Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-06 / 156. szám
r Csütörtök est/ külpolitikai kommentárunk Megértés és bizalom MAR AZ ELŐZETES nyilatkozatok érzékeltették: Alekszej Koszigin ausztriai látogatása sikerrel járt. A szovjet kormányfő a vendéglátói tiszteletére adott fogadáson kijelentette: „Elégedett vagyok a tárgyalásokkal, elégedett vagyok azzal, hogy a szovjet—osztrák együttműködés számos szempontját, az együttműködés perspektíváit, valamint a nemzetközi kapcsolatok további javulásának folyamatát azonosan ítéljük meg.” Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár egy televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta: „Szovjet vendégemmel nagyon sokat beszélgettünk a gazdasági együttműködésről. Együttműködésünkre további lehetőségek kínálkoznak.” A csütörtökön nyilvánosságra hozott közös közlemény — amelyet Koszigin és Kreisky ünnepélyes külsőségek között irt alá — a négynapos látogatás gyümölcsöző eszmecseréit tükrözi. Mindenekelőtt rámutat a közlemény: a bécsi tárgyalások „lehetővé teszik a megértés és a bizalom növekedését a Szovjetunió és Ausztria között.” S ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, a tárgyalófelek véleménye szerint gazdasági együttműködésük kielégítően fejlődik. A továbbiak szempontjából bizonyára lényeges az a körülmény, hogy a szovjet állami bank a közeljövőben kirendeltséget nyit az osztrák fővárosban. Ugyanakkor állást foglaltak a tárgyalásokon a kooperáció továbbfejlesztése mellett. • KÉTSÉGTELENÜL NAGY JELENTŐSÉGŰ a szovjet kormányfő bécsi látogatása abból a szempontból is, hogy a semleges Ausztria az elsők között támogatta és szorgalmazta a helsinki biztonsági konferencia összehívását. Most alkalom kínálkozott a két ország külpolitikai törekvéseit közvetlen, személyes eszmecseréken tisztázni. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg: az utóbbi időben örvendetesen tovább javult aZ általános nemzetközi helyzet, különös tekintettel a nemrég lezajlott magasszintü szovjet— amerikai tárgyalásokra, az elmúlt években megkötött európai szerződésekre. Koszigin bécsi látogatása a dinamikus szovjet békepolitika újabb fontos állomása. Ismételt bizonysága annak, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű államok sok alapvető kérdésben közös nevezőre juthatnak. így például — mint a közös közlemény megállapítja — a Helsinkiben megkezdett biztonsági konferencia tekintetében is egybeesik -a szovjet és az osztrák vélemény. Mindkét fél szerint „a tanácskozás új fejezetet nyit az európai történelemben”. EZT AZ ÜJ FEJEZETET a bécsihez hasonló tárgyalások töltik ki hasznos, gyümölcsöző tartalommal. Sok közös nevező Péter János beszéde az európai biztonsági konferencián A Központi Sajtószolgálat kiküldött munkatársa. Kulcsár László jelenti Helsinkiből: Mindenekelőtt a magyar vonatkozású eseményekről. A finn lapok, a külföldi újságok és hírügynökségek vezető helyen számolnak be a magyar és a nyugatnémet külügyminiszter találkozásáról, és arról, hogy Helsinkiben a két ország diplomáciái kapcsolatainak megtérő ütéséről tárgyaltak. Osütörtökön késő délután szólította az előadói emelvényre az ü'és elnökei Péter dános magyar kiilügymlnisz- te-t. A nemzetközi helyzet c'?.inzése után Péter János hangoztatta: az előkészítő 'unka sikeréhez nagyban i: izzájárult az a módszer, v mellyel a résztvevők megközelítették Európa bonyolult problémáit. Figyelmeztet arra, hogy a munka neheze még hál .1 van. A második szakaszt :n kell megfogalmazni a közös állásfoglalás végleges dokumentumait. Mi arra törekszünk — mondotta a magyar külügy-- miniszter —, hogy a harmadik szakasz még az idén megkezdődjék, és megvizsgálják az európai biztonság állandó szervének a létrehozását. .4 helsinki konferenciára akkreditált tudósítók körében többen úgy vélekednek: még ezen a héten befejeződik a külügyminiszterek tanácskozása. Egyesek már péntek estére, mások'szombat délre „jósolják” a befejezést, tartja magát az a vélemény is, hogy csak a jövő kedden ér véget a konferencia. Akár így lesz. akár nem, túljutottunk a félidőn. Elhangzott a szovjet és az amerikai külügyminiszter beszéde, s tegnap Péter János volt a 25. felszólaló. Mérleget vgnva örömmel és megelégedéssel állapítjuk meg, alapjában véve sikeres a helsinki tanácskozás. Az eddigi felszólalásokból és véleményekből arra következtethetünk. hogy sok közös nevezőt találtak a külügyminiszterek. Ez nem zárja ki, hogy a további teendők mozzanatainak megité lésében eltérnek a véim'v nyék. (Folytatás a 3. oldalon.) ben ismerte fel a finn kormány, mindenekelőtt Kekko- nen elnök, hogy Európa sorsáért felelős országok egész sorában érik a készség Európa igazi biztonságának megerősítésére és ennek a biztonságnak sokrétű együttműködésben történő kibontakoztatására. A finn kormány képviselői, ezek sorában a finn külügyminisztérium munkatársai Európában és Észak- Amerikóban egyaránt szívósan dolgoztak, gyűjtötték az elképzeléseket arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a tervezett konferenciát eredményesen előkészíteni. míg végülis elérkeztünk a történelmi jeelntöségű pillanathoz. a biztonsági és együttműködési értekezlet első szakaszának megnyitásához. Mivel a magyar és a finn nép rokonsága, barátsága 'és mai együttműködése is alkotó eleme az európai biztonság javításának, ezért úgy vélem, nem helytelen éppen az európai biztonsági és együttműködési konferencián megemlíteni, hogy Kekkon^n elnök úr fővédnöksége alatt ezekben a napokban a két nép együttműködését erősítő, immár tradicionálissá váló ünnepi találkozók lesznek mind Finnországban^, mind Magyarországon. — Itt, Finnországban többszáz magyar vendég részvételével folynak ezek az ünnepségek, Magyarországon pedig ugyanebben az időben löbbszáz finn vendég vesz részt baráti találkozókon. A két különböző társadalmi rendszerű ország képviselői tájékoztatják egymást saját tapasztalataikról, ismerkednek egymás elképzeléseivel, terveivel. Finnország és Magyarország egyre mé.lyebb kapcsolatai jó példát mutatnak arra, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok baráti együttműködése milyen gazdagitóan hathat mindkét ország életére. A biztonsági értekezlet első szakaszának megkezdése kifejezője annak, hogy' milyen nagy változásokat^ éltünk át a legutóbbi két-három évben. Különböző történelmi és társadalmi hátterű országok nyugodt és nyílt szellemű légkörben tadnak egymással tárgyalni nagyon kényes és bonyolult kérdésekről. A tapasztalatok alapján Jogosan mondhatom, hogy ezen a konferencián a különböző társadalmi rendszerű országok kormányközi értekezletein soha nem tapasztalt kölcsönös megértésre irányuló törekvés számtalan jele vesz bennünket körül. Mindez a nemzetközi helyzet jelentős változását tükrözd. Ha emlékezetünkben összehasonlítjuk, milyen volt a nemzetközi helyzet a budapesti felhívás kibocsátásakor, 1969 tavaszán, akkor nehéz szavakat találni a különbség felmérésére. Azóta a nemzetközi helyzet nagyon jelentősen megjavult. Akkor kevesen gondolták volna, hogy három és fél év alatt Európa egész sor bonyolult kérdésében történik megállapodás és 1973 nyarán megkezdődik az európai és együttműködési értekezlet. A nemzetközi helyzet javulásának általában több 1973. július 1, péntek Pillanatkép a helsinki konferenciái .)! Rogers am és Scheel nyugatnémet külügyminiszter a tanácskozás Delében a Finlandia-palotában. {Népújság — telefoto — AP — MTI — KS.) tényezőjét és jelét szokás említeni. A tényezők közül egyet emeleki ki: a nemzetközi erőviszonyok megváltozását. A jeleket is csak utalásszerűén sorolom fel: a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatainak javulása, számos megállapodás aláírása, amely más országok kapcsolataira is kihat, a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és • a Német Szövetségi Köztársaság szerződései, a Nyugat-Berllnnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás, a kétoldalú kapcsolatok jelentős fejlődése, az európai országok között. A nemzetközi enyhülés nem állt meg Európa határainál, ebben az esztendőben olyan jelentős esemény történt, mint amilyen a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása és néhány megállapodás létrehozása a leszerelés témakörében, A Magyar Népköztársaság külpolitikai elveihez híven mindig is küzdött azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban érvényre jusson a békés egymás mellett élés elve. Ennek az elvnek alapján gyümölcsöző kapcsolatpkat építettünk ki egész sor nyugat-európai országgal; Ausztriával, Franciaországgal, Olaszországgal. de az Egyesült Államokkal és Kanadával is. Diplomáciai kapcsolatok nélkül széleskörű gazdasági és kulturális kapcsolatok létesültek országunk és a Nemet Szövetségi Köztársaság között. Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a békéért küzdő kormányoknak a háború és a nemzetközi feszültség ellen harcoló európai tömegekkel együtt sikerült jelentősen megjavitaniok az európai viszonyokat és ennek köszönhetően eljutottunk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani tárgyalásaihoz. Természetesen nem akarom azt mondani, hogy. most már minden rendben van. Tudjuk, hogy még 6zámos megoldásra váró probléma van Európában is, a világ más részein is. Éppen ennek tudatában kormányunk — más országok kormányaival együtt — a jövőben is arra törekszik, hogy elősegítse a rendezetlen kérdések rendezését es ezzel a béke megszilárdítását, a biztonság megerősítését. Nagyon bonyolult kérdéseket hagyott ránk a vietnami háború. A Magyar Népköz- társaság, mint önök is tudják, eleget tett a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok felkérésének és részt vesz a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban. Törekvésünk az, hogy segítsük mielőbb valóra váltani a Párizsban aláírt vietnami egyezmények szellemét és megakadályozni a fegyverszünet megsértései célzó törekvéseket. Meggyőződésünk, hogy Dél-Viel- namban az európai béke és biztonság ügyét is szolgáljuk. A Közel-Kelet problémái, az izraeli agresszió következményei is behatóan foglalkoztatnak bennünket. Nyilvánvaló, hogy amíg nem oldódik meg a közel-keleti válság, addig nehezen lehet arról beszélni, hogy teljesen elhárultak az európai országokat is fenyegető konfliktusok. A Magyar Népköztársaság képviselői — akárcsak az önök országának képviselői — következetesen dolgoztak ennek az értekezletnek az előkészítésén. Számos tárgyalást folytattak állandói, kormányfői, miniszteri és egyéb szinteken a ma tapasztalható javulásért. Alig van itt olyan képviselet, amelynek kormányával ne álltunk volna kapcsolatban mai ügyünk tisztázása céljából. Az előkészítő munka sikeréhez nagyban hozzájárult az a módszer is, amellyel a tárgyalófelek megközelítették Európa bonyolult problémáit: az egyébként szervesen összefüggő és egymással kölcsönhatásban levő nemzetközi kérdések különválasztása, a megoldásra érett kérdések elválasztása azoktól a kérdésektől, amelyeknek a megoldása a jelen pillanatban még nem lehetséges. Nem szükséges, hogy valaki megmagyarázza a magyar kormánynak, hogy az európai biztonság ügye nem választható el például a Földközi-tengeri problémáktól. Nagyon jól tudjuk, hogy más világpolitikai problémák is kölcsönhatásban állnak az európai problémák megoldásával. Ha azonban minden kérdésnél mindig megvártuk volna, hogy minden más kérdés is megérlelődjék a megoldásra, akkor sajatmagun- kat fékeztük volna le és ma nem arról szólna Európa politikusainak az értékelése, hogy 1969 tavaszától, milyen hagy utat tettünk meg a nemzetközi feszültség enyhítéseben, a nemzetközi együttműködésnek a népek javára való előmozdításában, hanem* megálltunk volna, félúton és talán tovább folytatnánk a régi vitát. A Magyar Népköztársaság kormánya jelen helyzetben • azt tekinti legközvetlenebb nemzetközi feladatának, hogy elősegítse az elért kedvező eredmények megszilárdítását, azok visszafordíthatatlanná tételét és hogy közreműködjék további nagy eredmények elérésében. Éppen ezért figyeli éberen azokat a veszélyeket, amelyek még kétségtelenül elevenen élnek és fenyegetik már elért eredményeinket is. Ilyen felismerések vezettek bennünket akkor, amikor kerestük az együttműködést önökkel ennek a konferenciának az előkészítésében és most, amikor önökkel együtt új feladatok megoldására készülünk. Az itt képviselt államok helsinki nagykövetei több mint hat hónapon át tanácskoztak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítéséről. El kell ismerni, hogy jó munkát végeztek, ■összeállították a különböző bizottságok feladatterveit, amelyeknek a segítségével az értekezlet második szakaszában megfogalmazzák majd a biztonsági és együttműködési értekezlet hivatalos dokumentumait. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a munka neheze még hátra van. A második szakasz során kell a közös állásfoglalás végleges dokumentumait megfogalmazni, a mostani vita figyelembevételével. Nem lesz könnyű ez a munka sem. Reálisan lehet azonban úgy tervezni, hogy a bizottságok Ősszel elvégzik munkájukat és a harmadik szakasz még ebben az évben megkezdhető. A mostani külügyminiszteri értekezleten számos javaslatot terjesztettek elő. amelyeket a második szakaszban kell majd megvitatni. Az államok kapcsolatainak elvei — amelyeket nagyköveteink az ajánlásokban összefoglaltak — jól tükröződnek abban a nyilatkozattervezetben, amelyet a Szovjetunió külügyminisztere terjesztett élő. Ügy véljük, hogy ez a tervezet jó alap a tárgyalásokra. Kormányom természetesen jelentősnek tartja az európai biztonság katonai és fegyverkezési problémáit is. Ügy véljük, hogy a nagykövetek ajánlásai helyesen utalnak erre a kérdésre. Helyesnek tartjuk, hogy az európai haderőcsökkentésről Bécsben, október 30-án megkezdődnek az érdemi tárgyalások az érdekelt államok részvételével. Arra kell törekednünk ezeken a tárgyalásokon, hogy érvényesüljön az egyenlő biztonság elve és egyik fél se jusson katonai előnyhöz a másik fél rovására. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, kormánya és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében előterjesztette az európai országok gazdasági együttműködéséről és a környezetvédelemről szóló közös tervezetünket. Mi az európai országok gazdasági együttműködésének rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk, úgy véljük, ennek a kérdésnek különleges figyelmet kell szentelni. Mi hangsúlyozottan gazdasági együttműködésről és nem egyszerűen kereskedelmi kapcsolatokról beszélünk. A gazdasági együttműködés több ennél. A nemzetközi feszültség esetleges ingadozásai a kereskedelmi kapcsolatokat komolyan próbára tehetik. A hosszú távú ipari termelési együttműködés a különböző rendszerű or-szágok között azonban képes ellenállni a feszültség esetleges növekedésének, sót, csökkenti annak hatását. Ezért a Magyar Népköztársaság multilaterális fórumokon és kétoldalú kapcsolataiban egyaránt előtérbe helyezi a kooperációs kapcsolatokat. Egyrészt' a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében keresi a munkamegosztás bővítését, a gazdasági együttműködés minél szélesebb körű kibontakoztatását, másrészt szélesíti ilyen jellegű együttműködését más országokkal is. Azt hiszem, kevés olyan ország van itt képviselve, amellyel valarrdlven területen ne lenne íolyámatban vagy előkészületben részünkről ipari együttműködés. Szükségesnek tartjuk, hogy a biztonsági és együttműködési értekezlet elhárítsa a kiyönbözö társadalmi rendszerű országok gazdasági együttműködését ma még gátló akadályokat, segítse megszűntetni a diszkriminációt és biztosítani a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesülését. Képviselőink a jövőben is együttműködnek az európai országok kulturális kapcsolatainak, az információk kölcsönös cseréjének bővítésében. az emberek, eszmék szabadabb mozgásában. Azt hiszem azonban, ha valahol szükséges a hidegháború maradványai ellen összefognunk. akkor az éop«n ezen a területen szükséges. > Csakis jól megfontolt, gondos előrehaladás hozhat gyümölcsöző eredményeket. Kölcsönösen figyelembe kell vennünk országaink törvényeit, szokásait, szabályait, úgy osztani meg tapasztalatainkat egymással. Végül meg szeretném jegyezni, hogy a Magyar Nép- köztársaság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy behatóan megvizsgáljuk az európai biztonság állandó szefvének létrehozását. Ebben a gondolatban a nemzetközi együttműködés r így távlatai tárulnak fel. Ha létezne egy olyan szerv, amely folyamatosan foglalkozhatna az európai biztonság ügyével, bizonyos, hogy újabb és úja 1 javaslatokat kaphatnánk az országok multilaterális és bilaterális együttműködésének mind szélesebbé tételére, a biztonság megszilárdulását célzó újabb lépésekre. Ügy gondolom, hogy mostani értekezletünk minden részvevőjét foglalkoztatja az európai biztonsági és együttműködési konferencia második szakaszával összefüggő sok kérdés. A mi feladatunk meghatározni a második szakasz előkészítését. Azt hiszem, célszerű lenne, ha a koordinációs bizottság mielőbb összeülhetne és mielőbb megkezdődhetne Géni ben a bizottságok tevékenysége. Meggyőződésem,' minden részvevő ország törekedni fog arra, hogy a bizottságok a lehető legrövidebb időn belül megkezdjék munkájukat és mielőbb dolgozzák ki a biztonsági együttműködési értekezlet végleges dokumentumait. Bízom abban, hogy a dokumentumok elfogadásával már a kormányfők és államfők értekezlete foglalkozik majd. A konferencián képviselt országok további egyű:‘.működéséhez sok sikef-i kívánok az értekezlet minden részvevőjének — fejezte be beszédét Péter Janos.
