Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
Mit ígér az űj tanév? Beszélgetés Kruppa Lászlóval, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőjével Alig két hét, s véget ér a vakáció, benépesülnek az iskolák: a tanárok és diákok számára tíz munkás hónap kezdődili. Üj tanév, új feladatokkal, gondokkal, örömökkel. Ezekről beszélgettünk Kruppa Lászlóval, a megyei művelődésügyi osztály vezetőjével. Tananyagcsökkentés mindenütt — (Melyek a közoktatásunk továbbfejlesztését megszabó — 1972. júniusi — párthatározat szelleméből fakadó legfontosabb változások? — Teljesül a diákok^ a szülők, a pedagógusok régi óhaja: a tananyagcsökkentés, méghozzá minden iskolatípusban. Megjelentek a precíz miniszteri utasítások, ezek legkésőbb augusztus húszadika után eljutnak a nevelőkhöz, így lesz idejük tanulmányozni őket, felkészülhetnek egy új menetrend szerinti tanévre. Megnyugtató, hogy a rendelkezéseket széles körű tájékozódás, véleménycsere előzte meg. Ügyszólván minden pedagógus elmondhatta ötleteit, javaslatait, ezek figyelembevételével döntöttek az illetékesek. Épp ezért, most már nincs helye a vitának, következetesen végre kell hajtani az utasításokat. — Elképzelhető, hogy munka közben is adódnak jobbnál jobb meglátások Kárba vesznének ezek? t— Semmiképpen! Pedagógusaink számon tarthatják őket, mert idővel, az új tantervek összeállításakor, kidolgozásakor szükség lesz rájuk. Most az egyik legfontosabb feladat a tananyagcsökkentés által felszabadult idő gondos, észszerű felhasználása gyakorlásra, készségfejlesztésre. Nem lesz igazgatók egyszemélyi felelősségét emelik ki, hanem hangsúlyozzák a tantestületi és a tanulói demokratizmus, a diákönkarmányzat fontosságát — Mi lesz a világnézetünk alapjai című tárgy sorsa? ■— Véget ért a kísérleti Időszak, kialakultak a módszerek, megjelentek a tankönyvek, s felnevelődött — marxista egyetemeken, szakosítókon, különböző tanfolyamokon — a tanárokból toborzódott oktatói gárda. Szeptember 1-től az ország összes középiskolájában kötelező tantárgyként tanítják a világnézetünk alapjait. Ez is elősegíti, hogy — szintén a párthatározat szellemében — megvalósuljon az új tanév fő célkitűzése, s az eddiginél jóval hatékonyabb nevelőmunkát produkáljanak minden iskolában, Szakmunkásképzők és az új irányítás — A szakmunkásképzők gazdát cseréltek, az új tanévben már a megyei tanács, illetve a megyei művelődés- ügyi osztály irányítja tevékenységüket. Milyen változást jelent a gazdacsere? — Egységes oktatást, csak egységes irányítás mellett lehet megvalósítani. Többek között ez indokolta azt, hogy az egyes tárcák lemondtak a szakmunkásképző intézetekrőL Osztályunkhoz tizenegy intézet és hét diákotthon került, 6400 tanulóval az ötszáz pedagógussal, szakoktatóval. Ez kétségkívül gyarapítja feladatainkat, arra törekszünk azonban, hogy maximális irányító és pedagógiai segítséget nyújtsunk. — A szaktárcák meglehetősen jól dotálták a szakmunkásképző intézeteket. Lesz-e ennyi pénze az új gazdának is? í— Aggodalomra semmi ók. Ebben az évben az intézmények még ugyanolyan költségvetéssel dolgoznak, mint korábban, mivel a gazdálkodás, a költségvetéskészítés és biztosítás csak 1974. január 1-től kerül a megyei tanácsok hatáskörébe. Megnyugtató, hogy a jövőtől sem kell félni: előreláthatólag marad a jelenlegi helyzet. Az átvétel persze a mi gondjainkat gyarapította. Nem egy intézménynek — köztük az egri és a gyöngyösi kereskedelmi és vendeglátóipari szakmunkásképzőnek — nincs saját otthona, s az oktatás, meglehetősen .mostoha körülmények között, albérletben folyik. Ügy érzem: a mi feladatunk lesz ezen a helyzeten változtatni. Iskola, óvoda, diákotthon — Kevés a tantere»; a diákotthoni, a kollégiumi férőhely. Az új tanév ígér javulást? — Feltétlenül Szeptembertől hússzal gyarapszik a tantermek száma megyénkben. Általános iskolai diákokat, óvodásokat, bölcsődé- seket fogad az Egerben, a Csebokszári városnegyedben épült iskola, óvoda, bölcsőde. Az Alkotmány ünnepének tiszteletére adták át, szintén Egerben a 320 férőhelyes középiskolai kollégiumot. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat rekordot javított: tíz hónap alatt tető alá hozta ezt a korszerű, minden kényelmet biztosító intézményt. Októberre elkészül az egri gyógypedagógiai iskola új épülete is, a Május 1. utcában. Ez sokat jelent, hiszen szerte a megyéből hetvenöttel több csökkent szellemi képességű gyereket vehetnek feL — Sok helyütt hiányoznak az alapvetően fontos szemléltető eszközök is. Az sem biztató, hogy az ellátottság (19.) Ivadék akcióba lép átlagosztályzat — Egyéb újdonságok? — Akad bőven. Megszűnik az átlagosztályzat. Ennek nagyon sokan örülnek, hiszen megkönnyíti a diákok munkáját, elsősorban kedvenc tárgyaikra koncentrálhatnak, s nem kell mindenáron a jó, a jeles, a kitűnő átlageredményért teljes erőbedobással, olykor túlzott megerőltetéssel harcolniuk. Igaz, még a pedagógusok körében is akadnak olyanok, akik vegyes érzelmekkel, sőt viszolygással fogadták e rendelkezés hírét, attól tartva, hogy a diákok csak kedvenc tárgyaikat tanulják majd. Ügy érzem, rajtuk, tanárokon múlik, hogy ne ez történjék. Sokak örömére heti egy órával gyarapszik a tornaórák száma. A gimnáziumok minden osztályában megkezdik az énektanítást. Lehetőség adódik — szintén a gimnáziumokban arra, hogy bevezessék a heti háromórás gyakorlati foglalkozást. A tantestület és az igazgató közösen dönt arról, hogy már az első két osztályban kezdjék-e. Ha nem vezették be, akkor harmadikban már a diákokon múlik, mit választanak: a gyakorlati foglalkozást, vagy a második idegen nyelvet. — Más rendelkezés is törekszik az iskolai élet demokratizmusának szélesítésére? — Szeptember 1-től minden iskolatípusban életbe lépnek az új rendtartások. A változások nemcsak az Jakov és Ivadék kidolgozták az akció tervét. Az olaj- finomító klubját Peszcov Nyíl Tyimofejevics vezette, aki egykor jó embere volt Montasevnak, a gyár régi tulajdonosának. Montasev azóta-sem szakította meg a kapcsolatot véle, bőkezű ajándékokat küldött néki a határon túlról. Ivadék arra számított, hogy Peszcov segítségével bejuthat az üzembe. Ehhez azonban fel kellett őt keresnie a klubban. A diverzáns éppen azon a napon ment el a klubba, amikor ott gyári aktívaülést tartottak. ivadék belopódzott az előcsarnokba, sárga bronz-szemeivel nyugtalan pillantásokat vetett maga körül, nem szívesen találkozott az ott gyülekező emberekkel. Az előcsarnokban fel-alá sétálgattak a gyűlés részvevői. Voltak itt ősz hajú mesterek, akik évtizedek# töltöttek el az olajiparban, fiatal mérnökök, akik már a szovjet hatalom éveiben szerezték meg képesítésüket és sokan a legjobb munkások közül. Az ülés napirendje egyaránt fontos volt mindnyájuknak: hogyan növelhetik termelésüket a haza védelme számára alapvető ter- mékbőL Ivadék gonosz szemekkel nézett körül, hiszen ezek az emberek az ő birtokán nyert olajat dolgozták fel. Igen, bácsikája végrendelete szerint ezt az egész környező területet neki keleltt volna örökölnie. De az örökséget elvitte a forradalom... Az egyik pamlag mellett elhaladva lelassította a lépteit. Két fiatal, szőke férfi és egy barna, azerbajdzsán lány ült rajta élénken beszélgetve. A mondatokból Ivadék nem tudta megállapítani, hogy a beszélgetőpartnerek mérnökök. Keserűen OMßMM IM3. augusztus 19-, vasárnap Berki Viola raja» A TIT kezdeményezésével Tanfolyam indul fiafal házasoknak Egerben Mint már régebben hírt adtunk róla, az idén először, augusztus 23-tól a TIT' egri városi szervezete és a Megyei Művelődési Központ Katalin, a televízió díszlet»' tervezője diavetítéssel egybe— »egye! «stets» — csak 46 százalékos. Remélhető-e előrelépés? — Mindenképpen. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága megértette gondjainkat és a segítségünkre sietett plusz 4,1 millióval. A támogatás ezentúl sem marad el, így a IV. ötéves terv végére felszámoljuk a nehézségeket minden iskolában, s biztosítjuk a korszerű oktatás nélkülözhetetlen feltételeit Óvónők, gyógypedagógusok kerestetnek — Évente megírtuk, hogy több szaktanál-, közgazdász kellene. Mi a helyzet jelenleg? — Van már elég szaktanárunk és közgazdászunk. Sajnos, a régi gondok helyébe újak léptek. Kisebb iskoláinkban, kevés a tanító. A megoldás? Ha elkerülhetetlen, akkor féisőtagozatos nevelőket állítunk a helyükre. Végső esetben így is szükség lesz néhány képesítés nélkülire. Természetesen csak azokat vesszük fel, akik eredményes felvételi vizsgát tettek valamelyik pedagógusképző intézményben, s csak hely hiányában nem kerültek be. Nincs elég óvónőnk sem, az elmúlt évben is harminckilenc képesítés nélkülit kellett munkába állítani. Szükség lenne több gyógypedagógusra is: a harminchárom kisegítő osztályban jórészt olyan tanárok tanítanak, akik nem szerezték meg a gyógypedagógusi képesítést, őket továbbtanulásra köteleztük, mert csak így lehet eredményes oktató-nevelő munkát produkálni. — S mit kíván az osztályvezető? — A korábbinál könnyebb, sikeresebb, zökkenőmentes tanévet a megye 4600 első osztályosának, 34 ezer általános iskolásának, 6300 középiskolásának, 6400 szakmunkástanulójának- s több ezer pedagógusának. Pécsi István rendezésében „Csütörtök esték a TIT-ben” címmel tanfolyam indul fiatal házasok részére a Megyei Művelődési Házban. Érdeklődésünkre Várhelyi Istvánná, a TIT Eger városi szervezetének titkára tájékoztatta lapunkat a részletes programról. Ezek szerint az első előadáson dr. Magyar Elemér jogász, Nagy Katalin, a KISZ városi bizottságának és Veres István, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára kerek- asztal-beszélgetésx keretében tartanak előadást az ifjúsági törvényről. Az augusztus 30-i programban Dobi Antal, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője beszél arról, hogyan juthatnak olcsó lakáshoz a fiatalok. A további előadásokon szó lesz a modem otthonról: Kalmár kötve a lakás ízléses berendezéséhez ad instrukciókat,’ majd a későbbiekben a háztartás költségvetésének jó megtervezéséhez szakemberek nyújtanak segítséget gazdasági ötletekkel. Előadást hallhatnak továbá az ifjú házasok a háztartási gépek helyes kezeléséről és karban- tartrásáról, arról, hogy milyen mértékben vegyenek részt a társadalmi életben. Jogi előadás hangzik el a családon belüli egyenjogúságról és a családtervezés gondjairól. Orvosi tanácsokat kapnak a résztvevők a szexuális élet kérdéseivel kapcsolatban, a kismamák helyes életrendjéről, valamint a korszerű táplálkozásról, amelyet az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat bemutatója egészít ki. Az újszerű, díjmentes tanfolyam egyik elaődásáról a televízió is készít felvételt. gondolt saját diákéveire, n arra, hogy a bácsikája mindenáron el akarta végeztetni vele az olajmérnöki kart, hogy majd eredményesen vezethesse a gyárat. Ez sem sikerült neki. Még az egyetem befejezése előtt külföldön kellett letelepednie. E pillanatban úgy érezte, hogy mindaz a harag és keserűség, amit az elmúlt esztendőkben összegyűlt benne, most egyszerre