Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-26 / 147. szám
Az ember mint ügyfél T GYAKRAN hangzik el a J különböző hivatalokban, in- I tézmény éknél a panaszos megállapítás, hogy: „azügyfél is ember”. Mintha ez nem lenne természetes, s a | jogi műszó mögött valami- • féle sajátságos, az embertől | „elidegenedett” tartalom hú- t zódna meg. ! Az állami, államigazgatási ezervek, feladataink intézése közben az állampolgárok sokaságával kerülnek rendszeres vagy időszakos kapcsolatba. Ez a kapcsolat sajátos, mivel a résztvevők jogviszonyba, tehát jogilag szabályozott társadalmi viszonyba kerülnek egymással. E jogviszony jellemzője, hogy létrejöttét — az esetek többségében — az ügyfelek, tehát az állampolgárok, vállalatok, intézmények, szövetkezetek stb. kezdeményezik, ami érthető, ha meggondoljuk, hogy — a törvény szavaival szólva — olyan ügyekről van szó, „amelyek intézése során az államigazgatási szerv az ügyfeleket érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, részükre adatot igazol, vagy nyilvántartást végez”. E rendkívül tömör meghatározás mögött az állami polgárok mindennapi életének számtalan lehetséges mozzanata húzódik meg. A születési anyakönyvezéstől a halotti anyakönyvezésig, az építési, ipari kereskedelmi tevékenység engedélyezésétől a lakáskiutalásig, az örökbefogadás engedélyezésétől a kisajátításig, g még hosszan sorolhatnánk. Az egyes embereknek, sőt nemegyszer az egyes osztályoknak, rétegeknek, önálló, esetenként a magasabb szintű érdekektől eltérők az érdekeik. Hazánkban a lehetséges — és a meglevő — érdekkülönbségek, ellentétek nem antagónisztikusak. Az össztársadalmi érdekekkel antagonisztikus ellentétben nem álló érdekek érvényesítése magától értetődően nem ellentétes társadalmi rendünkkel. Társadalmunkban a különböző érdekeik érvényesítésére számos lehetőség van. Ezek egyike, hogy az ügyfelek, ügyeik intézése so- ! rán, saját érdekeik érvényesítésére törekszenek; azon érdekekre, amelyek jogaikban, jogos érdekükben, jogi helyzetükben jutnak kifejezésre, testesülnek meg; másfelől kötelezettségeik megállapítása során is lehetőségük nyílik erre: igénybe- vehelik a jogszabályokban meghatározott jogorvoslati lehetőségeket. E szempontból — nyugodtan állíthatjuk — az ügyfelek vannak „könnyebb” helyzetben, részükről ugyanis az érdekeik érvényesítésére irányuló tőNem számít ? Gyöngyösön a Körösi S. utca egyik oldalán nem lehet parkolni. Nem mesz- sze a tiltó táblától megállt egy gépkocsi. A vezetője bezárta, otthagyta. Később megkérdezték tőle: — ön van ezzel az autóval? — Igen. A kérdező most némán rámutatott a parkolást tiltó táblára. — Nem számít! — jött a válasz fölényes mosoly és vállrándítás kíséreteben. íme, a tudatos szabályszegés kiemelkedő példája A múlt csütörtökön délelőtt fél tízkor a BD—30 —39 rendszámú gépkocsi vezetője akarattal áthágta a KRESZ-t, mert neki ez „nem számít”. Ugyan miféle törvényen felettiséget követel magának az ilyen gépkocsivezető? És honnan veszi a bátorságot ahhoz, hogy szántszándékkal megszegje a közlekedési szabályokat? Ű ezt csakugyan megveheti minden következmény nélkül? (—árj rekvés természetes és magától értetődő. NEM ILYEN egyszerű a hivatalos szervek helyzete. Kötelességük ugyanis, hogy az. eljárás, az ügy intézése során az egyén és a társadalom érdekeit egybehan- goltan érvényesítsék. Ez nemegyszer bonyolult, egyikmásik ügyben megoldhatatlan feladat. Alapelv ugyanis — és ez a társadalmi érdek magasabbrendűségéből következik —, hogy az egyéni érdek (legyen az bár az ügyfél szempontjából még oly alátámasztott is), nem érvényesülhet a társadalmi érdek rovására. Ha a két érdek ellentéte ilyen konfliktussal fenyeget, a társadalmi érdeket kell előnyben részesíteni. Az államigazgatási munka tökéletesítésének egyik kulcskérdése viszont, hogy megtalálja és alkalmazza azokat a módokat, törvényes lehetőségeket, amelyek segítségével mind jobban biztosítható az egyéni és a társadalmi érdek harmonizálása. Nyilvánvaló pl. hogy a társadalmi érdekből — a jogszabály szavaival : közérdekű célból — történő kisajátítás adott esetben ellentétes az ingatlan tulajdonosának érdekeivel. Az államigazgatási szerv a törvényes követelmények szigorú betartásával, a felek közötti egyezség elősegítésével azonban sokat tehet azért, hogy a kisajátítást szenvedő jogos egyéni érdekei is érvényesüljenek. Gyakori az is, hogy különböző esetekben ellenérdekű telek egyéni érdekei között keletkezett problémát kell megoldani. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi érdek ilyenkór sem hagyható figyelmen kívül, tehát az egyéni érdek semmiféleképpen nem érvényesülhet a társadalmi érdek rovására. Mégis, gyakran előfordul, hogy többé- kevésbé mindegyik ellenérdekű ügyfél érdekei tartalmaznak érvényesíthető és érvényesítendő elemet. Ebben az esetben az ügyintéző szerv döntése különösen felelősségteljes — a törvényes előírások és a körülmények gondos mérlegelésén kell alapulnia. A döntések nem mindig „népszerűek”. Különösen így' van ez akkor, ha a szerv kötelezettségeket állapít meg. A jogszabályokon alapuló kötelezettségek — pl. adófizetés, kötelező előírások betartása építkezéseknél stb. — alapvetően a társadalmi érdekek kifeje zői, objektíve tehát azoké is, akiket köteleznek. Más kérdés azonban, hogy en nek tárgyilagos elismerése ritka eset, ilyenkor a „leg- népszertülenebb” intézkedésnek, a végrehajtás kényszerítésének kell következnie. De csák olyan, törvényes és egyben nélkülözhetetlen végrehajtási eszközök alkalmazhatók. amelyek nem hátra-1 nyosabbak, mint a határozat alkalmazása lenne. Erre való tekintettel írja elő az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény, miszerint: „Az állam- igazgatási szervnek a végrehajtás elrendelése előtt meg kell kísérelnie, hogy. a kötelezettet a határozat rendelkezéseinek teljesítésere vagy tűrésére rábírja.” Az említett törvény széles körű biztosítékokat tartalmaz az eljárás törvényessége, az ügyfél jogainak érvényesítése érdekében. Ezek közül néhányat említünk: az ügyfelet a kezdeményezésére indult eljárás során meg kell hallgatni. Az ügyfélnek egyébként is biztosítani kell, hogy az eljárás során nyilatkozatot tehessen, jogait érvényesíthesse. Az ügyfél jogosult bizonyítást kérni. Az államigazgatási szerv köteles az ügyfelet jogaira és kötelességeire figyelmeztetni, s gondoskodni arról, hogy a jogszabályok ismeretének hiánya miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Rendkívül ■ jelentősek az ügyfelek jogorvoslati jogai (fellebbezés, panasz, jogosultság). AZ ÜGYINTÉZÉS folyamatos javítasa, s jaz ügyfél „szerepének” tudatos vállalása társadalmi valóságunk egymást feltételező, s erősítendő jelenségei. Dr. Donáth Róbert Nyáron is a télre gondol n tik Heves nemcsak szép szőtteseiről, ízletes dinnyéiről híres, hanem divatos bőrkesztyűiről is. A fővárosi Budagant Kesztyűs Szövetkezetét. itt. létesített üzeme igen fiatalon vitán ki az elismerést szép és jó minőségű munkáival. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy termelésük 70 százaléka exportra kerül, s ebből fele-fele arányban Ízűidének mind a szocialista, mind a nyugati országokba. Szazáé' ven nő dolgozik a varrórészlegben: napo nta közei félezer pár férfi és női kesztyű kerül ki a kezük alól. Jelenleg u munkavédelmi intézet részére készítenek vászon felsővel ellátott védőkesztyűket, valamint a képünkön is látható, speciális gumibetétes, számunkra óriásinak tűnő sportlövész- kesztyűket, (Foto: Tóth Gizella) Nem pusztába kiáltott szó... Egy hatvani dosszié titka Bizonyára emlékeznek olvasóink az országgyűlés tavaszi ülésszakára, amelyen felszólalt dr. Novák Pálné, megyénk képviselője, s néhány érdekes, közhasznú probléma íeszegetésével keltett általános érdeklődést. Szóvá tette többi között a városok és városkörnyéki községek gazdálkodási gondját, együttműködésük perspektíváit, beszélt hatvani tapasztalatok nyomán a testkultúra hiányosságairól, valamint sürgette a szakminisztériumokat, hogy a felnövekvő fiatalság egészségügye, fizikai gyarapodása érdekében változtassanak korábbi árpolitikájukon, s olcsó tornaszereket, sporteszközöket, játékokat hozassanak forgalomba. Változások Vjlőrincfalván Lätuänyossög nélkül, megalapozottan Néhány évvel ezelőtt az újlőrincfalvai Május 1. Termelőszövetkezetet a megye leggyengébb közös gazdaságai között tartották számon. A jó három és fél ezer holdas gazdaság nem tudott olyan eredményeket felmutatni, amilyeneket a tagság de a felsőbb vezetés is elvárt tőle. Azóta azonban, mióta Tóth István lett a szövetkezet elnöke és új vezetőség vette kézbe az irányítást, megváltozott a helyzet. Lassú, szívós munkával felszámolták a hiányosságokat, megjött a tagok munkakedve is, és ha nem is kiugró, de közepes eredményeket értek el. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy tavaly már közel száz forintot tudtak egy tízórás munkanap után fizetni. Erőteljes gépesítés A termelőszövetkezet sorsa, élete most újabb változások előtt áll. A KisköreiVíz- lépcső építése következtében a közös gazdaságtól valamivel több mint ezer holdat sajátítottak ki. Ezért részben más földterületet, részben pedig tízmillió forintot: kap a szövetkezet. Az első hatmillió forintot a jövő év elején kaják meg. S bár igaz, hogy a jövőben csak 2900 holdon gazdálkodnak, de az is igaz. hogy a kisajátítási összeg' jól jön a gazdaságnak. A hatmillió forintból kétmilliót gépesítésre költenek. A termelőszövetkezetben a tagság jelentős része öreg, ezért szükséges a fokozott gépesítés. Eddig erre nem volt anyagi erejük, néhány hónap múlva azonban hat erőgéppel, kukoricabetakarító- és takarmány- betakarító géppel növekszik az állomány. Ez sokat jelent majd, már csak azért is, mert a gazdaság a jövőben nagyobb súlyt helyez az állat- tenyésztésre s ehhez több takarmány, több betakarítógép is kell. A termelőszövetkezet megteszi a lépéseket a szakosodás irányába. A növénytermesztésben a búza. a kukorica valamint a takarmánynövények foglalják el a fő helyet. A szántóterület ötven százalékán termelik majd a kalászosokat, 15 százalékán a kukoricát és 35 százalékán a pillangósokat. A növénytermesztés szerkezete így egyszerű, áttekinthető lesz. Az idén már 160 holdon pillangóst telepítettek a kieső 600 hold rét pótlására s a telepítést a következő években folytatják majd. Korszerűbb állattenyésztés A növénytermesztés korszerűsítésével egyidőben fejlesztik az állattenyésztést is. A közös gazdaságban jelenleg 380 szarvasmarha van s az egyik lő jövedelmi forrás a hizómarha-értékesítés. Az idén is mintegy száz hízó- marhát adnak el. A következő években a tehénállományt a mostani öt vénről nyolcvanra emelik s így természetesen több hízómarhát is tudnak majd értékesíteni. A szarvas- marha mellett sertéstenyésztéssel is foglalkoznak. A már meglevő 300 férőhelyes sertéshizlalda mellé — a kártalanítás összegéből — egy másik hasonlót építenek. Az elképzelések szerint a jelenlegi hatszáz darabbal szemben később ezer darabot értékesítenek évente. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az anyakocák számát is növeljék. Az állattenyésztésben jelentős helyet foglal el a juhászat is. A közeljövőben a szövetkezet 400 férőhelyes juhhodályt épít s az anyajuhok számát a mostani 450- ről mintegy 800-ra emelik fél. Nyilvánvaló, hogy .így jelentősen emelkedik a szaporulat és egyben az értékesítendő báránymennyiség is. Öntözés Igaz, hogy nem a közvetlen jövő témája, de néhány év múlva sokat segít a gazdálkodás még eredményesebbé tételében az öntözés. A közös gazdaság a Laskó patakból és a Tiszából eddig is tudott vizet nyerni, de a Kiskörei Vízlépcső öntözőfürtjeinek kiépülésével a 2900 holdból nem kevesebbet, mint 1200 holdat tud majd öntözni. Főként a pillangós takarmánynövényeket és a kukoricát fogják majd bő vízzel- ellátni, hogy a növekvő állatállomány igényeit ki tudják majd elégíteni. De lehetőség nyílik más növények öntözésére is. Az pedig nyilvánvaló, hogy az éltető víz jelentősen emeli a hozamokat is. A. terveket hallva kirajzolódik az ember előtt a közös gazdaság távolabbi perspektívája. Megnyugtató érzés arról hallani, hogy a régebben sok gonddal, bajjal kü^dő szövetkezet megindult- a fejlődés útján és egyre jobb eredmények elérésére képes. Különösen megnyugtató, hogy a több mint száz dolgozó tag biztonságos megélhetést talán most is, de különösen a jövőben. Kaposi Levente Nos, a parlamenti felszólalás nem maradt pusztába kiáltott szó. Erről azok a levélválaszok, s a bennük megfogalmazott intézkedések tanúskodnak, amelyeket a képviselőnő most elénk tar. ★ — Igen megnyugtató, ahogyan Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszolt országgyűlési felszólalásom első témakörére! — kezdi beszélgetésünket dr. Novák Pálné. — Leírja a miniszter, hogy a városkörnyéki községek és a városok közötti jó együttműködés egyik alapfeltétele a költségvetési és fejlesztési eszközök összehangolt felhasználása. Az erre vonatkozó kormányrendelet azonban még eléggé fiatal keletű,, módszerei most vannak kialakulóban. de mindenképpen az látszik a legcélravezetőbbnek, ha az együttműködés formáit a helyi sajátosságok figyelembevételével alakítják ki, s ügyelnek áz érdekek összehangolására. Ez elsősorban érvényes Hatvanra, valamint a hozzá tartozó három községre, Boldogra, Herédre, Nagy- kökényesre, mivel ez a kapcsolat országos modellként szerepel. Közli is Faluvégi elvtárs, hogy az ötödik ötéves terv előkészítése során javasolni fogják a megyei tanácsnak, vegyék majd figyelembe e tényezőket a pénzügyi eszközök elosztásánál, az idevágó irányelvek kidolgozásánál. S biztosít arról is, hogy tekintettel a kérdés jelentőségére, a Pénzügyminisztérium a jövőben fokozottabb figyelmet fordít a városok és városkörnyéki községek kapcsolatának alakulására. ★ Tudjuk már, ősztől általános és középfokú iskolákban egyaránt megemelt óraszámban lesznek sportfoglalkozások. Kialakulóban van a tömegsportot szolgáló iskolai versenyek, bemutatók, ünnepélyek, korrepetálások rendszere is. De még mjndig hátul kullogunk ilyen tekintetben, ha például a Német Demokratikus Köztársaság oktatáspolitikáját nézzük. A képviselőnő erre következőkben nyilatkozott. — A kérdéssel kapcsolatban Uku Pál művelődésügyi minisztertől őrzök választ dossziémban! Közli, hogy az iskolai sportfogíalkozások heti óraszámának további emelését a jelenlegi feltételek nem teszik lehetővé. Hiányzanak hozzá a testne- / velők, tornatermek, pályák, tornaszerek. De azt it hozzátette a miniszter, hogy e feltételek javulásáig átgondoltabb szervező munkával, a testnevelési órák intenzitásának növelésével kivannak közelebb jutni a célhoz, az életerős korosztályok felneveléséhez. S e munkában számít a minisztérium az iskolák úttörő- és KlSZ-szer- vezeteinek segítségére. •Ar Hátra van még az árkér- des! A drága tornaszerek, ruházati cikkek árának mérséklése. E tekintetben, s egyetértésben a könnyűipari miniszter, valamint az Országos Árhivatal elnökének véleményével,'••'"üt-.' -Becbl Sándor államtitkár, az OTS elnöke reagált képviselőnőnk felszólalására. — A sportszergyártás több ipari tárcához tartozik — írja levelében az államtitkár. — Ezek a minisztériumok már készítik tanulmányaikat, amelyek mindjárt javaslatokat is tartalmaznak a felszerelési cikkek gyártásának fejlesztésére, az ellátás javítására. Hogy csökkenteni lehetne a sporteszközök árát? Ez összetett kérdés. Az már inkább elképzelhető, hogy a sportoláshoz szükséges ruhák, cipők fogyasztói áj’át mérsékli majd az ipar! A parlamenti felszólalás azonban mindenképpen hasznos és fontos tett volt. Olyan problémakörre irányította a .figyelmet, gyorsítva a minisztériumok cselekvőkészségét, amelyek az ország lakosságának nagyon széles rétegeit érintik... ★ Tudjuk, sokféle stúdium, számtalan helyszíni szemle, értekezés előzte meg dr. Novák Pálné emlékeztes országgyűlési felszólalását. Mit érez most, a visszhang ny°~ mán, képviselőnőnk? — Mindenesetre jó tudni, hogy munkámnak itt-ott nyoma jelentkezik. S reagálnak rá illetékes fórumokon. sajtóban, rádióban. Elégedett azonban nem vagyok. Mindig többet szeretnék elérni. És azt hiszem, ez így helyes. Az önteltség, a megnyugvás: álmok temetője. Az egészséges türelmetlenség, a mozgás és forrongás viszont nem remélt célokat elérhető közeibe hoz. .. Reméljük, most is így lesz. Moldva.y Győző XU7X június Zti,, kedd
