Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

Amikor a hétfő szombat Kissé meghökkentően hangák, mégis így van, pon­tosabban így lesz szeptem­ber elsejétől az egri IV-es számú Általános Iskolában. Sajátos kísérlet indul, egy sokat ígérő elképzelés meg­valósításához kezdenek. Mi lesz az eredmény? Havonta karom szabad szombat a diákok számára. Jól járnak a nevelők is, hiszen havon­ta kétszer ők is élvezhetik az ötnapos hét előnyeit. Bizonyára sokan megle­pődnek, mert elképzelhetet­lennek tartják azt, hogy az iskolában is polgárjogot nyerjen a szabad szombat, így gondolkodnak, s hivat­koznak a tantervi kötöttsé­gekre. a harminchárom he­tes, százkilencvennyolc na­pos tanévre. A IV-es isko­lában mégis bizakodóak, mert gondosan előkészítették a kísérletet. Sokat remél a Művelődésügyi Minisztéri­um, ezért is adta meg az engedélyt. A tanév, a tanórarendszer bevezetése, szerkezetének ki­alakítása az Európa-szerte híres pedagógus Coménius nevéhez fűződik. Lényegé­ben az ő periódizálása a mai gyakorlat alapja. Harminchárom hét, száz­kilencvennyolc nap. Tanítás: szeptember 1-től június 8- ig. Igen ám, csakhogy a kettő nem egyezik, mert bi­zonyos rátartással számol­nak. Ez lényegében helyes is, mert hétköznapokra is esnek ünnepek, s tovább­képzés, vagy egyéb iskolai rendezvények miatt nemegy­szer van tanítási szünnap. Mégis, a megszokott metó­dusnak igen sok hátrányát emlegetik a pedagógusok. Különösképp azok morgolód­nak, akik emiatt többet dol­goznak. Vegyünk egy pél­dát. A heti kétórás tantár­gyak kötelező óraszáma hat­vanhat, a háromórásoké ki­lencvenkilenc. Előfordul, hogy épp az előbbit kurtít­ják" a tanítási szünnapok, s az utóbbi sértetlen marad. Mi történik ekkor? A mini­mális óraszámnak meg keli lennie, a százkilencvennyolc tanítási napnak is. így az­tán van olyan tanár, aki csak a kötelező óraszámot produkálja, de olyan is, aki nyolc-tízzel többet dolgozik. Üjat, jobbat ígér a IV-es iskola kísérlete. Nemcsak huszonnyolc szabad szomba­tot nyernek egy tanévben, hanem azt is elérik, hogy nem maradnak el tanítási szünnapok miatt órák. Meg­lesz a harminchárom hét, a százkilencvennyolc tanítási nap, s minden tantárgy kö­telező Óraszáma. Csak ép­pen néha a hétfő szombat, vagy a péntek szerda lesz. Az, mert nem naptári na­pokkal számolnak, hanem hat egységre — A, B. C, D, E, F-fel jelölik — osztott héttel Ezek a tanítási na­pok. Ha közbejön egy ün­nep, vagy nevelési értekez­let, esetleg továbbképzés, akkor „kikapcsolják” a- házi időszámítást. Ugyanezt te­szik szabad szombatokon. Ezt az F-fel jelölt, elmaradt tanítási napot nem követi hétfő, az A órarenddel, ha­nem F-napi, azaz szombati menetrend szerint haladnak. Korábban az volt a gyakor­lat, hogy a tanítási szün­napra eső órák elmaradtak, az anyag összetorlódott, s ettől egyaránt szenvedett ta­nár, diák. Így viszont min­den órát megtartanak, nincs jogos bosszankodás, nincs többlettanítás. Óriási előny ez, már ezért is megérte fel­figyelni Jenei Arturné igaz­gató ötletére. A kísérlet azonban töb­bet ígér: huszonnyolc sza­bad szombatot: a tanár, a diák, a szülő örömére. Tudjuk, hogy harminchá­rom hét, százkilencvennyolc tanítási nap jóval kevesebb, mint a szeptember 1. és jú­nius 8. közti periódus. Az utóbbiból lehet megspórolni a huszonnyolc szabad szom­batot. A felhasználásra kidolgo­zott precíz tervezet is fi­gyelemre méltó. A havi há­rom szombaton sem engedik szabadjára a gyerekeket. Ta- Jlítás ugyan nem lesz, de ugyanúgy ‘skolába jönnek mint máskor. Ezeket a sza­bad szombatokat kötetlen jellegű, könnyed, játékos, de mégis nevelőhatású foglal­kozásokkal töltik ki. Ilyenkor a tantestület harmada törődik a diákok­kal, a többiek élvezik a sza­bad szombat örömeit. : Ez rendkívül sokat jelent, hi­szen a tanárok zöme több gyermekes anya. így végre megvalósul az a párthatáro­zat itt is, hogy könnyíteni kell a dolgozó nők helyze­tén. Eddig valójában papí­ron maradt, hiszen két-há- rom férfi nem pótolhatta harminc-harmincöt nő mun­káját. S mit kap a gyerek? Pihentető, szórakoztató prog­ramokkal betáblázott szom­batokat. Tanítási szünnapo­kon eddig legtöbbször ott­hon ücsörögtek, méghozzá nemegyszer felügyelet nél­kül. Az is előfordult, hogy céltalanul ődöngtek az utcá­kon, nem tudva mit kezde­ni szabad idejükkel. Most a program adott, változatos és szórakoztató. A szülőknek nem kell nyugtalankodnia, mert tudja, hogy jó helyen van gyermeke. S ne feledkezzünk meg még egy előnyről. Eddig a diákok zöme délutánonként alig rendelkezett szabad idővel, mert ekkor tartották az úttörő-, a sport-, a KRESZ-foglalkozásokat. Ezek most szombat délelőt- tökre kerülnek. Felszabadul­nak a délutánok, jut idő ön­feledt játékra, szórakozásra S valamit megtanul még a diák ezeken a szabad szombatokon. Idejének be­osztását, a programok meg- válogatását. Milyen egyszerű, mond­hatnák sokan. így is van, csak éppen meg kellett lát­ni, fel kellett fedezni, s ez nem kis érdem. A többi már a megvalósításon mú­lik. Úgy tűnik: évek múltán országos gyakorlattá válik. Pécsi lstviin Goda Gábor Gárdonyi Géza Kérdeztem magamban és magamtól, amikor a tv-új- ságban, a Nyitott könyv-so­rozatban megláttam Goda Gábor Egy naplopó napló­ját, hogyan lehet ebből a könyvből tv-íilmet csinálni? Ez a kérdésem még hango­sabban szólalt meg magam­ban, ott belül, amikor erről a naplopói státuszról cseve­gést kezdett a tv képernyő­jén az író és Hegedűs Géza. A beszélgetés sem győzött meg arról, hogy ezek az ész­leletek. ezek a bölcs mor- mogások, elgondolkozások és észrevételek a világ dolgai­ról, ezek az igazán önzetlen és tanácsként és felfogható megjegyzések majd egész­séges, szép nagy filmmé ke­rekednek, úgy, ahogyan az más regények esetében szo­kás. Nem is lett az. Nemcsak azért, mert a regény regény­nek rendhagyó — ha manap­ság egyáltalán már pontosan is tudnánk, mi tartozik és tartozhatik ebbe a műfajba? —, nincs az a külső szála, amelyen drámát, cselekvést csomózni lehetne. Apró. mondhatnánk, aprócska és jelentéktelen események so­rakoznak itt fel, találkozá­sok, amikben nem érzünk akkora lendítőerőt, amitől a lélek vagy a lelkiismeret szeizmográfja ennyire kilen­áT> : 7 'V • június 26., kedd dűlhetne. Elhisszük az író­nak töprengéseit, a könyv­ben, azt is értjük, hogy a „dologtalanság” állapotában, a dolce far nienté-t élvezve döbben rá az író, hogy ezek azok a titokzatos szövevé­nyei az életnek, amiket fel kell fedeznünk; öregedvén és okosodván a mások szó­rakoztatására és okulására át kell adnunk, meg kell örö­kítenünk ezeket. De a képi fogalmazás, jelen esetben a képernyőre került film — nagy részében meg­fosztva az írói mesélőkedv és stílus fűszereitől —, csak száraz illusztrációként hat és talán ezzel a száraz illuszt­rációval szembeni elégedet­lenségünk késztet arra, hogy még egyszer, most már más­ként olvassuk el a naplopó naplóját. A darabot Mihály- fy Sándor rendezte. A héten Gárdonyival se jártunk jobban. Pénteken negyvenperces filmet kap­tunk — ugyancsak egy so­rozatból —, Kerényi Imre rendezésében: A nyugalom édes kenyerén című Gárdo­nyi-írásban két öreg ripacs- színész került a képernyőre. A rendezői elképzelés bizo­nyára az volt, hogy a kevés­bé ismert Gárdonyiból kap­junk valamit, a századvég- századelő embereiből, abból a Gárdonyiból, aki az ak­kori falun sok érdekes em­berrel, sok csodálnivalóval találkozott. Mai fülnek szo­katlanul hangzik ennek a fa­lura lenyugalmasodott két; színésznek a szövege, aho- ; gyan önmagukat cifrázva; áltatják saját magukat, sze- ' repekkel, éhenkórászságuk- i ban ,egy világgal, amely so- j hasem is volt igazán az övék. Mi sem természete­sebb, hogy ez a lapos ripa- cséria akkor kezd lobogni és akkor veti szét a szűk kere­teket, amikor jön egy sze­rencsétlen rajongó, aki előtt mindent lehet csinálni, hi­szen a művészi fegyelem már semmire nem kötelez. Lehet, hogy érdemes volt ezt a Gárdonyira nem jel­lemző írást filmre vinni, mégis kétlem, hogy ettől az újabb és szélesebb körű is­meretterjesztéstől Gárdonyi­ról valakinek a szemlélete is megváltozott volna. Az egyfelvoriásnyi történet, vagy játék alkalmat adott arra, hogy Fónay Márta és Ung­vári László a kor színházi stílusát, öblögető-dagályos szövegmondását, a hataske- resésnek ezt a harsogó is­koláját úgy figurázza ki, ahogyan telik erejükből és mókázó kedvükből. A többi? Lelemény. Farkas András Kasteliano: RENDEZZÜK.. — Ha rám bíznák, én na­gyon gyorsan és minden szempontból kedvezően ren­dezném a városi közlekedés problémáit. — Igen? És hogyan? — Mindenekelőtt meg­szüntetném a gyalogjárókat. Ez a dolog nyitja. — Mi lesz akkor a gyalo­gosokkal? — A gyalogosokkal? Azt kérdezitek, mi legyen ve­lük? Semmi különös. Azaz­hogy mégis: menjenek a po­kolba! Csak nem gondoljá­tok komolyan, hogy ezeknek a két lábon járó feudális maradványoknak helyes az utca mindkét oldalán akko­ra teret kisajátítani? Rá­adásul mindezt akkor csi­nálják, amikor szegény kocsivezetők annyit p>-c vednek a dugóktól. — Igazad van, mert na­gyon sok olyan gyalogos Jffifins I-én nyitnak a szabadtéri színpadok Az idei évad magyar ős­bemutatóval — Csenki Imre Cigányok című kétrészes operájával kezdődik. A szö­vegkönyvét — Puskin ha­sonló című költeménye nyo­mán — Szabó Miklós írta. A produkciót Kerényi Imre és Seregi László rendezi. Folytathatja sikersorozatát Verdi tavaly műsorra tűzött háromfelvonásos, ritkán ját­szott operája, az Attila is. Augusztus 9. és 20. között színpompás folklórprogram lesz a Szigeten. A Hevesi Szemle legújabb száma gazdag anyagot nyújt az olvasó­nak. A 2. SZÁM TARTALMÁ­BÓL: Kálnoky László új műfordításai; Csehov Moszkvában és Egerben; Krúdy Gyula előszavai sa­ját regényeihez; új (?) ma­gyar tragikomédia-, hányán voltak az egri várban 1552-ben?; lehet-e gyógyí­tani az örökletes lencsefi­camot? Hatvannégy nagy formá­tumú oldalon, gazdag il­lusztrációkkal, fotókkal jú­nius 28-án jelenik meg a HEVESI SZEMLE. Kérje az újságárusoktól! Gondtalanul játszanak Népkertben. a vakációzó gyerekek . . ...A az egri (Foto: Perl Márton) Megkezdődtek az egyetemi-főiskolai írásbeli felvételi vizsgák ■ 1178-an jelentkeztek az egri tanárképző főiskolára ■ A gyöngyösi főiskola szőlőtermesztési tanszékére háromszoros a túljelentkezés Hétfőn országszerte meg­kezdődtek az írásbeli felvé­teli vizsgák a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatain. Minden eddiginél többen, csaknem 64 000-ren jelentkeztek a kü­lönböző fakultásokra: a most érettségizők és a ko­rábban végzettek közül a nappali tagozatokra 41 128- an pályáznak, az eddigi ösz- szegezések szerint 6416-an felvételiznek az esti tagoza­tokon, 16 180-an pedig a kü­lönböző intézmények levele­ző fakultásain. Hétfőn, a felvételi vizsgák első napján az állam- és jogtudományi karokra pá­lyázók írták meg dolgozatai­kat. A jogi fakultások vál­tozatlanul divatosak: a je­lentkezők arányához képest a fővárosban és Szegeden így csak minden ötödik, Pé­csett pedig minden negye­dik jelentkezőt tudnak majd felvenni. Kedden, a bölcsé­szettudományi karokra pá­lyázók írásbeliznek. A túl­jelentkezés itt is jelentős: egészében véve a budapesti bölcsészkaron például több mint 7,5-szeres, a szegedi. bölcsészkaron több mint négyszeres, a debrecenin több mint háromszoros a tűi jelentkezők aránya. Szer­dán írásbeliznek a műszaki egyetemekre és főiskolákra, valamint a természettudo­mányi karokra jelentkező fiataldk. Az idén érettségiző 55 000 diákból, valamint a korábban végzettek közül 2100-an kezdhetik meg ta­nulmányaikat a különböző műegyetemeken. A különbö­ző műszaki jellegű főiskolá­kon több mint 3300 űj üzem­mérnököt kívánnak kiké­pezni. A Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemre, a Külkereskédeimi Főiskolá­ra, a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskolára, a Kereske­delmi és . Vendéglátóipari Főiskolára, továbbá az ag­rárjellegű felsőoktatási in­tézményekbe jelentkezők jú­nius 28-án írják meg fel­vételi dolgozataikat. Jelen­tős az érdeklődés a közgaz­dászpálya iránt: a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem 560 helyét 1649-en pályázták meg, így minden harmadik jelentke­/(Vp <*e«' ssd1 van, aki csak sétára hasz­nálja a gyalogjárókat. — Hát sétáljanak kedvük­re, csak ne a városban. En is szeretek sétálni, de ne­kem jachtom van ... S ha már azt nem tudnám meg­valósítani, hogy a gyalogé- okat kitiltsam a városból, lekor annyit minimum ki­harcolnék, hogy ezek a kö­zépkori húsgombócok vásár- ős ünnepnapokon ne érint­hessék talpukkal az aszfal­tot. Milyen pompás lenne úgy utazni. ■ hogy nem lóg feletted Démoszthenész,kard­ja, nem kell minden pilla­natban arra gondolnod, hogy agyonnyomsz valakit . .. En­nem főleg az bosszant, hogy olyankor rengeteg időt ve­szítek a formaságok és a rendőrség miatt... Fordította: Saiga Attila zőt vehetik majd fel az el­ső évfolyamra. Június 29-én az orvostudományi egyete­mekre felvételizők írásbe­liznek. Az orvostudományi egyetemek valamennyi fa­kultásán együttvéve 1240 el­sős kezdheti majd meg ta­nulmányait. Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskolára ebben az évben 1061-en jelentkez­tek nappali, 117-en pedig esti tagozatra. A jelentkezők közül 312-t vesznek fel nap­pali tagozatra, levelezőre pe­dig azokat, akik a felvételi vizsgákon 10, vagy annál több pontot szereznek. A túljelentkezés — főleg a humán tárgyaknál — az idén is jelentős. A magyar —történelem szakon tizen­ötszörös, a magyar—oroszon négyszeres, a magyar—ango­lon ötszörös, a biológia— földrajzon hétszeres, a bio­lógia—mezőgazdaságin tíz­szeres, a biológia—testneve­lésen huszonkétszeres, a földrajz—rajzon tizenötszö­rös, s a földrajz—testneve­lés szakon húszszoros a túl­jelentkezés, A matematiká­val párosított tagozatokra kevesen jelentkeztek. A felvételi vizsgák júni­us 28-án kezdődnek, s júli­us 7-én érnek véget. A gyöngyösi Kertészeti Főiskolára 316-an adták be jelentkezési, lapjukat. A nap­pali tagozatra 203-an, még az estire 113-an jelentkez­tek. A túljelentkezés itt is’ jelentős. A szőlőtermesztési tanszéken háromszoros, a zöldség-, valamint a nö­vénytermesztési tanszéken \ másfélszeres a túljelentke­zés. A levelezői tagozatra ötször többen kérték felvé­telüket, mint amennyi hely van. A felvételi vizsgák jú­nius 28-tól július 3-ig tar­tanak. A felvételi bizottságok jú­lius végén, augusztus elején írásban értesítik határoza­tukról a jelentkezőket. A sikeresen vizsgázott, de el­utasított pályázók a határo­zat kézbesítésétől számított 8 napon belül az illetékes miniszteri!-' •"» felleb­bezhetnek A i-'-bezések elbírálására el őrei áthatóan augusztus második felébe« kerül mi. Start! irány a ilgfir...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents