Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
i Szerda esti külpolitikai Kommentárunk 0.0 millió tonna bomba JO HIRT RÖPÍTETTEK VILÁGGÁ a Távol-Ke- íetről a hírügynökségek: az Egyesült Államok haderejének csendes-óceáni parancsnoksága hivatalosán, ha úgy tetszik, ünnepélyesen, bejelentette, hogy az amerikai légierő, „a kongresszus akaratának megfelelően” megszünteti Kambodzsa bombázását. A fogalmazásban, ha közvetve is, benne van a döntés háttere is. Az kétségtelen, hogy az amerikai törvényhozás két háza, a kongresszus kényszer!tette akaratát ebben az ügyben a fanyalgó, sőt ellenálló kormányzatra. De ebből logikusan következik a következő kérdés: vajon ki kényszerítette akaratát a kongresszusra? És erre a második kérdésre már csak egyetlen logikus, az igazságnak megfelelő válasz képzelhető el: az amerikai és a nemzetközi közvélemény, amely felismerte a politikai és katonai realitások kérlelhetetlen parancsát. EZZEL A DÖNTÉSSEL véget ért az Indokína ellen folytatott „totális” amerikai légiháború. Ennek során több mint egy évtizeden keresztül a legmodernebb amerikai repülőgépek 6,6 millió tonna bombát dobtak le olyan kis népekre, amelyek egyetlen „bűne” az volt — és maradt —, hogy szabadon akarnak dönteni saját sorsukról. A megbúvó dzsungelfalvakra ledobott bombák mennyisége — közli egy amerikai kimutatás —, a második világháború egész tartama alatt a szövetségesek által ledobott robbanóanyag kétszerese! Végre befejeződött a vietnami háború, de Kambodzsa felett változatlanul és rendre megjelentek a B—52-esek, hogy leszórják gyilkos terhüket. Az „eredmény”: a népi erők a főváros határában állnak és a Lón Nol-rezsim főhadiszállásán gyakran jól hallani az ágyúszót. Az Egyesült Államokban jövőre kicserélik a törvényhozási mandátumok jelentős részét. A honatyák tudják, hogy választóik mennyire számon tartják, hogyan foglaltak állást a gyűlölt indokínai kalanddal kapcsolatban, amibe annak idején Johnson elnök belebukott. Ez a Kambodzsáról szóló döntés nyilvánvaló belpolitikai oka. A KÜLPOLITIKAI, a nemzetközi háttér még nyilvánvalóbb: a vietnami háború befejeződése óta még a korábbinál is tarthatatlanabb volt az a remény, hogy a B—52-esek és a szőnyegbombázások éppen Kambodzsában állítanak meg egy megállíthatatlan folyamatot. Amihez 6,6 millió tonna nem volt elég, azt egyszerűen nem lehet folytatni. ' India nemzeti ünnepe VJ-DELHI: India függetlenné válásának 26. évfordulója alkalmából az Üj-Deihl-i Vörös Erődnél szerdán ünnepi gyűlést tartottak, amelyen beszédet mondott Indlra Gandhi miniszterelnök. Az ország belső helyzetével foglalkozva kinyilvánította kormányának eltökélt szándékát hogy minden körülmények között végrehajtották a kijelölt társadalompolitikai reformokat is, szigorú intézkedéseket tesznek a profithajhászok. spekulánsok és zúgkereske- dők ellen. A Pakisztánnal küszöbön álló tárgyalásokról szólva Gandhi asszony hangsúlyozta, hogy kormánya a nyitott kérdések békés megoldása mellett szállt síkra az India és Banglades által előterjesztett javaslatok alapján. Megszüntették Kambodzsa bombázását Az amerikai légierő beszüntette Kambodzsa bombázását. Képünkön: egy B—52-es óriás gép visszatér a thaiföldi Utapaoban levő támaszpontjára az „utolsó” .szőnyegbombázás után. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Rendőrök a LtP francifi óragyárban Háromezer csendőr és robamrendőr megszállta a már betek óta munkásirányítás alatt levő Besancon-i LIP francia óragyárat. Képünkön: llohamrendőrök nem engedik be a gyárba a dolgozókat. (Nejűjság-telefoto — AP—MTI—KS) (Folytatás az I. oldalról) csak a kambodzsai nép nagy győzelme, hanem mindazoké — így az amerikai népé is —, 1 akik a hazafiak harcát támogatják. Ugyanakkor rámutatott, hogy ezzel a kambodzsai nép harcának csupán egy szakasza zárult le. „Kötelességünk, hogy töretlenül és az árulókkal kötött kompromisszum nélkül küzdjünk országunk felszabadításáért. s mindaddig harcoljunk, amíg az amerikai beavatkozás megszűnik, amíg megdöntjük a Lón Nol-rezsim uralmát és a kambodzsai nemzeti egységfront Norodom Szihanuk vezetésével átveszi az egész ország irányítását” — hangoztatta a miniszterelnök. Penn Nouth beszámolt arról, hogy a kambodzsai hazafiak az ország területének több mint 90 százalékát felr szabadították, ahol a lakosság több mint 80 százaléka él. A szabadságharcosok áttörték a főváros külső védelmi vonalait és már Phnom Penh kapuinál vannak. WASHINGTON: Nixon amerikai elnök közép-európai idő szerint ma a kora hajnali órákban rádió és televíziós beszédben foglalkozik a Watergate-botránnyal kapcsolatban ellene felhozott, vádakkal —, jelentette be kedden este a washingtoni Fehér Ház, a 20— 30 percesre tervezett beszédet írásos nyilatkozat is kíséri majd. BEJRUT: Szerda reggel két izraeli repülőgép-kötelék — mindegyiké kél-két repülőgépből állt — rövid időközökkel követve egymást, megsértette Libanon légterét. Szemtanúk Békés egymás mellett élés és konvergencia A SZOCIALISTA országok •: irtvezetőinek legutóbbi, krími találkozójáról kiadott közlemény hangsúlyozza: ......az egész nemzetközi helyzetben jelentős pozitív változások mentek végbe: mind tfogóbb nemzetközi elisme- ésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei..Naponta tanúi lehetünk annak, hogyan valósulnak meg ezek fcz elvek a gyakorlatban: a szocialista és a tőkés—imperialista országok között — mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonylatában — megállapodások születnek konkrét politikai kérdésekben, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítését, a katonai szembenállás mérséklését, a békés, egyenjogú együttműködést célozzák és eredményezték. Szaporodnak az egyezmények a gazdasági, műszaki- tudományos, környezetvédelmi problémák kölcsönösen i inyös megoldására, bővül- r ?k a turisztikai, kulturális c sportkapcsolatok. M indez azt a benyomást keltheti — és találkozni nálunk részben ilyen illúziókkal, részben ilyen aggodalmakkal —. hogy a két anta- gonisztikus társadalmi rendszer, lényegét tekintve közeledik egymáshoz. A burzsoá propaganda céltudatosan táplálja is ezeket a nézeteket: s :éthinti a Nyugaton dívó, ún. konvergenciaelméletek ideológiai magvait, azt állítva, hogy a békés egymás mellett élés során megvalósuló együttműködés és közeledés a két ellentétes társadalmi rendszer egymás felé haladását (konvergálását), végső soron összeolvadását jelenti. <n»*usztus csütörtök A KÜLÖNBÖZŐ társadalmi rendszerű államok mai közeledésének (mindkét részről szigorúan osztályalapokon álló) gyakorlata és a burzsoá konvergenciaelméletek — különös módon — egyazon tőről fakadnak. Mindkettő a békés egymás mellett élés korszakának a terméke, a nemzetközi erőviszonyok alapvető módosulását tükrözi. A nemzetközi erőviszonyok gyökeres megváltozásának következményeként fogadták el ugyanis a tőkés osztály realitásokat felismerő körei a békés egymás mellett élés politikáját. Ezt rá kellett, és naponta rá kell kényszeríteni a tőkés országokra. S ez azért sikerülhetett, azért tudtuk elvileg elismertetni, a gyakorlatban pedig alkalmaztatni velük, mert erőnk kilátástalanná tette számukra a háborút, szétfoszlatta reményeiket, hogy kívülről vagy belülről, katonai nyomással vagy gazdasági blokáddal, nyílt vagy „csendes” ellenforradalom kirobbantásával megdöntsék a szociálisát rendszereket. A konvergenciaelméletek is erről a tőről fakadtak. Ezek ugyanis — ha a megoldást hamis irányban látják és láttatják is — tulajdonképpen az imperialista háborús politika, a szocializmus elleni frontális támadás, a katonai lerohanás és a hidegháború csődjét 'smerik be. Ügy is mondhatnánk: a békés egymás mellett élés történelmi szükségszerűségének kifejezői. Mit állítanak ezek a konvergenciaelméletek? Azt, hogy a tudományos-technikai forradalom azonos követelményeket és feladatokat, azonos problémákat és következményeket hoz mind a kapitalista, mind a szocialista világban, s ezért a két társadalmi rendszer útjai egymás felé tartanak. A kapitalizmus technikai-gazdasági módszereit alkalmazza a szocializmus — a szocializmus „jó vonásait”, a központosított tervezést, a nagyobb szociális gondoskodást stb. pedig álveszi a kapitalizmus, így aztán egyik behatol a másikba, s ebből a „házasságból” megszületik valamiféle új társadalom, amely sem szocializmus nem lesz, sem kapitalizmus. Hogy mi lesz? Egy megfoghatatlan, ködös, de összes lényeges kategóriáiban inkább a tőkés rendszerre emlékeztető „modern ipari társadalom”. MINT LATHATÖ ez az elmélet már nem tagadja teljesen a szocializmust, elis- mrei nemcsak létét, hanem azt is, hogy van mit átvenni tőle, mert bizonyos problémákat csak ez a rendszer tud megoldani. Ennek ellenére a konvergenciafelfogás nem kevésbé veszedelmes — éppen tetszetős csomagolása miatt —, mint az imperializmus más módszerei a szocialista országok aláaknázá- sára. Először is ez az elmélet azt sugallja, hogy a szocializmus sohasem győzheti le a kapitalizmust — nincs is rá szükség, hiszen a kél rendszer nem kibékíthetetle nül ellentétes, hanem csak térő, vagyis elemei egymás olvadhatnak és egymásba ... kell olvadniuk. Tagadja tehát, hogy a szocializmus megdönti és törvényszerűen felváltja a kapitalista társadalmat. A két rendszer — különösen a kibontakozóban levő tudományos-technikai forradalom idején — sok mindenben találkozhat egymással, hasonló fázison mehet át. De ez nem változtat lényegükön: azon, hogy az egyik a magántulajdon, a kizsákmányolás, a profitra termelés társadalmát igyekszik konzerválni, a másik pedig a termel-"'-szközök társadalmi tulajdonának, a kizsákmányolás megszüntetésének, a társadalom tudatos fejlesztésének alapján az osztály nélküli, kommunista társadalom felé halad. A konvergenciaelméletből logikusan következik, hogy „nincs szükség” a szocialista forradalomra, el kell vetni a forradalmi harcot, sőt egyáltalán az osztályharcol. Miért is kellene egymás ellen harcolniuk az osztályoknak, amikor — mondják — közös az érdekük: egy „modern ipari”, egy „jóléti, fogyasztói” társadalom megteremtésére. Együtt kell tehát küzdeniük — persze nem a kapitalizmus megdöntéséért, hanem „tökéletesítéséért”: a szocializmusból átvett, „jó, használható” módszerekkel kell „feljavítani” a kapitalizmust. Mert ez a „modern ipari társadalom” félreérthetetlenül és alapvetően tőkés jegyeket visel magán: hiszen ezeknek az elméleteknek a hirdetői a tulajdont csak magántulajdon, a termelést csak piaci viszonyok formájában tudják elképzelni. E ' "TGAS alapvető irlc-V..' <: • célja tehát, hogy rum >ssa az oszlálylányeget, labassa az osztály szemléletei és az osztály békét hirdesse. Ezért tagadja a munkás- osztály vezető szerepét, sőt kétségbe Vonja a munkásosztály létét is. A proletárforradalom helyébe az „elit forradalmát”, a proletárdiktatúra helyébe a „technokraták uralmát” állítja. Tagadja az osztályszemlélet jogosságát olyan kérdésekben is, mint az állam, a hatalom nrol-ea- mája. Azl bizonygatja, hogy az állam, a hatalom jellege, funkciója mindkét társadalmi rendszerben ugyanaz. Az osztály szemlélet felszámolására irányuló törekvés jelentkezik az ún. ideológiamentességben is. A modern korban — mondják — a technika, a tudomány, a művészet egyforma bármely társadalmi rendszerben; nem szükséges tehát ideológiával, politikával törődni, jó szakemberré kell csupán válni, az ideológia maradjon csak a politikusoké. És innen már csak egy fél lépés a fellazítás politikájáig. Mert, ha a két rendszer úgyis összeolvad, ha csupán „tanulnunk kell egymástól”, akkor nekik — így értelmezik és teszik — „joguk van” beleszólni a szocialista országok dolgaiba, „megtanítani” minket arra, mi is a szocializmus, számon kérni tőlünk, hogyan valósítjuk meg a marxizmus tanításait és arra ösztönözni a szocialista országok dolgozóit, hogy a marxizmus cégére alatt valamiféle ..liberalizálást” követeljenek. ..Általános emberi eszmények” nevében próbálják kikezdeni a létező szocializmus alakuló erkölcsi világának normáit, példaként állítva a kispolgári életideu- lokat, életvitelt, magatartást: a „jólét társadalmának” azonnali megteremtését követelik a szocialista országok dolgozói számára, a „fogyasztói” szemléletet propagálják, a szerzés, az önzés, a birtoklás mohóságát igyekeznek beléjük plántálni. EZERT EGYIK konvergenciaelmélet sem puszta teória, nem elvont ideológia, hanem olyan ellenséges eszmeáramlat, amely ellen világnézeti- politikai érvekkel, gyakorlatunk tökéletesítésével szüntelenül harcolnunk kell. Láng György állítása szerint az izraeli gépek Saida kikötőváros felett több ízben átrepültek, Tyr felett is áthúztak. Noha az izraeli' gépek rendszeresen behatolnak Libanon légterében, a szerdai berepülés különösen súlyosnak minősül a műit petiteken elkövetett legikalóz akció után. BONN: A nyugatnémet külügyminisztérium szerdán közölte: a szövetségi kormány „szívesen tárgyalna a kínai vezetőkkel Bonnban, pillanatnyilag azonban nincs tudomása arról, hogy Csou En-laj kínai miniszteivlnök az NSZK-ba szándékozik látogatni”. A külügyminisztérium a Quick magazin értesüléseire reagált. A müncheni folyóirat úgy tudja, hogy Csou En-laj jövőre — washingtoni útja előtt — Bonnba, Párizsba és Londonba is ellátogat. MOSZKVA: A KGST távközlés- és postaügyi állandó bizottsága augusztus 13-án és 14-én tartotta ötödik ülését Moszkvában. Az ülésen résztvett Bulgária. Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Romania és a Szovjetunió küldöttsége. A bizottság tárgyalta a KGST XXVII. ülésszakán és a végrehajtó bizottság 63. ülésén hozott határozatokból eredően a távközlés- es postaügyi állandó bizottságra háruló feladatokat, majd jóváhagyta a KGST-tagálla- mok postai és távközlés; együttműködésé te irányuló intézkedések 197" — ’973. év- végrehajtási tervét, —inmi" s a tagállamok 197 M 'W. e. posta- és távközlés i .lés. terveinek sokoldalú -ordb nálását eredménye ö munkák programját.
