Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-27 / 174. szám
Hazánkban készül a világ első környezel védelmi 1érképe Miniszteri utasítás Nem lesz átlagosztályzat FOROG AZ IDEGEN Vendégfogadás — gondokká A Budapesti Levegőtisztasági Bizottság megrendelésére a Kartográfiai Vállalat környezetvédelmi célokat szolgáló térképet készit a fővárosról. Elsőként a IV. kerületet mérték fel, ahol negyvenötezer ‘„füstokádó” kémény adatait rögzítették. Képünkön: Készül a TV. kerület környezetvédelmi térképe. (MTl-fotO) Az oktatáspolitikai feladatok maradéktalan megvalósítása érdekében —szoros összhangban a központi bizottságnak az állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott elmúlt évi határozatával jelentős miniszteri utasítás' látott napvilágot. A művelődésügyi miniszter utasításának értelmében az al- áófokú oktatási Intézményekben. a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban. valamin! a dolgozók általános és középiskoláiban a tanulmányi eredmények átlagosztályzatban való kifejezése megszűnik. Az iskolai bizonyítványban. anvakönvvben. osztályozó Viaplóban, ellenőrző könyvben és egyéb hivatalos iratban tanulmányi átlagosztályzat nem tüntethető fel. A gimnáziumi és a szakközépiskolai érettségi vizsga fokozatai is megszűnnek. Az érettségi bizonyítványban a vizsga általános fokára ula- ló szövegrészt a jövőben törölni kell, a vizsga anyakönyvbe „érettségi vizsgát tett’’ bejegyzést kell bevezetni. Az utasítás 1978. szeptember 1-én lép hatályba. Egri Nyár '73 Szabó Zoltán kiállításáról Épp szezonban, . csúcsidőben vagyunk. Jönnek a turisták külföldről felvértezve valutával, s hajtva a kíváncsiságtól. Jönnek, járják az országot, ostromolják a Balatont, megrohamozzák — ekkora forgalomban úgy tűnik, hogy nem túlzás így fogalmazni — Egert, a barokk várost is. Forog az idegen, kér, kérdez, ötletre, tanácsra vár a honfoglalástól. hagyományosnak hirdetett magyur vendégfogadásra számítva. De néha bizony előfordul a rövidzárlat is. Az idegen fo- rög. talán ebből mit sem lát, mert minek vásárra vinni mindenáron a gondokat. Csakhogy néha csőstül jönnek. Tessék csak figyelni: íme egy csokorra való belőlük. Idegenek — tilos Már beidegződött., táblák, feliratok jutnak eszünkben: fűre lépni... behajlani... parkírozni, szemetelni... stb. Nem erről van szó. mert tábla sem volt. tábla sincs, de tilos jelzés igen. Az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskolát egy hónapig, amíg a felvételi vizsgák időszaka tartott nem lálogathatlak 1u- ristacsoportok. Nem gyönyörködhettek a pompás épü-, lettömbben, nem tekinthették meg az egri Főegyházmegyei Könyvtár világszerte is unikumnak számító könyv, kódex ritkaságait. Hell MlkSzabó Zoltán tizenhét alkotását láthatta az egri Közönség a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában, július 4-től a mai, napig. Ez alatt a viszonylag hosz- szu idő alatt igen sok nézője, értő és jószandekú kri- tikusa-szemiéiőle akadt ennek a kiállításnak. Azt a tárlatnapló is egyértelműen bizonyítja, hogy a sok női portré, az a szenvedély, érzelmi túlfűtöttség és lendület, amellyel a művész kiválasztott témáihoz, az emberekhez, a jellemekhez közelít, nem hagyta nyugodni a műélvezőket és megjegyzéseikkel, dicséreteikkel vagy így vagy úgy, reagáltak művészi tartalomra, a művészi hogyanra. Ilyen értelemben a kiállítást valóban sikeresnek mondhatjuk, mert. a közönség bizonyította: létrejött a művész és a müél- vezö között a kívánt kapcsolat. A kiállított alkotások közül kettővel foglalkoznánk részletesebben. egyrészt azúrt, mert ezek jegyei a többin is fellelhetők, másrészt ez az a két alkotás véleményünk szerint, amelv a legtisztábban mutatja a művész törekvéseit, lelkivilágát. A művész apjának portréját