Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-23 / 196. szám
Érzékeny műszer \ II kereskedelem és a vendéglátóipar holnapja Heves megyében Eger kiemelt helyen tűnik, hogy Egert sem mint üdülőkörzetet, sem mint idegenforgalmi centrumot, sem mint egy nagyobb régió központját nem, vagy alig ismerik el, legalábbis ami az áruellátás, a kereskedelem és vendéglátóipari fejlesztés eddigi koncepcióit illeti. A másik és ez sem lebecsülendő ok, hogy a fejlesztés erői dekoncentráltak, sok kis területű üzletet hoztak létre, külön-külön a szövetkezetek, a vendéglátóipari vállalatok, a kiskereskedelmi cégek. Igaz. hogy gyakran objektív okok miatt a kereskedelem például kénytelen volt megalkudni és olyan helyeken is a kedves vevő rendelkezésére állni, ahol a mai fogalmaink szerinti kereskedelmi kulturáltságnak a nyomait is csak jó szándékkal lehetne felfedezni. Ám hadd tegyük hozzá azt Is, hogy mindezeken túl és mindezek mellett a kereskedelem dolgozóinak egy része is, vezetők, beosztottak egyaránt még akkor is szívesen hivatkoznak objektív okokra, amikor az voltaképpen csak üres kifogás. Számos más problémát is fel lehetne még sorolni, amely a kétségtelen fejlődés ellenére jelentős gondokat okoz, de tálán még csak azt: említsük meg, hogy a városok és a nagyobb települések perifériáinak ellátása és az egész megye szálloda- gondjai nem kevésbé feszítő erőt jelentenek a továbbfejlődést illetően. Igen: a továbbfejlődés? A végrehajtó bizottság tagjai a már említett ülésükön valahogy úgy foglaltak állást, hogy azoknak a koncepcióknak megvalósulása esetén —, amelyeket megvitattak és jóváhagytak és amelyek optimális formában kívánják szolgálni a megye lakosságát és idegenforgalmát — elsősorban Egerre nem lehet néhány esztendő mútva ráismerni. A megye székhelyen például a kereskedelmi hálózat 12 ezer négyzetméterrel növekszik az elkövetkezendő két-három esztendő folyamán. Ez fele a jelenlegi egész elárusítóterületnek! Felépül — a következő év első negyedében átadásra kerül a kegyetlenül hosszú huzavona után mégiscsak tető alá kerülő Centrum Áruház, valamint a szövetkezeti áruház is. A tervek szerint rövidesen jóváhagyjál: az elképzeléseket és hozzákezdenek a megye legnagyobb és legszebb lak- berendezési áruházának felépítéséhez és egy korszerű önkiszolgáló étterem létesítéséhez. Nem kell sok idő és a belvárosban modern és nagy területű cipőáruház létesül a volt papírraktár helyén. Az Idegenforgalmi Hivatal 80 férőhelyes motel kialakítását tervezi Egerben, rövidesen hozzákezdenek az ország egyik új és vonzó táján. a Mátrában épülő szállodához is. Naiv dolog lenne azt hinni, hogy bármilyen ütemű fejlesztés, bármennyi pénz is elegendő lenne althoz, hogy megelőzzék a lakosság igényének növekedését —, amelyre persze szükségsincs. Arra sem szabad még gondolni, hogy g;zzél az igénynövekedéssel állandóan és egyenletesen lépést tadna még tartani akár a kereskedelem, akár a vendéglátóipar. Egy azonban kétség- - €elen és ez rendkívül biztató; ' Mindkét ágazat fejlődésének további tervezett üteme azt ■>; látszik igazolni, hogy a legfontosabb területeken a lemaradásunkat behozzuk, és legalábbis felzárkózunk az ■igényekhez. Az igényekhez, amelyeket e két „műszer” eddig is meglehetős pontossággal mért, de mínusz előjellel; bízunk benne, hogy a pontos mérés meghozza a pozitív előjelet is. j Gyurkó Géza Tanácsot ad a jogász a joghoz Kevesen - soMélét ? Melyik az a műszer, amely napról napra, sőt némi túlzással, óráról órára is képes mérni a lakosság hangulatát? A kereskedők arra esküsznek, hogy ez a műszer nem más, mint a kereskedelem. A vendéglátó- ipari szakemberek természetesen saját területük „érzékenységére” tesznek hitet. Ügy véljük: mindkettőjüknek igazük van. Mert vitán felül áll, hogy Heves megyében is a kereskedelem, a vendéglátóipar az, amely állandó és közvetlen kapcsolatban áll a lakossággal, -minden eredménye azonnal tvisszatükröződik a közvéleményben, s minden megtorpanása, visszaesése jogos mérgelődést vált ki a vásárlók, a vendégek soraiból. Nem véletlen, hogy Heves megye e két nagy „szektorával” közösen és kiemelkedően foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén, hiszen ha igaz, hogy mindkét ágazat fontos.,, műszer, akkor különösen érzékenyen reagál a nagy idegenforgalmú Heves megye, ezen belül Eger gondjaira. Nem volna helyes, ha azt állítanánk, hogy az elmúlt egynéhány esztendő alatt mind a kereskedelem, mind a vendéglátás területén ne történt volna előrelépés Heves megyében, ezen belül a megyeszékhelyen. Egerben, Gyöngyösön, Hevesen, Gyöngyössolymoson, Füzesabonyban. Pétervásárán — hogy csak néhányat említsünk — milliós nagyságrendben épültek élelmiszerboltok, és nehéz volna felsorolni is az egyéb vegyesboltok. bútorüzletek, vendéglők, bisztrók számát. Még azt is hozzátehetjük, hogy az elképzeléseknek megfelelően a kereskedelemben is, de a vendéglátóiparban is településenként és differenciált módon történt a hálózat- fejlesztés. S ha még ehhez hozzávesszük, hogy az elképzeléseknek megfelelően a kiskereskedelemben a bővülés üteme megközelítette a forgalom fejlődésének ötven százalékát — akkor aligha lenne okunk és jogunk le- kicsinylőleg szólni a megyében, ezen belül a megyeszékhelyen .végbement fejlődésről. Rögtön hozzá kell azonban tenni, hogy ez a fejlődés még így is csak kezdeti, a dinamikusan növekvő igényektől messze elmarad — a fogyasztási szövetkezetek vonalán az utóbbi időkben üzletpolitikai koncepciójában is hibás —, hiába nyílnak új üzletek, vendéglátóipari egységek, hovatovább immáron tűrhetetlenné válik elsősorban Egerben a zsúfoltság, az áruválaszték hiánya. Mi ennek az oka? Az okok itt is természetesen összetettek. Aligha lehetne kijelenteni, hogy az egyik, vagy a másik az, amelyik a fő bűnös jelenlegi gondjainkban. Mégis e sorok írója úgy érzi. hogy első helyre azt a hibás szemléletet kell tenni, amely Heves megye és ezen belül Eger szerepét és jellegét nem mérte fel még kellően. Nem kívánunk itt statisztikai adatokat felhozni, de Eger idegenforgalma évi nagyságrendben — belföldi és külföldi __ millióval mérhető e sak. Eger hangulata, a vár, az a tény, hogy az ősi város a Bükk kapuja, hogy vize világhírű, hogy a város báróid: jellege vonzó, rendkívül nagy átmenő idegenforgalmat jelent a város számára, de nem lekicsinylen- dő a hosszabb időt itt, vagy a közvetlen környéken üdülők száma sem. A hajdan volt papi városból önmaga létében is egy félszázezres nagyságrendű ipari város lett, hallatlan nagy kulturális vonzerővel, s mint regionális központ százezres nagyságrendnél is nagyobb anglomerátummal. Mindezek ellenére úgy Hogyan lehet jobban gazdálkodni, mit kell tenni a nagyobb nyereség érdekében? Erről manapság elég gyakran esik szó, hiszen a termelékenység javítása, a műszaki fejlesztés, a tartalékok feltárása az elsőrendű feladatok közé tartozik. Ezek mellett azonban sok helyen gyakori gond még az is: egyáltalán mivel foglalkozzanak. Gazdaságtalanul termelő, rosszul szervezett, irányított részlegek, kirendeltségek, műhelyek bizony elég szép számmal akadnak egy- egy vállalat, szövetkezet nyakán megyénkben is. A profil megtisztítása egyaránt érdeke minden gazdálkodó egységnek, ez nyilvánvaló; erre a szabályozók hatásaiból előbb-utóbb azok is rájönnek, akik a „vállalkozások” hívei. Három ipari szövetkezet gondjaival, elképzeléseivel ismerkedtünk a profil témájában. Hasonló adottságúak, hasonlítanak egymásra helyzetükben is: a gazdaságos profil végleges kialakítása számukra létkérdés. Lakás és bababútor A Recski Lakásépítő Szövetkezet — nevében is ott szerepel — kislakásépítésre, felújításra, karbantartásra alakították; régi, a környéken megbecsült iparosok társultak egymással. Az alig száz szövetkezeti tag azonban különböző településeken lakik, és így elszórtan egy sor részleget alakítottak ki. Az utóbbi időben némileg csökkent a lakásépítésre szóló megbízás és némi zavar is keletkezett a gazdálkodásban, az 1971. évi bértúllépés adója még az idei nyereség túlnyomó részét is elviszi. Nézzük, mivel foglalkoznak pillanatnyilag: 92 emberből 57-en építőiparosok- a többiek villanymotorokat tekercselnek, ládákat- gyártanak, az asztalosrészleg pedig óvodai gyermekbútorokat készít. — Az építőiparral nem könnyű most a helyzetünk — mondta beszélgetésünkkor Kovács Elemér főkönyvelő. — Túlságosan is óvatosak voltunk az év elején és minden munkát, ami csak jött elvállaltunk. Féltünk, hogy nem lesz mit csinálni, smcst aztán dolgozunk olyan távolságokban is, ahová felvonulni többe kerül, mint ameny- nyit felszámolhatunk. Azóta persze adódtak közelebbi munkák is, de azokat már nem mind tudjuk elvállalni. A részlegeink rosszul felszereltek, pénzügyi helyzetünk sem engedi a fejlesztést, s az igazság az. hogy szakemberünk sincs elég a sokféle tevékenység irányításához. — Bababútor? Megmondom őszintén, én nem nagyon örülök neki — vélekedett Párizs Imre műszaki vezető. — Az alacsony termelékenység miatt alig hoz valami hasznot, de muszáj csinálnunk, mert a szövetkezeti tagokat foglalkoztatni kell. Különben régi, jó iparosemberek végzik a munkát, nagyon szépen dolgoznak. A terveinkben a melléküzem- ágak visszaszorítása szerepel, helyettük az építőipart akarjuk teljessé tenni: festő, villanyszerelő, bádogos részlegeket alakítunk ki. Szeretnénk tiszta lappal indulni; az idén már rendezzük a tartozásunkat. Kizárólag szolgáltatás A gyöngyösi Fodrász és Fényképé« Sapvejkezet alig Nagybátony új üzeme 351 millió forintos költséggel épült fel a „FÜTÖ- BER” új üzeme Nagybátony- ban. Az épületgépészeti termékeket gyártó vállalatnál hydroforokat, boylereket. hő- kicserélőket, ventillátorokat készítenek. Nógrád megye legújabb ipari létesítményét alkotmányunk ünnepe tiszteletére adták át rendeltetésének. (MTI-foto: Bajkor József