Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

KOSSUTP %.2ö Lányok, asszonyok g.4u Basszusának 1.00 Irószobáin. Uéry Tibor vallomása 10.05 Meseregény. 6. rész 10.50 A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye 11.45 Filmzene 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Magyarán szólva .. . 12.45 Melódiákoktól 13.45 Jegyzet 13.55 Kóruspódium 14.10 Kis magyar néprajz 14.15 Dsida-versek 14.25 ÜJ Zenei Újság 15.05 Petőfi-kalendárium 15.10, Csak fiataloknak . .. 16.00 168 óra ... 17.30 Derűre is derű. Hangjáték 18.01 i\li a titka? 19.30 Népdalok 20.00 A zágrábi és a magyar rádió közös szórakoztató műsora 22.20 Beat 23.05 Zongoraittűvek 0.10 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Népdalok 9.03 Válaszolunk hallgatóinknak! 9.18 Hallo. Dolly! Részletek 9.49 Az élő népdal 10.05 Szabad szombat. ^ 12.03 Operarészletek 12.30 Gazdaságról mindenkinek 13.03 Kamarazene 14.00 Napraforgó 14.49 Éneklő Ifjúság 15.00 Orvosi tanácsok 15.05 Mosonyi-operákbói 15.27 Falurádió 16.05 Jelképek erdején Ét 16.15 Löszt: A-dúr zongoraverseny 16.38 Indulók 16.45 Száz esztend# türelem .., 17.00 Kalandozás sok muzsikával 18.10 FTC—OSC vízilabda­mérkőzés és atlétikai verseny 19.10 Operafelvételek 19.35 Láttuk, hallottuk.»« 20.18 Heifetz hegedül 20.50 Nóták 21.20 Brahms: Német requiem 22.25 Ritmus és melódia Szolnoki Rádió Hétvégi kaleidoszkóp Könnyű hangszerszólók Lapszemle Tollvégen Szerkesztik a hallgatók MAGYAR 9.30 Hadar 10.00 Florentin utca '73. NDK tv-film 11.05 Mindenki közlekedik 11.35 Nő — három szerepben . . . VI. rész 15.25 A nyár könnyűzenei programjaiból 13.50 Hírek 15.55 NSZK—Brazília válogatott labdarúgó-mérkőzés 17.45 FTC—OSC vízilabda­mérkőzés 18.35 Kicsoda — Micsoda? 19.20 Cicavízió . . . 19.30 Tv-híradó 20.00 Minden lében két kanál. ,. 20.50 Az én csatornám . . . 21.20 És felkel a nap. Magyarul beszélő szovjet film 22.55 Tv-híradó | mozi 1 EGRI VÖRÖS CSIU.AO (Telefon: 22-38) Fél 4. fél 6 és este • órakor Maria, a skótok királynő,:. Seines, szinkróniáéit angol történelmi film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél 6 te este fél 8 órakor A tüzes (jász Színes olasz—francia— spanyol kalandlllm. EGRI KERT Este 8 órakor vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében Színes, szinkronizált olasz film. .YONGYÖSJ PUSKIN Fél t órakor Majd én megmutatom Háromnegyed 6 és este 8 órakor A törvénysértő seriff GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fennakadva a fán GYÖNGYÖSI KERT A siker lovagjai HA TV 4 NT VÖRÖS CSrLLAG Egy bolond Párizsban HATVANI KOSSUTH A korona gyöngye FÜZESABONY Munkásosztály • paradicsomba megy PETERVASARA Személyiségcsere 20 éves a Matyó Múzeum , A 20 éves mezőkövesdi Matyó Múzeumot évente mintegy 32 ezren látogatják. A matyó nép mindennapi életét 3800-nál több néprajzi tárgy, hímzés, viselet, köznapi munkaeszköz mutatja be. (MTl-foto: Kóbor Pál.) A Legfelsőbb Bíróság állásíoglalása a segítségnyújtás elmulasztásáról A Büntető Törvénykönyv sze­rint, ha nem nyújt tőle elvár­ható segítséget sérültnek, balese­tet szenvedettnek, vagy olyan személynek, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül veszé­lyeztető helyzetbe jutott, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés három évig terjedhet, ha a sértett meg­hal, sőt, akár öt év is kiszab­ható, ha a sérülést, a balesetet maga az elkövető okozta akár gondatlan, akár véletlen maga­tartásával. Ugyanez a büntetése annak is, aki foglalkozásánál fogva a segítségnyújtásra köte­les lett volna. A bírói gyakorlatban ez a bűncselekmény, amelyet több­nyire balesetet okozó és a kö­telező segítségnyújtást