Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-27 / 174. szám

Pillantás a lakásépítésre f h ttzenötéves lakásépítési 4erv, amelynek végrehajtását 1961-ben kezdték meg, egy­millió új otthon tető alá ho­zását tűzte ki célul. Azt te­hát, hogy másfél évtized alatt az ország lakosságának közel <egy harmada jusson korsze­rűbb lakáskörülmények kö­zé. 1961 és 1970 között a tervezettnél valamivel több, összesen 610 000 lakás épült fel. Ennek eredményeként míg 1960-ban ezer lakosra 275, 1970-ben már 314 lakás jutott. 1970. április 16-án a párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak együttes ülésén hozott hatá­rozatokkal a lakásépítés és — elosztás új feltételei te­remtődtek meg. Abban az évben a hazai lakásépítés re­kordot ért él: 80 276 új ott­hon fogadta falai közé a boldog bérlőket, vagy tulaj­donosokat. Az ezer lakosra számított évi 7,8 lakás meg­építésével a nemzetközi ranglistán jó nagyot ugrot­tunk előre. A rekord azon­ban rövid élétűnek bizo­nyult. Kétféle értelemben is. Gyengébb rajt Sporthasonlattal élve, a negyedik ötéves terv lakás- építési rajtja gyengébben si­került. Bonyolult, itt hely hí­ján nem részletezett okok miatt 1971-ben ..mindössze’ 75 302 lakás került tető alá, s bár ez a hatvanas évek má­sodik felében csúcsnak szá­mított volna, az 1970-es eredmény fényében a re­méltnél kisebb sikernek bi­zonyult. 1972 azután rálici­tált minden korábbira a 90 194 fölépült lakással. A sportnyelvnél maradva a for­ma javulást az érzékelteti igazán, ha leírjuk: 1965-ben ezer lakosra számítva 5,5, míg 1972-ben 8.7 új lakás ju­tott. Jogos bizakodással állapít­hatta meg az országgyűlés 1973. március 21-i ülésén Fock Jenő, a kormány elnö­ke: az egymillióból „még hiányzó 226 000 lakás ielépí­Közérdekű vizsgálatok, a füzesabonyi járási NEB IL féléves tervében (Császár István tudósítónk­tól) A füzesabonyi járásban rendszeres és eredményes munkát végez a Járási Né­pi Ellenőrzési Bizottság. Irá­nyításává! a járás népi el­lenőrei tervszerű helyszíni vizsgálatokkal, a lakosság bejelentéseinek' ellenőrzésé­vel őrködnek a rend és a törvényesség felett. A járási NEB az év máso­dik felében is hasznos ellen­őrzési tevékenységgel kíván­ja elősegíteni a helyi és központi feladatok megoldá­sát. A második félév munka­tervében három nagyobb sza­bású. átfogó vizsgálat szere­pel. Vizsgálják az .üzem- és munkaszervezés helyzetét a járás termelőszövetkezetei­ben, a dolgozók továbbkép­zésének lehetőségeit a járás területén, s külön vizsgála­tot végeznek a lakásépítő szövetkezetek tevékenységé­nek felmérésére. Napirendre kerül a máso­dik félévben a nők helyze­tének felmérése a járás me­zőgazdasági üzemeiben, az 1013/1970-es kormányhatá­rozat alapján, 4 összegeket részben több la­kásra, de másrészt a költsé­gek emelkedésének ellensú­lyozására fordították. 1972- ben ugyanis — folyó áron — 20 600 forinttal volt drágább egy lakás, mint 1971-ben, s ennek felét magyarázhatjuk csak a tényleges áremelke­déssel, azaz az anyagok, sze­relvények drágulásával. Az összeg másik felét annak tudhatjuk be, hogy egyre több, az átlagosnál költsége­sebb, magasházat építenek, nem fordítanak kellő figyel­met a terülptkiválasztásra, s ezért sokszor különleges ala­pozást igényelnek a lakóépü­leték. .. Ugyanakkor a ma­gánépítkezéseknél is kiska­pukon jártak-keltek az „ügyesek”. Ésszerű határt kellett kijelölni, itt-ott radi­kális eszközökkel. Egy szó a válasz tése a hátralevő három év alatt megvalósítható”. Igaz, nem kicsiny erőfeszítéssel. Minőségi változás Valójában az 1961-es kez­déshez mérten ma már sok minden nem úgy fest, mint vélték, tervezték akkor. A gyorsabb ütem — az Építés­ügyi- és Városfejlesztési Mi­nisztérium vállalatai idén. az első