Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-28 / 149. szám

a Közlemény Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1973. Június 27-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) társaság és a Német Szövet-, ségi Köztársaság kapcsola­tainak alapjairól szóló berli­ni szerződés. Pártunk és kor­mányunk nagy jelentőséget tulajdonít a müncheni dik- datum érvénytelenítéséről folytatott csehszlovák—nyu­gatnémet tárgyalások sike­res befejezésének. A létre­jött megállapodásokkal elhá­rulnak az akadályok a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak rendezése útjából. A Központi - Bizottság meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag java­solja a közgyűlésnek ■ a Né­met Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság felvételét. A Magyar Népköztársaság tá­mogatja a két német állam egyidejű felvételét az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. 3. A Központi Bizottság pozitív és fontos lépésnek te­kinti az Egyesült Államok és a Vietnami Demokratikus Köztársaság júniusban létre­jött újabb megállapodását a tűzszüneti egyezmény végre­hajtásáról. Ezzel megjavul­nak a feltételek a harci cse­lekmények beszüntetéséhez, a valóságos és teljes fegyver­nyugvás megteremtéséhez. Hazánk, mint a Párizsi Nemzetközi Vietnami Konfe­rencia záróokmányának egyik aláírója és a Nemzet­közi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tagja, következete­sen és eredményesen eleget tesz vállalt kötelezetlségei- nek. Elítéljük és határozot­tan visszautasítjuk azokat a mesterkedéseket, amelyek a bizottság normális tevékeny­ségének akadályozására és meghiúsítására irányulnak. A haladó és békeszerető erők nemzetközi összefogásá­val el kell érni, hogy egész Indokínában megszűnjön a háború s ezáltal lehetővé ‘váljon az itt élő népek bé­kás önálló nemzeti fejlődé­se. 4. A Központi Bizottság megállapította, hogy a Közel- Kelet továbbra is veszélyes válsággóc maradt. A politikai rendezésnek változatlan alap- feltétele, hogy Izrael állam vonja ki csapatait a meg­szállt arab területekről és ér­vényesüljenek a Palesztinái nép jogai. A Központi Bizottság át­tekintve a nemzetközi hely­zetet, összefoglalóan megál­lapította, hogy a nemzetközi életben a pozitív tényezők erősödnek. Az enyhülési fo­lyamat azonban nem auto­matikusan, hanem a reakciós hidegháborús erők ellen ví­vott álhatatos harcban érvé­nyesül. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a párt és a kormány külpolitikai tevé­kenysége megfelel interna­cionalista elveinknek, jól szolgálja a szocializmus épí­tését, népünk érdekeit, a ha­ladás nemzetközi ügyét. Pár­tunk és kormányunk e célok szolgálatában továbbra is a nemzetközi haladás erőivel összefogva fejti ki tevé­kenységét. II. I. A Központi Bizottság megtárgyalta az 1973. évi népgazdasági terv eddigi tel­jesítéséről szóló beszámolót. Megállapította, hogy a nép­gazdaság általános fejlődése az év első felében tervszerű és kedvező. A szocialista ipar termelé­se a tervezett ütemben emel­kedik, az ipar szerkezetének átalakítása valamelyest fel­gyorsult. A termelés növe­kedését túlnyomó részben a jjaVÜ­lása eredményezte. Az ipari termékek értékesítésében fennakadás nem volt. Az építőipar termelése a népgazdasági tervnek megfe­lelően ■ mérsékelten növek­szik. Az építkezések befeje­zése gyorsult, a kapacitások koncentrálása javult. A la­kások építésének és átadá­sának üteme egyenletesebbé vált. A beruházások az év egé­szében várhatóan a tervnek megfelelően alakulnak. A ki­emelt programok tervszerű­en valósulnak meg. Javult a beruházások előkészítése és nfiegalapozottsága. A készlet- gazdálkodásban folytatódott a korában megindult javulás. A mezőgazdasági termelés 1973. évi kilátásai kielégítő- ek. A kalászosok termése várhatóan eléri a tervezettet. A zöldségtermelésben az ál­lami' intézkedések hatására már van bizonyos fejlődés, bár a kedvezőtlen időjárás miatt a primőrökből a kíná­lat nem elégítette ki az igé­nyeket. A száj- és körömfá­jás járvány megszűnt, de kö­vetkezményei még