Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

/ éntek esti külpolitikai kommentárunk Vértelen puccs TÍZ NAPJA zajlott le UVuguayban Juan Maria Borda berry elnök vértelen puecsa. Azóta nőtlön nó a feszültség «bberi a hazánknál kétszerié nagyobb, ám lakosainak számát tekintve — mintegy három­millióval jóval kisebb latin-amerikai államban. Szinte a chilei jobboldal kudarcba fulladt puccs- kisérietével egyidftben rendelkezett úgy az államel­nök. hogy feloszlatja a parlamentet, s megnyirbálja a demokratikus jogokat. Az intézkedés hatalmas til­takozást váltott ki. Mindenekelőtt az uruguayi mun­kásság köreben: a rádióadók félóránként ismétlődő felhívása ellenére, a gyárakban és a kisebb üzemek­ben leállt a termelés. Több nagyüzemet katonai irá­nyítás alá helyeztek, s csütörtökre virradó éjjel a rendőrség és a fegyveres erők különleges osztagai őrizetbe vették a dolgozók országos konventje (CNT) 52 vezető tisztségviselőjét. Az a véd ellenük, hogy az illegalitásba kényszerült szakszervezet „felforgató tevékenységet” folytat, Egyes értesülések szerint Montevideóban és az ország más városaiban a helyzet azóta tovább élese­dett. Bordaberry nemcsak a szervezett dolgozók ve­zetőivel készül leszámolni, hanem a munkásság ellen is keményen fellép: egy rendelet értelmében a to­vábbra is sztrájkoló dolgozókat akár koncentrációs táborba is csukhatják. AZ URUGUAY BALOLDALI pártjait tömörítő széles front és az ország második legnagyobb pártja, a Blanco (fehér) párt pénteken hatpontos nyilatko­zatot tett közzé. Ebben annak a követelésüknek ad­tak hangot, hogy Bordaberry elnök haladéktalanul távozzon, a kormány mondjon le, s alakuljon ideig­lenes kabinet. írjanak ki általános választásokat, majd ennek eredményeképpen az alkotmányozó nemzetgyűlés első teendője lenne az új alkotmány- tervezet kidolgozása — hangzik a széles front és a Blanco párt közös felhívása. Legfrissebb jelentések szerint már nemcsak a munkások, hanem jó néhány demokratikus érzelmű munkáltató is szembe szegül a diktatórikus rendszer A HATÁLYON KlVÜL HELYEZETT polgári szabadságjogok az illegalitásba kényszerített szak- szervezetek. a politikai pártok véleményének semmi­be vevése határozott visszalépést jelent Uruguay tör­ténetében. A „vértelen puccs” azonban nem sok jóval kecsegtet: a törvénytelen módszerek csak tovább, gyengítik Bordaberry amúgy is ingatag hatalmát. Letette az esküt az új chilei kormány Chile továbbhalad Aa szo­cialista társadalom építésé­nek útján, megőrzi a több­pártrendszert. megvédelme­zi a demokráciát és a sza­badságjogokat' — mondotta Salvador Allende köztársa­sági elnök csütörtökön, a ké­ső esti órákban, amikor be­jelentette az új kabinet ösz- szetételét. A kormányban az előzőkhöz képest hét új mi­niszer kapott tárcát, a többi nyolc már az előző kabinet­nek is tagja »volt. Három kommunista, négy szocialista, három radikális és öt. egyéb baloldali áramlatokhoz tar­tozó politikus kapott miniszr téri megbízatást Chile állam­Tito beszéde a szutieszkai évfordulón Tito jugoszláv elnök be­szédet mondott Tjentlstébcn, a második világháborúban lezajlott, szutjeszkai csata 30. évfordulóján. Mint emlékeze­tes, ebben a csatában a ju­goszláv' partizánok súlyos csapást mértek a hitleri megszállókra. (Népújság — telefoto — Tan- jug — MTI — KS.) főjétől. A kormány kizáró­lag polgári