Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

Megkezdte W JtFoíytatáa az I. oldalról.) csonyabb, mint amennyire számítottunk, a költségvetési támogatások összege 55,5 milliárd forint volt, ez 800 millió forinttal alacsonyabb a tervezettnél. Kedvezd fejlddésf irány Az 1972. évi költségvetés végrehajtása alapján _ vég­eredményben megállapítha­tó, hogy — a több szempont­ból gondot okozó 1970-es és 71-es évek után — a gazda­ság fejlődésében és az egyensúlyviszonyokban ked­vező irányzatok bontakoznak ki, különösen az elmúlt év második felében megtett in­tézkedések hatására. A sike­rek láttán sem feledkezhe­tünk meg azonban arról —, mondatta a pénzügyminisz­ter —, hogy a magasabb tár­sadalmi, szociális célok elé­résének feltétele az erőfor­rások és a jövedelmek ál­landó gyarapítása. Az elmúlt évi vállalati gazdálkodásról elmondotta, hogy a vállalatok és szövet­kezetek nyeresége 93,5 milliárd forint, amicsak­lítottak elő, de a ráfordítá­sok színvonala korántsem csökkent a tervezett mérték­ben. Egyébként 1972-ben a veszteséges iparvállalatok száma 11 volt, a veszteség összege 100 millió forintot tett ki. A gazdálkodásban még mindig sok lazaságot tapasztalhatunk. a költség-, az önköltségszámítás és az árkalkuláció területén. Ezek a hiányosságok nehezítik an - nák megállapítását, hogy egyes vállalatok áremelése mikor indokolatlan, esetleg mikor tisztességtelen a ha­szon. A jövőben szigorúbban megkövetelik a kalkulációs szabályok betartását, és rendszeresebben ellenőrzik ezt a pénzügyi revízió kere­tében is. A mezőgazdaságról szólva a miniszter elmondta, hogy az elmúlt év végén 217 szö­vetkezetnek majdnem egy­Tiliczky József és dr. Szabó Zoltán egészségügyi mi­niszter eszmecseréje. nem 11 százalékkal na­gyobb az előző évinéi, Az iparvállalatok nyeresé­ge több mint 49 milliárd forint, amiből a kisipari szö­vetkezeteké 5,4 milliárd. A tartalékalapok elérték a 14 milliárd forintos összeget. Az iparvállalatoknál egy­ségnyi terméket kevesebb anyag- és bérköltséggel ál­milliárd forint rendkívüli állami segítséget kellett nyúj­tani. Ugyanakkor mintegy 350 szövetkezet olyan anyagi feltételekkel rendelkezik, hogy szinte teljes termelését hitel nélkül, önmaga képes finanszírozni, a differenciá­lódást sok — a .igyóben/mé- lyebb elemzést igénylő — ok váltja ki. Központi fejlesztési feladatok A központi fejlesztési prog­ramokban 1972-ben előreha­ladtunk. Ezekre a költségve­tés a múlt évben mintegy hárommilliárd forintot adott, hitel és kölcsön formájában pedig kétmilliárd forint állt rendelkezésre. Túlnyomó- részt a korábbi évek dönté­sei miatt 51 ipari és építő­ipari vállalat kereken ötmil- liárd forint fejlesztési alap hiányát kellett rendezni. E tapasztalatok miatt változatlanul szükséges, hogy a vállalatok beru­házásaik megkezdésekor tartalékot képezzenek. A szakminisztériumok uta­sításai és ellenőrzése mellett az elmúlt évben 65 vállalat­nál mintaszervezéseket kezd­tek. Több nagyvállalatnál ezek az erőfeszítések már fi­gyelemre méltó előnyökkel is jártak. Az ' előrehaladás mellett azonban tény az is, hogy számos vállalat mind ­máig csag az előkészítésnél tart, néhány pedig inkább csak formálisan látott hoz­zá. A pénzügyminiszter ezután a költségvetési szervek ki­adásairól szólt. Az 1972. évi tanácsi gazdálkodás egyik központi kérdése a lakásépí­tés volty A mostani ötéves tervidőszakban több mint négyszázezer lakás készül el, amiből a terv első két évé­re szóló előirányzatot csak­nem 15 százalékkal túltelje­sítettük. Tudomásul kel! vennünk, — hangoztatta Fa- ktvégi Lajos —, hogy nem •met túlzott igényű, lehető­ségeinkkel összhangba nem álló városközpontokat emel­ni. Békéscsabán, Csongrád- ban és Debrecenben egyes területek, Gyöngyösön pe­dig az egesz városrendezés újratervezésén kell dolgoZr ni. Faluvégi Lajos expozéjá­nak befejező részében a la­kosság jövedelmeiről szólt. A jövedelmek jelenleg több mint egyharmada közvetle­nül a központi béralapbó’ . iszármazik. A reálbérek no- ( vekedése a múlt évben ter­vezett két és fél százaléktól két tizeddel elmaradt. A ke­reseteken belül nőtt a nyere­ségrészesedés és különösen gyorsan a prémium és a ju­talom. 1971-ről 72-je az egy lőre jutó összes reáljövede­lem 3/) százalékkal növeke­dett. Á tervezett árszínvonal megtartásához további ki­sebb árleszállításokat .hatá­roztok el. Június 18-ától 10—15 százalékkal olcsóbb lesz több hazai termelésű és szocialista országból sfeár- mazó tartós fogyasztási cikk; hűtőszekrények, órák, lemezjátszók, cs öt százalékkal néhány más termék. Évközben még a későbbi­ekben is lesznek hasonló ár- leszállítások, mindez a lakos­ságnak egy év alatt 600—800 millió forint megtakarítást jelent — Az 1972. évi költségve­tés összeállításánál és annak végrehajtásában a kormány j egy pillanatig sem feledke- j zett meg arról, hogy a pénz- j ügyi elszámolás milliárdos | száma mögött emberek — j tanácskozását az Országgyűlés munkások, parasztok, értel­miségiek — vannak, azok a milliók, akik előteremtették a bevételi oldal értékeit és élvezték mindazt, amit a ki­adások számoszlopaj mutat­nak. Erre épül az a biza­lom, amelyre hivatkozva a kormány nevében a tisztelt országgyűlést a törvényja­vaslat elfogadására kerem — mondotta befejezésül a pénz­ügyminiszter. Az expozé után dr. Havasi Béla Borsod megyei képvi­selő, a miskolci városi párt­bizottság. első titkára kapott szót, majd szünet után Var­go Gáb ómé elnökletével megkezdődött a költségvetés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat vitája. A vitá­ban Kovács Antal Vas me­gyei képviselő, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Prieszol Olga budapesti kép­viselő, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitká­ra és Szabó Gusztáv Sza- bolcs-Szatmár megyei kép­viselő kapott szót. Ezután ebédszünet következett. I)i*. Orbán Lá$#Jo felszólalása Ebédszünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökleté­vel folytatta tanácskozását áz országgyűlés. Elsőnek dr, Orbán László, a művelődés- ügyi miniszter első helyette­se emelkedett szólásra. Elöljáróban megemléke­zett az iskolák államosítá­sának negyedszázados , év­fordulójáról, majd a tan­anyag és a túlterhelés'csök- kentésére tett' intézkedések­ről szólt. A tananyagcsök­kentés azt a célt szolgálja, hogy a tanulók az alapvető ismereteket jobban elsajátít­hassák, több idő és lehető­ség nyíljék a nevelőmunká­ra, a gyermekekben rejlő képességek kibontakoztatá­Kialakultak iskoláinkban a demokratizmus tovább­fejlesztésének keretei, módszerei, ezek az ösz- szet életbe tépő új rend­tartásokban is megfo­galmazódtak. Dr, Orbán László a továb­biakban a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseivel fog­lalkozott. A nemzetközi vi­szonyok javulásának légfon- tosabb jele — mondotta —, hogy Vietnamban véget ért a háború. Vietnamban fegyverszü­net van, de még nincs béke, s most a valóban tartós békéért keli küz­deni. — Sajnálatosnak tartjuk — hangoztatta a miniszter­helyettes, — a kanadai kor­mány álláspontját a vietnami fegyverszünet nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizott­ságával kapcsolatban. Sze­retnénk remélni, hogy a ka­nadai kormány lát még lehe­tőséget döntése felülvizsgá­latára. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki előkészületeinek és a bécsi haderőcsökkentési konzultáció méltatása után a Íjét német állam közötti alapszerződésről szólt. — Nagy jelentőségűnek tartjuk •— mondotta — . Brezsnyev cMársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon- li Bizottsága főtitkárának hi­vatalos látogatását a Német Szövetségi Köztársaságban és a létrejött megállapodáso­kat. Ezzel új. konkrét távlatok tárultak fel az európai or­szágok együttműködése előtt. Örömmel üdvözöljük a cseh­szlovák—nyugatnémet tár­gyalások előrehaladását. Ügy gondoljuk, hogy ezzel meg­nyílik az út a Magjrar Nép- köztársaság és a Német; Szö­vetségi Köztársaság közötti kapcsolatok teljes normalizá­lása előtt is. — A békéért, a haladásért vívott közös harcunk szem­pontjából döntő jelentősé­gűnek tartjuk és üdvözöl­jük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti \uszony javulását, amelynek néhány nap múl­va újabb kiemelkedő állo­mása lesz Brezsnyev elvtárs hivatalos látogatása az Ame­rikai Egyesült Államokban. Minden országnak — legyen az kicsi, vagy nagy —, meg­van a maga felelőssége a békéért foljttatott harcban: tevékenységével erősítheti, vagy gyengítheti a béke erőit. De az a helyzet, hogy ez a két nagyhatalom hor­dozza a fő felelősséget az Losonczy Pál az Elnöki beszélget. egész emberiség békéjéért, a termonukleáris világháború elhárításáért. Ez a megálla­pítás, a történelmileg kiála- kult reális helyzet, a tények tudomásul vétele, ezek pe­dig közismerten makacs 1 dolgok. A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenysége — a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal kö­tött szoros szövetségre épül, szerves része a tartós béké­ért és a szocializmus győ­zelméért vívott harcnak. Képviselőink ott vannak Helsinkiben. Bécsben, ott vannak Saigonban, aktívan tevékenykednek egyértelmű­en a béke és a haladás ér­dekében e helyeken, más nemzetközi fórumokon is, bilaterális és a multilaterális kapcsolatok széles területén. Dr, Orbán László felszóla­lását a képviselők hozzászó­lásai követték. A népfront főtitkára a választásokról A képviselők között dél­után szót kapott Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára is. Részletesen szólt az elmúlt évben elért fejlő­désről, gazdaságunk jó irá- riyú előrehalad ásárój, s hangsúlyozta, hogy ezt a fejlődést fényesen bizonyítot­ta a választás is. A választásokon minde­nekelőtt kitűnt, hogy az elmúlt két évben tovább nőtt népünk társadalmi érdeklődése, fejlődött gazdaságpolitikai hozzá­értése. A választók egyharmada nemcsak- szavazni ment el, hanem részt vett a jelölő­gyűlések, a választási gyűlé­sek, a sok ezernyi csoportos beszélgetés igen élénk, poli­tikai vitájában. Jellemző előrelépés a hiá­nyosságok hangoztatása he- * lyett a megoldásra tett ja­vaslatok nagy száma, s a személyes és kollektív segít­ség felajánlása a megoldás­hoz. A felszólalók nem meg­valósíthatatlan követe­lésekkel álltak elő, ha­nem a pazarlás felszá­molását, a szervezettség biztosítását és a vissza­élések megszüntetését igényelték. Elismeréssel nyilatkoztak a KB múlt év novemberi ha­tározatainak realitásáról és következetességet követeltek annak végrehajtásában. — A most előterjesztett zárszámadás a lehetőségek jó felhasználását népgazdasá­gunk biztató fejlődését mu­tatja, és azt, hogy gazdaság- politikánk középpontjában népünk jólétének emelése, szocialista gazdaságunk erő­sítése áll — hangoztatta be­fejezésül a népfront főtit­kára. A délutáni vitában tíz kép­Tanács elnöke képviselőkkel (Foto: Tóth Gizella) viselő szólalt 'fel, közöttük több állatorvos is, akik az állattenyésztésről, ezen be­iül az állategészségügy hely­zetéről, feladatairól beszél­tek. Hangsúlyozták: a nagyüzemi állatte­nyésztés, az állami tá­mogatás segítségével még eredményesebb, hatéko­nyabb lehet, ha az állat- egészségügy mindenki közös ügyévé válik. A beruházóknak és az üze­meltetőknek nagyobb gon­dot kell fordítani az állatok egészségét védő létesítmé­nyekre is. Jelenleg ez még nincs mindenütt. Az állat- egészségügy iránt megnöve­kedett igényt jól jelzi az is, hogy az állatorvosi helyek száma évről évre meghalad­ja a végzősök számát. Többen foglalkoztak ener­giaellátásunk problémáival: az egyik képviselő — egy szénbánya vájára — elmond­ta,. hogy a bányászat orszá­gos gondjaira a Központi Bizottság novemberi ülése megnyugtató választ adott. A határozatot gyors, ered­ményes intézkedések követ­ték. A képviselő beszélt a nyugdíjhoz közel álló bá­nyászok gondjairól is: amíg más iparagban egy 40 éves ember még fiatal, addig a 40 éves bányász, aki 20—25 éve a föld alatt dolgozik, bizony már öregnek számít. Csökken a teljesítményük,,ez hátrányos helyzetet teremt nyugdíjuk megállapítása­kor. A lakásépítkezések helyze­tét elemezve az egyik képvi­selő arra is fölhívta a fi­gyelmet, hogy igen fontos teendő a már meglevő la­kások megőrzése, rendszeres karbantartása, amivel ké­sőbbiekben felhasználandó pénzeket takaríthatunk meg. Ezzel a csütörtöki ülés vé­gétért. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor az 1972. évi költségvetés végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatja mun­káját. (Munkatársunk telefonje­lentése): Nyári ülésszak: azt hihet- né az ember, hogy az or­szággyűlés is valamilyen va­káció előtti munkát • végez. Szó sincs erről! A téma, vagy így is fogalmazhatnánk a fő téma, az elmúlt évi zárszámadás törvényerőre emelése. Országgyűlésünk munkájában ez a forma még nem olyan régi, körül­belül hároméves. A legfon­tosabb dolgainkat foglalja magába ez az elfogadott tör­vény. Képviselőink, majdnem tel­jes létszámban megjelentek az ülésen. A megnyitás előtt Fodor Istvánná képviselőnő dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterrel beszélgetett. Pé- tervasárán a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolának nincs, de a község más is­kolájának sincs tornaterme. A testnevelési oktatás, a készülő oktatási törvényünk szerint; ugyanakkor igen fontos helyet foglal el a tantervekben. Közös beru­házásra van szükség. A mi­niszter a beszélgetés során nem látta reménytelennek a kérést, illetve a kérdést. A 4 tárcához tartozik ezentúl is az intézmény, így a támo­gatásról biztosította a kép­viselőnőt. ★ Apró Antal, az országgyű­lés elnöke tegnapi megnyitó­jában mindenekelőtt két év­fordulóról emlékezett meg. Az országgyűlés jelenlegi üléstermében született meg az a határozat, amely sze­rint a két párt — a kom­munista párt és a szociál­demokrata párt — egyesült, s ezzel Magyarországon a hatalom kérdése megoldó­dott. A Parlament gondno­ka, Fazekas János így emlé­kezett erre a napra: — Parázs hangulat volt eleinte, de az előkészítés, a megelőző pártmunka meg­hozta a várt eredményt. Amikor a kongresszusnak vége lett — hosszú órákba telt ez — mindenki opti­mista és derűlátó volt. A beszédek is ezt a hangula­tot teremtették meg. A többit a mai napig elért eredmények igazolták. A másik évforduló: 25 esztendővel ezelőtt államo­sították az iskolákat Ma­gyarországon. Ezt a tényt annak idején. 1948. június 18-án dr. Ortutay Gyula, ak­kori kultuszminiszter jelen­tette . be a Parlamentben. A bejelentés nagy vihart ka­vart, de a szavazásra törté­nő felhívás nem maradt eredménytelen. Dr. Ortutay Gyula — jelenleg akadémi­kus — erről emlékezett meg tegnapi beszédében az or­szággyűlés nyári ülésszakán. Oktatáspolitikánk új útját jelezte az államosítás határ­köve. Ebben a teremben szavazták meg a képviselők 230 igennel és 63 tiltakozás­sal az iskolák államosítását. Ma már oktatási munkánk újításán és korszerűsítésén dolgozunk.., ★ A szünetben Fodor István- • nemi beszélgettünk, amikor Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csatlakozott hozzánk. Barátságos, közvetlen han­gon köszöntött bennünket. Nemcsak azért, mert a Par­lamentben „kötelezően” de­mokratikus a légkör, hanem azért, mert Kádár elvtársat mindenütt így ismerik, ilyen ember. Néhány éve Heves megyébe látogatott el. Ezt említettük meg, erre emlé­keztettük, — Nagyon jól éreztem magam önöknél. Jó lenne gyakrabban is ellátogatni oda... — Mikor számíthatunk erre? — Legutóbb a Gagarin Hőerőmű avatásánál voltam ott, de hogy ezután mikor?... Higgyék el — mosolyog — én is munkaterv szerint dol­gozom ... Kátai Gábor M fi ti fii tfifl. fy 1973. június 15., péntek \

Next

/
Thumbnails
Contents