Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés A Parlament folyosóján: Fodor Istvánná dr. Dimény Imre miniszterrel Pusztai Laszlóné pedig Petrovics Emillel beszélget. (Foto: Tóth Gizella) A paradicsomtermesztés élvonalában Sikeres kísérletek után — pár évvel a gyakorlat előtt |Folytatás az L oldalról.) j való takarékosság, az építési folyamatok iparosítása a jö­vendő egyik legdöntőbb kö­vetelménye. Ezt a célt szol­gálta a házgyári hálózat lét­rehozása, a panelos építési mód alkalmazása. Ezután gazdaságossági kérdéseket fe­szegetett a miniszter. — A termelés gazdaságos­ságának javítása céljából a vállalatokkal intézkedési ter­vet dolgoztattunk ki, végre­hajtásukat rendszeresen el­lenőrizzük — mondotta. — A minisztérium beruházáspo­litikája is messzemenően fi­gyelembe veszi a gazdaságos termelési szerkezet alakítá­sának követelményeit Űj anyagipari beruházások ké­szülnek, például folyamat­ban van a helyőcsabai ce­mentgyár, az orosházi üveg­gyár, a bátaszéki téglagyár kivitelezése, amelyek 1974- ben üzembe is lépnek. Ugyanekkor a tartaléliok ki­aknázásának egyik leggazda­gabb lelőhelye az üzem- és munkaszervezés. A miniszté­rium e szervezésfejlesztési feladatokkal már több éve foglalkozik szervezetten, s 1970—71-ben például elké­szült az építőipari fejlesztést célzó kutatások hároméves programja. — A párt- és kormányha­tározatok alapján március­ban végrehajtott központi béremelés a kereseti ará­nyokat kedvezően befolyásol­ta az építésügyi ágazatban is — mondotta beszéde befe­jező részében Bondor József. — S úgy vélem, hogy a nép­gazdaság 1972. évi fejlődé­séhez az építő- és építő­anyag-ipar dolgozói messze­menően hozzájárultak. A következő időszak nagy fel­adata, hogy az elért meny- nyiségi eredmények mellett a minőségi követelményeket is magasabbra emeljük. En­nek megvalósítására minden erőnkkel törekedni fogunk. ClmozdoUank » holtpontról í Az országgyűlés pénteki ! ülésén felszólalt Szabó Ist- i ván, a TOT elnöke, s a ter- i melőszövetkezetek munkáját értékelve megállapította, hogy a gazdaságok az el­múlt évben túlteljesítették termelési tervüket, mintegy 9 százalékos termelésnöve­kedést értek el. Javult mun­kájukban a tervszerűség is. Jelentős pozitívum, hogy termeléspolitikánk szem­pontjából oly fontos termé­kek, mint a cukorrépa, a zöldség, a szarvasmarhatar­tás tekintetében sikerült el­mozdulni a holtpontról és megállítani a hanyatló ten­denciát. Mindez csupán a kezdet, amely még nem elé­gíti ki 6em a népgazdaság, sem a szövetkezetek igé­nyét. Elmondotta a TOT elnö­ke, hogy a munkaerő-tarta­lékok kimerülése következ­tében a szövetkezetekben a termelékenység a népgazda­ság legtöbb területét meg­haladó ütemben javult. Az elmúlt esztendőben ez már szinte kizárólagos forrásává vált a termelés bővítésének. A szövetkezetek magatartá­sa ugyanakkor, abban is ta­lálkozott az állami akarat­tal, hogy a korábbi fejlesz­tés, beruházás ütemét fe kezték, teljesítenék a fel­halmozást lassító politika követelményeit, így csök­kent a befejezetlen létesít­mények mennyisége. A képviselő néhány olyan lehetőséget is megemlített, amellyel a termelőszövetke­zetekben folyó munka ered­ményességét a következő időszakban tovább lehetne javítani. Különösen a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése, a tároló- és keve­rőkapacitás, a komplex gé­pesítés terén sürgetőek a teendők. Elgondolkoztató, hogy tavaly például egyet­mén, szakosított sértés- és szarvasmarhatelep építése sem kqpdödött meg. Ez ve­szélyezteti a termelési célok elérését. Akad teendő az ül­tetvények és a baromfitele­pek felújításával 'kapcsolat­ban is. Sokat várunk attól, hogy a különböző fejleszté­si források között az arány fokozatosan a saját erő és az azt megelőlegező hitel javára elmozdul. A támoga­tások túl nagy szerepe ugyanis demoralizálóan hat a fejlesztésekben, nem kész­tet a legszigorúbb gazdasá­gossági szemlélet érvényesí­tésére. Beszéde befejező részében hangsúlyozta Szabó István, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a termelőszövetkezetek mun­kaügyi problémaira, a mun­kaerő összetételének alaku­lására, szervezésére, emberi és technikai összhangjára. Ennek érdekében valószínű­leg célszerű lenne új ele­meket beépíteni a jövede­lemszabályozásba, az anyagi ösztönzés különböző megol­dásaiba. A termelőerőkben, a termelőszövetkezetekben egyaránt több rejlik a je­lenlegi teljesítményeknél. A meglevő tartalékok feltárá­sáért kell tehát tovább dol­goznunk. Cipőipar, több szinte« építkezés, a szőlőtelepítés állatni támogatása Az ülésszak pénteki vitá­jában dr. Nezvál Ferenc, a cipőipar kedvezőtlen helyze­tének közgazdasági okait fejtegette, majd arról be­szélt, hogy valóban szükség lenne nagyobb választékra is. Az elsőrendű feladat azonban, hogy elegendő mennyiségű hagyományos fazonú, jó minőségű, olcsó cipő kerüljön az üzletekbe. Dr. Molnár Béla felszóla­lásában tudomásul vette, hogy különböző gazdasági válalkozásaink kockázattal járnak, ezért javasolta, hogy a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium dolgozza ki a válalkozások fejleszté­sének átfogó koncepcióját. Mohácsi Barna a lakás- építési beruházásokkal kap­csolatos kedvezményrend­szerről szólva kijelentette: a több gyermekes családok helyzetét könnyítő szociál­politikai kedvezmények je­lenleg csak akkor érvénye­sek, ha telepszerűen, több szintes lakást építenek. E településfejlesztési, szemlé­let helyett szociálpolitikái ol­dalról kellene közelíteni a problémához. A gyermekek utáni kedvezménynél tehát nem szabad ragaszkodni a telepszerű több szintes épít­kezéshez. A délelőtt folyamán Sán­dor József, Palóczy Lajos- né, majd Vincze József szó­lalt fel, akj a homoki szőlő- ültetvények telepítéséhez nyújtott állami támogatás megszűntének következmé­nyeiről beszélt. A támogá- tás hiánya a szőlőültetvé­nyek lassú felszámolásához vezetett- volna. Ezért nagy megnyugvással vette tudo­másul a • Minisztertanács ha­tározatát, amellyel hosszú távra rendezte a nagyüzemi szőlőültetvények korszerűsí­tésére nyújtandó állami tá­mogatás új irányelveit. Csapó Ernő képviselő az üzem- és munkaszervezés kérdéseivel foglalkozott fel­szólalásában, majd miután több hozzászóló nem jelent­kezett, lezárták a törvényja­vaslat vitáját A pénzügy­miniszter válaszol A felszólalásokat követő­en Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke Faluvégi La­jos pénzügyminiszternek adott szót, hogy megadja a válaszokat. A miniszter be­vezetőben hangsúlyozta, hogy a nagyon sokrétű és konstruktív vitában felme­rült észrevételeket, javasla­tokat a Minisztertanács leg­közelebbi ülésén részletesen megtárgyalja, a szükséges intézkedéseket megteszi, és ezekről a felszólaló képvise­lőket is tájékoztatni fogják a miniszterek. Aláhúzta, hogy 1972-ben mezőgazdaságunk terven felül járult hozzá a népgazdaság eredményeihez, s ez nemcsak a belső ellá­tás, hanem a külkereske­delmi egyensúly szempont­(Munkatársunk telefonje­lentése): Az országgyűlés nyári ülésszakának második, befe­jező napja pénteken délelőtt 10 órakor kezdődött. Ez azt jelenti, hogy kilenc óra táj­ban már a képviselők na­gyobbrészt meg is érkeztek, hiszen egy-egy ülésszak alatt nemcsak „hallgatnak”, ''agy felszólalnak, hanem ügyeket intéznek, amelyek a válasz­tók érdekeit képviselik. Tiliczky József dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­terrel beszélt. — A csányi szociális ott­honnal van probléma. A kü­lönböző szakorvosi rendelés ré Hatvanba. vagy Gyön­gyösre kell beutazniuk az idős embereknek. A közsé­gek szakorvosi ellátásával, vagy szűkebben: a szociális otthonok egészségügyi kér­déseivel még sok a foglal­kozni való. Arra lenne szük­ség — áthidalni mindazt, amit ma még nem tudunk megvalósítani —, hogy vala­mi járművet biztosítsanak az idős betegek számára. Az egészségügy^ miniszter arra természetesen nem te­hetett ígéreteit, hogy „zseb­ből” gépkocsit varázsoljon, viszont megértve a próbá­jából is nagyon lényeges volt. Faluyégi Lajos kitért azok­ra az észrevételelvre is, ame­lyek a gyenge adottságú ter­melőszövetkezetek problé­máival foglalkoztak. Majd áttérve az ipart érintett fel­szólalásokra, hangsúlyozta: a kormánynak az a törekvé­se. hogy a műszaki-techni­kai haladást a fokozott gép­cserékkel is elősegítse. Fog­lalkozott a pénzügyminiszter a beruházási terv teljesítésé­vel. S egyetértett azzal a felfogással, hogy ha a népgaz. dasági terv végrehajtásában egyik-másik területen le­maradás mutatkozik — mint például az ipari beruházá­soknál is —, akkor az esz­közök rugalmasabb átcso­portosításával kell segíteni azokat az ágazatokat, ahol hajlandóság mutatkozik na­gyobb teljesítmenyek eléré­sére. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek ered­ményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, a be­nyújtott eredeti szövegben, egyhangúan elfogadta. Egyik interpellációra, amely a korházak, klinikák zsúfoltságával foglalkozott, s az ágyszám gyarapítását in­dítványozta, dr. Szabó Zol­tán egészségügyi miniszter válaszolt. Ezt a felszólaló dr. Kaposvári Júlia, valamint az országgyűlés is elfogadta. Ezzel a nyári ülésszak befe­jezte munkáját Az ülést Apró Antal zárta be. mát elmondotta, hogy az öregemberek érdekében rö­videsen sikerül megtalálni azt a bizonyos kiskaput... ★ Hevér Lajos, a Heves me­gyei képviselőcsoport veze­tője, a Nógrád megyei kép­viselőkkel tárgyalt. Koráb­ban már született egy közös elképzelés Géczi Jánossal a Nógrád megyei Pártbizottság első titkárával és általában a szomszéd megye képviselői­vel, hogy a kapcsolat szálait még szorosabbra húzzuk: a közös témákról közösen ta­nácskozzunk. — Jelenleg az a helyzet, hogy a következő évi mun­katerv néhány pontja már közös munkát, eszme-, illet­ve tapasztalatcserét jelent — volt a leozös álláspont. •ér Rövid nap volt a tegnapi. A munkatempó tehát ará­nyosan fokozottabb lett a Parlamentben. Közismert a T. Házban, hogy az interpel­lációk zömét dr. Csanádi György, közlekedési és pos­taügyi miniszterhez intézik. „Divatos” lenne a téma? Azért így mégsem jellemez­hetjük. A miniszter azonban védtelen türelemmel és meg­ér léssel fogadta as interpel­Zala Gézát, a Csányi Ál­lami Gazdaság igazgatóját, tréfásan és újabban a ma­gyar Ben Quick-ként emle­getik. Az elnevezés találó, a gazdaságban már három éve. hogy géppel termelik, taka­rítják be a paradicsomot. Komolyra fordítva a szót, néhány évvel ezelőtt orszá­gos jelentőségű kísérietsoro- zat kezdődött Csányban, mi­képpen lehetne a nagyon munkaigényes paradicsom- termesztést gépesíteni, men­tesíteni a dolgozókat a fá­radságos munkától. E célból a gazdaság több amerikai gépsort kapott, próbálják ki. hogy hazai viszonyok kö­zött miképpen lehet a gépi művelést meghonosítani és később széles körben elter­jeszteni. Az amerikai gé­pekkel nagyobb probléma nem volt, a kombinátor. amely egy időben ötfajta műveletet végez és a beta­karító kombájn beváltotta a hozzáfűzött reményeket. An­nál nagyobb feladatot jelen­tett a megfelelő paradicsom­fajták kiválasztása. Hiszen egy-egy fajtának több éven át kellett bizonyítania, hogy alkalmas a termesztésre. Zala Géza szerint 56 faj­ta közül választották ki azt a négyet, amelyet most már nyugodt lélekkel mernek bármely gazdaságnak aján­lani. E fajták érési ideje el­tér egymástól, tehát a beta­karítás ideje nem egyszerre van, ugyanakkor egy-egy fajta nagyjából együtt érő. Ez azért szükséges, mert amíg kézzel többször is le­het szedni a paradicsomot a bokrokról, addig a kombájn csupán egyszer végezheti el a betakarítást. Érdemes megmelíteni, hogy a négy­fajta közül az egyik 799 mázsát termett hektáron­ként s ennek a 62,8 száza­lékát lehetett betakarítani. Egy másik fajta 690, a har­madik 870, míg a negyedik 908 mázsát adott hektáron­ként. A betakarítási száza­lék eltérő egymástól, de a legalacsonyabb is 55,8 szá­zalék volt. Az említett szá­zalékok azt jelentik, hogy az adott termésből mond­juk 65.8 százalék volt a hasznosítható, érett paradi­csom, a többi pedig zöld, amelyet el kell dobni. Nos, ez a nagy mennyi­ségű zöld paradicsom jelent egyelőre „szálkát” néhány szakember szemében, hiszen valóban a zöld paradicsom­mal nem lehet mit kezdeni. Viszont azt is meg kell em­láció-halmazt az eddigi ta­pasztalataink szerint. Mos. nincs itt, s valahogy meg le­het érteni... Bár Pusztai Lászióné éppen őt kereste egy kéréssel: hagyják jóvá mielőbb az egri belváros új forgalmi rendjét. Különös­képpen nem kell elmonda­nunk, hogy a rendezés — például a Liceum környé­kén — mennyire a körmünk­re égett. Vadkerti Miklósité arról beszélt, hogy a nyár csak az országgyűlés szempontjából jelenthet szünetet, a képvi­selőknek ez azonban nem va­káció. — Július 10-én ül össze például — mondotta — a Parlament mezőgazdasági bizottsága. Ennek én is tag­ja vagyuk. A ÍV. ötéves terv időarányos eredményeiről és a hátralévő feladatokról lesz szó. „Hazai" téma is, tehát szeretnék felszólalni. — Mivel kapcsolatban? ■— Nagy munka ez is: a felkészülés. Hadd ne nyilat­kozzam most még erről... •ér Az országgyűlés feladatá­nak megfelelően tegnap tör­vényerőre emelte a tavalyi zárszámadást. A viták, a fel­szólalások, az államháztartás dolgainak alapos ismereté­ről tanúskodtak. Egy napi­rend volt —. de nagy munka. így kezdődik a képviselői nyár... Rátái Gábor líteni, hogy a fentebb em­lített fajtáknak olyan nagy a terméshozama, hogy ..van miből eldobni”. . Most, hogy három év' múl­tán Zala Géza megpróbálja ÖSíin.0^0ZilÍ 3 täPcl’SZtülätO- kát, kiderül, hogy a kísérlet sikeresnek bizonyult. A leg nagyobb feladatot, a fajták kiválasztását megoldották. Emellett nagv lépést tettek a gépesítés elterjesztésére is. A gazdaság szakemberei szorgalmas munkával előál­lították a hazai kombinátor prototípusát, mint azt előbb már említettük, e gép ötfaj­ta műveletet végez egyszer­re. Egy menetben adagolja a talajba az úgynevezett starter műtrágyát, a kellő vegyszert, kialakítja az ágyasokat és elvégzi a ve­tést. Külön érdemes meg­említeni, hogy ez a gép nem csupán a paradicsomter­mesztésben hasznosítható, al­kalmas egy sor más zöld­ségnövény vetésére is. Snem csupán a prototípus van meg, a debreceni mezőgaz­dasági gépgyár az igények­nek megfelelően gyártja is már a gépet. Ami még lé­nyeges, ehhez a géphez nem szükséges amerikai traktor. Ahhoz, hogy a gépi műve­lés országosan elterjedjen, még egy lépcsőre van szük­ség — a betakarításhoz egyenlőre még amerikai kombájn kell, ami drága. Azonban e probléma is meg­oldódik a következő két-há- rom' évben, a Szovjetunió­ban már előállították a kom­bájn prototípusát, amely si­keresen vizsgázott. Valószí­nűleg 1976-tól már hazánk­ban is szovjet kombájnok dolgoznak. A jövő tehát mindenkép­pen biztató s azt is megkell említeni, hogy nem sok idő kell ahhoz, hogy hazánk fel­zárkózzék a paradicsomter­mesztés élvonalához. Nem utolsósorban a csányi ta­pasztalatok alapján. Az ipar­szerű termesztés megismer­tetésére, propagálására és főként segítésére létre is jött egy TOMATOCOOP nevű társulás, melynek több ál­lami gazdaság, intézet a tag­ja. Érdekes módon me­gyénkből sem a társulás, de még a csányi tapasztalatok iránt sem nagyon érdeklőd­nek. Pedig ahhoz, hogy va­laki a későbbiekben átálljon a gépi termesztésre, már most meg kellene tennie a kezdő lépéseket. A csányi gazdaság ma több mint 170 hektáron négy gépsorral s az említett faj­tákkal termel paradicsomot. Az eredmények igazolják, hogy a jövő útja a gépi ter­mesztés és azt is, hogy nem véletlenül esett a választás éppen erre a gazdaságra. Reméljük, hogy a csányi példa legalább annyira nép­szerű lesz néhány év múlva, mint a Ben Quick-sorozat — ma. Kaposi Levente liest tartott a megyei INEB Pénteken délelőtt Egerben, a megyei tanács kistanács­termében ülést tartott a He­ves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A megjelenteket Csepelyi Károly, a megyei NEB elnöke üdvözölte, majd Hartman István elnökhe­lyettes előterjesztette, hogy milyenek a vizsgálatok haté­konyságának tapasztalatai az egri járási-városi NEB-nél, s a tapasztalatokat mikép­pen hasznosítják. 1973, június 1<„ TTvmbte

Next

/
Thumbnails
Contents