Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés A Parlament folyosóján: Fodor Istvánná dr. Dimény Imre miniszterrel Pusztai Laszlóné pedig Petrovics Emillel beszélget. (Foto: Tóth Gizella) A paradicsomtermesztés élvonalában Sikeres kísérletek után — pár évvel a gyakorlat előtt |Folytatás az L oldalról.) j való takarékosság, az építési folyamatok iparosítása a jövendő egyik legdöntőbb követelménye. Ezt a célt szolgálta a házgyári hálózat létrehozása, a panelos építési mód alkalmazása. Ezután gazdaságossági kérdéseket feszegetett a miniszter. — A termelés gazdaságosságának javítása céljából a vállalatokkal intézkedési tervet dolgoztattunk ki, végrehajtásukat rendszeresen ellenőrizzük — mondotta. — A minisztérium beruházáspolitikája is messzemenően figyelembe veszi a gazdaságos termelési szerkezet alakításának követelményeit Űj anyagipari beruházások készülnek, például folyamatban van a helyőcsabai cementgyár, az orosházi üveggyár, a bátaszéki téglagyár kivitelezése, amelyek 1974- ben üzembe is lépnek. Ugyanekkor a tartaléliok kiaknázásának egyik leggazdagabb lelőhelye az üzem- és munkaszervezés. A minisztérium e szervezésfejlesztési feladatokkal már több éve foglalkozik szervezetten, s 1970—71-ben például elkészült az építőipari fejlesztést célzó kutatások hároméves programja. — A párt- és kormányhatározatok alapján márciusban végrehajtott központi béremelés a kereseti arányokat kedvezően befolyásolta az építésügyi ágazatban is — mondotta beszéde befejező részében Bondor József. — S úgy vélem, hogy a népgazdaság 1972. évi fejlődéséhez az építő- és építőanyag-ipar dolgozói messzemenően hozzájárultak. A következő időszak nagy feladata, hogy az elért meny- nyiségi eredmények mellett a minőségi követelményeket is magasabbra emeljük. Ennek megvalósítására minden erőnkkel törekedni fogunk. ClmozdoUank » holtpontról í Az országgyűlés pénteki ! ülésén felszólalt Szabó Ist- i ván, a TOT elnöke, s a ter- i melőszövetkezetek munkáját értékelve megállapította, hogy a gazdaságok az elmúlt évben túlteljesítették termelési tervüket, mintegy 9 százalékos termelésnövekedést értek el. Javult munkájukban a tervszerűség is. Jelentős pozitívum, hogy termeléspolitikánk szempontjából oly fontos termékek, mint a cukorrépa, a zöldség, a szarvasmarhatartás tekintetében sikerült elmozdulni a holtpontról és megállítani a hanyatló tendenciát. Mindez csupán a kezdet, amely még nem elégíti ki 6em a népgazdaság, sem a szövetkezetek igényét. Elmondotta a TOT elnöke, hogy a munkaerő-tartalékok kimerülése következtében a szövetkezetekben a termelékenység a népgazdaság legtöbb területét meghaladó ütemben javult. Az elmúlt esztendőben ez már szinte kizárólagos forrásává vált a termelés bővítésének. A szövetkezetek magatartása ugyanakkor, abban is találkozott az állami akarattal, hogy a korábbi fejlesztés, beruházás ütemét fe kezték, teljesítenék a felhalmozást lassító politika követelményeit, így csökkent a befejezetlen létesítmények mennyisége. A képviselő néhány olyan lehetőséget is megemlített, amellyel a termelőszövetkezetekben folyó munka eredményességét a következő időszakban tovább lehetne javítani. Különösen a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, a tároló- és keverőkapacitás, a komplex gépesítés terén sürgetőek a teendők. Elgondolkoztató, hogy tavaly például egyetmén, szakosított sértés- és szarvasmarhatelep építése sem kqpdödött meg. Ez veszélyezteti a termelési célok elérését. Akad teendő az ültetvények és a baromfitelepek felújításával 'kapcsolatban is. Sokat várunk attól, hogy a különböző fejlesztési források között az arány fokozatosan a saját erő és az azt megelőlegező hitel javára elmozdul. A támogatások túl nagy szerepe ugyanis demoralizálóan hat a fejlesztésekben, nem késztet a legszigorúbb gazdaságossági szemlélet érvényesítésére. Beszéde befejező részében hangsúlyozta Szabó István, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a termelőszövetkezetek munkaügyi problémaira, a munkaerő összetételének alakulására, szervezésére, emberi és technikai összhangjára. Ennek érdekében valószínűleg célszerű lenne új elemeket beépíteni a jövedelemszabályozásba, az anyagi ösztönzés különböző megoldásaiba. A termelőerőkben, a termelőszövetkezetekben egyaránt több rejlik a jelenlegi teljesítményeknél. A meglevő tartalékok feltárásáért kell tehát tovább dolgoznunk. Cipőipar, több szinte« építkezés, a szőlőtelepítés állatni támogatása Az ülésszak pénteki vitájában dr. Nezvál Ferenc, a cipőipar kedvezőtlen helyzetének közgazdasági okait fejtegette, majd arról beszélt, hogy valóban szükség lenne nagyobb választékra is. Az elsőrendű feladat azonban, hogy elegendő mennyiségű hagyományos fazonú, jó minőségű, olcsó cipő kerüljön az üzletekbe. Dr. Molnár Béla felszólalásában tudomásul vette, hogy különböző gazdasági válalkozásaink kockázattal járnak, ezért javasolta, hogy a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium dolgozza ki a válalkozások fejlesztésének átfogó koncepcióját. Mohácsi Barna a lakás- építési beruházásokkal kapcsolatos kedvezményrendszerről szólva kijelentette: a több gyermekes családok helyzetét könnyítő szociálpolitikai kedvezmények jelenleg csak akkor érvényesek, ha telepszerűen, több szintes lakást építenek. E településfejlesztési, szemlélet helyett szociálpolitikái oldalról kellene közelíteni a problémához. A gyermekek utáni kedvezménynél tehát nem szabad ragaszkodni a telepszerű több szintes építkezéshez. A délelőtt folyamán Sándor József, Palóczy Lajos- né, majd Vincze József szólalt fel, akj a homoki szőlő- ültetvények telepítéséhez nyújtott állami támogatás megszűntének következményeiről beszélt. A támogá- tás hiánya a szőlőültetvények lassú felszámolásához vezetett- volna. Ezért nagy megnyugvással vette tudomásul a • Minisztertanács határozatát, amellyel hosszú távra rendezte a nagyüzemi szőlőültetvények korszerűsítésére nyújtandó állami támogatás új irányelveit. Csapó Ernő képviselő az üzem- és munkaszervezés kérdéseivel foglalkozott felszólalásában, majd miután több hozzászóló nem jelentkezett, lezárták a törvényjavaslat vitáját A pénzügyminiszter válaszol A felszólalásokat követően Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adott szót, hogy megadja a válaszokat. A miniszter bevezetőben hangsúlyozta, hogy a nagyon sokrétű és konstruktív vitában felmerült észrevételeket, javaslatokat a Minisztertanács legközelebbi ülésén részletesen megtárgyalja, a szükséges intézkedéseket megteszi, és ezekről a felszólaló képviselőket is tájékoztatni fogják a miniszterek. Aláhúzta, hogy 1972-ben mezőgazdaságunk terven felül járult hozzá a népgazdaság eredményeihez, s ez nemcsak a belső ellátás, hanem a külkereskedelmi egyensúly szempont(Munkatársunk telefonjelentése): Az országgyűlés nyári ülésszakának második, befejező napja pénteken délelőtt 10 órakor kezdődött. Ez azt jelenti, hogy kilenc óra tájban már a képviselők nagyobbrészt meg is érkeztek, hiszen egy-egy ülésszak alatt nemcsak „hallgatnak”, ''agy felszólalnak, hanem ügyeket intéznek, amelyek a választók érdekeit képviselik. Tiliczky József dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszterrel beszélt. — A csányi szociális otthonnal van probléma. A különböző szakorvosi rendelés ré Hatvanba. vagy Gyöngyösre kell beutazniuk az idős embereknek. A községek szakorvosi ellátásával, vagy szűkebben: a szociális otthonok egészségügyi kérdéseivel még sok a foglalkozni való. Arra lenne szükség — áthidalni mindazt, amit ma még nem tudunk megvalósítani —, hogy valami járművet biztosítsanak az idős betegek számára. Az egészségügy^ miniszter arra természetesen nem tehetett ígéreteit, hogy „zsebből” gépkocsit varázsoljon, viszont megértve a próbájából is nagyon lényeges volt. Faluyégi Lajos kitért azokra az észrevételelvre is, amelyek a gyenge adottságú termelőszövetkezetek problémáival foglalkoztak. Majd áttérve az ipart érintett felszólalásokra, hangsúlyozta: a kormánynak az a törekvése. hogy a műszaki-technikai haladást a fokozott gépcserékkel is elősegítse. Foglalkozott a pénzügyminiszter a beruházási terv teljesítésével. S egyetértett azzal a felfogással, hogy ha a népgaz. dasági terv végrehajtásában egyik-másik területen lemaradás mutatkozik — mint például az ipari beruházásoknál is —, akkor az eszközök rugalmasabb átcsoportosításával kell segíteni azokat az ágazatokat, ahol hajlandóság mutatkozik nagyobb teljesítmenyek elérésére. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben, egyhangúan elfogadta. Egyik interpellációra, amely a korházak, klinikák zsúfoltságával foglalkozott, s az ágyszám gyarapítását indítványozta, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter válaszolt. Ezt a felszólaló dr. Kaposvári Júlia, valamint az országgyűlés is elfogadta. Ezzel a nyári ülésszak befejezte munkáját Az ülést Apró Antal zárta be. mát elmondotta, hogy az öregemberek érdekében rövidesen sikerül megtalálni azt a bizonyos kiskaput... ★ Hevér Lajos, a Heves megyei képviselőcsoport vezetője, a Nógrád megyei képviselőkkel tárgyalt. Korábban már született egy közös elképzelés Géczi Jánossal a Nógrád megyei Pártbizottság első titkárával és általában a szomszéd megye képviselőivel, hogy a kapcsolat szálait még szorosabbra húzzuk: a közös témákról közösen tanácskozzunk. — Jelenleg az a helyzet, hogy a következő évi munkaterv néhány pontja már közös munkát, eszme-, illetve tapasztalatcserét jelent — volt a leozös álláspont. •ér Rövid nap volt a tegnapi. A munkatempó tehát arányosan fokozottabb lett a Parlamentben. Közismert a T. Házban, hogy az interpellációk zömét dr. Csanádi György, közlekedési és postaügyi miniszterhez intézik. „Divatos” lenne a téma? Azért így mégsem jellemezhetjük. A miniszter azonban védtelen türelemmel és megér léssel fogadta as interpelZala Gézát, a Csányi Állami Gazdaság igazgatóját, tréfásan és újabban a magyar Ben Quick-ként emlegetik. Az elnevezés találó, a gazdaságban már három éve. hogy géppel termelik, takarítják be a paradicsomot. Komolyra fordítva a szót, néhány évvel ezelőtt országos jelentőségű kísérietsoro- zat kezdődött Csányban, miképpen lehetne a nagyon munkaigényes paradicsom- termesztést gépesíteni, mentesíteni a dolgozókat a fáradságos munkától. E célból a gazdaság több amerikai gépsort kapott, próbálják ki. hogy hazai viszonyok között miképpen lehet a gépi művelést meghonosítani és később széles körben elterjeszteni. Az amerikai gépekkel nagyobb probléma nem volt, a kombinátor. amely egy időben ötfajta műveletet végez és a betakarító kombájn beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Annál nagyobb feladatot jelentett a megfelelő paradicsomfajták kiválasztása. Hiszen egy-egy fajtának több éven át kellett bizonyítania, hogy alkalmas a termesztésre. Zala Géza szerint 56 fajta közül választották ki azt a négyet, amelyet most már nyugodt lélekkel mernek bármely gazdaságnak ajánlani. E fajták érési ideje eltér egymástól, tehát a betakarítás ideje nem egyszerre van, ugyanakkor egy-egy fajta nagyjából együtt érő. Ez azért szükséges, mert amíg kézzel többször is lehet szedni a paradicsomot a bokrokról, addig a kombájn csupán egyszer végezheti el a betakarítást. Érdemes megmelíteni, hogy a négyfajta közül az egyik 799 mázsát termett hektáronként s ennek a 62,8 százalékát lehetett betakarítani. Egy másik fajta 690, a harmadik 870, míg a negyedik 908 mázsát adott hektáronként. A betakarítási százalék eltérő egymástól, de a legalacsonyabb is 55,8 százalék volt. Az említett százalékok azt jelentik, hogy az adott termésből mondjuk 65.8 százalék volt a hasznosítható, érett paradicsom, a többi pedig zöld, amelyet el kell dobni. Nos, ez a nagy mennyiségű zöld paradicsom jelent egyelőre „szálkát” néhány szakember szemében, hiszen valóban a zöld paradicsommal nem lehet mit kezdeni. Viszont azt is meg kell emláció-halmazt az eddigi tapasztalataink szerint. Mos. nincs itt, s valahogy meg lehet érteni... Bár Pusztai Lászióné éppen őt kereste egy kéréssel: hagyják jóvá mielőbb az egri belváros új forgalmi rendjét. Különösképpen nem kell elmondanunk, hogy a rendezés — például a Liceum környékén — mennyire a körmünkre égett. Vadkerti Miklósité arról beszélt, hogy a nyár csak az országgyűlés szempontjából jelenthet szünetet, a képviselőknek ez azonban nem vakáció. — Július 10-én ül össze például — mondotta — a Parlament mezőgazdasági bizottsága. Ennek én is tagja vagyuk. A ÍV. ötéves terv időarányos eredményeiről és a hátralévő feladatokról lesz szó. „Hazai" téma is, tehát szeretnék felszólalni. — Mivel kapcsolatban? ■— Nagy munka ez is: a felkészülés. Hadd ne nyilatkozzam most még erről... •ér Az országgyűlés feladatának megfelelően tegnap törvényerőre emelte a tavalyi zárszámadást. A viták, a felszólalások, az államháztartás dolgainak alapos ismeretéről tanúskodtak. Egy napirend volt —. de nagy munka. így kezdődik a képviselői nyár... Rátái Gábor líteni, hogy a fentebb említett fajtáknak olyan nagy a terméshozama, hogy ..van miből eldobni”. . Most, hogy három év' múltán Zala Géza megpróbálja ÖSíin.0^0ZilÍ 3 täPcl’SZtülätO- kát, kiderül, hogy a kísérlet sikeresnek bizonyult. A leg nagyobb feladatot, a fajták kiválasztását megoldották. Emellett nagv lépést tettek a gépesítés elterjesztésére is. A gazdaság szakemberei szorgalmas munkával előállították a hazai kombinátor prototípusát, mint azt előbb már említettük, e gép ötfajta műveletet végez egyszerre. Egy menetben adagolja a talajba az úgynevezett starter műtrágyát, a kellő vegyszert, kialakítja az ágyasokat és elvégzi a vetést. Külön érdemes megemlíteni, hogy ez a gép nem csupán a paradicsomtermesztésben hasznosítható, alkalmas egy sor más zöldségnövény vetésére is. Snem csupán a prototípus van meg, a debreceni mezőgazdasági gépgyár az igényeknek megfelelően gyártja is már a gépet. Ami még lényeges, ehhez a géphez nem szükséges amerikai traktor. Ahhoz, hogy a gépi művelés országosan elterjedjen, még egy lépcsőre van szükség — a betakarításhoz egyenlőre még amerikai kombájn kell, ami drága. Azonban e probléma is megoldódik a következő két-há- rom' évben, a Szovjetunióban már előállították a kombájn prototípusát, amely sikeresen vizsgázott. Valószínűleg 1976-tól már hazánkban is szovjet kombájnok dolgoznak. A jövő tehát mindenképpen biztató s azt is megkell említeni, hogy nem sok idő kell ahhoz, hogy hazánk felzárkózzék a paradicsomtermesztés élvonalához. Nem utolsósorban a csányi tapasztalatok alapján. Az iparszerű termesztés megismertetésére, propagálására és főként segítésére létre is jött egy TOMATOCOOP nevű társulás, melynek több állami gazdaság, intézet a tagja. Érdekes módon megyénkből sem a társulás, de még a csányi tapasztalatok iránt sem nagyon érdeklődnek. Pedig ahhoz, hogy valaki a későbbiekben átálljon a gépi termesztésre, már most meg kellene tennie a kezdő lépéseket. A csányi gazdaság ma több mint 170 hektáron négy gépsorral s az említett fajtákkal termel paradicsomot. Az eredmények igazolják, hogy a jövő útja a gépi termesztés és azt is, hogy nem véletlenül esett a választás éppen erre a gazdaságra. Reméljük, hogy a csányi példa legalább annyira népszerű lesz néhány év múlva, mint a Ben Quick-sorozat — ma. Kaposi Levente liest tartott a megyei INEB Pénteken délelőtt Egerben, a megyei tanács kistanácstermében ülést tartott a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A megjelenteket Csepelyi Károly, a megyei NEB elnöke üdvözölte, majd Hartman István elnökhelyettes előterjesztette, hogy milyenek a vizsgálatok hatékonyságának tapasztalatai az egri járási-városi NEB-nél, s a tapasztalatokat miképpen hasznosítják. 1973, június 1<„ TTvmbte
