Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-16 / 112. szám
Aki árat mond... (1) Cédulák a kirakatban r Május másodikétól olcsóbb lett — egyebek között — a gyermek, a kamasz, a bakfis szintetikus kötött alsóruházati termékek, az orkán és műbőr felsőruházati termékek, a szintetikus kötött- hurkolt kelméből konfekcionált felnőtt-, kamasz-, bak- fiskabátok, öltönyök, zakók éra. A most, s a korábban, március elsején végrehajtott árcsökkentés a lakosság számára összesen 400 millió forint megtakarítását teszi lehetővé. Ugyanakkor sokféle faáru drágábban kapható; ez 90 millió forintos többletkiadás. „Már megint változnak az árcédulák” — állapítja meg m gyanakvó vevő. Miért változnak az árcédulák? Fa és erdő Attól, hogy némelyik fa korhadt, göcsörtös, csenevész, még nem válik silánnyá maga az erdő. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését” — állapította meg 1972. novemberi ülésén a párt Központi Bizottsága. Határozatában azt is kimondotta: „A rögzített fogyasztói árak egy részénél a rendkívül magas állami ártámogatás a költségvetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabad áras fogyasztási cikkek áremelkedéseinek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót.” A vevő nehezen érzékeli az árviszonyokban végbemenő változásokat. Számára az éppen vásárolni kívánt termék ára a fontos. Nem vesz tudomást arról, hogy — a bevezetőben említett példáknál maradva — a fa világpiaci ára négy év alatí 15—20 százalékkal növekedett. A költségvetés ugyan ennek nagyobb részét magára vállalja — így nem lesznek drágábbak a fából készült iskolaszerek, játékok, ajtók, ablakok, csökken a gyermekbútorok többségének ára —, de van, amit áthárít a vásárlóra. Ne tűnjék olcsó élcnek: éppen az összfog3rasztói érdekekért teszi ezt. Elvben: érték Az ár, elvben az áru értéke pénzben kifejezve. A gyakorlat sűrűn eltér ettől: vagyis az ár vagy több vagy kevesebb. 1968 előtt a fogyasztási cikkeknek mindössze tíz százaléka került értékéhez közelálló áron eladásra, míg 30 százalékuk nagy adókkal tetézve, 60 százalékuk viszont jelentős állami támogatásokkal mérsékelve. A szükségleteknek jobban megfelelő termelés fejlesztése, a korszerűbb áruk kínálatának növelése megkövetelte a merev — mintegy egymillió termékre kiterjedő »— hatósági árrendszer fokozatos átalakítását. A cél az értékarányos ár. Értékarányos? Az árnak fedeznie kell a termelési költségeket, s bizonyos vállalati nyereséget is tartalmaznia kell, így adva módot a fejlesztésre, bérnövelésre stb. Ez a bruttó termelői ár. A fogyasztói ár ezt, valamint a nagy- és kiskereskedelmi árrést — a forgalmazás költségei + nyereség —, továbbá a forgalmi adót foglalja magába. Ha az ár kisebb, mint a termelői ár és az árrés együttes összege — ami gyakori eset —, akkor az állam fogyasztói árkiegészítést ad, ezzel biztosítva a termék előállítását. E kiegészítéshez persze fedezet kell, amit a több? között a más termékeik árában levő forgalmi adókkal teremtenek meg. Furcsa könyvelés ? Ezek szerint az egyik holmit jóval olcsóbban vesszük meg, mint amennyiben valójában a társadalomnak' kerül, a másikat pedig drágábban? Igen. Miféle furcsa könyvelés ez? Az árrendszer — minden országban — tükrözője a gazdasági, társadalmi berendezkedésnek, s ' nem kevésbé a gazdasági alapoknak, a korábbi időszakok örökségének. Ellentmondások, feszültségek valamennyi árrendszerben vannak — a kapitalista országokban is erős állami beavatkozás tapasztalható! —, ezek mérséklése az egyenértékűség elvének érvényesítésével mehet végbe. Ázaz azonos pénzösszegért a különböző formákban testet öltött társadalmi münka azonos mennyiségét kapja a fogyasztó, függetlenül attól, hogy milyen terméket vásárol, milyen árujellegű szolgáltatást vesz igénybe'’. Ennek érdekében kezdődött s tart ma is hazánkban az árreform. S jó néhány esztendő szükséges még befejezéséhez. I3Ü; Az éráknak nagy szerepük van a termelői, a fogyasztói magatartás változásában, azaz az orientációban, ahogyan ezt a szakemberek mondják. Az áraknak ugyanis elő kell segíteniük, hogy minél hatékonyabban használják fel a gazdasági erőforrásokat és eszközöket, kialakulhasson a termelés és a fizetőképes ^kereslet összhangja, egyensúlya, ésszerűbbé váljon a fogyasztási szerkezet, keresettek legyenek a korszerű termékek. Közös bugyelláris Az országgyűlés márciusi ülésszakán Fock Jenő, a kormány elnöke megállapította: „Jelenleg évenként majdnem 20 milliárd forintot fordítunk köl t ségvetésböl árt ámogatás- rh. "Hozzávetőleg ugyaneny- nyi a költségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipari termékeknél.” Ne vágjuk rá elhamarkodottan : engedjék el a forgalmi adót utóbbiaknál, előbbieknél viszont — az alapvető élelmiszerekről van szó elsősorban — ne adják az ártámogatást, hiszen közös a bugyelláris. Valóban az. De nem mindegy, hogy a különböző keresetű, jövedelmű rétegek vásárlóként miért és hány forintot helyeznek abba. Ezért mondta ki a párt Központi Bizottságának 1972 novemberi ülése, hogy a szabad árak köre tovább nem bővíthető — a fogyasztói árak egyharmada tartozik e csoportba —, s hogy az árellenőrzést minden területen szigorítani kell. Mészáros Ottó (Következik: Jönnek az ellenőrök) Tudnivalók a BNV-roI A Városligetben és az új kőbányai vásárvárosban május 18-tól 28-ig nyitva tartó Budapesti Nemzetközi Vásárra egységesen 15 forintos belépőjegyet árusítanak, s ez magába foglalja a két kiállítási terület közötti kü- lönautóbusz viteldiját is. A diákok, az ipari tanulók, a főiskolások, a sorköteles katonák csoportos látogatása esetén 5 forintos belépővel tekinthetik meg mindkét vásárterületet és szintén jogosultak a külön autóbuszjárat igénybevételére. Csoportos belépésről legalább tíz személy esetén lehet szó, a középiskolásoknál és ipari tanulóknál tanári kíséret is szükséges. A vidéki látogatók a kedvezményes vasúti utazásra is jogosító 20 forintos vásárigazolvánnyal nézhetik meg a BNV-t. A május 21- től 25-ig tartó szakmai napokon délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak a szakközönség tekintheti meg a vásárt, a vállalatától, munkahelyétől kapott 60 forintos szakmai belépőjeggyel. Ezeken a napokon a nagy- közönség előtt csak délután 2 órakor nyitják meg a BNV kapuit. A szakmai napoknak ugyanis fontos célja, hogy a szakemberek nyu- godtabban, alaposabban tanulmányozhassák a kiállítások anyagát és tárgyalhassanak kereskedelmi partnereikkel az üzletkötésekről és különféle együttműködési kérdésekről. A félreértések elkerülése érdekében közli a vásárigazgatóság, hogy a szakmai jegyek bármelyik szakmai napra, s természetesen a vásár nyitva tartása idején bármikor érvényesek. A vidéki vásárlátogatók az IBUSZ- és a MÁV-ki- rendeltségeken, a megyei idegenforgalmi irodákban juthatnak hozzá a 20 forintos vásárigazolványhoz, amely 33 szí alékos kedvezményes menettérti jegy megváltására s természetesen a két vásárváros megtekintésére jogosít. A tulajdonosnak az utazás előtt fá kell - írnia a nevét a vásárígazol- ■ ványra, s a menetjegy meg- • váltásakor a MÁV-állomá-; son, majd visszautazás előtt; a vásárban is le kell bélye- ; geztetni a BNV be- és kijáratainál megtalálható bélyegzőhelyeken. A vásárigazolványra megváltott kedvezményes menettérti jegy; a Budapestre utazáskor má-; jus 17-én 0 órától május 28- án déli 12 óráig, visszauta-: záskor pedig május 18-án 16 órától május 29-én éjfélig érvényes. Minden belépőjegyen két 1 szelvény, a városligeti és a 1 kőbányai belépésre jogosító! szelvény található. Lehetőség nyílik tehát arra is, hogy a látogató ne ugyan-' azon a napon tekintse meg; a városligeti és a kőbányai ■ vásárvárost. Mindkét vásárváros na-; ponta délelőtt 10 órától es-1 te 8 óráig tartja nyitva kapuit, de a pavilonokat egy; órával hamarabb, tehát már' este 7 órakor bezárják. A szakmai napokon — mint ismeretes — a nagyközönség délután 2 órától léphet be a vásár területére. A szakemberek és az üzletemberek tájékozódását segíti a vásárkatalógus. Ugyancsak hasznos segédlet a bemutatott magyar termékek szakszerű leírását tartalmazó gyártmánykatalógus is, amelyeket a két vásárvárosban árusítanak majd 65, illetve 40 forintért. (MTI) Egy kitüntetett házaspár Nem szenzáció, de meg kell vallani, ritka esemény. Sőt, az egri Vécsey-völgyi téglagyárban — ahol lejegyeztük — mondhatni úgy is, hogy: egyedülálló! Házaspár kapott csaknem ugyanakkor értékes kitüntetést. A feleség a felszabadulás ünnepe, a férj pedig az élüzemavatás alkalmából lett kiváló dolgozó ... Szabóék a boldog emberek, akikről még ma is be*Sbb mint három mázsányi rakománnyal! — A legnehezebb munka ez a szakmában — pillant fel újra beszéd közben —, de meg is fizetik. A háromezret mindig megkeresem, amikor meg jobban kijön a lépés, elérem a 3600—3800 forintot is! De szükség is van a pénzre, két gyerekről gondoskodunk... A kitüntetés azért meglepett. Mert jó, jó, reméltem ugyan, hogy egyszer talán majd jut nekem is, de hogy éppen az élüzemavatáson, bizony eszembe sem jutott! Kétszeresen is örültem hát neki: egyrészt a meglepetés miatt. másrészt meg azért, mert „egálba” kerültem végre az asszonnyal. No, nem mintha éreztette volna velem, hogy előbb kapta a kitüntetést! Az asszony, Szabó Zoltánná mosolyog: — Ö, dehogy bántottam volna az uramat, hiszen tuHHI dóm, hogy jó, dolgos ember,, előbb vagy utóbb őt is elismerik ! A feleség a mezőgazdaságból szegődött az iparba. ezret! Tudunk haladnti A régi, öreg épület helyén vadonatúj házat csináltattunk, parkettás szobákkal, fürdővel, ahogy ez már illik, aztán szépen berendeztük az egész lakást, s éppen nemrég elkészült a vaskerítés is. Az uramnak meg, színien a tavasszal motorkerékpárt vettünk, hogy praktikusabban bejárhasson a gyárba. Merthogy ő korábban kezd. mint én, nem jöhet velem a busszal, ami különben szó szerint háztól házig szállítaná őt is ... Szépen járatjuk a gyermekeinket, a na gyobbnak, a kislánynak, igazán, még az egri középiskolában sem kell szégyenkeznie a városiak előtt! No, meg is érdemlik, hogy megadjunk nekik minden tőlünk telhetőt, mert jó tanulók mindketten, s idehaza sokat segítenek nekem is! — A kitüntetés? Nagyon boldoggá tett! A brigádunkban ugyan a három lerakó közül kettőnek már volt hasonló, de gondolni sem mertem arra, hogy törvényszeszélnek a telepen, s kinn a két munkás falujában, a bükki Noszvajon. Zoltán, a férj a régebbi a gyárban. — Éppen a tizedik esztendőmet töltöm itt — meséli rövid pihenőt tartva jókora taligája mellett —, azelőtt báriyászkodtam. Csillés voltam Farkaslyukban, Kúráidon, katonaidőm második évében pedig Putnokon. őszintén megmondom: csak a közelség vonzott ide. Felültem a kerékpáromra, s begurultam vele a városig. No, persze kellemesebb biciklizést is el tudtam volna képzelni, hiszen az én utam akkoriban még három óra. tájban kezdődött, mert négyre már a helyemen kellett lenni. S ehhez bizony hajnali kettő körül készülődtem nap nap után. Szerencsémre, hamar megszoktam, s nemsokára olyan volt, mintha mindig ezt csináltam volna... így vagyok különben mindennel. Jól éreztem magamat a gyári bányában is, megvoltam a behordók- nál, s el nem mennék mára kihordók közül! Mivelhogy most már kihordóként dolgozom ... Szusszant egyet, aztán — bocsánatot kérve — élénk tempóban folytatja a munkát. Iparkodni kell — magyarázza —, mert az idő itt is pénz. Ki kell használnia a hétórás műszakot, különben vékony lesz a boríték! Súlyos téglákat pakol szaporán a taligájáról. Hányadik fuvar? Nem számolta. Délig azonban biztosan fordul vagy hatvanszor. A s úgy vallja, hogy 5 sem választott rosszul. Nemcsak megszokta, hanem meg is szerette a lerakók munkáját. Abba nem hagyná már, pedig állandóan a szabadban kell dolgoznia, s őszidőben, télen, ez bizony nem a legkellemesebb. Még akkor sem, ha a tél egy részét a fagyszabadság miatt otthon töltheti —- órabérért. — Szépen fizetnek engem is — beszéli — a múlt hónapban például nő létemre is megközelítettem a három(Foto: Perl Márton) rö a harmadik, és pont nekem! Iparkodom is míá'fta, még jobban mint eddig, nehogy megbánják a vezetőink! Szóval: örülök az elismerésnek ... Legalább ilyen jólesik azonban az is, hogy — mint régebbi dolgozótól — tőlem is, férjemtől is véleményt kérnek erről, arról, s ha okosat szólunk, hallgatnak ránk, elfogadják a javaslatainkat. Ügy érezzük: ez is a megbecsüléshez tartozik! Gyóni Gyula A családtervezés pedagógiai képzési téma is A népesedési helyzet javításában — a családvédelemben, a családtervezésben, a nők fokozott egészségvédelmében — fontos szerepe van az egészségügyi felvilá- gosító-nevelő munkánál!:. Ezekkel a témákkal foglalkozott legutóbbi ülésén az VWVVVWVAAA/VVWVVVVVVVVVVVW A A/V'AAé/VVVVVVVVVVVvVV'vVVVVVVVWVWWWyW^^V^V^^W^W^W^V Olvastad ? — En ezzel nein értek egyet. — Miért? — Mert ezeken az ünnepségeken nekünk, melósoknak. is adtak egy pohár bort, sőt legutóbb még vacsorát is. — Ezután nincs pénz ilyenekre. Sőt: még a diri is csak olyan esetekben adhat vendéglátást, ha az — ahogyan a rendelet kimondja —, a feladatok megoldását segíti elő. Es csak az alkalomnak megfelelő színvonalon ... — Hát ez meg magyarul mit jelent? — Ne légy már ilyen erteilen, jól tudod, hogy eddig mi volt. Megérkezett X, meg Y, aztán délben ebéd, este meg vacsora. Most viszont csak akkor ehetnek, ha feladatainkat segítik. Például úgy, hogy üzleteket kötnek a vállalattal. — De mi van akkor, ha egy háromnapos tanácskozás után sincs üzlet? Ilyen esetekben visz- szafizetik a kaja árát? — No látod, ezt én sem tudom. Erről nem szól a rendelet sem. — Nem lesi nekünk több pénzünk ezzel egy fillérrel sem. — Hát én ezt nem is mondtam. Mégis jók az ilyen rendeletek, mert legalább 4 — Olvastad? — Mit? — A vállalati reprezentáció csökkentésére hozott rendeletet? — Mit érdekel ez engem ... — Ne hülyéskedj, öregem, a te pénzedről is szó van. Ugyanis, ha nem tudnád, ezentúl az ilyen kiadásokat a részesedés terhére kell elszámolni. — Nyugodj meg, el is számolják. Ameny- nyit akarnak. — Tévedsz, öregem. Az új rendelet nagyon szigorú. Kimondja például, hogy csökkenteni kell a különböző, jubileumi, avatási, átadási ünnepségeket. főnönök érzik, hogy vannak még felettük is. — Csak ezt ne mondtad volna. Ne légy már olyan naiv, hogy ők ezzel eddig ne lettek volna tisztában? Hát mit gondolsz: a reprezentációk többségét talán nem a főnönök főnökei vitték el? S rendelet ide, rendelet oda, ezeknek ezután is adni kell majd. — Mondasz valamit. De én akkor is optimista vagyok. — Az nem baj. En is optimistán mondom: nyugodj meg, ezután is lesz majd miből és kinek reprezentálni ... _ — koót rs. Egészségügyi Felvilágosítás Társadalmi Tanácsa. Egybehangzó vélemény alakult ki a testületben arról, hogy a családvédelmi, családtervezési problémák megoldása — az egészségügyi dolgozók szakmai munkáján túl —az egész társadalom közreműködését igényli. Sok tennivaló vár a tömegszervezetekre, főként a Vöröskeresztre, de az ifjúsági gzer- veztekre, s nem utolsósor^ ban az iskolákra és termét szetesen a szülőkre is. A társadalmi tanács több javaslattal fordult az illetékes országos szervekhez. Egyebek közt indítványozzák a családtervezés oktatási és tanácsadási rendszerének kiépítését. Egy másik javaslat szerint célszerű volna az egészséges családi életre való felkészítést már az óvodában elkezdeni, majd az általános iskola alsó, illetve felső tagozatában szervezett formában folytatni. A középiskolákban fontos feladat, hogy bekapcsolják az egészségügyi nevelés-felvilágosítás programjában a szexuál-higiéné és aszexuál- erkölcs kérdéseit.
