Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
Négyen Kápolnáról Négyen beszélnek saját szakmájukról. Arról, hogy saját részterületükön, milyen gondokkal találkoznak nap mint nap. Annak ellenére, hogy a beszélgetők nem foglalkoznak mással, csak saját szakmájukkal, mégis minden ponton kapcsolódnak községük egészének életéhez. ★ — Mit is tudnék mondani a faluról? — kérdezi szinte önmagát Majláth Irén, Kápolna község tanács-titkárnője. Még nem olyan sokat. Három hónapja vagyok csak itt, a választások óta. Addig Kompolton voltam a tanácsnál, de azt most összevonták közigazgatásilag Kállai, egy tanács alakult. Tudja, az a két község teljesen összeépült, de Kápolna és Kompolt is egymásba épült már egy helyen. A kápolnai Dan- kó térről indul ki a kompolti Lenin utca. A három községnek már elkészült a közös rendezési terve is. Igaz, dátum még nem szerepel rajta, de hát úgyis ez lesz ennek a három falunak'a sorsa. A rendezési terv területieket biztosít a jövőbeni ipar- telepítés számára. A fejlesztési terv nemigen érinti Kápolnát. A központ ugyanis nem itt lesz, hanem Kompolton. ★ Dr. Földi István körzeti orvos: — Hét éve vagyok itt a faluban. Kazincbarcikáról kerültem ide. Akkor még Kompolton nem volt rendelés, heti két alkalommal kijártam oda is. Később ott új körzet alakult, körzeti orvos került a rendelőbe, én maradtam itthon, Tófalut kaptam Kápolna mellé. — Naponta általában 60— 80 betegem van, négyszer- ötször hívnak ki házhoz. Tilosban járnak Boldogon A napokban gépkocsink közel fél óráig körözött Boldogon, mivel a főútvonalról leágazó utcák elejére táblákat helyeztek el. A táblák mindennemű gépjármű behajtását megtiltják az utcák mindkét végéről. A község lakosai — tanácstalanságunkat látva —, felvilágosítottak, hogy nyugodtan behajthatunk, mert minden gépkocsivezető ezt teszi. így hát, vállalva a szabálytalanság következményeit, mi is behajtottunk a tilosba. Itt aztán újabb meglepetésben volt részünk. Az utcákban ugyanis ott parkíroztak a személy- és tehergépkocsik, sőt még egy vontató is vígan elpöfögött az utca sarkán álló táblák mellett, figyelmen kívül hagyva azok tiltó mivoltát. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy a helyi tanács az utakat akarja megvédeni a táblákkal. A faluban is mind több a magánautó és motorkerékpár és senki nem hajlandó a főútvonalon hagyni járművét és hazagyalogolni esetleg a falu végére. Most már csak az a kérdés, miért rakták ki a drága pénzen megvásárolt táblákat, ha arra mindenki fittyet hány. De ha a lakosság betartaná a tilalmat és gépjárművel nem hajtana az utcákba, akkor minek az utca, miért költenek rá pénzt. Reméljük, a helyi tanács fontolóra veszi és intézkedéseket tesz. hogy a község gépjármű-tulajdonosai ne a tilosban járjanak. Van persze még egyszerűbb megoldás is. a falu végén kitenni a táblát, hogy a községbe „Behajtani tilos". (Sz. L.) JTÖL augusztus 19« vasárnap Amióta itt vagyak, kevesebb lett a gyomorpanasz és az epés megbetegedés. Ezeket általában a rossz és rend- szertelen étkezés váltotta ki. Járványos betegség nem fordul elő — az influenzát kivéve — a legtöbben öregkori panaszokkal keresnek fél. Kétségtelen, hogy öreg falu. Balesetek közül magasan vezet a hármas út statisztikája. Hetente általában két- három baleset történik, rendszerint gyorshajtás miatt. A 3-as szép szélesen fut be a községbe, a gépkocsivezetők elfelejtenek lassítani. A községben sok a biciklis, ebből van a legtöbb baj, no meg az iskolai-óvodai átjárók is vannak a műúton. — Talán elmondhatom, hogy jó betegeim vannak. Ezt úgy értem, hogy segítik a munkám, illetve segítenek magukon. Rendszeresen bejárnak ellenőrzésre, vérnyomásmérésre, a diétákat betartják. Egy viszont kétségtelen, elég sok az italozó ember, emiatt nem egy családi probléma akadt már. Az elvonókúrára beküldöttek sajnos általában visszaesnek. ★ Farkas József ÄET5SZ-elnök: — A község lakosságának nagyon sokat jelentett a közelmúltban felépült és megnyílt új ÁBC-áruház. Ez sokat javított az áruellátáson. Az üzlet havonta körülbelül egymillió forintot forgalmaz. Bútoráruházunk a környék egyik legjobb üzlete. Egyszerre 20—22 szobát tudunk bemutatni. Az emberek szívesen vásárolnak nálunk. Az áruház évi forgalma harmincmillió forint Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt nem mind a kápolnaiak költik bútorra. Idejárnak vásárolni Eger környékéről, Hevesről, de még a Jászságból is. — Szövetkezetünk nemcsak Kápolnát látja eü, hanem a környék hét községének mintegy tizennégyezer lakosát is. Igyekszünk alkalmazkodni a változó igényekhez, bevezettünk egy új szolgáltatást is, a gázt ingyen szállítjuk házhoz. — Nagyon fontosnak tartjuk a lakosság zöldségellátását. Megpróbáltunk javítani a helyzeten. A háztáji termelőknek fél áron adtuk a fóliát. Az eredmény már az idén jelentkezett, sokkal több zöldséget forgalmaz tunk mint tavaly. Mi már régen kilóra adtuk a paprikát, amikor még darabja két-há- rom forintba került Pesten. ★ Bencsura Ferenc tsz-elnök: — Nagyon nehéz volt ez az esztendő. A hónapokig tartó aszály után olyankor esett az eső, amikor a legtöbbet ártott az aratásnak. Mégis azt mondhatjuk el, hogy tíz év alatt ilyen jó termés még soha nem volt gabonákból mint most. De kell is, hiszen a termelőszövetkezetnek 415 tagja van. Ez elég magas szám az 1700 kápolnai lakoshoz. Fontos, hogy megtalálják az emberek a szániítá- sukat a termelőszövetkezetben, hiszen a környéken annyi az ipari munkalehetőség. Hogy mást ne említsek, itt van a szomszédunkban a dohánykutató. Finom munka, kötött munkaidő, szabad szombattal. Nehéz nekünk versenyezni. A termelőszövetkezetben az átlagéletkor 55 év. Fiatalok, ha jönnek a tsz-be, akkor vagy lakatosnak jelentkeznek, vagy gépkezelőnek, gyalogmunkás, fogatos nincs. Pedik ők még nagyon fontosak a mai termelésben. — Igaz, jó a földünk, igyekszünk jól gazdálkodni. Az egy dolgozóra tagra jutó évi átlag 22 740 forint, nem rossz, de állandóan ott lebeg a vezetőség feje felett a gond, hogy ezt tartani és ha lehet, emelni kellen évről évre. — Most van egy elképzelésünk. A benzinkút mögött, közvetlenül a 3-as út mellet, a sóderbányák vizéből egy összefüggő öt hektár területű víztárolót szeretnénk létesíteni. Ez nemcsak öntözésre lenne alkalmas, hanem csónakázásra, horgászásra, kempingezésre. Környezete szép, a Tárnától csak egy gát választja el, erdő veszi körül. Ha ez sikerül, akkor a környék egyik legszebb helye lenne ez a tó, ötven méterre a hármas út- tóL — Legalább Kápolnának is lesz egy olyan létesítménye, amiért érdemes lesz idejárni, a hazaiaknak pedig nem kell kilométereket utazniuk, hogy víz mellett töltsék a hét végét Sz. A. 24 eaber ke’vett dolgozik A MÁV gyöngyösi Kitérőgyártó Üzemében az idén is nagy összegeket fordítanak műszaki fejlesztésre. Különösen a sorozatgyártrásnál — az úgynevezett geo-iemeze- ket és geo-szorítólemezeket gyártó műhelyekben —, javítják a termelékenységet új, nagy teljesítményű gépek üzembe helyezésével. Nemrég érkezett Kujbisevből egy 630 tonnás présgép, amely a geo-lemezeket lyukasztja, darabolja majd. A darabolást eddig Ozdon végezték, s onnan érkeztek a vasúti sínek tartozékaiként szolgáló lemezek a kitérőgyárba, ahol egy öreg gépen lyukasztották őket. Az új gép azzal, hogy mindkét műveletet elvégzi, 24 ember helyett dolgozik, mindössze 2—3 munkás szükséges a működtetéséhez. A gyár jelenlegi legnagyobb présgépét 2,5 millió forintért vásárolták. Még ebben az évben üzembe helyezik a hegesztőtelep új létesítményét, a sínegyengető gépet is, amely a hegesztett sínek „farradá- sait” tünteti el. Ez eddig szintén nehéz fizikai munkának számított. Kotroczó István: Augusztus, SUGAR ISTVÁN: Merényiéi „Prága hóhéra’9 ellen 1942-ben (6.) A leszámolás 1942. június 12-án valóságos hadművelet keretében sok száz SS-katona vette körül a templomot, melynek föld alatti kriptájában találtak menedéket Jan Kübis és Jozef Gabcik, valamint négy ismeretlen nevű cseh üldözött hazafi. A menekültek a templomban fogadták a németek akcióját, s azon melegében erős fegyvertűzzel viszonozták ablakaiból és tornyaiból támadásukat. Több órás tűzharc bontakozott ki az SS- legények és a cseh hazafiak között. Mivel azonban a nácik nem tudták, hogy milyen számban vannak a templomban a menekültek, egyelőre még nem intéztek rohamot a szenthely ellen. Adatok vannak arra is, hogy a német hatóságoknak már az a barbárság is felmerült a gondolatában, hogy biztonságképpen, no meg példamutatkásként, az egész templomot a levegőbe röpítik. Erre azonban nem került sor, mert a cseh. hazafiaknak lassan-lassan kifogyóbán volt a lőszerük, s végső menedékként, a templom kritptájába vették be magukat. De még onnan is ki-kitüzeltek egy-egy sorozat erejéig. Nagy eseményre készülnek a közlekedés munkásai. A Dunától keletre eső megyék vállalatainak dolgozói augusztus végén találkoznak egymással, hogy együtt ünnepeljék szakszervezetük megalakulásának jubileumát. Húszezer embert látnak vendégül egy napon át Debrecenben. A Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének első elődje 1898 augusztusában alakult fuvarosok, teherszállítók szervezkedéséből. Sztrájkok, bérharcok jelezték útjukat a megalakulás utáni évtizedekben, s a szervezethez is mind többen csatlakoztak: 75 év után a KSZDSZ-nek 150 ezer tagja van. ★ — Én 1947-ben léptem be a szakszervezetbe — mondja Furszki Sándor, a VOLÁN 4-es számú vállalat szak- szervezeti bizottságának megbízott titkára. — A fel- szabadulás után 48-ban alakultak a szabad szakszervezetek, majd 1950-ben egyesítették őket a mai néven. Azóta aztán töretlen a fejlődés. Igaz, nem kevés harc árán, de fokozatosan felszámoltuk azokat az áldatlan munkakörülményeket, amelyek nálunk a gépjárművezetőknél voltak. Elgondolhatja, itt Egerben is milyen nehéz volt a tíz, egymástól távol eső kis kócerájban, amíg a központi telep fel nem épült. Én akkor gépkocsit vezettem; nemegyszer négyszáz órás havi teljesítménnyel. De azt hiszem már mindenki tudja, hogy januártól 210 óránál hosszabb időt nem lehet gépkocsin tölteni egy hónapban. Ez előírás lett, személyenként ellenőrzik majd. A pénzük annyi lesz, mint amikor Háromszáz órái. dolgozta^ de a Hetvenöt éve kezdődött... munkaidőt kötelezően csökkenteni kell. — Hogyan pótoljuk ezt majd munkaerővel? Hát ebben is „ott a keze” a szak- szervezetnek, körülbelül száz új segéd-gépkocsivezető oktatását szervezzük meg. Az ősztől tanulnak, januártól pedig már munkába állnak. A tanulási idő alatt fizetést biztosítunk nekik; félmillióba kerül az egész. Elértük, hogy a gépkocsivezetők is szakmunkások legyenek, az ő. képesítésük már szintén szakmának számít. — Van beszámolni valónk egyéb dolgokról is: az idén saját erőből és a tröszt segítségével egy igen régi gondunkat oldjuk meg; az ősszel kezdünk új szállás, fürdő, pihenő építéséhez itt az egri központi telepen, hatmillió forintért. Több százezer forintos beruházást jelentenek Kálban, Gyöngyösön, Hatvanban a vasútállomásokon levő saját szociális létesítményeink is, felújítjuk, korszerűsítjük eket. Ha a szakszervezet életéről, munkájáról kell beszélnem, csak ezt mondhatom el, ezek a legjelentősebb dolgok, ezekért vitatkozunk, dolgozunk. Itt van például a nőkkel kapcsolatos, munkát könnyítő határozatok egész sora: a nődolgozók részére kiharcoltuk a szabad szombatot. Nem kis nehézségekkel járt ez, hiszen még mindig kevés á létszám az utazó forgalmiaknál. ★ Frankó Mátyás, a vállalat főmérnöke: — Augusztus 31-én ér véget az újítási negyedév. Eddig mégsem került így előtérbe az újítások ügye, de az idén a szokásosnál nagyobb gondot fordítottunk rá. Megérte, mert már csaknem annyi újitást adtak be, mint tavaly az egész évben, pedig akkor is az elsők között voltunk. A szocialista brigádokat külön jutalmazzuk, de egyéni versenyt is hirdettünk és a legjobbak szintén jutalmakat kapnak. Természetesen az újítási díjakon felül. Még az értékelés nem kezdődött el, a hónap végéig