Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
Csehszlovákia: A „(fonnék99 ifinél kirepültek A csehszlovák mezőgazdába g ban az utóbbi időben egyre inkább „divatba jön” a repülőgép: ina már mintegy 140 géppel rendelkeznek, s ez a szám két éven belül 200-ra emelkedik. A legelterjedtebb mező- gazdasági repülőgéptípus a „Z—37”-es, amelyet népiesen „Dongó”-nak neveznek. Már évek óta a „Let” nevű állami vállalat gyártja őket, Uherské Hradiste-Kunovice városkában. Nagy az érdeklődés irántuk nem csupán Csehszlovákiában, de külföldön is. A legutóbbi gyártmányok az NDK-ba, Magyarországra és Bulgáriába „vándorolták”. Indiábán és Irakban a csehszlovák „Dongók” segítenek a gabonakultúrák megművelésében, Szudánban a gyapotmezőket öntözik. A tavalyi rekordszerfl aratási eredmények sikeréhez nagymértékben hozzájárultak a Slovair pilótái. Tavasztól őszig harcolnák a kártevő rovarok éllen, a különböző vegyszerek segítségével; öntözik és védőanyaggal, vagy műtrágyával szórják be á földeket, s ezzel is magasabb terméshozamhoz segítik a földművelőket. A mezőgazdasági, repülőknél a fő szezon: a nyár! A legtöbb földről júliusban gondoskodnak — tavaly ez 973 ezer hektárt jelentett, amihez nem csupán gabonaföldek tartoztak, hanem komlóföldek és szólok is. A komlóföldeken és szőlőkben a kártékony rovarok pusztítása a repülőgépek nélkül igen sokáig tartana, s a termés nagy része tönkremenne. A repülőgép néhányszor átrepül a terület fölött, s néhány perc leforgása alatt elvégzi ezt a munkát. A mezőgazdasági repülőgépek pilótáinak munkája nem könnyű: gyakran csak néhány méternyi magasságban repülnek a föld felett, s ha nem veszik észre a rosszul látható akadályokat — például a távíróvezetékeket — ez katasztrófához vezethet. Ezért az sem véletlen, hogy a kis mezőgazda- sági repülőgépek színe világossárga. A „míni”-gépek- nek szükségük van arra, hogy bármilyen időjárási viszonyok közt is jól láthatók legyenek. A repülőgépek munkája különösen a hegyvidéken nehéz — itt a jövőben a repülőgépeket helikopterek váltják fel. Lengyelország: Sertéshizlalda — magyar licenc alapján Lengyelországban, Grabo- wo helységben megkezdődtek a 30 000 sertést befogadó hizlalda építésével kapcsolatos földmunkák. A magyar licenc alapján épülő hizlal-- da a második ilyen típusú létesítmény Lengyelországban. (Az első Rokitkiban, a wroclawi vajdaságban létesül, ennek építése már előrehaladottabb állapotban van.) A 15 000 db sertésre számított első technológiai sor átadásának helye: Grabowo, határideje: ’974. augusztusa. A létesítményt a szennyvíz- tisztító berendezéssel és a takarmányelőkészítővel együtt 1975 végén adják át végleg rendeltetésének. Kuba: Kaleidoszkóp Jéggyárak — bolgár segítséggel Las Villas tartomány székhelyén, Santa Claraban megkezdte termelését Kuba legnagyobb jéggyára, amelyben naponta 99 tonna jeget állítanak elő. A berendezéseket Bulgária szállította. Ez a negyedik jéggyár Kubában, amely bolgár segítséggel épült. Házgyárak Las Villásban Las Villas tartományban szovjet segítséggel épül az első kubai házgyárkombinát, amely évente több ezer Mongólia: Vadászparadicsom Mongólia közismert gazdag és változatos állatvilágáról. Az ország területén több mint 130 féle emlősállat, 300 féle madár és mintegy 60 különféle halfajta található, köztük olyan ritka állatok is, mint például a przseval (lőfajta), a haftgaj (vad teve), az argali (hegyibárány) és különféle kecskefajtái-:. Ezeket a ritka állatfajtákat szigorú állami állatvédelmi törvények őrzik. Az ország természeti kincseinek védelme és ésszerű kihasználása régi hagyomány a mongoloknál. Már a XVII.—XVIII. században törvényeket fogadtak el vadvédelmi területek létrehozásáról és a vadászat korlátozáséiul, gondoskodtak arról, hogy az ország természet: gazdagságát az eredeti formában őrizzék meg az eljövendő nemzedék számára. A népi forradalom győzelme után számos fontos intézkedést hoztak az ország természeti kincseinek, többek között állatvilágának védelmére és ésszerű kihasználására. Ezek az intézkedések nagymértékben elősegítették a vadgazdálkodás fejlődését; létrehozták az országos vadásztársaságot is. A több mint 30 000 tagot számláló vadásztársaság fő feladatai közé tartozik a vadállomány véd ebne és fejlesztése, annak helyes, korszerű kihasználása. A zoológusok és a vadgazdálkodási szakemberek sikeresen oldják meg a vadállatoknak természetes és mesterséges körülmények között történő ésszerű szaporítását. A Bulgan Aj makban levő Mogod-hegység környékén, valamint a Bogd-Han-hegy- ségben szakosított marálte- nyésztő, illetve -szaporító gazdaságok működnek. A mongol tudósok sikerrel honosították meg és tenyésztik az értékes pézsmapockot. A Kobdosz Aimakban levő Har-Usza falu környékén létrehozott szakosított gazdaság hamarosan megkezdi a pézsmapocok „nagyüzemi” tenyésztését, és a közeljövőben már több százezer pézs- mapocok-bundát szállít az ország bőriparának. A szu- hebalori Ajmakban levő er- dene-szant kísérleti gazdaságban pedig szibériai mor- mota kísérleti tenyésztése folyik. Az első eredmények máris igen biztatóak. Mongóliát számos USA- beli, olasz, kanadai és más országokból érkező vadász keresi fel. A külföldi vadászvendégek gazdag benyomásokkal és még gazdagabb trófeákkal hagyják el az országot. A jugoszláviai Növi Sad- ban 1967-ben megrendezett nemzetközi vadászati és vadászfelszerelés kiállításon a mongóliai pavilon valóságos szenzációszámba ment. Valamennyi kiállított mongol trófeát, illetve terméket értékes díjakkal jutalmaztak. lakóház felépítéséhez szolgáltat majd előre gyártott elemeket. Országszerte folyamatosan 65 hasonló üzem létesül forradalmasítván a kubai építőipart. Erőműtelepek — atomerőművek Havannai dolgozók ezreinek vasárnaponként! társadalmi munkájával rövid idő alatt felépült egy új. 60 000 kilowatt teljesítményű villamos erőműtelep, amely a rohamosan növekvő főváros elektromos energiaellátását szolgálja. A havannai-öböl partján már épül egy újabb 60 000 kliowattos telep. Mindkét erőmű berendezéseit Csehszlovákia szállította. A tervek szerint a közeljövőben négy erőmű építését kezdik meg, közülük az egyik 100 000 kilowatt teljesítményű lesz — így 1975-re mintegy négyszeresére nő Kuba elektromos energia- termelése az 1959-es évihez képest. i A további fejlődéshez azonban Kubában a hagyományos energiaforrások már nem elegendőek, ezért nukleáris energia felhasználására is sor kerül, — 300 és 400 000 kliowattos «I ímerő- művek építését tervezik. Népi szakkörök Kubában — még 1971-ben — az általános képzéssel foglalkozó országos kongresszuson elhatározták, hogy a dolgozók széles körű kulturális-esztétikai nevelése érdekében népművelő szakköröket alakítanak. Egy évvel később a havannai köz- oktatásügyi konferencián a iatin-amerikai küldöttek lelkesen üdvözölték e tervet. Most megkezdték a „népi szakkörök” országos hálózatának kialakítását; készülnek az irodalommal és más művészetekkel foglalkozó szemináriumok, előadások programjai. „Abroncslakás” a langusztáknak A kubai partok mentén elhasznált autóabroncsok ezreit rakják, le a languszták számára — „fészeknek” a tojásrakás idejére. (Ekkor Silos a languszták halászata.) NDK Őrségváltás a berlini bősök emléktüze előtt. Háztiíznézőben A kiállított argalifej elnyerté a világrekorder címet, ezen , kívül száztíz arany- és ezüstéremmel díjazták a Szovjetunió: A lezúduló lavina súlyosan megsebesített egy hegyipásztort. Rövid idő múlva a kirgiz repülőgépes mentőszolgálat rádiósa már vette a jelzést: „Szusz amir-hegyi legelőre sürgősen küldjenek trauma- tológust”. A kis MI—4-es helikopter elindult a kirgiz Ala-Too csúcs felé. Elhagyjuk Kirgizia fővárosát, Frunzét és hamarosan körös-körül csak hegyeket látunk. Szali Juszipov sebész könyvet vesz elő és olvasásba mélyed. Számára mindennapi repülés ez. legszebb mongol vadászati trófeákat. A hegyek országában a legkényelmesebb és leggyorsabb betegszállító eszköz a helikopter. (Foto: AHN—KS) A helikopter, amelyen én is elkísérhetem az orvosokat a szerencsétlenség színhelyére, szokatlan berendezésű. Repülő sebészeti műtő, amelyben a komoly műtétekhez szükséges minden eszköz megvan. A hegyi legelőn telente 100—120 ezer, nyáron 2 millió juh is tartózkodik. A kirgizek ősi állattenyésztő nép, munkájuk rendkívül nehéz. Farkasordító hidegben és kánikulai forróságban lakott településektől távol őrzik a nyájat. Munkájuk könnyítését szolgálják a nagyobb legelőkön alapított kultúrköz- pontok, kényelmes szállodák és éttermek, klubok, áruházak. Nagy figyelmet fordítanak a pásztorok egészségügyi ellátására. Vlagyimir Petrofezjan, a köztársaság egészségügyi minisztere elmondotta, hogy a nagy legelőkön 342 orvos és középfokú közegészségügyi személyzet dolgozik. Azt jelenti ez, hogy minden tízezer lakosra 25 orvos jut, az ellátottság tehát nem rosz- szabb, mint bármelyik nagy városban. A legeltető állattenyésztés sajátosságait figyelembe véve a Kirgiz Egészségügyi Minisztérium nagy fontosságot tulajdonít az orvosszolgálat helikopterparkjának fejlesztésére. Ezek segítségével gyors orvosi segély nyújtható a rászorulóknak, elvégezhetők a tömeges védőoltások, megtervezhető az orvosok és ápolók' továbbképzése. — Kirgíziának talán egyetlen olyan hegyvidéki területe sincs, ahová ne jutottak volna el „szárnyas doktoraink” — mondja a miniszter. — Nem kerül sokba az államnak a helikopterek felszerelése és üzemben tartása? — Bizony nem olcsó: egy AN—2 típusú repülő egyórás munkája 90 rubelba, az MI —4 típusú helikopteré pedig óránként 200 rubelba kerül. Az emberek egészségéért azonban semmilyen pénzt nem szabad sajnálni. 1972- ben a Kirgiz SZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülésén a köztársaság költségvetésének 11 százalékát, évi 107 millió rubel összeget szántak egészségügyi célokra. Ezt az összeget kiegészíti a Szovjetunió költségvetéséből a köztársaságnak juttatott egészségügyi támogatás, valamint a helyi tanácsok egészségügyi célokra fordított kiadásai. ★ A sebesült pásztorral a gép fedélzetén visszatértünk a fővárosba. Alig érkeztünk meg, amikor újabb rádióhívás érkezett: a Csatkala hegységben egy szülő nő élete került veszélybe. A helikopter ismét Útnak indult . VDK „Munkás szerelnék lenni P Nemrégiben, mint VDK- ba akkreditált újságíró, felkerestem az egyik kitelepített iskolát. ... Láttam a kezdetleges épületet, álról az iskola ideiglenesen működött... A kis méretű, gyermekekre „szabott” óvóhelyeket közvetlenül az iskola ajtaja előtt... A táblát, amelyre az első osztályosok a következő szavakat írták írásgyakorlatként: „háború”, „repülőgép”, „bomba” ... Láttam egy kisfiút, aki bal kézzel írt... jobb karját bombaszilánk szakította le ... Az elmúlt hetekben a VDK-ban jelentős események történtek: beszüntették a harci cselekményeket, helyreállították a békét. A vietnami gyerekek most már nyugodtan tanulhatnak, játszhatnak. Nguyen Dúc Nginlr, az oktatási minisztérium irodavezetője elmondta, hogy a háborús viszonyok ellenére a hanoi iskolákban az 1972— 73-as tanévben 380 000 gyermek kezdte meg a tanulást — 15 százalékkal többen, mint a múlt tanévben, jóllehet a bombázások következtében 364 városi iskola közül 84 teljesen vagy sú lyosan megrongálódott. Az idei tanévben éppen ezért némileg, változtatni kellett: a tanítás július végéig tart, ahol pedig a hadműveletek miatt szünetelt a tanítás, szeptemberben fejezik be a tanévet. Érthető, hogy a tanmenet ennélfogva meglehetősen bonyolultnak ígérkezik. Hanoi belvárosában, a városi színház közvetlen közelében elpusztult az 1960-ban alapított Hay Baching iskola. Most azonban a kilencedik és a tizedik osztályos tanulók már ismét itt tanulhatnak. Ezek a tanulók az érettségi bizonyítvány mellé szakmai képesítést is kap- aafe Amikor ott jártunk, éppen folyt a tanítás. Helyenként még hullt a vakolat, az ablakok töröttek voltak, de a bomba- és szilánksérüléseket már gondosan eltüntették, bemeszelték. Csan Kiong, az iskola igazgatója sietett megmagyarázni, liogy az iskola nemrég települt vissza az evakuálásból, és még nem tudtak mindent teljesen rendbe hozni. Első dolgunk volt az iskolai felszerelések biztosítása. Ezenkívül gyors ütemben helyre kellett hozni a politechnikai oktatáshoz szükséges tanműhelyeket. A forgácsolóműhelyben épp akkor helyezték el a tanulók az utolsó esztergagépet. Fiatal pedagógus segített nekik. Ö a négy mérnök egyike, aki tíz más — technikumi képesítéssel rendelkező — pedagógus segítségével a termelési foglalkozásokat irányítja, vezeti. A szakmai oktatás bizonyos jövedelmet biztosít az iskolának. Tavaly nyáron például 560 darab diavetítőt készítettek, s ezeket a kereskedelem nyomban átvette tőlük. A szomszédos lakatosmű- lielybeti alacsony termetű kislányt láttunk, aki alig látszott ki a szerszámgép mögül. Valamilyen alkatrész megmunkálásán dolgozott és csak egy bizonyos idő után vett észre minket. Ekkor beszélgetni kezdtünk: — Nguyen Ngok Giapnak hívnak. Tizenhat éves vagyok ég már második éve tanulok ebben az iskolában. Ha végzek, lakatos leszek. Nagyon tetszik nekem ez a szakma. Nem cserélném fel semmivel sem. Ez talán kissé különösen hangzik, hiszen az apám orvos. Én viszont úgy gondolom, hogy a hazának most elsősorban munkásokra van szüksége... & Bólém*