hatnak, főleg a húsellátás átmeneti gondjaiban. A kedvezőtlen hatások ellenére az állatte­nyésztés fejlődik, s a 4. ne­gyedévtől jelentősen javulhat a hústermelés és az ellátás. A lakosság jövedelme és fogyasztása a tavalyinál gyorsabban növekszik. A ter­vezett munkásbér-emelást, az ár- és szociálpolitikai intéz­kedéseket szervezetten és jól hajtották végre, Az áruellá­tás kiegyensúlyozott, az' áru­alapok a kereslet kielégítését általában biztosítják. A fo­gyasztói árszínvonal tervsze­rű alakulása érdekében több­irányú kormányintézkedés szülelett. A lakosság reáljö­vedelme a tervnek megfele­lően növekszik. 2. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a jelentést a KGST XXVII. ülésszakáról és a magyar de­legáció tevékenységéről. He­lyesli és szükségesnek tartja azokat az elgondolásokat és intézkedéseket, amelyeket a tagállamok a KGST hatéko­nyabb munkájának, a szociá- lista integráció fejlesztésé­nek ^elősegítésére Prágában elfogadtak. A nemzetközi helyzetben — mindenekelőtt az európai helyzetben —, be­következett enyhülés ked­vező feltételeket teremt a szocialista országok és a fej­lett tőkés országok közti köl­csönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok fej­lesztésére. Ennek során meg­teremtődhetnek a KGST és a Közös Piac közötti kapcso­latok feltételei is. 3. ■ A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a »Po­litikai Bizottság javaslatát a népgazdaság párt- és állami irányításának fejlesztésére. Megállapította, hogy a gaz­daságpolitikai irányelvek kö­zép- és hosszútávra kellően kidolgozottak. A gazdaságpo­litikai elvek jobb megvalósu­lása és az ellenőrzés fokozá­sa érdekében a párt- és az állami irányítás szervezetéta feladatoknak megfelelően ál kell alakítani. A Központi Bizottság gaz­daságpolitikai , bizottsága munkáját a X. - kongresszus határozatának megfelelően az eddigi alapelvek szerint vé­gezte tovább. A bizottság összetételét és munkáját úgy kell kialakítani, hogy az ed­digiekhez képest kapjon na­gyobb szerepet a gazdasági építőmunka pártpolitikai fel­adatainak kidolgozása, a gaz­daságpolitika területi, me­A Központi Bizottság ap­parátusában/ a népgazdasági feladatokra a gazdaságpoliti­kai osztály mellett egy új osztályt, területi gazdaságfej­lesztési osztályt, kell kialakí­tani. A két szerv egymással munkamegosztásban végzi a gazdaságszervező pártmun­kát. A Központi Bizottság az 1972. novemberi határozat­nak megfelelően javasolja a Minisztertanácsnak, hogy a kormány szerveként hozzon létre állami 'tervbizottságot. Az új szerv feladata, hogy az eddiginél hatékonyabban hangolja össze országos tervhivatal. minisztéri­umok és a főhatóságok ter­vező munkáját, javaslatokat, tegyen a Minisztertanácsnak a népgazdasági tervekre és a gazdasági szabályozókra, s . fokozottabban ellenőrizze a -végrehajtást. A Központi Bizottság fog­lalkozott az elhatározott szer­vezeti változtatásokkal össze­függő személyi kérdésekkel; döntött a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben, az álla­mi munkát érintő kérdések­ben pedig az illetékes szer­vek számára javaslatokat dolgozott ki. A Központi Bizottság hangsúlyozza, az első félévi kedvező gazdasági fejlődés folytatásával, jól szervezett, lelkiismeretes, fegyelmezett munkával biztosítani lehet és kell az 1973. évi népgazda­sági terv teljesítését. E fel­adat megoldása minden párt- szervezet és minden kommu­nista elsőrendű, kötelessége. Budapest, 1973. június 27. Csuvas vendégeink az alföldi járásokban • ■ i ' ■ Kellemes hajóút után Kiskörén (Folytatás az 1. oldalról.) utóbbi időben igen nagy költ­séget fordítottak szociális lé­tesítményekre, még mindig sok a tennivaló ezen a té­ren. • A tájékoztató után a csu­vas pártdelegáció tagjai és kíséretük meglátogatták a gazdaság sertéstelepét, a gép­es a takarmányszárító üze­met. Voronovszkij elvtár, a de­legáló vezetője nagy elisme­réssel szólt a gazdaságban lá­tottakról : — Nagyon hatékony és ma­gasszintű gazdálkodás folyik ebben n gazdaságban. Igen. jövedelmező munkát végez­nek. „Üres kézzel jöttünk ide” és gazdag tapasztalatok­kal távozunk. A gazdaság ebédén látta vendégül a csuvas pártdele­gációt,' amelynek során köl­csönös ajándékátadásokra került sor. Vendégeink és kíséretük gépkocsisora ezután Füzes­abonyból Poroszlóra hajtott. A tiszafüredi vasúti hídnál elbúcsúztak a füzesabonyi járás párt-* és állami vezetői­től, majd hajóra szálltak. A „Tárcái” nevű kishajó — .-amelynek fedélzetén Vezse Sándor, az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság vezetője köszöntötte a ven­dégeket — délután fél 4-kor vágott neki a Kisköréig tartó 35 km-es tiszai víziútnak. A magas vízállású, áradó, zava­ros folyón könnyedén siklott a karcsú jármű a háromfős személyzet — Dargó István hajóvezető, Zéman István gé­pész és Pető Attila kormá­nyos — biztos igazgatásával. Másfél órás hajózás után szemünkbe tűnt ü kiskörei vízlépcső folyót elzáró, mo­numentális építményrend­szere. Rövid manőverezés után a stéghez simult ha­jónk. Kikötöttünk. A partra szálló' csuvas pártdelegációt a hevesi járás (Foto: Tóth Gizella) párt és állami vezetői vár­ták: Sramkó László, a járási pártbizottság első titkára, Habéra László, a megyei ta­nács vb járási hivatalánál-? elnöke. Köszöntötte vendé­geinket Karczagi Gábor. a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság helyettes vezető­je, Koliári Sz. Nándor, a víz­lépcsőt létesítményi főmérnö­ke, valamint Juhász Mátyás, a létesítmény pártszerve­zetének csúcstitkára. A pártdelegáció tagjainak a kiskörei vízlépcső épít­ményrendszerét Serényi Ár­pád. a Közép-tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnökségének veze­tője mutatta be szakszerű, részletességgel, előadását ve­tített színes diafelvételekkel is illusztrálva. A vendégek ezután megtekintették a kü­lönböző létesítményeket, majd részt vettek a tisztele­tükre rendezett vacsorán. (pataky) Hatvan jól kezdte A szemlélet és a módszer is változott a hatvani üzemekben A VÁLLALAT profiljához igazodó több szakmás — a karbantartó lakatos egyben cukorfőző is — szakmunkás­képzést vezettek be a cukor­gyárban, a legfontosabb üze­mek — MÁV, cukorgyár, konzervgyár. Duna Cipő­gyár. MŰFÉM, Kavicsbá­nya Vállalat — folyamatos, illetve két-három műszak­ban termelnek. A vasúti csomópontnál 240-vől 210 órára csökken­tették a szolgálati időt, s a felszabadult dolgozókat más feladatok — fűtő, kocsilaka­tos, Diesel-kezelő — ellátá­sára képezték át. . Az üzemi tévékamerák al­kalmazásával javították a termelési folyamat irányítá­sát, - ellenőrzését a cukor­gyárban, gépesítették a szál­lítást és a rakodást a kon­zervgyárban. Figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el továbbá , a Mátravidéki Cukorgyárak a technológia fejlesztésében is. Jelentősen nőtt a termelé­kenység a vállalatnál az 1971. évi 605 Ft/q-ról 587 Ft/q-ra csökkentették 1972- ben a cukorgyártás önköltsé­gét. Ezzel egyidőben tovább szélesítette kapcsolatait is a vállalat a mezőgazdasági üzemekkel. , A MÁV hatvani csomó­pontján nem kevesebb, mint 1 800 000 forintot takarítot­tak meg az elmúlt évben •— nem véletlen a kiváló vasúti csomópont kitüntetés — t, a megtakarított összeg mintegy 50 százalékát a dif­ferenciált anyagi ösztönzésre használták fel. Az 1971. évinél a konzerv­gyár kevesebb létszámmal is több mint 13 millió forinttal magasabb termelési értéket állított elő 1972-ben. A ter­melési, a gyártási folyama­Si/á éxvé)ivasítésfe; 1- ltok..korszeriMfÁsével -»-boe­sófejtő gépek, kihelyezett paradicsomlé-állomások lé­tesítésével — lényegesen ja­vították a betakarítási, a feldolgozási munka színvo­nalát, gazdaságosságát, s ez- zej értékes szállítási kapa­citást szabadítottak fel, il­letve munkaerőt és költsé­get takarítottak meg. KIALAKULÓBAN VAN a varos mezőgazdasági üze­meiben a cukorrépa és a zöldség zártrendszerű ter­melése, a fejlett agrotechni­ka — repülőgépes, helikop­teres műtrágyázás, növény- védelem stb. — alkalmazá­sa. Határidő előtt és költ­ségmegtakarítással fejezték be az Urebetin üzem beru­házását. A kukoricatermelés teljes gépesítésével a hat­vani Lenin Termelőszövetke­zetben az önköltséget 15 szá­zalékkal csökkentették. A fenti példák egyértel­műen azt bizonyítják tehát: az üzem- és munkaszerve­zés továbbfejlesztésére ho­zott központi — az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december l~én tartott —, a megyei — a megyei párt- bizottság 1972. január 28-i ülésén — hozott határozato­kat folyamatos, tervszerű munkával váltják valóra Hatvan vére« ipari, élelmi- szeripari es mezőgazdasági üzemeiben. . Ahogyan a párt megyei végrehajtó bizottsága — az említett párthatározatok vég­rehajtásának hatvani ered­ményei és tapasztalatai volt a napirenden — a közel­múltban tartott ülése is megerősítette: az üzem- és a munkaszervezés kezd fo­lyamatossá válni a város üzemeinek tevékenységében. A politikai, a gazdasági célkitűzések megvalósításá­hoz rendkívül nagy segítsé­gei kaptak* ölelve kapnak a város üzemei az MSZMP Hatvan városi Bizottságától. A pártbizottság kibővített ülésen ismertette az üzem- és munkaszervezésre hozott párthatározatokat az üze­mek - vezetőivel, a konkrét feladatokat pedig az alap­szervezeti titkárok tanács­kozásán határozták meg. A nagyobb gazdálkodó egysé­gek bizottságokat alakítottak az éves és a középtávú fej- lesztési programok elkészíté­sére, a, párt-, a KISZ-, a szakszervezeti szervek tag­gyűléseken Is megtárgyalták a határozatok végrehajtásá­val kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. A pártbizott­ság gazdaságpolitikai és szö­vetkezetpolitikai munkabi­zottsága folyamatosan, rend­szeresen ellenőrzi és érté­keli az eredményeket, ' Fellendült, új alapokra került a szocialista munka- verseny-mozgalom is a város üzemeiben. 1972-ben 12 szá­zalékkal emelkedett a szo­cialista munkaversenyben részt vevők száma. A dolgo­zóknak ma mát közel 80 százaléka vesz részt a ver­senymozgalomban. A város üzeimeiben dolgozó szocia­lista brigádok száma ma már meghaladja a háromszázat is. A szervezeti, a minőségi változásokkal párhuzamosan javult a munkaversenyben élenjáró kollektívák, dolgo­zók anyagi, erkölcsi, politi­kai megbecsülése is. Az üze­mi párt-, szakszervezeti, KISZ-szervek is egyre több s hatékonyabb segítséget nyújtanak a munkaverseny szervezéséhez, a konkrét fel­adatok, vállalások meghatá­rozásához. A JÖ, a szervezett mun­kát bizonyító példák, ered­mények természetesen ko­rántsem azt jelentik, hogy nincsenek gondok, feszültsé­gek a varos üzemelné], vsá? lalatainál. Hiszen, hogy csak mást ' ne említsünk: ma is van még példa a munkaver- seny-mozgalmat lebecsülő szemléletre, néhány kisebb gazdasági egységnek még ma sincs fejlesztési programja, van néhány gyengén dolgozó pártalapszervezet is a város­ban, néhány üzemnél, szö­vetkezetnél még ma is jel­lemző a szervezetlenség, a tervszerűtlenség, az állóesz­közök és a munkaerő ki­használatlansága . Felhívta továbbá a me­gyei párt-végrehajtóbizottság a város üzemeiben dolgozó gazdasági, politikai vezetők figyelmét arra is, hogy az üzemszervezést nem ' le&t kampányszerűen végezni, tervszerű, folyamatos mun­kát igényel, s valamennyi vezető munkaköri kötelessé­gébe beletartozik. Mindezekkel együtt is el­mondható azonban: Hatvan jól kezdett, megértették a párt célkitűzéseit, s az üze­mekben, a vállalatoknál tör­tént intézkedések eredmé­nyeként nőtt a termelékeny­ség, a hatékonyság, a tech­nika kihasználása, a terme­lés gazdaságossága. Az el­mondottakon kívül ezt bizo­nyítja az is, hogy a város gazdaságának termelési ér­téke 1972-ben az előző évhez képest 9,4 százalékkal, az egy főre jutó termelés pedig 6,5 százalékkal növekedett. Ugyanakkor 11,7 százalékkal csökkent a túlórák, 8,6 szá­zalékkal a balesetek, 5.2 szá­zalékkal a kiesett munka­napok száma. BIZTATÓ, s méltó folyta­tást követelő eredményeket mondhatnak tehát maguké­nak Hatvan város üzemei­nek. kollektívái. Nem szabad azonban megelégedniük, s megfeledkezniük arról: ami ma szép, jó, ami ma elég, annál holnap, holnapután már sokkal többre, sokkal szebbre van szükség ... Koős József Mimim, m JflS& iUniua 2&«.<osütörtötk

Next

/
Thumbnails
Contents