biztosan sokan lentkeznek. — Egy sor új tam folyam, továbbképzés kezdődik az ősszel. A szakmunkásokat fizetésemeléssel ösztönözzük, hogy részt vegyenek a továbbképzéseken, akik pedig nem végezték el a nyolc általánost, szeptemberben őket is beiskolázzuk. *■ Kovács János, a háromezer dolgozót foglalkoztató megyei vállalat szakszervezeti bizottságának titkára egy ideje betegség miatt kényszerül pihenőre. Utoljára azon az ünnepségen találkoztunk, ahol a vállalat megkapta a KSZDSZ főtitkárának dicsérő oklevelét. Akkor neki is elismerésben volt része, az egri városi tanácstól kapott jutalmat társadalmi munka szervezésért. — A hatvanas évek elején alakultak az első szocialista brigádok. Azokra bármikor, bármilyen helyzetben lehetett számítani. Akkoriban rakodásokat szerveztünk az ünnepnapokon, nűszakok után, mert kevés volt a munkáskéz. Jöttek mindig szép számmal, pedig kezdetbe» társadalmi munkar ként vehettük csak számba a teljesítéseket. Az utóbbi években a város szépítésében vettünk részt, körülbelül 1500 ember dolgozott a parkrendezéseknél, faültetéseknél. Minden egyes akciónál ott voltak a dolgozók közül legalább százötvenen. Persze volt gondunk a saját telepünkre is: az adminisztrátorok például kikapcsolódásképpen a kerítést festették. — Miről lehetne még beszélni? Sikerült telket szereznünk Zamárdiban, kis faházakat •építettünk rá. Tíz napra száz forintért egy-egy családé mindegyik faház. főzni lehet, a felszerelés megvan hozzá. Csereüdültetésre a berlini Autotransz- szal kötöttünk megállapodást. Az ősszel a szakszervezeti központ barátságvonatán többen utaznak a mi vállalatunktól is a Szovjetunióba: Ferenc Sándor ék. Hajdú Istvánék, Erdélyi Józsefek. Jutalomszabadságot kapnak, s csak a zsebpénzüket kell fizetniük. — Mindenképpen szeretnék eljutni erre a debreceni, jubileumi találkozóra. Jó lenne ezután minden évben megrendezni egy ilyen ünr népségét. Gondoskodnak saját nyugdíjasaikról, patronálnak szociális otthonokat. Sorohii lehetne a példákat még tovább, s nem is szükséges hozzájuk kommentárt fűzni. Akik ezekben részt vesznek, utódaik a régi harcos szervezetek megalakítóinak. Nem méltatlan utódok... , Hekeii Sándos A harc keménységét ml sem jellemzi jobban, minthogy nem kevesebb, mint nyolc órán át tartott a tűzharc a náci SS-legények és a védekezésbe szorult cseh hazafiak között. Ekkor jutottak az SS kirendelt parancsnokai arra az ördögi gondolatra, hogy vízzel árasztják el a templom kriptáját, hogy mint az ürgéket öntsék ki a hazafiakat. Hamarosan tűzoltófecskert- dőket vezényeltek a helvszín- re, s vastag sugárban nyomták a vizet a szivattyúk a kripta üregébe. A menekülők számára nem maradt más megoldás, minthogy a biztonsági tartalékként megőrzött néhány tölténnyel önkezükkel vessenek véget hős életüknek. Minderre azonban csak altkor került már sor — akkor dördültek el a kriota üregében utoljára a fegyverek —, amikor a vízszint már egészen az ajkukig ért... Jan Kubis és Jozef Gabcik tette bebizonyította a német fasiszták számára azt, hogy a megszállott népek legjobbjai életük feláldozása árán is mindenkor készek a hatalmas, führeri Harmadik Birodalommal való kíméletlenül elszánt szembeszállásra Furcsa epilóg-us Joggal merülhet fel a kedves olvasóban a kérdés: vajon mi lett Karel Curda sorsa? A nácik az árulót nem fizették meg, mert az Ígért 20 millió cseh koronából „csak” 5 millió ütötte a markát. De ezzel mit sem törődve, a Prágában működő Gestapo szolgálatába szegődött. Csehszlovákia felszabadulása után azonban kézre került a cseh nép hitvány árulója és 1945- ben a prágai népbíróság halálra ítélte, és méltó büntetésként ki is végezte Karel Curdát. Egyébként hasonló lett a sorsa Reinhard Heydrich számysegédjének — a liquidálási akció teljhatalmú vezetőjének —, Karl Hermann Franknak is. S az eseménynek, de a történelemnek is egy furcsa fintoraként, a véres kezű prágai hóhér, Reinhardt Heydrich SS-Obergruppen- führer özvegye ma tisztes nyugdíjat élvez
