Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

Válaszok a Tv-íorum kérdéseire „Ez 3 IfoMtíva szeret és tud is dolgozni..." Beszélgetés Molnár Istvánnal, a Mátravidéki Fémművek új vezérigazgatójával A Tv-fórumra több kér­dés érkezett a lelevízíó-né- /0kt61, amelyeket (Nyers Re­zső elvtárs a rendelkezésre álló adásidőben nem tudott megválaszolni. Ez alkalommal Központi Sajtószolgálat közreműködésével a Könnyű­ipari Minisztérium, a Belke­reskedelmi Minisztérium és. a Magyar Beruházási Bank vá­laszait közli az alábbi kérdé­sekre. Kérdés: Milyen meggon­dolás alapján történt ár­emelkedés a fodrászipar­ban? Bérei Béla. a Könnyűipari Minisztérium árosztályának vezetője: — A fodrászatban, az alap­vető szolgáltatások, mint pél­dául a vágás, a borotválás, a dauer (tartós hajhullám ké­szítés) országszerte maximált árkategóriába tartoznak. Az olyan szolgáltatások, melyek nem alapvető szükségleteket elégítenek ki,» például a ma­nikűr, a hajfestés, a kozme­tika, szabadárasak. Ezek árá­nak megváltoztatása a szö­vetkezetek, a tanácsi vállala­tok hatáskörébe tartozik. A maximált árkategóriában szereplő szolgáltatásoknál or­szágszerte a helyi árhatósá­goknak lehetőségük van rá, hogy azokon indokolt esetben változtasssanak. Egyébként régi gond a szolgáltatások ára, mivel ezeket évtizedek­kel ezelőtt állapították meg. Ma már gyakran előfordul, hogy az árak nehezen fede­zik a költségeket. Kérdés: Mi volt az in­dítéka a szakmunkásképzés tanácsi irányítása alá he­lyezésének? Nem okoz-e át­meneti visszaesést a szak­munkásképzésben az irá­nyítás megváltoztatása, ml- . vei a tanácsok kevésbé is­merik a szakmunkásképzés speciális gondjait? Szamos József, a Munka­ügyi Minisztérium szakokta­tási főosztályának csoportve­zetője : — Az állami oktatás iré- nyitásában, de a középfokú, ezen belül a szakközépisko­lai és szakmunkásképző is­kolai irányításban különösen fontos a kellő összehangolt­ság. A középfokú szakoktatás közvetlen irányítása jelenleg a legszétaprózottabb. Ezeket az,iskolákat a tanácsok mel­lett tizenhárom, ezen belül a szakmunkásképző iskolákat hat főhatóság irányítja. Azonos szakra, vagy szak­mára több tárca közvetlen felügyelete alatt működő in­tézményekben is képeznek fiatalokat különböző, egy­mástól gyakran nagyon Is eltérő körülmények között. Ez bonyolulttá teszi az Irá­nyítást, megnehezíti az egyébként is szűkös anyagi és szellemi erőforrások meg­felelő koncentrálását, a kü­lönböző iskolatípusok képzési feladatainak összehangolását és a korszerű iskolahálózat megteremtését. Az állami oktatás múlt év­ben lezárult felülvizsgálata ezeket a hiányosságokat fel­színre hozta. Az MSZMP Központi Bizottságának hatá­rozata a többi között ezért hangsúlyozta, hogy az egész közoktatás tartalmi korsze­rűsítésével párhuzamosan, minden szinten hatékonyab­bá kell tenni az irányítást, növelni kell a szervezettsé­get és javítani az iskolaháló­zat fejlesztésének összehan­golását. Az irányítás szerve­zetére vonatkozóan a határo­zat előírta, hogy: főhatósá­gi irányításra tekintet nél­kül, minden iskolatípus fenntartásának jogát a jövő­ben a tanácsok gyakorolják. Ez az intézkedés, ha átme­neti gondokkal jár is, köz­oktatásunk, s ennek körété­ben a'szakmunkásképzés fej­lődését szolgálja. A szak­munkásképzésben a Munka­ügyi Minisztérium központi — szakmai