félévben 13 289 lakást adtak át, 1211-el többet, mint tavaly a hasonló időszakban, a második félévben pedig 19 417 új otthon átadása a kötelezettségük — összhang­ban áll a tervvel, ahogy az épített lakások összetételé­nek módosulása ugyancsak. Míg 1965-ben száz tető alá került lakásból húsz volt egyszobás, 1972-ben már csu­pán nyolc; az állami lakások alapterülete az átlagos 48-ról 52 négyzetméterre növeke­dett. .. ám e kedvező minő­ségi haladáshoz hozzácsapód­tak kedvezőtlen, sőt káros je­lenségek is. A számítottnál kisebb pél­dául az állami lakásépítés aránya. Tavaly állami erőből 29 600 otthon felépítése való­sult meg, igaz a magán erő­ből történő lakásépítést is segítik az OTP-kölcsönök, 1972-ben száz lakás közül mindössze tizenkettőt emel­tek kölcsön igénybe vétele nélkül. Erőteljesen megnö­vekedtek a költségek — 1968 és 1971 között, mintegy negy­venhat százalékkal! — túl­zottá vált a szanálások mér­téke, akadtak sokmilliót föl­emésztő városközpont-re­konstrukciók, s állami hite­lekkel luxusvillát összeho­zok. — Ésszerű határ A Minisztertanács a na­pokban — július 19-i ülésén — tudomásul vette a lakás­építés előirányzatainak tel­jesítéséről, valamint a szaná­lásokra, az építkezések költ­ségeinek stabilizálására ho­zott intézkedések végrehajtá­sáról szóló jelentést, s hatá­rozatot fogadott el egyebek között a lakások, üdülők ma­ximális nagyságáról, ezzel összefüggésben a kölcsönfel- tételek elveinek módosításá­ról. E korlátozások — mert tagadhatatlanul azok — az ésszerű határok rögzítésével éppen a gyorsaságot, a tizen­öt éves lakásépítési terv tel­jesítését, s az ötödik ötéves terv lakásprogramjának jó előkészítését szolgálják. Tavaly a tanácsok 10,2 milliárdot — 1971-ben 8,3 milliárdot — költöttek lakás- ! építkezésekre, s a nagyobb* Eredeti előirányzat szerint a negyedik ötéves tervben 54 milliárd forint fedezte volna a lakásépítési kiadásokat. Az áremelkedések egy részének jogosként való elismeréséül ezt az összeget 1972-ben to­vábbi 2,6 milliárddal toldot­ta meg a kormány, de ennél messzibbre nyújtózni már nem lehet. Azaz az adott pénzügyi keretek között kell teljesíteni a lakásépítési ter­vet. Jelek szerint 1973 első félévében a lakásépítés költ­ségeinek növekedése meg­állt — sokféle intézkedés ha­tására —, mérséklődtek a szanálások, a Minisztertanács említett ülésén hozott — 1974. július 1-én életbe lépő 1— rendelkezések pedig elő­segítik a jogos igényeknek megfelelő -magánlaka.s-épi- íésu Továbbra Ts minden segít- «eget megad az állam a te­lepszerű építkezésekhez — ez vidéken legkevesebb 60 lakás összefüggő, több eme­letes épületekben való létre­hozásával egyenlő —, de nem támogatja a jogos igényeket meghaladó otthonok kialakí­tását. sőt, 1974-től ezekre az engedély kiadását is megta­gadják. Az állami lakásépít­kezéseknél bevezetett szigo­rítások — így igaz, hogy a házgyárak árjegyzékben kö­telesek feltüntetni az egyes lakástípusok árát — szintén a meglévő eszközeinkkel va­ló ésszerűbb gazdálkotiást szolgáljak. ' Azt, hogy 1975. végén a kérdésre, felépült-e az egymillió lakás, magya­rázkodás nélkül, egy szóval felelhessünk: igen-! s.., w. a Hét kiváló cím talált gazdára * ^ Eredményesen gazdálkodtak a tanácsi vállalatok Heves megyében Szűkebb hazánkban két gépipari, három könnyűipa­ri, két egyéb ipari tevékeny­séget folytató, három élel­miszeripari. négy építőipa­ri, egy vízügyi, négy keres­kedelmi. három személyi- és két lakásszolgáltatási, vala­mint egy szórakoztatóipari vállalat működik a megyei tanács felügyelete alatt. En­nek a 25 tanácsi vállalat­nak az elmúlt évi gazdál­kodásáról készítettek egy mindenre kiterjedő . értéke­lést a megyei tanács pénz­ügyi szákemberei, akik vég­ső soron megállapították: eredményes évet zártak 1972. decemberében az érintett üzemek, vállalatok. t \ 40 MILLIÖ FORINTOS EXPORTTERV A tanácsi vállalatok szak­emberei a negyedik ötéves terv elkészítésekor nagy kö­rültekintéssel. alapos előké­szítő munkával mérték fel a teendőiket. Ennek az elő­relátó tervezőmunkának kö­szönhető, hogy az elmúlt év végén sehol sem volt lema­radás az előzetes elképzelé­seikhez képest. Időarányo­san teljesítették„ a vállalá­saikat. s ez azt eredményez­te. hogy stabil lett az üze­mi. vállalati gazdálkodás. Ezt a következő számok is bizonyítják: a vállalatok összes bevétele például 10,7 százalékkal haladta meg az .előző évit. Jelentősen javult a szolgáltatások színvonala, növekedett a külföldi part­nerektől származó bevétel. Az elmúlt évben több mint 40 millió forintra rúgott a vállalatok exportja, ennek 24 százaléka a nyugati or­szágokba. 76 százaléka pedig a baráti országokba irányult. Mindezek mellé odakíván­kozik á pénzügyi szakembe­rek figyelemre méltó meg­állapítása, miszerint a vál­lalatok a népgazdasági elvá- . rásoknak megfelelő árpoliti­kát alakítottak ki. Bár a mind nagyobb nyereség el­érésére törekeditek, jogtalan haszonszerzés, vagy a meg nem engedett gazdálkodási forma miatt egyetlen válla­lat ellen sem kellett eljá­rást indítani. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy a 25 ta­nácsi vállalat közül a közel­múltban hét megkapta a Kiváló vállalat elismerő ok­levelet, több kollektíva pe­dig a szakminisztérium di­cséretét érdemelte ki. MILLIÓS BERUHÁZÁSOK Huszonöt vállalat — hu­szonötféle profil. Szerte­ágazó tevékenység egy-egy munkaterületen belül. Ez jellemzi a megye tanácsi vállalatait. Hosszú lenne a sor, ha beszámolnánk mind­arról a munkáról, amelyet ezek az üzemek, vállalatok végeztek el az elmúlt esz­tendőben. Ezért csak azokat említjük meg, amelyek a beruházások között is a mil­liós értékűek közé tartó:, nak, s közvetve, vagy kő-, vétlenül a megye lakoss. gának valamilyen igényé, elégítik ki. .4 Heves me­gyei Finommechanikai Vál­lalat például 19,5 millió fo rintos épület-' és gépi beru­házással létesített egy kor szerű autójavító üzemet. A. Agiia Bútorgyár új üzem­csarnoka es a modern gép­sora 48,9 millió forintba ke­rült. A Heves megyei Tana esi Építőipari Vállalat az építkezések meggyorsítása érdekében előregyártó üze­met létesített, amely a szo­ciális helyiségekkel, raktá­rakkal együtt több mint 30 millió forintba került. A Heves megyei Vízmű Válla­lat 67,2 millió forintot fordí­tott a víz- és csatornahaló- zat fejlesztésére. A sok-sok értékelő sta­tisztikai adat mellett — .bar ezeket nem soroltuk fel — talán ezek a szamok is ön­magukért beszélnek, s alá­támasztják a pénzügyi szak­emberek véleményét. S az a megállapítás, hogy valóban ésszerűen. eredményesen gazdálkodtak a tanácsi vál­lalatok, újabb' kötelessége­ket ró az érintett üzemek, vállalatok dolgozóira és ve­zetőire egyaránt: az elkö­vetkezendő évek terveinek, hasanló szintű teljesítését. (szilvás) Munkába áll 12 ezer új diplomás Keresettek a jogászok, mérnökök, tanárok és közgazdászok Az Mén 12 Ü6tf-an végeztek hazank 55 felsőoktatási intéz­ményének nappali tagozata­in — közöttük néhány száz külföldi ösztöndíjas, össze­sen 3302 pedagógusjelölt, to­vábbá 1239 leendő orvos, fog­orvos, gyógyszerész és 464 közgazdász fejezte be tanul­mányait. A Műszaki Egye­temeken és a természettudo­mányi karokon frissen vég­zettek száma eléri a 2100* at. Az ifjú szakemberek elhe­lyezkedésének tapasztalatai­ról a Művelődésügyi Minisz­térium illetékesei elmondták, hogy a friss diplomások kö­zül 1776-an már korábban elkötelezték magukat: társa­dalmi ösztöndíjasként mun­kaviszonyt létesítettek külön­Naponta SÍD pantalló FtaSeniőI A budapesti Konfekció Szövetkezet füzesabonyi te­lepén hárommillió forintos beruházással bővítési mun - halatokat hajlottak végre. A közel 3Q méter hosszúsá­gú új épületben két mű­szakban 90 női dolgozónak biztosítottak munkalehetősé­get. Ezzel a füzesabonyi varroda létszáma 200 főre, emelkedett. Az új felvételes dolgozók másfél hónapig nem terme­lési terv szerint dolgozv~ sajátították el a pantalló készítés munkafogásait. Jú lius 23-tól azonban már tel jesítményre dolgoznak. / két műszak naponta 540 fév fipantallót készít, ez fel' meg a napi 100 százalék tervteljesítésnek. Az itt ké szített termékeket az Észak­magyarországi Textilkeres­kedelmi Vállalat útján jut­tatják el a miskolci és az Eger környéki áruházakba. (r-üary) Váradi Anna férfipantallóba gumiszorítót húz. (Foto: Tóth Gizella) böző üzemekkel, vállalatok­kal. intézményekkel. Pályá­zattal, vagy egyénileg körül­belül 10 Ö00-en léphettek munkába. -Számukra össze­sen 15 542 álláshelyet hir­dettek meg, a végzősök sza­mánál 55 százalékkal töb­bet. Változatlanul jelentős a pedagógushiány: főleg a vi­déki általános iskolákban, továbbá az óvodákban. Ugyancsak keresettek a reál­szakos tanárok is. de kedve­ző helyzetben választhattak a lehetőségek közüí a vég­zett jogászok, mérnökök, közgazdászok és orvosok, A pályakezdő pedagógusok számára a különböző felső- oktatási intézményekben együttvéve 4697 álláshelyet hirdettek meg, kisebb hánya­dában a fővárosban, nagyobb részben vidéken. A pedagó­gusképző felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatán ugyanakkor az idei tanévben 3302 hallgató fejezte be ta­nulmányait: közülük 3061-en pályázhattak, 241 : hallgató ugyanis társadalmi tanulmá­nyi ösztöndíjas volt. Száz frissen végzett pedagógusra tehát nagyjából 150 állás ju­tott. Változatlanul keresettek a mérnökök. A Műszaki Egye­temen most végzett 1788 mémökjelöltból 397 korábbán társadalmi ösztöndíjjal köte­lezte el magát. Pályázhatott 1325 hallgató — őket 1024 fővárosi, 213 megyei—városi és 784 vidéki munkahely várta. „Hiánycikk” a szak­emberek listáján a közgaz­dász is. A Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men 464 most végzett köz­gazdászból 406 pályázhatott (58-an ösztöndíjasok voltak), számukra 188» munkahelyet hirdettek meg. Érdekesség, hogy csupán a fővárosban 453 új, fiatal közgazdászt sze­rettek volna alkalmazni, te­hal » budsipe&ti aii«i.hu».x. “száma önmagában meghalad­ta a pályázatra jogosult fia­talok létszámát. Ebben az esztendőben ug­rásszerűen megnövekedett — elsősorban vidéken — a kereslet a jogászok iránt, összesen 1023 hely várta az. állam- és jogtudományi ka­rokon végzett 267 fiatal dip­lomást. A jórészt vidéken je­lentkező igény természetesen nem realizálható, hiszen az álláshelyek száma majdnem négyszerese a végzősöknek. Az Agrártudományi Egyete­meken 745 fiatal diplomá­zott, közülük 240 társadalmi ösztöndíjasként. A 490 elhe­lyezkedő fiatal agrárszak­ember 1295 állás közül vá­laszthat. A mezőgazdasági főiskolákon 1071 fiatal vég­zett, közülük a 780 pályázó hallgatót 1255 munkahely várta. Az elhelyezkedő 1076 orvos, fogorvos, gyógyszerész számára pedig 1464 munka­helyet biztosítottak, túlnyo­mó részt vidéken. Érdekesen alakultak a műszaki főiskolákon végzett ifjú szakemberek lehetősé­gei. 1590 pályázatra jogosult fiatal részére 1282 munka­helyet hirdettek meg, csak­nem fele arányban Budapes­ten. A kereskedelmi—ven­déglátóipari, a külkereske­delmi. valamint a pénzügyi­számviteli főiskolán az idén 514 végzős vehette igénybe a pályázati lehetőségeket: szá­mukra 1280 munkahelyet ajánlottak fel, főleg a fővá­rosban. Az. új diplomások zöme augusztusban áll munkába. (MTI) ~ -19ŰIL juiiuö. '£Lt jscntdí Nők üzeme

Next

/
Thumbnails
Contents