Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-31 / 203. szám
A Minisztertanács napirendjén II népgazdaság első félévi fejlődése (Folytatás az 1. oldalról) Dinamikusan fejlődik a külkereskedelmi forgalom. A kivitel az első félévben több mint 20 százalékkal nőtt. Mind a szocialista, mind a tőkés országokba több árut szállítottunk, mint amennyivel előre számoltunk. Mivel az import lényegesen lassabban emelkedett, az áruforgalom egyenlege a tavalyi első félévi passzívummal szemben most aktív volt. Az áruforgalom fejlődési tendenciái alapján a külkereskedelemben az év egészében is aktívum várható. Az 1973. évi eredmények tehát biztatóak, a fejlődés megegyezik a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával. Több területen azonban még nem tekintjük kielégítőnek a fejlődést. Különösen a termelés szerkezetének átalakításában, a munka- és üzemszervezés javításában, az álló és forgóeszközök kihasználásában, a Munka termelékenységének növelésében, a beruházási tevékenység hatásfokának emelésében. a költségek csökkentésében és az export- képesség fokozásában kell gyorsabban előre lépni. E kérdésekre tehát az 1973-as év még mindig hátralevő időszakában de különösen az 1974. évi terv kidolgozásakor igen nagy figyelmet kell fordítani. A Mipisztertanács a jövő évi népgazdasági terv fő kérdéseivel is foglalkozott, s megállapította, hogy annak irányelvei — amelyeket az Országos Tervhivatal elnöke terjesztett elő, — összhangban vannak a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival. Utasította a tervező szerveket, hogy az említett elvek alapján folytassák terv részletes kidolgozását, tervező munkában az egyil- fő követelmény, hogy minél gyorsabban növekedjék társadalmi munka hatékonysága. A terv készítésekor tehát ilyen értelemben kell ki dolgozni a népgazdaság egyenletes és kiegyensúlyozott fejlődését megalapozó konkrét feladatokat. Egj'éb- kénl az 1974. évi népgazdasá gi tervet az Országos Tervhivatal elnöke novemberben terjeszti majd a Miniszlerta nács elé. (MTI) Magyar rszc j cl Brná Nemzetközi Vásáron Csökkent a balesetek száma Fokozódó munkavédelmi ellenőrzések Valamennyien ismerjük a mondást: legfőbb érték az ember. De megteszünk-e mindent azért, hogy meg is védjük a dolgozó embert a legkülönbözőbb munkahelyi ártalmaktól, a balesetveszélyes gépektől, a szédítő magasságba nyúló állványokon való megcsúszástól, a kézi szerszámok sérülést okozó hibáitól, az életet kioltó áramütéstől, vagy éppen a gázmérgezéstől... ? Sajnos, nem mindig? S hogy ez valóban így van, arra példa az a néhány önmagáért beszélő statisztikai adat, amely a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa munkavédelmi bizottságának jelentésében szerepel. Csak egy-kettő ezek közül: 1973. első félévében 1176 három napon túl gyógyuló és öt halálos baleset történt az ipari üzemeinkben. A termelő- szövetkezetek dolgozói közül 727-en kényszerültek hosz- szabb gyógykezelésre, hármukon pedig a gyors orvosi beavatkozás sem segített már a munkahelyi balesetek után ... S ha már a számolgat idéztük, ime még eg?j adat: az idei év első hat hónapjában összesen 41 ezer 784 munkanap esett ki a termelésből a fenti esetek miatt. Megdöbbentően nagy számok ezek! Még abban az esetben sem írhatjuk le őket felkiáltójel nélkül, ha azt vesszük, hogy sokkal — a súlyos sérülések száma 173- mal, a halálos baleseteké kettővel, a kiesett munkanapok száma pedig 2 ezer 269-cel —, kevesebbek, mint az 1972. év hasonló időszakának adatai... A számok egyértelműen amellett szólnak, hogy még az eddigieknél is szigorúbb balesetvédelmi ellenőrzésekre van szükség. 1969-TÖL: MUNKAVÉDELMI MINŐSÍTÉSEK A SZOT munkavédelmi osztályán dolgozó szakemberek még 1969-ben kezdeményezték, hogy a megyei el) lenőrök a szigorúbb mércét: a munkavédelmi minősítést alkalmazzák a vizsgálatok nyomán. Az SZMT munkavédelmi szakemberéi örömmel fogadták a javaslatot, hiszen jól tudták, hogy minden — ebben az ügyben hozott —, intézkedés a dolgozók sokaságát menti meg a balesetektől. Ezzel a módszerrel tehát eddig a megye jelentősebb ipari, mezőgazdasági es kereskedelmi nagyüzemeinek, vállalatainak', valamint intézményeinek mintegy 70—S0 százalékánál értékelték a gazdasági vezetők munkavédelmi tevékenységét. Az első vizsgálatok elszomorító eredménnyel végződtek. A vállalatok többségénél — elhanyagolt baleset- védelmi állapotokat találtak. Igaz, később, az utóellenőrzések Idején már a kiadott intézkedéseknek megfelelően tevékenykedtek az üzemi balesetelhárítási felelősök. Több vállalatnál, mint például az egri Finomszerél- vénygyárban, munkavédelmi osztályt, a Hevesi, illetve a tS^&ngyös—domoszlói Állami Gazdaságban pedig függetlenített biztonsági megbízotti státuszt hoztak létre ... A szigorú ellenőrzések továbbra is tartanak. Jelenleg a tanácsi költségvetési üzemek, valamint a kisebb vállalatok minősítő vizsgálata folyik. Az első tapasztalatok itt sem a legkedvezőbbek! S AHOL MÉG BAJ_ VAN... Mint Göczö Géza, az SZMT munkavédelmi bizottságának a vezetője elmondotta, az idén eddig lényegesen kevesebb üzemi baleset történt, mint az elmúlt év első felében. Van azonban egy-két olyan terület, ahol még baj van. Ezek közé tartozik például a balesetek kivizsgálásának kérdése. A vizsgálatot a megye vállalatainál, szövetkezeteinél nem egyöntetűen végzik el. A legtöbb helyen csupán a felelősöket keresik — ez is lényeges —, ám elfeledkeznek az okok felkutatásáról és a megelőző intézkedések megtételéről, tehát a további balesetveszély elhárításáról! Sok helyen a jogos kártérítések kifizetését is elutasították ilyen, vagy olyan indokkal . .. ! A munkavédelmi felügyelők megállapítása szerint ezen a téren a MEDOSZ-hoz tartozó vállala toknál, üzemeknél van sok probléma: 1971—72-ben a balesetet szenvedetteknek alig 4,8—6,8 százaléka kapott kártérítést! Jobb az arány az orvos-egészségügyi szakszer vezetnél: 50—70 százalék. Üj problémát jelent az egyre sűrűbbé váló jármű- forgalom miatti balesetnövekedés. A közúton bekövetkezett üzemi balesetek száma az elmúlt évihez képest 7,1 százalékkal lett több. Különösen Hatvanban, valamint a gyöngyösi és a füzesabonyi járás területén állnak ezen a téren rosszul a vállalatok. Ezekért a hiányosságokért és egyéb mulasztásokért az eltelt időszakban öt alkalommal indult büntetőeljárás a felelős vezetők ellen. Az SZMT főfelügyelőjének több alkalommal pedig a legmagasabb — háromezer forintos —, pénzbírsággal kellett sújtania a mulasztókat. 179 esetben viszont az értékes gépeket, berendezéseket kellett leállítaniuk a munka- védelmi felügyelőknek. S ez mind egyetlen célért: a dolgozó ember biztonságáért, egészséges életéért történt. Jogosan? Szilvás István Magyarország immár hagyományos vendégnek számít a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron. Eddig minden alkalommal megjelentek a magyar vállalatok ezen a fontos külkereskedelmi eseményen. Azt talán nem kell áz olvasónak különösen bizonyítani, hogy a két ország milyen jelentős helyet foglal el egymás gazdasági életében. Ha csupán azt a figyelemreméltó ismert tényt eM- lítjük meg, hogy Csehszlovákia Magyarország külkereskedelmében a harmadik, Magyarország Csehszlovákia külkereskedelmében a negyedik helyen áll, mar ez is sokat mond. Az elmondottak alapján érthető, hogy a magyar külkereskedelem megkülönböztetett figyelmet fordít erre a relációra és ezen belül azokra a nemzetközi vásárokra is, amelyek nagy segítséget nyújtanak a két ország közötti külkereskedelmi kapcsolat további szélesítéséhez. A magyar kiállítás tartalmát tekintve egyenletes fejlődést mutat. Ezt bizonyítja egyébként az a tény, hogy a bemutatott magyaf- termékek időről időre osztatlan sikert aratnak. A múlt évi őszi kiállításon például két magyar termék kapott aranyérmet. Közülük az egyik a két ország kooperációjában készülő üvegzománcozott autokláv, a másik pedig a Ko—B1 típusú vízszintes és magassági szögek mérésére szolgáló kód- teodolit. Ez óv tavaszán ugyancsak két magyar terméket jutalmaztak aranyéremmel. Az egyik a nylon-jersey alapanyagra dolgozott grabotan ruházati műbőr, a másik a magyar híradástechnikai ipar legújabb terméke, az RA < 5350 S (2x15 W-os) típusú asztali sztereo rádió volt. Cs 600 MS—36 H típusú varrógép. A körültekintő felkészülésnek azonban nemcsak az aranyérmek a kifejezői. Az egész magyar részvétel a magas műszaki színvonalat tükrözi. A magyar vállalatok úgy szándékozták a bemutatásra kerülő gyártmányokat kiválasztani, hogy a külföldi érdeklődők képet kapjanak legújabb eredményeikről. Ebben az évben 18 magyar vállalat 1160 négyzetméter fedett és 270 négyzetméteres nyitott területet foglal el. A Chemokomplex mélyfúrótömlő maketteket, az Egyesült Izzó autó- és fo- tolámpákat, halogén fényforrásokat, valamint különböző egyenirányítókat, az Elektroimpex ipari televíziós láncokat, diszpécserberendezéseket állít ki. A Gamma Művek nukleáris műszereket, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat tételösszegező... pénztárgépet, szedőírógépet. fénymásoló gépet mutat be. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat mezőgépeknek, a Labor Műszeripari Művek laboratóriumi műszereknek, a Lampart Zománcipari Művek autó- klávoknak és vegyipari berendezéseknek ad helyet. A Nikex mérlegféleségeket, a Pannónia konfekció és mosodaipari gépeket, a Tatabányai Szénbányák környezet- védelem szempontjából fontos víztisztító berendezéseket küld Brnóba. A Techno- impex szerszám- és mű- anyagipari gépeket, a Met- rimpex pedig több mint száz különböző műszert mutat be. A VIDEOTON Rt. kis kategóriájú számítógépekkel és számítástechnikai perifériákkal jelentkezik. Több magyar vállalat, így a Trans- elektro, Chemokomplex, Bu- dávox, Mogürt információs irodával képviselteti magát. A vásár tartama alatt jól felkészült informátorok álinak a külföldi érdeklődők rendelkezésére, akik szívesen adnak részletes tájékoztatást a kiállított magyar ipari termékekről, szolgáltatásokról. (KS) ü • m n • r r Az időjárás éf c szőlők pusztulása AZ ELMÚLT, valamint az idei évben a Népújságban többször jelent meg tájékoztatás az időjárás gyakrabban előforduló és a sokévi átlagtól eltérő rendellenességeiről, így a rendkívül enyhe és csapadékszegény teleinkről is. E cikk keretében ezen szokatlan időjárás egy egészen ritka, káros következményeiről kívánok számot adni. Ez év tavaszán megyénk történelmi borvidékein a szőlőkben az április havi szőlőíakadások és kilombo- sodások idejének elmúltával olyan jelenségekre lettek figyelmesek a szakemberek és gazdák, amelynek előfordulásával ez ideig alig találkoztunk. Feltűnő volt ugyanis az a jelenség, hogy a kilombosodó tőkék közt feltűnő arányban jelentkeztek a határ egyes dűlőiben ki nem fakadt, alva maradt tőkék, amelyek kipusztultnak minősíthetők. Ez a kártétel nemcsak a fiatalkorú, hanem még az idősebb telepítésű tőkéknél is tapasztalható volt. Erről a kártételi jelenségről legutóbb a Népújság július 25-i száma is beszámolt, s annak okát a rendkívüli téli és kora tavaszi csapadékhiányban és hő- ingadozásban látva, eléggé helytálló következtetést vont le. E helytálló megállapítási követve, időjárási adatokkal kívánom alátámasztani a jelentős szőlőtőkepusztulást glőidéző károsodások élettani okait. Az ilyen ki nem fakadt és kiszáraiknak mutatkozó szőlőtőkék gyakori előfordulása előttem, de s>ok szakember előtt is mély meglepődést és tűnődést keltett, mivel tapasztalt szakemberek sem tudtak kezdetben megbízható magyarázatot adni e jelenség valódi okáról. Ismerve azonban az elmúlt tél viszonylag eléggé enyhe lefolyását, komoly fagyikártételre nem gyanakodhattunk, mivel tudjuk azt, hogy a szőlőnövény eléggé télálló növény és csak mínusz 16—18 Celsius fokot meghaladó, tartós fagyok esetében mutatkoznak elfagyások. Akkor is elsősorban a szőlővessző- és rügyállományban, de akikor sem az egész szőlőtőke kipusztulásában. Most pedig az elmúlt télen meteorológiai állomásunk feljegyzései szerint a legkeményebb fagyos napok január 14 és 15-én voltak mínusz 12 és 13 C. Tokokkal, és a többi minimum hőmérséklet zöme is csak 0—10 mínusz C fokok közt ingadozott. SZAKMAI beszélgetések során felmerült az a feltételezés, hogy az előfordult tőkepusztulások gyakorisága nem róható-e a télutói, kora tavaszi nagy hőingadozások terhére. Ennek a feltételezésnek. ha lehet is bizonyos valószínűséget tulajdonítani, végeredményben mint egye.- düli és kizárólagos károkozót nem lehet elfogadni. Az bizonyos, hogy március hó folyamán feljegyzéseim szerint 17 napon volt olyan napi hőingadozás, amikor a napi maximum és minimum hőmérséklet közti különbségek 12—15 C fokot is elértek és általában legtöbbjük a plusz 12 és mínusz 5 C fokok közt mutatkozott. Ezek a hőmérsékleti különbségek március végéig is kihúzódtak. a szőlő fakadása az idén fekvésenként és szőlőfajtánként eléggé eltérően április 12 és 23 között indult meg. Ebben az időben érdemleges "fagyok már nem voltak. A szőlőben — mint a szakemberek és a gazdák tudják — a nedvkeringés már a íakadást megelőzően megindul. Jól ismerjük ezt a márciusi tavaszi metszések csapvégein gyakran megjelenő, úgynevezett könnye- zések jelentségeiből is. Feltételezhető tehát, hogy bizonyos korai, főként csemege szőlőfajtáknál a már megindult nedvkeringés idején az akkor még előforduló mínusz öt és azt meghaladó fagyok okozhattak bizonyos élettani akadályt a szőlő vízszállító szöveteinek működésében. BIZONYOSABB feltételezésekre lehet azonban alapozni akkor, ha figyelembe vesszük az utóbbi két év téli csapadékhozamában mutatkozó rendellenességeket. Ismeretes ugyanis az, hogy a szőlönövény a fejlődéshez szükséges vízmennyiség nagyobb hányadában arra a csapadékmennyiségre támaszkodik, amely a késő őszi, téli és télutói időszakban lehull, vagy eső, vagy hó alakjában. Ez a csapadékmennyiség, mivel őszi csendes esőkből, téli hóolvadásokból származik, csaknem teljes egészében leszivárog a szőlőtőke mélyebben levő gyökérzónájába. ahol a vegetáció megindulásáig ott tárolódik. Viszont 2 vegetáció alatt lehulló csapadékmennyiségekre a szőlőnövény már bizton nem építhet. Mint ismeretes, a hirtelen lehulló csapadék gyox-s el- folyása és a magas hőmérsékleten való elpárolgása miatt annak körülbelül csak egyharmada hatol le a talajba. De ennek zöme sem jut le a gyökérzóna 30—50 centiméter mélységébe, hanem főként a talaj felső rétegeit áztatja át. Így ha e csapadéknak van is a szőlő lombozatára, íürthozamára felszívó és nevelő hatása, mégsem elegendő arra, hogy a gyökérhálózat által felvett vizet és a benne oldott táp- spkat pótolni tudná. A téli csapadékmennyiség, mplyet a szőlő a nyugalmi időszakban november elejétől március végéig vehetünk, az 51) éves adatok átlagában 186 millimétert tesz ki. Mint ismeretes, mind az 1971/72, mind az 1972/73 téli időszak csapadékmennyisége igen csekély volt, mivel az előbbi évben mindössze 102 milliméter, az utóbbi évben pedig 111 milliméter volt. A csapadék- hiány tehát a két év telén 84. illetve 75 millimétert tett ki, azaz a két télen összesein a hiány 159 milliméter. E két év csapadékhiánya tehát nem sokkal kevesebb, mint a sokévi téli csapadékmeny- nyiség egy évre adódó összege. A SZŐLŐ gyökérzónájában tehát a szükséges téli csapadékmennyiség hiányzott, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ezen években a kiszórt szerves és szervetlen trágyám er>ny iségek jelentős hányada sem tudódhatott fel a csekély talajnedvességben, amit a szőlő gyökérhálózata a szőlő vegetatív szervei felé szállíthatott volna. De figyelembe kell venni még azt a körülményt is. hogy még ez az elégtelen talajnedvesség {S0JT1 állott t-sljss- $y>ggy)yi- ben a íiyökérael rendelkezésére, mivel a talajvíznek egy bizonyos hányadát a talajszemcsék holt víz formájában megkötik. Ez a természetellenes állapot minden bizonnyal erősen, igénybe vehette az intenzíven művelt ültetvényeket. A szőlőtőkék egyedi erőállapota már az ültetés idejétől kezdődően sem egyenlő. Fejlődési megindulásuk, gyök érte j lettségü k tekinteté- ben az átlagfejlettségtől mindig adódnak elmaradot- tabbak. Azonkívül egyes fajták talajnedvesség és a télutói fagyok és hőingadozások iránti érzékenysége is eltérő. (Például csemegeszőlők, Medoc noir. muskotály fajták stb.) A tőkepusztulásnak elsődlegesen ezen tőke- egyedek vannak kitéve. Az idei tavasz egyes relációkban mutatkozó tőkepusztu- lásainak tehát alapvető okát elsősorban a két téli évad szokatlanul nagy csapadék- hiányában kell keresnünk. A KAROKHOZ hozzájárulhattak a télutóban a fagyokkal párosult nagymérvű hőingadozások is, amelyek a szőlő tavaszi nedvkeringésének megindulása táján adódhattak. Ilyen formán tehát az idei szőlőpusztulások Időjárás okozta károso- dási okait feltehetően komplex fiziológiai tényezők együttes kedvezőtlen előfordulásának lehet tulajdonítani, amely a tőkeegyedek különböző erőállapotbeli és fajtabéli érzékenységétől függően szelektáltan végezte kártevő hatását. A kártevésben azonban elsődlegesen a holt idényben adódó nagymérvű csapadékhiányt lehet elmarasztalni, mint fő okozati tényezőt. Dr. I’só Andor . SlPfíBLfOil. 1973. augusztus 3L, pcntclt