felvétele h vasutas gyermekek tanításáról A MÁV-doIgozók gyermekeinek neveléséről, tanításáról országos értekezlet kezdődött szerdán Kaposvárott a MÁV-nevelőotthonban. Az ország hat MÁV-nevelőott- honánák mintegy száz nevelőintézeti tanára és nevelője vesz részt a munkaértekezleten, amelynek feladata értékelni az elmúlt tanév eredményeit és meghatározni az «j tanév célkitűzéseit. egy hónapja nevet változtatott: Szolgáltató Ipari Szövetkezet felirat került a cégtáblára. Az elnök, Bokros László, egész sor új dologról számolt be: — Kétszázan dolgoznák a szövetkezetben. A környék minden községében fodrász- üzletet tartunk fenn, s rá kellett jönnünk, nagyon hamar bajba jutunk, ha csak ezzel akarunk foglalkozni. Első változtatásként kiadtuk gebinbe az üzleteket, a fenntartás gondja már nem a miénk. Aztán elkezdtünk másfelé tapogatózni, takarítóbrigádöt alakítottunk, szerződtünk takarításra közüle- tekkel, lakossággal egyaránt. Arról is szó esett már. hogy el kellene vállalni a lakásátadások előtti takarítási munkákat Kizárólag szolgáltatással akarunk foglalkozni, de olyan fejlesztés útján, hogy az kifizetődő legyen. Van boy-szolgálatunk és szívesen foglalkoznánk órajavítással, esetleg textiltisztítással is. Miért van annak akadálya, hogy átvegyünk olyan profilokat, amelyek más cégeknek csak terhet jelentenek ? — A nevünket különben többek között azért is változtattuk meg, mert kicsit furcsán nézett ki a hirdetésben: Fodrász és Fényképész Szövetkezet parkettcsiszolást vállal... Bérmunka a BlBh-nak Az egercsehi Építő és Karbantartó Szövetkezet asztalosüzemet alakított ki Eger- bocson. Ellátva a szükség «érinti gépekkel, létszámSok embernek okozott gondot — és okoz ma is —, bosszúságot, felesleges idő- és energiapocsékolást a törvények, a jogszabályok ismeretének ' hiánya. Sok-sok huzavona, hercehurca, fülemüleper és az ezekkel járó idegesség elkerülhető, ha az állampolgár tisztában van jogaival, ha élni tud törvényadta, jogalkotta igazával. Ezt igyekszik elősegíteni, a paragrafusok és jogszabályok között eligazítani megyénk állampolgárait a megyei tanács, immár több mint másfél éve. 1972. január hónapjától ugyanis új kezdeményezésként vezették be megyénk területén a jogi tanácsadást. A cél az volt, hogy a községekben bővítsék az állampolgárok jogszabályismeretét, hogy egyes kisebb ügyekben is jogi véleménnyel, tájékoztatással szolgáljanak. Ennek érdekében a megyei jogásszövetséggel egyetértésben, a jogi tanácsadás közreműködőiként felkérték a megye bíráit, ügyészeit, ügyvédeit és a tanácsi jogászdolgozókat. Az érintett községi tanácselnököktől pedig azt kérték, hogy hozzák a mai. Az alig hetven tagú ktsz termelési értékéned; negyedét ez az egyetlen üzem adja. Ahogy Sütő László főkönyvelő elmondta, a Budapesti Bútoripari Vállalat nagyon jó partnernek bizonyult, kárpitrámákat készítenek nekik, s még az idén megbízást kapnak egy újabb munkafolyamat elvégzésére is. Nincs raktárkészlet, gyorsan forog a pénz. az anyagot is a pesti cég biztosítja. Az építésnél szintén egy jó partner, az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság a fő megrendelő. Felújításokat, karbantartásokat végeznek, a kislakásépítésben pedig az igény szerint segítenek egy- egy-' családnak. A rokonság