Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-06 / 130. szám
Családi munkamegosztás Panelek — egyedi megrendelésre A Budapesti Építőipari Ktsz szobi előregyártó üzemében egyedi tervek szerint is készítenek paneleket. Többek között nagy fesztávolságú, dinamikus igénybevételű tetöpa- neleket gyártanak. Termékeik között megtalálhatók a hagyományos útépítési és járdaépítési betonelemek, mozaik-*" lapok I is. Képünkön: kiemelik a sablonból a kész panelelemeket. (MTl-foto — Király Krisztina — KS) A népfront seg’íti a tanácsi munkát A tanácstagok tájékoztatásának irányelvei A szűveknek enyhesért” gét, két egy párnak r cgyességét, megosztani terhességét, így megmenni útnak végét”. Ez a népi lakodalmi rigmus került stílusos mottóként a családi munkamegosztásról szóló tanulmány élére. A szerző,. H. Sas Judit, a szociológiai intézet munkatársa, magyarázatul mindjárt hozzáteszi: ez a rigmus is — mint ahogy a népművészet általában — hallatlanül tömören fejezi ki a házassági és családi társulás leglényegesebb emberi tartalmát és feladatát. A „szűvek enyhesége” alapján azt az egyezséget kötik meg, amelyet az élet végéig a terűtek megosztására, az egymás iránti szolidaritásra tekintettel be kell tartani. A bevezető után a következő kérdések sorakoznak: hogyan osztják meg a mai családok a terheket, a feladatokat, a felelősséget? A válaszokat a Békés megyében folytatott, széles körű szociológiai vizsgálat alapján állították össze, tanulságul szolgálva — lakóhelytől függetlenül — valamennyiünknek. A részletezett adatok szerint a családi munkákat a megvizsgált 2000 famíliánál csak mintegy 30 százalékban osztották meg demokratikusan, azaz vállaltak részt belőle a férfiak és a gyerekek is. A szociológus — kommentár nélkül — a vizsgálat alapján megállapítja: a családok többségében minden otthoni munka egy személy--------------------------------------------1 1 vagon készáru! Hatvani rekord a zöldborsó- szezon első napján • • A reméltnél jobban sikerült a borsószezan rajtja a Hatvani Konzervgyárban, Hétfőn és kedden annyi jó minőségű zöldborsó futott be a telepre Nagytelekről, Nagygombos- ról, Zagyvaszántóról és Zsárn- békról, hogy minden korábbi esztendőnél több terméket tudtak előállítani az üzemben. Üveges és dobozos áruból az első napi rekorderedmény 11 vagon volt, aminek előállításában a gyárrészleg 350 dolgozója vett részt. A gazdaságok egyidejűleg befutott jelzése szerint 15 mázsás holdankénti átlagtermés várható zöldborsóból. Ha ez folyamatosan érkezik a hatvani gyárba, remélhetőleg az üzemrész tartani tudja az első napok eredményét. Érdeklődtünk, hova indulnak Hatvanból az első szállítmányok? Mint elmonSották, a zöldborsótermék általában két hétig kötelező megfigyelés alatt áll, s csak utána kerülhet kereskedelmi forgalomba. Az első szállítmányok ä Szovjetunióba indulnak, s később kapcsolódik az exportba a nyugati piac, elsősorban Franciaország és az NSZK. Tőkés országokba összesen 60 vagon konzerv- borsó utazik a városból. Ennél lényegesen több a szociá- lista országokba, illetve -a hazai igények kielégítésére szánt termék. A gyárrészleg különben július 10-ére be akarja fejezni az idei zöldborsószezont. Utána egyéb zöldségfélék feldolgozásához irányítják mind a szakmunkásokat, mind pedig az idény jellegű SSkalmazottakaí, _______ b en az asszony, az anya, a feleség feladata. AZ adatokból a' szociológus háztartási „mintatükröt” állított össze. Ebből — a többi között — kiderül, hogy a meglátogatott családok 74 százalékában a feleség készíti a reggelit. A családok 59 százalékában az asszony takarít, '48 százalékánál a bevásárlást is egyedül végzi. A két utóbbi munkában segítenék leginkább a férjek és a gyerekek. A szerző tárgyilagosan megjegyzi, hogy a férjeknek a bevásárlásban való közreműködése kétségtelenül tehermentesíti a háziasszonyt, de ennek a munkának a jellemzője, hogy házon kívül lehet elvégezni. Általában az a tapasztalat, hogy a férjek a termelő, tevékenységen — tehát a fizetett munkán — túl a családi munkák közül elsősorban azt vállalják, amelyek a külvilággal való kapcsolatukat erősítik; és nem kényszerülnek az asszony „szoknyája” mellett maradni. A családi munkamegosztást ismertető táblázaton a szociológusok „csillag” alatt közük: a főzést természetesen kizárólag a feleségek végzik. A tanulmányközlő szociológusnő részrehajlás nélküli álláspontját tükrözi az a megállapítás is, hogy „a férjekre és az apákra háruló munka és teher sem kevés. A családon, kívüli külső küzdelmet elsősorban a férfiak vállalják. A megélhetés megteremtésének jelentős, része is rájuk hárul.” A nehéz munkák közül a favágást 64 százalékban az „erősebb nem” végzi, a víz- hordásból azonban már csak 24 százaléknyit vállalnak. Ugyanakkor a falusi családokban az állatok ellátása 34,- a konyhakerti munka 25 százalékban a feleségek reszortja. Ezeknél a munkáknál besegítőként az öregek, a nagyszülők jönnek számításba. Figyelemre méltó, hogy amíg korábban a falusi családoknál a gyerekek egészen fiatal kortól részt vettek a A TISZTELT VENDÉG igencsak örül* ha egy új presszó, csárda, étterem épül a megyében, s örömmel nyugtázza azt is, ha a kényelmét, szórakozását biztosító vendéglátó egységeket időnként kívülről, belülről is kimeszelik, ha tiszta az abrosz, a mosdó, ha kedves a pincér, ha tisztességesen számol a főúr. A tisztelt vendég természetesen azzal is tisztában van, hogy koráatse mindegy, hogy mindennapi „betevő italát” egy csellóban, vagy égy I. osztályú bárban issza meg. Az viszont mára legkevésbé a tisztelt vendégen múlik, hogy kedvenc szórakozóhelye „hányad osztályú”, mivel az egységek besorolására elsőként az üzemeltető vállalatok, szövetkezetek tesznek javaslatot. így történi ez a múlt év őszén is, amikor a vállalati felmérések alapján osztályba sorolták a vendéglátó egységeket megyénkben is. Sokáig úgy tűnt: a vállalatok, a szövetkezetek jó munkát végeztek. A baj csak akkor kezdődött, amikor a közelmúltban a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a KÖJÁL, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának közgazdasági bizottsága, a KPVJDÖZ, valamint a me-_ család mindenfajta tevékenységében, manapság feltűnően alacsony a gyerekek részvétele a házi munkában. A szociológus szerint ez azzal függ össze, hogy a szülők — jó- 6zándékúan, de gyakran káros módszerrel — gyerekeiket a sajátjuktól eltérő, más. úgy mondják, „magasabb” társadalmi rétegbe, foglalkozási ágba akarják juttatni. A vizsgálat során megpróbáltak választ kapni arra is. hogy milyen feltételek között, milyen társadalmi csoportokban beszélhetünk a családi munkák demokratikusabb elosztásáról. Az adatok szerint, amint a feleség, a nő képletesen „kiteszi a lábát” a ház kapuján, amint tehát megfizetik a munkáját és jelentős részében nem tartózkodik a háztartás közvetlen közelében, akkor a család többi tagjai is hajlandók részt vállalni az otthoni munkából Érdekes, hogy a családi munkamegosztással kapcsolatos helyzet milyen összefüggésben van az asszonyok iskolai végzettségével: a 6 osztályt járt asszonyok 21, a 8 osztályt jártak 34, az érettségizettek 53 és az egyetemet végzett nők 63 százaléka él demokratikusnak tekinthető munkamegosztásban. Talán a legtöbb tanulságot a vizsgálatnak a tradícióval, a megszokással kapcsolatos része nyújtja. A megkérdezett családok 91 százaléka nem akar változtatni a kialakult munkamegosztáson. Ez azokra az asszonyokra is vonatkozik, akik tudják, hogy ők viselik a> nagyobb terhet, A változást — a szoefo" lógus szerint — nemcsak és nem elsősorban a férjek és feleségek felvilágosításával lehet elérni, hanem azzal, hogy a körülményeket változtatjuk meg. Ez különösképpen vonatkozik a háztartási munkával összefüggő szolgáltatások színvonalának emelésére, ami alapvetően befolyásolja a családi munkát és azt is, hogy abból ki mit vállai, és vállalhat eh fi. Aí. „ gyei kereskedelmi felügyelőség közös „csapatai” is felmérték a presszók, csárdák,- éttermek vállalati besorolásának eredményeit. A MEGLEPETÉS — elsősorban az érintett vállalatok, szövetkezetek részéről — a vártnál is nagyobb * volt. Ugyanis a megvizsgált 87 egység közül nem kevesebb, mint 34 nem felelt meg a követelményeknek. A következő statisztikából az is kiderül, hol kalkuláltak rosszul: A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat 31 megvizsgált egységéből 12, Vá- mosgyörkön öt. Hatvanban kettő, parádi ÁFÉSZ-nál kettő, Poroszlón kettő, Horton kettő, Hevesen három üzlet nem felelt meg a korábbi besorolás követelményeinek. Ezért a tanácsi szervek, a kereskedelmi hatóságok. a következő nyolc egységet, illetve üzletet alacsonyabb osztályba sorolták: Kanázsvár (Párád; ÁFÉSZ), Éva presszó (Mátrafüred: Panoráma V.), Tisza csárda (Kisköre; ÁFÉSZ), Turista- ház (Síkfőkút), valamint a következő három ÁFÉSZ- üzletet: bisztró (Gyöngyöshalász), Mackó (Gyöngyös) presszó (Verpelét), és Tu- nstahái tParádíürdői. Több mint | egymilliárd forint anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre A csecsemőhalandóság aránya az 1971. évi 35 ezrelékről a múlt évben 33 ezrelékre mérséklődött ugyan .hazánkban, ilyen jellegű gondjaink azonban korántsem csökkentek. Az élveszüleíések aránya 10 esztendővel ezelőtt 13,1 ezrelék volt, most megközelíti a 15 ezreléket, tehát valamelyest emelkedett, de ezzel az eredménnyel sem lehetünk elégedettek. A népesedési helyzet további javítása, — ami fontos társadalmi, nemzeti érdek — újabb hatékony intézkedéseket tesz szükségessé. A család, ezen belül az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem fejlesztése egyik kiemelt feladata az Egészség- ügyi Minisztériumnak. Ezzel kapcsolatban kért tájékoztatást. az MTI munkatársa illetékesektől. Elmondották, hogy az egészségügyi tárca idei költségvetése az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi feladatok ellátására több mint egymil- liárd forintot irányoz elő. Tovább bővül a bölcsődei hálózat, ahol tavaly 42,00 apróságról gondoskodtak. Az idén újabb 2400-zal növelik a helyek számát. Az új bölcsődék többsége a lakótelepeken épül. A koraszülöttek utó- godozását ellátó országos hálózat kiépítése az idén tovább folytatódik. A csecsemőotthoni helyek száma előreláthatólag több mim négyszázzal növekszik. A cél az, hogy valamennyi megyében legyen önálló, csecsemőotthon. A koiszerű, magas színvonalú terhes-, csecsemő- és gyermekgondozás megvalósításához •nélkülözhetetlen a tanácsadó hálózat fejlesztése. Ezen belül is kiemelkedő helyet foglalnak el a nővédelmi (családvédelmi) tanácsadók, amelyek száma országosan már meghaladja a százat. Működésük elősegítheti a koraszülések csökkenését, illetve az éLveszületések arányának növelését. Feladatuk a fiatalok, a házasulandók, az ifjú- házasok egészségügyi felvilágosítása és nevelése. Tetszik, nem tetszik, tehát ezekben az üzletekben ezentúl olcsóbban szórakozhat majd a tisztelt vendég. A hatvani piaci büfétől (Panoráma), valamint a gyöngyösi Columbia bártól (ÁFÉSZ) egyelőre búcsút7 kell venniük a vendégeknek, mivel mindkét kereskedelmi egységtől megvonták a működési engedélyt a hatóságok. Finoman fogalmazva: nem kívánatos jelenséggel találkoztak továbbá az ellenőrök, a hatóságok a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat hét és az ÁFÉSZ ugyancsak hét egységében is. Ezekben az üzletekben a kalkulációkkal volt a legnagyobb baj, s ennek eredményeként (természetesen a tisztelt vendég zsebéből) jogosulatlan haszonhoz jutott az üzlet, s rajta keresztül a vállalat és a szövetkezet is. Mint az említett szomorú eredmények bizonyítják: nemhiába „cirkálták” végig a 87 kereskedelmi egységet a hatóságok, az ellenőrök, akik a vizsgálatok eredménye alapján az eddiginél is szigorúbban jártak el a csak magyarázkodni, és számolni (szintén a tisztelt vendég zsebére) tudó kereskedelmi vállalatokkal, szövetkezetekkel szemben. Annak érdekében, hogy a népfrontbizottságok és a tanácsok egymást segítően'ösz- szehangolják munkájukat a tanácstagok tájékoztatásában, együttes irányelveket adott ki a Hazafias Népfrot Országos Tanácsának titkársága és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala. , A népfrontmozgalom működési formáinak keretében — a most megjelent irányelvek szerint — elsősorban azokkal a kérdésekkel célszerű foglalkozni, amelyek a UGYANCSAK ELÍTÉLTE az említett jelenségeket a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége is. A közelmúltban tartott ülésén az SZMT. elnöksége újabb és rendszeres vizsgálatokat sürgetett, s javasolta. hogy szigorúan járjanak el a vendégeket megkárosító, a követelményeknek meg nem felelő üzletek, szövetkezetek vezetőivel szemben. i Egyben felhívta a vendéglátó egységek figyelmét a Szakszervezetek Heyes megyei Tanácsának elnöksége arra is, hogy ha nincs pénzük a létesítmények karbantartására, az alapvető egészségügyi, a szociális követelményeket biztosító beruházásokra, kérjenek hiteit a vállalatok és a szövetkezetek, mert ilyen célokra változatlanul kedvező feltételek mellett adnák hitelt hazánkban. A hitellel kapcsolatos tudnivalókat a Magyar Nemzeti Bank 415/1971. 22. számú Közlönye tartalmazza. A VÁLLALATOKON, a szövetkezeteken, a kereskedelmi, a vendéglátó egységeken tehát a sor. A rend, a tisztaság, a higiénia, önmaguk. illetve a tisztelt vendég érdekében. — koós — a tanács általános működési kereteiben szerzett iníormá- cióknál részletesebben is érdeklik. Ilyen például: az első alkalommal v megválasztott tanácstagok tájékoztatása, különösen az új lakótelepeken a társasházi közösségek működésé, a szolgáltatások és az árellenőrzésök-kér^.' déséi. speciális ágazatai és szakmai problémák. Eredményesen alkalmazható tormái a tájékoztatásnak: a tanácstagok klubja, a tanácstagok fóruma. a népfrontestek stb. E rendezvényeken való részvételre, illetőleg közreműködésre a tanácstagokon kívül célszerű esetenként felkérni a téma szerinti tanácsi bizottság elnökét, érdekelt tagjait. Helyes módszer a tanácstagok egyes csoportjának, például a munkásoknak, a fiataloknak, vagy a női tanácstagoknak a megbeszélése. A népfrontbizottságok eredményesen közreműködhetnek a lakosság és a . tanácstagok jogpropaganda jellegű tájékoztatásának megszervezésében is. Ennek igen hasznos formái lehetnek például meghatározott időpontokban és társadalmi munkában a bírósági, ügyészségi szakemberek, ügyvédi munkaközösségek tagjai által tartott fogadóórák, jogi tanácsadások. Jelentős feladat hárul a népfrontbizottságokra a tanácsok szerepének, tevékenységének széleskörű ismertetésében. A feladat ellátása csak abban az esetben hozhatja meg a kívánt eredményt. ha a helyi népfront- bizottságok ehhez igénylik a társadalmi, gazdasági, állami szervekkel való hatékonyabb együttműködést, és felhasználják a helyi és központi tömegkommunikációs eszközökben, valamint mozgalmi tevékenységükben rejlő gazdag lehetőségeket. Az uj irányelvekben felhívják a figyelmet, hogy a népfrontbizottságok közreműködésükkel segítsék a választók szemléletének alakítását, a tanácstagok munkájának fejlesztését, a különböző szinteken tapasztalt ió "és eredményes tanácstagi munkamódszerek elterjesztését. (MTI) ' rMwmm^ 1973, június 6., szerda tanácstagok egyes csoportjait Csak magyarázkodni és számolni ímTtak Alacsonyabb osztályba sorolt presszók, csárdák, éttermek
