Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

Két és fél é» tapasztalata Csökkentek megyénk áruszállítási gondjai A lakossági áruszállítási szolgáltatás mai helyzetének elemzésekor feltétlenül visz- sza kell pillantanunk a kö­zelmúltba. Az a fejlődés ugyanis, amelyik lehetővé tette az egykori áldatlan árutovábbítási állapotok megszüntetését, még 1969- ben kezdődött el. Az év vé­gén kormányhatározat szü­letett, miszerint a lakosság részére végzett áruszállítás szolgáltatás, s ennek terve­zése, fejlesztése az általános fejlődéssel tartson lépést. Így megfelelő gondot kell fordítani a darabáruszállí­tás, a házhoz szállítás, illet­ve a tehertaxi-szolgálat szé­lesítésére, színvonalának emelésére. Együttműködés a MÁV és a VOLÁN között A már említett 1969-es kormányhatározat nyomán 1971. január 1-től a lakosság darabáruszállítási igényét a VOLÁN irányjáratai elégítik ki Heves megyében is. Ezek a járatok a megye települé­seit hetente három alkalom­mal érintik, ugyanakkor be­kapcsolódnak az országos szállítási tevékenységbe is. Egerből például Budapestre naponta öt járat indul. Mis­kolcra, Szolnokra, Székesfe­hérvárra, Mátraballára na­ponta egyszer indítanak já­ratokat. Hatvanból, Gyön­gyösről és Kálból is indulnak irányjáratok. Az igények jobb kielégíté­se érdekében szoros a MÁV és a VOLÁN közötti együtt­működés. Ennek egyik ered­ménye, hogy állandó szállí­tási körzeti iroda működik az egri, a füzesabonyi, a ká­li, a hatvani és a gyöngyösi vasútállomáson. Többnyire ezek az irodák fogadják a legtöbb ügyfelet, mint ahogy a számok is bizonyítják: 1971-ben az összbevétel — 322 ezer forint — jelentős része erről a négy helyről jött össze. Ez az összeg egyébként tavaly már 443 ezer forintra rúgott. A bevé­teli növekedés abból adó­dott, hogy bevált, s a megyé­ben közkedvelt lett a darab­áruszállítás új formája. Az áruforgalmat tervező szak­emberek azonban újabb és újabb formák bevezetésén fáradoznak. így született meg az a ma már rendszerré vált módszer is, amellyel be­kapcsolhatók a legkisebb te­lepülések is: itt a darabáruk szállítását a posta tájékozta­tó szolgálatán keresztül le­het igényelni. Uj forma: képviseleti a rendszer A lakosság a szállítási szolgáltatás színvonalának emelését, a VOLÁN a meg­rendelés és fuvarozás egysze­rűbbé tételét várja a beveze­tésre kerülő új formáktól. Ezek egyike például az a képviseleti rendszer, ame­lyet még ebben az évben szeretnének bevezetni Heves megyében is a szállítási szak­emberek. Az új elképzelés lényege, hogy valamennyi településen egy VOLÁN- megbízott várja az ügyfele­ket, akiknek a közúti áru­szállítás valamennyi ágáról kellő felvilágosítást tud majd nyújtani. Az eddigi tapaszta­latok kedvezőek. Eredménye­sen működik ugyanis az a hálózat, amelybé eddig csu­pán kilenc települést — Bél­apátfalvát, Komlót, Ludast, Mátruballát, Tarnamérát, Tiszanánát, Vámosgyörköt és Verpelétet — kapcsolták be. Szemmel is látható ered­ményekről számolhatnak be a VOLÁN 4. számú Vállala­tának szakemberei,' akik. a közelmúltban egy közös ta­nácskozáson vették részt a szállítási tevékenységet foly­tató más vállalatok, tsz-ek, ÁFÉSZ-ek képviselőivel. Az eszmecsere nem csupán a darabáruszállítási szolgálta­tás fejlesztési tervei körül folyt. Érintették a házhoz szállítás, valamint a teherta­xi-szolgálat jövőbeni tevé­kenységét is, hiszen ezek éppoly fontos területei a kormányhatározatban meg­fogalmazott áruszállítási koncepciónak, mint a darab­áruk fuvarozása. Az utóbbi két terület erőteljesebb fej­lesztésére azonban még csak ezután kerül igazán sor, (szilvás) „Pattinlia”-Ozein Gyöngyösön Szokatlan az elnevezés, de kétségtelenül hasznos, mert nem engedi el az ember fi­gyelmét. Méghogy „Pattin- ka”? Mi ez? Eszik vagy isz- szák? Igen, eszik, majd, ha az üzem megkezdi a működését és naponta ezerszámra ontja a tasakolt „Pattinkát”. | 1 I A gép külhonban ké- I ~*'*l szült, az ára talán ép­pen ezért is kissé borsos. Nem kevesebb, mint két és fél millió forint. ■ Osztrák gyártmányú automata, szinte mindent magától csinál. Teljesítménye óránként hatszáz csomag sósrúd. Ha két műszakban működtetik a gépet, akkor egy nap 12 ezer tasrk rudacska kerül ki be­lőle. És mindössze öt főnek kell sürögnie körülötte mű­szakonként. Feladatuk csu­pán annyi, hogy kiszolgálják a gépet. m Gyöngyösön kevés a ____patinás épület. Ezért t artják nagy becsben az egykori vendégfogadót, ami néhány évvel ezelőtt még a Füszért központja volt. Most ide kerül az automata gép. Miután elég sok pénzbe kerül a masina, a Gyöngy- szöv egyedül nem vállalko­zott a beszerzésére. Társult más szövetkezetekkel. A leg­utóbbi Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron működés közben nézték meg a gépet'. Nagyon kedvező véleményt alakítot­tak ki róla. Már csak az kell, hogy a helyére állítsák. Aztán ké­sőbb kiegészítik még néhány géppel. Ezeknek a feladata lesz a tészta bedagasztása. il­letve a kész termékek hűté­se. m A gyöngyösi automata ____gép megteremti az or­szág negyedik sósrúdgyártó üzemét E bből fakad az is, hogy a termék iránt a kereslet nagy lesz. Ma olyan divat a sósrúd ropogtatá^, — ygndéaséá­ben, otthon, pihenés közben, de még reprezentálás alkal­mával is, hogy el sem kép­zelhető egy fehér asztal kóla és sósrúd nélkül. A divat teremtette meg a gépet. A divat üzemelteti majd a gépet. De a divat mú­landó is. Mi lesz a drága au­tomatával, ha a sósrúd fölött elmúlik az idő? A gazdasági vezetők erre is gondoltak. Az ízlés válto­zása nem teheti ócskavassá a drága importgépet. Gyárta­nak majd rajta különböző száraz tésztaféléket is. Hi­szen ilyen tésztára mindig szükség lesz. Ma sincs belőle annyi, amennyit keresnek az üzletekben ezekből. A „Pattinka” tehát a gyöngyösi sósrúd. A szövetkezeti közös vállalko­zás terméke. Jó név, aki hallja, nem tud elsiklani fölötte. De még egyelőre csak az üzem kialállításának a mun­kálatai folynak. Néhány hó­nap, aztán a gép megkezdi a termelést. Érdeklődéssel vár­juk, hogy ..pattintgathassuk” a fogunk között a ropogós rudacskát. (gmf) Rekultiváció Visontán, az erőmű szom­szédságában egyre növek­szik, terebélyesedik egy új, mesterséges dombvonulat, a meddőhányó. Alulról, az „ős- talajól” csupán a fűvel, bo­zóttal, akáccal benőtt magas és meredek lejtők, rézsűk láthatók. A bányanyitáskor kikerült, lignit fölötti föld­tömeg mintegy 50 méter vas­tagságban borítja az egykori szőlőtáblák helyét a Téven- tanya környékén. Nem olyan meddőhányó ez persze, mint az igazi, a mélyművelésű bányák meddőhányói. Azok állandóan füstölögnek. Kí­sérteties kék és élénksárga színű lángok csapnak fel be­lőle, s különösen este és éj' jel ejtik ámulatba azokat, akik számára ez nem min­dennapi látvány. A bányate­lepek, települések lakói jól ismerik e furcsa lángokat, megszokták a hányó füstjé­nek, gázainak orrfacsaró sza­gát, illatát. Sőt hajdan — néhány helyen, néhányan még ma is — a meddőhá­nyóra jártak szenet guberál­ni, bengészni. A rekultivációs üzem üvegházában nincs tél soha: egyenletes, -állandó hőmérsékleten, sok-sok kis edényben, különböző minőségű meddőhányói talajban, különböző nö­vények „viselkedését”■ figye lik. Képünkön Oláh János üzemvezető és Berta Lászlóné. az üveghez egyik dolgozója, bemutatják növényeiket, amelyek majd rövidesen az igazi meddőhányón is „próbaznak...” A talajélet megindítása, a mezőgazdasági termelés visz- szaállítása: ezt a folyamatot, ezt a tevékenységet nevezik rekultivációnak, s erről kap­ta nevét a bányának ez a mezőgazdasági üzeme. Ez a szőlőtelepítés már bizonyított. Még 1967-ben tele­pítették a markaziak bérmunkában, s az idén már másod­szor hoz termést, s ahogy jelenleg ezt megítélik: nem is keveset... (Foto: Perl Mártó A visontai hányó nem ilyen. Nem kerül bele éghe­tő anyag. Nem is füstölög. A legfelső földréteg — ter­mőtalaj, homokkő, agyag — különleges keveréke. Ami­kor még friss, néhány hetes a hányó, olyan a felülete, mint a Hold felszíne. Kő, kő, por, rög, gödör. Sehol egy fűszál, sehol az élet. — Egyes agrárszakemberek szerint két-három évtizednek is el kell telnie addig, amíg a hányó felszínén kialakul a talajélet — mondja a kül­fejtéséé bányaüzem egyetlen mezőgazdásza, Oláh János, a rekultivációs üzem vezető­je, a bánya mezőgazdasági szakértője. — Nekünk más a vélemé­nyünk — folytatja. — Sze­rintünk ugyanis megfelelő előkészítés — technikai, bio­lógiai alaposás — után ' a szántóföldi növénytermesz­tés, a zöldségkertészet 3—5 év alatt újra meghonosítható e vad talajon. Sőt, még a szőlőtermesztés is visszaállít­ható ' öt-hat év alatt.. „ A meredek domboldalon simára taposott dűlőúton gép­kocsival kaptatunk föl a ré­gi, legelső hányó „fennsík­jára”, s a-szó szoros értel­mében eláll szemünk-szánk a meglepetéstől: szép, virág­zó, az idén már jó termést fiozó szőlőtábla, dús -kálászú rozs, acélos szárú búzatábla ring az enyhe nyári szélben. Kísérleti parcellák és üze­mi táblák váltogatják egy­mást. Egyébként az üzemi, a nagy táblák is megfigyelés, rendszeres ellenőrzés alatt állanak. Az egész, immár újra művelés alatt álló, visz- szahődított terület nem ki­csi. — Mekkora is? — Mintegy 300 holdnyi a rézsűkkel, a meredek lejtők­kel együtt. Ezen belül közel 150 holdon már gazdálko­dunk. 70 holdon most folyik a biológiai alapozás. Ez azt jelenti, hogy ezen a terüle­ten zabosbükkönyt és rozsot vetettünk. Ugyanis ezek a növények a legalkalmasab­bak a vad talaj szeliditésére, Prüszköl a túltelített vo­nat. Az utasok lefojtva dü- höngenek. Megannyi hőpa­lackba zárt szellem. Egy szoborarcú hölgy olyan ve- lőtrázóan vijjogott arcideg- zsábájárói, ha le akarták húzni az ablakot, hogy in­kább mindenki vállalja sa­ját verítékét és az orrmar- dosó dohányfüstöt. Akik állnak, gyűlölik az ülőket. Akik ülnek, viszo­nozzák. Irigylik az állókat, mert azoknak nem kell a forró műbőrüléshez tapadni­uk. (Vajha lehetne ülni és állni egyszerre!) — Egy úr megpróbálja enyhe sántasá­gát százszázalékos hadirok­kantságnak álcázni. Hiába. A bőrmeilényes fiú nem adja át a helyét. Fülhallga- tós rádiójának vezetéke, mint valami köldökzsinór, csakis szellemi anyaméhé­vel, a beat-tel köti össze. Egyedül az ultipartiba sugá­roz izgalmat a hőség. A há­romság legélesebb szemű tagja megkontráz egy rebet- lit, mert ellenfele szomja­san nyeldekelni kezd. Ez ki­zárólag úgy fordulhat elő, hogy a korsóját ürítő zöld ász lapul a kezében. A sport- és bűnügyi rova­tokat már rég fölfalták, el­feledve aairőclxiek m újeá­Ablaktörés gok. Lapjaikon örök titokra kárhoztatva érvelnek a ve­zércikkek, akciópózba mere­vült a Fekete Szeptember és Izland vitatott felségvizei csöndesebbek a mirelit tőke­halnál. De égyszerre csak — már a füzesabonyi szemaforok közelében: Csett! Csörr! To­vábbá szilánkokkal elegyes levegőzuhatag. — Huligánok! — morran föl kapásból a sánta úr. — Követ dobni egy mozgó vo­natra. Vészféket! Kalauzt! Van rendőr a szerelvényen? — Na, nyugi azzal a vész­iekkel — emelkedik szólás­ra az ultizok legszélesebb vallú spillere. — Elvégre a kár a MÁV-é. Nekem fon­tosabb. hogy beérjek nvü- szakkezdésre, mint hogy most félóráig hajkurásszunk a me­zőn egy szerencsétlen liba­pásztor gyereket, aki vé­letlenül iaecsúzlizott. — Köszönöm én az ilyen véletleneket — sziszeg visz- sza a szoborarcú hölgy. — Nem is tudjuk, hogy kis csuzLikavm volt-e Vű&g. .ó3y féltégla, mert az ablaktab- láról kifelé pattant. És ha beesik? És ha az üvegcsere­pek széle elmetszi valakinek a nyakütőerét? És ha a sze­münkbe fúródik egy szi­lánk? Legalább nyolc ember életét veszélyeztette ez a maga szerint ártatlan gaz­emberkedés. A vészterhes lehetőségeket hosszú csönd követi. A töri ablakon betóduló levegő hű­vösen cirógatja az arcokat, elernyeszti az idegeket. — Tudja, szerintem hogy eshetett meg ilyesmi? — for­dul a bőrmeilényes fiú a szoborarcúhoz. — Ide a rozsdás bökőt, ha tudta a merénylő, hogy inagának arcídegzsábaja van. A megjegyzés olyan viha­ros sikert vált ki, hogy a fiút önmaga számára is meglepetésszerű nagylelkű- ségi hullám csapja meg: — Csüccsenjen le, fater- kám — veregeti hátba a sánta urat. — Messze még Miskolc. — Tulajdonképpen már ßmmU — támasaiia m. varában a hölgy szoborar­cát. — Csak félek, hogy ki­újul. Bár, ez a friss lég­áramlás, úgy érzem, jót tesz neki... De hiszen maga vérzik! — vijjog föl ismét velőtrázóan. Most vesszük észre, hogy az ablaktörésnek mégiscsak van egy sérültje. Egy su- hanc, aki némán húzódott meg eddig az ablak mel­lett. Barna cigányarcán vé­kony vércirmok kanyarog­nak. Bocsánatkérő mozdu­latokkal söpörgeti trikójáról a szilánkokat. A sánta úr ciframonogra- mos zsebkendőt tapaszt a suhanc arcára. Az ultisok szilvaszesszel kínálják az ijedtségre. A szoborarcú hölgy ezüstkupakot csavar le egy karcsú, csiszolt üveg­cséről, és orchidea- (vagy milyen) illatú parfőmmel keni végig a karcolásokat. A vonat rákapcsol. Meg- zizzennek az újságok. Hir­telen hihetőbb lesz, hogy az amerikai bombázók ismét ötven bevetést hajtottak végre Kambodzsábaíi, hogy új orvtámadásra készül a chilei jobboldal — sőt még az is: Helsinkiben ülésezik a biztonsági komerencia. . 4U*J* jm* r, „. Á.- ük’jtjC- iaXLQc ^ ',J- . .. , , első bevetésére. További 42 kataszlrális holdon nagyüze­mi rozs, lü holdon lucerna, két holdon különböző gyü­mölcsfák, s egy holdon pedig burgonya, paradicsom és paprika terem. Ezeken kí­vül 8,5 hold a kísérleti tele­pünk, amelyen nyolc külön­böző növény termesztésével kísérletezünk, plusz ugyan­csak 8,5 hold szőlő, melyből már 3 hold termő. — Mit érthetünk konkré­tan a kísérlet alatt? — Részben újabb és újabb, eddig a hányon még nem termesztett növények meghonosítását, másrészt pe­dig az optimális talajjavítás, tápanyag-visszapótlás mód­szereinek, vegyszereinek, mű­trágyáinak kipróbálását. — Milyenek az eddig elért eredmények, terméshozamok? — A termő szőlőnk olyan 40 mázsa holdankénti átlag­termést hozott, s a gyöngyö­si főiskolára beküldött bor­mintáinkról is kedvező a szakvélemény: a szerves sav tartalma magasab mint a hagyományos , mátraalji bo­roké, de szészfoka azonos. Rozsból 1971-ben 18,4 má­zsát, 1972-ben 19,3 mázsát ér­tünk el — jó közepes trá­gyázásnak megfelelő talajja­vítással. Ugyanakkor,-kis. te­rületen úgynevezett null- kontrollt is alkalmaztunk. E szerint minden talajjavítás nélkül 1971-ben 3,9 mázsa, 1972-ben pedig már 5,5 má­zsa termett rozsból. Ez azt jelenti számunkra, hogy a növények által megindított talajélet, a gyökérzet is ele­ve nagy léptékekben javítja a hányó felszínén kialakuló termőtalajt. Oláh János elmondotta azt is, hogy burgonyából 1971- ben még 34,5 mázsát, 1972- ben már 83 mázsás holdan­kénti átlagot értek el. Ehhez hozzátehetjük: az idei bur­gonyatermés jelenleg még a tavalyinál is jobbnak mutat­kozik, s talán eléri a 100 mázsás hozamot is. A jelek szerint az új talajnak kitűnő a vízháztartása is. Ezt leg­jobban az bizonyítja, hogy a tavaszi szárazság kevésbé viselte meg növényeiket, ■mint az „őstalajon’’, a kör­nyéken. A látottak-hallottak ked­vező képet nyújtanák a re­kultivációról, s egyben két­ségtelenül megdőltek azok az elméletek, amelyek szerint csak évtizedek múltán tér vissza a hányon a növényi elet. Az öröm persze még korai. Ugyanis a további há­nyófelület új minőségű, s al­só rétegösszetételében is más szerkezetű, mint a legrégeb­bi hányáé. A feltevéseket, a különbö­ző elméleteket mindenesetre a gyakorlat fogja megcáfol­ni, vagy igazolni. Az kétség­telen, hogy nem kevés anya­gi áldozattal egyengetik el, javítják, szeiidítik termővé, a felforgatott földet. Azt azon­ban senki sem vitathatja,, hogy a mostani néhány száz, de a majdani ötezer holdnyi meddőhányót, mind környe­zetvédelmi-esztétikai. mind termelési-gazdasági okok mi­att minél előbb termővé, élővé kell varázsolni. Paludi Sáudur Mmmrn m ím iulius tó* gástók

Next

/
Thumbnails
Contents