ágazati — irányí­tása változatlan marad. Ügy­szintén a iskolaigazgatók ön­állósága is. Emellett a Mun­kaügyi .Minisztérium minden szükséges támogatást, megad a tanácsoknak az új felada­tok ellátásához. így remél­hető. hogy az Iskolák közvet­len irányításának megválto­zása nem okoz átmeneti visz- szaesést a képzésben. Hosz- szabb távon pedig minden­képpen hasznos. Kérdés: lf)T4-től a ke­reskedelmi beruházásokra (például az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek) megszüntetik-e a beruházási stoppot? Vándor Sándor, a Belke­reskedelmi Minisztérium köz- gazdasági főosztályának he­lyettes vezetője: — Jelenleg nincs beruhá­zási stopp a belkereskedelem­ben. A beruházások alapja ma is a vállalatok hitelké­pessége, fizetési lehetősége, valamint a mindenkori épí­tőipari kapacitás. A szövet­kezeteknél a negyedik ötéves terv idejére határozták meg a pénzügyi kereteket. Ezek­nek felszabadításéval a be­ruházási piac lehetőségétől függően foglalkoznak. Kérdés: A forgóeszközö­ket a vállalatoknak saját fejlesztési alapjukból kell finanszírozniuk. A Magyar Nemzeti Bank július 1-től nem dolgozza fel a hozzá beérkezett anyagokat, így a kereskedelmi vállalatok készpénzbefizetését sem, ezért a vállalatoknál nö­vekszik a forgóeszköz-állo­mány. Változtatnak-e ezen a jövőben? Dr. Bél Imre. Belkereske­delmi Minisztérium közgaz­dasági főosztálya: — Valóban, a vállalatok­nak kell finanszírozniuk sa­ját fejlesztési alapjukból a forgóeszközöket. Ezen a jö­vőbe«! sem változtatunk. Ami a készpénzbefizetések kifo­gásolt feldolgozását illeti, az nyilvánvalóan az államigaz­gatásban július 1-től beveze­tett szabad szombattal függ össze. A Magyar Nemzeti Bank csak szombaton nem könyvel: se nem terhel, sé nem ír jóvá. Ez némileg nö­veli az átfutási Időket, de jelentősen nem befolyásolja g vállalati gazdálkodást. Kérdés: Az utóbbi idő­ben több jelentős beruhá­zást leállítottak, példa er­re a paksi atomerőmű. Az eddig befektetett pénz va­jon kárba veszett? Deák Andrea, a Magyar Beruházási, Bank főosztály­vezetője: — Beruházási tevékenysé­günknek anyagi-műszaki ka­pacitásainkkal való összehan­golása időnként szigorú köz­ponti intézkedéseket kívánt. Emiatt volt már példa, hogy kormányunk a tervezett nagyberuházásaink közül né­hánynak az indítását ké­sőbbre halasztotta. A már megkezdett beruházások le­állítására azonban hosszabb időtávra visszatekintve sem került sor. Más 'kérdés, hogy kivéte­lesen indokolt esetben a be­ruházás kivitelezésének meg­kezdése utón rendelte el a kormány a szüneteltetést, természetesen a várható kö­vetkezmények sokoldalú mér­legelése után. A paksi atom­erőművet szüneteltető (és nem leállító!) határozatra gazdaságossági okokból ke­rült sor. A negyedik ötéves tervidőszakban ugyanis a vártnál több szénhidrogén állt rendelkezésünkre, s (gy olcsóbb volt olajerőműveket (pl. százhalombattai hőerő­mű stb.) építeni. Most idő­szerűvé vált az atomerőmű építésének folytatása. A Szovjetunióval érvényben le­vő államközi egyezmény alapján — a már elvégzett területelőkészítés folytatása­ként — 1973-ban az atomerő­mű kivitelezése ismét meg­indul és az eddigi befektetés mind a megvalósításban, I mind a villamosenergia-ter- melésben megtérülnek, Tehát kárba veszett befektetés nincs. — Mint Ismeretes — a történtek heteken at foglal­koztatták a