Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-24 / 146. szám
Válaszok a Tv-íorum kérdéseire „Ez 3 IfoMtíva szeret és tud is dolgozni..." Beszélgetés Molnár Istvánnal, a Mátravidéki Fémművek új vezérigazgatójával A Tv-fórumra több kérdés érkezett a lelevízíó-né- /0kt61, amelyeket (Nyers Rezső elvtárs a rendelkezésre álló adásidőben nem tudott megválaszolni. Ez alkalommal Központi Sajtószolgálat közreműködésével a Könnyűipari Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium és. a Magyar Beruházási Bank válaszait közli az alábbi kérdésekre. Kérdés: Milyen meggondolás alapján történt áremelkedés a fodrásziparban? Bérei Béla. a Könnyűipari Minisztérium árosztályának vezetője: — A fodrászatban, az alapvető szolgáltatások, mint például a vágás, a borotválás, a dauer (tartós hajhullám készítés) országszerte maximált árkategóriába tartoznak. Az olyan szolgáltatások, melyek nem alapvető szükségleteket elégítenek ki,» például a manikűr, a hajfestés, a kozmetika, szabadárasak. Ezek árának megváltoztatása a szövetkezetek, a tanácsi vállalatok hatáskörébe tartozik. A maximált árkategóriában szereplő szolgáltatásoknál országszerte a helyi árhatóságoknak lehetőségük van rá, hogy azokon indokolt esetben változtasssanak. Egyébként régi gond a szolgáltatások ára, mivel ezeket évtizedekkel ezelőtt állapították meg. Ma már gyakran előfordul, hogy az árak nehezen fedezik a költségeket. Kérdés: Mi volt az indítéka a szakmunkásképzés tanácsi irányítása alá helyezésének? Nem okoz-e átmeneti visszaesést a szakmunkásképzésben az irányítás megváltoztatása, ml- . vei a tanácsok kevésbé ismerik a szakmunkásképzés speciális gondjait? Szamos József, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának csoportvezetője : — Az állami oktatás iré- nyitásában, de a középfokú, ezen belül a szakközépiskolai és szakmunkásképző iskolai irányításban különösen fontos a kellő összehangoltság. A középfokú szakoktatás közvetlen irányítása jelenleg a legszétaprózottabb. Ezeket az,iskolákat a tanácsok mellett tizenhárom, ezen belül a szakmunkásképző iskolákat hat főhatóság irányítja. Azonos szakra, vagy szakmára több tárca közvetlen felügyelete alatt működő intézményekben is képeznek fiatalokat különböző, egymástól gyakran nagyon Is eltérő körülmények között. Ez bonyolulttá teszi az Irányítást, megnehezíti az egyébként is szűkös anyagi és szellemi erőforrások megfelelő koncentrálását, a különböző iskolatípusok képzési feladatainak összehangolását és a korszerű iskolahálózat megteremtését. Az állami oktatás múlt évben lezárult felülvizsgálata ezeket a hiányosságokat felszínre hozta. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a többi között ezért hangsúlyozta, hogy az egész közoktatás tartalmi korszerűsítésével párhuzamosan, minden szinten hatékonyabbá kell tenni az irányítást, növelni kell a szervezettséget és javítani az iskolahálózat fejlesztésének összehangolását. Az irányítás szervezetére vonatkozóan a határozat előírta, hogy: főhatósági irányításra tekintet nélkül, minden iskolatípus fenntartásának jogát a jövőben a tanácsok gyakorolják. Ez az intézkedés, ha átmeneti gondokkal jár is, közoktatásunk, s ennek körétében a'szakmunkásképzés fejlődését szolgálja. A szakmunkásképzésben a Munkaügyi Minisztérium központi — szakmai ágazati — irányítása változatlan marad. Ügyszintén a iskolaigazgatók önállósága is. Emellett a Munkaügyi .Minisztérium minden szükséges támogatást, megad a tanácsoknak az új feladatok ellátásához. így remélhető. hogy az Iskolák közvetlen irányításának megváltozása nem okoz átmeneti visz- szaesést a képzésben. Hosz- szabb távon pedig mindenképpen hasznos. Kérdés: lf)T4-től a kereskedelmi beruházásokra (például az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek) megszüntetik-e a beruházási stoppot? Vándor Sándor, a Belkereskedelmi Minisztérium köz- gazdasági főosztályának helyettes vezetője: — Jelenleg nincs beruházási stopp a belkereskedelemben. A beruházások alapja ma is a vállalatok hitelképessége, fizetési lehetősége, valamint a mindenkori építőipari kapacitás. A szövetkezeteknél a negyedik ötéves terv idejére határozták meg a pénzügyi kereteket. Ezeknek felszabadításéval a beruházási piac lehetőségétől függően foglalkoznak. Kérdés: A forgóeszközöket a vállalatoknak saját fejlesztési alapjukból kell finanszírozniuk. A Magyar Nemzeti Bank július 1-től nem dolgozza fel a hozzá beérkezett anyagokat, így a kereskedelmi vállalatok készpénzbefizetését sem, ezért a vállalatoknál növekszik a forgóeszköz-állomány. Változtatnak-e ezen a jövőben? Dr. Bél Imre. Belkereskedelmi Minisztérium közgazdasági főosztálya: — Valóban, a vállalatoknak kell finanszírozniuk saját fejlesztési alapjukból a forgóeszközöket. Ezen a jövőbe«! sem változtatunk. Ami a készpénzbefizetések kifogásolt feldolgozását illeti, az nyilvánvalóan az államigazgatásban július 1-től bevezetett szabad szombattal függ össze. A Magyar Nemzeti Bank csak szombaton nem könyvel: se nem terhel, sé nem ír jóvá. Ez némileg növeli az átfutási Időket, de jelentősen nem befolyásolja g vállalati gazdálkodást. Kérdés: Az utóbbi időben több jelentős beruházást leállítottak, példa erre a paksi atomerőmű. Az eddig befektetett pénz vajon kárba veszett? Deák Andrea, a Magyar Beruházási, Bank főosztályvezetője: — Beruházási tevékenységünknek anyagi-műszaki kapacitásainkkal való összehangolása időnként szigorú központi intézkedéseket kívánt. Emiatt volt már példa, hogy kormányunk a tervezett nagyberuházásaink közül néhánynak az indítását későbbre halasztotta. A már megkezdett beruházások leállítására azonban hosszabb időtávra visszatekintve sem került sor. Más 'kérdés, hogy kivételesen indokolt esetben a beruházás kivitelezésének megkezdése utón rendelte el a kormány a szüneteltetést, természetesen a várható következmények sokoldalú mérlegelése után. A paksi atomerőművet szüneteltető (és nem leállító!) határozatra gazdaságossági okokból került sor. A negyedik ötéves tervidőszakban ugyanis a vártnál több szénhidrogén állt rendelkezésünkre, s (gy olcsóbb volt olajerőműveket (pl. százhalombattai hőerőmű stb.) építeni. Most időszerűvé vált az atomerőmű építésének folytatása. A Szovjetunióval érvényben levő államközi egyezmény alapján — a már elvégzett területelőkészítés folytatásaként — 1973-ban az atomerőmű kivitelezése ismét megindul és az eddigi befektetés mind a megvalósításban, I mind a villamosenergia-ter- melésben megtérülnek, Tehát kárba veszett befektetés nincs. — Mint Ismeretes — a történtek heteken at foglalkoztatták a megye, az ország közvéleményét — « közelmúltban leváltották a Mátravidéki Fémművek legmagasabb vezetőjét, s Molnár István személyében új vezérigazgató került a vállalat élére. Sírokban már sokatt ismerik önt, olvasóink közül azonban még nagyon kevesen... — örömmel mondhatom, hogy a huszonegy éves Mát- ravidékl Fémművek múltját, munkáját, eredményeit, hibáit, terveit az első perctől kezdve Ismerem, hiszen magam is huszonegy éven át dolgoztam a Kohó- és Gépipari Minisztériumban, s így igen sok alkalmam volt bepillantani a vállalat életébe, munkájába. Ügy is mondhatom: mindez a munkaköri kötelezettségeim közé is .tartozott. — A kérdést bizonyára sokan feltették már az elmúlt napokban: szívesen jött-e Sírokba? — Az államigazgatósban eltöltött több mint két évtizedes szolgálat után úgy éreztem: bármennyire is szép, izgalmas, nagy felelősséget követelő munka is volt amit a minisztérium különböző posztjain végeztem, a felajánlott lehetőséget vállalnom kell, vagyis szívesen jöttem. A minisztériumban különben nagyon sokáig a termeléssel foglalkoztam, az utóbbi években pedig a Kohó- és Gépipari (Minisztérium pártbizottságának voltam a szervező titkára. Azt hiszem, nem árulok el vele titkot, és szerénytelenségnek sem hat, ha azt mondom: a minisztériumban végzett munkámból adódóan jól ismerem a magyar kohó- és gépipar eredményeit, gondjait, hiányosságait, s terveit is. Ezt mindenképpen szeretném majd hasznosítani a Mátravidéki Fémművek munkájában is. — Az ön által is jól ismert események sokáig foglalkoztatták a. gyár dolgozóit is, s ez egészen biztos, hogy nem■ volt jó hatással a kollektíva hangulatára és a termelésre sem ,.. . —■ Ezzel kapcsolatban mindössze annyit szeretnék elmondani: a fémcsorrtagolö- eszközöket gyártó magyar ipar hazai legnagyobb bázisa változatlanul a Mátravidéki Fémművek. A hazai és a külföldi kereslet egyre nő vállalatunk termékei iránt, nagyon szép feladataink, terveink vannak. Tudásunk, tehetségünk legjavát kell adni tehát valamennyiünknek a vállalattól jogosan elvárt feladatok eredményes, gazdaságos végrehajtásához, Ezt kívánja a népgazdaság, s vállalatunk dolgozóinak érdeke is. Tér- mészeteseri tisztában vagyok vele: ilyen események után óhatatlan, hogy ne legyenek sértődöttek, illetve káröl’- vendők. A gyárban töltött beszélgetéseim azonban arról győztek meg: ez a kollektíva szeret és tud is dolgozni, szorgalmasak, tehetségesek, ragaszkodók. Ezeket az értékeket kell majd úgy kihasználnunk, kamatoztatnunk, hogy dolgozóink, is elégedetten végezzék mindennapos feladataikat, és a népgazdaság igényelnek is megfeleljünk. — Miben látja a legsürgősebb tennivalókat, feladatokat? — Igen sok »-nullára leírt gépünk van, s abban a reményben, hogy majd jönnek az új berendezések, ezeket a gépeket már nem nagyon javítgatták, nem nagyon vigyáztak rá. A technika fejlesztésére valóban szükség van. de amíg az anyagiakat nem tudjuk biztosítani, a jelenlegi gépekkel is termelni kell. Várjuk az újításokat, a javaslatokat, a gépek „betegségeit” elsősorban az üzemekben ismerik legjobban, s ott kell kijavítani is, hogy minél több termeljen. Sok beruházás is szerepel a vállalat középtávú terveiben. Ezekkel kapcsolatban az a baj, hogy nincs elég pénzünk, a megvalósításra, illetve a szükséges anyagiaknak csak egy része áll vállalatunk rendelkezésére. Alapvető feladóinak jelöltük meg továbbá a gazdasági, a politikai vezetés összhangjának erősítését. Megköveteljük, hogy minden szinten — műhely, üzem, osztály — a gazdasági vezetők partnereiknek tikintsék 'a politikai vezetőket, vitatkozzanak, érveljenek, de kérjék ki egymás véleményét, s mindig az igazságot, a társadalom, a dolgozók érdekeit szolgálják. — Ha jók az információink, ön most a vállalat mun kásszállójában lakik, és nem, kíván beköltözni a vezér- igazgatói lakásba. — Így van, feleségemmel együtt egy kétszobás egri lakásba költözünk le majd Budapestről. S miért? Három nagy gyermekünk van — nemsokára megszületik a második kisunokám is —. s mivel a gyerekek Pesten maradtak, így _ kettőnknek nincs szükségünk egy olyan nagy lakásra. Különben a vezérigazgatói lakást felajánlottuk a dolgozóknak is, de nem akadt rá jelentkező. — S mi lesz a lakás sorsa? — Pillanatnyilag még csak elképzeléseink vannak. Gondoltunk arra, hogy ki lehetne belőle alakítani egy községi orvosi rendelőt. Valószínűbbnek látszik azonban az az elképzelés, hogy műszaki klubnak rendezzük be, ahol kulturált körülmények között tanulhatnak, bővíthetik szakmai ismereteiket szellemi dolgozóink, s tarthatnak benne tanácskozásokat, értekezleteket is. — A siroki lakótelepiek, javasolták, hogy kérdezzük meg: a község, a telep fejlesztésének üteme nem lassul-e le, hogy a vezérigazgató nem ott lakik? — Erre csak határozott nemmel lehet válaszolni. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kulturált környezet rendkívül nagy hatással van a dolgozók hangulatára, munkakedvére, a munkaminőségére, intenzitására is. Ezért is döntöttünk úgy például, hogy az úgynevezett kis tubusüzemet mintaüzemmé fejlesztjük, ahonnan példát vehetnek majd a többi üzemek is. De visszatérve a lakótelepre: azt őszintén el kell mondani, hogy kevés vállalatnak van ilyen valóban szép, korszerű, minden kényelmet biztosító’ lakótelepe. További fejlesztésé terveink között szerepel, dolgozóink életkörülményeinek javítása ugyanolyan politikai, társadalmi célokat szolgál, mint, a rend, a fegye- lem, a gazdaságos termelés, a jó üzemi légkör. tíoós József . ' ! Társadalmi munka a szó legnemesebb értelmében. A népi ellenőrzés fennállása óta a népszerűség különböző lépcsőfokait bejárta. Volt, amikor indokolatlanul léitek tőle, ma pedig már azt mondjuk: segítőkész partnere minden intézménynek. A népi ellenőrök pártmunkások. Betonúdon Kelemen Gyulát, a NECS — népi •ellenőrzési csoport — helyi vezetőjét kerestük fel. Több mint tíz esztendeje tevékenykedik mint népi ellenőr; a legutóbbi választáson újra bizalmat kapott. Ö egyébként a községi általános iskola igazgatója is. Társadalmi munkája nem független életpályájától sem. — Milyen témákkal foglalkoztak? — A tanáccsal és a pártSzervvel, valamint a járási népi ellenőrzési bizottsággal közösen elkészített terv alapján dolgozunk. Vizsgálati témakör volt nemrégiben például a tanintézetek ellátottsága, valamint foglalkoztunk a kulturális intézmények látogatottságával. Olyan megállapítás született, hogy több anyagi áldozatra lenne szükség. A mozik közönsége például igen kevés, s nem biztos, hogy ez csupán a műsorDolit.ikán múlik. A boconádi népi ellenőrzési csoport munkájáról rendszeresen beszámol a községi tanács előtt. Egyet- i len — de nem közömbös — probléma van: a csoport nem teljes, új erőkre lenne szükség, hogy a későbbre tervezett: vizsgálatokat jobban elvégezhessék. Kelemen Gyula elmondotta azt is, hogy a népi ellenőrök szép tekintélynek örvendenek, nem „mumusnak”, hanem komoly partnernek tekintik őket. Hogy ezt sikerült elérni, az természetesen a NECS vezetőjének és tagjainak lelkiismeretes munkáját fémjelzi. — Ha az ember látja az eredményt, további munkára ösztönzi — mondta Szederkényi György, aki a népi ellenőrzés megalakulása óta végzi ezt a társadalmi munkát. Az egri Finomszerelvény- gyár pénzügyi osztályának vezetője természetes hát, hogy elsősorban a szakterületnek megfelelő vizsgálatok csoportvezotésével bízták és bízzák meg. — A munkánkat így is megfogalmazhatnám: azért dolgozunk, hogy holnap még jobb legyen, mint ma. Társadalmi szükségszerűség! Számomra változatosságot jelent — más-más területet ismerek meg, embereket, eredményeket, vagy ... eredménytelenségeket, folyik az „oknyomozás”, s közben magam is igen sokat tanulok. Beszéltem az eredményről; az egyik vállalatnál személyi problémák voltak. Kiderült, hogy mindez még gazdasági problémákat is takart. Idejében szóltunk, javaslatainkat megfogadták, s ma már — erről tanúskodott az utóvizsgálat is —, nem jelenthet témát... Szederkényi , György is, mint minden gyakorlott népi ellenőr, . hangsúlyozta: segíteni akarnak, nem „ijesztgetni”. Az őszinte figyelmeztetés. a partneri javaslatok hatása nemcsak a vizsgálatot vezetők részére címezett köszönő levelekben, hanem a kontroll által megállapított, jó eredményekben mérhető le. — A néhány napos helyszíni vizsgálatot követi a töprengés, a jelentések, a javaslatok megszerkesztést. Társadalmi munkában. Ezért a társadalomért — megéri. . .! Juhász Károlyné tizenöt esztendeje népi ellenőr, két esztendeje pedig a Heves megyej Népi Ellenőrzési Bizottságnak is tagja. Pedagógus. — Eleinte könnyebb feladatokat kaptam, hogy alaposan megismerhessem ezt a munkát. Foglalkoztam közérdekű bejelentések és panaszok vizsgálatával, később nagyobb arányú felmérésekbe .5 bevontak. Abban az időben még szakosítás nem volt. Megkaptuk a feladatot és elindultunk ... Mondjam, hogy féltek a népi ellenőröktől? Nehéz volt megértetni, hogy a célunk: a feltárt hibák alapján javaslatot tenni, hogyan mehet jobban, eredményesebben a munka. Magyarán: segíteni akarunk és ez ma is a célunk. — A szakosodás már nagyobb eredményt hozhatott a népi ellenőri munkában. — Igen. Ez azt jeleniá hogy olyan területeken dolgozom, amelyek közel állnak hivatásomhoz is S hoz záteszem, hogy egy-egy vizsgálatból magam is sokat tanulok, sok újat, érdekeset és hasznosat látok, amelyet a pedagógusmunkában felhasználhatok. Juhász Károlyné két esztendeje már önállóan irányít egész megyére kiterjedő vizsgálatokat, örvendetesen és mindinkább párt- munkának tekintik a népi ellenőrök igen fontos és hasznos társadalmi tevékenységét mindenütt. Ez pedig azt jelenti, hogy a tekintély és a megbecsülés jó kölcsönhatásban áll egymással! (kátai) ilSmiLtSfí raji 1973. június 24., vasárnap
