Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-15 / 164. szám

A kispolgári szemlélet és magatartás elleni harc tapasztalatai Heves megyében 9 Irta: dr. Sipos István, á megyei pártbizottság titkára Bártunk X. kongresszu- ■ sa felhívta < a figyel­met arra, hogy a szocialis­ta fejlődés eredményeinek tudatformáló hatása (fő ten­dencia!) mellett, ha csök­kenő mértékben is, még számottevő a kapitalista múlt maradványa és hatása az emberek szemléletében. A kongresszus arra is rámuta­tott, hogy társadalmunkban az átmenet jellegéből faka­dóan és a tőkés világ hatá­sára is tovább él, időnként felerősödik vagy újraterme­lődik a polgári erkölcsi szemlélet számos eleme. Mindez parancsolóan írja elő számunkra, hogy tudomá­nyos igénnyel és módszerek­kel megyénkben is vizsgál- gúk ezt a kérdést, felmér­jük helyzetünket és meg­szabjuk feladatainkat Ügy látjuk, hogy ebben az ösz- szefüggésben az egyik leg­fontosabb feladat, hogy tisz­tázzuk a kispolgári szemlé­let és magatartás hatását megyénkben, illetve megha­tározzuk e káros szemlélet elleni harc legfontosabb fel­adatait. A kérdés időszerű­ségét alátámasztotta pártunk 1972. novemberi határozata is. A kérdés megközelítésekor mind elméletileg, mind pe­dig a politikai gyakorlat szempontjából egyaránt fon­tos annak tisztázása, hogy mi a különbség a kispolgár­ság és kispolgáriság között. Ezt támasztja alá az a je­lenség is, miszerint a kispol­gárság és kispolgáriság fo­galma az emberekben gyak­ran összemosódik. Felméré­sünk és helyzetelemzéseink azt mutatják, hogy nagyon r sokan nem tesznek különb­séget még a kisember és a kispolgár kifejezés között sem. Pedig a jelenség (kis­polgáriság) tartalmilag meg- I lehetősen reális, s ezáltal gazdaságilag, társadalmilag, politikailag egyaránt ponto­san meghatározható. A kispolgárság a kapita­lista társadalom meghatáro­zó osztályv Iszonyain — a burzsoá és a proletár — kí­vül álló, vagy azok között közvetítő különféle középré­tegek formájában létezik a kapitalista társadalomban. Nem burzsoá és nem proletár, e két társa­dalmi osztály között áll, és ezáltal gazdasági-társadalmi tevékenységében, életmódjá­ban, erkölcsében, politikai tartásában, eszméiben t sajá­tos kettősség jellemzi. A kis- árutermelő például tulajdo­nos és dolgozó is egy sze­mélyben, tehát a tőkés tár­sadalomban önmaga önma­gának a kizsákmányolója. Ebből a sajátos kettősség­ből, mint társadalmi meg­határozottságból fakad a kis­polgáriság, amely a kispol­gárság sajátos társadalmi vi­selkedése, politikai magatar­tása, erkölcsi és ideológiai nézeteinek kifejeződése. A kispolgáriságot tehát a ka­pitalista társadalom kispol­gári és középrétegei „ter­melik” ki mint sajátos cse­lekvésmódot és tudatfor­mát. A kispolgárság és kis­polgáriság szoros kap­csodban áll egymással, de ez nem jelenti azt, _ hogy a ' nem kispolgári társadalmi rétegek ne hordoznának, vagy hordozhatnának kis­polgári vonásokat. Valójá­ban arról van szó, hogy a szocializmus építésének kö­rülményei között — nem el­hanyagolható módon! — a lét és a tudat legkülönbö­zőbb szféráiban hat a kis­polgárisági Nagyon őszintén meg kell mondani, hogy a kispolgári befolyás, különö­sen azokban az országok­ban, amelyek a kapitaliz- tmm időszakában gazdasági­lag elmaradottak voltak, egyike azon tényezőknek, amelyek megnehezítik a szo­cializmus építését. Csak uta­lok arra, hogy a kispolgári közeg táptalaja a karrieriz­musnak, az álradikális dog- matizmusnak, a nacionaliz­musnak, úgyszintén a sze­mélyiség történelmi szere­pével kapcsolatos idealista elképzeléseknek. A kispol­gári állhatatlanság és inga­dozás — behatolva a forra­dalmi proletárpártok sorai­ba —, a jobboldali és bal­oldali opportunizmus, illet­ve ^ revizionizmus és a na­cionalizmus formájában je­lentkezik. A marxisták—le­ninisták abból indulnak ki, hogy következetesen harcol­ni kell mindenfajta kispol­gári ingadozás ellen, és min­den erővel meg kell szilár­dítani a szocialista orszá­gok, az egész nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségét és összeforrottságái. Elemzéseink azt mutat­ják, hogy megyénkben sem értelmezi mindenki helye­sen a kispolgáriság fogal­mát. összekeverik azt akis­polgárság fogalmával, vagy a „kispolgáriság” fogalmát használják akkor is, amikor a „kispolgár” kifejezést kel­lene használni. A kispolgári szemlélet és magatartás ér­telmezésénél általában két végletes nézettel találko­zunk. Az egyik nézet kép­viselői azt vallják, hogy az anyagi javak fokozott mér­tékű, igényeken felüli hal­mozása nem kispolgári je­lenség, hanem a jelenlegi fejlődésünk által (biztosított lehetőséggel való élés, azok jó kihasználása. A másik nézet képviselői a kispolgári jelenségek hordozójának te­kintik azokat is, akik az ál­taluk elvégzett munka alap­ján követelik és igénylik a jobb megélhetést, a jobb minőségű árut, a jobb mun­kafeltételeket stb. Az első nézet képviselői tehát a kis­polgáriság kérdését jobbol­dalion, opportunista módon közelítik meg, a másik né­zet képviselői pedig álbal­oldali, szektás alapállásból. A z első nézet képvise­lőire jellemzi? az is, hogy csak a kispolgárság ré­tegére tartják jellemzőnek a kispolgári szemléletet és magatartást. Többeknél elő­forduló hibás felfogás az is, hogy a kispolgári jelensége­ket leszűkítik az anyagi vi­lág területére. Amikor a kis­polgári jelenségeket vizs­gálják, azokon csak a hará- csolás, jogtalan haszonra va­ló törekvés, a társadalmi tu­lajdon herdálását értik, s elfeledkeznek arról, hogy a kispolgáriság a politikai, a társadalmi és az ideológiai­kulturális életben is tükrö­ződik. Érdekes jelenség az is, hogy sok kispolgári vo­nást magában hordozó em­ber nem ismeri fel, hogy ő a kispolgári vonások, tulaj­donságok hordozója; mások­ban látni véli a kispolgári jegyeket, önmagában azon­ban egyáltalán nem. A kispolgári szemléletnek és magatartásnak megyénk­ben is számos objektiv és szubjektív oka van. Koránt­sem a teljesség igényével utalok a legjellemzőbbekre, melyek országosan is hat­nak, de megemlítem a me­gyei sajátosságok következ­tében az országostól eltérő színezetű jelenségeket is. A kispolgári szemlélet és magatartás oka mindenek, előtt az, hogy átmeneti tár­sadalomban élünk. A 6zocia - lizmust még nem építettük fel teljesen. A kapitalizmust felszámoltuk, *de annak bi­zonyos maradványai az em­berek gondolkodásában, ma­gatartásában és szokásaiban még élnek, sőt újra is ter­melődnek. Léteznek még — ha nagyon szűk körben is — a kispolgári tulajdonvi­szonyok, igaz kis számban, létezik még megyénkben a kispolgári réteg és különö­sen Egerben és Gyöngyösön erős hagyományokkal ren­delkezik. (A magánkisiparo­sok és kiskereskedők száma 1972-ben 3131 fő volt a me­gyében.) M egyei sajátosságként ■ ■ kell említeni, hogy Heves megye a felszabadu­lás előtt erősen paraszti jel­legű volt. A szocialista for­radalom fejlődésével me­gyénk társadalmában is erős átrétegeződés ment végbe. Ennek során nagy számú kispolgári elem került a munkásosztályba, akik ma­gukkal vitték szokásaikat, gondolkodásukat és nézetei­ket. Ügy látjuk, hogy a kispol­gári szemlélet és magatar­tás meglétében szerepet ját­szik az a tényező is, hogy nálunk, így megyénkben is, a szocialista forradalom kö­vetkeztében előálló sok irá­nyú változások történelmileg rendkívül rövid idő alatt, nagyon hirtelen és gyorsan zajlottak le. Tömegével van­nak olyan becsületesen dol­gozó emberek, akiknek éle­tében olyan változások men­tek (régbe, amelyek koráb­ban hazánk történetében (a történelem akkori sajátos forradalmi változásait te­kintve !) több generáció sor­sa, élete, küszködése alatt következtek be. Ez egész pontosan úgy jelentkezik (ha kicsit túlzó is a‘ fogalma­zás), hogy nagyon sokan, akik generációk óta ki vol­tak rekesztve a javak élve­zetének lehetőségeiből, az új javak mámorában élnek. Az emberek most be akarják pótolni azt, amit korábban nem tehettek meg. Ebből adódóan megyénkben is gyakori a javakhoz való egészségtelen viszony, a bir­toklás utáni fokozott vágy. Az elmondottakon túl a kispolgári magatartás és szemlélet létéhez hozzájárul az is, hogy létezik a kapita­lista környezet. Ez több csa­tornán keresztül hat a mi társadalmunkra is. Csak példaként említem, hogy az utóbbi időben fellendült -tu­rizmus is forrása lehet a negatív tendenciáknak. Köz­ismert, hogy megyeszékhe­lyünk idegenforgalma orszá­gos viszonylatban is (jelen­tős. De az idegenforgalom növekedése nemcsak a köl­csönös és jobb megértés, az internacionalista érzések fejlődését szolgálhatja, ha­nem a Nyugat előtti hajbó­kolást is. A kispolgári szemlélet és magatartás létében szubjek­tív okok is szerepet kap­nak. Így pl. az a tény, hogy a szocializmus építésében bonyolult kérdéseket kell megoldani nagyon rövid idő alatt. Ide sorolhatók a ne­velésben, a tudatformálás­ban elkövetett mulasztások, de nem egy esetben a szo­cializmus építése közben je­lentkező bonyolult kérdések felismerése is gyakran szül­het idegességet, kapkodást és szub j ekti vizmust. A fentiek, mellett a nem­zetközi osztályharc bonyo­lultsága is okozhat egyesek­ben zavart, táplálhat illú­ziókat. Mindezek azt' bizonyítják, ho^y a kispolgári szemlélet és magatartás jelenségei számos területen érvényesül­nek. A kispolgári vonások kimutathatóak« a politikai és ideológiai életben, az erköl­cs; felfogásban, a gazdasági élet területén (az anyagiak szférájában), a kulturális, a művészeti és a tudományos élet területén egyaránt. Ezek részletes kifejtésére egy cikk keretében nincs lehetőség. De az itt szerzett tapaszta­latokat is figyelembe véve megkíséreljük a kispolgári szemlélet és magatartás el­leni harc legfontosabb me­gyei feladatait összefoglalni. t A feladatok meghatáro- zásánál abból kell ki­indulnunk, hogy az utóbbi években megyénkben is nö­vekedett a dolgozó töme­gek aktivitása. Egyre széle­sebb körben értenek egyet szocialista céljainkkal. Fej­lődött a szocialista közgon­dolkodás is. A lakosság egy­re szélesebb rétegei ítélik el a jelentkező negatívumokat Tudatos nevelőmunkánk, a szocializmus építése eredmé­nyeinek hatására növeke­dett a tudományos világné­zet, a marxizmus—leniniz- mus eszméinek befolyása a lakosság széles köreiben. Megyénk lakosságának esz­mei, tudati állapota, köz­gondolkodása alapjában vé­ve tudatosan fejlődött Fejlődésünkben azonban negatív tendenciák is érvé­nyesültek. Ez sok esetben egy emberen belül is fellel­hető. A tapasztalt negatív jelenségek a kispolgári szem­lélet és magatartás terjedé­sében jelölhetők meg. A ká­ros jelenségek megyénkben is veszélyeztetik a szocialis­ta építés sikereit, ezért kö­vetkezetesen, személyekre való tekintet nélkül harcol­ni kell ellenük. A harc so­ron levő megyei feladatai az alábbiakban jelölhetők meg. A megyénkben tapasztal­ható kispolgári jelenségek el­leni küzdelem alapvető és legfőbb követelménye, hogy pártunk X. kongresszusa és a Központi Bizottság 1972-es novemberi határozata szelle­mében valamennyi szocia­lista erőt aktivizáljon. Fel­adat, hogy a többeknél fel­lelhető passzív magatartást egyértelműen offenzívvá vál­toztassuk. A negatív jelenségek el­leni harcban a megye kom­munistáinak, a pártszerve­zeteknek élenjáró szerepük van. Oda kell figyelni min­den problémára, minden ne­gatív jelenségre. Nem sza­bad megengedni, hogy a káros jelenségek teljesen ki­fejlődjenek, csírájában l^ell a hibákat felszámolni. Eb­ben a küzdelemben szívós és türelmes munkára van szükség. Ezt a munkát szi­lárd meggyőződéssel, állan­dó továbbképzéssel, tanulás­sal és meggyőző erővel kell végezni. Ä párttagságnak egységesen kell fellépnie a hibák ellen és e harcban permanensen hegemén sze­repet kell betöltenie. A párt­tagok részéről szükséges a harcos kiállás, a személyes példamutatás. A pártnak mentesnek kell lennie azok­tól a hibáktól, amelyek el­len harcol. A munka során meg kell értetnünk a kételkedőkkel, hogy a kispolgáriság nem azonos a kispolgársággal. Tudatosítani kell, hogy a kispolgáriság kifejezés _ tál- gabb, mint a kispolgárság fogalma. Meg kell értetni, hogy a kispolgári jelenségek nemcsak a kispolgárságnál, hanem minden osztályban és rétegben fellelhetők. Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy a kispol­gári jelenségek léte szoros összefüggésben van társa­dalmunk átmeneti jellegé­vel. Vitatkoznunk kell azok­kal. akik a jelenleg tapasz­talható ' negatívumokat a gazdaságirányítás jelenlegi rendszeréből vezetik le. Rá kell mutatnunk arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer önmagában nem okozója a negatív jelensé­geknek. Csupán az új felté­telek között, bizonyos nega­tív jelenségek keletkezésére és felszínre kerülésére na­gyobb a lehetőség. Ami a lényeg! Az új irányítási rendszer a párt 1957 óta kö­vetett gazdaságpolitikájának szerves folyománya, tovább­fejlesztése a gazdaságfejlő­dés intenzív időszakára szó­ló jelleggel. Az új irányítási rendszer bevezetésének tár­sadalmi-gazdasági feltételeit a termelőerők és a termelé­si viszonyok fejlesztésében elért eredmények tették le­hetővé. Az eltelt idő bebizonyl- tóttá, hogy az új irá­nyítási rendszer a gazdaság tervszerű irányításának al­kalmas és hatékony eszköze, a korábhi irányítási rend­szerhez viszonyítva minden téren kiállja az összehason­lítás próbáját. A tapaszta­latok értékelésénél ugyan­akkor figyelembe kell ven­ni, hogy gazdaságunkban összefonódva együtt vannak jelen a korábban kialakult, nehezen pnegvaltoztatható adottságok es az új körül­mények, a korábban megin­dult és az újabban kibonta­kozó gazdasági folyamatok, ami megnehezíti az új irá­nyítási rendszer valóságos erényeinek, illetve tovább­fejlesztési irányainak ponto­sabb feltárását. A szocialista közgondolko­dás és magatartás erősítésé­re ösztönözni kell a szocia­lista demokrácia fejlesztését. Tudatosítani kell, hogy a szocialista demokrácia fej­lesztése nagy társadalmi célkitűzéseink megvalósítá­sát szolgálja. A szocialista demokrácia fejlesztése érde­kében fórumot kell biztosí­tani a tömegek kezdemé­nyezésének az élet minden területén. A szocialista de­mokrácia fejlesztése, a tö­megek tevékeny részvétele a közügyekben, legyen ellen­szere a vezetői túlkapások­nak és erkölcsi fogyatékos­ságoknak, a kiskirálykodás­nak, az elvtelen kritikának és hajbókolásnak. Küzdeni kell a magántu­lajdonosi szemlélet marad­ványai ellen. Nem kell el­tűrni, hogy bárki is pillanat­nyi személyes érdekeit a közérdek elé állítsa, vagy egyéni érdekét közérdekként tüntesse fel. Tisztázni és tu­datosítani kell, hogy az anyagi ösztönzés elveinek fokozódó érvényesítése, va­lamint a differenciált jöve­delemelosztási politika meg­felel társadalmi és gazdasá­gi fejlődésünk mai követel­ményeinek. Harcolni kell az anyagi lés erkölcsi ösztön­zők merev kettéválasztása, az anyagi ösztönzők túlbe­csülése és az erkölcsi ösz­tönzők lebecsülése ellen. Meg kell értetnünk, hogy szocialista társadalmunk er­kölcsi felfogásával ellenté­tes a magánélet és a közélet szembeállítása, a magánélet­nek a közélet elé történő helyezése. Olyan aktív köz­véleményt kell formáim, amely elítéli a szubjektiviz­must, a befeléfordulást, a közösségtől való elfordulást, a defetista hangulat keltését, a státusszimbólumok hajszo­lását, a nyugatimádatot, az úrhatnámságot, a hiúságot és az intrikát. Minden eszközzel tovább kell «egíteni a szocialista munkaerkölcs fejlesztését. A dolgozók lépjenek fel a munkafegyelem lazítói. a szocialista tulajdon elher­dáló; ellen. El kell szigetel­ni azokat, akik az öntuda­tos szocialista munkát le­járatni igyekeznek. Következetes harcot keil vívni a nacionalizmus, a kozmopolitizmus, &s anti­kommunlzmus, az antiszemi­tizmus, a cionizmus ellen. A nacionalizmus elleni harc­cal párhuzamosan erősíte at kell az emberekben a szo­cialista hazafiság érzését Fel kell tárni és el kell uta­sítani a különféle burzsoá elméleteket. (Egzisztencializ­mus, konvergencia-elmélet stb.) A z osztályharc1 minden­'' kori feladatainak alá­rendelve következetes har­cot kell vívni a vallásos vi­lágnézet befolyása ellen. A kulturális életből szám­űzni kell a sznobizmust, az ízléstelenséget és a giccset. Szembe kell fordulni a po­litikamentes művelődés és szórakozás elvének hirdetői­vel. Arra kell törekednünk, hogy dolgozóink egyre in­kább a fejlődő szocialista kultúra alkotásait fogadják el és azt tartsák követendő példának. A nemzetközi kérdések megítélésében küzdeni kell az osztálybéke hirdetői, más­részt a kalandor álradika­lizmus ellen. A kispolgári szemlélet és magatartás jelenségei elleni harcban rendkívül fontos szerepe van a kommunistá­vá nevelésnek, a tömegek tudatossága fokozásának. A tömegek marxista—leninista nevelése, politikai tudatos­sága fokozása szempontjából alapvető szerepe van a tu­dományos világnézet elsajá­tításának. Ennek elsajátítá­sa fontos eszköze a negatív jelenségek elleni harcnak. Arra kell törekedni, hogy a pártoktatás különböző for­máiban a jövőben nagyobb teret kapjon a káros jelen­ségek elemzése. Céltudatosabban kell töre­kedni az országos és a me­gyei eredmények propagálá­sára, a jól dolgozó emberek néDszerűsítésére. Nem sza­bad egy munkahelyen sem megtűrni, hogy a lógósok, fegyelmezetlenek, a szószá­tyárok legyenek a hangadók. A negatív jelenségek el­leni harcban tudatosabban kell felhasználni a tömeg­kommunikáció eszközeit. S végezetül megjegyzés­ként : A kispolgári magatartás jelentkezése a munkásmoz­galomban nein mai keletű. Ügyszólván a munkásmozga­lom egész eddigi történetén végigvonult a kispolgári szemlélet és magatartás el­leni harc. A marxizmus— leninizmus klasszikusai — mindenekelőtt Lenin — sok­oldalúan leplezték le a .kis­polgári mentalitást, annak erkölcsi-politikai jellemzőit az ideológiában és a gya­korlatban egyaránt. Lenin máig ható érvénnyel hatá­rozta meg a kispolgári ma­gatartás jellemzőit. A szél­sőségekre való hajlam, a csapongás, a kitartásra, a szervezettségre, a fegyelem­re való képtelenség, a meg- hunyászkodás stb., Lenin szerint a kispolgári maga­tartás legfőbb jellemzői. O mindebből követke­^ zik. hogy a kispolgá­ri szemlélet és magatartás elleni harc hosszú folya­mat', amelyre minden kom­munistának. minden becsü­letes dolgozónak fel kell ké­szülnie, és amely harcot a szocializmus teljes felépítése és ezzel összhangban szemé­lyes boldogulása érdekében meg kel) vívnia. /fgcfEy 1873. július lő* vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents