Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, '138. szám ABA: 80 l'ILLGK 1973. Június 15., péntek Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Napirenden: az 1972. évi állami köliségveiés Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága teljesítéséről szóló jelentés Aktív külkereskedelmi mérleg; Az 'MSZMP Heves megyei Bizottsága tegnap, 'június 14-én Egerben Oláh György­nek, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbi­zottság első titkárának el­nökletével ütést tartott. A megyei pártbizottság megtárgyalta a legyeim) bi­zottság jelentését a megye párttagságának fegyelmi helyzetéről, a pártfegyelmi munka tapasztalatairól. A jelentést — amelyet Adam- kó József, á fegyelmi bi­zottság elnöke terjesztett a/, ülés elé — a megyei pártbi­zottság megvitatta és egy­hangúlag hatáibzatot hozott a megye párttagsága fegyel­mi helyzetének további szi­lárdítására, a fegyelmi mun­ka javítására. Az ülésen részt vettek a megyei fegyelmi bizottság • tagjai, a járási jogú és a közbeeső pártbizottságok mellett működő fegyelmi bi­zottságok elnökei, részt vett és felszólalt Szerényi Sán­dor, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja is. A megyei pártbizottsági ülés Oláh György zárszavá­val ért véget. Faluvégi Lajos expozéját tartja. Az állami költségvetést 2,6 milliárd forint hiánnyal zár­tuk, ami 600 millió forinttal kisebb a tervezettnél és ke­vesebb az előző évinél is. Ezt banki hitelforrásokból, meg­takarításokból fedeztük. A költségvetés bevételei 209,4 milliárd forintot értek el, ami 3,3; milliárd forint­tal kisebb, a kiadások ösz- szege 212 milliárd forint, ez 3,9 milliárd forinttal ala­(Folytatás a 3. oldalon.) A belső-külső egyensúly­viszonyt kifejező külkeres- kr 1 -Imi és fizetési mérle- g k aktív volt. Exportunk a- egv 22 százalékkal n . 1, importunk alig válto­zó;: Ismeretes, hogy külke­reskedelmi forgalmunk két­harmadat a szocialista or­szágokkal bonyolítjuk, hosz- szabb távra visszatekintve kiegyensúlyozottan. Most az aktívumra alapozva bátrab­ban bővíthető a szocialista őrse l-jókból származó import, ezt hitel- és költségvetési eszközökkel is támogatjuk. A szocialista országokkal folytatott széles körű gazda­sági együttműködést segiti a KGST-országok valutáris és pénzügyi rendszere, amint azt a KGST — legutóbbi —, XXVII. ülésszakáról kiadott közlemény megállapította. Az integrációval együtt jár » továbbfejlesztés igénye is, főleg az ár- és valütáris rendszer összehangolása és a sokoldalú elszámolások tö­kéletesítése, a közös valuta révén. Faluvégi Lajos a tőkés es fejlődő országokkal való ke- reskedemi kapcsolataink kedvező bővüléséről is 6zolt. Az export dinamikája az idén folytatódik, annak elle­nére, hogy a lezajlott száj- ós körömfájásjárvány miatt az állati termékek kivitele ebben az évben alacsonyabb lesz, mint tavaly volt. A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megbízható jelzőrendszere az állami költségvetés helyzete. A költségvetés bevétele­inek 9,3 százalékos júiu»- kedesi üteme meghalad­Tauacskozik az országgyűlés. Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár Janos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Németh Karoly, Nyers Rézsö, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Központi Bi­zottság titkárai és a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több ve­zetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés el­nöke ^nyitotta meg. Napirend előtt megemlékezett arról, hogy az ülésszak megnyitása egybeesik a Magyar Kommunista Párt és a Szociálde­mokrata Párt egyesülésének 25. évforduló­járól szóló megemlékezésekkel. A két mun­káspárt — mondotta —, 1948. júniusában a marxizmus—leninizmus elvei alapján . egyesítette erőit, s ebben a teremben tar­totta meg egyesülési kongresszusát, fogadta el a szocializmus felépítésének programját. — A történelmi események évforduló­ja alkalmából országgyűlésünk tisztelettel köszönti a magyar munkásosztályt, annak egységes forradalmi pártját és további nagy sikereket kíván a dolgozó nép ügyének szolgálatában végzett munkájukhoz. A nagy tapssal fogadott megemlékezés után Apró Antal bejelentette, hogy az Or­szágos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. Bejelentette továbbá, hogy a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa az országgyűlés leg­utóbbi ülésszaka óta alkotott 'törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését bemutatta. Az országgyűlés az Elnöki Tanács je­lentését tudomásul vette. > Apró Antal ezután közölte, hogy . a Mi­nisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter • benyújtotta az ország- gyűlésnek á Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetesen megvitatták, s azt az országgyűlés tagjai között szétosztották. Bejelentette, hogy két, képviselő inter­pellációt nyújtott be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a következő napirendet t. .4 Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat; 2. interpellációk. Ezt követően Faluvegi Lajos pénzügy- miniszter emelkedett szólásra. (Foto: Tóth Gizella) Koszorúzás az erdélyi Balázsiadén BUKAREST: Martin Ferenc, hazánk bukaresti nagykövete meg­koszorúzta Petőfi Sándor­nak az 1848-as magyar sza­badságharc egyik színterén, az erdélyi Balázsíalván levő mellszobrát A pénziigxiiiiiiiszíei* expozéja Bevezetőjében Faluvégi Lajos megállapította, hogy a tavalyi év mérlege összessé­gében kedvező. 1972-ben a népgazdaság az előző két évinél kiegyensúlyozottab- ban növekedett, a fejlődés fő arányai megfeleltek a IV. öt­éves tervben előirányzottak­nak. A nemzeti jövedelem valamivel több mint 5 szá­zalékkal nőtt, az ipar 6.3 százalékos, a mezőgazdaság 4,5 százalékos, a kivitelező építőipar három és a keres­kedelem öt százalékos bővü­léséből adódóan. A nemzet­közi összehasonlítás azt jel­zi, hogy gazdaságunk növe­kedési üteme ebben az évben valamivel alacsonyabb volt a KGST-országok átlagánál, a termelékenység megfele­lően nőtt, exportunk kiemel­kedően lendületes volt. Pénzértékben számon tar­tott nemzeti vagyonunk 7,2 százalékkal, kereken 100 milliárd forinttal gyarapo­dott. A fő népgazdasági arányo­kat ott sikerült javítani, ahol 1970—71-ben kedve­zőtlen irányzatok érvénye­sültek. Az 1972. évi tervnek az volt az egyik fontos cél­ja, hogji* a beruházások vo­lumene ne haladja meg az előző évi, igen magas szín­vonalat, csillapodjék a beru­házási javak kereslete. A szocialista szektor egészét nézve ez teljesült: a beruhá­zási ráfordítás — változatlan áron — két százalékkal az 1971. évi alatt volt. Óva­kodnunk kell azonban a túl­zott megelégedettségtől, a folyamatban levő nagyberu­házásoknak ugyanis mintegy kétharmada továbbra is a tervezettnél hosszabb idő alatt lép be a termelésbe. te a kiadások 8,8 száza­lékos bővülését. / A növekmény egyensúlyát tehát sikerült elérni. A ko­rábbi hiány nagy része azonban még fennmaradt. A viágon egyedülálló biz­tosítási forma, a csoportos élet- és balesetbiztosítás eredményeiről, fejlődéséről és módosításáról számolt be az Állami Biztosító csütör­töki sajtótájékoztatóján a MUOSZ-ban Szász Endre ügyvezető igazgató. Tíz évvel ezelőtt a társa­dalombiztosítási szolgáltatá­sok kiegészítéseként az üze­mi munkások balesetbiztosí­tásának és a tsz-tagok bizto­sítási és önsegélyező cso­portjának továbbfejlesztésé­vel alakították ki ezt a kor­szerű csoportos élet- és bal­eset biztosítási formát. Je­lenleg országszerte 2100 biz­tosítási és önsegélyező cso­port működik, csaknem két es húrornnegyedmillió tag­gal. A CSÉB az állami költ­ségvetés megterhelése nélkül elégít ki szociális igényeket, társadalmi jelentőségét iga­zolja, hogy eddig másfél mil­liárd forintot vettek fel a CSÉB tagjai, ' illetve hozzá­tartozóik. A CSÉB alap­ján élétbiztosítási ösz­szegként mintegy 600 millió forintot, ebből 1972- ben 151 millió forintot fizet­tek ki, s a balesetbiztosítás­ra adott kártérítés most ép­pen tízszerese a tíz évvel ez­előttinek. Az Állami Biztosító a CSÉB-díjak egy részéből szociális alapot képez, ame­lyet a CSÉB intéző bizottsá­gok közreműködésével hasz­nál fel.. Ilyen célra azi idén már több mint 100 millió fo­rint áll rendelkezésre. A biz­tosító az idén változtatott a szociális, alap felhasználásá­nak módján. A CSÉB a jö­vőben a szociális alapból sem társasutazásokat, sem kirándulásokat, színházláto­gatásokat, üdüléseket nem szervezhet. Az összeget teljes egészében a rászorulók se­gélyezésére kell fordítani. Ezen túl nemcsak házassági, szülési segélyeket adnak, ha­nem az egyedülálló szülők, a sokgyermekes családok, a neveltetési költségekre, a be­teg gyermek mellett otthon­maradó anyák a csökkenő kereset kiegészítésére kaphat segélyt, s anyagilag támogat­hatják a leszerelő katonákat is. Új rendelkezés, hogy az ipari üzemekhez hasonlóan egy-egy nagy termelőszovet - kezetnek. vagy több kisebb szomszédos gazdaságnak kü­lön CSÉB intéző bizottsága lesz. Kél H hlromienvedmillió CSÍB-tag, misi ho forint kártéri ss Az Állam Biztosító sajtótájé <oztatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents