Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

r Csütörtök est/ külpolitikai kommentárunk Megértés és bizalom MAR AZ ELŐZETES nyilatkozatok érzékeltet­ték: Alekszej Koszigin ausztriai látogatása sikerrel járt. A szovjet kormányfő a vendéglátói tiszteletére adott fogadáson kijelentette: „Elégedett vagyok a tárgyalásokkal, elégedett vagyok azzal, hogy a szov­jet—osztrák együttműködés számos szempontját, az együttműködés perspektíváit, valamint a nemzetközi kapcsolatok további javulásának folyamatát azono­san ítéljük meg.” Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár egy televíziós nyilatkozatában hangsúlyoz­ta: „Szovjet vendégemmel nagyon sokat beszélget­tünk a gazdasági együttműködésről. Együttműködé­sünkre további lehetőségek kínálkoznak.” A csütörtökön nyilvánosságra hozott közös köz­lemény — amelyet Koszigin és Kreisky ünnepélyes külsőségek között irt alá — a négynapos látogatás gyümölcsöző eszmecseréit tükrözi. Mindenekelőtt rá­mutat a közlemény: a bécsi tárgyalások „lehetővé teszik a megértés és a bizalom növekedését a Szov­jetunió és Ausztria között.” S ami a kétoldalú kap­csolatokat illeti, a tárgyalófelek véleménye szerint gazdasági együttműködésük kielégítően fejlődik. A továbbiak szempontjából bizonyára lényeges az a kö­rülmény, hogy a szovjet állami bank a közeljövő­ben kirendeltséget nyit az osztrák fővárosban. Ugyanakkor állást foglaltak a tárgyalásokon a koo­peráció továbbfejlesztése mellett. • KÉTSÉGTELENÜL NAGY JELENTŐSÉGŰ a szovjet kormányfő bécsi látogatása abból a szem­pontból is, hogy a semleges Ausztria az elsők között támogatta és szorgalmazta a helsinki biztonsági kon­ferencia összehívását. Most alkalom kínálkozott a két ország külpolitikai törekvéseit közvetlen, személyes eszmecseréken tisztázni. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg: az utóbbi időben örvendetesen to­vább javult aZ általános nemzetközi helyzet, különös tekintettel a nemrég lezajlott magasszintü szovjet— amerikai tárgyalásokra, az elmúlt években megkö­tött európai szerződésekre. Koszigin bécsi látogatása a dinamikus szovjet békepolitika újabb fontos állomása. Ismételt bizony­sága annak, hogy a különböző társadalmi berendez­kedésű államok sok alapvető kérdésben közös neve­zőre juthatnak. így például — mint a közös közle­mény megállapítja — a Helsinkiben megkezdett biz­tonsági konferencia tekintetében is egybeesik -a szovjet és az osztrák vélemény. Mindkét fél szerint „a tanácskozás új fejezetet nyit az európai történe­lemben”. EZT AZ ÜJ FEJEZETET a bécsihez hasonló tár­gyalások töltik ki hasznos, gyümölcsöző tartalommal. Sok közös nevező Péter János beszéde az európai biztonsági konferencián A Központi Sajtószolgálat kiküldött munkatársa. Kul­csár László jelenti Helsinki­ből: Mindenekelőtt a magyar vonatkozású eseményekről. A finn lapok, a külföldi új­ságok és hírügynökségek ve­zető helyen számolnak be a magyar és a nyugatnémet külügyminiszter találkozásá­ról, és arról, hogy Helsinki­ben a két ország diplomá­ciái kapcsolatainak megté­rő ütéséről tárgyaltak. Osütörtökön késő délután szólította az előadói emel­vényre az ü'és elnökei Péter dános magyar kiilügymlnisz- te-t. A nemzetközi helyzet c'?.inzése után Péter János hangoztatta: az előkészítő 'unka sikeréhez nagyban i: izzájárult az a módszer, v mellyel a résztvevők meg­közelítették Európa bonyo­lult problémáit. Figyelmez­tet arra, hogy a munka ne­heze még hál .1 van. A má­sodik szakaszt :n kell meg­fogalmazni a közös állásfog­lalás végleges dokumentu­mait. Mi arra törekszünk — mondotta a magyar külügy-- miniszter —, hogy a harma­dik szakasz még az idén megkezdődjék, és megvizs­gálják az európai biztonság állandó szervének a létre­hozását. .4 helsinki konferenciára akkreditált tudósítók köré­ben többen úgy vélekednek: még ezen a héten befejező­dik a külügyminiszterek ta­nácskozása. Egyesek már péntek estére, mások'szom­bat délre „jósolják” a be­fejezést, tartja magát az a vélemény is, hogy csak a jövő kedden ér véget a kon­ferencia. Akár így lesz. akár nem, túljutottunk a félidőn. Elhangzott a szov­jet és az amerikai külügy­miniszter beszéde, s tegnap Péter János volt a 25. fel­szólaló. Mérleget vgnva örömmel és megelégedéssel állapítjuk meg, alapjában véve sikeres a helsinki tanácskozás. Az eddigi felszólalásokból és véleményekből arra követ­keztethetünk. hogy sok kö­zös nevezőt találtak a kül­ügyminiszterek. Ez nem zár­ja ki, hogy a további teen­dők mozzanatainak megité lésében eltérnek a véim'v nyék. (Folytatás a 3. oldalon.) ben ismerte fel a finn kor­mány, mindenekelőtt Kekko- nen elnök, hogy Európa sor­sáért felelős országok egész sorában érik a készség Euró­pa igazi biztonságának meg­erősítésére és ennek a bizton­ságnak sokrétű együttműkö­désben történő kibontakozta­tására. A finn kormány kép­viselői, ezek sorában a finn külügyminisztérium munka­társai Európában és Észak- Amerikóban egyaránt szívó­san dolgoztak, gyűjtötték az elképzeléseket arra vonat­kozóan, hogy hogyan lehet a tervezett konferenciát ered­ményesen előkészíteni. míg végülis elérkeztünk a törté­nelmi jeelntöségű pillanat­hoz. a biztonsági és együtt­működési értekezlet első sza­kaszának megnyitásához. Mi­vel a magyar és a finn nép rokonsága, barátsága 'és mai együttműködése is alkotó eleme az európai biztonság javításának, ezért úgy vé­lem, nem helytelen éppen az európai biztonsági és együtt­működési konferencián meg­említeni, hogy Kekkon^n el­nök úr fővédnöksége alatt ezekben a napokban a két nép együttműködését erősítő, immár tradicionálissá váló ünnepi találkozók lesznek mind Finnországban^, mind Magyarországon. — Itt, Finnországban több­száz magyar vendég részvéte­lével folynak ezek az ünnep­ségek, Magyarországon pe­dig ugyanebben az időben löbbszáz finn vendég vesz részt baráti találkozókon. A két különböző társadalmi rendszerű ország képviselői tájékoztatják egymást saját tapasztalataikról, ismerked­nek egymás elképzeléseivel, terveivel. Finnország és Ma­gyarország egyre mé.lyebb kapcsolatai jó példát mu­tatnak arra, hogy a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok baráti együttműködé­se milyen gazdagitóan hathat mindkét ország életére. A biztonsági értekezlet el­ső szakaszának megkezdése kifejezője annak, hogy' mi­lyen nagy változásokat^ él­tünk át a legutóbbi két-három évben. Különböző történelmi és társadalmi hátterű or­szágok nyugodt és nyílt szellemű légkörben tad­nak egymással tárgyalni nagyon kényes és bonyo­lult kérdésekről. A tapasztalatok alapján Jo­gosan mondhatom, hogy ezen a konferencián a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok kormányközi értekezle­tein soha nem tapasztalt köl­csönös megértésre irányuló törekvés számtalan jele vesz bennünket körül. Mindez a nemzetközi helyzet jelentős változását tükrözd. Ha em­lékezetünkben összehasonlít­juk, milyen volt a nemzetkö­zi helyzet a budapesti felhí­vás kibocsátásakor, 1969 ta­vaszán, akkor nehéz szava­kat találni a különbség fel­mérésére. Azóta a nemzetkö­zi helyzet nagyon jelentősen megjavult. Akkor kevesen gondolták volna, hogy három és fél év alatt Európa egész sor bonyolult kérdésében tör­ténik megállapodás és 1973 nyarán megkezdődik az eu­rópai és együttműködési ér­tekezlet. A nemzetközi helyzet ja­vulásának általában több 1973. július 1, péntek Pillanatkép a helsinki konferenciái .)! Rogers am és Scheel nyugatnémet külügyminiszter a tanácskozás Delében a Finlandia-palotában. {Népújság — telefoto — AP — MTI — KS.) tényezőjét és jelét szokás em­líteni. A tényezők közül egyet emeleki ki: a nemzetközi erő­viszonyok megváltozását. A jeleket is csak utalásszerűén sorolom fel: a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok kétoldalú kapcsolatai­nak javulása, számos megál­lapodás aláírása, amely más országok kapcsolataira is kihat, a Szovjetunió, a Len­gyel Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és • a Német Szövetségi Köztársaság szerződései, a Nyugat-Berllnnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás, a kétoldalú kapcsolatok jelen­tős fejlődése, az európai or­szágok között. A nemzetközi enyhülés nem állt meg Európa ha­tárainál, ebben az esz­tendőben olyan jelentős esemény történt, mint amilyen a vietnami fegy­verszüneti megállapodás aláírása és néhány meg­állapodás létrehozása a leszerelés témakörében, A Magyar Népköztársaság külpolitikai elveihez híven mindig is küzdött azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban érvényre jusson a békés egy­más mellett élés elve. Ennek az elvnek alapján gyümöl­csöző kapcsolatpkat építet­tünk ki egész sor nyugat-eu­rópai országgal; Ausztriával, Franciaországgal, Olaszor­szággal. de az Egyesült Álla­mokkal és Kanadával is. Dip­lomáciai kapcsolatok nélkül széleskörű gazdasági és kul­turális kapcsolatok létesültek országunk és a Nemet Szö­vetségi Köztársaság között. Megelégedéssel vesszük tu­domásul, hogy a békéért küz­dő kormányoknak a háború és a nemzetközi feszültség el­len harcoló európai tömegek­kel együtt sikerült jelentősen megjavitaniok az európai vi­szonyokat és ennek köszön­hetően eljutottunk az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet mostani tár­gyalásaihoz. Természetesen nem akarom azt mondani, hogy. most már minden rendben van. Tud­juk, hogy még 6zámos meg­oldásra váró probléma van Európában is, a világ más részein is. Éppen ennek tu­datában kormányunk — más országok kormányaival együtt — a jövőben is arra törek­szik, hogy elősegítse a rende­zetlen kérdések rendezését es ezzel a béke megszilárdítását, a biztonság megerősítését. Nagyon bonyolult kérdése­ket hagyott ránk a vietnami háború. A Magyar Népköz- társaság, mint önök is tud­ják, eleget tett a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Álla­mok felkérésének és részt vesz a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ságban. Törekvésünk az, hogy segítsük mielőbb való­ra váltani a Párizsban aláírt vietnami egyezmények szel­lemét és megakadályozni a fegyverszünet megsértései célzó törekvéseket. Meggyő­ződésünk, hogy Dél-Viel- namban az európai béke és biztonság ügyét is szolgál­juk. A Közel-Kelet problémái, az izraeli agresszió következ­ményei is behatóan foglal­koztatnak bennünket. Nyil­vánvaló, hogy amíg nem ol­dódik meg a közel-keleti vál­ság, addig nehezen lehet ar­ról beszélni, hogy teljesen el­hárultak az európai országo­kat is fenyegető konfliktusok. A Magyar Népköztársa­ság képviselői — akár­csak az önök országá­nak képviselői — követ­kezetesen dolgoztak en­nek az értekezletnek az előkészítésén. Számos tárgyalást folytattak állandói, kormányfői, mi­niszteri és egyéb szinteken a ma tapasztalható javulásért. Alig van itt olyan képvise­let, amelynek kormányával ne álltunk volna kapcsolat­ban mai ügyünk tisztázása céljából. Az előkészítő munka sike­réhez nagyban hozzájárult az a módszer is, amellyel a tár­gyalófelek megközelítették Európa bonyolult problémáit: az egyébként szervesen ös­szefüggő és egymással köl­csönhatásban levő nemzetkö­zi kérdések különválasztása, a megoldásra érett kérdések elválasztása azoktól a kérdé­sektől, amelyeknek a megol­dása a jelen pillanatban még nem lehetséges. Nem szükséges, hogy vala­ki megmagyarázza a magyar kormánynak, hogy az euró­pai biztonság ügye nem vá­lasztható el például a Föld­közi-tengeri problémáktól. Nagyon jól tudjuk, hogy más világpolitikai problémák is kölcsönhatásban állnak az európai problémák megoldá­sával. Ha azonban minden kérdésnél mindig megvártuk volna, hogy minden más kér­dés is megérlelődjék a meg­oldásra, akkor sajatmagun- kat fékeztük volna le és ma nem arról szólna Európa po­litikusainak az értékelése, hogy 1969 tavaszától, milyen hagy utat tettünk meg a nem­zetközi feszültség enyhítése­ben, a nemzetközi együttmű­ködésnek a népek javára va­ló előmozdításában, hanem* megálltunk volna, félúton és talán tovább folytatnánk a régi vitát. A Magyar Népköztársaság kormánya jelen helyzetben • azt tekinti legközvetlenebb nemzetközi feladatának, hogy elősegítse az elért kedvező eredmények megszilárdítását, azok visszafordíthatatlanná tételét és hogy közreműköd­jék további nagy eredmények elérésében. Éppen ezért fi­gyeli éberen azokat a veszé­lyeket, amelyek még kétség­telenül elevenen élnek és fenyegetik már elért eredmé­nyeinket is. Ilyen felismeré­sek vezettek bennünket ak­kor, amikor kerestük az együttműködést önökkel en­nek a konferenciának az elő­készítésében és most, amikor önökkel együtt új feladatok megoldására készülünk. Az itt képviselt államok helsinki nagykövetei több mint hat hónapon át tanács­koztak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítéséről. El kell ismer­ni, hogy jó munkát végeztek, ■összeállították a különböző bizottságok feladatterveit, amelyeknek a segítségével az értekezlet második szakaszá­ban megfogalmazzák majd a biztonsági és együttműködé­si értekezlet hivatalos doku­mentumait. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a munka neheze még hátra van. A második szakasz során kell a közös állásfoglalás végleges dokumentumait megfogalmazni, a mostani vi­ta figyelembevételével. Nem lesz könnyű ez a munka sem. Reálisan lehet azonban úgy tervezni, hogy a bizottságok Ősszel elvégzik munkájukat és a harmadik szakasz még ebben az évben megkezdhe­tő. A mostani külügyminiszte­ri értekezleten számos javas­latot terjesztettek elő. ame­lyeket a második szakaszban kell majd megvitatni. Az államok kapcsolatai­nak elvei — amelyeket nagyköveteink az aján­lásokban összefoglaltak — jól tükröződnek ab­ban a nyilatkozatterve­zetben, amelyet a Szov­jetunió külügyminisztere terjesztett élő. Ügy vél­jük, hogy ez a tervezet jó alap a tárgyalásokra. Kormányom természetesen jelentősnek tartja az európai biztonság katonai és fegyver­kezési problémáit is. Ügy véljük, hogy a nagykövetek ajánlásai helyesen utalnak erre a kérdésre. Helyesnek tartjuk, hogy az európai haderőcsökkentésről Bécsben, október 30-án megkezdődnek az érdemi tárgyalások az ér­dekelt államok részvételével. Arra kell törekednünk eze­ken a tárgyalásokon, hogy érvényesüljön az egyenlő biztonság elve és egyik fél se jusson katonai előnyhöz a másik fél rovására. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­re, kormánya és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében előterjesztette az eu­rópai országok gazdasági együttműködéséről és a kör­nyezetvédelemről szóló közös tervezetünket. Mi az európai országok gazdasági együtt­működésének rendkívüli je­lentőséget tulajdonítunk, úgy véljük, ennek a kérdésnek kü­lönleges figyelmet kell szen­telni. Mi hangsúlyozottan gazdasági együttműködésről és nem egyszerűen kereske­delmi kapcsolatokról beszé­lünk. A gazdasági együttmű­ködés több ennél. A nemzetközi feszültség esetleges ingadozásai a ke­reskedelmi kapcsolatokat ko­molyan próbára tehetik. A hosszú távú ipari termelési együttműködés a különböző rendszerű or-szágok között azonban képes ellenállni a feszültség esetleges növeke­désének, sót, csökkenti an­nak hatását. Ezért a Magyar Népköztársaság multilaterális fórumokon és kétoldalú kap­csolataiban egyaránt előtérbe helyezi a kooperációs kap­csolatokat. Egyrészt' a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében keresi a munkamegosztás bővítését, a gazdasági együttműködés minél szélesebb körű kibon­takoztatását, másrészt széle­síti ilyen jellegű együttmű­ködését más országokkal is. Azt hiszem, kevés olyan or­szág van itt képviselve, amellyel valarrdlven terüle­ten ne lenne íolyámatban vagy előkészületben részünk­ről ipari együttműködés. Szükségesnek tartjuk, hogy a biztonsági és együttműkö­dési értekezlet elhárítsa a kiyönbözö társadalmi rend­szerű országok gazdasági együttműködését ma még gátló akadályokat, segítse megszűntetni a diszkriminá­ciót és biztosítani a legna­gyobb kedvezmény elvének érvényesülését. Képviselőink a jövőben is együttműködnek az európai országok kulturális kapcsola­tainak, az információk köl­csönös cseréjének bővítésé­ben. az emberek, eszmék szabadabb mozgásában. Azt hiszem azonban, ha valahol szükséges a hidegháború ma­radványai ellen összefog­nunk. akkor az éop«n ezen a területen szükséges. > Csakis jól megfontolt, gondos előrehaladás hoz­hat gyümölcsöző eredmé­nyeket. Kölcsönösen fi­gyelembe kell vennünk országaink törvényeit, szokásait, szabályait, úgy osztani meg tapasztala­tainkat egymással. Végül meg szeretném je­gyezni, hogy a Magyar Nép- köztársaság feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy beható­an megvizsgáljuk az európai biztonság állandó szefvének létrehozását. Ebben a gondo­latban a nemzetközi együtt­működés r így távlatai tá­rulnak fel. Ha létezne egy olyan szerv, amely folyama­tosan foglalkozhatna az eu­rópai biztonság ügyével, bi­zonyos, hogy újabb és úja 1 javaslatokat kaphatnánk az országok multilaterális és bi­laterális együttműködésének mind szélesebbé tételére, a biztonság megszilárdulását célzó újabb lépésekre. Ügy gondolom, hogy mos­tani értekezletünk minden részvevőjét foglalkoztatja az európai biztonsági és együtt­működési konferencia máso­dik szakaszával összefüggő sok kérdés. A mi feladatunk meghatározni a második sza­kasz előkészítését. Azt hi­szem, célszerű lenne, ha a koordinációs bizottság mi­előbb összeülhetne és mi­előbb megkezdődhetne Géni ben a bizottságok tevékeny­sége. Meggyőződésem,' min­den részvevő ország töreked­ni fog arra, hogy a bizottsá­gok a lehető legrövidebb időn belül megkezdjék mun­kájukat és mielőbb dolgoz­zák ki a biztonsági együtt­működési értekezlet végleges dokumentumait. Bízom abban, hogy a do­kumentumok elfogadásával már a kormányfők és állam­fők értekezlete foglalkozik majd. A konferencián képviselt országok további egyű:‘.mű­ködéséhez sok sikef-i kívá­nok az értekezlet minden részvevőjének — fejezte be beszédét Péter Janos.

Next

/
Thumbnails
Contents