Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-29 / 150. szám
Háztulaj dánosok egymás között Éppen százegy tulajdonosa van annak a gyöngyösi társasháznak, amit az OTP építtetett a Szabadság téren. Érdekes, szép épülettömb ez, bizonyítva többek között azt ás, hogy a modem építészet is mentes lehet a sablonoktól, ha a tervező él a lehetőségekkel. Gyöngyös már kezd büszke lenni erre az épületre. Amióta kialakították előtte e pihenőparkot, azóta sokan üldögélnek az árnyas fák alatt vagy az enyhe napsütésben. Csupán arról nem tudnak sokan, hogy az épület százegy tulajdonosa között nem a legteljesebb az egyetértés bizonyos dolgokban. EREDMÉNYTELEN VITÁK * 1 Egy ilyen hatalmas épülettel elég sok a baj azután is, ha már az építők elvonultak. Lényegében százegy háztartás kisebb és nagyobb ügyeit kell naponta rendezni. Például. Ki takarítsa a lépcsőházat? Az elromlott liftet kinek a kötelessége megjavíttatni ? Mennyit fizessenek a házfelügyelőnek? A fűtéshez való olajról hogyan gondoskodjanak? Mi legyen az üresen álló házfelügyelői lakással? Folytassuk? Százegy tulajdonosnak kellene a nagy épületről gondoskodnia, de hát az képtelenség. A megoldás kézenfekvő: válasszanak maguk közül valamiféle intéző bi- zott:\ágot, annak a munkáját felülvizsgálni pedig valamiféle ellenőrző bizottságot. Rakják az ő vállukra a közösség gondjait. így is történt. Tegye szóvá az újság Aggódva említették meg, hívták fel rá a figyelmünket, hogy a déli városrészben a gyerekek a nagy nyári szabadság idején nem mindig a leghelyesebb szórakozási módot találják meg maguknak, és ebben a szülők is ludasak. Kedvelt játékuk a rossz görgőscsapágyakra szerelt guriga, amely vészes gyorsasággal robog végig a járdán, olykor pedig lekerül az úttestre is. Egy csapat gyerek lohol a® alkotmány nyomában. Ha csak a járdán maradnak ezek a zörgő, csattogó harci szekerek, akkor is sok bosszúságot okoznak a járókelőknek. Ha az úttestre is átcsapnak, akkor a baleset- veszély mértéke kiszámíthatatlan. Vajon a felnőttek, a szülők nem látják ezt? Nem törődnek azzal, milyen veszélybe rohanhatnak ezek a vidáman hancúrozó „ördögfiókák” nagy jókedvükben? Ki érti meg az ilyen szülők könnyelműségét? A másik ügy: a Béke téren a játszóhelyeken sokan sétáltatják a kutyájukat. Hogy egyik-másik kedvenc a homokozót sem kíméli, és ott olyat tesz, ami a homokkal játszadozó gyerekek egészsége szempontjából nem valami kedvező, azzal nem mindegyik „gazdi” törődik. Nem a kutyák ellen emeltek szót a Béke tér lakói, hanem a kutyák tartóinak helytelen közönye ellen. Miért engedik meg kedvenc állataiknak. hogy bepiszkítsák a gyermekek homokját? Ha valaki a háza előtt nem takarítja ie a járdát, szabálysértést követ el, Ha valaki szemete! az utcán, megbüntethető. Ha valaki nem vigyáz a kutyájára és a kutya bepiszkítja a homokozót, ez ellen nincs mit tenni? Nem a kutyák ellen szóltak, nem is a kutyabavátok miatt, hanem egy helytelen magatartást bíráltak. Joggal. Aztán megindultak a különféle találgatások. Vajon annyiba került-e a fűtés, amennyit a bizottság mond? Miért adtak többet a takarítónak, mint amennyiben megegyeztek? Nem lehet irigyelni a bizottság öt tagját. A sanda kétkedés kíséri minden tevékenységüket, hiszen mindenre pénz kell, és erre az egy dologra mindenki nagyon kényes. Ha csak úgy elsorolják nekik a sok-sok tételt, aminek a végére érve az derül ki, hogy havonta jó néhány száz forint a közös költség, akkor a tamáskodás szinte elkerülhetetlen. Hát még abban az esetben, ha a tulajdonostársak (ez a hivatalos titulus a köreikben) nem is tudnak változtatni semmin, mert az állítólagos vétójog mindent keresztülhúzhat. Ahogy legutóbb is. EGY ELLENSZAVAZAT Összeült a közgyűlés, előterjesztette az elnök a jelentést, a bizottság egyik tagja äz elszámolást, és kérték, hagyják jóvá a megjelentek az összegeket. Ki tud a tucatszámra sorolt számok közül bármenynyit is felelősséggel ' megjegyezni ? Tegyék hozzáférhetővé a számadást még a'közgyűlést megelőzően, hangzott el a jogos kívánság. Mindjárt akadt vállákozó szellemű tulajdonostárs, aki a stencilezést ^biztosította. Többen hozzászóltak a témához, ezt is, azt is kérdő jelezve a tételek közül. Olyan •javaslat is elhangzott, hogy a közös képviselők tiszteletdíját módosítsák. Sokallta az illető a havi háromezret, amit ilyen címen felvesznek a bizottság tagjai. Egyetlen ellenszavazat történt a javaslatra. I Fucos az egész, jelentették bev mert a vétó meggátolja a változást. Hivatkoztak az alapszabályra, amely szerint' a százegy tulajdonos bármelyikének az ellenvéleménye megakadályozhatja a tervezett változtatást. Még akkor is; ha az illető nincs közgyűlésen jelen, vagy akkor is, ha a közgyűlést követően öt napon belül a közös képviselő útján tiltakozást jelent be. Eszerint elég csak egyetlen „okvetetlenkedő” ember és a leghasznosabb javaslatnak is vége. Lehetséges ez? HA VALAKI NEM ISMERI Az a bizonyos alapszabály- az egyöntetűséget csak a birtokviszonyra vonatkozó bármiféle változtatás esetére követeli meg. Ilyen eset az, hogy építsenek-e garázst' a telekre, értékesitsék-e a most még üresen álló házfelügyelői lakást. Ugyanis ezek már a telekkönyvi állapotot változtatnák meg. Óriási mértékű átvezetéseket kellene végrehajtani a nyilvántartásokon, újból számolni ezred- négyszögöleket és tulajdon- részeket. Minden más esetre úgy rendelkezik az alapszabály, hogy a többség akaratát fogadja el. Egyenlő szavazat esetén azt a határozatot emeli érvényre, amelyik mellett az elnök is szavazott. Szó sincs tehát mindenre vonatkozó vétójogról. Nem is lehetilyen vétót elképzelni, mert az ellenkezne a közösség érdekeivel. Antidemokratikus vonása lenne az alapszabálynak. A szó többségi elvet az alapszabály 6. oldalán a h) pont alatt lehet megtalálni. Erről megfeledkeztek a legutóbbi közgyűlésükön a tulajdonostársak. MERT tJJ JOGI FORMA Ha veszekednek, hadd veszekedjenek a maszek háztulajdonosok. Mondhatja most bárki, hiszen ez ő dolguk nem közügy. Teheti még hozzá az előbbiekhez. A százegy tulajdonos lényegében több száz embert jelent. Tekintélyes közösséget. De ha még két-három emberről volna szó csupán, akkor is megérdemli a nyilvánosságot az ügy, mert az együttélés gyakorlatáról vám szó. Ha viszont arra is felhívjuk a figyelmet, hogy ez a társasház-formula, mint jogi eset is egyre jobban terjed nálunk, akkor nyilvánvaló, hogy a téma egyre több embert érint, csak a ' megyénk területén is: ezreket. A gyöngyösi példa tehát okulásra ad lehetőséget. A százegy tulajdonos majd megegyezik egymással. Döntenek arról, hogy mennyi tiszteletdíjat adjanak a közös képvisélőknek, kit vegyenek fel házfelügyelőnek, ki ellenőrizze, hogy a műszaki berendezések milyen állapotban vannak, hogyan lehet minél kisebb kiadással megoldani a közös gondokat és így tovább. Egy biztos: minden új közösségnek össze kell szoknia. Ehhez pedig évek kellenek általában. Türelmetlenségre tehát nincs okuk. De van még egy tanulsága ennek az összecsiszolódásnak: a demokráciát is tanulni ,kell, a joggal való élést Is gyakorolni kell. hogy mindén rendben menjen. Ugye, nem is olyan egyszerű ez? G. Molnár Ferenc Hatvan vagy KereEIiaraszt ? Lassan négy esztendeje, hogy Kerekharaszt, az alig hatszáz lelket számláló kis település, amely hajdan önállóságnak örvendett, közigazgatásilag Hatvanhoz tartozik. A két hely házai fokozatosan közelítenek egymáshoz, egyszer tán össze is ölelkeznek. Mindenképpen indokolt téhát az egyesítés. Minek külön tanácsi apparátust fenntartani ? Minek a különböző gazdasági egységek felduzzadt irányító gárdája? Minek a szegényes birkózás, küszködés kommunális / feladatokkal ? Egy városnak több szava, több lehetősége, dinamizmusa van a fejlődésre. S könnyebb a pénzeszközökkel is bánni, ha az egy kasszában van. így vált a helyi termelőszövetkezet a jól fizető hatvani „Lenin” egyik üzemegységévé, így települt Kerekharasztra a “Duna Cipőgyár kettes számú telephelye például, • s ilyen központi alapból épül éppen napjainkban az a kilométeres makadám, ami a 3-as főútvonalhoz kapcsolja kétszáz lakóház polgárait. — Ám, ha magunkévá tesszük az 1989-es döntést, akkor ennek minden tekintetben érvényt kell szerezni! — mondja dr. Nagy Béla, a tanács igazgatási osztályán. — Tehát ha városunk egyik kerületének tekintjük, akkor a többi hatvani polgárral szemben nem lehetnek hátrányban a kerekharasztiak. Ez az elv azonban több tekintetben nem érvényesül. Három dolog miatt füstölögnek leginkább az itt lakók. S ha csak találkozásunk van, nem mulasztják el íelhány- íorgatni. Az egyik: — Ritka a buszjárat. Bárki taxival akar a Kossuth térről kerekharaszti otthonába térni, a túrái útelágazástól dupla tarifát számol a gépkocsivezető! A Volán üzemegységének előadója,1 Kiss Antal így magyarázza a fonák helyzetet: — Kérem, tudjuk, hogy ellentmondás van a dologban, de üzleti előírásaink azt parancsolják, hogy csak a városhatárt jelző névtábláig futhat a kocsi normál, városi díjjal, azon túl minden 517 méternél 1 forinttal ugrik az óra, amit sofőrjeinknek kétszeresen kell számolniuk. Mégpedig hozzávéve azt a kilométert is, amit Kerekha- rasztról vissza tesznek meg a helységtábláig. — Mi lehet a megoldás? — Pofonegyszerű! Kintebb, a kerekharaszti elágazásig kell vinni azt a fránya táblát. De hát ez nem tartozik a mi hatáskörünkbe. Gondolom, a városi- tanácstól éppen úgy függ, mint a Közúti Igazgatóságtól. De feltétlen érdemes hozzányúlni. Mondom, minket is foglalkoztat évek óta ez a téma ... Parádi László, a hatvani postahivatal főnökhelyettese, szintén érvényben levő szabályzatra hivatkozik, amikor nekiszegezem a kérdést: miért számít vidéknek telefon dolgában Kerekharaszt? S azt is elmondja, hogy a visszás helyzetet felvetették már a miskolci igazgatóságnál, de ott azt a választ kapták, hogy nincs lehetőség az állapot megváltoztatására. — S kifizető önöknek három telefonállomásért, néhány ajánlott küldeményért, pénzesutalványért két alkalmazottat foglalkoztatniuk? Viselni a postahivatal fenntartási költségeit? — Semmi esetre sem. Ellenkezőleg! Hanem amit legtöbben sérelmeznek, a telefont, annak magas tarifáját, hát, ehhez nekünk nincs erőnk. Városi központunkba nyugodtan be lehetne kötni azt a néhány állomást, s ami még hozzá jönne, de ez föld alatti kábelezést igényel, ami eléggé költséges. Véleményem szerint a tanácsnak kell az ügyben állást foglalni a szükséges anyagiakhoz. A Duna Cipőgyár rohamos fejlődése rövidesen azt hozza magával, hogy egyre több ember keres Kerekharaszton nemcsak munkát, hanem állandó hajlékot is. Akkor pedig megnő az igény a telefon iránt, s nem győzzük majd visszautasítani a kérelmeket. + A postahivatal főnökhelyettesének szavai támasztják. alá a harmadik jogos kerekharaszti igényt is, mégpedig a kereskedelmi ellátás fejlesztésére irányuló törekvéseket. Korábbi látogatásaimból emlékszem asszonyokra, akik a későn érkező kenyér miatt kárhoztatták a tanácsot. S férfiemberekre, akik viszont elégedetlenek a szórakozási lehetőségekkel. A településen nincs egy normális üzlet, elfogadható kisvendéglő. Nincs klub, mejzi, táncvigalom, ahol összetalálkozhatnának, s hasznosan, .vagy csak passziózva eltölt- hetnék szabad idejüket, Jó! Ha úgy vesszük, bejutnak éppen az új-hatvani filmszínházba, a „Daliba”, vagy a Zöldfába sörre, táncra, mozidarabra. De mivel térnek vissza éjnek évadján a családi otthonba, szülőhöz, feleséghez? Távlatában nézve az immár Hatvanhoz növő települést: mindenképpen indokoltnak tartjuk Kerekharaszton egy korszerű kis üzietház kialakítását! Olyanét, amely szükségtelenné teszi a több kilométeres buszozást, taxizást közhasznú cikkekért. S visszatérve a Volán vállalat üzemegységéhez, szíves figyelmükbe ajánljuk a vehetőknek a kerekharaszti járatok sűrítését, s valami olyan vonal beiktatását,, amely a késő éjszakai órákban célozza meg az egyre izmosodó „e- lepet. Rohamos tempóban épül a strand, amelynek hideg, meleg vize tavasztól késő őszig ezreket vonz majd erre a vidékre. E tényezőt számba véve, nem csupán szociális szempontból, hanem a dolgok gazdasági oldalát nézve is, gyümölcsözőnek tűnik a probléma rendezése. Moldvay Győző Két és fél év alatt 2667000 forint jogtalan nyereség a Karácsond és Vidéke ÁFÉSZ-nál Jogellenes, a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes tevékenységével két év alatt 2 millió 667 ezer forint jogtalan nyereségre tett szert a Karácsond és Vidéke ÁFÉSZ, ezért vele szemben gazdasági bírság kiszabását indítványozta a legfőbb ügyész a Heves megyei Bíróságnál. A szövetkezet általaüj nemesocél-henprinü épül az LKM-ben ,4 Lenin Kohászati Müvekben 2.7 milliárd forintos beruházással, új nemesacélhengerművet építenek, A csarnokok vasszerkezetének szerelése már befejezéshez közeledik. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei az év végén pedig összeszerelik az NDK-ból vásárolt berendezéseket. Az új gyár 1973-ban megkezdi a termelést. Képünkön: szerelik a henger- és görgősorokat ÍMTI-fpto — 'Érozi K, Gyula) nos beszerző, értékesítő és szolgáltató irodát nyitott Budapesten 1970 elején és működtetett 1971 végéig. Az iroda durvalemez, idomacél, trafólemez, radiátordugó, vasanyák beszerzésével és termelő vállalatok részére történő értékesítésével foglalkozott. Az irodában alkalmazott üzletszerzők révén nagykereskedelmi és termelőeszköz- kereskedelmi tevékenységét folytatott, amelyre azonban a szövetkezetnek nem volt joga. Az üzletszerzők által felvásárolt nagy mennyiségű áru — amit a szövetkezet részére megvásároltak és a szövetkezet nevében értékesítettek — nem volt felhasználható közvetlenül a fogyasztói igények kielégítésére és ezekkel az árukkal a szövetkezet bolthálózata nem is foglalkozott. Az árut a szövetkezet — üzletkötői közreműködésével — iparvállalatnak adta el, és ott azokat a termelés során felhasználták. Az ilyen termelőeszközkereskedelmi tevékenység nem a szövetkezetek feladata, hanem más, nagykereskedelmi szervezeteké. (MTI) Szélesítik a Debrecen—Füzesabony közötti utat Csaknem 350 millió forint értékű útépítés, korszerűsítés szerepel ez évben a Debreceni Közúti Építő Vállalat programjában. Két beruházásuk jelentős mértékben befolyásolja az országos közlekedést is. December 15-e helyett ez év november 7-ére átadják a debreceni nagyállomásnál készülő felüljárót. Debrecen térségéből a közúti járművek nagy része a hármas főútvonalon érkezik a fővárosba, illetve indul vissza. Az építők most a 3-as útról leágazó Füzesabony— Debrecen közötti 33-as út Muíitá&ta dcAgcaiak, hűfijt rövidítsék a távolsági közlekedés menetidejét. Kiszélesítik a 33-as utat, zúzott kővel fedik, az útpadkát, úgynevezett „vezetősávot” kapnak" a szegélyek. A 33-as út első új- szakasza Debrecen és Hortobágy között az idei. lovasnapokra, június végére, csaknem teljesen elkészül. A további munkákat ez évben fejezik be. (MTI) , MBniM f fi iy. 1913. Június 29„ péntek