megye, az or­szág közvéleményét — « közelmúltban leváltották a Mátravidéki Fémművek leg­magasabb vezetőjét, s Mol­nár István személyében új vezérigazgató került a vál­lalat élére. Sírokban már sokatt ismerik önt, olvasóink közül azonban még nagyon kevesen... — örömmel mondhatom, hogy a huszonegy éves Mát- ravidékl Fémművek múlt­ját, munkáját, eredményeit, hibáit, terveit az első perc­től kezdve Ismerem, hiszen magam is huszonegy éven át dolgoztam a Kohó- és Gépipari Minisztériumban, s így igen sok alkalmam volt bepillantani a vállalat éle­tébe, munkájába. Ügy is mondhatom: mindez a mun­kaköri kötelezettségeim kö­zé is .tartozott. — A kérdést bizonyára sokan feltették már az el­múlt napokban: szívesen jött-e Sírokba? — Az államigazgatósban eltöltött több mint két évti­zedes szolgálat után úgy éreztem: bármennyire is szép, izgalmas, nagy felelős­séget követelő munka is volt amit a minisztérium különböző posztjain végez­tem, a felajánlott lehetősé­get vállalnom kell, vagyis szívesen jöttem. A minisz­tériumban különben nagyon sokáig a termeléssel foglal­koztam, az utóbbi években pedig a Kohó- és Gépipari (Minisztérium pártbizottságá­nak voltam a szervező tit­kára. Azt hiszem, nem áru­lok el vele titkot, és sze­rénytelenségnek sem hat, ha azt mondom: a minisztéri­umban végzett munkámból adódóan jól ismerem a ma­gyar kohó- és gépipar ered­ményeit, gondjait, hiányos­ságait, s terveit is. Ezt min­denképpen szeretném majd hasznosítani a Mátravidéki Fémművek munkájában is. — Az ön által is jól is­mert események sokáig fog­lalkoztatták a. gyár dolgozó­it is, s ez egészen biztos, hogy nem■ volt jó hatással a kollektíva hangulatára és a termelésre sem ,.. . —■ Ezzel kapcsolatban mindössze annyit szeretnék elmondani: a fémcsorrtagolö- eszközöket gyártó magyar ipar hazai legnagyobb bázi­sa változatlanul a Mátravi­déki Fémművek. A hazai és a külföldi kereslet egyre nő vállalatunk termékei iránt, nagyon szép feladataink, terveink vannak. Tudá­sunk, tehetségünk legjavát kell adni tehát va­lamennyiünknek a vállalat­tól jogosan elvárt feladatok eredményes, gazdaságos vég­rehajtásához, Ezt kívánja a népgazdaság, s vállalatunk dolgozóinak érdeke is. Tér- mészeteseri tisztában vagyok vele: ilyen események után óhatatlan, hogy ne legyenek sértődöttek, illetve káröl’- vendők. A gyárban töltött beszélgetéseim azonban ar­ról győztek meg: ez a kol­lektíva szeret és tud is dol­gozni, szorgalmasak, tehet­ségesek, ragaszkodók. Eze­ket az értékeket kell majd úgy kihasználnunk, kama­toztatnunk, hogy dolgozóink, is elégedetten végezzék min­dennapos feladataikat, és a népgazdaság igényelnek is megfeleljünk. — Miben látja a legsür­gősebb tennivalókat, felada­tokat? — Igen sok »-nullára leírt gépünk van, s abban a re­ményben, hogy majd jön­nek az új berendezések, ezeket a gépeket már nem nagyon javítgatták, nem na­gyon vigyáztak rá. A tech­nika fejlesztésére valóban szükség van. de amíg az anyagiakat nem tudjuk biz­tosítani, a jelenlegi gépekkel is termelni kell. Várjuk az újításokat, a javaslatokat, a gépek „betegségeit” első­sorban az üzemekben is­merik legjobban, s ott kell kijavítani is, hogy minél több termeljen. Sok beruhá­zás is szerepel a vállalat középtávú terveiben. Ezek­kel kapcsolatban az a baj, hogy nincs elég pénzünk, a megvalósításra, illetve a