Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-16 / 112. szám

Díjtalan szerviz iskoláknak A székesfehérvári Mü. M. 320. „Árpád” Ipari Szak­munkásképző Intézet rádió- és televízió-műszerészeket is képez. A másodéves fiatalok nemrég felajánlották, hogy a Fejér megyei általános és középiskolák audiovizuális készülékeit, rádiókat, mag­netofonokat, televízió-vevő­készülékeket díjtalanul javít­ják és karbantartják, szak­köri foglalkozás keretében. Az életre való kezdeménye­zést a VIDEOTON is támo­gatja. Képünkön: A szakmun­kástanulók javítják a televí­ziókat. (MTI-foto — Jászai Csaba felv. — KS) Babonák és az időjárás KÖZISMERT, hogy az el­terjedt babonák nagy része az időjárással és főként en­nék jövőbeni alakulásával kapcsolatos. Érthető is ez, mert bár különböző foglal­kozásúak is legyenek az em­berek, az időjárással valami­lyen formában kapcsolatban vannak. Az időjárással kapcsolatos népi jóslatok természetesen minden komolyabb tudomá­nyos alapot nélkülöznek. Vannak azonban olyan népi elterjedésű naptári „prognó­zisok”, amelyeknek ténylege­sen is van meteorológiai iga­zolható megalapozottságuk. Azt kell tudni ezekről a népi jóslatokról, hogy általában számos évtized, sőt évszázad megfigyelései alapján szület­tek és terjedtek el. Persze, hiba volna azt vél­ni, hogy az időjárási változá­sok a jelzett napra kész idő­pontban jelentkeznek. Ez egyáltalán nem így van. A változások naptári időpont körüli időkben jelentkeznek. Viszont sok esetben egy-két hetes eltolódás is adódhat, amely azonban az időválto­zás hitelességén mit sem vál­toztat. Ilyen meteorológiailag is alátámasztható időjárás- változás például o Medárd- napi esőzés, a májusi fagyos­szentek, de nem teljesen megalapozatlanok, a Gyer­tyaszentelő és Mátyás-napi idöjárásfordulóval szemben vélt következtetések sem. Megkezdték vándorlásukat a méhészek Előreláthatóan az idén is az alföldi akácosok bonta­nak elsőként virágot. A ke- lebiai, a tompái és a Tisza menti akácosokban már fe­hérlenek a fürtök. Erre az alkalomra megérkeztek a vándorméhészek. A virágzás idején több mint 50 ezer méhcsalád dolgozik a Duna —Tisza közi erdőkben. Le­telepedésüket megelőzően el­lenőrzést tartott a Méh- egészségügyi Szolgálat. Bács- Kiskun megyében csupán három helyen, többi között Kiskőrös környékén ren­deltek el méhzárlatot. A vándorméhészek a laki- teleki bemutató mellesben megtekinthetik a Bács-Kis- kun megyei Méhészek Álta­lános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezetének új ti- : pusú .guruló méheséi”, va- : lamint a méhészet eszközeit. Az egyszerű, gyors szállítás régóta foglalkoztatja a mé­hészeket. Erre a célra „össz­komfortos” vontatható mé­hészkocsit gyártott a kecs­keméti szövetkezet. A pro- • totípus után, az igényekhez ■ mérten, megkezdik a soro­zatgyártását. (MTI) A MEDARD NAPJÁN pél­dául a néphit szerint „ha esik az eső, akkor 40 napig meg sem áll... ” Ekkor ugyanis Európa, de különö­sen Közép-Európa kontinen­tális zónája az intenzívebb napsütés miatt jobban felme­legszik, mint az Atlanti- óceán hőmérsékleti zónája. Ez a lényeges hőmérséklet­különbség légnyomásbeli kü­lönbségeket idéz elő. Ez idő tájt egy nyugati irányból meginduló ciklonszerií lég­áramlat uralomra jut és a nyugati széllel beárarnlik ha­zánkba, a levegőt lehűtve pe­dig tartós lehűléseket okoz. Júniusban a középhőmérsék­let ilyenkor több fokkal az átlag alatt marad, s így ál­landóan párás a levegő. A 40 napos esőzést természete­sen megszakítják esőden na­pok is. de a csapadékos na­pok július közepéig is eltart­hatnak. Ekkor a 60—70 mil­liméteres átlagnál jóval ma­gasabbra, 100 milliméter fö­lé is emelkedik az eső meny- nyiségt. Vannak olyan névnapi jós­latok is mint, a Mátyás és a Dorottya napja, amelyek a télen megfigyelt szakasz ossá­gukból nyerik magyarázatu­kat. Ezek az enyhébb és hi­degebb ciklusok közötti idő­szaki hullámzásból adódnak. A népi jóslatok és hagyomá­nyok tehát nem kizárólag a babonán alapulnak. A ter­mészet időszaki változásait és alakulásait ismerő emberek — mint a pásztorok, halá­szok —, akik életük java ré­szét a szabad természetben töltik, ha az időjárás alaku­lásával kapcsolatos tudomá­nyos alapismereteket nélkü­lözik is, a naptári napokhoz rögzített megfigyeléseik még­is többé-kevésbé helytállóak. Ezekből a megfigyelésekből maradt időponti változások ma már szinte rÄ eg csontoso­dott hagyománnyá váltak. A NÉPHITEN alapuló .prognózisok” egy kisebb ré­sze tehát elfogadható, több­ségük azonban megalapozat­lan, babonák szülemény«... Dr. Eső Andor ,Bajzások" között Kill és miért tanulnál) tovább ? i. A IV/B osztály Hatvan­ban, a Bajza József Gim­náziumban, nem sokkal kü­lönbözik az ország bármelyik középiskolájának negyedik osztályától. A srácok igazi srácok, a lányok kedvesek, de van valami ebben az osztályban, ami statisztikai­lag elüt az átlagostól. Har­minchat diák közül ugyanis harmickettő adta be jelent­kezését egyetemekre, főis­kolákra, hogy tovább tanul­jon. II. Kepics Ferenc, a IV/B. osztályfőnöke ezen az órán átadta a tanári katedrát az újságíróknak. Így alakult ki a kérdés és felelet formájá­ban az a dialógus, amelyben választ kerestünk a tovább­tanulást elősegítő motívu­mokra. A válaszoknál — amelyek gyorsan követték egymást —, nem minden esetben tudtuk lejegyezni a válaszadó nevét. Később nem is kérdeztünk vissza a ne­vekre, mert nem is azt tar­tottuk fontosnak, hogy sze­mély szerint ki felel a kér­désre, sokkal inkább a vá­lasz tartalma volt az, amely érdeklődésre tarthat szá­mot. A válaszokat Igyekeztünk eredeti formájukban vissza­adni. III. Kérdés: A továbbtanulók közül hányán fizikai dolgo­zók gyerekei? A harminckét továbbta­nuló közül tizenketten je­lentkeztek. Kérdés: Hátrányban van­nak-e a fizikai dolgozók gyerekei a tanulásban és a továbbtanulásban? Válasz: Feltétlenül hátrá­nyos helyzetben vannak. A szülők nem tudnak segíteni a konkrét esetekben. Egy ér­telmiségi szülő sokkal job­ban hozzá tud szólni a dol­gokhoz, az iskolai tantár­gyakhoz. Kérdés: A továbbtanulók­nál játszott-e szerepet a tár­sadalmi ranglétrán való fel­felé haladás, a pozíciók el­érésének lehetősége? Az egymást kiegészítő, egymásra épülő válaszokat itt összefoglaltuk. Válasz: A legnagyobb hiba az volna, ha már ebben a korban ez jelentkezne, mint egyik döntő tényező. Az a helyzet, hogy mi komolyan gondoljuk azt, hogy állan­dóan új tudást szerezzünk e« önálló, alkotó jellegű mun­kát végezzünk. A pozíciók hajszolásával még nem talál­koztunk ebben a korban. A továbbtanulás mellett azért döntöttünk, mert szeretünk tanulni, és általában komo­lyan gondoljuk, hogy meg­valósítjuk az elképzelésűn-. két; a folyamatos fejlődés­ben a mindig magasabb tu­dáson alapuló munkát. Szigethy András--------------------------------------------------------------------------- /W»AVAVAWWAWVAWWWW V álasz: Szerintem semmit nem számít, hogy fizikai dolgozó a szülő, vagy sem. Semmilyen szülőnek nincs ideje a gyerekével otthon foglalkozni, de ha volna, akkor sem tudna beleszólni a konkrét feladatokba, nem tud segíteni, mert a mai kö­vetelményrendszer általában meghaladja a szülők szak­tárgyi ismereteit. Válasz: Nem is azt kell központi kérdésként kezelni, hogy a szülők a tantárgyak­hoz konkrétan kapcsolódva mit tudnak mondani. Nem ez a döntő dolog, hanem az, hogy általában a tanuló mi­lyen szövegkörnyezetben él otthon. Világos, hogy aki otthon például mást nem hall csak azt, hogy most esik az eső, nem esik, jó lesz a dinnyetermés, vagy nem lesz jó, az eleve hát­rányban van egy tágabb ér­deklődési körű értelmiségi szülői környezetije* viszo­nyítva. Kérdés: A továbbtanulást motiválta-e az a tényező, hogy valakit sorozatos ne­gatív benyomások értek a fizikai munkával kapcsolat­ban? Válasz: Igen. A szüleim dinnyések. Nem volt rám pozitív hatással az otthoni munka. Állandó, szürke is­métlődésből állt. Kérdés: Szerintetek ala­csonyabbrendű a fizikai munka a szelleminél? i Válasz: Nem. Csak a fizi­kai munkás nem végez ön­álló alkotói tevékenységet. Ezt úgy értem, hogy mások határozzák meg, hogy mit csináljon. Válasz: Minden munka fontos, a fizikai Í6, ugyan­úgy kell a társadalomban, mint bármi más. A baj az, hogy a fizikai munka nem követel fejlődést az ember­től. Azért akarok továbbta­nulni, hogy mindig új dol­gokkal ismerkedhessek meg. Kérdés: Szükségesnek tartjátok-e, hogy a fizikai dolgozók gyerekeit megkü­lönböztető módon kezeljék a középiskolában, többet fog­lalkozzanak velük? Válasz: Nem. A középis­kolába érkezők között nem a származás határozza meg a tudásbeli különbséget, ha­nem az általános iskolákban folyó oktatói, pedagógiai munka színvonala. Kérdés: Egymás között megkülönböztetitek-e maga­tokat származás szerint? A kialakult baráti csoportok­ban tükröződik-e a szárma­zás szerinti különbség? Válasz: Ennek a kérdés­nek semmi köze nincs a valósághoz. Ilyen nincs. Eszünkbe sem jutott ilyes­mi soha. Kérdés: Az osztályfőnök­nek milyen szerepe van a továbbtanulásban ? Válasz: Fontos. Nem kam­pányszerűen kell foglalkoz­ni a továbbtanulókkal. Fo­lyamatos megfigyelés, a kon­taktus állandó fenntartása, és emellett a kifejlődő igény helyes irányba terelése, ez szerintem feltétlenül szüksé­tMSE lAMio: Kér év iwyotc HKW4P: Q Mimim 1973. május Ms. «scrtla 3. Hangsúlyozni kí­vánom továbbá, hogy az édesanya, illetőleg annak előző házasságából származó gyermeke közötti viszony alapvetően megváltozott, a vádlott kárára és sérelmére, akiben a folytonos mellő­zöttség érzése alakult ki az után. hogy anyja második házasságából gyermek szüle­tett. Súlyosbította a helyze­tet a sértett kezdettől fog­va ingerül, ahogy mondani szokás, a kákán i<' csomót kereső viselkedése a vádlot­tal szemben. A közöttük eredendően létező konflik­tust megítélésem szerint sértett fokozatosan elhatal­masodó alkoholizmusa sú­lyosbította, ennek következ­tében, minthogy állandóan tapasztalnia kellett vádlott bizonyos erkölcsi fölényét, szülői tekintélye megóvásá­nak egyetlen eszközeként a • '•sti fenyítést alkalmazta. iszonyuk m ?gromlásában jz utóbbi két év alatt nagy szerepe volt egy állandóan jelenlevő motívumnak, amely a tanulás, illetve a* újszülöttel való foglalkozás számonkérésében jelentke­zett. Amikor sértett hazatért és mostohafiát tanulni lát­ta, a testi fenyítés előzmé­nyeként azt vetette szemé­re, miért nem játszik a ki­csivel? Ha pedig játék közben találta, úgy ez eset­ben a tanulást kérte szá­mon. Megkérdezem a tisz­telt bíróságot, milyen hatás­sal lehetett ez az állandó zaklatás vádlott egyéniségé­re, idegállapotára, a sértet­tel szemben kialakított vé­leményére? Fel kell vetnem ugyanakkor az édesanya fe­lelősségét is, öleinek mód­jában lett volna anyai te­kintélyét latba vetve a csa­ládi egyensúly kialakításán fáradozni, akár azon az áron is, hogy elsőszülött fi­át állami nevelőotthonban helyezi el. Ezt azonban nem tette, tálán lelkiismerete megnyugtatása miatt, vi­szont elmulasztotta azokat « kötelességeit, amelyek első- szülött fiával szemben fenn­állnak, míg az otthon él. Ügy is mondhatnám, szere­tetlen kizárólagosan a kisebbik gyerekét részesítet­te, talán, hogy második fér­jét ezzel még inkább magá­hoz láncolja. Közben elfe­ledkezett arról a szeretet- igényről, amely minden em­ber alkati szükségleté, ami nélkül semmiféle eredmé­nyes nevelés nem képzelhe­tő el. Mindez természetsze­rűen nem adhat felmentést vádlott cselekedetére, amely kimeríti az erős felindulás­ban elkövetett emberölési kísérlet tényét. Fiatal kora ellenére, joggal elvárható lett volna tőle, hogy a szo­cialista együttélés szabá­lyainak figyelembevételével megpróbáljon jobban alkal­mazkodni mr*t''haap)a kí­vánságaikEhelyütt nem kívánom bői ebben elemezni azt s maga tartás/or mat. amely az ifjúság egy részét időről időre végletes csele­kedetek elkövetésére ragad­tatja. Ismeretes a tisztelt bí­róság előtt a huliganizmus minden megnyilvánulása, amely ellen a társadalom igazságérzete joggal tiltako­zik. Fentiek alapján, mérle­gelve az összes tényezőt, ké­rem a tisztelt bíróságot, ve­gye tekintetbe vádlott élet­korát, körülményeit, azt to­vábbá, hagy cselekménye el­lehajtott fejjel, nem kívánt a mentségére felhozni sem­mit, az ítéletet is csak na­gyon messziről hallotta: négy év. Négy év... Erről még Bonzó se tudja megmonda­ni, mennyi, neki csak két év van a rovásán. Ül a hátsó pádon, milyen ócska, festett bútorok vannak itt, a fes­ték is régen lekopott róluk, a falak is milyenek, úristen, hány évenként, évtizeden­követésében közrejátszott le­romlott idegállapota. Méltá­nyos büntetés kiszabását ké­rem. Kapellárónak joga lett vol­na említést tenni a késről, amelyről az egész bírósági tárgyaláson egy szó 6em esett. Joga lett volna felki­áltani, önvédelemből tette, amit tett. Fáradt volt hoz­zá. Azt várta, hogy az egyet­len tanú, az édesanyja szói majd erről. De mert nem szólt, teljesen , visszahullt magányába, ült a vádlottak padján, maiába roskadtan, ként festetnek itt, hiába tá­masztod a fejedet, Bonzó- kám, tegnap te, ma én, jól nézünk ki mind a ketten, a babák a téren majd nagyra nyitják a szemüket, tátott szájjal hallgatnak, amikor mesélsz rólam és fölteszitek az i-re a pontot, amelyikkel akarod, de ne szövegelj so­kat rólam, ne szólj semmit, úgyis elterjed az, különben pedig bánja a fene. csinálj amit akarsz, nem nyújtom be miatta a számlát, marad­junk ennyiben, majd egy­szer elmesélem, hogyan emelte rám a kést Gyevi, mire kiszabadulok, addigra úgyis felszívódik, de nem megyek el a sírjához, olyan nincs, ha kimegyek is, oda­szúrom a kenyérvágó kést, a fejfája mellé, itt van, na, melyikünk járt jobban? A muter is maradjon magá­nak, hiába sír itt nekem, nem értem sír, csak szégyel­lt magát, hát van oka rá, az hétszentség, ki látott olyan tanút, aki elfeledkezik a bűnjelről? Fellebbezés? Ja. az ítélet ellen, minek? Majd kimeszelem a börtönt ha akarják, ki is tapétázom, tessék parancsolni, Igazgató úr, ez a vizsgamunkáim, a szakmunkásvizsgám, na, tet­szik látni, így kell egy bör­tönnek kinézni. És nem fo­gok télakkolni, hová a bá­natos francba szökhetnék, a védő enyhítésért fellebbez, na jó, azt Is lehet, attól még nem dől össze a világ. Ne fellebbezzen, védő úr, mit szól a társadalom lelki- ismerete, mit szólnak, aki­ket soha nem vert meg az apjuk, vagy a mostohaap­juk, mit szóljanak, akikszó- fogadóan játszottak a kis- öccsükkel örök életükben, és akik éppen akkor nem ját­szottak vele, amikor könyv­vel a kezükben szerették látni őket, kész, most meg kell köszönni az ítéletet, kö­szönöm, hogy meg akarnak nevelni, már éppen rám fért, kisokosok, nagyokosok, kö­szönök mindent, részemről a fáklyásmenet, bíró úr, vi­gyázzon, a bajusza ne érjen a levesbe, az nem illik egy komoly emberhez. Ugye, már nem lesz belőlem em­ber ? ÍFolyitUjnií.J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents