükségességet hangoztatták. A Fehér Ház áldását adta Japán sokol­dalú diplomáciai- Upoliti- kai irányvonalának erősíté­sére, Tokió pedig további en­gedékenységet ígért a gya­korlati gazdasági kérdések­ben. Az alapvető érdekkö­zösségből fakadó kompro­misszumnak rri ;gy szimbó­lumaként ura napirendre tűzték Hii >liHo császár ame­rikai utazását, amelyet ko­rábban a Tanaka-kormány belpolitikai gondjai miatt elhalasztottak, . , C - sl -ej konfliktus veszélyét, s meg­vetette a békés egymás mel­lett élés, a sokoldalú együtt­működés .alapjait,, Egyiptom nincs ellene az enyhülésnek — állapítja meg a dokumentum —, de annak eredményeit és következ­ményeit saját nemzeti érdekeiből kiindulva ítéli meg. Ennek megfelelőén a dokumentum a jövőre nézve négy alapvető külpolitikai következtetést von le: 1. Szüntelenül erősíteni kell a baráti kapcsolatokat a Szovjetunióval; 2. liberális politikát keli folytatni mindazon erőkkel szemben, amelyek támogat­ják a békét és az igazságot; 3. erősíteni kell az el nem kötelezettség politikáját, mert ez a politika nem tűnt el az enyhülés következté­ben; 4. Egyiptomnak gazdasági, katonai és politikai téren alapvetően a saját erejére és az arab világ erejére kell tá­maszkodnia. Az enyhülési politika szükségessé teszi az arab erőforrások mozgósítását, kü­lönös tekintettel a kőolajra és az arab tőkebefektetések­re. Erősíteni kell az arab egységtörekvéseket, az Arab Ligát és az arab köztársasá­gok szövetségét. A dokumen­tum állást foglal Egyiptom és Líbia egyesítése mellett, hangsúlyozva, hogy minden tekintetben biztosítani kell az unió sikerét. Katonai té­ren erőfeszítéseket kell ten­ni a keleti front újjászerve­zésére. Az ideológiai dokumen-s tűm, amely huszdhöt évre szóló politikai program alap­jait vázolja fel, néhány kér­désben helytelen következ­tetésre jut. Ilyen például a dokumentumnak az az állí­tása, hogy az Egyesült^ Álla­mok az enyhülési irányzat következtében merészebben támogatja Izraelt, s ellensé­gesebb magatartást tanúsít az arab népekkel szemben. A Biztonsági Tanácsban al­kalmazott amerikai vétó nem az enyhülési folyamat következménye, hanem az izraeli agressziót támogató imperialista politika meg­nyilvánulása, s egyben azt is bizonyítja, hogy a Nixon- kormányzat még nem jutott el a közel-keleti politikájá­nak felülvizsgálásáig. A dokumentum leszögezi, hogy az első és a legfonto­sabb cél a megszállt arab te­rületek felszabadítása és a Palesztinái nép jógáinál? helyreállítása. A dokumen­tum kötelezettséget vállal az egyiptomi forradalom vív­mányainak védelmére, cél­kitűzéseinek követésére. A hosszú távú ideológiai­politikai programot az or* szágos ideológiai vita után végleges formába öntik és szeptemberben az ASZÚ kongresszusa elé terjesztik. Egyiptomi líbiai tárgyalások Az egyesítési tárgyalások befejező szakasza? Kadhafi líbiai elnök va­sárnap este fogadta a Tripo- liban tartózkodó egyiptomi kormányküldöttséget, amely Hatem miniszterelnök-he­lyettes vezetésével tárgyalá­sokat folytat a két ország egyesítéséről. A líbiai kül­döttség vezetője Dzsaliud miniszterelnök. Szadat egyiptomi elnök va­sárnap üzenetet intézett Kadhafihoz Az üzeneteit Asral Marvan, az elnök tá­jékoztatási titkára adta át, aki egyébként csatlakozott az egyiptomi kormánykül­döttséghez. Vasárnap összesen kilenc órát tárgyalt a két küldött- az e^yesítéá tiest ázaii an problémáiról. Egyelőre nem ismeretes, hogy közeledtek-e egymáshoz a sok tekintetben eltérő . álláspontok. A kairói jelentések mindössze arra utanak, hogy az eszmecsere alapját a múlt év augusztu­sában elfogadott benghazi okmány képezi, amely első­ként jelentette be a teljes egyesítés tervét. A líbiai saj­tó az egyesítési tárgyalások befejező szakaszaként érté­keli a tripoli megbeszélése­ket. A kairói A] Ahram kommentárja ugyancsak ha­tározottan állítja, hogy szep­temberben mindkét ország­ban népszavazást tartanai? az egyesítés formájáról és a megvalósítás

Next

/
Thumbnails
Contents