elmulasztó gépkocsivezetők követnek el, számos problémát vetett fel. A Legfelsőbb Bíróság ezért kollé­giumi állásfoglalásban adott iránymutatást a bírósagok szá­mára. Baleset — a közúti közleke­dés szempontjából — az olyan előre nem látott esemény, amely a közlekedés menetével okoza­ti összefüggésben áll és amely­nek következtében valaki sérü­lést szenved, illetve valamely személy élete vagy egészsége veszélybe jut. Baleset az is. ha csupán dologi kar keletkezett. Aki az őt fenyegető veszély- helyzetet mások beavatkozása nélkül már elhárította. vagy más személy részéről már meg­felelő segítségben részesült, ál­talában nem szorul segítségre. Bizonyos esetekben azonban vizsgálandó. hogy elvárható volt-e a segítségnyújtás és tör­tént-e mulasztás. Jelentősége le­het például annak, hogy nem volt-e indokolatlan mások segít­ségének a bevárása, vagy pedig az elsősegélynyújtás után nem lett volna-e indokolt a további segítség. Nem a segítségnyújtás elmu­lasztásának büntette, hanem — enyhébben büntetendő — köz­lekedési vétség állapítható ab­ban az esetben, ha a jármű ve­zetője a baleset színhelyén nem áll meg, vagy onnan azzal a céllal távozik el, hogy magát az eljárás alól kivonja, amennyi­ben a balesettel kapcsolatos sze­mélyek egyike sem szorul tény­leges segítségre. Ezt a közle­kedési vétséget csak olyan jár­művezető követheti el, aki a közlekedési balesetnek egészben vagy részben okozója. Ami a segítségnyújtást illeti, ez nyilvánvalóan fokozottabban várható el például orvostól, vagy a betegápolásban. elsősegély- nyújtásban képzett személytől, mint az ilyesmiben teljesen já­ratlantól. Amikor pedig a bal­esetet szenvedett visszautasítja a felajánlott segítséget, általában nem követelhető meg, hogy őt akarata ellenére orvoshoz vi­gyék. Viszont a láthatólag súlyo­san sérült személyhez orvos vagy a mentő kihívása akkor is kötelező, ha az illető ehhez nem járul hozzá. A gyakorlatban nemegyszer előfordul, hogy a gépjárműveze­tő vagy más a kötelező segítség- nyújtásnál, nem a leghelyesebb módon jár el. Felmerül, hogy vajon ezért büntethető-e? Á kollégiumi állásfoglalás szerint nem büntethető. Az állásfoglalás kimondja azt Is. hogy a jármű utasa is fele­lősségre vonható például, ha a járművezetővel szemben utasítá­si joga van és segítségnyújtás helyett továbbhajtásra szólítja fel. De az utas is elkövetheti ezt a bűncselekményt, akinek ugyan nincs utasítási joga. de a járművezetőt a segítségnyújtás elmulasztására — például a to- vábbhajtásra — biztatja. Az utas ilyenkor felbújtó vagy bűnse­géd lehet. Egyébként az utas puszta jelenléte egymagában nem alapozza meg büntetőjogi fele­lősségét, viszont bűncselekményt követ el, ha megfelelő szakkép­zettsége van — például orvos —, de nem avatkozik be, hanem el­tűri. hogy a segítségnyújtás el­maradjon. (MTI) Amerika útjain 5. Mély vízben... Az ismerkedés Virginia államban, Arcola kisváros közelében történt egy tágas zöld mezőn, amelyen leg­alább húsz csíkos mezőgaz­dasági repülőgép állomáso­zott. Üj ismerősünk, Davies Pa­per éppen akkor ugrott ki az egyik gépből. A gép a me­ző szélén, az út közvetlen közeiében állt. Odamentünk. A kisfiú, háttal a gép szár­nyának támaszkodva, Coca- Colát iszogatva, válaszolt kérdéseinkre. — Te már tudsz repülni? — Tudok, de még nincs jogosítványom. Ekkor lépett oda hozzánk Davies apja, William Paper és igazolta fia szavait. Igen, a fiú már tud repülőgépet vezetni, természetesen az ap­ja ellenőrzése mellett. Davies Paper 13 éves. Megvallom őszintén, tetszett nekünk ez a nyílt arcú, vö­röses hajú, kissé zárkózott if­jú pilóta. Megkérdeztük tő­le, tudja-e, hogy Neil Armst- ron szintén repült kisfiú ko­rában. — 16 éves korában emel­kedett fel először önállóan a levegőbe. Én is így teszek majd. További utunkon jó né­hányszor eszünkbe jutott Davies Paper. Kísérő nélkül felemelkedhet a levegőbe. Az amerikaiak úgy vélik, hogy 16 éves korában már alkalmas erre az ember. Az amerikai pilóták — amatő­rök és hivatásosak — száma körülbelül félmillió, ötven százalékuk 16 és 24 év közöt­ti. A tanulórepülők között a serdülőkorúak száma 30 szá­zalék. Nem csupán arról van szó, hogy az óriási sebesség hazájában az embert már kora ifjúságában hozzászok­tatják ehhez a tempóhoz. A kis Paper arra is példa, hogy az amerikaiak milyen korán dobják mély vízbe a gyere­ket, mondván, — tanulj meg úszni! Képletesen szólva, ez már a pelenkánál kezdődik. A legtöbb amerikai csecsemőt mesterségesen táplálják. Már zsenge korában rászoktatják a gyári kcszítményű ételek, vitaminok, porok és különfé­le levelek fogyasztására. A gyermeket növekedése ará­nyában szoktatják a élet ke­ménységéhez. A családba és az iskolába nem nyertünk bepillantást, de a televízió, amely Amerikában a gyer- mekk legfőbb „dadája”, ál­landóan hajtogatja: Előzd meg! Üss elsőnek! Ne hagyd a magadét! Ne szalaszd el az esélyt! Mosolyogj; az erős­nek mindent szabad! S » As elnök Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rende­lőben. (Telefon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 őrától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 0 órától 10.30 óráig. Délután 18 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben. (Telefon: 17-74.) Ren­delési időn kívül az általános orvosi ügveleten. (Bajcsy-Zsi- linszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsllinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 Óráig a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai ut­ca 41. szám. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától 11 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 123-30.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben iTetefon: 10-04.) Rendelés gyermekik részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig a rendelőintézet gyermekszakrendelésén. (Tele­fon: 10-04). Fogorvosi ügyelet 8—10.30 óráig a rendelőmtézetbM. Csizmadia Ferenc egy ha­talmas téesz elnöke. Sze­gény parasztfiú volt, a szo­cializmusban vitte föl az isten a dolgát. Szedi is az idegcsillapítót. Bár egy vi­lágfi könnyedségével irá­nyít, az agrármérnök és a főkönyvelő szakértelmével tervez. Az örmény kereske­dő ravaszságával köti az üz­leteket, az angolok sima mo­dorával tárgyal, és a ma­gyar paraszt szívósságával húzza fölfelé a szövetkeze­tei. Repülővel jár Moszkvá­ba és Londonba. Szófiában is így szólítják kollégái: Fe­ri. Csak egy kissé furán ej­tik nevének magánhangzóit. Ötvenhatban járási tanács­elnök volt. Ahogy pislákolni kezdett az élet, hazament a falujába, könyörgött, agitált, szervezte a szövetkezetei. ,,Ha hazajössz, ha te leszel nálunk az elnök. Feri. Csak akkor.” — mondták a föl- dik. Tizenöt év! Talán a földeken mérhető le legjob­ban. Multimilliomos téesz, szőlő, állat, kocsi, ló és sok ezer ember, mind a legjobb. Nagy pénzt keres a falu, az elnököt most már Feriké­nek hívják az asszonyok, pe­dig haja deresedik, ötven­éves már. Különös figura, különös lelkű ember. Feri is, elnök is, nagyvonalú és ki­csinyes, bátor és óvatos. Ga­vallér és zsugori. Milliók­ban, új kultúrák telepítésé­gyérmékét körülvevő kör­nyezet igazolja: valóban igv kell eljárni. Ebben, a számunkra telje­sen idegen edzőiskolában mégsem hagyhatunk figyel­men kívüi egy rendkívül fontos mozzanatot: „Tanul) meg dolgozni. tanuld meg szeretni a munkát!" A amerikai gyermekkorától kezdve csak ezt hallja: „Minden munka megtiszte­lő!" És minden munkát ösz­tönöznek is. Amerika mező­gazdasági vidékein gyakran látni 10—12 éves gyermeke­ket a traktor kormánykere- kénéi. A farmer apa rábíz­za fiára a technika minden eszközét. Láttunk kis újság­árusokat. Gyerekeket, akik kutyákat sétáltatnak. autót mosnak, utcát sepernek, ide­gen gyerekekre felügyelnek vagy éppenséggel üvegeket mosnak a kávéházban. Ez munka. A családban, füg­getlenül a vagyoni helyzet­től, csak örülnek, ha a fiú vagy a lány időt talál ma­gának az iskola és a pihenés között, hogy keressen. Ame­rikában vannak szegények is, például a mezőgazdasági idénymunkások, akiknek a gyermekeik segítenek kenye­ret keresni. A szülők nem engedik meg, hogy a gyer­mek elherdálja keresetét, örülnek annak, ha kis tőké­jét hasznos dolgokba fekte­ti. Neil Armstron, a híres űrrepülő, anyja szavai sze­rint, már 10 éves korában kereső volt. Először a saját fizetéséből fedezte a külön zeneórákat, majd hangszert vásárolt magának, ebből a pénzből vette a különböző repülőszaklapokat és repülő- modelleket is. Pedig a leen­dő űrhajós szülei mindeze­ket az eszközöket megvehet­tek volna a számára. Ök azonban úgy gondolták, hogy értékesebb lesz a gyermek­nek, ha a saját pénzéből vá­sárolja mindezeket. Még a legtehetősebb, a legnagyobb bőségben élő amerikai is rászorítja fiát vagy lányát, hogy fiatal ko­rában győződjön meg a ke­nyérkereset nehézségéről. Egy pennsylvaniai kisváros­ban nagyon bájos kislány töltötte meg benzinnel ko­csinkat. Beszélgetni kezd­tünk. Kiderült, hogy iegy magas rangú banktisztviselő gyermeke. A papa ráadásul még öt motel tulajdonosa. A kislány naponta négy órái dolgozik, hogy ebből a fi '.er­eséből részben fedezze eg ve­tetni tanulmányait. Fösvény lenne a kislány apja? Nem. Az évi 3000 dollár taníttatá­st költséget az apa a mel­lényzsebéből is kifizethetné. O azonban csak a felét ad­ja lányának, hadd keresse meg a másik felét ó maga! Az amerikai főiskolákon na­gyon kevés munkás-, vagy farmergyerek tanul. Általá­ban a gazdag emberek és a középosztály gyermeket jár­nak egyetemre. És a szülők majdnem minden esetben el tudják érni, hogy gyerme­kük hozzájáruljon taníttató- si költségeihez. ami pedig igen magas. A washingtoni Georgetown Egyetemen pél­dául évi 2500 dollár. Ehhez jön még a diákszálló költsé­ge, a tankönyvek ára, vala­mint a különböző laborató­riumok és felszerelések hasz­nálati díja. Bizony, a diák arca verítékével szerzi meg a tanulási lehtőséget. Vagy itt van például * nyaralás, az utazás. — Az bizony, nem rossz — mondja az apa ilyenkor — no és a pénz? — Gondoltál erre? — Egy hónapot szeretnék kocsimosóként dolgozni, azt mondják, ott most szükség van emberre. — Miért oda7 Gyere az én irodámba! Én sem fizetek kevesebbet. — Rendben. Ez a párbeszéd természe­tesen képzelt, de jellemző. A legtöbb amerikai diák azzal tölti a nyári vakációt, hogy panziókban, strandokon, ká­véházakban, nemzeti par­kokban vállal munkát. Egyik kollegánk néhány évvel ez­előtt egy országúti motelben Észak-Dakota állam kor­mányzójának a lánya szol­gálta ki. Senki sem csodál­kozik azon, ha hasonló sze­repkörben látja egy képvi­selő. vagy egy szenátor lá­nyát. Igen, Amerikában így ta­nítanak úszni. Másként nem lehet. Az Amerikának neve­zett tengerben meredek hul­lámok vannak. S ehhez még hozzájön az is. hogy a mel­letted úszó úgy kupán talál­hat, hogy beleszédülsz. V. Peszkov B. Sztrelnyikov ben gondolkodik, angol és? orosz nyelvű szaklapokat ol-í vas, magyarul gyakran véti a nyelv szabályai ellen. De? sohasem vét az élet szabá­lyai, a tagság érdeke ellen.% Náluk a melléküzemág: ha­talmas üvegházban szegfű ési odébb a savanyító, mindket-i tö felbecsülhetetlen értékű.i Különös reprezentáció: be­visz a savanyítóba, belemart a hordós káposztába, hiar-i kából eszi a káposztát, biz-< tat, kínál engem is. Azti mondja, így ettük együtt ak hadifogságban is. Közbeni ‘odaszól a mesternek: „Egyf csipettel több sót, Sanyi bá­csi!” Az irodán a miniszté-i riumból várják, külföldi? vendégeket hoztak. KezembeX nyomja a borral teli demi-i zsont, elkísér a pénztárhoz.i Borsos árat fizetek. Szenv-i telenül bámulja arcomat.i „Megfogjuk a forintot. Eb-i ben a gazdasági modellben> csak így lehet boldogulni? öregem.’' Kajánul vigyorog,> aztán tisztességesen. „Gyer-i tek el vasárnap hozzám? ebédre, csirkét vág az asz-? szony.” Még kiadja az ord-S rét a csinos titkárnőnek.? „Mancika, a vendégeknek? szervírozzanak egy kancsó ? val a muskotályból. Adja-f nak metszett poharakat hoz-k zá. Ezeknek a németeknek? mi szállítjuk a csemege-k uborkát" — kacsint rám. k (SUHA) k Nagy sikerrel zárult az ev leg­nagyobb bélyegkiállítása, az IBRA ’73. Münchenben. A kiállí­tásról sorral és blokkal emléke­zett meg a Magyar Posta. A ki­állításon még nem látott világ- ritkaságok voltak láthatók, a lá­tottak az eddigi . kiállításokat sokszorosan felülmúlták. Az egybegyűlt szakemberek elisme­rően nyilatkoztak a magyar íi- latelisták és a Magyar Posta be­mutatkozásáról. A megrendezett bélyegtőzsdén, amely két napig tartott, a megjelent kereskedők nagy üzleteket kötöttek. Kiad­ványaink közül a modernek iránt volt nagy az érdeklődés és azok igen magas áron keltek el. Az aktuális IBRA-blokkért. és soréit 14 márkát fizettek. Nagy volt az érdeklődés vágott bélye­geink iránt is, fogazatlan elő- olimpiai blokkunk, az „Érme­sek” blokk mintegy 95 márkás árat ért el. Sikert értünk el vi­lág- és motivum-összeállításaink- kal is. • A Jövő évben lesz 100 eszten­deje, hogy az Egyetemes Posta Egyesülés (Union Postale Uni- versalle — UPU) 1874-ben meg­alakult Bernben. Az egyesülés 1948. óta pedig az ENSZ egyik szakosított szervezete. Feladata a világ minden országának posta­igazgatását tömöríteni és ezzel a postai szolgáltatásokat javí­tani. Legfőbb szerve az ötéven­ként ülésezd postaügyi világ­kongresszus, amelyen valameny- nyi tagállam képviselteti magát. Tiszteletére minden ország bé­lyeget adott már ki és a jövő­ben is fog kiadni ... A Magyar Posta a 75 éves jubileum alkal­mából bélyegsorokkal és blok­kal emlékezett meg 1949—50-ben. A közelgő centenáriumról min­den ország, közöttük hazánk is, bélyeggel fog megemlékezni. • Nagyon sok rövidítéssel talál­koznak a gyújtok a bélyege­ken. riyenek például UAR, amely az Egyesült Arab Köztársaság angol nyelvű rövidítése, alkal­mazzák a SÁR megjelölést, amely a Szíriái Arab Köztársa­ságot Jelenti, vagy RSA. amely pedig a Republik of South, Af­rikai Köztársaság Most újab­bak az UEA. Egyesült Arab Emi­rat. amelybe Dubai. Abu Dhabi, Sharjah, Ajman és más emírség tartozik. A gyűjtők tehát jó, ha ismerik a bélyegeken sze­replő felségjeleket és az álla­miság megjelölését. * Érdekes hírt közöl a Filateliai Szemle júniusi száma. Köztu­dott, hogy Robert Stolz, a neves bécsi zeneszerző és a szövetség között nemcsak filatclia-' kapcso­lat áll fenn. A mester legutóbbi levelével megküldte a ..Filatelis- ta valcer” című szerzeményének lemezét, amelyet első ízben a gödöllői ifjúsági kiállításon, majd azt követően több rendez­vényen leforgatták. A valcer igen nagy tetszésre talált. Meg kí­vánjuk említeni, hogy a 92 éves nagy zeneszerzőről Gráz- ban utcát neveztek el. Németi V. lOTi. június 16., szómból

Next

/
Thumbnails
Contents