szükséges anyagiaknak csak egy része áll vállalatunk rendelkezésére. Alapvető fel­adóinak jelöltük meg to­vábbá a gazdasági, a politi­kai vezetés összhangjának erősítését. Megköveteljük, hogy minden szinten — mű­hely, üzem, osztály — a gaz­dasági vezetők partnereik­nek tikintsék 'a politikai ve­zetőket, vitatkozzanak, ér­veljenek, de kérjék ki egy­más véleményét, s mindig az igazságot, a társadalom, a dolgozók érdekeit szolgál­ják. — Ha jók az információ­ink, ön most a vállalat mun kásszállójában lakik, és nem, kíván beköltözni a vezér- igazgatói lakásba. — Így van, feleségemmel együtt egy kétszobás egri lakásba költözünk le majd Budapestről. S miért? Há­rom nagy gyermekünk van — nemsokára megszületik a második kisunokám is —. s mivel a gyerekek Pesten maradtak, így _ kettőnknek nincs szükségünk egy olyan nagy lakásra. Különben a vezérigazgatói lakást fel­ajánlottuk a dolgozóknak is, de nem akadt rá jelentke­ző. — S mi lesz a lakás sor­sa? — Pillanatnyilag még csak elképzeléseink vannak. Gon­doltunk arra, hogy ki lehet­ne belőle alakítani egy köz­ségi orvosi rendelőt. Való­színűbbnek látszik azonban az az elképzelés, hogy mű­szaki klubnak rendezzük be, ahol kulturált körülmények között tanulhatnak, bővíthe­tik szakmai ismereteiket szellemi dolgozóink, s tart­hatnak benne tanácskozáso­kat, értekezleteket is. — A siroki lakótelepiek, javasolták, hogy kérdezzük meg: a község, a telep fej­lesztésének üteme nem las­sul-e le, hogy a vezérigaz­gató nem ott lakik? — Erre csak határozott nemmel lehet válaszolni. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kulturált környezet rendkívül nagy hatással van a dolgozók hangulatára, munkakedvére, a munkami­nőségére, intenzitására is. Ezért is döntöttünk úgy pél­dául, hogy az úgynevezett kis tubusüzemet mintaüzem­mé fejlesztjük, ahonnan pél­dát vehetnek majd a többi üzemek is. De visszatérve a lakótelepre: azt őszintén el kell mondani, hogy kevés vállalatnak van ilyen való­ban szép, korszerű, minden kényelmet biztosító’ lakótele­pe. További fejlesztésé ter­veink között szerepel, dol­gozóink életkörülményeinek javítása ugyanolyan politi­kai, társadalmi célokat szol­gál, mint, a rend, a fegye- lem, a gazdaságos termelés, a jó üzemi légkör. tíoós József . ' ! Társadalmi munka a szó legnemesebb értelmében. A népi ellenőrzés fennál­lása óta a népszerűség kü­lönböző lépcsőfokait bejár­ta. Volt, amikor indokolat­lanul léitek tőle, ma pedig már azt mondjuk: segítő­kész partnere minden intéz­ménynek. A népi ellenőrök pártmunkások. Betonúdon Kelemen Gyu­lát, a NECS — népi •ellen­őrzési csoport — helyi veze­tőjét kerestük fel. Több mint tíz esztendeje tevékenyke­dik mint népi ellenőr; a leg­utóbbi választáson újra bi­zalmat kapott. Ö egyébként a községi általános iskola igazgatója is. Társadalmi munkája nem független életpályájától sem. — Milyen témákkal fog­lalkoztak? — A tanáccsal és a párt­Szervvel, valamint a járási népi ellenőrzési bizottsággal közösen elkészített terv alap­ján dolgozunk. Vizsgálati témakör volt nemrégiben például a tanintézetek ellá­tottsága, valamint foglalkoz­tunk a kulturális intézmé­nyek látogatottságával. Olyan megállapítás született, hogy több anyagi áldozatra lenne szükség. A mozik kö­zönsége például igen kevés, s nem biztos, hogy ez csu­pán a műsorDolit.ikán múlik. A boconádi népi ellenőr­zési csoport munkájáról rendszeresen beszámol a községi tanács előtt. Egyet- i len — de nem közömbös — probléma van: a csoport nem teljes, új erőkre lenne szükség, hogy a későbbre tervezett: vizsgálatokat job­ban elvégezhessék. Kelemen Gyula elmondot­ta azt is, hogy a népi ellen­őrök szép tekintélynek ör­vendenek, nem „mumusnak”, hanem komoly partnernek tekintik őket. Hogy ezt sike­rült elérni, az természete­sen a NECS vezetőjének és tagjainak lelkiismeretes munkáját fémjelzi. — Ha az ember látja az eredményt, további munká­ra ösztönzi — mondta Sze­derkényi György, aki a népi ellenőrzés megalakulása óta végzi ezt a társadalmi mun­kát. Az egri Finomszerelvény- gyár pénzügyi osztályának vezetője természetes hát, hogy elsősorban a szakterü­letnek megfelelő vizsgálatok csoportvezotésével bízták és bízzák meg. — A munkánkat így is megfogalmazhatnám: azért dolgozunk, hogy holnap még jobb legyen, mint ma. Tár­sadalmi szükségszerűség! Számomra változatosságot jelent — más-más területet ismerek meg, embereket, eredményeket, vagy ... ered­ménytelenségeket, folyik az „oknyomozás”, s közben ma­gam is igen sokat tanulok. Beszéltem az eredményről; az egyik vállalatnál szemé­lyi problémák voltak. Kide­rült, hogy mindez még gaz­dasági problémákat is ta­kart. Idejében szóltunk, ja­vaslatainkat megfogadták, s ma már — erről tanúskodott az utóvizsgálat is —, nem jelenthet témát... Szederkényi , György is, mint minden gyakorlott né­pi ellenőr, . hangsúlyozta: segíteni akarnak, nem „ijesztgetni”. Az őszinte fi­gyelmeztetés. a partneri ja­vaslatok hatása nemcsak a vizsgálatot vezetők részére címezett köszönő levelek­ben, hanem a kontroll által megállapított, jó eredmé­nyekben mérhető le. — A néhány napos helyszíni vizsgálatot követi a töpren­gés, a jelentések, a javas­latok megszerkesztést. Tár­sadalmi munkában. Ezért a társadalomért — megéri. . .! Juhász Károlyné tizenöt esztendeje népi ellenőr, két esztendeje pedig a Heves megyej Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak is tagja. Pedagó­gus. — Eleinte könnyebb fel­adatokat kaptam, hogy ala­posan megismerhessem ezt a munkát. Foglalkoztam köz­érdekű bejelentések és pa­naszok vizsgálatával, ké­sőbb nagyobb arányú fel­mérésekbe .5 bevontak. Ab­ban az időben még szakosí­tás nem volt. Megkaptuk a feladatot és elindultunk ... Mondjam, hogy féltek a né­pi ellenőröktől? Nehéz volt megértetni, hogy a célunk: a feltárt hibák alapján ja­vaslatot tenni, hogyan me­het jobban, eredményeseb­ben a munka. Magyarán: segíteni akarunk és ez ma is a célunk. — A szakosodás már na­gyobb eredményt hozhatott a népi ellenőri munkában. — Igen. Ez azt jeleniá hogy olyan területeken dol­gozom, amelyek közel áll­nak hivatásomhoz is S hoz záteszem, hogy egy-egy vizs­gálatból magam is sokat ta­nulok, sok újat, érdekeset és hasznosat látok, amelyet a pedagógusmunkában felhasz­nálhatok. Juhász Károlyné két esz­tendeje már önállóan irá­nyít egész megyére kiterje­dő vizsgálatokat, örvendete­sen és mindinkább párt- munkának tekintik a népi ellenőrök igen fontos és hasznos társadalmi tevé­kenységét mindenütt. Ez pedig azt jelenti, hogy a te­kintély és a megbecsülés jó kölcsönhatásban áll egymás­sal! (kátai) ilSmiLtSfí raji 1973. június 24., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents