Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
Az én ellenőröm, a te ellenőröd, az ő ellenőre i-J A KÖZELMÚLTBAN az ország nagy nyilvánossága előtt is elhangzott — egy televíziós beszélgetés közben —, hogy Magyarországon több ezer ellenőr vigyáz a vásárló, a fogyasztó pénztárcájára, a törvényre, a rendre, a tisztességre, s ‘ örömmel nyugtázták a beszélgetés részvevői, hogy rövidesen sor kerül hazánkban az ellenőrök munkájának ellenőrzésére is. őszintén bevallom, én nem örülök a sok ellenőrnek, a sok ellenőrzésnek. Az pedig már egyenesen gyanút kelt bennem, hogy már az ellenőrök munkáját is ellenőrizni kell. És hogy nem egyedül vagyok ezen a véleményen, azt jól bizonyította az a közelmúltban, Egerben rendezett r. ;pi ellenőrök — öt megye NEB-elnökei, szakemberei vettek részt rajta — tanácskozása is, amelyen több szakavatott, nagy élettapasztalattal rendelkező népi ellenőr is elmondotta, hogy sajnos, egyre több ügyet kell vizsgálniuk, egyre több tisztességtelen, sportszerűtlen cselekmények kivizsgálására kérik fel az ellenőröket. „Sajnos, igen gyakran azt tapasztaljuk — mondotta a tanácskozáson az egyik népi ellenőrzési bizottság elnöke —, hogy a társadalmunk törvényei, erkölcsei, politikai, gazdasági követelményei alapján összeállított nagy csapatban még azok közül is egyre többen szabálytalanul, sportszerűtlenül játszanak — ipar, kereskedelem, vendéglátás, fővezetők, alvezetők —, akiktől pedig joggal várná el a közvélemény a tisztességet, illetve, akiknek kötelességük is lenne betartani, betartatni a rendet, a törvényt Hát igen, ez nem tetszik nekem sem. Mert vegyük például az árkérdést. Tudjuk, elfogadjuk: népgazdasági terveink megengedik az árszínvonal évenkénti emelését. Tisztában vagyunk azzal is: az iparágak, az üzemek, a vállalatok, a gyártó, a forgalmazó egységek élén döntő többségben a párt politikáját, törvényeinket ismerő vezetők állnak, és az sem titok országunkban, hogy munkájukat nagyon sokan figyelik, mérik és ellenőrzik. AZ ELLENÖRÖKNEK azonban mindezek ellenére ,is, évről évre nő a munkájuk. De, hogy számokkal is bizonyítsuk: 1971-ben nem kevesebb, mint 40 ezer árellenőrzést tartottak hazánkban. Ebből 37 bűnvádi eljárással zárult, kiosztottak 278 .fegyelmit, több mint 2500 ki- sebb-nagyobb büntetést. De hogy egy konkrét és friss megyei példát is említsünk: a közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a karácsondi ÁFÉSZ több mint kétmillió forintot vágott zsebre néhány — azóta már világosan kiderült — „jó ötlet” megvalósításával. Valami nem stimmel tehát, hiszen hiába a sok ellenőr, hiába a sok ellenőrzés, hiába a sok politikailag, szakmailag jól képzett vezető, mégis nő a törvénybe ütköző ügyek száma, mégis, egyre gyakrabban nyúlnak — gyártók és forgalmazók, kereskedők — zsebünkbe tisztességtelenül. Vagy itt van például az. élelmiszer, a zöldség, a gyümölcs. Hivatalos statisztikai adatok bizonyítják, hogy az 1967-es évhez viszonyítva a gyümölcs ára 27, a burgonya ára 33, a zöldség, és a főzelékfélék ára nem kevesebb, mint 59 százalékkal emelkedett. GYAKRAN HÍVJA FEfj magára a figyelmet a vendéglátóipar is. Nem is olyan régen megyénkben is felülvizsgálták a különböző kereskedelmi, vendéglátó egységek színvonalát, s azt tapasztalták az ellenőrök, hogy igencsak alaptalanul állapították meg mintegy tucatnyi étterem, presszó, kocsma minőségi kategóriáját, és csak az ellenőrzés után sorolták alacsonyabb osztályba ezeket az egységeket. Szóval, nagyon sok az ügy, az ellenőrzésre váró téma, s valószínű, ezért is van eny- nyi ellenőr, ennyi ellenőrzés. Mert van mit kinyomozni, van mit ellenőrizni. Az én ellenőrömnek, a te