személyekből áll. Salvador Allende chilei el­nök, az új kabinet esküté­telekor mondott beszédében ismertette kormánya szűk- ségprogramját, — A kormány előtt álló döntő feladat az ország biz­tonságának megvédése — mondotta Allende. A prog­ram előirányozza a kormány politikai és gazdasági tekin­télyének növelését, a közrend biztosítását, a népi szerveze­tek erősítését, a lakosság el­látásának stabilizálását és az állami szektor kiszélesítését. A chilei elnök méltatta a nép nagyfokú felelősségérze­tét és példamutató fegyel­mezettségét, amely lehető­vé tette a reakció által ter­PÁRIZS, GENF, FRANK­FURT, BRÜSSZEL: Amíg a valutapiacon to­vább tart a zűrzavar, irreá­lis folytatni a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokat — fejtette ki a .nyugati va­lutaválsággal kapcsolatos francia véleményt Giscard D'Estaing gazdasági és pénz­ügyminiszter. A Washington­nak szóló figyelmeztetést a francia inflációellenes terv bejelentésével kapcsolta ösz- sze. Pierre-Faulschweitzer, a nemzetközi valutaalap ve­zérigazgatója az ENSZ gaz­dasági és szociális tanácsár nak (ECOSOC) genfi ülés­szakán. az „infláció rákja” Leningrádban pénteken megnyílt az Egyesült Álla­mok főkonzulátusa. A meg­nyitó ünnepségen az Egye­sült Államok részéről Wal­ter Stoessel külügyi állam­titkár és Adolph Dubs, az Egyesült Államok ideiglenes moszkvai ügyvivője, szovjet részről pedig Georgij Kor­vezatt polgárháború megaka dály ozását, .Salvador Allende a június 38-i puccskísérletet hossza­san előkészített folyamatként értékelte, A hadseregnek és a rendőrségnek az alkotmány védelmében történt kiállása nélkül lehetetlen lett volna megakadályozni a polgárhá­borút. Az elnök hangsúlyozta, a nemzeti bizton.súg védelmé­nek továbbra is fontos té­nyezője marad a kormány és a hadsereg közötti együttmű­ködés. Emlékeztetett a há­rom fegyvernem parancsno­kainak nyilatkozatára, amely Szerint a hadsereg mindig az alkotmányt és a törvé­nyes kormányt védi. elleni küzdelemre hívta íei a tőkés világ nemzeteit. Egy héttel a nyugatnémet márka felértékelése után a nyugati valutapiacon ismét élesedett a dóilár körüli helyzet. Az amerikai kor­mány gazdaságpolitikájával szembeni bizalom hiánya, valamint az amerikai belpo­litikai helyzet miatt a dol­lár árfolyama gyakorlatilag az Összes fontosabb valuta- tőzsdén újabb mélypontra csökkent. A dollár árfolyamának csökkenésével párhuzamo­san az arany unciánkénti árfolyama emelkedett és a londoni aranypiacon elérte a 127 dollárt. nyijenko, a külügyminiszté­rium kollégiumának tagja volt jelen. San Franciscóban Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­rának az Egyesült Államok-1 ban tett látogatása idején nyitották meg a Szovjetunió iökonzulátusat. Valutaválság Amerikai fökonzulátus Leningrádban A „Béke és szocializmus” 15 éva Pénteken Prágában, a „Bé­ke és szocializmus” című fo­lyóirat szerkesztőségében saj­tóértekezletet tartott K. I. Zarodov főszerkesztő. Jelen voltak a szerkesztő tanács tagjai, köztük Nagy László, az MSZMP képviselője. Za- rodov főszerkesztő tájékoz­tatta a csehszlovák és a nem­zetközi sajtó képviselőit a fo­lyóirat lő eres tevékenységé­ről, az elért eredményekről és a jövőben megvalósításra váró tervekről. Zarodov rövid visszapillan­tásában elmondotta, hogy a folyóirat megalapításáról szó­ló döntés 1957-ben a kommu­nista es munkáspártok moszkvai tanácskozásán szü­letett meg és 1958 márciusá­ban 20 kommunista és mun­káspárt részvéteiével — az önkéntesség és egyenjogúság elvei alapján — megalakult a „Béke és szocializmus” szerkesztő bizottsága. Az el­méleti és tájékoztató jellegű folyóirat első száma 1958. szeptemberében jelent meg 19 nyelven, 80 országban. Je­lenleg a v.llág 142 országában terjesztik 26 nyelven. A kiad­vány megalapítása óta a for­radalmi munkásmozgalom te­kintélyes fóruma lett. Ha­vonként megjelenő számai­ban az eltelt 15 év során 300 alkalommal közölt cikket a különböző komsnunista és munkáspártok főtitkárainak, első titkárainak, illetve poli­tikai bizottsági tagjainak tol­lából. Zarodov rámutatott, hogy a nemzetközi osztályharcban fontos szerep hárul a kom­munista és munkáspártok kö­zös elméleti folyóiratára. ■ A folyóirat következő szá­maiban különös figyelemmel foglalkozik majd a két világ­rendszer együttműködése és a kommunista és munkáspár­tok ezzel kapcsolatos állás- foglalásainak problematiká­jával — mondotta befejezé­sül K. I. Zarodov főszerkesz­tő. Budapesttel - Helsinkiig Kontinensünk biztonságáért 1973. július 3-án Helsinki­ben a Finnlandia-palotában megkezdődött az európai biz­tonsági és együttműködéssel foglalkozó összeurópai kül­ügyminiszteri értekezlet. A Szovjetunió és az euró­pai szocialista országok 1966. óta az európai enyhü­lést segítő politikai eredmé­nyekkel párhuzamosan le­hetségesnek és szükségesnek tartották az európai bizton­sági értekezlet összehívását. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ha­zánk fővárosából 1969. már­cius 17-én kiadott „Buda­pesti Felhívása" együttmű­ködésre, eredményes érte­kezlet előkészítésére szólí­totta fel Európa országait. Az európai biztonsági rend­szer megteremtése kontinen­sünk 660 millió lakosának legéletbevágóbb érdekeit fe­jezi ki. Feltételezi, hogy földrészünkön egyetértés jön létre a kialakult helyzettel és a határok megváltoztat - hatatlanságával kapcsolat­ban. A NATO-országok re­akciója kezdetben negatív, később halogató volt. amelv az „előfeltételek” politiká­jában jutott kifejezésre. Az összehíváshoz való hozzájá­rulásukat olyan kérdésekhez kötötték mint pl. a szovjet. —nyugatnémet, a lengyel— nyugatnémet szerződés1 alá­írása, vagy a nyugat-berlini tárgyalások sikeres befejezé­se. A szocialista országok következetes politikája és hazánk vezetőinek a bizton­sági konferencia érdekében népszerű megbeszélései és szervező munkája eredmé­nyeket hozott. Országunk vezetői, Magyarország — a békés egymás mellett élést valló — külpolitikájának megfelelően, fontos szerepel töltöttek be a különböző or­szágok véleményének meg­ismertetésében, koordinálá­1973. július 7., szombat sában és sokat kezdemé­nyeztek az értekezlet ügyé­nek előbbrevitele érdekében. A szocialista országok és így hazánk erőfeszítéseit segítették azok a reálpoliti­kai tényezők és szerződések (így az erőszakról való le­mondás. az Odera—Neisse-ha- tár elismerése, a két német állam és Nyugat-Berlin vi­szonyának rendezése), ame­lyek a múlt év novemberi helsinki előkészítő értekez­let megtartásához vezettek. Eredményesek voltak a szo­cialista országok kezdemé­nyezései, hazánk vezetőinek azok a tárgyalásai, amelyet 30 alkalommal folytattak a biztonsági értekezlet érde­kében. Ennek néhány je­lentősebb állomását foglalja össze a következő összeállí­tás: 1969. október 7-én Pu.ja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese az ENSZ- közgyűlés 24. ülésszakán ki­fejtette: „A Magyar Nép- köztársaság továbbra is ak­tívan részt kíván venni az európai biztonsági rendszer létrehozásáért folyó küzde­lemben és támogat minden olyan lépést, amely ennek megvalósítását elősegíti.” 1970. március 4. Péter Já­nos külügyminiszter beszé­de az országgyűlés tavaszi ülésszakán: „Mi bizalommal várjuk a többi európai or­szág konkrét javaslatát a konferencia napirendjére, összehívásának módjára és időpontjára vonatkozólag.” 1970. augusztus 19. Lo- sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a székesfehérvá-' ri nagygyűlésen mondotta : „Diplomáciai tevékenysé­günkkel. magas szintű köl­csönös látogatásunkkal és tárgyalásokkal azon fárado­zunk, hogy hozzájáruljunk az államok együttműködé­séhez, a népek közeledésé­hez és barátságához, az eu­rópai biztonság szilárd rend­szerének megteremtéséhez.” 1970. október 25. Komó­csin Zoltán, az MSZMP KB titkárának beszéde az MSZMP X. kongresszusán: „Kontinensünk népei és a legtöbb ország kormánya egyetért az európai bizton­sági értekezlet összehívásá­val. Mint eddig, ezután is ott leszünk azoknak a so­rában, akik a siker elérésé­ért, fáradoznak.” 1971. január 18—22. Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke finnországi hivatalos látogatásán kijelentette:„Ál­láspontunk az, hogy minden módszer jó, amely vala­mennyire is előre viszi az értekezlet ügyét.” 1971 szeptember 29. Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára mondotta a pál- fai falugyűlésen: „A törté­nelem tapasztalatai szerint az európai háború már két­szer világháborúhoz veze­tett. Mi, kommunisták, a szocializmus hívei, a szocia­lista országok, egy szilár­dabb, biztonságosabb, béké­sebb Európa megteremtésé­ért harcolunk!” 1972. november 14—15. Az MSZMP KB ülésén Kádár János előadói beszédében a következőket mondotta: „Az európai biztonság ügyében haladás van... Á Magyar Népköztársaság elvi állás­pontunknak megfelelően részt fog venni ebben a munkában.” 1973. június 27. Az MSZMP KB állásfoglalása- „A Ma­gyar Népköztársaság, miként eddig, a jövőben is felelő­sen, tevékenyen közremű­ködik az európai népek és államok kölcsönös érdekefe nyugvó együttműködéséért,” Hirdetmény A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat felvételt hirdet betanított épületszerelő asztalos es betanított ács- állványozó tanfolyamra Feltétel: 3 ált. iskolai végzettség, orvosi alkalmasság, 20—40 éves életkor. A tanfolyam 5 hónapos. 5 napos munkahét, 1 nap az elméleti oktatás. 4 nap munka. A tanfolyam idejére 1700,— Ft bért fizetünk. A tanfolyam sikeres elvégzése után betanított EPVLETSZERELŐ ASZTALOS, illetve betanított ÁCS—ÁLLVÁNYOZÓ munkásbizonyílványt adunk. Betanító ácstanfolyam Gyöngyös területén. Betanító épületszerelő asztalos tanfolyamot Eger területére szervezzük. A tervezett beindulás 1973. augusztus 1. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Gyöngyös. Róbert K. u. 21/1.. valamint Eger, Lenin út 13. (Vécsey Jeneménél.) Ne várja meg a csúcsforgalmat! Most azonnal szállíthatja a salgótarjáni salakblokkot Jo minőség, gyors falazás! Méret: 30x30x24 cm. Gyártelepi ár: 10,50 Ft/db. Befizethető: az állami TÜZÉP-telepeken.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents