Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

fi tanácsi vállalatoknál, intézményeknél Tovább javult a vezetés és az irányítás színvonala Atatáa augusztusban . .. Négy megye gondján enyhít az épülő hatvani QFIT-szetw A MEGYEI TANACS vég­rehajtó bizottsága 1970. de­cember 15-én tartott .ülésén — a tanácsi vállalatok, in­tézmények káderen unkájá­nak helyzete volt napiren­den — többek között arra hívta íel a vállalatok, in­tézmények, gazdasági, poli­tikai vezetőinek figyelmét, hogy a gazdaságosabb ter­melés érdekében emelni kell a vezetés színvonalát, haté­konyságát, és nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a kö­zépvezetők szakmai, politi­kai továbbképzésére is. A végrehajtó bizottság a közelmúltban ismét felmé­rette a vezetés és az irányí­tás, a vállalatok káderhely­zetét, 22 vállalatnál, 49 in­tézménynél vizsgálták meg: hogyan, milyen eredmények­kel hajtották végre az 1970- ben hozott határozatokat? Ahogyan a vb által is el­fogadott jelentés hangsú­lyozza: jelenleg 71 igazgató és 68 főkönyvelő szervezi, irányítja a megyében dol­gozó tanácsi vállalatok, in­tézmények munkáját, tevé­kenységét. Az elmúlt három év során határozott fejlő­dés tapasztalható, minőségi változás történt a vállalatok, az. intézmények legmagasabb szintű vezetésében. Ezt bizonyítja többek közt az is, hogy ma már nem kevesebb, mint 74 felsőveze­tőnek van főiskolai, illetve egyetemi végzettsége. A ve­zetők 33,3 százaléka rendel­kezik felső-, illetve közép­fokú politikai végzettséggel: Közülük 12-en politikai fő­iskolán, illetve a marxista— leninista egyelem szakosító Sas Béla. az Á1TI hírma­gyarázója írja: A Minisztertanács csü­törtöki ülése tudomásul vet­te a földgázteihasználás köz­ponti fejlesztési programjá­nak végrehajtásáról előter­jesztett jelentést. Megállapí­totta, hogy a végrehajtás megfelelő ütemben halad: az előirányzott, szinten teljesült a földgáztermelés és -fel- használás terve. Az1 előterjesztett jelentés többek között rámutatott arra, hogy hazánkban a szénhidrogének aránya az energiafelhasználásban 1970- től 1972-ig 43-ról 48,8 szá­zalékra növekedett. Ezen be­lül pedig a földgáz része­sedése az ország energiaellá­tásában 13,6-ről 15,3-ra emelkedett s a ne­gyedik ötéves - terv végén várhatóan eléri a 20 száza­lékot. A gázipar tavaly már 4,1 milliárd köbméter föld­gázt értékesített. A lakos­ság háztartásaiban és a kommunális ellátásban fej­lődött a legdinamikusabban a földgáz felhasználása. Az utóbbi két évben összesen 186 millió köbmétertel ha­ladta meg az előirányzatot. Az elmúlt év végén a sta­tisztikai adatok tanúsága szerint a lakásállomány 59,4 százaléka részesült gázellá­tásban, mégpedig a lakások 17,8 százaléka kapta veze­téken, 41,6 százaléka pedig palackban a gázt. Az utóbbi három évben tehát 1970-től 1972-ig nyolc várost és két községet, továbbá 15 külön­álló ipari és mezőgazdasági üzemet kapcsoltak be a földgázellátásba. így most már összesen 36 város és 38 község lakóinak kényelmét szolgálja a földgáz. A következő ötéves terv­ben Győr, majd Pécs és Ba­ja kap földgázt. Budapesten a városi gáz kétharmadát már földgázból állítják elő, s a külső kerületekben szá­mos lakás közvetlenül isve- sstékes földgázszolgáltatás­tagozatán, 40-en pedig a hároméves általános tagoza­ton végeztek. A közelmúltban nagy számban átadott vállalati kitüntetések azt bizonyít­ják: a tehetségesebb vezetők irányításával, a vállalati kol­lektívák munkája nyomán jelentősen nőtt a termelés gazdaságossága az üzemek­ben, nagyon sok belső hatá-. rozat, intézkedés született a gazdaságosabb termékszer­kezet kialakítására, a piac­képes termékek gyártására, az üzem- és munkaszerve­zéssel feltárt belső tartalé­kok hasznosítására. POZITÍV VÁLTOZÁS to­vábbá, hogy sok fiatal szak­ember került az elrmílt években az üzemekhez, vál­lalatokhoz, csökkent a fluk­tuáció, s minden területen javult a dolgozók, a vezetők kapcsolata. A bátor, de megalapozott tervek, célkitűzések végre­hajtásával a tanácsi válla­latok évről évre eredmé­nyesebben végzik munká­jukat — kivételt képez a Heves megyei Beruházó Vál­lalat — jelentősen javultak a szociális és a munkakö­rülmények a vállalatoknál, s a tervszerű, a jó munka alapján a tervezettnél is na­gyobb mértékben nőttek a jövedelmek is. Ä vállalatok és az intéz­mények élén — néhány pél­dától eltekintve — olyan gazdasági és politikai veze­tők állnak, akik megfelel­nek a szakmai, a politikai követelményeknek, és élve­zik a dolgozók bizalmát is. ban részesül. így az 1971— 75. évekre kidolgozott prog­ram szerint 40 ezer fogyasz­tó kap városi gáz helyett földgázt. Vidéken az elő­irányzottnál is gyorsabb a gázfelhasználás, de a fővá­rosban nem érte el a terve­zett szintet. A jelentés kitér további fontos fejlesztési feladatok­ra. Többek között felhívja a figyelmet arra, hogy célsze­Alig hihető, de a gyöngyö­si kisiparosok egy része már 1944-ben elhatározta, hogy érdekeinek védelmére szö­vetkezetei alakít. Szándéku­kat a háborús -események húzták keresztül. Aztán mintha a korábbi nekibuzdulás lanyhult vol­na: évek teltek el a felsza­badulás után, mire 1948. ja­nuár 1-én tizenöt cipész alá­írta az alapító okiratot. Bár nagyot fordult a világ Gyön­gyösön is már évekkel ko­rábban. ennek a szövetkeze­ti alapításnak az eseményei is hozzájárultak a további változásokhoz. • • • A pioníroké, a kezdemé­nyezőké a dicsőség és a ten­gernyi. gond/ küzdelem. Igaz, a kezdet kezdetén , senki sem gondol a dicsőségre, az utókor ilyen vagy olyan mértékű elismerésére, eset­leges hálájára. Ajft sem le­het elmondani, hogy a ti­zenöt cipész nevét, is hálál­kodva emlegették akkoriban Gyöngyösön. A kisiparos a felszabadu­lás után valamiféle foga­lom volt a városban. Ügy mondták, ‘ hogy önállóságuk mindennél többet ér, mert nem kell alkalmazkodniuk senkihez, a kenyeret sem kell megköszönniük senki­nek. Dolgoznak, amennyit és ahogy dolgoznak, a maguk hasznára, a maguk javára. Senki sem mondhatja ne­kik, feegy menj arrébb, Ide vagy oda lépj, . . Az alkalmazott technika és technológia mellett egy- egy vállalat, intézmény fej­lettségi színvonalát a dol­gozók képzettsége, kultu­ráltsága is meghatározza. Különösen érvényes ez a megállapítás a középveze­tőkre, akik nap mint nap ott vannak a gépek mellett, a dolgozók között, akik rend­kívül sokat tehetnek a ter- ' melékenység javításáért, a gazdaságos termelésért, a nyugodt, kiegyensúlyozott üzemi légkör kialakításáért. Meghatározó szerepük van tehát, ezért is szükséges, hogy minél többen dolgozza­lak üzemeinkben, intézmé­nyeinknél. Sajnos — ahogyan N a vég­rehajtó bizottság is megál­lapította — számuk azonban még mindig kevesebb a szükségesnél, s nem biztosí­tott a tervszerű, a folyama­tos utánpótlásuk sem. Ezért is hívta fel a tanács végre­hajtó bizottsága a vállala­tok, intézmények vezetőinek figyelmét arra, hogy az üze­mek, a felügyeletet ellátó szakigazgatási szervekkel középtávú prografnot dol­gozzanak ki a középvezetők szakmai és politikai képzé­sének tervszerű biztosításá­ra, illetve segítésére. MINDEZ nemcsak vállala­ti, hanem népgazdasági ér­dek is, ezért valóban min­dent el kell követni hogy évről évre több. szorgalma­sabb, és tehetségesebb kö­zépvezető dolgozzék az üze­mekben, a tervezőasztalok, a gépek mellett. halad központi végrehajtása rű lenne a magyar—szovjet gázvezeték leninvárosi—hat­vani szakaszának folyamatos megépítése is. 1975-ben meg­kezdődik a szovjet földgáz importja, s ezzel kapcsolat­ban a Minisztertanács úgy rendelkezett, hogy még ez év végéig ki kell dolgozni és javaslatot kell tenni a szov­jet földgáz legcélszerűbb felhasználásához szükséges intézkedésekről. Ez a fajta babona, a „gaz­dasági függetlenségnek’' ilyen fokú eltúlzása alkal­mas volt arra bizonyos poli­tikák- erők kezében, hogy el­riasszon a szövetkezettől, a szocialista tartalmú összefo­gástól. Ezért is nagy az ér­deme az első tizenötnek: Takács János, Chilkó József, Maticsek János, Szuromi József, Jenei Lajos, id. Pru- nyi Béla, Chilkó Ferenc, Nagy István, Kádár Imre, Vigh Imre, ifj. Prunyi Bé­la, Csajka Ferenc, Hlavács Ferenc, Fricz Béla és Mol­nár László cipész kisiparos­nak. • • « A szövetkezetnek csak az lehetett, a tagja, aki mester- vizsgát tett. Miután Gyön­gyösön túlsúlyban a segédek dolgoztak a háromlábú szé­ken, a kis asztalka mellett a cipészmühelyekben, a vá­rományosok száma sem volt nagy. Könnyebb volt a szövet­kezet gondolatát megfogal­mazni, mint a már ténylege­sen megalakult társulást működtetni. A pénzhiány okozta a legnagyobb gondot. Munkát kellett biztosítani a tagoknak. De miből? Ügy segítettek magukon, hogy az első száz pár cipóhoz való Fából összerótt felvonulási épület, előtte meggypiros, ki- vénhedt bérautóbusz. Két láb nyúlik ki alóla. A sofőr igaz­gat valamit az alvázon, hogy csengetés után biztonsággal furikázhassa otthonukba a közeli falvakban lakó mes­terembereket. Kőműveseket, ácsokat, lakatosokat, villany- szerelőket. Akik csak a 24 milliós beruházás munkála­tait végzik. — Havi kétezer üzemórát teljesít ez a szerviz, ha elké­szül. Nagyobb lesz, mint a nemrég avatott gyöngyösi. S . nem csupán megyénk igé- .;nyeit szolgál ja. hanem ide­ijárhatnak az autósok Nóg- i'rádból, Szolnokból. s Pest megye felénk eső városaiból, községeiből (— vázolja tömö­ren a beruházás rendelteté­sét. teljesítőképességét Cser­kúti István, a városi tanács tervcsoportjának vezetője. — Építtető az AFIT-tröszt mis­kolci igazgatósága, a kivitele­zés pedig a Könnyűipari Sze­relő és Építő Vállalatra vár.'.. ! □ □ — De meddig? Miközben kikerüljük a sö­tétbep ásító fertőtlenítő me­dencét. Urbán János műveze­tő veszi át az eligazító szere­pét. — Minden munkafolyamat terv szerint halad. Augusz­tus húszadikán az autószer­viz építésével végezni fo­gunk. Örülök a magabiztos kije­lentésnek. De amikor a szá­rító- és fényezőterem várat­lan tervmódosításáról ejt szót, némi kétely támad ben­anyag megvásárlására köl­csönt vettek fel. Takács Já­nos és Maticsek János meg­engedte, hogy a házukra írassák a hitelt. Ezt is egy magánkézben levő bank ad­ta a gyöngyösi szövetkezet­nek. Ilyen furcsa világ volt még akkoriban. A magántu­lajdon még keveredett az állami tulajdonnal, a szö­vetkezeti pedig akkoriban fehér hollónak számított. A gyöngyösi példa raga­dósnak bizonyult. Sorra ala­kultak meg ezt követően a városban is, de a környékén is az újabb kisipari szövet­kezetek. Mire azonban a közös m uh kát a gyöngyösi cipé­szek elkezdték, abba is idő telt. A belépés aláírása után három és fél hónap. Az el­ső elnöknek, Takács János­nak a lakásán jöttek össze, egy nyitott fészert neveztek ki műhelynek. Mosolyogni kellene ezen, ha nem volna mindez olyan szívfacsaróan komoly. • • • Az évek múlásával együtt növekedett a szövetkezet is: létszámban, vagyonban, ter­melési eredményekben. 1948-ban 300 ezer forint értéket termeltek. Két évvel később már a mülioaál tar­Szerelöcsarnok — üvegfalakból.. nem. A tetthelyen azonban megnyugszom. A kritikus föld alatti csatornát az építők már odébb telepítették, így semmi akadálya a padozat elkészítésének, valamint a kapcsolódó szakipari munkák befejezésének. — Igazán komoly gondunk már csak a területrendezés­sel. a belső utak .megépítésé­vel van — mondja Urbán Ja­nos. — Pár nap, s állni fog a kazánház tizenöt méter ma­gas kéménye, befejezzük a telefonkábel védőcsövezését, s elkészül a fűtőcsatorna, ami a kazánházat összeköti az üzemépülettel! □ □ □ □ Néhány adat a hatvani AFIT-szerviz jellemzésere: 400 négyzetméter alapterüle­tű. könnyű acélszerkezetes szerelőcsarnokában egyszerre 15 gépkocsi „betegségét” or­vosolhatják majd avatott ke­zek. Mosó- és zsírozóhelyisé­gei negyedóránként négy jár­művet szolgálnak ki. A szük­séges vízmennyiséget 100 köbméteres tároló biztosítja, amelynek feltöltésére saját kutat fúrtak. Raktár, iroda, továbbá korszerű öltöző és ét­kező épült, amely kényelme­sen befogad 120—140 dolgo­zót. S hogy a javításra, mo­sásra, zsírozásra váró autótu­lajdonosok kényelmét se fe­ledjük. nekik a felsőmosó épületében büfével ellátott várakozót alakítanak ki. — A rohanó idő nem lépte vajon túl ezeket a terveket? Hosszú távon nem kell majd a szervizállomáshoz nyúlni? — Ez ne izgassa az autóso­kat! — nyugtat meg az épít­tottak, majd négy év múlva elérték a négymilliót. Érdekes azt is megfigyel­ni, hogyan alakult a szö­vetkezetiek tevékenysége. Munkájuknak közel a felét a cipőjavítás tette ki. Min­den tizedik cipőt készítet­ték rendelésre. A nagyke­reskedelemnek a termelésük negyven százalékát adták el. Változott a szövetkezet működési területe is. Több szövetkezettel egyesült az idők folyamán. Volt Gyön­gyös és Környéke Cipész Ktsz, majd Kékes Általános Ruházati Ktsz, 1968-tól kezd­ve pedig Kékes Ktsz néven működik. 1962-től kezdve je­lentős exporttermelést is folytat: sportcipőket készít külföldi megrendelésre. Ma .már a javítási munka a ki­sebb hányad, a fő tevékeny­ség az árutermelés. Négy üzemrészben cipőt gyárt 85 dolgozó; hárman fáradoznak a méretre ren­delt cipők megformálásán; talpalnak, javítanak 30 mű­helyben összesen 34-en; ru­hát varrnak kilenc üzem­ben 36-an; harisnya-szemfel- szedését két helyen végzi két dolgozó; míg gombáthú­zást egy dolgozó csinál. A legjobb pénzügyi ered­ményt eddig law -ben a»v kezés irányítója. — Huszadik nagy munkám már a hatvani, de mind közül ez a legjobb beosztású, s a legkorszerűb­ben ellátott állomás. Mást ne mondjak magának, innen Salgótarjánba megyek em­bereim jó részével, s ott a hatvani tervezés figyelembe­vételével bővítjük a megye- székhely szervizét! □ □ □ □ A hatvani AFIT-állomás különböző szakipari mun­káin jelenleg hatvanan doD gozpak. , Méghozzá nem is akárhogyan. Schneider János kilenc tagot számláló kőmű­ves szocialista brigádjában például négyezer forint kö­zelében mozog a havi átlag- kereset. De a Török Imre ve­zérletével szorgoskodó ácsok, avagy Edelényi Sándor ka­zánszerelői. Schnauber Ja­nos villanyszerelői is jóval háromezer forint felett ke­resnek. — Szabad szombat? — Minden héten... S olcsó üzemi koszt, amit az egyik étteremből hozunk ide, a Bercsényi utca végére! No, mi is indulhatunk. A-z öreg templomtoronyban elr húzták a levesnótát. Ahogy a kapu felé irányozzuk léptein­ket, félmeztelen, barnára sült fiatalember fordul ki az étke­ző ajtaján. — Menü? — Lebbencsleves, tokká- poszta. — Nem valami fényes. — De fasírozottal! S felemeli öklét, hogy azzal érzékeltesse a húsgompóc méreteit. így mindjárt más! Moldvay Győző dukálták: közel kétmilliót értek el nyereségben, a ter­melési érték is megközelí­tette a 18 milliót. • • • Egyre jobbak a körülmé­nyek a szövetkezetben. Ha nem is kifogástalan már minden, de a szociális és a termelési feltételek egyre nagyobb elégedettséget szül­nek a dolgozók körében. A létszám 230-ra növeke­dett a ktsz-ben a jubileum évére. Minden második dol­gozó lány vagy asszony. Több mint hamfinc kisma­ma tartozik a szövetkezet létszámához, gondozza ott­hon a kisgyermekét. Fülaki László, a ktsz el­nöke két éve vette át ezt a tisztséget, kilencedikként a megalapítás évétől számítva. Tudja jól, hogy a negyed század eltelte milyen fel­adatokat állít a tagság elé, mit kell tennie a vezetőség­nek ahhoz, hogy a követke­ző jubileum alkalmából el­mondhassák: amit elődeink elkezdtek nagy lelkesedés­sel, folytattuk azt mi lelki- ismeretesen, tisztességgel, nem Is kis eredménnyel. G. Molnár Ferenc írni, .yxrms pernek Megfelelő ütemben a földgázfelhasználás fejlesztési programjának-É-----------------------------—----------------- ■ ------------------------------- ■■■ -------... A z elsők között kezdték fFoto: Baranyi Károly.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents