Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

I 'szerda esti külpolitikai kommentárunk

I \

j Új kormány Chilében

| A VILÁG natív hírügynökségei gyorshírben ismertetik a legújabb chilei kabinet összetételét. A leg- jabbéi. mondjuk, mert ebben a nagy társadalmi-politikai feszültségektől vibráló latin-amerikai országban bizony gyorsan követik egymást a kormányok. Hogy miért V Mert dr. Salvador Allende köztársasági elnök és munkatársai erőfeszítései jelenleg egy legfőbb cél felé irányulnak. . úgy megmenteni az alkotmányos változások vívmányait, hogy az országban ne törjön ki a polgárháború, ne szólaljanak meg tömegméretekben a fegyverek.

Természetesen a jobboldali ellenzék ennek éppen az ellenkezőjét szerelné, a reakció ezúttal is a zavarosban halászva véli megtalálni a számára kedvező Igiutat. Egy olyan helyzetben, amikor mind több szó esik fegyverekről, nem lehet közömbös, milyen magatartást tanúsít a fegyverek elsőszámú gazdája, a chilei hadsereg. Eddig ez a magatartás — egyes sza- kadár egységektől eltekintve —. lojális, az alkotmányhoz és a köztársasági elnökhöz hú volt.

EZÉRT VONT BE katonákat az államfő néhány héttel ezelőtt első, úgynevezett nemzetbiztonsági kabinetjébe. Ezt. a haladás valamennyi chilei híve helyeselte, a reakció viszont érthető dühvei fogadta. És mivel a kormányalakítás a politikai küzdelmek egyik fontos formája, a jobboldal győzelmet ünnepelt a minap, amikor a katonák távoztak .a Népi Egység kormányából. Nos, most visszajöttek, illetve újak jöttek. Tábornok a bányaügyi, a földművelésügyi, a közmunka- és szállítási miniszter.

Ennek jelentőségét aligha kell hangsúlyoznunk. Az ellenzék szeretné megbénítani a rézbányákat, amelyekből az ország jövedelmének nyolcvan százaléka származik, szeretné megakadályozni a továbblépés egyik fő feltételét, a földreformot és igyekszik elérni, hogy a teherfuvarozók „a végsőkig” kitartsanak kormányellenes akcióikban. Nos, dolgukat lényegesen megnehezíti, ha ezeknek a tárcáknak az élén katonák állnak.

AMI CHILÉBEN történik, élet-halál harc. „Olyan forradalmi átalakulást képviselnek — jelentette ki most Allende —, amelyet nem tartóztathat fel a terror, a fasiszta fenyegetés.

Növekvő szolidaritás a chilei néppel

SANTIAGO:

A santiagói dolgozók kedd esti, százezer fős tömegtüntetését a chilei dolgozók egységes központja (CUT) elnevezésű szakszervezeti központ szervezte meg. A megmozduláson maga Allende is részt vett.

Rolando Calderon, a CUT egyik vezetője beszédében rámutatott, hogy Chilében jelenleg igen bonyolult a politikai helyzet. A reakció bármi áron meg akarja dönteni az alkotmányos kormányt, s e cél elérése érdekében sztrájkokat provokál és országszerte terrorakciókat szervez. Arra törekszik, hogy a hadsereget elszigetelje a néptől. Allende elnöktől politikájának felülvizsgálását követeli. ,.Mi nem akarunk incidenseket, de a dolgozók és Chile egész népe fellépnek a fasizmus ellen. A nép és a munkásosztály erősebb a reakciónál” — hangsúlyozta beszédében Calderon.

1

Az ANSA olasz hírügynökség értesülése szerint Humberto Magliochetti tábornok, közmunka- és szállításügyi miniszter folytatja megbeszéléseit a magánfuvarozók képviselőivel.

Közben a chilei reakciós lapok rémhírek terjesztésével élezik az amúgyis feszült helyzetet. Szerdán például olyan híresztelések láttak napvilágot, hogy fővárosi tudományos laboratóriumokból ismeretlen tettesek olyan baktériumtenyészeteket loptak el, amelyek tuberkulózishoz hasonló betegség tér jesztésére alkalmasak. A íól- értelsültségükkel dicsekvő lapok tudni vélik hogy’ a tettesek az ellopott baklé- riumtenyészeleket a főváros különböző stratégiai fontosságú helyein kívánják elhelyezni. 1

Közben világszerte tovább szélesedik a Chilével való szolidaritási mozgalom is. A Costa Rica-i népi élcsapat párt elnevezésű kommunista párt az egész országban nagygyűléseket szervezett a Chilével való szolidaritás jegyében. Szolidaritásáról biztosította a chilei nép harcát Argentina egyik legnagyobb diákszervezete is.

Indiai—'

pakisztáni

megállapodás

Aziz Ahmed pakisztáni és Haksar indiai küldöttségvezető aláírta az 1971-ben foglyulejtett 90 000 pakisztáni katona szabadonbocsálásáról hozott megállapodást.

(Népújság-telcfoto — AP—MTI—KS)

A Kínai Kommunista Párt X. kongresszusa

Pekingben augusztus 24— 28. között megtartotta X. kongresszusát a Kínai Kommunista Párt.

A kongresszus első napirendi pontjaként Csop En- laj ismertette a KKP Központi Bizottságának politikai beszámolóját. Ezután — második napirendi pontként — Vang Hung-Ven terjesztette be a KKP KB-nak a párt szervezeti szabályzata felülvizsgálásáról szóló jeA NEMZETKÖZI kapcsolatokban kibontakozó kedvező változások anyagi alapja az erőviszonyoknak az az eltolódása, amely a szocialista és kapitalista világ között, ezen belül pedig ia Szovjetunió és az Egyesült Államok között lezajlik, s amely végső elemzésképpen a vezető tőkés hatalmakat egy józanabb, reálisabb külpolitikai irányvonal felé szorítja.

Különös módon mindez olyan körülmények között jött létre, amikor a világ lé- lekszámra legnagyobb országának, Kínának a politikája voltaképpen hátba támadja a szocialista közösség külpolitikai irányvonalát.

A szovjet politika természetesen tisztában van azzal, hogy a nemzetközi osztály- harcban még nagyobb szabású eredményeket lehetne elérni a szovjet.—kínai viszony rendezésével. Joggal írja azonban a nagy tekintélyű szovjet külpolitikai folyóirat, a Mezsdunarodnaja Zsizny legutóbbi számának tanulmánya: „Kína vezetői egyik konstruktív javaslatot a másik után utasították el, a meglévő nézetkülönbségek élesítésére törekedtek és új akadályokat emeltek a kapcsolatok megjavításának útjába”.

Amikor tehát a jelenlegi kínai külpolitika alapvonásainak feltárására törekszünk — egyértelműen a szovjetel- len°sséget kell a külpolitika vezérelvének nyilvánítani. Brezsnyev. az SZKP főtitkára a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóján mondott beszédében ezt így foglalta ősszel „Jelenleg a kínai vezetők minden nagyobb nemA kínai külpolitika ösvényein

I. Középpontban: a szovjetellenesség

3ü0'íJ. augusztus 39., csütörtök

setközi kérdést abból a szempontból közelítenek meg, hogy miképpen lehet a lehető legnagyobb kárt okozni a Szovjetuniónak és a szocialista közösségnek”.

TERMESZETSZERUEN felvetődik a kérdés, hogy miért bontakoztatta ki az 195r)-es évek vége óta fokozatosan a pekingi vezetés ezt a politikai vonalat.

I. Alekszejev, a kínai problémák egyik szovjet szakértője legutóbbi tanulmányában azt írja, hogy „a magyarázat: a pekingi vezeték szerint a Szovjetunió és más szocialista országok a kínai soviniszta, nagyhatalrni, hegemóniára törő politika legfőbb akadályai. Ez az oka annak, hogy a maoisták eredetileg ideológiai és párton belüli ellentétekre hivatkoztak. Ezt követően azonban lépésről lépésre kiterjesztették az ellentmondások körét és ma már erőfeszítéseik középpontjában az áll, hogy állami szinten töreked jenen konfliktusra Kína és a Szovjetunió között”.

Ezt az elemzést egyébként messzemenően alátámasztja a kínai vezetés ún. „munkás- mozgalmi” tevékenysége is A szovjet tanulmány által említett első szakaszban még a kínai külpolitika szerves része volt, hogy igyekeztek maoista szakadárpá- - tokat létrehozni, mindenekelőtt a legfontosabb tőkés országokban. Ez a törekvés az események tanúsága szerint nem járt sikerrel: az úgynevezett maoista ,pártok” nv~- denütt lényeges tömegbefo- lyás nélküli csoportocskák maradtak, amelyek más, általában trockista ,,ihletésű”

szélsőbaloldali csoportokkal is harcban állottak. A kínai külpolitika új szakaszában részben e kudarc miatt, részben pedig a szov- jetellenesség középpontba állítása és a tőkés országokkal létesített szélesebb kapcsolatok miatt ez a fajta sza- kadár tevékenység viszonylagosan veszített jelentőségéből. (Sőt: Csou En-laj

egyik legutóbbi nyilatkozata már a lehető legélesebben elítélte a különböző maoista csoportok tevékenységét és határolta el a kínai politikát ezektől a csoportoktól.)

A SZAKADAR tevékenység ebben az új szakaszban — híven ahhoz, hogy a szov- jetellenesség abszolút elsőséget kapott a kínai külpolitikában — a szocialista tábor egységének megbontására irányuló törekvésekben fejeződik ki. Rendkívül sokat mondó fogalmazásban fejti ezt ki a Mezsriunarod- naja Zsizny idézett tanulmánya: „A maoista vezelzs fő célja, hogy szembefordítsa egymással a szocialista országokat... Ennek a célnak a szolgálatában a kacérkodás, a hízelgés és a zsarolás módszereit alkalmazza, nemrégiben a kínai vezetés nagylelkűen úgy döntött, hogy Kína és Albánia mellett más országokat is hajlandó szocialista országnak tekinteni. .. ”

Természetszerűen a szov- jetellenesség legdurvább és a kínai hatalmi célokat legvilágosabban leleplező meg- ny”-ránulása a Szovjetunióval szern'ic-’ támasztott kínai területi követelés. Legutóbb 1973 márciusában a Zsenmin

Zsipao provokatív cikket közölt arról, hogy a szovjet Távol-Kelet milyen városainak kell „visszanyerniük kínai nevüket”, s ebből az alkalomból a maoisták újra hangoztatták igényüket az Amur folyótól északra és az Usz- szuritól keletre fekvő területekre. Mindezt annak ellenére tették, hogy a Szovjetunió vezetői több ízben kimutai ták ezeknek a kínai követeléseknek az abszurditását, hangsúlyozták. hogy nincs „területi kérdés” a két or szág között — ami pedig a kisebb helyi jelentőségű határkiigazításokat illeü, azok nak a rendezésére immár évek óta szovjet küldöttség tartózkodik Pekingben. Ennek a munkáiét azenban a kínai kormány következetesen szabotálja.

Végső elemzésképpen tehát — mint Alekszejev tanulmánya fogalmazza — ,,a kínai vezetés egész politikáját. átitatja a világ-hegemóniára való törekvés" A szov- jetellenesség azért került kínai politika előterébe, mert a Szovjetunió és a szociális ta országok ereje, nemzetközi befolyása és politikán a leg nagyobb akadály az ilyen törekvések útjában. Az ..ideológiai" okokra való hivatkozás Peking részéről nem egyéb, mint az említett törekvések takarója.

AZ A TÉNY, hogy Peking politikájának középpontjában a szovjetellenesség és a szocialista közösség elleni aknamunka került — tevmsze- tesen változásokat tett szükségessé Pekingnek a világ más részeivel fenntartott külpolitikai kapcsolat-libán is.

......... (—i —e)

lenlését és ismertette a kon gr ess/ussal a KKP új szervezeti szabályzatának tervezetét.

A vita során a kongresz- szus résztvevői elítélték Lin Piao egykori honvédelmi minisztert és csoportját. Mint az Üj-Kína hírügynökség jelentése megállapítja, a küldöttek határozottan támogatták a KKP Központi Bizottságának azt a határozatát, amelynek értelmében Lin Piaót, „a burzsoá karrieristát, összeesküvőt, kétkulacsos ellenforradalmárt, renegátot és hazaárulót” kizárták a pártból. Ugyancsak a pártból való kizárás sorsára jutott Csen Po-ta. a Lin Piao- féle csoport egyik vezető tagja.

A kongresszus 1249 küldötte augusztus 28-án egyhangúlag elfogadta a Központi Bizottság politikai beszámolóját és a párt szervezeti szabályzatának felülvizsgálásáról szóló jelentést, majd a küldöttek elfogadták a KKP új szervezeti szabályzatát.

BEJRUT:

Kurt Waldheim ENSZ-fő- tű kar szerdán. közel-keleti kőrútjának második állomásán ' Bejrutban találkozott Fuad Naffah libanoni külügyminiszterrel. A tervek szerint a nap folyamán a világszervezet vezetője tárgyal Fragié köztársasági elnökkel is.

Lioanonból Waldheim Izraelbe utarik. közben rövid időre megáll Ciprus szigetén is. . \

SAN CLEMENTE:

Emory C. Swank, aki három évig volt a:: Egyesült Államok Phnom Penh-i nagykövete, távozik tisztéből —. közülié Gerald L. Warred, a Fehér Ház szóvivője.

Bár a szóvivő „rutinjellegű személycserének” tüntette fel Swank távozását Phnom Penh-ből. diplomáciái körök lehetségesnek tartják, hogy a nagykövet leváltását Sziltanuk, a kambodzsai nemzeti egységfront elnöke hazatérév • sének „előjátéka”. > Swank ugyanis akkor vette át tisztségét. amikor dz Egye-uif Államok — Szthanuk államcsínnyel történt megdöntése után — diplomáciai kapcsolatokat létesített, a Lón Nol- rezsimmel.

MEXIKÓVÁROS:

Az ország történetében eddig legsúlyosabb kedden hajnalban történt, mexikói földrengés; amely hat perei tartott. a hivatalos adatok szerint eddig 924 ember életét követelte. Több mint 2000 sebesültet ástak ki a romok alól.

Az otthontalanná vált emberek tízezrei a szabadban töltötték a szerdára virradó éjszakát. A legsúlyosabb karok a földrengés epicentrumában, a 15 000 lakosú Ciudad Serdan városiján keletkeztek. ahol 150 ember lelte halálát. A. hazak legalább 00 százaléka romba dőlt.

STOCKHOLM: ,'.Ao

Szerdán vádat emeltek az ellen a két gengszter ellen, akik hat napig egy stockholmi bank páncéltermében bezárkózva tartottak túszként négy személyt. A hivatalos közlemény szerint rablással és emberrablással vádolják őket. A rendőrség most folytat vizsgálatot arról, hogy a banditák egyike nem erőszakoskodott-e a túszként fogva tartott három bankt>sztvise- lőnő valamelyikével. Ennek a feltevésnek ellentmondani látszik az egyik túsz nyilatkozata, am.ely szerint két fegyveres férfi „egy ujjal sem ért” hozzájuk.

A kedden este gázzal elkábított és ellenállás nélkül foglyul ejtett bűnözők szerdán megjelentek az ügyüket tárgyaló bíróság előtt. Még kórházban tartózkodó túszaikat tanúként idézik meg. .

Franciaországban növekszik a szociális feszültség

Marchais sajtóértekezlete

PÁRIZS: (MTI)

Georges Marchais. az FKP főtitkára szerdán délelőtt az FKP központjában tartott sajtóértekezletén rámutatott arra, hogy a belpolitikai helyzetre — az őszi politikai évad kezdetén — a nö- vekvő szociális feszültség nyomja rá bélyegét. Az inflációs folyamat — a kormány korábbi ígérgetései ellenére — egyre gyorsul. A közszükségleti cikkek ára minden eddigi ütemet meghaladó mértékben emelkedik és a kormán} maga is elősegíti ezt a folyamatot a közszolgáltatások dijainak állandó emelésével. A bérek messze elmaradtak az áremelkedések üteme mögött. Súlyosbítja a helyzetet, hogy növekszik a munkanélküliség is. A Lip-gyár dolgozóinak esete nem egyedülálló, országszerte sok üzemben folynak munkáaei- bocbátáüolfc _ .........

— így tehát a jelenlegi helyzetet a dolgozók növekvő elégedetlensége és a fokozódó . létbizonytalanság jellemzi — hangsúlyozta Marchais De a helyzet fontos eleme az is, hogy megnövekedett a munkásosztály harci készsége. A dolgozók harca az elkövetkező hetekben fokozódni és szélesedni fog.

Marchais a .továbbiakban kiemelle. a szeptember végén tartandó járási választások politikai jelentőségét és hangsűlvozta. hogy az FKP fontos politikai erőpróbának tekinti ezeket a választásokat. A párt bízik abban, hogy a választók — akiknek 48 százaléka a márciusi parlamenti választáson a baloldal közös programja mögött sorakozott fel — most is tám-wa‘ni fogják a baloldali pl ' okát és kifejezésre juttatják: egyre több francia látja a baloldal ka-’ zös programjaoan az ország jövőjének biztató zálogát.