Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-15 / 164. szám
PAljának közkinccsé a jö vezetési tapasztal átok Gépesített technológiai brigád a növénytermesztésben A blokktéglától a mintás fürdőszobáig... Körkép az építőanyag-ellátásról Termelőszövetkezetünkben 3500 hektár területen a növénytermesztés munkáit vetéstől a betakarításig a 16 főből álló, teljesen gépesített technológiai brigád végzi. A brigád több cél elérésére törekszik. íme ezek közül néhány: a munka termelékenységének növelése; a mezőgazdasági gépek hatékony kihasználása; az üzemi jövedelmezőség fokozása; a munka szervezésének egyszerűsítése, de egyben magasabb szintű alkalmazása; a szellemi munka koncentrált ki-. használása. Saját erőinkre támaszkodva A fenti célok megvalósítása a termelőszövetkezetekben nyilván — sajátosságaikból adódóan — másképpen történhet, mint az állami gazdaságoknál. A szövetkezetekben a termelési koncentráció nem egy-két növénytermesztési ágazatra kell, hogy irányuljon, hanem a termelési tájanként kialakult növénykultúrákra. Termelőszövetkezeteink munkaerő helyzete — tagjainak foglalkoztatása — gépesítési foka nem mindig engedi meg a specializálódást, néhány növénytermesztési ágazatra. Nyilván ezt követelik népgazdaságunk igényei is az áruellátásban, a termelési javak nagyobb választékában. Több ágazatot, szélesebb skálájú termelést, változatosságot s egyben biztonságosabb termelést s egészségesebb vetésszerkezetet, folyamatos gépi és kézimunkát, egyenletesebb árbevételt stb. — lehet biztosítani saját gazdaságunkban, egy magunknak készített, nekünk legalább megfelelő ágazati összhang alapján. Egy-egy saját „modell” felépítése valóban előnyös lehet, mert magába. foglalja az üzem összes sajátosságait Mindehhez szükséges a saját szellemi tőke. Vagyis: az üzemen belüli szakemberek számának növelése kerül előtérbe a külső segítséggel szemben. így a szellemi beruházás költsége — mely a termelési értéknövekedésben többszörösen visszatérül —, teljes egészében üzemen belül marad. A brigád gépei Termelőszövetkezetünkben a fenti elvek alapján továbbfejlesztve működik —1- műveleti rendszerekre építve — egy úgynevezett technológiai brigád. Ennek feladata a közel azonos, vagy hasonló műveletsoron alapuló növények termesztése vetéstől-betaka- rításig. A brigád őszi búzát 1324, kukoricát 635, fajtaborsót 288, napraforgót 288, őszi káposztát, repcét 288, mustárt 58, babot 29, silókukoricát 230 hektáron termel, illetve elvégzi ezek minden munkáját a vetéstől a betakarításig. A talajmunkákat, a termények szállítását, a .melléktermékek betakarítását a brigádtól független szervezési formában oldjuk meg. Természetesen ezeket a munkákat is igen fontosnak tartjuk — főleg a talajmunkát s a talajerő-utánpótlást — mégis a főhangsúly a jelzett ágazatokban a vetéstől- betakarításig tartó munkákon van. A tálajmunkát külön nehéz univerzális és lánctalpas traktoros brigád végzi. Ugyancsak külön végzi a munkáját egy talajerő-gazdálkodási csoport, AN—2 típusú repülőgép alkalmazásával. A technológiai brigád rendelkezik a munkához szükséges eszközökkel: nyolc E— 512 gabonakombájnnal, öt Braud adapterrel, három Na —410 napraforgó adapterrel, négy RS—09 erőgéppel, négy S—293 porozó permetezővel, négy UBA borsóaratóval, öt MTZ—50 erőgéppel, négy SPC—6 pneumatikus vetőgéppel, négy TTV—32 gabonavető géppel, négy KRN— 4* kultivátorral és egy E— 280 szálastakarmány betakarító géppel és más gépekkel. 16 fő helytáll 3150 hektáron Ezekkel a gépekkel vetéstől a betakarításig — terményszállítás és mellékbetakarításon kívül — mintegy 3150 hektáron, 16 fővel a brigád végez minden munkát. A gépek, munkaeszközök, új beszerzési árának összege 5 millió 191 ezer forintra rúgott. Ha új gépek áraival számolunk, akkor egy hektárnyi területre 1648 forint beruházási érték jut. Ha figyelembe vésszük, hogy nálunk a gépek értéke a rendszer bevezetésekor átlagosan 70 százalékos volt, akkor ezt a területet egy hektárra vetítve 1154 forint gépi beruházás terhelte. Figyelembe kell tehát venni azt a tényt, hogy a gazdaságunkban kialakított r^id- szer nem annyira zárt, mint egy kukorica-búzatermesztő sémának megfelelő szervezetben. A mienkben olyan gépek is szerepelnek, mint például B—280 szálastakarmány betakarítógép, melynek kihasználtsági foka a többihez viszonyítva kicsi, bekerülési költsége viszont magas. Mégis a terület összességében az ágazatok igényeire tekintettel ez a gép is beállítható. Gazdaságos használatához pedig — a silókukorica ágazatban — nem fér kétség. A rendszerbe sorolt gépeket ott, ahol erre szükség van, a brigád két műszakban használja. A rendszerben — mint már említettem — nincsenek bevonva a szállítás gépei, a melléktermék betakarítás gépei, a talajerő-gazdálkodás gépei, a talajmunka gépei. Ezek külön önálló munka- szervezeti egységet alkotnak, s így végzik munkájukat. Ezek a gépek s az általuk alkotott munkaszervezeti egységek akkor is szükségesek, ha az említett munkafolyamatok — vetéstől betakarításig —- nincsenek a kiemelt ágazatokon belül rendszerbe foglalva. Jó a gépkihasználás A gépek folyamatos kihasználása nyilván az elhasználódásukat is meggyorsítja. Azonban a „kihasználva elhasználódás” gazdaságosabb, mintha egy gép kihasználatlanul válik elavulttá. Ebben a rendszerben a kombájnok és szerelvényeik jelentik a Borús, esős időben indultunk, Mit is kívánhattunk volna, mint azt, hogy minél hamarabb derüljön ki az ég, és kísérjen verőfény hosszú utunkon. Hosszú volt az út, amelyet a 12 feledhetetlen nap alatt tett meg az első Heves megyei ifjúsági barátságvonat háromszáz utasa. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda által szervezett barátságát a Szovjetunió öt városába ve- , zetett: Pszkovba, Uljanovszkba, Novgorodba, Ka- zanyba és a testvéri Csu- vasia fővárosába, Cse bokszáriba. A kívánságunk teljesült; a nagyszerű programokat, az élményben gazdag városnézéseket végig napfény kísérte. Szikrázott a nap Moszkvában, a Kreml arany-hagymakupolás székesegyházain,' csillogtak a Kalinyin sugárút üvegpalotái, vakációzó .fiataloktól voltak hangosak az utcák, terek, ott-tartózkodásunk alatt. Számtalan leírásból, útibeszámolóból ismerheti már az olvasó a szovjet fővárost, azoknak sem' idegen, akik még nem jártak a Vörös téren, a hetven méter széles sugárutakon, s csak képen látták még a L«n4» legnagyobb beruházást, s ezek is vannak legjobban kihasználva. Ezért ezek cseréje a teljes kihasználás után nem drága, a nagyösszegű bekerülési költségeik ellenére sem. Más eszközök kis értékkel szerepelnek, azok korszerűsítése pedig — ha a rendszer úgy kívánja meg —, nem okozhat különösebb beruházási nehézséget. Az említett nyolc ágazat eredményét, illetve eredményességét — megfelelő szintű talajerő-gazdálkodást és talajmunkát feltételezve —, erősen meghatározza a vetéstől betakarításig végzett munka. A rendszerbe foglalás, a kiemelés — egy brigádon belül — hangsúlyozni kívánja ezeknek a munkáknak a jelentőségét. A brigád bérezése a rendszerbe foglalt ágazatok eredményeitől függ. A brigád munkatervében megkapja a vetéstől betakarításig elvégzendő összes feladatot. Ebből kitűmk, a tervezett kombájn és traktor normálhold és összes költség összetevőkkel. Termelőszövetkezetünk minden hónapban a tervezett munkadíj 80 százalékát fizeti tagjainak. Ugyanígy megkapják munkadíjuk 80 százalékát a technológiai brigádban dolgozók is. Viszont a kiegészítő részesedést a brigád tagjai az ágazatok eredményei alapján és ágazatok költséggazdálkodása alapján kapják. Egy-egy ágazat tevékenységét a betakarítás után értékelik, s a jogos kiegészítő részesedést év végén zárszámadáskor fizeti ki a tsz a brigádtagoknak. A technológiai brigád a legkiválóbb, szakmailag legjobban felkészült 16 dolgozóból áll. Közülük kombájnt tud vezetni 14 fő, ért a növényvédelemhez (betanított munkás) 10 fő, ért a mező- gazdasági gépszereléshez (szakmunkás) 5 fő. Az ilyen összetételű brigád önállóan végzi feladatát a téli gépjavítások idején is. Az 5 fő mezőgazdasági gépszerelő szakmunkás mellett ebben az időszakban a 11 fő segédmunkát végez, bár nyilvánvaló, hogy szakmai felkészültségük az etífeez szükségesnél magasabb. A technológiai brigádban dolgozó emberek egész évi foglalkoztatása így megoldott és feladataikat igen hatékonyan, sikeresen végzik el. Eleki János a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz mezőgazdasági mérnöke mauzóleumot. A háromszáz Heves megyei fiatal közt is sokan voltak, akik először jártak ott, s a már „gyakorlottaktól” kalauzolva csodálták meg a sok látnivalót, ök mondták: ezt nem lehet elmesélni, ezt látni kell... ★ Négy, Moszkvában eltöltött nap után búcsúztak el — Cement? Van kérem. Milyet parancsol? 400-ast, 500-ast vagy 600-ast? — kérdezett vissza a minap a gyöngyösi TÜZÉP-telep vezetője, Kardos József, amikor a fontos építőanyag iránt érdeklődtünk. Ha egy évvel ezelőtt tettük volna fel ugyanezt a kérdést — kapható-e cement? —, bizonyára széttárta volna a karját azzal, hogy „sajnos, nincs, kérem!”. S ha egy esztendővel ezelőtt érdeklődtünk volna, akkor nemcsak a cement, de még egy sor alapvető építőanyag említésekor is ugyanilyen választ adott volna: nincs, nincs, nincs... Akkoriban ugyanis szűkében voltunk az építőanyagoknak. Azt hiszem, nem túlzás, ha rögtön Megjegyezzük, hogy akkoriban! Aztóta lényegesen megváltozott a helyzet... — Nézzen körül a telepen. Egy-két, pilanatnyilag elfogyott. cikken kívül mindent megtalál itt. Dupláját, sok esetben a többszörösét a tavalyi készletnek. A cementről már volt szó, vegyük talán a téglát. Tudunk adni a B—30-as, úgynevezett gázszi- likát falazóblokkból, az NDK- ból érkezett, soklyukú téglából, s időnként a kisméretűből is. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a kínálat lényegesen meghaladja a keresletet, de félreértés ne essék: nemcsak a tégláról van szó... Merész készletezés A kínálat meghaladja a keresletet. Ez a kereskedelem egyik alapvető törvénye: bőKét ev telt el azóta, hogy az Agria Bútorgyár kollektívája felvette a kapcsolatot az NDK-belí Eppendorfi Möbel Kombinát dolgozóival. A baráti és a szakmai kapcsolat az elmúlt két esztendő alatt egyre szorosabbá vált: egymást követték; a bútoripari szakemberek, az ifjúmunkások és a vezetők cserelátogatásai. Ennek a látogatás-sorozatnak a keretében érkezett Egerbe az egymástól a barátságvonat csoportjai. A mi csoportunk tagjai a Kazanyi pályaudvaron költöztek újra hálókocsikba; a vonatablakok függönyein az ízléses, népi motívumokkal díszített hímzések bizonyították, hogy nem tévedtünk el, de cirill betűkkel ott állt a felirat is a vagonok oldalán: Csuvasia. Moszkva és Csebokszári között egy nap az út az „expressz” sebességgel száguldó vonattal: szombaton délután indultunk útnak és másnap délelőtt érkeztünk meg a víteni a választékot, a lehető legtökéletesebben kielégíteni a vásárlók igényeli. A szinte matthelyzet után — egy évvel később — ezt meg tudja tenni az Eger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat is... Az ellátási zavarok megszűnése azután kezdődött, amikor az elmúlt évi kormányhatározat nyomán sor került az építőanyag-ipar rekonstrukciójára. Több cement, tégla, falazati anyag került ki az üzemekből. Ez azonban még nem garantálta azt, hogy Heves megyében is zavartalan lesz az építőanyag-ellátás, hiszen számtalan megye, vagy megyei jogú város ileltékesei kérték a szükséges mennyiség leszállítását. Hogy oldódtak meg végül is szükebb hazánk építőanyagellátási problémái? — Merészebb készletezési politikával — mondta dr. Nagy Sándor, az Éger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat igazgatója. — Igaz, nem volt könnyű és főleg kockázatmentés megvalósítani az elképzelésünket. Ügy döntöttünk ugyanis, hogy az összforgalmúnkat hat, ezenbelül az építőanyagokét hét százalékkal növeljük. Ezt viszont csak egyféleképpen lehetett megvalósítani: jó előre felmérni az igényeket és biztosítani az ennek megfelelő készletet. Sőt, néha többet is, mint amire szükség volt. Ám, ezt vállalni kellett ahhoz, hogy a megyében ne legyen sorbanállás egy-egy árucikkért, s ne kerüljön például a csempe a hiánycikkek listájára. .. delegációja, amelyet Wemer Wolf vezetett. A küldöttség tagjai az egri üzemmel való ismerkedés után látogatást tettek hazánk fővárosában, majd Egerből utazták vissza a Német Demokratikus Köztársaságba. Elutazásuk előtt Wemer Wolf, a delegáció vezetője meghívta az egri gyár fiataljainak képviselőit a berlini, X. Világi fjúsági Találkozóra. érkezést követő órában már együtt ünnepeltünk a város fiataljaival. Igen ünnepeltünk, mert ez a vasárnap volt a szovjet ifjúság napja, amely mindenki számára egész napos szórakozást, játékot, éneklést, táncot jelent. Szinte az egész város, már kora délelőtt a parkokban gyülekezett. Csebokszáriban egyébként négy hatalmas zöld park szolgálja a munka utáni kikapcsolódást, nyújt lehetőséget a pihenésre, sportolásra, s hamarosan átadják rendeltetésének az ötödiket is. A központi ünnepség színhelyén, a Larejevszkij parkban meleg fogadtatásban volt részünk. A városi Kom- szomol vezetői üdvözölték a magyar fiatalokat, s a baráti köszöntést Kiss Sándor, megyei KISZ-titkár, a vonat vezetője viszonozta átadva vendéglátóinknak a Heves megyeiek üdvözletét. Ezután a frissen ácsolt szabadtéri színpadon egymást váltották az amatőr művészeti együttesek, énékkarok, tánccsoportok, népi zenekarok. Népviseletük legszebb darabjait vonultatták fel a szereplők, s ez még csak fos ■~'Ms a színvonalas mű»«OK sikerét Anctűlij J a főrendező, „civilben” a Tani tókéwxő In mr.et zenei tagozatának «ozetője, ekn-ind • ta, rogy szinte egész évben készülték e&gkte » bemuta— Igen, ugyánis az elnnál évi kereslethez képest „mertük” vállalni, hogy az íd<s* csúcsszezonban 30 százalékkal több cement, vagy 22 százalékkai több falazóanyag álljon az építők rendelkezésére! Ez a készletezési politika egyébként egy manapság gyorsuló kereskedelmi folyamat kezdete, amelynek nyomán — éppen az idei tapasztalatokra alapozva — egyre kevesebb lesz az elégedetlen vásárlók száma. Kevésbé ismert új/ termékek... Mit keresnek a megye 13 TÜZÉP-telepév.? Cementet, téglát, meszet, faárut, fűrészárut, padlóburkoló anyagokat, épületcsatornát... S ha valamelyikből éppen ott nincs, ahol keresik a vevők, akkor könnyen levonják a következtetést: rossz az ellátás. Pedig téves a megállapítás, mert például csak a gyöngyösi telepen 3 ezer négyzetméter hazai és román, tölgy- és kőrisparketta várja a vevőket. Nem beszélve a sok-sok vasbeton gerendáról, fűrészáruról, mészről... S arról a többféle újdonságról, amelyekről aligha szerzett tudomást a kislakásépítők „társadalma”: a színes, külföldi és hazai csempékről, az olasz gyártmányú, mintás fürdőszoba-berendezésről, padlóburkolókról, a vízvezetékcsövekről vagy a műanyag ajtókról, redőnyökről és az összeállítható hétvégiház-ele- mekről. Pedig jó néhány akad a TÜZÉP által forgalomba hozott, 1200 termék között A TÜZÉP kereskedelmi^ szakemberei igyekeznek megismertetni ezeket az új árucikkeket, épitőanyagokat, amelyeket eddig valóban nem ők hoztak forgalomba. Most vevőankétokat, építési tanácsadásokat — Hatvanban már volt, Recsken augusztusban rendezik meg —, valamint termékbemutatókat tartanak. Ezeken a rendezvényeken .mérik fel” a vevők, az érdeklődők igényeit. így lehetővé válik, hogy összhangba hozzák a vállalati árumérleg, illetve a kívánságlista tapasztalatait, s megtervezzék — csak az építőipari termékekből — a 346,5 millió forintos forgalmat. Mindezek közrejátszanak abban, hogy Heves megyében egy évvel a meglehetősen áldatlannak nevezett helyzet után ma kedvezően alakul az építőanyag-ellátás. tokra és a különböző vetélkedőkön díjat nyert együttesek kaptak jogot a fellépésre. A látványt, a hangulatot nehéz szavakba foglalni; a fényképezőgépek is csak egy-egy pillanatot ragadhattak ki a színes forgatagból — ezt valóban, látni, hallani kellett. Ott a helyszínen. Amikor elbúcsúztunk az amatőr művészektől s a fák alatt letelepedett ünneplők tömegétől, már nótáktól volt hangos a magyar vendégek csoportja is. Csárdás, körtánc következett a park előtti téren, csuvas fiúk és magyar lányok együtt ropták a táncot tüzes harmonikaszóra. ★ Mondják, hogy a barátság harcban edződik igazivá, megbontíjatatlanhá. Mi ezen a vasárnapon, a csuvas fővárosba érkezésünk első napján, dalban, táncban találtuk meg a közös hangot, találtunk igazi barátokat — háromezer kilométerre szű- kebb hazánktól. Hekeli Sándor 1973, július 15., vasárnap csuvas tnv'- ~ ' *• "n az Szól a tangóharmonika — csu vasok, magyarok együtt ropják a táncot. Háromszázan a barátság útján Az ifjúság ünnepén Csebokszáriban — Ez tehát a „merész készletezés”? Kapcsolat az NDK-beli üzemmel... Szakmai küldöttség látogatása az Agria Bútorgyárban NDK-beli üzem három tagú Szilvás István
