Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-23 / 145. szám

A Minisztertanács állásfoglalása: Cl haszon? A KORMÁNYZATI SZER­VEK a gazdasági reform in­dulása óta folyamatosan gon­doskodnak arról, hogy ne csak a fixáras, hanem a sza­badáras termékek árai is az indokolt keretek között ma­radjanak, a vállalatok ne él­hessenek vissza a szabad árképzés lehetőségeivel, eset­leges monopolhelyzetűkkel. A vállalatok bizonyos esetek­ben már 1968. óta kötelesek a minisztériumnak előre be­jelenteni áremelési szándé­kukat, kötelező az árkalkulá­ció készítése. Kezdettől mód van arra, hogy a tisztesség­telen hasznot felszámító vál­lalatot megbírságolják, a büntető törvénykönyv pedig 1971-ben pontosította a bün­tetőjogi felelősség eseteit. A visszaélések elkerülésére te­jhát megfelelő jogszabályok állnak rendelkezésre. A gya­korlatban azonban gyakran okozott nehézséget a tisztes­ségtelen haszon fogalmának eltérő értelmezése. A megfe­lelő gyakorlat kialakítását segítette az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 1970- ben kibocsátott állásfoglalá­sa, amelyben néhány esetre pontosan meghatározta a tisztességtelen árképzési módszerek ismérveit. Ennél is jóval hatékonyabb eszköznek ígérkeznek azon­ban az árdrágítás megelőzé­sére a mostani miniszterta­nácsi határozatban rögzített irányelvek, amelyek egyér­telműen megfogalmazzák a tisztességtelen haszon eseteit. Ez megfelelően orientálja a gazdasági vezetőket, lényege­sen könnyíti az ellenőrzést, s magas szintű védelmet nyújt a vásárlóknak. A TISZTESSÉGTELEN ha­szon nemcsak a nyereség mértékétől, hanem főként megszerzésének módjaitól függ. A minisztertanácsi ha­tározat széles körben meg­határozza a tisztességtelen haszonszerzés módszereinek eseteit, de ismerteti azokat az eseteket is, amikor az árkép­zés nem tisztességtelen. Nem engehető meg például, hogy a termékforgalmazási szabá­lyok megsértésével valamely vállalat monopólhelyzetet hozzon létre, s így kénysze­rítse a vásárlót a magasabb árak elfogadására. Tisztes­ségtelen az is, ha a vállalat az olcsó és jó minőségű cik­kek helyett drágább árut hoz forgalomba, ha az olcsó, tömegfogyasztási cikkek árát alapos indok nélkül emeli, ha változatlan áron ad gyen­gébb minőségű árut. Abban az esetben is tisztességtelen a haszon, ha csupán a költsé­gek, az alapanyagok árának emelkedését követik az arak, költségcsökeknéskor azonban az ár nem mérséklődik. Tör­vénytelen az is, ha a vállalat az exportbevétel csökkené­sét a belföldi árak emelésé­vel akarja ellensúlyozni. Tisztességtelen haszonnak számít az olyan eset, ha a vállalat az átlagot számotte­vően meghaladó mértékű jö­vedelememelés érdekében emel árat, vagy ha a kapaci­tás kihasználtságából, eredő többletköltségeket egyolda­lúan áremeléssel ellensúlyoz­za. A Minisztertanács irány­elvei természetesen nem emelnek akadályt olyan vál­lalati haszon elé, amelyet műszaki fejlesztéssel, az üzem- vagy munkaszervezés javításával, gazdaságosabb termékszerkezet kialakításá­val, s egyéb hasznos, haté­kony eszközökkel érnek el a vállalatok. A minisztertanácsi határo­zat kimondja, hogy tisztes­ségtelep haszon felszámítása esetén elsősorban a károsul­tak, vagyis a megrendelők, a fogyasztók kártalanításáról kell gondoskodni. Mint az Országos Anyag- és Árhiva taiban rámutatnak, igen fon tos, hogy a vásárlók tudó mást szerezzenek arról, az illetékes hatóságok utólag ki­derítik, hogy egy vállalat tisztességtelen haszonnal ho­zott forgalomba valamely árut. Ezért szükséges, hogy például a gazdasági bírságok ról szóló határozatok minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak. ADOTT ESETEKBEN ugyanis gazdasági bírsággal sújtják a tisztességtelen hasz­not felszámító vállalatot. minisztertanácsi határozat értelmében a tisztességtelen haszon kialakításában vétkes személyek egyéni felelősségét is meg kell vizsgálni, s az eset körülményeitől függően fegyelmi, szabálysértési vagy büntető' eljárást kell indítani. A felügyeleti és az ellenőrző szervek rendszeresen ellen-, őrzik majd a vállalatokat, to­vábbá a magánkisiparosokat és magán kiskereskedőket, s adóit esetekben a feleősség- re vonás sem maradhat el. Egy korábbi miniszterta­nácsi határozat értelmében valamennyi érintett tárca szakmai kalkulációs irányel­veket bocsát ki, ezek is a na­gyobb árstabilitást, a haté­konyabb árellenőrzést szol­gálják. Mindenekelőtt az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnöke adja ki ezeket az irányelveket, ehhez igazod­nak majd a tárcák irányel­vei. AZ ÄRHIVATAL, illetve la minisztériumok pontosan előírják, hogy- az árvetésnek milyen adatokat kell tartal­maznia, ily módon gondos­kodnak a többi között arról, hogy az ellenőrök minél jobb áttekintést kaphassanak a kalkulációkról és felfedhes­sék az esetleges visszaélése­ket. (MTI) «­A húsellátás javítására Aratási készülődés: Elegendő üzemanyag az aratáshoz A nyári mezőgazdasági munkáknál ugrásszerűen megnő a gazdaságok üzem­anyagigénye, s az ÄFOR fel­készült a nyári csúcsszezon­ra A finomítóban van ele­gendő üzemanyag és az elő­zetes szállítás megindult. Az aratás kezdetéig összesen 100 ezer köbméternyi üzemi tárolóteret töltenek fel. Az ország területén 150 kiren­deltség működik majd és 400 üzemanyagtöltő állomás biztosítja az aratógépek ki­szolgálását. A központban állandó diszpécserszolgála­tot tartanak; ennek az a fel­adata, hogy ha valahonnan hiányt jelentenek, azonnal útnak indítsa a szükséges üzemanyagot. Az ÁFOR-ki- rendeltségek és a töltőállo­mások dolgozói utasítást kaptak, hogy szükség szerint módosítsák a nyitvatartási időt. Azokban a, gazdaságokban, ahol elegendő tárolótér áll rendelkezésre és azt rend­szeresen feltöltik, ott előre­láthatólag nem lesz gond az üzemanyaggal, de a tároló­val nem rendelkező üzemek is biztosíthatják a gépek za­vartalan munkáját. Ehhez arra van szükség, hogy a gazdaságok és a telepek ve­zetői rendszeresen értesítsék egymást a készletek alaku­lásáról, s így az igények is­meretében az ÄFOR minden esetben rendelkezésre bo­csátja a szükséges benzint, Diesel-olajat stb. A gazda­ságok egy része vállalkozott arra. hogy második, illetve harmadik műszakban is fo­gadja az üzemanyag-szállít­mányokat. Az ÁFOR és a mezőgaz­dasági nagyüzemek vezetői ezekben a napokban meg­tárgyalják, hogy előrelátha­tólag milyen mennyiségű üzemanyagra lesz szükség a következő hetekben a za­vartalan aratás biztosításá­hoz. Tízezer lía^zanvéi Hegyes-dombos vidékeken esetenként még a nagyüze­mekben is elő -kel) venni a kézi kaszát az olyan táblák termésének betakarításához, amelyeken a gépekkel vagy a magas dőlésszög, vagy pe­dig a gabona megdőltsége miatt nem boldogulnak. Meglehetősen sok kézi ka­szát használnak még a ház­tájiban is. A jó kaszának pedig legalább olyan fontos része a megfelelő módon kialakított nyél, mint a penge minősége. A készíté­sének titkai hajdan apáról fiúra szálltak. Borsod me­gyében a Bükk déli lábánál 'fekvő Cserépfalu és Cserép­váralja lakói szinte kivétel nélkül értik ezt az ős: mes­terséget. Munkájuk meg most is akad: a Mezőkövesd és Vidéke Fogyasztási Szö­vetkezet megrendelésére az idén is 'mintegy tízezer ka­szanyelet készítettek. A két bükkaljai faluban készült kaszanyeleket régóta s luesz - sze vidéken azért kedvelték, mert sajátos kialakításuk miatt kényelmesen — ke­vésbé görnyedt derékkal — lehet velük rendet vágni. A NEB-ülésérőí jelentjük Több figyelmei as ember ve SO ezer sertés kerül vágóhídra Heves megyében Alig egy éve, hogy a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat rátért a kétműszakos termelésre. Ezzel mintegy duplájára nőtt a termékfeldolgozás a ko­rábbi évekhez képest. A két műszakban ugyanis na­ponta átlagosan 900—1000 sertést vágnak, ami évente több mint kétszázezret je­lent. A vállalat a sertésprog­ram eredményes megvalósí­tására erőfeszítéseket tesz azzal, hogy a megyénkben már eredményesen működő szakosított telepekről biz­tonságosan felvásárolja ^ a sertéseket. Ezzel jelentősen hozzájárul a megye keres­kedelmének folyamatos hús­ellátásához. Mint Molnár Gábor meg­bízott igazgatótól megtud­tuk, az idén összesen 90 ezer sertésre kötöttek hizlalási szerződést a nagyüzemi és a háztáji gazdaságokkal a megyében. A többi hízót pe­dig más megy ékbői vásárol­ják fel. A vÁUalat nemrég . véd­nökséget vállait az aldebröi. ft tarnamerai, a hatvani és íx gyöngyösi SISRKÖV fölött. hogy az előállított sertése­ket folyamatosan felvásárol­ják. Üjabban a termelőszö­vetkezetek is kötnek hizla­lási szerződéseket a háztáji gazdaságokkal és a felvásá­rolt sertéseket az áiiatfor- galmi és húsipari vállalat­nál értékesítik. A tapasztalatok szerint a vállalatnál a kétműszakos termelés bevált. Több mint száz új betanított munkás dolgozik a „vágóvonalon”. Elismeró) illeti az idowsb’ű szakmunkásokat, akik ered­ményesen átadták tapaszta­lataikat az új dolgozóknak. A vállalat ezúton is kéri a termelőszövetkezeteket és a háztáji gazdaságokat, hogy a kereskedelem jobb húsellátásáért segítsék elő a folyamatos felvásárlást. (m. k.) Munkát ervének megfelelő­en tegnap tartotta ülését a Gyöngyösi Népi Ellenőrzési Bizottság Gerháth József megbízott elnök irányításá­val. Az ülésen részt vett Csepelyi Károly, a NEB megyei elnöke is. Azt a jelentést vizsgálta meg a bizottság, amely a gyöngyösi, a nagyrédei, a detki tsz és a Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaság munka- és egészségvédelmi, valamint szociális tevékeny­ségét foglalta össze két esz­tendő tükrében. A jelentés megállapította, hogy az utób­bi években rohamosan fej­lődött a gazdaságokban ■ a technikai eszközök száma, fokozódott a kémiai szerek alkalmazása, de ezekkel nincs arányban az egészség- és munkavédelem hatékony­ságát biztosító intézkedés. Sok a baleseti és veszélyfor­rás ma már a gazdaságok­ban. A szükséges magatartá­si formákra azonban nem készítik fel általában az embereket, és ezek ellenőr­zésére sem fordítanak olyan gondot, mint kellene. Senki sincs megütközve azon, ha valamelyik üzem­részben a dolgozók nem tudnak hol öltözni. vagy tisztálkodni, mert ezt „ter­mészetesnek” tartják a me­zőgazdaságban. Ezért a gaz­dasági vezetők általában nem fordítanak megfelelő mennyiségű pénzt a szociális körülmények korszerűségé­nek biztosítására. Kivételt csak az állami gazdaság ké­pez, mert itt már régebbi időre nyúlnak vissza a dol­gozók szociális és' egészség­ügyi körülményeiről való gondoskodás szálai. A körülmények javítására több figyelmet kellene szen­telniük a megyei műszaki munkavédelmi felügyelőknek is. Ellenőrzéseikről írásban is rögzíteniük kellene ta­pasztalataikat. r Cseresznyeszedők Javában tart a cseresznyeszüret a demjéni terme­lőszövetkezet 60 holdas gyümölcsösében. A nagy szemű, ropogós termésből eddig 280 mázsát szedtek le a lányok és az asszonyok. * r ----------- - (Foto; Tóth Gizella) V áltozatlan a helyzet a komlói Kossuth-bányában A komlói Kossuth-bányá- ban, ahol szerda hajnal óta birkóznak az emberek a föld alatt pusztító tűzzel, az áldozatos munka, védekezés ellenére egyelőre nem sike­rült úrrá lenni a természet erőin. Kreffly Gábor, az Orszá­gos Bányaműszaki Főfel­ügyelőség elnökhelyettese péntek délelőtti nyilatkoza­tában elmondotta, hogy éj­szaka a helyzet súlyosbo­dott. Megfeszített erővel folytatják a tűz lokalizálá­sát és a még ismeretlen sor­sú két ember, Eperjesi Jó­zsef vájár és Agócs János csillés felkutatását. A komlói kórházba és a pécsi 400 ágyas klinikára szénmonoxid mérgezéssel be­szállított Kossuth-bányai dolgozók valamennyien el­hagyták a gyógyintézetet, hazatértek. Árleszállítás után - három egri üzletben A lakosság örömmel érte­sült arról, hogy olcsóbbak lettek egyes hűtőszekrények, magnók, lemezjátszók, órák és zsilettpengék. Olcsóbbak lettek, de van-e elég belő­lük? Erről érdeklődtünk három egri üzletben. Az Óra- és Ékszerüzlet vezetője elmondta, hogy 10 —15 százalékkal csökkent például a szovjet Rakéta és Poljot férfi-, valamint a Lucs és Siava női karórák ára. A szovjet Molina zseb­órák és NDK gyártmányú ébresztőórák is olcsóbbak lettek. . — Ki tudják szolgálni a vevőket ezekből az órákból? — Igen. Mind a hat tí­pusból van bőven raktáron. A rádió és villamossági szaküzletben is érdeklőd­tünk. — Olcsóbban kapható a B 5-ös, B 400-as és B 43/a típusú magnó, valamint az import lemezjátszók. Leszál­lították az árát a Saratov, az S 60 LEHEL, az Elektro- svit, valamint a 230. 150 és 125 literes hűtőszekrények­nek. — Hogyan fogadták a vá­sárlók az árleszállítást? — A kereslet erősen nö­vekedett, különösen a hűtő- szekrények terén. Eddig kö­zel hatvan darabot adtunk el. Egyelőre a magnó és le­mezjátszó után kevesen ér­deklődtek, de ez a nyári hó­napokra egyébként is jel­lemző. A fiatalok ilyenkor inkább sátrakat. kemping- felszereléseket vásárolnak a nyaraláshoz. A magnószezon ősszei kezdődik. A Lady pipereszaküzlet- ben tizenhétfajta zsilettpen- gének csökkent az ára. A tizenhétből hármat — az Omegát, a Budapestet. a Tensest — már kivonták a , forgalomból. Mért kellett akkor leérté­kelni? Ezt nem értjük. — Melyek a legkereset­tebb zsilettpengók az árle­szállítás óta? — A Super Silver és a Wilkinson. Az előbbiből egyelőre nem tudunk adni a vevőknek. Elfogyott. 1973, juoiub 3A, szombat

Next

/
Thumbnails
Contents