Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-20 / 168. szám
Ülést tartott a Minisztertanács f (Folytatás 02 í, oldalról.) té&et a mezőgazdasági ésélel- Hiezésipari gépgyártás helyzetéről és fejlesztéséről. Több más szervezeti intézkedés mellett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá került két mezőgazdasági gépgyártó vállalat. A nehézipari miniszter a fővárosi tanáccsal egyetértésben javaslatot teljesztett elő Budapest hőellátásának megoldására. Az elmúlt évek rohamos fejlődésének eredményeként a fővárosban az energiahordozók között a szénhidrogének aránya jelentősen meghaladja az országos ’ átlagot, a budapesti lakások közel 60 százalékában már olaj-, gáz- vagy távfűtést alkalmaznak. Ki kell dolgozni a távfűtőművek fejlesztési terveit, és a hőellátást az épülő lakótelepeken továbbra is a már bevált távfűtéssel kell biztosítani. A város belső negyedeiben — a levegőtisztaság érdekében — folytatni kell a gáztüzelésre való átállást. A Minisztertanács az előterjesztést jóváhagyta. A kormány megtárgyalta az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásává! kapcsolatban a vállalati tervező- munka feladatait. A tervek készítését a vállalatok a jövő év közepén kezűik meg a minisztériumok irányításával, A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének jelentését a lakásépítés előirányzatainak teljesítésével kapcsolatos rendszabályokról. Sor került a lakásépítési formák pénzügyi feltételeinek kedvezőbbé tételére, a munkások lakásépítésének fokozott támogatására, Budapest és az öt kiemelt nagyváros építési programjának arányos teljesítésével és az infrastruktúrával kapcsolatos problémák rendezésére. Intézkedések születtek többek között a központi fejlesztési célkitűzésektől való eltérések megszüntetésére, a szanálások mérséklésére, az építkezések költségeinek stabilizálására, a költséges városközpont átépítési törekvések megakadályozására. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesztését az állampolgárok által építhető lakás és üdülő maximális nagyságának meghatározásáról. A szabályozás célja, hogy megakadályozza a személyes szükségleteket meghaladó építési törekvéseket. Á rendelet meghatározza az ezzel kapcsolatos építési kölcsön- feltételek elveit is. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta és úgy döntött, hogy szabályozni kell a lakosság által építhető, nem lakás céljait szolgáló helyiségek maximális nagy- ságát is. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügy- miniszter és az igazságügyi miniszter jelentést terjesztett a Minisztertanács elé a telek-,, lakás- és üdülőtulajdonnal kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról. A spekulációs, munka nélküli vagyonszerzési törekvések megakadályozására hozott intézkedések kedvező hatást váltottak ki, gátat vetettek a további egészségtelen ingatlanfelhalmozásnak. A megállapított mértéken felüli ingatlanok értékesítése folyamatban van. A kormány a jelentést tudomásul vette. A könnyűipari miniiszter és a munkaügyi miniszter jelentést terjesztett a kormány elé a könnyűiparban dolgozó nők helyzetének javítására vonatkozó határozatok végrehajtásáról. Az intézkedések hatására javult a helyzet. Jobban érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A munkarendek kialakításánál fokozottabban figyelembe veszik a több- gyermekes családanyák és a gyermekeiket egyedül nevelő anyák családi elfoglaltságát. Nagyobb összegeket fordítanak a munka- és szociális körülmények javítására. Az eredmények iparáganként és szektoronként, az anyagi le hetőségektől függően, különbözőek, ezért továbbra is megkülönböztetett figyelmet, vállalati és központi intézke dést igényel a könnyűiparban dolgozó nők helyzetének javítása. Alapvető változást kell elérni a nők képzése, továbbképzése és vezető munkakörbe helyezése terén. A kormány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács megtárgyalta a munkaügyi miniszter jelentését az ifjúsági pályaválasztásról és a pálya- választási tanácsadás fejlesztése érdekében tett feladatok végrehajtásáról. A kormány két év előtti határozata alapján hatékonyabbá vált a pályaválasztási munka, kiépült a tanácsadó intézetek hálózata. Javult a pályaválasztásra történő felkészítés az iskolákban. Nőtt a továbbtanulni akaró fiatalok száma, erősödött a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási szándéka, intézményes segítésük a jövőben ínég több figyelmet igényel. Fejleszteni kell az iskolák és az üzemek kapcsolatát, alaposabb tájékoztatást kell adni a Pályaválasztási lehetőségekről, különösen a lányok számára élethivatást adó szakmákról, Ä kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot az általános mezőgazdasági összeírás végrehajtásáról és főbb eredményeiről. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács jegyzőkönyvben örökítette meg 11- ku Pálnak, a kormány tagjának, művelődésügyi miniszternek az emlékét, a magyar közművelődésért végzett áldozatos munkáját, érdemeit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Nyugdíj - Műiéi ErdEinpcndde! ELETENEK nagy részét végigszámolta. A számok varázsa erőként szőtte át mozgalmas napjait, hónapjait. Nyughatatlan lendülettel, töretlen energiával dolgozott, tervezett, számolt órák hosz- szan át, sokszor kora reggeltől késő estig. Kis számológépével tucatnyi statisztikát, sűrű számoszlopokat készített. Ha ezeket az oszlopokat ma egymás mellé helyeznénk, talán kilométer hosszúságot tennének ki. A felszabadulás után az első szövetkezeti kisáruhá- zak szervezésétől, egészen az ősszel üzembe lépő egri kenyérgyár építéséig nagyon sok érdekes, izgalmas munkából vette ki részét. Az utóbbi hetekben mégis megváltozott az élete. A dolgos hétköznapok után megpihent. Farkas József, az Észak Heves megyei Sütőipari Vállalat főkönyvelője négy és fél évtizedes munka után nyugdíjba ment. Hogy valóban megpihen-e a sokak által ismert és szeretett „Józsi bácsi’’? Nehéz elképzelni róla, hiszen túl a hatvanadik életévén most is tele van energiával, lelkesedéssel. Tősgyökeres egri. Szülei dohánygyári munkások voltak. Nehezen ment a nyolc testvér továbbtaníttatása, így egészen fiatalon fűszerkereskedő lett a Hangyánál. A háború azonban a törekvő fiatalember terveit is felborította. Lelkesedése, lendülete a felszabadulás utáni na- pokban sem hagyott alább. Már az első hónapokban bekapcsolódott a Heves megyei fogyasztási szövetkezetek megalakításába. A SZAMOK iránti vonzalma mellett a szövetkezeti mozgalom iránti lelkesedése a további években is tűzként lobogott. 1959-ben elsők között kapcsolódott be a termelőszövetkezetek szervezésébe is a füzesabonyi járásban. Poroszlóra került az akkoriban alakult Rákóczi főTermelöszövetkezetb-e könyvelőnek. — November elején egy ködös reggelen érkeztem a faluba — villantja fel emlékeit. — A szövetkezet irodájában egy kecskelábas asztal és két lóca volt. Itt kezdtük el a könyvelést. Nehéz időket éltünk. Nappal dolgoztam, éjjel pedig mezőgazda- sági szakkönyveket tanulmányoztam. Meg kellett ismernem elméletben is a nagyüzem munkáját. Szinte a nulláról indultunk, de ahogy teltek az évek, fokozatosan erősödött meg a közös gazdaság. Ami a legnagyobb siker volt, megnyertük a szövetkezeti tagokat és közös erővel dolgoztunk sokszor kora hajnaltól éjszakáig. Az eredmény nem is maradt el. Hamarosan 34 erőgépet vásároltunk, 2500 sertést és_ szarvasmarhát tartottunk." Nagyon megszerettem a szorgalmas poroszlói embereket, a falut, a Tiszát. De családommal idősebb koromra mégis hazavágytunk a szülővárosba, Egerbe. 1967-ben szinte a véletlen folytán Farkas József, a sütőipari vállalathoz került főkönyvelőnek. Szívesen ment, mert így nem szakadt el az élelmiszer-gazdaságtól. A szövetkezeti tervezőmunkát, a vállalati termelést befolyásoló közgazdasági szabályozók mindennapi használatával váltotta fel. Részt vett a leendő egri kenyérgyár születésénél is. — Hosszú évek munkájából ez a legkorszerűbb beruházás — emlegeti —, amelyben részt vettem. Szeretnék majd ott lenni a megnyitásánál is. Ez az üzem már teljesen gépesített. Megkönnyíti a pékek, korábbi nehéz munkáját. Néhány héttel ezelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumba hivatták, ahol dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes, a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki. — ÉLETEM sok munkával telt el. Most' hatvankét évesen úgy érzem, nem volt eredménytelen. Megkaptam azt az állami elismerést, amelyre nem számítottam. Nemrég elégedetten adtam át munkámat utódomnak. Örömmel mondhatom, hogy ez is a családban maradt, hiszen a vejem lett a vállalat új főkönyvelője. Nekem pedig most már maradt a kertészkedés. .. Persze a számviteli munkától azért teljesen mégsem tudok elszakadni. Gyakran bejárok a vállalathoz, érdekel mit csinálnak, mit terveznek. Nem is csoda, mert éveken át második otthonom volt, nehéz tőle végleg elszakadni. (mentusz) Mezőgazdasági gépgyártás Szoinbatlielyen KGSTországoknak A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szombathelyi gyárában készülnek a Szovjetunió részére az egyszintes ketreces tojóházi berendezések. A gyár termékeinek mintegy 50 százalékát a KGST országaiba exportálják. Képünkön: a tojóházi berendezést ellenőrzi Vöcsei Imre és Kardos Mihály. (MTI foto — Fehér József felv. — KS) Napirenden s a megye távlati energiaellátása Szűkebb hazaink, Heves megye jelentős iparral, serinek nyomán különféle olyan kommunális ágazattal rendelkezik, amely évente egyre több* és több energiát igényel. Elég példaként említeni a megyei piar gépesítését, automatizálását, amely a villamosenergia-fel- használás gyors növekedését eredményezi. Ugyancsak jelentős villamos energiát igényel — évente 3—10 százalékkal többet — a kommunális szektor, s ez érthető is, hiszen csak a lakások száma tízezer-nyolcszázzal nő a IV. ötéves terv idején ... Mindent összevetve — állapította meg a legutóbbi ülésén a megyei tervgazdasági bizottság —, a megye összes energiafelhasználása a tervidőszak végére több mint a kétszeresére nő. Ez a statisztikai adat is jelzi, hogy a megye energiaellátását biztosító üzemeli, vállalatok szakemberei előtt milyen óriási feladat áll. Biztosítaniuk kell a megfelelő mennyiségű villamos energiád fűtőolajat, vezetékes és palackos gázt, illetve a távfűtéshez szükséges hőenergiát. Ehhez viszont meg kellett — már jó előre — tervezni, hogy miből mennyir'e lesz szükség például 1975. végére... Másfélszeres áramfogyasztás Heves megyében a IV. ötéves terv első évében, 1970- ben 431 ezer 200 kilowattóra villamos energiát fogyasztottunk: Ennek a mennyiségnek a jelentős részét az ipari üzemek és a bányászat igényelte. A vezetékhálózat ennek megfelelően a megye északi részén —Eger. Gyöngyös és a Zagyva völgye — épült ki a legkorszerűbben. Ez az elosztó- és energiaszállító hálózat azonban további korszerűsítésre szorul, mivel 1975-ig a megye áramfogyasztása csaknem a másfélszeresere emelkedik. A tervekben éppen ezért a meglevő hálózat rekonstrukciója, a létesítmények felújítása és bizonyos hálózatfejlesztési elképzelések szerepelnek. Erre az illetékes üzemeknek és vállalatoknak több mint kétmillió forint áll rendelkezésükre. Vezetékes gáz Gyöngyösön és Hatvanban A megye területén jelenleg 41.4 kilométer hosszú földgázvezetéket tartanak nyilván. Ez biztosítja Eger gázellátását: a csaknem négyezer háztartás napi szükségletét. Mint a gázszolgáltatási szakemberek felmérései bizonyították, további fogyasztók bekapcsolására van lehetőség, mivel az országos távvezetékhálózatról megfelelő mennyiségű földgázt biztosítanak az igények kielégítésére. Ez teszi lehetővé egyebek között, hogy az elkövetkezendő két és fél évben épülő lakásokba is gázzal fűthessenek és főzhessenek a lakók. A háztartási gázfogyasztók száma ■így a jelenlegi 4 ezerről 7 ezerre emelkedik, nem beszélve arról, hogy több ipari üzem is rátérhet a gázenergiára tervezett technológia alkalmazására. A megye más településeinek . és ipari üzemeinek a földgázellátása is a következő években valósul meg. A Budapest—Zsámbok—Hatvan—Kisterenye között megépülő vezetékről kap majd elegendő mennyiségű gázt Hatvan, valamint Apc és Selyp meglévő üzeme. A Budapest—Zsámbok közötti vezetékszakasz biztosítja majd Gyöngyös gázellátását. Az északi távvezetékről leágazó hálózat megépítése teszi lehetővé — igaz, csak az A késfogás többet ér IJ gy szokás — és szép szokás —, hogy a nyugdíjba vonulóktól rögtönzött ünnepségen vesznek búcsút a régi munkatársak. Szó ami szó, van helye ilyenkor a meghatottságnak. Hiszen olyan ember lávözik a közösségből, aki negyven, negyvenöt éven át — gyakran ugyanazon a munkahelyen — dolgozott, jól ismert mindenkit s őt is ismerte mindenki. De távozik, nem lesz többé velünk és közöttünk. Lehet, hogy be-beláto- gat majd hozzánk fehér ingben és vasalt nadrágban, mosolygósán és megelégedetten, pihenten. De ez már nem az a mindennapi találkozás. Ez már más. Az egymásra utaltság, az együvé tartozás kötelékei lazábbak lesznek... S talán, mert a maradók tudják, éráik ezt, azért próbálják meghitté, emlékezetessé tenni a búcsút. Mindenki mond egjf.-e& kedves szót, nrtegölelgeti a távozót, kezét szorongatja, s egy kicsit — bár nem mondja — sajnálja is. Mert valami véget ért. És a nyugdíjba vonulóval együtt egy kicsit talán magát is sajnálja, hiszen az ő életéből is kilép egy kedvelt ember. Üj jön a helyébe, akit meg kell szokni, ismerni, s vajon tudja-e pótolni azt, aki elmegy? Elmegy, mert mennie kell. „Tartson meg bennünket emlékezetében s fogadja e kis ajándékot, amit a kollektíva nyújt át szeretettel, emlékeztesse ez is az együtt töltött hosszú évekre és ránk, akik tiszteltük, becsültük.” Szép gesztus az ajándékozás. Mert az ajándékot csupán az emlékeztetés eszközéül szánják. Ajándékot kap a távozó a közvetlen kollégáktól, a brigádtól, s egész műhelytől, a szakszervezettől, esetleg valamelyik társadalmi szervtől. És — nem is ritkán — az első számú vezetőtől. ö is elküldi a maga ajándékát. Az a baj, hogy elküldi. Mennyivel emberibb lenne, ha maga is megjelenne a kis ünnepségen, megszorítaná a távozó kezét, s mondana néhány keresetlen szót. Például ezt: köszönöm, Jani bácsi, mindannyiunk nevében köszönöm ezt a negyven évet. És az órát — az ajándékot — csak úgy mellékesen adná oda. Nem a negyven év jutalmaként, mert egy óra nem lehet negyven év jutalma. Csak jelképe a tiszteletnek. Csak eszköze az emlékezésnek. /ima kézfogás se juta- lom! Nem is kötelesség. Egyszerűen: emberi gesztus. Becsületemre mondom: ez a búcsúkézfogás többet ér és emlékezetesebb a távozónak, mint az óra. Csala László V. ötéves tervben — a bélapátfalvi cementgyár gázellátását is. Megvizsgálták az energia- ellátás tervezésekor a pa-, lackos propán-bután gáz iránti igények várható alakulását is. Kiderült, hogy míg 1965-ben 5500 háztartásban használtak jyalackos gázt, addig 1970-re több mint 46 ezerre nőtt a fogyasztók száma, amely 1975. végére eléri a 60 ezret. Az igények növekedése tette szükségessé, hogy a jelenlegi 30 cseretelep mellett újabb 17 nyissa meg a kapuit 1975- ig. S hogy a palackos gázhoz akadály nélkül hozzájussanak a fogyasztók, Heves megyében egy korszerű töltőüzemet létesítenek. Több gázolaj kell és kevesebb szén! Az olajkályhák elterjedésével ugrásszerűen megnövekedett a gázolaj iránti kereslet. Heves megyében például az országos olajforgalom 6' százalékát bonyolítják le. A lakosság gázolaj- ellátását öt kirendeltség' végzi, közülük a két legnagyobb Füzesabonyban és Hatvanban működik. Bár az elmúlt időszakban nehézségekbe ütközött egy-egy — főleg kisebb — település ellátása, ma már viszonylag megoldott az olajellátás. Közrejátszott ebben a javulásban az, hogy a közelmúltban hat helyi forgalmú töltőállomást hoztak létre, s az ÁFOR hálózata mellett több mint száz viszonteladó foglalkozik a lakossági igények kielégítésével. A következő évek terveiben szerepel, hogy megépítik a gyöngyösi 1. és 2. számú töltőállomást, amely mind az üzemanyag-, mind pedig a fűtőolaj-ellátás javítását eredményezi. Fejlődés várható a kis települések olajellátásában is, hiszen az ÁFÉSZ-ek egymás után nyitják meg ezeken a helyeken a kútjaikat. Az olajkályhák elterjedésére vezethető vissza a lakossági szénfogyasztás csökkenése. Ennek ellenére szerepel a távlati tervekben az ellátás mennyiségi és minőségi javítása. A szénfogyasztás csökkenése ellenére a tervek a szénbányászattal, mint fontos energiabázissal számolnák: fokozatosan növekszik például a Mátraalji Szénbányák Vállalat termő- lése — 5,1 millióról 7,5 millió tonnára. — Innen biztosítják továbbra is — évi 7.2 millió tonna lignittel — a Gagarin Hőerőmű Vállalat energiaszükségletét. Mindezek mellett szinten tartják az egercsehi bánya termelését is. . . , Szilvás István Mimte Gk 1373. július Z0„ péntek