kalákában segédmunkás, ők meg kőműveseket. ácsokat adnak. Eljutnak Mikóíalvára, Ostorosra, Egerbe is. Mást nem csinálnak. Különösebb bővítést, gyarapodást nem terveznek, nincs is rá szükség. Termelésük, nyereségük nagyjából kiegyensúlyozott, s amíg a régi iparosgárda dolgozik, ez a profil megélhetést nyújt a dolgozóknak. Esetenként gépeket tudnak vásárolni: az idén is felülvizsgálják a gépparkjukat. + Alaposan fel kell mérni az igényeket, jól kell ismerni a lehetőségeket. A kalandos vállalkozásoknál; előbb- utóbb rossz vége van; az említett szövetkezetek nem tartoznak az ilyenek közé, viszont náluk is élő tanulság, hogy csal; a fegyelmezett lakosság tudomására, szervezzék a tanácsadásokat. Azóta 12 bíró, öt ügyész, tíz ügyvédi munkaközösségi tag és 13 államigazgatási jogász látja el — általában negyedévenként egy alkalommal —, negyven községben a tanácsadást. Az ingyenes jogi tanácsadásnak a gyakorlatban két formája alakult ki. Az egyik uz egyéni tanácsadás, amelynél annak időpontját és helyét a lakosság tudomására hozzák, s akiknek jogi problémája volt, vagy van, a fogadónapokon megjelenik, ahol tanácsot kérhet és kaphat. Ezeket a tanácsadásokat főként a kisebb, a városoktól, járási székhelytől távolabb eső községekben igénylik és a legkülönbözőbb jogi problémákkal keresik fel a tanácsadókat. (A legtöbben nyugdíj, járadék, tulajdonjog-rendezés, tartási szerződés, birtokháborítási, hagyatéki ügyben fordultak felvilágosításért, tanácsért.) Az ingyenes jogi tanácsadásnak másik formájaként azt alkalmazták, hogy megfelelő előkészítés után jogpropaganda-előadás keretében nyújtottak tanácsadást. - Itt a legfontosabb jogszabályokról adott tájékoztatás után egyéni, egyben közérdeklődést is igénylő problémák megvitatására is sor került. Az ilyen formában megszervezett tanácsadás iránt nagyobb — esetenként 40— 45 fős — érdeklődés nyilvánult meg, s ez — úgy tűnik —, jobban szolgálta az állampolgárok jogi tájékozottságának bővítését, és a tanácsi szervek munkájának segítését. Azzal is, hogy a résztvevők véleménye lehetővé tette a jogalkalmazás társadalmi hatásának elemzését is. Az Elnöki Tanács határozatában a jogjolitikai elvek változatlan követelményeként jelölte meg azt, hogy jogalkalmazásban maradéktalanul érvényesüljön a szó-: cialista törvényesség. A törvényesség megszilárdításának pedig jelentős eszköze a törvénysértések megelőzé- ,• se, az állampolgároknak a törvény tiszteletére való nevelése és a jogszabályok önkéntes követése. Ennek egyik feltétele a jogszabályoknak a lakossággal történő megismertetése. A kísérleti jelleggel bevezetett ingyenes jogi tanácsadás immár másfél éves tapasztalatai a kezdeményezés hasznosságát igazolják, s ezért elismerés illeti az abban közreműködőket. Az ő segítségükkel és a lakosság érdeklődésének fokozásával minden feltétel adott ahhoz, hogy a jogi ismeretek, a jogszabályok bővülésével tovább szilárduljon a szocialista törvényesség, és ami a legfontosabb: javuljon a lakosság közérzete, a hercehurcát, a fülemülepereket, az időt pocsékoló és idegeket rongáló eseteket a rendes, a békés nyugodt hangulatú munka váltsa fel. — p. — gazdálkodás ér valamit. Az újat kedvelő, ötletekben gazdag, de: fegyelmezett... Hckeli Sándor 1873. augusztus £3« csütörtök \