határozott vonásokkal rajzolja meg. Az egyéniség, a jellem összetevői egy határozottan megvont harmónia mögül néznek ránk. Olyan egyensúly tekint ebből az arcból távolba, amely nem tűri el a bizonytalanságot. az esetlegességet. Nyugodtan tagolt ez az arc. a tekintet magabiztosságot sugároz, talán kissé dacos is ez az arckifejezés mintha az apa nem nagvon kedvelné azt, hogy a fia ígv kivallassa őt. Nemes szertartás zajlik le itt, egy ember kltárul- kozik úgy. hogy az apa vonásaiban benne búikéi mind az a szándék, amellyel a fiú. a művész önnön értékeinek a kifejezésére, megörökítésére is tör Szuggesztív hatása éppen abban van ennek a képnek, hogv ez a kettősség, az .apa jellemében a fiúi szándék megváltása poézist is hoz. Hiszen a szeretet, amely a portrét adó jellemet és a művészt egybeköti, átleng a rajzon. _ JÖ73. július S7„ péntek A másik portré címe Jutka. Nem akarunk most részletekbe menő elemzést adni. hogy ennek a fiatal nőnek a tartása a képen mennyire természetes; az sem jelentheti most elmélkedés tárgyát — helyszűke miatt —, hogy a színek megválasztása és elosztása miért így vagy úgy történt. Az egész képben ott tészkel a harmónia, a ritmus, a dallam, egy kicsi fenségességgel, amely talán a nyugalomból is árad. A test fel* aranyló félvilágításban nyugszik a képen, csak az arcban van némi nyoma annak a szenvedélynek, nmelyel a művész szándékinlanui. de nagy szemérmességgel leplez vagy leplezne el, ha afc nem kívántatna meg az őszinteséghez. Ehhez a Jutka című képhez magyarázatként felvonulnak a tárlaton a madonnák, az anyaság nyilvánvalóan lírai logantatásű megörökítései — néha Michelangelo S.ybilláiáak ár- nyékát sejtjük az ihletettség mögött —, de a női testben megfogalmazható sok lírai vonzás, vonzódás ezen a Jutka című képen éri el valódi csúcsát. A festményeik és rajzok világa megérdemli, hogy a közönség behatóbban érdeklődjék Szabó Zoltán művészete iránt, (farkas) sa híres-neves csillagdáját, így szólt az utasítás. Nem láthatták azt. ami Eger egyik vonzóereje. Nincs Olyan útikönyv, leporelló, amely említést ne tenne erről fotót ne közölne. És jött az idegen, akit nemcsak a tüzes bor csábít. hanem az építészet, a kultúra is, akit ezzel is csalogattunk. Jött, kopogtatott, de hiába. Ha közölték vele, meglepődött. Nem a döntéssel vitatkozunk bizonyára, bizonyos szempontból alapozóit, csak a vendégvárásra hivatkozunk, a lassan már évezreUCONYID GURUNC: Jó bor Néhány esztendeje valamelyik újságban felfigyeltem egy orvos jegyzetére, aki Kamcsatkában dolgozott. Később az orvos neve más összefüggésben többször is felbukkant a lapokban. 1967-ben három kamcsat- kal komszomolista, két lapos, fenekű, saját készitmé- nyű csónakon, több mint hat mint:kétezer kilométernyi VÍzj utat legyőzve. Kamcsatka partjaitól leevezeti a Fekete-tengerig. fi három bátor ember egyike Zotjj Báláján orvos volt, akinek a cikkével az. említett újságban találkoztam. Érdekes, hogy ez jutott az eszembe: ki ez a Báláján? Vajon nem földim-e. kara- bahi? Hiszen minket, kara- bahokat már semmilyent különösebb ismertetőjegy sem különbözhet meg másoktól. Földünk egyaránt felnevelt írókat és katonákat, kiváló tudósokat, énekeseket, sportolókat .. . Mégis szerettem volna, ha erről a Balaján- ról kiderül, hogy Karabah szülötte1 .. S íme. egyszer csak olvasom Báláján tárca iában: ..Kamcsatkában élek. Kamcsatka — második hazám. Szeretem, mert szamomra ez. a világ közepe.” És zárójelben: „Általában a világ közepe — természetesen — Karabah ” Na mii mondtam! A k-v rabahok között akadt mai flottaadmirális, hadd légyen tengerjáró-yilásutazónk is ahogy mondják, n mi Thuor Heierdalunk. Egy jó esztendő müiva a sor« személyesen is összehozott Balajánnal, éppen Ka- rabahban. Gyorsan megbarátkoztunk. Emlékeztettem Zorijt a „világ közepére”. Vidáman kérdezte: — Emlékszel erre a tréfára? — Megjegyeztem Zorij, mert - segített a leleplezésedben. Zorij ismét felnevetett: — Kedves földi, te is maszk nélkül járkálsz az utadon. Így hót két „lelepleződött” sz.űkebb hazájába feledékenyen-szerelmes karabah. tíz napig, szusszanásnyi szünet nélkül kóborolt szülőföldjén. Tíz nap nem kis idő, sok mindent sikerült kihúznom a földiből. Mindent el sem mesélhetek — egész, könyv kellene hozzá Egv-két történetéről azonban nem hallgathatok. Az utazás sz.eretele egyszer Kamcsatka északi részére hajtotta Balaiánt. A vihar ott érte a tundrán. A világtól elvágva negyvenkét napot töltött egy öreg kor- jók jurtájában, félig nyers szarvashússal, szárítót! h:. tál táplálkozott. Heiikoptr vagy kutva fogat segítségé." gondolni sem lehetett az éj- sötét viharban. Zorijt. a tapasztalt. sok nehéz helyzetet megért i embert, elfogta a keserűség. Megérezte — és nem minden irigység nélkül — azt a pszichológiai sorompót, mely elválasztja őt az öreg koriaktól- Zorij Észak foglya volt, a korják — Észak gazdája. Semmi nem ingatta meg nyugalmát: sem a vihar. sem az egyhangú koszt, sem az elzártság. „Az • öregnek még a szakálla sem nőtt ki” — mesélte nevetve Báláján. ( „Az északi hóvihar koromsötéttel von be mindent. Meggyőződésem, hogy a civilizáció a vihar szüneteiben született meg.” Ilyen feljegyzéseket ké-s szített. Báláján az öreg korják sátrában. A nagy vízi úton, amikor kilométereken át cipelték lapos csónakjukat a kiszáradt medrekben. Báláján megsértette o jobb karját. Jerevánba érkezvén jelentkezett a kórházban. ahol azonnal ágyba fektették. Hosszú kezelésre volt kilátás. de Zorij szinle követelte az azonnali operációt, mondván: egy hónap múlva a csoport folytatja útját, ne* ki addigra feltétlenül meg kell gyógyulnia. A sebészek természetesen meg voltak győződve, hogy egy hónap kevés a gyógyuláshoz, de az operációt hamar elvégezték. Folyt a műtét, érzéstelenítés nélkül nyitották meg és varrták des tradícióra, s arra, hogy ez eddig sehol sem volt gyakorlat. Kellett ez az újítás. .. ? A tó és a lakat Egernek strandja híres, Felsőtérkányt láváról emlegetik. Igaz, csónakázni rég nem lehetett rajta, mert a hínár és a békanyál masszívan benőtte a hajdan csillogó víztükröt, de a vendég, a turista csak odaruccant a Sziklaforrás vendéglőből. Ha másnak nem. hát azért, hogy utólag bosszankodjon. Most már ezt sem teheti. A körülkerített terület kapunak nevezett bejáratát a milholó- giabeli Cerberus helyett egy lakat őrzi. ha nem is három fejjel, s acsarkodva, de kitartóan. Nem tudni. miért, de a tény az tény. s a felmprdu- lás is jogos. Kétségtelen, a tó jelenleg nem szemgyö- nvörködtelő látvány, de a környezet ma is szép. Lett volna egy jobb megoldás is: eltávolítani a békanyálat, a hínárt, s ismét csónakázó tóvá varázsolni a jelenlegi pocsolyát. Természetesen lakat nélkül. Ezt senki sem vitatta volna.., Gulyás, magyar módra? Mi kérdezzük, mert a vendég udvarias, csak mugában morfondírozgat. Különösképp akkor, ha nemcsak ínyenc, ha nemcsak gyomrának hódolója, hanem gasztronómus. a táplálkozástudomány avatott képviselője. Másfél hónappal ezelőtt harmincöt angol szakember látogatott Magyarországra. s úgy Islenígazéban vég tg kóstolta. eíte-itla az, étlapot. Eljöttek természetesen Egerbe is. Kitűnő programot állítottak össze számukra, jobbnál- jobb ajánlatokkal. Ok a Sz.épass/ony-völgy és a magyar gulyás mellett döntöttek. s kíváncsiak voltak arra is, hogy milyen a hires össze a sérült izomzatot, a beteg pedig énekelt. Kétórás operáctó — kétórás énekszóié. Zorij hangja egyszer sem remegett meg. Nem forrt a torkára. A legcsodálatosabb azonban. hogy a seb begyógyult a megjelölt időpontra. Zorij pedig sietet Odesszába, kamcsatkai barátaihoz, Ana- tolij Szalnyikovhoz és Ana- tolij .Tervisinhez. Onnan folytatták a megszakított utat. A moszkvai Maják rádióadó , Időnként egy tréfás dalt sugároz a kamcsatkai tengerészekről: A. hőség nem győz le bemászunk a vízbe, nem félünk csak a szúnyogtól, s bemászunk a vízbe. A dal szövegét Báláján írta Egyébként prózaíró, költő és művész. Elbeszéléseit oroszul önti formába — a verseket örményül. Jerevánban megjelenő könyveit maga illusztrálja. Előttem — Báláján könyvének kézirata. Az Ajasztan Kiadó küldte e! véleménye- zésre. Kijelentem: egy sajátos próza születésének tanúi vagyunk, mely még sok örömet okoz majd. Érdemes figyelni rá, ahogyan fez a kicsattanó, malomkő-emelő, tréfát és vidám fecsegést árasztó férfi papírra veti gondolatait „Nagyapám állva szelte a kenyeret” — olvasom a kéziratában. s a szívem nagyot dobban a jellemzés súlyától. Vagy íme egv dialógus: — „Van otthon egy vörös patndicsomom. Ötödik napja őrzőm. egri bor Egerbeh. pincék hí vösében ízlelgetve, magya nóta. népi tánc kíséréteber A Park Szálló pincéjébe ii vitálték őkel: volt. nóta. vo népi tánc — tolmácsolta a íei sőtárkanyi egy vitte» — s vo, gulyás is. De milyen! Ami kor feltálalták, a vendég!á tök ereiben szinte rfiegder medt a vér, pedig még ner is kóstolták. Krumpjlleves nek tűnt a színe után. s nun den tányérban úszkált két három kocka hús, mulat '> ban. A gasztronómusok néz tek. ettek, s hallgattak. E volt. a klasszikus beszéde csend. A többit majd el mondják otthon. eUzohioríu adalékként a magyar konyht világhíréhez. Információs pavilon sehol Fél éve sincs, hogy nagyszerű ötletként üdvözöltük i kezdeményezés^: végre ' les: információs pavilon a vasút állomás közelében. Non bosszankodik tovább a turis ta. Alighogy megérkezik mindjárt útbaigazítják, szállást foglalhat, nem kell a Városban kódorognia Kétségbeesetten, eredménytelenük tanácsot kaphat, programot ajánlanak. Kellett ez, hiányzott ez Egerből, mert a korszerű vendégvárás nélkülözhetetlen kelléke. Nem is került volna sokba. A 150 ez.et forintos befektetés hamarosan megtérülne. Mégsem lett semmi, belőle. Állítólag másra kellett a pénz. úgy .mondják fontosabbra. Ezt kár lenne firtatni. nem is feladatunk. Ml csak a turistákra apellálunk. a színvonalas idegenforgalmi szolgálta tusra hivatkozunk. Meg arra, hogy az a 150 ezer forint nem csillagászati összeg. Érdemes lenne előteremteni. 1 ■ ■ ■ Forog az idegen. Szerencsére mindezt nem látja. Ez is valami. De mi azért zsörtölődhetünk. méghozzá nem is alaptalanul. Pécsi István — Nekem pedig egy friss uborkám. Nagyon vigyázok rá. — Cseréljünk. — Hájig napra? Ez Kamcsatka ” „... Ma meghalt egy betegem. Több mint húsz esztendeje hordozott szívében egy apró lövedéket. Nem meghalt — megölték. Ma, amikor hangot kap a követelés: szüntessék meg a háborús bűnösök felelősségre vonását. Mint orvosra — nincs rám szüksége. .4 szíve megállt — elnehezült a kilenc, gramm ólomtól. De az én szívem ver. Nekem kell ítélkeznem ..." Miután elváltunk Kara- bahban, levelet írt nekem: „Már itthon vagyok. A földrajzi térkép legszélén. Ügy éreztem: ideje hazatérnem és zúdultam ide, a térkép szélére. Emlékszel a dalra, amit szülőfalumban, Agortában énekeltek nekünk? „Ahacsi, Gurum, Gurumi meral a ...” Gyakran elénekelem a korjákoknak, ők meg mosolyognak. Azt hiszik, hogy az örmény himnuszt hántolom...” Ugyanebben a levélben: ..Készülök Csukotkába. Ott nagyon jó az időjárás, csak éjjelente mutat a hőmérő mínusz hatvan fokot.’’ Nálunk, az örmény hegyekben járja ez a mondás: „A korsóból csak azt lehet kiönteni, amit beletöltöttek.’’ Zorij Báláján korsójából jó bor folyik. (Folytatjuk.) WJy, Havas Ervin, g||g*|^' toditása:
