Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
Luxus az álló gép Jk Magyar Szocialista ” Munkáspárt Politikai Bizottsága múlt év májusában tartott ülésért értékelte az ipari kapacitások kihasználásának helyzetét, s többek között alapvető feladatnak jelölte meg a rendelkezésre álló munkaerő és a technikai berendezések összehangolt, optimális hasznosítását. Ugyancsak a múlt évben a párt megyei végrehajtó bizottsága is számba vette a megyei eredményeket és meghatározta a legfontosabb, a legsürgősebb tennivalókat is. A felsőbb párt-, és állami szervek által hozott határozatok elsősorban a termelés hatékonyságának javítására, a termelékenység növelésére, a gazdaságos termékszerkezet kialakítására, a meglevő termelőerők kapacitásának hasznosítására hívta fel az üzemek gazdasági vezetőinek figyelmét. A párt megyei végrehajtó bizottsága által kiadott feladatterv meghatározta az üzemi, a vállalati pártszervek feladatait is. Hangsúlyozva többek között, hogy fel kell lépni az olyan törekvésekkel szemben, amelyek a műszakszám csökkentését, és az egy műszakos termelés mindenáron való fenntartását szorgalmazzák. Az üzemi pártszervek ösztönözzék a gazdasági vezetőknek a technológia korszerűsítésére, a kooperációs kapcsolatok bővítésére, a karbantartó munka ininőségének javítására és sokkal nagyobb gondot fordítsanak a szakmunkás képzésre is. Az országos, a megyei intézkedések óta több mint hét hónap telt el. Vajon mit, mennyit sikerült megvalósítani az említett párthatározatok nyomán készített vállalati tervekből, célkitűzésekből? Javult-e t. kapacitások kihasználása, nőt,t-e a műszak- szám megyénkben? A kérdésekre a közelmúltban kerestek választ a megyei tanács munkaügyi szakemberei, mikor kilenc KGM. 13 könnyűipari, öt nehézipari, tíz építőipari és tíz élelmi- szeripari ágazatban gazdálkodó egységnél felmérték a kapacitások kihasználását. A következő néhány szám, statisztika egyértelműen azt bizonyítja: a rendelkezésre álló munkaidő kihasználásával korántsem lehetnek elégedettek vállalataink. Ugyanis a felmérés adatai szerint a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál mindössze 84 százalékos az üzemelő műszakok kihasználása, anyag-, szerszám-, rendeléshiánya, betegség, szabadság. a termelő-berendezések javítása miatt egy-egv műszakon belül rendelkezésre álló időnek nem kevesebb, mint 16 százaléka vész el. Valamivel jobb a helyzet a nehéziparban és az élelmiszeriparban, ugyanakkor a megye építőiparában az egy műszakon belül rendelkezésre álló időnek 20—23 százaléka vész el a termelés tárgyi és személyi feltételeinek „akadozásai” miatt. Megyénkben az elmúlt években igen sok beruházásra került sor. Új üzemek, gyárak épültek, és jelentős összegeket fordítottak a technika korszerűsítésére is. A jobb gyártási körülmények kialakításával, a magasabb fokú technikával azonban korántsem arányosan nőtt a műszakok száma az üzemekben. Ezt bizonyítja, hogy az átlagos műszakszám a gépiparban 2,37, az élelmiszeriparban 1,74, a ruházati iparban. 1,41, a bútoriparban 1,3 százalékos volt az elmúlt évben. Egyszerűbben fogalmazva tehát: a gép- és a nehézipar kivételével lényegében az egy műszakos termelés jellemzi megyénk vállalatait. A közelmúltban mindössze a Heves megyei Nyomda, a Heves megyei Vas- és Fémipari, á Heves megyei Húsipari Vállalat, és a Visontai Thorez Külfejtéses Bánya növelte a műszakok számát. Mi az oka, mivel magyarázzák az üzemekben, hogy a népgazdaság igényeinél lényegesen alacsonyabb a műszakszám megyénkben? A vállalatok többsége a munkaerő-hiányra hivatkozik. Ez tulajdonképpen igaz is, szabad munkaerő ma mar Tábornyitáspa Ismét megnyílnak az építőtáborok kapui. Közép-, és főiskolás diákok, egyetemisták tízezrei kelnek útra, hogy a nyári szünidőből két hetet a különböző építkezéseken. nagy beruházásokon, állami gazdaságokban töltsenek el, segítve az ottani munkát. A tábornyitás hírére mindenkinek eszébe jutnak az első táborok. Ki ne emlékezne a Hanság lecsapolására. az első, igazán hősies munkát végző építőtáborok lakóira. akik annak idején úttörői voltak ennek a mozgalomnak. A táborn,vitás hírére az „idősebb” korosztályokban is Ls feltámadnak az emlékek, a nehézségek romantikus Idejéről, amikor még szül; sátorokban éltek, s a két bét csak a munka kél hete volt. távol minden kényelemtől és szórakozástól, de amely még így sem volt kényelmetlen és így sem híján a szórakozásnak. Ma már nem ilyen primitív körülmények között élnek a munkára jelentkező diákok. Az állami gazdaságok egyike másika mér összlányoknak, s a fiúk táborozási lehetőségei is messze mások, mint voltak. Megteremtették mindenütt a munka mellett a szórakozás lehetőségeit is. Részben azok, akiknél dolgoznak, részben maguk a fiatalok is gondoskodnak az esték, a szabadidő változatosabbá tételéről. Az azonban, hogy a gyerekek ma korszerűbb körülmények között dolgoznak, s búcsút mondtak a „vadromantikának" egyáltalán nem csökkentik a táborok munkájának, létének fontosságát. Az építőtáborok változatlanul óriási jelentőségűek az ifjúság nevelésében pusztán azzal a ténnyel is, hogy az idejövök megtanulják becsülni a fizikai munkát, és egymást. Mert ennek a munkának jelentősége, népgazdasági haszna van, ez tagadhatatlan. És nem mellékes az sem, hogy a két hét alatt ízelítőt kapnak a fiatalok az igazi közösségi életből, a hét köznapi felelősségből. A tábornyitás napján köszöntjük azokat a fiatalokat, akik vállalkoztak erre a Határjárás Lőrinciben Sírtak a búzatábla szélén.. ! • • ié fiatal utánpótlás a kacsatelepen, Kátyus, hepehupás földúton imbolygunk a lőrinci határban. Olykor majdnem kibillen egyensúlyából az öreg Volga, s ijedten kapaszkodom „fűbe-fába”. — Nem kell félni, míg Robotka Pista kezében nyugszik a volán! Ismeri ő a terepet — nyugtat Balogh János, a Petőfi Termelőszövetkezet. elnöke. S helyeslőén bólint hozzá Szentgyörgyi János tanácselnök, aki szintén eljött a szemlére. De mennyire eljött! Tíz nappal ezelőtt még sírva álltak mindketten a tikkadt, repedezett búzatáblák, borsóvetések szélén, s százezrekben számolták a várható veszteséget. Végórában jött az „égi áldás”, a jótékony eső. Most arra kíváncsiak, mennyit javult a helyzet? • • • Első állomásunk a borsó- fejlő telep, ahol Czako Mi- hályné és Veres Józsefné munkacsapatai hatodik napja szolgálnak egyhuzamban. — Ezt szó szerint vegye — jegyzi meg az elnök. — mert váltják egymást, tizenkét- óráznak. Reggel hatra jön. az első csapat, s délután hatkor váltja a másik. A borsóval nem lehet játszani, öt hét alatt leérik az egész, s nekünk van belőle összesen két-, száz hold. Százhúszra a Hatvani Konzervgyárral szerződtünk, nyolcvan hold vetőborsó a Magtermeltető Vállalatnak megy. Ahogy a táblák május második felében kinéztek, holdanként tíz mázsára sem számítottam. Az eső rengeteget segített. Az első napok átlaga tizenhárom mázsa. S ez még javulhat. Duzzadnak, telnek a hüvelyek, a szemek! A borsó nekünk azért is létfontosságú. mert ebből várjuk az idei első komoly pénzbevételt. .. Van a „Petőfinek” 560 hold búzája, 320 hold árpája, meg 77 hold cukorrépája. Utóbbival roppant megnőtt a gondjuk. Az emlékezetes áprilisi szélvihar úgy . megpergette homokkal, porral a zsenge répatáblákat, hogy újra kellett vetni. Kelemen István és Kis Imre traktoristáké, növényvédőké a fő érdem, hogy a duplázás sikerült, s az alig 2300 holdas kis gazdaság eleget tehet a Hatvani Cukorgyárral kötött szállítási szerződéseknek is. 9 9 9 Három kilométerre esik Lőrincitől a termelőszövetkezet egyik melléküzemága, a kőbánya, amelyet nyolc évvel ezelőtt vettek át a helyi tanácstól. Nagy Miklós bányamester irányításával négy ember dolgozik itt, robbantja Két hazai eresztés már itt nyüzsög körülöttünk. Az egyhónaposak a dróthálóval elkerített úsztaíóban luoickol- nak, a kéthetesek pedig falánk módon megrohanják Olasznét, aki vederből árpát vet eléjük. Kedves a kép, ígéretes alát vány! • • • Azt hiszem, hogy Győri Balázs főállattenyésztő másik fontos sakkhúzására is érdemes kitérnünk a lőrinci határszemle kapcsán. Ez a tehenészet tbc-mentesitése! — Három évvel ezelőtt cseréltük a régi állományt, s az bizony egy időre levágta a gazdaságot. De most már garantálhatom, hogy esztendő végére megtelik egészséges jószággal a százférőhelyes istállónk. A tejhozammal, igaz, még baj van. Az átlag alatt állunk jócskán. Ám ez elsősorban eddigi takarmányozási gondjainkkal függött ösz- sze. Az idén minden abrak megterem földjeinken, s csak Kerek Mihályon, Szerencs Miklóson, Matula Mihályon, Milyen lesz a termés? és osztályozza a domboldalból kikerülő riolitot. — Kitűnő építkezési anyag ez a kőzet! Bír esőt. fagyok meleget, s még mutatós is. Hogy kifizetődő-e? Mindenképpen. Idei tervünk forintban megközelíti a félmilliót, köbméterben pedig hétezer körül mozog. Ennek fele darabos kő, építkezéshez, másik tele zúzalék. — Vállalatnak szállítják? Építőiparnak? —• Bárki jöhet érte. Szabad értékesítési jogunk van! A gazdaság elnöke ehhez még annyit tesz, hogy a kis brigád, itt a kőbányában, tartja n tempót. Nem tes ■. gond tev\ ük teljesítésével. » • • Könnyű pihefelhő az ..úsztató" és a nádtetős, lapos építmények fe:ett. Immár a kpr.safarm.Mi vagyunk. Olasz Tmrsnc és V’cth Miiuílyné bi— Amilyen rossz val* a tavaly esztendőnk, úgy bevágott az ide' — mondja Balogh Járn.*. — Van 1350 pekingi tojónk, ez a tör ,.lo- mány, s alig féíeíztendó.-. to- jashozamuk megközelítette a meg Ocsovszky Palin múlik, hogy az eddiginél jóval több tejet szállíthassunk b. ltunkba és a feldolgozóba. A kormány húsprbjramját ugyanakkor 36 hizóbilca beállításával szolgáljuk. Mostanáig ilyen sem volt nálunk! — S az aratási előkészület miként halad? — Emberben. gépben nincs hiány. I i nem lesz. ha meg • czin ’ácsról a harmadik .,om fiiunk, amire 170 ezer forintot fizettünk az Agroker-nek! — Éves kilátások? — Maradtunk a tavalyi tervgazdálkodásnál! Tízenhá- rommlliió forint termelési érté. 86 forint jövedelem egy tízórás munkanapon. Most már bízom, hogy egy kicsit talán hajazzuk is... Próféta szóljon belőle! S hosszan nézek a kék Volga után. amint öregesen tova- tüsszög a poros dülőúton. 'vloidvav Győző valóban kevés van megyénkben. Éppen ezért szükséges mielőbb az úgynevezett kisegítő munkafolyamatokat — szállítás, rakodás — gépesíteni, hiszen a szakemberek becslése szerint az említett munkafolyamatok gépesítésének eredményeként felszabadult létszámmal a termelői I létszámot legalább 10 százalékkal lehetne növelni. Van azonban más módja, lehetősége is a termelés gazdaságosságának fokozására. A rend. a fegyelem, a folyamatos anyag- és munkaellátás ugyanúgy alapvető követelménye a korszerű, a gazdaságos termelésnek, mint a magas színvonalú technika, az automatika, a komputer. Ahol ezt nem tudják, ahol ezzel nem számolnak, ott hiába a mindentudó gépsor, hiába épülnek az új üzemek, az új vállalatok. Lapunkban is sokszor leírtuk már: Heves megyében lényegében befejeződött az ipar telepítése, ma már csak intenzív fejlesztésre van ‘lehetőség Ezt viszont a gyárkapukon belül kell elkezdeni és befejezni is. S reméljük azzal sem mondunk újat — az eddigi eredményéit sajnos még nem ezt bizonyítják —, hogy az intenzív fejlesztés nem lehet kampány, hanem több éves tervszerű munkát igényel. Azokon az üzemi tanácskozásokon, amelyeken a közelmúltban többször is szóba került á termelés gazdaságosságának fokozása, a műszakszám növelése, gyakran feltették a következő kérdést: , A második, illetve a harmadik műszak bevezetése nem csorbítja-e azokat a po-r litikai, szociális intézkedéseket, amelyeket a munkaidő csökkentése — elsősorban az édesanyák — a nődolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében hoztak? A kérdésre gazdaságunk jelenlegi fejlettsége mellett csak nemmel kthet válaszolni. Az iparunkban, az építőipaiunkban, az ipari, a mezőgazdasági szövetkezesekben végzett munka — az elért eredményekkel együtt is — termelékenységi, hatékonysági színvonala mellett — a szocialista országok között is csak a középmezőnyhöz tartozunk — megengedhetetlen luxus a milliókért épített, a milliókért vásárolt üres ' üzemcsarnokok, az álló gépek. Társadalmunk jelene, jövője azt kívánja: a gépek üzemeljenek. Mert csak igy jut több a népgazdaságnak, és azoknak is, akik a gépekkel együtt részt vállalnak a folyamatos termelő munkából. Koós József 150 ezer darabot. Ezt nyugodtan beszorozhatja hat forintjával, mert jó ára volt ez idén a kacsatojásnak. Ugye, hogy érdemes kitartani mellettük? Az év végére fel is fejlesztjük háromezerre törzsállományunkat, de telje.-; cserével és frissítéssel. Ezek most leálltak, eladjuk őke’. Pótlásukról saját keltetőnk gondoskodik, valamint vér- frissítés céljából veszünk ezer aprókacsát az egri keltetőállomáson. feemfot-tos szállót építtetett » szép és nagy munkánFolyik a borsócséplés.
