Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

I Csütörtök esti külpolitika kommentárunk Á mozdulatlanság sz gete A LEGÚJABB londoni jelentések szerint angol haladó körökben mindinkább hitelt adnak azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint Edward Heath ka­binetje a legnagyobb titokban ismét tárgyalásokat folytat Ian Smith rhodesiai fajüldöző rezsímjével. Ugyanakkor nem vitás, hogy éppen most Angliában is sokan akadnak, akik úgy vélik: a világon mostanában annyi valóban jelentős dolog történik, hogy minden Rhodesiával kapcsolatos fejlemény egyszerűen érdek­telen. Brezsnyev washingtoni és párizsi látogatását a brit közvélemény is intenzív figyelemmel kísérte: küszö­bön áll az európai biztonsági értekezlet; lényeges fejleménye}?: előtt áll a nyugat-európai Közös Piac, amelynek Nagy-Britannia az egyik legújabb tagja. Ezekhez képest valóban eltörpül bármilyen Salisbury- val kapcsolatos történés. De aligha alaptalan az a gyanú, hogy a Downing Street 10-ben, a brit minisz­terelnökségen nem utolsósorban erre számítva vették fel isméit a titkos tárgyalások fonalát az elméletben — de csak elméletben —, kiközösített rhodesiai rezsim­mel A TORYK egyik szürke eminenciása, Denis Greenhill akit Heath állítólag többször is felhasznált bizalmas, kényes küldetésekre, Salisburyban járt és magával Smith miniszterelnökkel is tárgyalt. Bármi legyen az eredmény, a tanácskozás ténye önmagában is segíti a mozdulatlanság, a gátlástalan fajüldözés e szigetét és tovább növeli London felelősségét. A rhodesiai „telepes”-rezsim 1965. novemberében brit szempontból is kimerítette a felségsértés és a hazaárulás valamennyi ismérvét, amikor egyoldalúan kihirdette a „függetlenséget” — mármint a maroknyi kisebbség függetlenségét. A haladó mozgalmakkal nem ritkán oly kemény London erre végtelen eszmecserék­be kezdett Smithékkel, akik időt nyertek és megszi­lárdították pozícióikat. Amikor a konzervatívok ura­lomra kerültek, a kormány első dolga volt, hogy — az ENSZ szankciói ellenére —, újra megindítsák Sa- lisburynék a fegyverszállításokat. GREENHILL UTAZÁSÁNAK még egy oka lehet: a nyugati valutaválság miatt kitört aranyláz alapo­san megerősítette a Dél-afrikai Köztársaság, a tőkés világ legnagyobb aranytermelője helyzetét. Pretoria ezt.azonnal felhasználta arra is, hogy nyomást gyako­roljon Londora Smith érdekében. (KS) Nixon ma fogadja a francia külügy­minisztert Michel Jobert francia kül­ügyminiszter csütörtökön Pá­rizsból Los Angelesbe uta­zott. Nixon elnök ma San Clementében fogadja a fran­cia diplomácia vezetőjét. Michel Jobert utazására annak nyomán kerül sor, hogy a június elején Reyk- javikban megtartott ameri­kai—francia csúcstalálkozón megegyeztek a magasszintű kétoldalú megbeszélések folytatásában A megbeszéléssorozat na­pirendjét nem tették közzé, de jól értesült párizsi kö­rökben úgy tudják, hogy a központi téma a közelmúlt­ban megtartott szovjet— amerikai és szovjet—francia csúcstalálkozóról szóló esz­mecsere. Japán tiltakozás a kínai atomrobbantás ellen Éliás Béla, az MTI tudósí­tója jelenti: A japán kormány hivatalos szóvivője sajnálkozását fejez­te ki a Kína által végrehaj­tott nukleáris kísérlet miatt. A japán külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor közöl­te, a külügyminisztérium utasította japán pekingi nagykövetét, hogy a kormány nevében jelentsen be hivata­los tiltakozást is a kínai kül­ügyminisztériumban. A Japán Szocialista Párt, a Komeito Párt és a demokra­tikus szocialista párt csütör­tökön nyilatkozatban tiltako­zott a kínai kísérlet miatt. A japán kormány megtet­te a szükséges intézkedése­ket a kínai kísérlet radioak­tív hatásának felmérésére. Tokiói tudományos körök szerint a japán főváros lég­terében már ma észlelni le­het majd a kínai nukleáris robbantás radioaktív lecsa­pódásának jelenlétét. ffl szovjet-amerikai kapcsolatok AZ EURÓPAI országok közvéleménye és sajtója fe­szült figyelemmel kísérte, Leonyid Brezsnyev látogatá­sát az Egyesült Államokban és tárgyalásait Nixon elnök­kel. Az európai szocialista or­szágokban e látogatás é6 eredményei általános jóvá­hagyásra és támogatásra ta­láltait. A Szovjetunió és a szocialista közösség országai összehangolt külpolitikát folytatnak és ennek a közös célnak az érdekében foly­tatta amerikai megbeszélé­seit az SZKP főtitkára. A nyugat-európai sajtó és közvélemény túlnyomó' több­sége ugyancsak kedvezőén értékelte a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozót mint olyat, amelynek jelentőség messze túlnő a kétoldalú kapcsolatok keretéin. Az új szovjet—amerikai kapcsola­tok az egész világ politikai légkörét megjavítják ás a nemzetközi feszültség eny­hülését eredményezik töb­bek között az európai föld-’ részen is. A washingtoni' szovjet— amerikai csúcstalálkozót tá­mogató megnyilatkozások közé azonban itt-ott hamis hangok is vegyülnek. Ilyen­nel tűnnek ki Axel Sprin­ger nyugatnémet sajtókon- szemjének lapjai és folyó­iratai, az angol konzervatív sajté egyes lapjai, valamint a pekingi propagandisták. mis, június pmlfik Springerek egyik lapja, a Die Welt például azt állí­totta, hogy „a két államfér­fi sok kérdésben megálla­podást köthet anélkül, hogy figyelembe venné szö­vetségeset szempontjait”. A Kölner Stadt-Anzeiger arra szólítja fel az európaiakat, „kövessék, igen nagy figye­lemmel a hangsúlyozottan bizalmas, négyszemközti tár­gyalásokat” Washingtonban. „Egyáltalán figyelembe ve­szi-e a két államférfi a szö­vetségesek érdekeit?” ír­ja ez a lap és hozzáteszi: „a teljes bizalom nem lenne helyénvaló irántuk”. Hason­ló „intelmekkel” találkoz­hattunk a Guardian, a Sun­day Telegraph és néhány más angol lap hasábjain is. A pekingi kormány kül­ügyminisztere, aki most fe­jezte be több európai és ázsiai országban tett uta­zását, ugyancsak megható gondoskodást tanúsít „har­madik országok” érdekei iránt, óva őket a „szuperha­talmak hegemón törekvései­nek és uralmának rémétől”, arhely — úgymond — „még mindig ott kísért a nemzet­közi küzdőtéren”. .MIT MUTATNAK azon­ban a tapasztalatok? Az 1972. májusában lezajlott moszkvai csúcstalálkozó után kiadott közös szovjet— amerikai közlemény hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kész megfelelően hozzájárulni azokhoz a pozitív folyama­tokhoz, amelyek az európai földrészen a valódi enyhü­lés és az államók békés egy ü t tműköd ősének fejlődé­se irányában mennek végbe. Az azóta eltelt esztendő­ben Európában tapasztalha­tó pozitív jelenségek, ame­lyek csúcspontja a most július 3-án megnyíló euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet lesz, je­lentős mértékben a Szovjet­unió és más európai szocia­lista országok, valamint Franciaország, az Egyesült Államok, az NSZK, Finnor­szág és más államok konst- ' ruktív politikájának eredmé­nye. Árthatnak-e egyetlen nép­nek, így az európai népek­nek is az 1972-ben és 1973- ban aláírt szovjet—amerikai megállapodások? De hiszen ezek a megállapodások a stratégiai fegyverkezés kor­látozását, a környezetvédel­met, az egészségügy fejlesz­tését, a világűr békés célú kutatását, az atomenergia békés hasznosítását, a közle­kedés, a mezőgazdaság ösz­tönzését szolgálják. Vajon a Szovjetunió és az Egyesült Államok világtör­ténelmi jelentőségű egyez­ménye a nukleáris háború megakadályozásáról, ame­lyet 1973. június 22-én, an­nak a napnak a 32. évfor­dulóján írtak alá Washing­tonban, amelyen a náci Né­metország megtámadta a Szovjetuniót, nem felel-e meg a népek — köztük Eu­rópa népei — érdekeinek és törekvéseinek? Hiszen ez a kétoldalú megállapodás egye­nesen kimondja, hogy „mind­egyik fel tartózkodni fog at­tól, hogy elővei fenyegetőz­zék vagy erőt alkalmazz-m a másik féllel szemben, a másik fél szövetségéé"-“»! és más országokkal szemben Bécsben megkezdődik a haderőcsökkentés érdemi tanácskozása Befejeződött az előzetes konzultáció Csütörtökön Bécsben meg­tartotta záró plenáris ülését a haderőcsökkentéssel fog­lalkozó előzetes konzultáció 19 ország delegációjából ál­ló tanácskozó testület. Mint ismeretes, tizenhét európai ország, valamint az Egye­sült Állagok és Kanada kül­döttsége , január 31-én kezd­te meg a véleménycseréket a haderőcsökkentési tárgya­lások előkészítéséről. A de­legációk befejezve munká­jukat. csütörtökön záró köz­leményben összegezték az elfogadott határozatokat és elveket. A csütörtöki plenáris ülést a szakszervezeti székházban rendezték, mert a Hofburg jelenleg nemzetközi konfe­renciáknak ad helyet. A székház ovális alakú aszta­lánál foglaltak helyet a de­legációk s az ülést a soros elnökként Horst Brie, a Né­met Demokratikus Köztár­saság nagykövete, az NDK delegációjának vezetője nyi­totta meg A plenáris ülésen elége­detten nyugtázták, hogy öt­hónapos informatív diplo­máciái tárgyalássorozat eredményeként, kidolgozták azokat az elveket, amelyek alapját kepezik az érdemi tanácskozásoknak. Döntés történt, atekintetben, hogy október 30-án Bécsben. meg­kezdődnek az érdemi ta­nácskozások „a fegyveres erők és fegyverzetek köl­csönös csökkentéséről Kö- zép-Európában és azzal kap­csolatos intézkedésekről”. Az ülés ’után közleményt adtak ki. Kissinger-nyilatkozat az Izvesztyijának MOSZKVA Henry Kissinger, az Egye­sült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanács­adója az Izvesztyijának adott nyilatkozatában kijelentette: az SZKP KB főtitkárának egyesült államokbeli látoga­tása . kiemelkedő esemény volt, és mi ezt a látogatást rendkívül eredményesnek tartjuk. Ügy gondolom, hogy a látogatás nagyon hasznos volt, és fontos határkövet je­lent az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kap­csolatok fejlesztésében épp úgy, mint a világbéke szilár­dításában. Mind a két vezető — én magam több találkozón is részt vettem — teljesen őszintén és a béke sorsa iránti felelősségérzettel foly­tatta megbeszéléseit. Felté­telezem, hogy mind a tárgya­lások, mind pedig az aláírt okmányok komoly előreha­ladásról tanúskodnak. Dr. Kissinger hangoztatta a nukleáris háború megaka­dályozásával kapcsolatos megállapodás nagy jelentősé­gét és annak a döntésnek a fontosságát, hogy meggyor­sítják a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásának kérdésében folyó tárgyaláso­kat. A főtanácsadó utalt ar­ra is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok rend­és Európa olyan körülmények között, amelyek veszélyeztethetik a nemzetközi békét és bizton­ságot”. Ugyancsak nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereske­delmi, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak bővülése semmiképp sem okozhat kárt az európai né­pek érdekeinek. Ellenkező­leg, a hidegháború éveiben emelt mesterséges akadá­lyok eltávolítása, amelyek bizonyos mértékig még műi­dig gátolják a nyugati és keleti országok gazdasági, műszaki-tudományos és kul­turális kapcsolatainak fejlő­dését, csak hasznos és köl­csönösen előnyös lehet Eu­rópa szocialista és kapitalis­ta országainak egyaránt. A SZOCIALISTA országok nagy közösségének az euró­pai földrészen való megje­lenésével vált reálissá, hogy napirendre tűzzük a hábo­rúnak mint az európai or­szágok közti ellentétek meg­oldása eszközének kiküszö­bölését. A szocialista orszá­gok kezdeményezésére és valamennyi európai ország támogatásával összehívott, júliusban megnyíló európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet rendkívül fon­tos és nagy lépés lesz e nagy cél elérése irányában. Két­ségkívül ugyanezt a célt szolgálta a Brezsnyev—Ni­xon csúcstalálkozó, valamint Leonyid Brezsnyev francia- országi látogatása és Pom­pidou elnökkel folytatott tárgyalása js Norman Borogyin kívül nagyarányú kibővítésé­re megvannak a lehetőségek. Az amerikai—szovjet együttműködés távlatairól Kissinger a következőket mondotta: az a véleményem, hogy a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokat eredménnyel kell befejezni. Optimista vagyok a Közép- Európában állomásozó fegy­veres erők és az e térségben tárolt fegyverek kölcsönös SANTIAGO: Dr. Salvador Allende, a Chilei Köztársaság elnöke csütörtökön utasítást adott a rendkívüli állapot kihirdeté­sére Santiago tartományban. Daniel Vergara belügyminisz­terhelyettes közölte, hogy az intézkedés az utóbbi napok­ban mind nagyobb mérete­ket öltő reakciós térrorcse- lekmények miatt vált szüksé­gessé. Vergara elmondotta, hogy szerdán a chilei fővárost át­szelő Mapocho folyó rak­partján, jobboldali elemek merényletet kíséreltek meg Carlos Prats tábornok, a fegyveres erők főparancsno­ka ellen. Prats gépkocsiját egy kórházépület előtt fel­tartóztatták és a tábornokot életveszélyesen megfenyeget­ték. Prats szolgálati fegyve­rét használva szállt szembe merénylőivel, akik közül egyet megsebesített. Ezután egy taxival a santiagói kor- mánypalotához hajtatott és utasítást adott merénylői kézrekerítésére. Mint az ADN hírügynökség tudósítá­sa elmondja: a merénylet színhelyén másodpercekkel az akció után megjelentek az ellenzéki sajtó és rádió ri­porterei, ami arra utal, hogy részletesen kitervelt akcióról van szó. Emlékezetes, hogy René Schneider tábornokot, a chi­lei fegyveres erők egykori parancsnokát a jobboldal Al­esökkentésével kapcsolatos tárgyalásokat illetően is. Vár­ható, hogy sikereken indul meg a tanácskozás az euró­pai biztonsági kérdésről is. Henry Kissinger végezetül kijelentette, hogy a követke­ző csúcstalálkozóig tartó idő­szakban — a két legutóbbi csúcstalálkozó tapasztalatai ra támaszkodva — további kéí - oldalú megállapodásokat kí­vánunk kötni az együttmű­ködésről. lende beiktatásakor gyilkol­ta meg. Schneider életét ki­oltó golyókat jeladásnak szánták egy jobboldali felke­lés kirobbantására, a népi hatalom megdöntésére. A polgárháború kitörését akkor a chilei dolgozók határozott fellépése és a fegyveres erők alkotmány hűsége akadályozta meg. Kőműves szakmunkásokat, helyi és környékbeli épít­kezésekhez, valamint, asz­talos szakmunkásokat te­lephelyi üzemünkbe Bérezés: Megegyezés sze rint. Füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet, Füzesabony, Hunyadi út 36. Jelentke­zés: a központban az építésvezetőknél.-----------------:-----------------------------------5 H ajó a veszélyes övezetben Az Otago nevű új-zélandi hajó (képünkön), ünnepélyesen kifut a nyílt tengerre, hogy — a kormány tiltakozási gesz­tusaként —, azokon a vizeken cirkáljon, amelyeket a fran­cia atomrobbantás miatt veszélyesnek nyilvánítottak. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Rendkívüli állapot Chilében

Next

/
Thumbnails
Contents