ellenőrödnek, az ő ellenőrének. Mert ahhoz, kétség nem férhet; az ellenőrök minden esetben értünk dolgoznak. Éls sajnos, egyre többet Hogy jól, vagy rosszul, az bizonyára kiderül majd abból az ellenőrzésből, amely az ellenőrök munkáját méri majd fel. De félek, hogy ettől a vizsgálattól még nem lesz olcsóbb a paprika, a paradicsom, a cipő, a ruha. Igaz, ezt nem is kérhetjük számon az ellenőrökön, hiszen nem ők termelik a zöldséget, nem ők gyártják a cementet, nem ők állapítják meg a menü árát, nem ők hozzák be a 800 forintos pulóvereket, az ezer forintos cipőket, nem ők rendelik az importot, s nem ők küldik külföldre az itthon is nagy keresletnek örvendő termékeket. VÉGEZETÜL valószínűnek tartom, hogy az elmon-. dottakkal nem sok újat mondtam az ellenőröknek. Annál is inkább nem, mert a témát is tőlük kaptam, a példát is tőlük hallottam, s abban is teljesen egyetértek velük: nem az ellenőrök, az ellenőrzések számát kell elsősorban szaporítani, növelni, hanem az lenne a jó, a tisztességes, a becsületes, ha kevesebb ügy jutna az ellenőrökre. Ha — ahogyan az említett népi ellenőrzési bizottság elnöke mondotta — az országunk törvényei, erkölcsei, politikai, gazdasági követelményei alapján össze, állított nagy csapatban mindenki azt és úgy játszaná, ahogyan társadalmunk igényei, törvényei, erkölcsei követelik. Koős József Az elmúlt esztendőben megyénk zöldség-gyümölcs ellátása nem mindig felelt meg a várakozásnak. S érdekes módon — pontosan ott, ahol termelik, vagy termelni kellene — a falvakban akadozott az ellátás. Éppen ezért a megyei tanács vezetői ez év elején felhívták a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet arra, hogy saját községükben is legyen elég zöldség és gyümölcs. Rögtönzött kőrútunkon arra kerestünk választ néhány ' közös gazdaságban, hogy a feladatuknak miként tesznek eleget a termelőszövetkezetek. VISZNEK A községben két zöldségbolt műkAiik, az egyik a földművess»ivetkezeté, a másik a tsz-ék A tsz-zöldségbolt csak időszakosan üzemel. — Korábban 150 holdon kertészkedtünk — mondja Csörgő Tibor, a Béke Tsz elnöke —, de ma már tíz holdra apadt a terület. A zöldségtermelés nem volt gazdaságos számunkra, ezért ma már csupán a falu ellátására termelünk paradicsomot, paprikát, káposztát, uborkát és egyéb zöldségféléket. Őszintén megmondom, hogy a faluban nem rózsás az ellátás, A mi termékeink később jelentkeznek a szántóföldön, primőröket viszont alig lehet kapni. A másik gond a gyümölcs. Nálunk a házikertekben kevés a gyümölcsfa, nem terem elég. Így tehát akár a primőrökből, a gyümölcsökből is „behozatalra” szorulunk. Ez pedig hol így, hol úgy sikerül. EGERBAKTA 1970-ben még termeltünk zöldséget — mondja Bata Mikló sné tsz-főkönyvelő-he- lyettes. — Azóta nem. Az asszonyok elpártoltak a kertészettől. — Milyen a községben az ellátás? Hiánycikk primőr, kicsi a választék Van-e zöldség falun? — Innen a községből sokan Egerbe járnak dolgozni. Ök ott vásárolnak. Nekünk, akik itt helyben dolgozunk, már nem ilyen jó a helyzetünk. Az ÁFÉSZ-nek van itt ugyan zöldség-gyümölcs boltja, a vezető Egerből rendeli az árut, de mire ideér a zöldség vagy a gyümölcs, mindig megdrágul. Ugyanaz a paprika vagy paradicsom Egerben olcsóbb, mint nálunk. Éppen emiatt aztán sokszor nem is rendel árut a zöldségboltvezető. Szóval, lehetne jobb az ellátás. — A szövetkezet nem gondolt arra, hogy „besegít” az ellátásba? — Nincs tudomásom róla. Van egy régi üvegházunk, volt róla szó, hogy talán felújítjuk, de aztán mégis megváltozott az elképzelés. SÍROK — Azt nem mondom, hogy mindig, minden van — vélekedik Lakatos Sándor, a tsz elnöke —, de azt nyugodtan kijelentem, hogy nagyobb probléma nincs. Az ÁFÉSZ-nek és a tsz-nek is van egy-egy zöldségboltja. Mi a hideg éghajlat miatt nem termelünk zöldségféléket, de boltunkba a SZŰV- TERMÉK-től mindent beszerzőnk. Ami Egerben kapható, az a mi boltunkban is van. Málnát, almát, burgonyát mi is termelünk, ezekből a cikkekből különösen jó az ellátás. Aztán még égy dolgot megvalósítottunk, a háztájin kívül minden tagunk száz négyzetméter területet kap konyhakertnek, abban a legszükségesebbeket megtermeli magának. — Mennyibe került a szövetkezetnek a zöldségbolt épitémi , — Egy épületben kapott helyet a zöldség- és a tejbolt. Az egész 160 ezer forintba került. — Megérte? — Természetesen. Hiszen a tagjainkról van szó. FELDEBRÖ A községben az ÁFÉSZ-, nek is, a tsz-nek is van zöldségboltja. Kiss János, tsz-elnök arról beszél, hogy elég jó az ellátás. A szövetkezet 6 fóliasátorban, mintegy 2600 négyzetméternyi területen primőröket is termel, paprikát, salátát, paradicsomot, egyéb zöldségféléket. Nemcsak a falu igényeit tudják kielégíteni, hanem a környező falvakba is szállítanak és a SZÖVTERMÉK-nek is. Ha náluk nincs valami, akkor azt is megszerzik a környékből. Inkább a gyümölcs jelent gondot, bár dinnyét, szőlőt a szövetkezet is termel, de ez nem biztosítja a folyamatos ellátást. TÓFALU A községben csak az ÁFÉSZ-nek van üzlete, a termelőszövetkezet a meg I érméit paradicsom, paprika, uborka, sárga- és görögdinnye, valamint a szőlő egy részét a boltnak adja át ér- ' tőkésítésre. Az egyes szezonokban azonban a szövetkezet is árusít. A termelőszövetkezet főkönyvelője szerint azonba mégsem nevezhető ideális:- az ellátás, mert a prim rökből szinte alig kaphat valami a községben. Paradicsomot, karfiolt szinte csal. mutatóban láttak az idén. ' Később a dömpingcikkekkel nincs különösebb probléma, i Útlevél nélkül Csebokszáriba Az új városrész látképe ... Az autóbuszra, amelyen Csebokszáriba utaztunk, nem szálltak fel a határőrök. Pedig átgurultunk a határon, amely ha nincs is sorompóval lezárva — vagy az úttestre festve —, mégis szembetűnő ... Hirtelen megszakad az úttest mellett húzódó régi-régi házak sora, s a következő pillanatban már elő is tűnik egy tucatnyi modern, itt-ott még darukkal, nagy erejű gépekkel körülfogott óriási épület Ez már Csebokszári. Igaz, csupán öt percnyire Eger központjától... A születendő új városrész szivébe vezető út torkolatánál hirtelen fékez egy zöld színű ZIL. A vezetője kihajol az ablakon és udvariasan integet: tessék, szabad az út, mehetünk! Aztán csodálkozik, amikor az átjárószakasz helyett a kocsi felé megyünk és egy kis beszélgetésre invitáljuk. — Mint az egri Csebokszári lakótelep egyik építőjét ..'. — magyarázzuk néhány percig. Az indoklásra bólint egyet és már mondja is: — 1972. augusztus 10-én kerültem ide dolgozni. Azóta néhány nap kivételével ezen de azért szeretnének a primőrárukhoz is hozzájutni. MAKLAR Kérészi Károly, a termelőszövetkezet párttitkára arról tájékoztat, hogy .a szövetkezet hatvan holdon termel zöldséget. Ezenkívül üvegházuk is van, s mintegy 10 ezer négyzetméter fólia alatti terület, A számok is jelzik, hogy a községben nincs különösebb probléma az ellátással. Primőr is van, de később is ellátják tömegcikkekkel a falut. A háztáji gazdaságokban is sok zöldséget és gyümölcsöt termelnek. A párttitkár szerint, ha jól csinálják, akkor a zöldség- termesztés sem gazdaságta-- lan. Igaz, hogy a termesztés munkaigényes, de azért meg lehet és meg is kell oldani. JAVULT A HELYZET Mint ahogy a rögtönzött körút is igazolta, az elmúlt esztendőhöz képest a közös gazdaságok nagyobb figyelmet fordítottak és fordítanak arra, hogy saját községüket ellássák zöldséggel és gyümölccsel. Természetesen az egyik helyen többet, a másik helyen kevesebbet törődnek a kérdéssel. A javuló helyzet ellenére azonban meg kell említeni, hogy az ellátás még korántsem tökéletes. -Különösen a primőrök és a gyümölcs hiánycikk a falvakban és nincs megfelelő választék sem. További erő- eszítésekre van szükség — a '.ÖVTERMÉK és a terme- i üzemek részéről egyaránt ~, hogy a községekben is sg lehessen vásárolni mindazt, amire szükség van. K&oosi Levente az építkezésen fuvarozom a kocsimmal az építőanyagot: fordulónként két köbméter betont. Most például az E/33-as épülethez viszem a hetedik fuvart. — Hányszor fordul naponta a keverőüzem és az építkezés között? — Attól függ, hogy milyen ütemben haladnak az építők. A legkevesebb eddig napi tíz forduló volt, a legtöbb tizenöt, s ez azt jelenti, hogy csak én harminc köbméter betont szállítottam az építőknek. — Meg tudná-e mondani, hogy hány ház építéséhez hordta már az anyagot? Szinok Károly, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat gépkocsivezetője egy pillanatra elgondolkodik, aztán felel: — Azt hiszem, héthez. Ha nagyon utánaszámolnék, talán még a lakások számát is meg tudnám mondani. Egyébként szép lakások lettek. új iskolához és az óvodai, bölcsődei részhez tartozó játszóteret is mi építjük meg, füvesítjük be. Aztán majd haladunk tovább, ahogy az építők engedik .., Nem messze a zakatoló gépektől, a hatalmas háztömb másik oldalán gyerekek játszanak az úttesten. Rúgják a labdát, ügyesen kormányozzák a háromkerekű kisbi- ciklit. — Mindig itt játszotok? — Csak amíg kész nem lesz a játszótér! — Várjátok már? T*•j — Nagyon ... A Csebokszári lakótelep őszre egy sor gyermekintézménnyel gazdagodik. Ügy is mondhatjuk, egy igazi gyermekparadicsom lesz itt. Szeptemberben megnyílik a 16 tantermes általános iskola, s ezzel egyidőben adják át a rendeltetésének a száz gyermek elhelyezésére tervezett óvodát és a hatvan- „bébit” befogadó bölcsődét. A tizenhat tantermes általános iskola építésén dolgoznak a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. (Foto: Tóth Gizella) — Tetszenek? — Hát... Elfogadnék egyet akár most is! A négy- és kilencemeletes házak között szinte elveszik a kétszintes iskola, s a közelében épülő óvoda, bölcsőde. A munkások nehezen lépkednek az átázott talajon. Az alacsonyabb részeken itt- ott még áll az esővíz, de már nem sokáig. — Csupán azt várjuk, hogy az építővállalat emberei átadják nekünk a területet. Sokan nem hiszik el, de lesz itt még park és játszótér ... — mondja Tóth Dénes, a városi tanács mélyépítő üzemének egységvezetője. — A mi feladatunk ugyanis, hogy megépítsük a belső úthálózatot, parkokat hozzunk létre, füvesítsünk, s nem utolsósorban játszóteret adjunk a gyerekeknek. — Mekkora területen kezdik el a munkát? — Egyelőre 3500 négyzet- méternyi aszfaltburkolatot fektetünk le, 1000—1500 négyzetméteres területet borítunk le cementlapokkal. Az S hogy mennyire szükség van ezekre a létesítményekre, azt bizonyítja a lakosság egyre növekvő száma. A Csebokszári lakótelepen ma hozzávetőlegesen 900 család él, legutóbb csak az E 8-as épületbe 174 család költözött be. S többségük kisgyermekkel. Mi mindenre lesz még itt szükség? A városrész lakói ezt is elmondják, hiszen valamennyien egy véleményen vannak: — A szolgáltatások bővítésére. További üzletekre, fodrászra, patyolatra, majd könyvtárra, mozira és nem utolsósorban gyors, kényelmes közlekedési eszközökre... Autóbuszokra, amelyeken „nem kérik az utasok csomagjait vámvizsgálatra”, ha átlépik a csupán képzeletben megrajzolt határt. Szilvás István 1973. július 8., vasárnap \ (
