Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-15 / 164. szám
A kispolgári szemlélet és magatartás elleni harc tapasztalatai Heves megyében 9 Irta: dr. Sipos István, á megyei pártbizottság titkára Bártunk X. kongresszu- ■ sa felhívta < a figyelmet arra, hogy a szocialista fejlődés eredményeinek tudatformáló hatása (fő tendencia!) mellett, ha csökkenő mértékben is, még számottevő a kapitalista múlt maradványa és hatása az emberek szemléletében. A kongresszus arra is rámutatott, hogy társadalmunkban az átmenet jellegéből fakadóan és a tőkés világ hatására is tovább él, időnként felerősödik vagy újratermelődik a polgári erkölcsi szemlélet számos eleme. Mindez parancsolóan írja elő számunkra, hogy tudományos igénnyel és módszerekkel megyénkben is vizsgál- gúk ezt a kérdést, felmérjük helyzetünket és megszabjuk feladatainkat Ügy látjuk, hogy ebben az ösz- szefüggésben az egyik legfontosabb feladat, hogy tisztázzuk a kispolgári szemlélet és magatartás hatását megyénkben, illetve meghatározzuk e káros szemlélet elleni harc legfontosabb feladatait. A kérdés időszerűségét alátámasztotta pártunk 1972. novemberi határozata is. A kérdés megközelítésekor mind elméletileg, mind pedig a politikai gyakorlat szempontjából egyaránt fontos annak tisztázása, hogy mi a különbség a kispolgárság és kispolgáriság között. Ezt támasztja alá az a jelenség is, miszerint a kispolgárság és kispolgáriság fogalma az emberekben gyakran összemosódik. Felmérésünk és helyzetelemzéseink azt mutatják, hogy nagyon r sokan nem tesznek különbséget még a kisember és a kispolgár kifejezés között sem. Pedig a jelenség (kispolgáriság) tartalmilag meg- I lehetősen reális, s ezáltal gazdaságilag, társadalmilag, politikailag egyaránt pontosan meghatározható. A kispolgárság a kapitalista társadalom meghatározó osztályv Iszonyain — a burzsoá és a proletár — kívül álló, vagy azok között közvetítő különféle középrétegek formájában létezik a kapitalista társadalomban. Nem burzsoá és nem proletár, e két társadalmi osztály között áll, és ezáltal gazdasági-társadalmi tevékenységében, életmódjában, erkölcsében, politikai tartásában, eszméiben t sajátos kettősség jellemzi. A kis- árutermelő például tulajdonos és dolgozó is egy személyben, tehát a tőkés társadalomban önmaga önmagának a kizsákmányolója. Ebből a sajátos kettősségből, mint társadalmi meghatározottságból fakad a kispolgáriság, amely a kispolgárság sajátos társadalmi viselkedése, politikai magatartása, erkölcsi és ideológiai nézeteinek kifejeződése. A kispolgáriságot tehát a kapitalista társadalom kispolgári és középrétegei „termelik” ki mint sajátos cselekvésmódot és tudatformát. A kispolgárság és kispolgáriság szoros kapcsodban áll egymással, de ez nem jelenti azt, _ hogy a ' nem kispolgári társadalmi rétegek ne hordoznának, vagy hordozhatnának kispolgári vonásokat. Valójában arról van szó, hogy a szocializmus építésének körülményei között — nem elhanyagolható módon! — a lét és a tudat legkülönbözőbb szféráiban hat a kispolgárisági Nagyon őszintén meg kell mondani, hogy a kispolgári befolyás, különösen azokban az országokban, amelyek a kapitaliz- tmm időszakában gazdaságilag elmaradottak voltak, egyike azon tényezőknek, amelyek megnehezítik a szocializmus építését. Csak utalok arra, hogy a kispolgári közeg táptalaja a karrierizmusnak, az álradikális dog- matizmusnak, a nacionalizmusnak, úgyszintén a személyiség történelmi szerepével kapcsolatos idealista elképzeléseknek. A kispolgári állhatatlanság és ingadozás — behatolva a forradalmi proletárpártok soraiba —, a jobboldali és baloldali opportunizmus, illetve ^ revizionizmus és a nacionalizmus formájában jelentkezik. A marxisták—leninisták abból indulnak ki, hogy következetesen harcolni kell mindenfajta kispolgári ingadozás ellen, és minden erővel meg kell szilárdítani a szocialista országok, az egész nemzetközi kommunista mozgalom egységét és összeforrottságái. Elemzéseink azt mutatják, hogy megyénkben sem értelmezi mindenki helyesen a kispolgáriság fogalmát. összekeverik azt akispolgárság fogalmával, vagy a „kispolgáriság” fogalmát használják akkor is, amikor a „kispolgár” kifejezést kellene használni. A kispolgári szemlélet és magatartás értelmezésénél általában két végletes nézettel találkozunk. Az egyik nézet képviselői azt vallják, hogy az anyagi javak fokozott mértékű, igényeken felüli halmozása nem kispolgári jelenség, hanem a jelenlegi fejlődésünk által (biztosított lehetőséggel való élés, azok jó kihasználása. A másik nézet képviselői a kispolgári jelenségek hordozójának tekintik azokat is, akik az általuk elvégzett munka alapján követelik és igénylik a jobb megélhetést, a jobb minőségű árut, a jobb munkafeltételeket stb. Az első nézet képviselői tehát a kispolgáriság kérdését jobboldalion, opportunista módon közelítik meg, a másik nézet képviselői pedig álbaloldali, szektás alapállásból. A z első nézet képviselőire jellemzi? az is, hogy csak a kispolgárság rétegére tartják jellemzőnek a kispolgári szemléletet és magatartást. Többeknél előforduló hibás felfogás az is, hogy a kispolgári jelenségeket leszűkítik az anyagi világ területére. Amikor a kispolgári jelenségeket vizsgálják, azokon csak a hará- csolás, jogtalan haszonra való törekvés, a társadalmi tulajdon herdálását értik, s elfeledkeznek arról, hogy a kispolgáriság a politikai, a társadalmi és az ideológiaikulturális életben is tükröződik. Érdekes jelenség az is, hogy sok kispolgári vonást magában hordozó ember nem ismeri fel, hogy ő a kispolgári vonások, tulajdonságok hordozója; másokban látni véli a kispolgári jegyeket, önmagában azonban egyáltalán nem. A kispolgári szemléletnek és magatartásnak megyénkben is számos objektiv és szubjektív oka van. Korántsem a teljesség igényével utalok a legjellemzőbbekre, melyek országosan is hatnak, de megemlítem a megyei sajátosságok következtében az országostól eltérő színezetű jelenségeket is. A kispolgári szemlélet és magatartás oka mindenek, előtt az, hogy átmeneti társadalomban élünk. A 6zocia - lizmust még nem építettük fel teljesen. A kapitalizmust felszámoltuk, *de annak bizonyos maradványai az emberek gondolkodásában, magatartásában és szokásaiban még élnek, sőt újra is termelődnek. Léteznek még — ha nagyon szűk körben is — a kispolgári tulajdonviszonyok, igaz kis számban, létezik még megyénkben a kispolgári réteg és különösen Egerben és Gyöngyösön erős hagyományokkal rendelkezik. (A magánkisiparosok és kiskereskedők száma 1972-ben 3131 fő volt a megyében.) M egyei sajátosságként ■ ■ kell említeni, hogy Heves megye a felszabadulás előtt erősen paraszti jellegű volt. A szocialista forradalom fejlődésével megyénk társadalmában is erős átrétegeződés ment végbe. Ennek során nagy számú kispolgári elem került a munkásosztályba, akik magukkal vitték szokásaikat, gondolkodásukat és nézeteiket. Ügy látjuk, hogy a kispolgári szemlélet és magatartás meglétében szerepet játszik az a tényező is, hogy nálunk, így megyénkben is, a szocialista forradalom következtében előálló sok irányú változások történelmileg rendkívül rövid idő alatt, nagyon hirtelen és gyorsan zajlottak le. Tömegével vannak olyan becsületesen dolgozó emberek, akiknek életében olyan változások mentek (régbe, amelyek korábban hazánk történetében (a történelem akkori sajátos forradalmi változásait tekintve !) több generáció sorsa, élete, küszködése alatt következtek be. Ez egész pontosan úgy jelentkezik (ha kicsit túlzó is a‘ fogalmazás), hogy nagyon sokan, akik generációk óta ki voltak rekesztve a javak élvezetének lehetőségeiből, az új javak mámorában élnek. Az emberek most be akarják pótolni azt, amit korábban nem tehettek meg. Ebből adódóan megyénkben is gyakori a javakhoz való egészségtelen viszony, a birtoklás utáni fokozott vágy. Az elmondottakon túl a kispolgári magatartás és szemlélet létéhez hozzájárul az is, hogy létezik a kapitalista környezet. Ez több csatornán keresztül hat a mi társadalmunkra is. Csak példaként említem, hogy az utóbbi időben fellendült -turizmus is forrása lehet a negatív tendenciáknak. Közismert, hogy megyeszékhelyünk idegenforgalma országos viszonylatban is (jelentős. De az idegenforgalom növekedése nemcsak a kölcsönös és jobb megértés, az internacionalista érzések fejlődését szolgálhatja, hanem a Nyugat előtti hajbókolást is. A kispolgári szemlélet és magatartás létében szubjektív okok is szerepet kapnak. Így pl. az a tény, hogy a szocializmus építésében bonyolult kérdéseket kell megoldani nagyon rövid idő alatt. Ide sorolhatók a nevelésben, a tudatformálásban elkövetett mulasztások, de nem egy esetben a szocializmus építése közben jelentkező bonyolult kérdések felismerése is gyakran szülhet idegességet, kapkodást és szub j ekti vizmust. A fentiek, mellett a nemzetközi osztályharc bonyolultsága is okozhat egyesekben zavart, táplálhat illúziókat. Mindezek azt' bizonyítják, ho^y a kispolgári szemlélet és magatartás jelenségei számos területen érvényesülnek. A kispolgári vonások kimutathatóak« a politikai és ideológiai életben, az erkölcs; felfogásban, a gazdasági élet területén (az anyagiak szférájában), a kulturális, a művészeti és a tudományos élet területén egyaránt. Ezek részletes kifejtésére egy cikk keretében nincs lehetőség. De az itt szerzett tapasztalatokat is figyelembe véve megkíséreljük a kispolgári szemlélet és magatartás elleni harc legfontosabb megyei feladatait összefoglalni. t A feladatok meghatáro- zásánál abból kell kiindulnunk, hogy az utóbbi években megyénkben is növekedett a dolgozó tömegek aktivitása. Egyre szélesebb körben értenek egyet szocialista céljainkkal. Fejlődött a szocialista közgondolkodás is. A lakosság egyre szélesebb rétegei ítélik el a jelentkező negatívumokat Tudatos nevelőmunkánk, a szocializmus építése eredményeinek hatására növekedett a tudományos világnézet, a marxizmus—leniniz- mus eszméinek befolyása a lakosság széles köreiben. Megyénk lakosságának eszmei, tudati állapota, közgondolkodása alapjában véve tudatosan fejlődött Fejlődésünkben azonban negatív tendenciák is érvényesültek. Ez sok esetben egy emberen belül is fellelhető. A tapasztalt negatív jelenségek a kispolgári szemlélet és magatartás terjedésében jelölhetők meg. A káros jelenségek megyénkben is veszélyeztetik a szocialista építés sikereit, ezért következetesen, személyekre való tekintet nélkül harcolni kell ellenük. A harc soron levő megyei feladatai az alábbiakban jelölhetők meg. A megyénkben tapasztalható kispolgári jelenségek elleni küzdelem alapvető és legfőbb követelménye, hogy pártunk X. kongresszusa és a Központi Bizottság 1972-es novemberi határozata szellemében valamennyi szocialista erőt aktivizáljon. Feladat, hogy a többeknél fellelhető passzív magatartást egyértelműen offenzívvá változtassuk. A negatív jelenségek elleni harcban a megye kommunistáinak, a pártszervezeteknek élenjáró szerepük van. Oda kell figyelni minden problémára, minden negatív jelenségre. Nem szabad megengedni, hogy a káros jelenségek teljesen kifejlődjenek, csírájában l^ell a hibákat felszámolni. Ebben a küzdelemben szívós és türelmes munkára van szükség. Ezt a munkát szilárd meggyőződéssel, állandó továbbképzéssel, tanulással és meggyőző erővel kell végezni. Ä párttagságnak egységesen kell fellépnie a hibák ellen és e harcban permanensen hegemén szerepet kell betöltenie. A párttagok részéről szükséges a harcos kiállás, a személyes példamutatás. A pártnak mentesnek kell lennie azoktól a hibáktól, amelyek ellen harcol. A munka során meg kell értetnünk a kételkedőkkel, hogy a kispolgáriság nem azonos a kispolgársággal. Tudatosítani kell, hogy a kispolgáriság kifejezés _ tál- gabb, mint a kispolgárság fogalma. Meg kell értetni, hogy a kispolgári jelenségek nemcsak a kispolgárságnál, hanem minden osztályban és rétegben fellelhetők. Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy a kispolgári jelenségek léte szoros összefüggésben van társadalmunk átmeneti jellegével. Vitatkoznunk kell azokkal. akik a jelenleg tapasztalható ' negatívumokat a gazdaságirányítás jelenlegi rendszeréből vezetik le. Rá kell mutatnunk arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer önmagában nem okozója a negatív jelenségeknek. Csupán az új feltételek között, bizonyos negatív jelenségek keletkezésére és felszínre kerülésére nagyobb a lehetőség. Ami a lényeg! Az új irányítási rendszer a párt 1957 óta követett gazdaságpolitikájának szerves folyománya, továbbfejlesztése a gazdaságfejlődés intenzív időszakára szóló jelleggel. Az új irányítási rendszer bevezetésének társadalmi-gazdasági feltételeit a termelőerők és a termelési viszonyok fejlesztésében elért eredmények tették lehetővé. Az eltelt idő bebizonyl- tóttá, hogy az új irányítási rendszer a gazdaság tervszerű irányításának alkalmas és hatékony eszköze, a korábhi irányítási rendszerhez viszonyítva minden téren kiállja az összehasonlítás próbáját. A tapasztalatok értékelésénél ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy gazdaságunkban összefonódva együtt vannak jelen a korábban kialakult, nehezen pnegvaltoztatható adottságok es az új körülmények, a korábban megindult és az újabban kibontakozó gazdasági folyamatok, ami megnehezíti az új irányítási rendszer valóságos erényeinek, illetve továbbfejlesztési irányainak pontosabb feltárását. A szocialista közgondolkodás és magatartás erősítésére ösztönözni kell a szocialista demokrácia fejlesztését. Tudatosítani kell, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése nagy társadalmi célkitűzéseink megvalósítását szolgálja. A szocialista demokrácia fejlesztése érdekében fórumot kell biztosítani a tömegek kezdeményezésének az élet minden területén. A szocialista demokrácia fejlesztése, a tömegek tevékeny részvétele a közügyekben, legyen ellenszere a vezetői túlkapásoknak és erkölcsi fogyatékosságoknak, a kiskirálykodásnak, az elvtelen kritikának és hajbókolásnak. Küzdeni kell a magántulajdonosi szemlélet maradványai ellen. Nem kell eltűrni, hogy bárki is pillanatnyi személyes érdekeit a közérdek elé állítsa, vagy egyéni érdekét közérdekként tüntesse fel. Tisztázni és tudatosítani kell, hogy az anyagi ösztönzés elveinek fokozódó érvényesítése, valamint a differenciált jövedelemelosztási politika megfelel társadalmi és gazdasági fejlődésünk mai követelményeinek. Harcolni kell az anyagi lés erkölcsi ösztönzők merev kettéválasztása, az anyagi ösztönzők túlbecsülése és az erkölcsi ösztönzők lebecsülése ellen. Meg kell értetnünk, hogy szocialista társadalmunk erkölcsi felfogásával ellentétes a magánélet és a közélet szembeállítása, a magánéletnek a közélet elé történő helyezése. Olyan aktív közvéleményt kell formáim, amely elítéli a szubjektivizmust, a befeléfordulást, a közösségtől való elfordulást, a defetista hangulat keltését, a státusszimbólumok hajszolását, a nyugatimádatot, az úrhatnámságot, a hiúságot és az intrikát. Minden eszközzel tovább kell «egíteni a szocialista munkaerkölcs fejlesztését. A dolgozók lépjenek fel a munkafegyelem lazítói. a szocialista tulajdon elherdáló; ellen. El kell szigetelni azokat, akik az öntudatos szocialista munkát lejáratni igyekeznek. Következetes harcot keil vívni a nacionalizmus, a kozmopolitizmus, &s antikommunlzmus, az antiszemitizmus, a cionizmus ellen. A nacionalizmus elleni harccal párhuzamosan erősíte at kell az emberekben a szocialista hazafiság érzését Fel kell tárni és el kell utasítani a különféle burzsoá elméleteket. (Egzisztencializmus, konvergencia-elmélet stb.) A z osztályharc1 minden'' kori feladatainak alárendelve következetes harcot kell vívni a vallásos világnézet befolyása ellen. A kulturális életből száműzni kell a sznobizmust, az ízléstelenséget és a giccset. Szembe kell fordulni a politikamentes művelődés és szórakozás elvének hirdetőivel. Arra kell törekednünk, hogy dolgozóink egyre inkább a fejlődő szocialista kultúra alkotásait fogadják el és azt tartsák követendő példának. A nemzetközi kérdések megítélésében küzdeni kell az osztálybéke hirdetői, másrészt a kalandor álradikalizmus ellen. A kispolgári szemlélet és magatartás jelenségei elleni harcban rendkívül fontos szerepe van a kommunistává nevelésnek, a tömegek tudatossága fokozásának. A tömegek marxista—leninista nevelése, politikai tudatossága fokozása szempontjából alapvető szerepe van a tudományos világnézet elsajátításának. Ennek elsajátítása fontos eszköze a negatív jelenségek elleni harcnak. Arra kell törekedni, hogy a pártoktatás különböző formáiban a jövőben nagyobb teret kapjon a káros jelenségek elemzése. Céltudatosabban kell törekedni az országos és a megyei eredmények propagálására, a jól dolgozó emberek néDszerűsítésére. Nem szabad egy munkahelyen sem megtűrni, hogy a lógósok, fegyelmezetlenek, a szószátyárok legyenek a hangadók. A negatív jelenségek elleni harcban tudatosabban kell felhasználni a tömegkommunikáció eszközeit. S végezetül megjegyzésként : A kispolgári magatartás jelentkezése a munkásmozgalomban nein mai keletű. Ügyszólván a munkásmozgalom egész eddigi történetén végigvonult a kispolgári szemlélet és magatartás elleni harc. A marxizmus— leninizmus klasszikusai — mindenekelőtt Lenin — sokoldalúan leplezték le a .kispolgári mentalitást, annak erkölcsi-politikai jellemzőit az ideológiában és a gyakorlatban egyaránt. Lenin máig ható érvénnyel határozta meg a kispolgári magatartás jellemzőit. A szélsőségekre való hajlam, a csapongás, a kitartásra, a szervezettségre, a fegyelemre való képtelenség, a meg- hunyászkodás stb., Lenin szerint a kispolgári magatartás legfőbb jellemzői. O mindebből követke^ zik. hogy a kispolgári szemlélet és magatartás elleni harc hosszú folyamat', amelyre minden kommunistának. minden becsületes dolgozónak fel kell készülnie, és amely harcot a szocializmus teljes felépítése és ezzel összhangban személyes boldogulása érdekében meg kel) vívnia. /fgcfEy 1873. július lő* vasárnap