felfakadt. Megszólalt a csengő, a tanácskozóterembe hívta a részvevőket. Ivadék is sürgölődni kezdett, meg kellett találnia Peszcov irodáját. Ez nem okozott különösebb gondot, az épület nem volt nagy, csak végig kellett mennie a folyosón, hogy meglelje az ajtót a felírással: „Klubvezető”. Benyitva látta, hogy a helyiség üres. Ivadék szitkozódott. Ha ez a Peszcov végigüli a tanácskozást, akkor nem várhatja meg. Idegesen töprengett, hogy mit tegyen. Még ’ egy csengetés hallatszott, az élő- csarnoki zaj elcsöndesedett, a folyosón egy siető ember alakja tűnt fel. Ivadék figyelmesen megnézte a közeledő, sovány férfit, alá úgy ötven esztendős lehetett, ovális arcát ritkuló ősz haj foglalta keretbe. „Nyíl Tyimofejevics, persze, hogy ő az”. Ivadék még ifjú éveiből emlékezett rá. Nyil Tyimofejevics akkoriban gyakran járt hozzájuk. Montasev hű embereként elsősorban a munkásokat és az alkalmazottakat tartotta szemmel, hogy minden rendellenességet azonnal jelentsen neki. Arra is emlékezett, hogy mindig hozott neki, a fiatal Montasevnak, vagy ahogy ő nevezte: Pacsiknak ajándékot — láncba fűzött, apró pereceket. Ezek a száraz, ropogós perecek jobban ízlettek neki a legfinomabb otthoni pirognál £& ___ — Nyíl Tyimofejevics! — lépett Peszcov elé a félhomályból Ivadék. összerezzent a váratlan szólítástól és megállt. — Miben lehetek a szolgálatára? — Nem ismer meg„ Nyil bácsi? Peszcov közelebb lépett. — Nem, nincs szerencsém ismerni — jelentette ki határozottan. — Ráesik Montasev vagyok. Akinek annyi perecet hozott ajándékba. — Csak nem?! Ráesik, de megnőttél — és Peszcov átkarolva volt főnökének uno- kaöccsét, beinvitálta az irodába. — Ülj le, mesélj, hogy él a bácsikád? — Kért, hogy adjam át az üdvözletét, Nyíl Tyimofejevics. — Ennyi év után is hálával gondolok rá, Ráesik. Soha nem felejtem el, milyen jó volt hozzám. S veled mi van? Befejezted a tanulmányaidat külföldön? — Igen, Nyil Tyimofejevics . — hazudta a Montasev- csemete és belemerült a párizsi „szabad élet’ ecsetelésébe, elhallgatva természetesen szenvedélyét a kártya iránt, s azt is, hogy rokonai már régen nem hajlandók kifizetni adósságait, s végnélküli tivornyáinak költségeit. Arról sem beszélt, hogy új pénzforrások után kutatva, hogy került a német kémügynökség hálójába, s egyéb szennyes ügyek mellett, a németek megbízásából miként mérgezett meg egy ismert francia tábornokot, hogy azután Franciaországból Iránba menekülve mentse az irháját. — Hát maga hogy él itt, Nyil Tyimofejevics? — A telepről el kellett jönnöm, sokan tudták, milyen kapcsolat fűzött a nagybácsikádhoz. Beálltam a gyárba, itt van az út túlsó oldalán — mutattta Peszcov az ablakon át. — Hogyan lett magából klubvezető? — Volt egy szenvedélyem, Ráesik — mindig szerettem énekelni. A bácsikád is gyakran tréfálkozott velem emiatt. A gyárban azután gyakori vendége lettem a klubnak, énekeltem a kórusban, mígnem felajánlották, hogy vegyem át a klub vezetését. A fizetés több, gondoltam elvállalom. De ez nem fontos. Azt mondd el inkább, mi szél hozott Bakuba? — Nagy ügyben járok, Nyíl Tyimofejevics. Fontos ügyben. — Ez természetes. Vissza- térnek a régi, szép idők. A németek már nincsenek messze: Szmolenszk és Odessza alatt folynak a harcok. Már nem sokáig kell várnunk. — De segítenünk kell, hogy gyorsabban ideérjenek. — Hogyan? Ezt nem értem. — A bácsikám azt mondta, hogy nyíltan beszélhetek magával. — Rám számíthasz. — Be kell juttatni egy kis csomagot az üzembe, hogy leálljon a termelés. Kevesebb benzin a vörösöknek — gyorsabb német győzelem! — Ez — pokolgép? — suttogta Peszcov. — Persze, hogy az, Nyil bácsi. Segítenie kell, hogy elhelyezzük a gyárban. (Folytatjuk! ,
