Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

Készülődés a Skylabon Cs jtortok sst külpolitika' kommentárunk A párizsi közlemények AZ AKTUST megörökítő fotóriporterek, filme­sek. o:;'ei Török és újságírók számára nemcsak a te­rem volt ismerős* hanem míg az asztal is. Igen: a Vietnammal kapcsolatos okmányok aláírására ugyan­abban a Kiőbw-supárúti konferenciapalotában, sőt. ugyaiiuzon a? asztalon került, sor. mint a januári megálbapoc1 as idején. A külsőségeknek ez az .ismétlődése természete­sen a kevésbé fontos. Az azonban már elgondolkodtató, hogy a januá­ri és r. mostani egyezmények között alapos tartalmi, ismétlődés is van. Sőt kissé talán elnagyoltan, de nem egy kommentátor úgy fogalmaz, hogy a mos­tani megállapodás, afféle „végrehajtási utasítás” a januárban már megkötött megállapodásokhoz. EBBEN IS VAN IGAZSÁG. Lehet,’ hogy sokan kiábrándítónak tartják azt a tényt, hogy egy olyan nehezen megszületett egyezmény után, mint a ja­nuári volt, ismét szükség volt nehéz tárgyalásokra és azok nyomán újabb megállapodásra. Nem kell prófé­tának lennünk, hogy biztosak lehessünk abban:, a világ számos pontján sokan akadnak most, akik azt kérdezik, mi a biztosíték arra, hogy ennek a mosta­ni aláírásnak több foganatja lesz, mint a januárinak volt. Nem lehetetlen, hogy ezek a kérdőjelek jogosnak bizonyulnak. Az amerikai—saigoni különös munka- megosztás eddig bizony a januári első egyezmény je­lentős részét elszabotálta. Rendszeresek voltak a saigoni rezsim területszerző kísérletei. Megváltozott a szándék Saigonban? Aligha. De a körülmények változóban vannak. Washingtonnak a Brezsnyev-lá- togatás küszöbén a szokásosnál is több oka van ar­ra, hogy valóban végleg megpróbáljon kilábalni a vietnami zsákutcából — talán még akkor is, ha ez Thieunak nem tetszik. EGY SOKÉVES, véres háború után januárban sem vártak a helyzet ismerői igazi, teljes fegyver­nyugvást. Elméletben pénteken hajnaltól most telje­sen el kellene hallgatnia minden fegyvernek Dcl-Vi- etnamban. Valószínűleg ez sem következik be egy­értelműen, Számolni kell további nahézségekkeL. sőt aknamunkával is. És még sincsen más megoldás, mint békét teremteni, tárgyalásokkal. Ha kell, hát újabb párizsi találkozókkal. A Skylab «tiemélyzete csü törtökön hoz.táfogolt az ás­ványi kincseket felderítő ki sérleti program utolsó sza kaszának végrehajtásához. A három űrhajós ugyan­csak csütörtökön megkezdle az Apolló űrhajó készenlét­be helyezését a június 22-re tervezett hazatérésre. Ma el lenőrzik az Apolló berende­zéseit. szombaton pedig ‘ át­szállnak az űrhajóba, hogy ott bizonyosodjanak meg, rendben van-e minden a ha­zatérésre. Az űrközpont orvosi ellen­őrző csoportja szerint a Sky­lab lakói kezdik érezni a: űrben való hosszú tartózlco dús egészségügyi következ­ményeit. Kettőjüknél: Jo­seph Kerwinné! cs Paul Weitznél a vérkeringés né­mi. gyengülése észlelhető. Az orvoscsoporlnak ennek elle­nére az a véleménye, hogy a személyzet alkalmas a hát­ralevő feladatok elvégzésére. A három rűhajós teljesítő képességében nincsen válto­zás, bár a kerékpáros ergo- méter nem mutat ki olyan aktivitást, mint amilyent a földi kísérletek alkalmával regiszí rált. Dr: riawkins, az űrközpont orvoscsoportjának igazgatója kijelentette, hogy a vérke­ringés gyengülése a súlyta­lansághoz való alkalmazko­dás mechanizmusából fakad. A szív nem olyan erővel to­vábbítja a vért az erekbe, mint a Földön, és ennek kö­vetkeztében némileg ellus­tul. Az eddigi vélemények sze­rint a vérkeringés lelassu­lása nem veszélyezteti az űrhajósok életét, de megfe­lelő rendszabályokat fogana­tosítanak, hogy adott eset­ben le lehessen állítani a kísérleteket, ha azok súlyo­sabb következményekkel járnának. A Skylab fedélzetén tar­tózkodó három űrhajós egyébként hétfőn dönti meg az űrben tartózkodás eddigi világcsúcsát. William Rogers amerikai külügyminiszter Leonyid Brezsnyev közelgő washing­toni látogatásáról nyilatko­zott a TASZSZ-hírügynök- ség washingtoni tudósítójá­nak. Egyebek között kijelentet­te: ,,Az amerikai nép úgy fogja üdvözölni Leonyid Brezsnyev főtitkár látogatá­sát, mint a szovjet—ameri­kai kapcsolatokban történt történelmi változás megerő­sítését. A továbbiakban rámuta­tott: „Azt várjuk, hogy a szovjet és amerikai vezetők közelgő találkozója -új ösz­tönzést ad a már eddig el­ért sikereknek. Jelentős tá­mogatást élvez a kölcsönö­sen előnyös együttműködés és az esetleges súrlódások és összecsapások elkerülése érdekében . tanúsítandó fe­gyelmezettség eszméje. Egy­re nyilvánvalóbbá válik, hogy rövid ideig tartó előnyök ki­használása a hosszú távú bé­kés célok rovására, egyik or­szág nemzeti érdekeinek sem felel meg”. „A tavalyi csúcstalálkozó több hatékony közös akciót eredményezett” — folytatta Rogers, majd rámutatott: „Az elmúlt 12 hónapban váltották valóra az első csúcstalálkozón elért kölcsö­nös megértést és szakadatla­nul dolgoztak egy további megállapodás elérése érde­kében. Az elnök moszkvai látogatása során aláírt né­hány megállapodásban le­fektették a szilárdabb kap­csolatok alapját a két or­szág között”, „Sikeresen elkerültük a súlyos konfrontációt, meg­beszéléseket kezdtünk a ha­dászati támadófegyverek korlátozásáról szóló . állan­dó szerződés megkötéséről és kidolgoztuk a kétoldalú program olyan impozáns lis­táját, amely különböző te­JÖNNEK A HÍREK Moszk­vából és Washingtonból: húsz évre szóló, nyolcmilli- árd dollár értékű kölcsönös szállításokat előirányzó meg­állapodás született a szovjet külkereskedelmi minisztéri­um és egy amerikai cég kö­zött nagy műtrágyakombi­nát építéséről, megszületett egy tízmillióid dolláros föld- gázszállitási üzlet keretter­ve; két év alatt több mint megötszöröződött a két or­szág közötti kereskedelmi ■forgalom. A szovjet—amerikai kap­csolatok fejlődése annyira ■felgyorsult, hogy az ember- álig hinné: csak néhány hét­tel több, mint egy esztende­je, X972. május 22-én érke­zett szovjet földre az Ame­rikai Egyesült Államok el­nöke, Richard Nixon, hogy moszkvai tárgyaló partnerei­vel megegyezésre jusson a két ország politikai, gazda­sági kapcsolatainak alakulá­sáról. S a jövő héten, június 18-án . Leonyid Brezsnyevet fogadja amerikai földön wa­shingtoni tárgyaló partnere, hogy az egy év alatt meg­tett utat közösen felmérjék és a kétoldalú kapcsolatok­ban, csakúgy.' mint a világ­politika napirenden levő nagy kérdéseiben a békés egymás mellett élés elvei­nek megfelelően keressék a lehetséges megoldási módo­kat. Csúcstalálkozókra — szov­jet—amerikai viszonylatban — azelőtt is került sor. méghozzá akkoriban is nem kis várakozásoktól kísérve. De ezek a csúcstalálkozók a hatvanas években — az ak­kori nemzetközi viszonyok miatt — inkább a légkör ja­vításának általános célját tűzhették ki. Ennek megfe­lelően az eredmények és az azokat rögzítő nyilatkozatok, A párbeszéd folytatódik A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődése @ ISIS. június Iá.» péntek illetve közlemények is in­kább törekvést és magatar­tást fejeztek ki, mintsem vállalt kötelezettségeket. A tavalyi moszkvai szovjet— amerikai csúcstalálkozó ez­zel szemben szerződésekbe, okmányokba — köztük vi­lágpolitikai jelentőségű szer­ződésbe a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról, valamint ideiglenes megál­lapodásba a hadászati tá­madó fegyvereket korlátozó néhány intézkedésről — rög­zítette a „mit kell tenni” kérdésekre a választ. AZ INDÍTÁST, vagy még inkább a nagy ösztönzést az 3ZKP XXIV. kongresszusán, az 1971 tavaszán kimunkált platform, külpolitikai elvek és gyakorlati akcióprogram adta. A Központi Bizottság beszámolója, amelyet a jövő héten Washingtonija érkező Leonyid Brezsnyev terjesz­tett elő, megállapította: „Ab­ból indulunk ki, hogy van lehetőség a Szovjetunió és az Egyesült Államok közöt­ti kapcsolatok javítására. El­vi álláspontunk a kapitalis­ta országokra, köztük az Egyesült Államokra vonat­kozólag az, hogy következe­tesen és teljes mértékben gyakorlatilag megvalósítjuk a békés egymás mellett, élés elvét, kibontakoztatjuk a kölcsönösen előnyös kapcso­latokat, azokkal az államok­kal pedig, amelyek erre hajlandók, együttműködünk a béke megszilárdításában, a lehető legbiztosabb ala­pokra építve a velük való kölcsönös kapcsolatokat.” A szovjet külpolitika len­dületes akciói és nagy sike­re azóta meggyőzően igazol­ta az elhatározott irányvo­nal» helyességét. A nemzet­közi enyhülési irányzat fe­lülkerekedett, ami az erővi­szonyok fokozatos megvál­tozásának kifejezője. Az új itt az, hogy ezek az erővi­szony-eltolódások már nem­csak a negativ tendenciák érvényesülési lehetőségeinek korlátozására elegendők — mint ez hosszú ideig tapasz­talható volt —, hanem köz­vetlenül és közvetetten egy­re inkább pozitív módon, a haladás irányába befolyásol­ják a nemzetközi ügyek ala­kulását. Tavaly, Moszkvában tizen­két pontos nyilatkozatot fo­gadtak el a szovjet—ameri­kai kapcsolatok alapelveiről. A békés egymás mellett élésnek eme „tizenkét pa­rancsolata” — ahogy ezt an­nak idején a polgári sajtó emlegette — bevallása volt amerikai részről, annak, hogy 1945 után a lehető legked­vezőbb kiindulópont és adott­ságok ellenére a Szovjet­unióval szemben végül is képtelenek voltak előnyt ki­csikarni. Ezért ismerte el Nixon a nyilatkozat aláírá­sával mindazt, amit a Szov­jetunió az egész történelmi szakaszban a maga részéről elfogadott és elfogadásra ajánlott az Egyesült Álla­moknak is: „önmérsékletet kell tanúsítaniuk az egymás közötti kapcsolataikban"; el kell ismerniük a tárgyalásos módszert, amely „az állás­pontok kölcáönös figyelem- bevételével és a kölcsönös előnyök alapján” folyik; nem tarthatnak igényt sem­miféle „különleges jogokra vagy előnyre a nemzetközi kapcsolatokban”; a szovjet —amerikai kapcsolatok fej­lesztése ..nem irányulhat harmadik ország és azok ér-' dekej eiisa”. A REALITÁS kényszerítő parancsának elfogadásáig nem könnyen jutott el az amerikai politika. S még amikor — a nyilatkozaton látható Nixon-aLáírás tanú­sága szerint — a tényeket, a valóságot elismerte olyan­nak, amilyen, akkor is kö­vetkeztek erőfeszítések a visszafordulásra. De végül is felülkerekedtek a kénysze­rítő realitások. S ezek kö­zött nem utolsó tényező volt a gazdasági érdek. Az Egyesült Államok egé­szen egyszerűen nem en­gedheti pieg magának, hogy a kelet—nyugati kereskede­lem és gazdasági kapcsola­tok ígéretes fellendülése ide­jén átengedje a terepet Nyu- gat-Európának, Japánnak. A Szovjetunióval való gazda­sági együttműködés az Egye­sült Államok számára nem egyszerűen kedvező, de — különösen a nem is távoli perspektívában — egyes ága­zatokban péitíául az energia- hordozók' kiaknázásában alapvető kérdés. AZ AZ ESZTENDŐ, amely a két csúcstalálkozót — a moszkvait és a jövő heti washingtonit — egymástól elválasztja, gyakorlati pró­bája volt annak a különle­ges, az együttműkü 'és és a szüntelen küzdelem elemeit egyaránt magába foglaló vi­szonynak, amely a szocia­lista Szovjetuniót és az im­perializmus vezető hatalmát, az Egyesült Államokat egy­máshoz köti, illetve egy­mással szembeállítja. A pár­beszéd folytatása és az eset­leges új megállapodások to­vább szélesíthetik a békés egymás mellett élés politiká­jának est a gyakorlatát. rüléteket, így az orvostudo­mányt, környezetvédelmi* tu­dományos életet, a kulturá­lis életet és a világűrkuta­tást öleli fel” — mondotta Rogers és hozzátette: „Megértjük, hogy az alap­vető nézeteltérések megma­radnak és még hosszú ideig fennállnak. De a legutóbbi események azt tanúsítják, hogy ha kitartóan folytat­juk jelenlegi politikánkat, ezek a nézeteltérések nem jelenthetnek leküzdhetetlen akadályt népeink és kormá­nyaink kapcsolatainak ja­vulása előtt”. Rogers kijelentette: Fon­tos, és a kérdések széles Kö­rét felölelő megbeszélése­ket folytatunk majd a biz­tonságról. A kétoldalú kap­csolatokban legnagyobb je­lentősége azoknak a tárgya­lásoknak van, amelyeket a hadászati t ámadóf egy vérek­ről kötendő állandó .és min­denre kiterjedő megállapo­dásról folytatunk majd. Ezenkívül az olyan széles­körű sokoldalú megbeszélé­sek, mint például az európai biztonsági és .együttműködé­si érteke/.' . illetve a Kö- zép-Európa : ' állomásozó haderők kölcsönös és kie­gyensúlyozott' csökkentéséről folyó tárgyalás, azt ígérik, hogy előmozdítják a világ­közösség biztonságai ás jó­létét. Tanácsválasztások a Szovjetunióban Tanácsvalasztásokatf tarta­nak vasárnap, június 17-én a Szovjetunióban. A vá­lasztások előkészítése az el­múlt hónapokban és hetek­ben országos jelentőségű tö­megmozgalommá vált, te­kintettel arra. hogy kereken qtvenezer helyi — területi, kerületi, járási, városi, köz­ségi és falusi — képviseleti szervbe több, mint kétmil­lió küldöttet választanak. Az atluuti tanács ü ése Lehel Miklós, az MTI kü- lóntudósítója jelenti: A NATO miniszteri taná­csának péntek délelőtti ülé­sén Sharp kanadai, Rogers amerikai, Douglas-Home brit és Jobert francia külügymi­niszter szólalt fel. Valameny- nyien üdvözölték a biztonsá­gi értekezlet helsinki előké­szítő tanácskozásai kielégí­tő befejezését és hangsúlyoz­ták az Atlanti Szövetség fenntartásának szükségessé­gét. Rogers amerikai kül­ügyminiszter Nixon elnök megbízásából tájékoztatta mi­nisztertársait azokról a kér­désekről, amelyekről az ame­rikai elnök jövő héten Wa­shingtonban Brezsnyevvei, az SZKP KB főtitkárával kíván tárgyalni. Ezek között felsorolta a SALT-tárgyalá- sokat, a kétoldalú kapcsola­tokat és megemlítette, hogy ezek keretében a távalyi csúcsértekezlethez hasonló­an, számos megállapodás elő­készítésére is sor kerülhet. Meg fogják vizsgálni — mondotta továbbá — a Moszkvában elfogadott 12 államközi alapelv alkalmazá­sát. Rogers biztosította az USA NATO-beli szövetsége­seit, hogy a washingtoni megbeszéléseken semmilyen olyan döntést nem hoznak, ami sértheti az Egyesült Ál­lamok szövetségeseinek érde­keit. A helsinki tanácskozások­ról szólva az amerikai kül­ügyminiszter megállapítot­ta, hogy azok jó alapot te­remtettek a külügyminiszte­ri tárgyalások számára. A bécsi haderőcsökkentési kon­zultációkkal kapcsólatosan hangsúlyozta, hogy a szövet-' ségeseknek folyamatosan egyeztetniük kell elgondolá­saikat. Biztosította szövetsé­geseit, hogy semmiféle egy­oldalú haderőcsökkentésre nem kerül sor, sőt, az Egye­sült Államok erősíteni is kí­vánja katonai erőit Európá­ban. Jobert francia külügymi­niszter az új atlanti charta kidolgozására vonatkozó amerikaj javaslatokkal szemben azt hangsúlyozta, hogy az Atlanti Szövetség jó, úgy, ahogy van, nincs rajta mit változtatni. Méltatta a helsinki értekezlet előkészí­tésének sikerét és kormánya nevében elutasította, hogy bármiféle kapcsolatot létesít­senek a Helsinkiben és a Bécsben folyó tárgyalások közöli. Az ülés elején Poser ad­mirális, a NATO felderítő szolgálatának vezetője tájé­koztatta a minisztertanács ülésének részvevőit az Eu­rópában kialakult katonai erőviszonyokról, azzal a cél­zattal, hogy katonai erőfe­szítések fokozására szólítsa fel a tagállamokat. A HEVES MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VALLALAT, AGROKER EGER értesíti Kedves Vevőit, hogy az alkatrész osztály 1973. június 25-től augusztus 18-ig aratási — cséplési ügyeleti szolgálatot tart Munkanapokén: ­7—19 óráig. Szombaton: 7—17 óráig. Munkaszüneti napokon: 7—13 óráig. ftc-ines Jattom Rendkívüli esetben árukiadást. a közölt időponton túl is végzünk Ügyeleti telefonszám: 12—20. AGROKER VALLALAT. EGER, / ftogers>interjű a TA$Z$Z«nak A csúcstalálkozó előmozdítja a világközösség biztonságát és jólétét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents